Délmagyarország, 1983. január (73. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-30 / 25. szám

|W\U0 VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 73. évfolyam 25. szám 1983. január 30., /asárnap Ára: 1,40 forint r Atlagarc B etáplálja az adatokat a programozó, a számító­gép szorgalmas gyermek: zümög egy kicsit, és máris megjelenik a képernyőn az Átlagos Magyar Állampolgár (statisztikai fantom), előbb — feltéve, ha a komputer az udvariasság szabályait is őrzi memóriatárábain — Átlag Mária, majd előbukkan Átlag István képe is. Nem a fantázia birodalmában kalandozunk. A demográfiai korfára pillantva, könnyen kiszámíthat­juk, hogy Átlagék hány esztendősek, a népszámlálás­kor gyűjtött ádatokból megtudhatjuk, hogy milyen nagyságú lakásban laknak és milyen minőségben; tudjuk, hogy mennyi a reálbérük, és menny) a reál­jövedelmük, mennyi húst esznek, mennyi tejet isz­nak, hány liter bort eresztenek le a torkukon, hány százmilliárd darab cigarettát füstölnek el, hány na­pot töltenek kútfődön. Mindent megtudhatunk, ha búvárkodunk a statisztikákban; hány centiméter ma­gas egy Átlagos Magyar Nő és egy Átlagos Magyar Férfi, és milyen átlagos képzettséggel rendelkezik — a statisztika ismerője előtt szinte semmi sem ma­rad titok. A komputernek bőven van ennivalója, mindazon­tal mégis féltem karunk csodáját, még akkor is fél­tem, ha nemrégiben kikiáltották az „Év emberének" Amerikában; féltem, mert bizonyos vagyok benne, hogy. Átlagék esetében nem végezne tökéletes mun­kát. István lábméretét tudná, s nem lenne gondban Mária domborulatainak megrajzolásakor sem; de mi­lyen egy statisztikai arc? A komputer (nem én mondom!) tulajdonképpen egy szélvészgyorsán számoló buta gép. Ennyi, nem több. Embereket kezdtem faggatni, nekikszegeztem a kérdést: milyen egy Átlagos Magyar Arc? Volt, aki úgy vélte, hogy a probléma megoldható; csak egy reprezentatív felmérés és egy antropológus kell, aki összegezi és átlagolja az adatokat; volt, aki hümmö­gött, volt aki a fenébe küldött (ilyen volt a legtöbb), mások aat mondták, hogy ez a kérdés nem kérdés, mert olyasmire, hogy Magyar Statisztikai Arc, egyál­talán nincs szükség. (Átlag Mária és Átlag István, ha nem is emberek, az ember modelljei. Az emberinek pedig mégis az arca a legfontosabb, aki felelős érte például harminc­esztendős kora után, ha hihetünk a jeles franciának, akitől a mondás származik.) A statisztikák szükséges voltáról mélységesen meg vagyok győződve, A statisztikák afféle sűrítmé­nyek. Néhány adait s máris tudom, ebben-abban há­nyadán is állunk. Globálisan persze. Tudom továb­bá. hogy a statisaikakészítés komoly tudomány, s mű­velőit ennek arányában tisztelem is. Nem is a statisztikával van bajom, hanem a statisztikai szemlélettel, azokkal az emberekkel, akik a statisztika mindenhatósága mellett kardoskodnak, akik keresik, hogy felmutathassák (komputer kép­ernyőjén, vagy akárhol) az Átlagos Magyar Arcot. Hogy ez senkire sem hasonlít, sőt nincs is, csak el­méletben, ezeket a kortársaimat egyáltalán nem za­varja. Nemrégiben végighallgattam egy újítási előadó panaszáradatát. Beneveztek az iparági versenybe, ti­' zennégyíéle kritériumnak kellett megfelelniük. Kikö­tés például, megfelelő arányban (százalék!) újítsanak a gyárban a mqk és a fiatalok "is. A gyengébb nem képviselőd ebben az üzemben döntő többségükben be­tanított munkások. A fiatalok most tanulják a szak­mát, csoda-e, ha mielőtt megismerkednének a tech­nikai-technológiai jelenidővel, nem látnak rajta túl? Az újítómozgalom az innovációs folyamat része, újítókra és újításaikra talán még soha sem volt any­nyira szükség, mint manapság. Hogy világosan fogal­mazzak: szerintem újítókra és nem az újítási versenye­ket megrontó statisztikai szempontokra van szüksé­günk. Azóta is töprengek rajta, mit tennék a derék újí­tási előadó helyében? Jelenteném a valóságot? A nők és a fiatalok gyárunkban objektív okok követ­keztében nem vesznek részt az önök által előírt sta­tisztikai százalékban... Mi történik? A kiírást nem fogják megváltoztatni, az újítási előadó emberei ak­kor is leszorulnak a dobogóról, ha egyébként az 6 munkájuk hozta az iparágnak, a népgazdaságnak a legtöbb hasznot. (Ezt a megoldást tehát az előadó valószínűleg nem választja.) Gondolkodom tovább. Van-e kigázolás a bajból? Van, persze, Megdumálok néhány nőt és pár tucat fiatalt, hogy adjanak be valamiféle tessék-lássék újí­tást, iktatom ezeket, regisztrálom a létüket. Hogy az­tán ezeket a javaslatokat sohasem fogjuk bevezetni? Ki törődik azzal? Megnyerjük a versenyt, az ezzel járó pénzt azok kapják, akik megdolgoztak érte, a versenyt kiírók pedig örömmel állapíthatják meg, hogy minden az Altalános Statisztikai Szabály szerint ment végbe. (Ez a megoldás praktikus ugyan, de nem tú­lontúl tisztességes, a példánkban szereplő előadó te­hát ezt sem választhatja.) A dilemma ilyetén feloldhatatlan; nem tudom, mit tennék, ha sorsom (jó. rossz sorsom, ki tudja?) egy újítási előadó székébe sodorna. A minap álmodtam. Átlag Mária és István vol­tak nálam vendégségben, azt bizonygatták, bizakodjam, mert ők hivatkozási alapként ki fognak halni nemsokára. „Szeretlek, bár hivatkozási alapként nem kedvellek benneteket — mondtam ne­kik _ nyugodjatok békében." Azóta föléberdtem. Be­népesítettem ezt a papírlapot ezekkel a betűkkel. Mas nem történt. Petri Ferenc Bazalt­ppolgyír Megkezdték a gépek, be­rendezések szerelését az új tapolcai bazaltgyapot-gyár­ban, ezzel utolsó szakaszához érkezett az egymilliárd fo­rintos beruházás. Svéd tech­nológiával és nagyrészt ugyancsak 6Véd gépekkel gyártják majd az értékes szigetelőanyagot, amely iránt a kereslet — az új hőszige­telési szabványok életbe lépé­sével — egyre nő. A tervek szerint az új üzemben évi 18 ezer tonna bazaltgyapotot készítenek. Ez a korábbinál nagyobb térfo­gatsúlyú, jobb hő- és hang­szigetelést is eredményez. A beruházás munkálataira gaz­dasági társulás formájában vállalkozott a Veszprém me­gyei Állami Építőipari Vál­lalat, az Egyesült Izzó. a Szilikátipari Tervező Intézet és az Épületberuházási Vál­lalat; a tervek szerint az új gyárat ez év végén teljesen készen adják át a megren­delő könnyűbeton- és szige­telőanyag-ipari vállalatnak, de az első üzemi próbákra már májusban sor kerül. Export a SzevjelüiiÉla Űtnak indultak az idei első exportszállítmányok a Szovjetunióba a BHG Hír­adástechnikái Vállalat kun­hegyesi gyárából. Az ATSZK típusú telefonköz­pontokat szállító vasúti sze­relvény úticélja ezúttal Moldávia fővárosa. Kisi­n.yov, s onnan kerülnek vég­leges helyükre. A szovjet Posta részére készülő tele­fonközpontok e<?v-egy ki­sebb településen 100—2000 telefon-összeköttetés megte­remtését teszik lehetővé. A kunhegyesi gyár 1981­ben vette át a telefonköz­pontok gyártását a budapes­ti törzsgyártól, már csak az egyes speciális alkatrésze­ket kapják más gyáregysé­gektől. Az 1100 dolgozót foglalkoztató üzemnek hosz­szű távú együttműködési szerződése van a Szovjet Postával, amely tíz-tizenöt évig biztos vásárlója ter­mékeiknek. Minden telefonközpont a szovjet féltől kapott egyedi tervek alapján készül, s a végszereidébői üzemkész állapotban kikerülő beren­dezéseknek csak a telepíté­se a megrendelő feladata. A kunhegyesi gyár az elmúlt három évben megháromszo­rozta a termelését, az idén készülő központjaik együtt­véve már százhuszonhatezer vonal kiépítését teszik lehe­tővé. Szavaztunk tegnap A 25-ös körzet szavazóhelyiségében már a reggeli órákban is nagy volt a forgalom A megüresedett tanácstagi bizalmat a körzetlakók. Ed- asszonyra, aki a jelölő gyű­helyek betöltésére időközi dig lakóbizottsági elnökként lésen a maga és lakótársai tauaestugi választásokat tevékenykedett, különösen a segítőkész támogatásáról tartottak tegnap Szegeden társadalmi munkák szerve- biztosította Kovács Károly­is. A szokásos szabad szom- zésében járt elöl. nét. És egy idősebb férfire batinál nagyobb forgalma Két kisdobos fogadja tisz- aki arra kérte jelöltjét' volt tehát öt szegedi közin- telettudóan az érkezőket, s majd tanácstagként is fol.v­tezménynek: négy iskolának mutatja készségesen az tassa nevelőmunkáját Hi­Meao A Szellőző Művek a skót James—Howden céggel újabb két óriás bányavcntillátor közös gyártásában, állapodott meg. E berendezésekkel a Mecseki Szénbányák Válla­lat megújuló Béta aknájának szellőztetéséről gondokod­nak. Korábban Nagyegyha­zán helyeztek üzembe ilyen óriás ventillátorokat, ame­lyekhez ugyancsak a skót cég terveit és az általa szál-. katársaink két szavazóhelyi- sukat". Jóllehet, inkább jönnek át az Északiba ségben jártak, hogy tapasz- csak érdekes játékként élik Sokan érdeklődtek a tég­talatsikat megoszthassák ol- át az „irányító" szerepét, napi szavazáskor is jefölt­vasóínkkal. Számukra • élmény a felgdat.' lük személye felöl A 43-q.s választókörzet la-. ... Házaspár^ \ igencsak — Ném tudtáfn elrhófrhY U koi 8 óra tájban nrtéfe igen egúütt -' jönnek. S szinte jelölő 'gyűlésre — magyaráz­ritkán követték égymást a mindegyikőjük kezében sza- za ' egy férfi —,' de szeret­Szilléri sugárúti általános tyor. ném a leendő tanácstago­iskola szavazóteremmé kine- — Hová. merre a szava- mat megismerni vezett. földszinti tantermé- zás után? — érdeklődöm Pár perc múlva már tűd­ben. Nem csoda, hiszen tél- rendre tőlük. Piacra, ABC- ja, hói keresheti fel, el­idóben a pihenő szombaton be igyekeznek. Hiába, a mondják a szavazás ' lebo­jólesik kicsit tovább ágyban szombat délelőtt a nagy be- nyolítósában segédkező a maradni. No, persze voltak vásárlás ideje. jelöltet jpl ismerő népf'ront­már reggel 6-kor is „láloga- Fél tízkor már egymásnak aktivisták, tők"- adják a kilincset, most kez- Egy fiatal házaspár lá­— Az idősebbek jöttek dődik a „csúcsforgalom", tásból ismerjük egvmást — korán - tájékoztat Bézi Tizenegy órár.-f a körzetla- azt teszi szóvá hogv az ér­Ferencné. a városi tanács kók fele már leadta szava- tesítésen, amelyet minden szervezési osztályának mun- zatát. szavazópolgár megkapott katársa. — A körzetben sok A József Attila sugárúti nem tüntették fel a szava­az idős ember, hiszen Felső- Kereskedelmi és Vendéglátó zás idejét. „Nem mindenki város régi része a 43-as vá- Szakmunkásképző Iskolában olvas újságot, sokan elmen­lasztókertilet. ' két terembén zajlott a vá- lek a hirdetmények mcí­— Akkor bizonyára sok lasztás: nagy a körzet, lett." Alighanem igazuk van helyre kell majd elvinniük amely a 69-es számot viseli, mert később, az ABC-ben, a szavazőurnákat. Az Északi • városrész és á pénztár előtti kérdésem­— Eddig még nem érke- Makkosháza lakói közül re, hogy tudniillik voltak-e ?ett bejelentés arról, fhogy kétezren kapták meg az már szavazni, többen a hom­nem tud eljönni valaki. De értesítést már idejekorán, lokukra csaptak. . . természetesen számítunk rá. hogy ennek a szavazókör- Időzöm még egy kicsit az Két óra után a párt- és nép- zetnek a névjegyzékébe vet- Iskola előcsarnokában. Megí frontaktivisták egyébként is ték fel őket. Ki-ki úgy ter- állnak beszélgetni, a gvere­bekopogtatnak azokhoz a vezhette hát meg tegnapi kek, meg az aznapi prog­választókhoz, akikről felte- programját, hogy reggel hat ram felől érdeklődni az em­telezzük. hogv csak otthon órától délután hatig eleget berek. A szavazás alkalom adhatják le voksukat. tehessen állampolgári köte- arra is. hogy rég látott is­Az utolsó szavakra mint- lességének, s gyakorolhassa merősökkel találkozzunk­egy rácáfolandó, idős néni- szavazati jogát. A legtöbben ..hát itt laktok ti is"? Vagy ke érkezik bicegve. sétaképpen, többnyire gyér- csak biccentünk, s törjük a — Miért tetszett eljönni? mekük kíséretében mentek felünket, a beköltözés előtt­íliszen elmentek volna a el szavazni. ről, vagy már a troliról, a nénihez. — Medek az iskolába! — lépcsőházból emlékszünk — Még tudok járni, bar tudatta mindenkivel egy egymásra. egyre nehezebben, de addig kétévesforma kislány. Apja Lassanként persze majd a tisztesség úgv kívánja, én emelte fel, hogy az urnába megismerkedünk. Tegnap jöjjek el — válaszolja. dobhassa szülei „iaen"-jét. még „csak" együtt szavaz­A január 10-én megtartott Az „igen" Kovács Károlyné- tunk. ielölő gyűlésen Greaus Zol- nak szd]t, akivel a január A szavazatok összesítése tannak szavaztak előzetesen m-i ielölő gvűlás résztvevőin után a választás ..főhadi­kívül is sokan ismeretség- szállásán" megtudtuk, hogy ben lehelnek. Maga is a kör- a 29 as körzetben dr. Müí­zet lakója, iól tudia hát, ler Józ.sefnét, a 25-ösben miféle gondok foglalkoztat- Nagy Mihályt, a 43-asban jak az új városrész lakóit. Gregvs Zoltánt, a 69-es vá­Félteni persze nem kell la^ztókerületben Kbvács Kd­öt maid — eddigi társadal- rnhjnét, a 107-esben Bakos mi tisztségeiben is m«g.állta Mihályt választották meg ta­a helyét. Erről beszéltek a nácStagnak. MegbízóioVeh"i­ielöin gvű'taen munkatársai ket tegnap esle Deák Ág­működnek. A megállapodás ,a Kállav Éva nevelőotthon- nestöl. a választási elnök ég jelentőség** növel1, >"vm -> bél, a körzeti eónfrontbizott- elnökétől vették át, majd külföldi partner hazai gya- ság elnöke is ió szívvel Pavp Gyula tanácselnök és korlatKan újszerű már ;i ajánlhatta a gazdag közéleti Kulcsámé dr. Kiss Piroska. !ás U'tot.t részegységeiket használ­ták fel, s a berendezések az kifogástalanul átadás Óta megoldásainak alkalmazású­val, a Szellőző Művek itthon elsőként vállalkozhat óriás bányavenitillátorok szállítá­sára. tapasztalatokkal rendelkező a Hazaf'as Nénfront városi nevelő tanárt választói bi- bizottságának titkára kö­zalmába. szöntötte a városi tanács öt F sorok íróia — maga is "í tagját, a 69-es körzet lakója lévén Kalocsai Katalin — jól emlékszik egy fiatal- Pálfy Katalin

Next

/
Oldalképek
Tartalom