Délmagyarország, 1983. január (73. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-06 / 4. szám

8 Csütörtök, 1983. Január ff! olvasó­»»——> szolgálat Az OTP lakásajánlata Az OTP Csongrád megyei igazgatósága a következő hasznait lakasokat ajánlja megvételre Szegeden. Je­lentkezési határidő: január 16. Tarján 709. A. IV. 15. két­t vmbas. 55 négyzetméteres lakás 536 600 forint; Tarján AH. B. fszt. 2.. két és fél szobás. 60 négyzetméter, 562 400 forint. Tarján 710. A. JII. 12., kétszobás, 55 négy­zetméter, 529 400 forint, Tar­.inn 211. B. I. 3., kétszobás, 52 négyzetméter. 508 800 fo­rint. Északi városrész 134. A. 11. 9., két és fél szobás. 63 négyzetméter alapterületű, HI7 000 forint Északi város­rész 336. A. IV. 12.. 2+2-es. «8 négyzetméter, 682 700 fo­rint. Északi városrész 328. B. V. 14.. másfél szobás, 47 négyzetméter. 480 500 forint, Felsöváros 220. A. IV. 14., 2-f2-es, 68 négyzetméter, 649 900 forint, Felsöváros 312. B. IX. 27.. két és fél szobás. 60 négyzetméter, 569 200 forint, Odessza 208. A IX. 24.. két és fél szobás. 60 négyzetméter, 596 400 fo­rint, Alsó-Kikötő sor 8. C. III. 11., kétszobás. 55 négy­zetméter. 573 700 forint. Fű­rész u. 14. II. 4., háromszo­bás. 95 négyzetméter, 947 600 forint, Nemestakács u. 1 1. B. III. 9.. kétszobás. 58 négy­zetméter, 636 500 forint. Min­den lakás illetékköteles (a teljes vételár 2 százaléka). Egyszerűbb ügyintézés A Magyar Közlöny 78. kzámában megjelent a me­rőgazdasági és élelmezés­ügyi miniszter rendelete egyes állategészségügyi jog­szabályok módosításáról. A jogszabályok változtatására pzért volt szükség, mert 9983-ban — a Miniszlerta­jnács korábbi határozatára i— korszerűsítik a megyei állategészségügyi és élelmi­szer-higiéniai szakigazgatási Intézmények szervezetét. Az állategészségügyi és az élel­miszer-ellenőrző intézmé­nyeket összevonják, segítve ezzel az irányítás egységes rendjének kialakítását. A jogszabály-módosítás fez ügyintézést is egyszerűsí­ti azzal, hogy az érintettek­nek nem kell több szerv­nél, szervezetnél eljárniuk, amikor szakmai, hivatalos dolgaikat intézik. Egyetlen helyen összpontosul majd az esetek többségében az ügyintézés, és ennek előírá­sait, szabályait tartalm izza a módosított jogszabály. A hatósági eljárás egyszerűsí­tése a kistermelőket is érin­ti. amennyiben például a helyi állatorvos — a rendel­kezés szerint — számos ügy­Közlekedés­biztonsági nap Szombaton, január 8-án reggel 7 és déli egy óra kö-, zött közlekedésbiztonsági műszakot, nyílt napot szer­vez az autóklub a Kossuth Lajos sugárúti műszaki ál­lomáson. Előzetes bejelentés nélkül ls felkereshetik a klubtagok az állomást, ahol az érkezés sorrendjében végzik el a gépkocsik mű­szaki vizsgálatát. Ha a mű­szaki előírásoknak is meg­felel a jármű, akkor a vizs­gadíj és az autóklubot meg­illető díj kifizetése után a forgalmi engedélybe is be­jegyzik a sikeres vizsga dá­tumát. (A műszakilag nem megfelelő gépkocsik után nem kell térítést fizetni.) Szombaton kedvezménnyel iratkozhatnak be a klubba azok, akik eddig nem vol­tak a szervezet tagjai, s a belépés után már ők is kér­hetik gépjármüvük műszaki vizsgáztatását. Autósorszámok Trabant Lim. Hyc. (Bp.) 13 265 Trabant Hyc. Combi (Bp.) 82 Trabant Lian. (Bp.) 11 828 Trabant Lim. (Debrecen) 8 231 Trabant Combi (Bp.) 4 828 Wartburg Lim. (Bp.) 7 984 Wartburg de LUxe (Bp.) 10 039 Wartburg de Luxe tolótetds (Budapest) 2 054 Wartburg Lim. tolótetös (Bp.) 1 350 Wartburg Tourist (Bp.) 4 172 Skoda 105 (Budapest) 6 310 Skoda 105 (Debreoen) 5 061 Skoda 120 (Bp.) 11270 Skoda 120 (Debrecen) 7 111 Skoda GLS (Budapest) 304 Lada 1200 (Budapest) 19 059 Lada 1200 (Debrecen) 12 116 Lada 1300 (Budapest) 8 501 Lada 1300 (Debrecen) 5 435 Lada 1300 (Budapest) 8 277 l.adn 1500 (Debrecen) 5 684 Lada 1600 (Budapest) 3 424 Lada 1600 (Debrecen) 1 867 Lada Combi (Bp.) 4 517 2 350 IL'474 1983. január 1-től Új jogszabályok , . .. , . Lada Combi (Debrecen) ben önállóan intézkedhet; • fconzltvica (Budapesti Egyebek között például az >'oiskl fiat 123 (Budapest)^ ^ átlatszáKításbkhbz fczűk)ér holski FIAT 1500 (BD.) 3 53? 10 819 5 349 ÜZÜWíé* holskl FIAT 1500 (Bp.) ges igazolást adja ki önálló­an. Dácia (Budapest) 'Dácia (Debrecen) Zasztava (Budapest) 1 16= Alkatrész­értékesítés Jogszabály — MT-hataro­RAt — alapján ez év elsó napjával megszűnt az Autó­fenntartó Ipari Tröszt. A fit; a járművek nagyjavításával foglalkozó 14 korábbi Afit. villalat mostantól a KPM felügyelete alá tartozó ön­álló vállalatként működik, s számos autószerviz önálló kisvállalattá alakul. A vevőszolgálatot és a ga­ranciális tevékenységet az Afit-tól a Merkúr vette át, a központi raktár az Autó­ker-hez került, s annak leányvállalataként látja el a személygépkocsi-alkatrész ér­tékesítési feladatokat Valutaárfolyamok (Bankiegv és csekk) Érvényben: 1983. január 4-től finCTfffl Vételi Kiadási árfolyam 100 egységre Ft-ban Angol fon4 8 199.06 6 582.30 Ausztrál doüáf 3 733,33 3 964.29 Belga frank 82,13 67.21 Dan Koron* 459,36 487,78 Finn márka a) 726.08 770.98 Francia trajs 571.97 607,35 Gdrüg drachma b) 49.25 1)2,4TL Hollandi forrni 1 405,49 1 558.13 Japán yen nOOO) 164,83 175,03 Jugoszláv dinár a) 34.29 37.65 Kanadai douáa 3 100,51 3 292,39 Kuvaiti dinár 13 246.26 14 063,62 Norvég korona 545,85 579.61 NSZK márka 1 619,74 1 719,92 Olasz Ura (lDOOt 28,08 29,82 Osztrák schilling 230,57 244,83 Portugál escudo 42,02 44.82 Sponyci peseta 30,37 32.25 svajn frank 1 811,71 9 029,97 Svéd korona a) 524.05 556.47 USA dollár 3 824.20 4 060,74 a) vásárolható legmagasabb bankjegycímlet 100-a» b) vásárolható legmagasabb bankjegy címlet 500-as Az államközi megállapodásokon alamiló hivatalos árfolyamok változatlanul az 1982. szentember 21-1 köz­lésnek megfelelően vannak érvényben. Centrum — Quelle Centrum Quelle néven csomugkilldó iroda nyílt Bu­dapesten, Az új intézmény a világhírű nyugatnémet Quelle Áruházzal " kötött szerződést abból a célból, hogy segítse a deviza—BC számlával rendelkező állam­polgárok vásárlását. Ezután a deviza—BC számla tulajdonosai az Ál­talános Értékforgalmi Bank, ihetve az Országos Takarék­pénztár illetékes fiókjánál bármilyen árut megrendel­hetnek a mindenkor érvé­nyes teljes Quelle-árjegyzék alapján, beleértve bizonyos típusú gépkocsik alkatrésze­it is. A vásárlás feltétele a U-nk feUeí6etikaaolásar me­lyet a budapesti Irodától (vidékiek által telefonon vagy levélben) kért megren­delőlapra vezetnek rá. En­nek birtokában n Centrum Quelle behozatja a kért árut, gondoskodik a vám­mal kapcsolatos teendőkről, és garanciával átadja a meg­érkezett cikket a vásárló­nak. Az iroda Budapestig fedezi a fuvarköltséget is. Az intézmény dolgozói, amellett, hogy közvetítenek eladók és vevők között, fel­világosítást adnak a várható vámmentességről (ha vala­ki hosszabb külföldi kikül­detésből hazatérve 60 nanon belül rendel árut), illetve a hozzávetőlegesen megállapí­tott .vam összegeröl. A vám­kezeléshez a kiküldő szerv külszolgálatot igazoló papír­ja szükséges. Ezenkívül se­gít az iroda az Idegen szö­veg megértésében, a meg­rendelőlap helyes kitöltésé­ben és a deviza átszámítá­sában. Az áru megrendelése­kor a katalógus oldalszámát, az illusztráció, az áru azo­nosítási számát, megnevezé­sét és egységárát kell fel­tüntetni. Vásárolni lehet meghatalmazott útján is. Az intézmény címe: Centrum Quelle Csomagkül­dő Iroda, Budapest. V. ke­rület, Váci utca 12. Irányí­tószám: 1052. Telefon­1Í2-5.S&, __ Előtérben álló társadalom­politikai és népgazdasági tö­rekvéseket tükröznek, a so­ron levő feladatok megol­dását szolgálják azok a fel­sőbb szintű jogszabályok, amelyeket az elmúlt eszten­dőben alkotott meg az El­nöki Tanács és a kormány, s hatályba lépésük időpontja­ként 1983. január 1-ét jelöl­ték meg. NYUGDÍJASOK. FOGLALKOZTATÁSA A társadalombiztosítást újabb rétegekre terjesztették ki, illetve jogszabállyal ösz­tönözték a nyugdíjasok szé­lesebb körű foglalkoztatását. Ami az érdekeltek körének bővülését illeti: rendeződött az egyéni gazdálkodók és az eseti megbízás alapján dol­gozók társadalombiztosítási helyzete. Az egyéni gazdál­kodók például jogot szerez­hetnek családi pótlékra, nyugellátásra, baleseti ellá­tásra. Az ügyvédek és a munkaviszonyban nem álló előadóművészek is jogosulttá váltak táppénzre, terhességi­gyermekágyi segélyre és csa­ládi pótlékra. A nyugdija­soknak az elmúlt esztendő végéig egy naptári évre szó­ló 840 órás foglalkoztatási időkeretét felemelték 1260 órára. Emelkedett az egy év alatt kereshető összeg is: 30 ezer forint helyett ezután 60 ezer forint; s ugyanakkor megszűnt a nyugdíj és a kereset együttes összegéből korábban számított havi 10 ezer forintos korlát A vál­tozások a fizikai és a nem fizikai munkaköröket egy­aránt érintik. CÉLRÉSZJEGY A SZÖVETKEZETEKBEN A szövetkezetekkel kap­csolatos új rszabályokkal el­sősorban a szövetkezeti de­mokrácia alsó fórumrendsze­rét erősítik, növelve különö­sen a munkahelyi, s a terü­leti tanácskozások szerepét, hatókörét. A küldöttgyűlés­nek például nagyobb hatás­köre lesz ezután az éves terv, nemkülönben a zár­számadás .jóváhagyásában; s érdemibb lehetőségeket biz­tosítanak a felügyelő bizott­ságok működéséhez. Lehető­ség nyílt — egységes 'intéz­ményként — úgynevezett célrészjegy bevezetésére; eb­ben nemcsak a szövetkezet­hez tartozás, erősödő kötő­dés, a tulajdonosi érzés fe­jeződhet ki, hanem az ilyen önkéntes vagyoni hozzájáru­lás is növelheti az anyagi alapot a szövetkezetek által tervbe vett fejlesztésekhez, termelési célokhoz, közösségi érdekű vállalkozásokhoz. KÖTVÉNYEK — LAKÁSÉPÍTÉSHEZ Törvényerejű rendelet szü­lelett — a Minisztertanács előterjesztése alapján — a kötvénykibocsátásról, amely lehetővé teszi a népgazda­ságban megtakarított pénz­eszközök rugalmas és haté­kony felhasz.nálását, szabad áramlását, kiegészítését. A kötvény olyan — átruházha­tó, bemutatóra vagy névre szóló — értékpapír, amely tartalmazza a kibocsátó adósságait, kötelezettségeit, a hitelezőnek járó törlesz­tést, a kamatot és egyéb járulékokat. Kötvényt — az államon kívül — a tanácsok, a bankok, a pénzintézetek, a biztosító intézmények, a ta­karékszövetkezetek, vala­mint a gazdálkodó szerveze­tek bocsáthatnak ki. A ta­nácsok kötvénykibocsátása általában a lakosságot érin­tő fejlesz.tések vagy lakás­építés céljára történhet. A pénzintézetek fejlesztési cé­lú pénzforrások összegyűjté­sére és újraelosztására bo­csáthatnak ki kötvényt, a gazdálkodó szervezetek pe­dig fejlesztési céljaik pénz­) ügyi hát terének megterem­tésére. Az állampolgárok — személyes döntésük alapján [ — azokat a kötvényeket, vá­sárolhatják meg, amelyek lakossági célokat szolgáló beruházások — például óvo­da-, bölcsőde- és lakásépí­tés, telekalakítás — pénz­ügyi fedezetére bocsátanak ki. A magánszemélyek által megvett kötvények összege után járó kamat adómentes. ALKOHOLISTÁK INTÉZETI GYÓGYKEZELÉSE Az alkoholizmus elleni fo­kozottabb küzdelem társa­dalmi érdekből fakad, ugyan­akkor a mértéktelenül italo­zók egyéni védelmét is szol­gálja. egészségpusztításuk megakadályozásával: e tö­rekvésekből fogantak azok a rendelkezések, amelyeket az alkoholisták kötelező in­tézeti gyógykezeléséről szóló új törvényerejű rendelet tar­talmaz. Az intézeti kezelés elrendelése iránt az eljárást az alkoholista lakóhelye vagy munkahelye szerint illetékes tanács egészségügyi szak­igazgatási szervénél bármely állami szerv, szövetkezet, társadalmi szervezet, illető­leg az alkoholista által ve­szélyeztetett személy kezde­ményezheti. Törvényességi garancia, hogy az intézeti kezelést — amely legfeljebb két évig tarthat — a bíró­ság rendelheti el, s a dön­tés előtt kötelező igazság­ügyi orvosszakértő meghall­gatása. NÉVVISELÉS Alapvetően állampolgári, közelebbről személyiségi jo­gokat is érint, s érvényesí­tésüket gyorsabbá és egysze­rűbbé teszi az a törvényere­jű rendelet, amely az anya­könyvekről. a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szól. Üjdonság az anya­könyveknél. hogy ezután nem jegyzik bele a foglal­kozást, a személyi számot viszont igerv A legfontosabb változás, hogy ezentúl a há­zasság megkötésére a háza­sulók egyikének lakóhelye szerinti anyakönyvvezető helyett az lesz illetékes, aki­nél a házasuló két személy — vagy bármelyikük — a hazassagi szándékot bejelen­ti. A menyasszonynak legké­sőbb a házasságkötés idő­pontjáig nyilatkoznia kell arról, hogy feleségként mi­lyen nevet kíván viselni (egyébként ennek négyféle lehetőségét szabályozza a családjogi törvény). A név­változtatás körében az 'ál­lampolgárok és a közigazga­tás számára egyaránt könnyí­tést jelentő két szabály szü­letett: az egyik az, hogy a volt feleség a házasság meg­szűnése után egy ízben bár­mikor bejelentheti névvál­toztatási igényét az anya­könyvvezetőnek. A másik könnyítő szabály szerint a 14 éven aluli kiskorúak utó­neve egy alkalommal — belügyminisztériumi névvál­toztatási eljárás nélkül — megváltoztatható; így a szü­lők. esetleg a gyermek véle­ményét megismerve, módo­síthatják a születéskori név­adást. CSÖKKEN AZ ÁTÍRÁSI ILLETÉK A lakáselosztás, valamint a lakásépítés állami támoga­tásának rendszere a kormány rendelete alapján módosul január 1-től. összegszerű előírások például: lakáscse­réknél az átírási illeték 12­röl 7 százalékra mérséklő­dött: ezután a családi házat építők is kapnak gyermeken­ként 30 ezer forint, nagy­korú eltartottakra pedig 20 ezer forint vissza nem fize­tendő támogatást. Több más rendelkezés — így a lakbé­rek emelése — július 1-től lép életbe. Valamennyi vál­toztatás — köztük a kor­mányhatározathoz kapcsoló­dó egyéb jogszabályok, ren­delkezések egész sora — azt szolgálja, hogy a társadalom különböző rétegeinek, első­sorban a fiataloknak, javul­janak a lakáshoz jutáshoz esélyei, és arányosabb le­gyen a lakosság tehervise­lése az önálló otthon megte­remtésében. fenntartásában, az érintettek érdekeltebbé váljanak abban, hogy saját erejükbői építsenek lakást, s ezzel összefüggésben mér­séklődjenek az. állam ez irányú kiadásai. (A lakás­hoz jutás részletes feltételeit s a lakásra várók előtakaré­kosságának formáit és mér­tékét a tanácsok — a helyi adottságoknak megfelelően — helyi lakásrendeletekben szabályozták.) A VÁLLALATI IRÁNYÍTÁS TOVÁBBFEJLESZTÉSE Kormányhatározat rendel­kezik a vállalati irányítás és szervezeti rendszer tovább­fejlesztése érdekében a vál­lalati felügyelő bizottságok tevékenységének. a vállalati igazgatótanácsok jogkörének bővítéséről. A felügyeleti szervek által szervezendő bi­zottságok veszik át a minisz­tériumoktól és más alapító szervektől az átfogó fel ügy*, leti ellenőrzést, értékelik a vállalat .gazdálkodását, a ve­zetők tevékenységét; egyes trösztök és vállalatok igaz­gatótanácsainak jogköre pe­dig azzal bővül, hogy rájuk bízták a vállalati stratégiai kérdések eldöntését Mód van ezután a vállalati veze­tők pályázat útján történő kiválasztására. BÉR­ÉS KERESET­SZABÁLYOZÁS Korszerűsítette rendeleté­vei a kormány a bér- és keresetszabályozást. Két fő formája közül az egyik a vállalati jövedelmezőség színvonalától függ a mási­kat. a központi bérszabályo­zást ott alkalmazzák, .ahol az előbbi forma nem indo­kolt. Következetesebbé teszL az új rendszer az ösztönzést, mivel a bérfejlesztési lehető­séget a teljesítmények szín­vonalához és nem a telje­sítmény-növekményhez kap­csolja. FELVÁSÁRLÁSI ÁRAK EMELÉSE A mezőgazdaságban is je­lentkező anyag, energia stb. áremelések, valamint a tá­mogatások mérséklésének következményeként vált szükségessé az a kormány­rendelet. amely a felvásár­lási árak kisebb mértékű — átlagosan 3,7 százalékos — emelését írta elő. Az árvál­tozások az egyes ágazatok­ban eltérő mértékűek. Egy részük központi hatósági intézkedések formájában, más részük a terméshelyzet, a piaci helyzet, a kereslet­kínálat alapján, a vevők­eladók megállapodása sze­rint valósul meg. Növelték például az étkezési búza, a kukorica, a vágómarha, a vágósertés. a tehéntej, a zsírosgyapjú felvásárlási árát; s hasonló képnen a termelésben felhasznilt egyes munkaeszközök és anyagok beszerzési árát. KETESKEDTK ANYAGI ÖSZTÖNZÉSE A kereskedelemben na­gyobb önállósággal és ösz­tönzőbb anyagi érdekeltségi rendszerben működhetnek — kormányhatározat alapján — a hálózat közepes kategóriá­jába tartozó, átlagosan 10— 15 dolgozót foglalkoztató üz­letei. Ha c boltok vezetői, kollektívái vállalják — a vállalattal kötött megálla­podás alapján — a nagyobb önállóságot például a áru­beszerzésben, a beszerzési források megválasztásában, az értékesítés megszervezé­sében. a létszám- és bér-, illetve az eszköz- és készlet­gazdálkodásban. akkor az eddigiektől eltérően nem forgalmi jutalékot kapnak, hanem a vállalat által előírt eredményt teljesítvén, olyan összegű prémiumot, amelv az alapbér 30—100 százalé­kát is elérheti, (M TI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom