Délmagyarország, 1983. január (73. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-05 / 3. szám

4 Szerda, 1983, január 3.' Szakmunkás vagy gimnazista? A technikusképzés új formája A technikusképzés a szak­kiMéptekolák feladata Lesz a következő időkben. Újra is­kolarendszerben képezik te­hát majd a középfokú mü­Kzaki munkaköröket betöltő technikusokat, akárcsak tíz «wel ezelőtt. Miként az 'El­nöki Tanács legutóbbi ülé­sen m<Hiúsított törvényerejű rendelet előírja, a szakkö­zépiskolákban középfokú szakképesítést, technikus­képzést, illetőleg a magasabb elmeleti képzettséget igény­lő ipari, élelmiszeripari, me­ző- és erdőgazdasági szak­mmnkásképesitést lehet sze­rezni. A tanulmányi idő négy, illetve öt eV. Á műsza­ki jellegű szakközépiskolák­ben a tanulók az első két "•eben főleg az általános műveltséget és a szakmát atepoco tantárgyakat tanul­ják szakmai elmeleti és gyakorlati képzésben része­sülnek. A második év végén minden tanuló alapvizsgát Ezután — immár 16 vveaen — érdeklődése, ké­peneége, tanul.mányi ered­ményei alapján döntheti el: az érettségi mellé szakmun­kás-bizonyítványt, techniku­si képesítést akar-e szerez­ni. vagy különbözeti vizsgá­val átmegy a gimnáziumba. Akik érettségizett szakmun­kások akarnak lenni, külön tanulmányi ágon, még két évig, akik pedig a techniku­si -pályát választják, külön tanulmányi ágon, további három évig tanulnak az utolsó tanévben — az elkép­zelések szerint — csak szak­mai képzésben részesülnek. Az ötéves képzésben részt vevők tehát érettségi vizs­gát a negyedik évfolyam el­végzése után, szakmai képe­sítő vizsgát az ötödik évfo­lyam befejezése után tehet­nek. A négyéves képzésben tanulók a negyedik évfolyam elvégzése után tehetnek érettségi (technikusi) képe­sítő vizsgát. Az érettségi bi­zonyítvánnyal jelentkezhet­nek felsőoktatási intézmény­be. Akik az érettségi mellé valamely szakmában szak­munkás-bizonyítványt sze­reztek, munka mellett két­éves levelező oktatásban szintén megszerezhetik a technikusképesítést. A tech­nikusi oklevéllel rendelke­zők természetesen szakmun­kásként is foglalkoztathatók majd. Az illetékes minisztériu­mok és a tanácsok a követ­kező két. illetve hároim év­ben előkészítik az új kép­zési formát, amelyet a ter­vek szerint a nappali kép­zésben 1985-ben, a levele­zőknek 1984-ben vezetnek be. Az egykori technikumo­kat régi formájukban nem állítják vissza, mivel idő­közben változtak a követel­mények, azok oktatási, kép­zési, nevelési tapasztalatait azonban hasznosítják az új képzési formában. Lehetővé kívánják tenni, hogy a ta­nulók ne közvetlenül az ál­talanos iskola elvégzése, ha­nem képességeik megismeré­se után választhassák a tech­nikusi pályá t. Szükséges mó­dosítani az egykori tananyag mennyiségét, minőségét, szerkezetét, és a kellő gya­korlat mellett erősíteni az elméleti képzést, az idegen­nyelv-oktatást. Helyet kell adni a számítástechnikai képzésnek, a vezetési-szerve­zési ismeretek oktatásának. E képzés korszerűsítését az indokolja, hogy a tech­nikusminősítő tanfolyamo­kon képesítőzök szakmai színvonala és általános mű­veltsége. nem felel meg tel­jes mértékben a korszerű technika, technológia és ter­melés követelményeinek. Je­lenleg a középfokú' műszaki végzettségűek munkaköré­nek egyötödét a kívántnál alacsonyabb. egyhatodát magasabb képzettségűek, csaknem egynegvedét szak­képzetlenek töltik be. Horgászok kézikönyve A vizek és halak életét, a különböző horgászeszközöket, horgászmódszereket, a hal­gazdálkodás időszerű kérdé­seit ismerteti a Horgászok kézikönyve, amelyet máso­dik, változatlan kiadásban jelentetett meg a Mezőgaz­dasági Kiadó a MOHOSZ­szal közösen. A könyv a teljesség igé­nyével foglalja össze azt az alapvető ismeretanyagot, amelyet a horgászatról, il­letve a horgászathoz szoro­san kapcsolódó különféle kérdésekről minden horgász­nak el kell sajátítania, ha eredményesen akarja űzni ezt a szép sportot. A leg­időszerűbb környezetvédelmi és halgazdasági ismeretek mellett, a hagyományos módszerek és érdekes újdon­ságok bemutatásával sok hasznos tanáccsal szolgálnak a vizek barátainak a kiad­vány szerzői. A halaink és horgászatuk fejezetben negyven ha.lfaj­,ról esik szó, bemutatnak kapitális zsákmányokból ké­szült trófeákat, megismer­netik a napjainkban újonnan felfedezett izgalmas hor­gászhelyeket és más érdekes­ségekkel is szolgál a Horgá­szok kézikönyve. Lendületben a lenipar A textiliparnak egyik elég speciális ágazata a lenipar. Alapanyag-szükségletét kb. fele részben hazai forrásból lehet fedezni. Az éghajlati adottságok lehetővé teszik, hogy Nyugat-Dunántúlon rz ipar igényeit kielégítő lent termeljünk, azzal az eltérés­sel, hogy amíg másutt az ún. harmatázt.atással lehet a megtermelt lent feldolgozás­ra alkalmassá tenni, addig nálunk áztatóberendezéseket kell alkalmazni. A len egyébként, elég munkaigé­nyes termék, a lenkórót mintegy tizenötször kell megmozgatni. Magyarorszá­gon a len vetésterülete 1958­ig — a műszálipar viharos előretörésének időszakában — fokozatosan csökkent, majd ismét növekedésnek indult, s 1978-ra elérte a napjainkra is jellemző kb. 16 ezer hektárt, amelyen fele-fele arányban termesz­tettek olaj-, illetve rost­lent. Régebben nem válasz­tották szét a kétfajta hasz­nú lent, vagyis ugyanannak a növénynek a magjából olajat, szárából pedig rostot nyertek. A kéthasznú len­fajták (kompromissz-len) azonban nem bizonyultak versenyképesnek, sem a rost-, sem az olajlenfajták­kal. így ma már a két kul­túra teljesen különválik. A lenipar fejlődését dön­tően befolyásolja a termesz­tés mezőgazdasági és elsőd­leges feldolgozási színvona­la, e munkák gépesítésének gazdaságossága és minőségi eredményei. Ugyancsak be­folyásolja a fonodái ter­mékstruktúra változása, a szintetikusszál-bekeverés, és a száraz és nedves fonás el­térő technológiája. Nem kétséges ugyanis, hogy a száraz fonás gazdaságosabb, de számos olyan, export út­ján jól értékesíthető finom lenáru van, amely csak nedves fonással készült len­fonalból állítható elő. A kész szövet értékesítése so­rán egyébként kompenzáló­dik a többletráfordítás. A lenipari cikkek egyébként keresettek és jól értékesít­hetők a tőkés piacokon. mm Ödön nem fog egeret Ez ám a baji Minden tisztességes rokona megteszi, sot megeszi, de Ödön! Hal­lani sem akar róla. Pedig van füle, ezt akárki meg­lássa. ha van szeme. Pedig Ödönnek is van, akkora, hogy stoplámpának nézi az ember. de csak mereszti, mereszti bele a világba, a gazdája meg lapozgathatja előtte Brehm bácsi bibliá­jatói Hermán Ottóig. Petter­sontól Csizmaziáig. (Gyöngy­virágtól lombhullásig) az összes idevonatkozó szakiro­dalmat, mely szerint az er­dei fülesbagoly úgy eszi az egeret, mint vett malac a trtkól. Ödön csak pöffeszke­dik a ketrec keresztrúdján es ártatlanul pislog. Mit csi­náljon. ha eddig csak húst kapott felnevelőjétől, Sala­mon /-ászlótól a tápéi A kos utca 20. szám alatti ,,madár­kórházban". A pelyhes bagolyfiókát, amely így háznál nevelked­ve keresztnevet is kapott, lelkes madarászok — a sze­gedi Mihály házaspár — hozták a Magyar Madártani Egyesület szegedi csoportjá­nak támogatásúval létrejött „intezménvbe", amely meg­nevezeséhez nem a tanács­talanság, hanem inkább a szerénység igénvelte az idé­zőjelet. Mert ugyun kórház, hiszen serült. beteg, mérge­zett madarakat igyekeznek egyre inkubb sikerrel meg­menteni dr. Prigli Márta, megyei szakiillatorvos ön­kéntes segítségével, de meg­nem az, ha a külsőségeit nézzük: egy udvari ketrec, egy madárház, meg egv ga­rázs. eresz alatti búvóhely­lyel. Nini, ott ts mocorog va­lami. Egy kuvik! Ez ls egy nehéz eset! Felnevelték, elengedték — visszajött. Áz­va fázva, mert csak a szom­széd nutrlaóljúig futott, ott is a Jószágok vizesvályiijáig. Ha kacsa lett volna. még most is ott fürdik, de így? Épp. hogy meg tudták men­1eni! A két. ragadozó esete azt Jelzi, nem is olvan biztos, a siker — és jótétemény? — ha egv állatot mesterségesen nevelünk fel, mert nem egy­könnven alakulnak ki benne a létfenntartásához szüksé­ges készségek, mároedig nem »r a természetvédelem, ha a vadállatokat házhoz sze üdítjük* Ezt persze nem a szegedé M(HÍMászoknak kell ejjnon­úáTtí, ugjwaws tudják, hogy csak az eredeti kör­nyezetbe visszajuttatás lehet az értelmes segítség! Ödön­ke most iskolázni kezd. Gondozója üvegfalú kará­mot szerkesztett, ahová ege­reket tesz. hátha az immár felnőtt bagoly megtanulja végre, amit a többi már rég tud. Ha ez sikerül, a tápéi füles is mehet a szabadba. Ha mégsem, akkor állatkert lesz az otthona, mint néhány olyan társának, bagolynak, vércsének, héjának. ame­lyek maradandó sérülést szenvedve, csak ígv tudtak tovább létezni. A többi az­óta újra a szabadban él. Nemrégiben közöltünk la­punkban fényképet a kősze­gi madárkórházról, amely — mint írtuk — az ország egyetlen ilyen létesítménye. Való igaz, elég különös ah­hoz, -hogy ezt a megbízható, ám idegen forrásból szár­mazó hírt készpénznek ve­gyük, (mármint, hogy egyet­len), s ezt Igazán nem a „szomszéd rétje zöldebb" alapon fogadtuk el. Ügy lát­szik, ez kellett ahhoz, hogy égy telefonhívásból megtud­juk, a szegédi természetba­rátok — az OKTH Dél-al­földi felügyelőségével együtt-é működve — is megtették a maguk lépéseit az aktív ól­latvédelem útján. Jóindula­tukból az egy évi működés alatt már tucatnyi ragado­zó madár menekült meg a biztos pusztulástól — leg­alább egy kicsit késleltetve civilizáció-veszélyeztetett fa­juk rohamos fogyatkozását. S ha mi is akarunk segí­teni, jót teszünk,* ha a ter­mészetvédelmi hivatalnak bejelentjük, hogy itt láttunk sérült, mérgezett madarat, fészekből kive'ett bagolyfió­kát — olyat mint Ödönke. Hátha addigra kiderül, mégis megtanulhat egy ba­goly egeret fogni. I-. Z.s. A gyermekes családok terhei A legutóbbi népszámlálás­kor több mint kétmillló­kétszázötvenezer 15 éven aluli gyermeket lajstromoz­tak a számlálóbiztosok, s a statisztikából kiderült, hogy ezeknek a kiskorúaknak több mint a fele 35 évnél fiatalabb szülőkkel él. A fia­tal családok 85 százalékában van gyermek, ami gyakorla­tilag azt jelenti, hogy ' t a gyermekneveléssel járó gon­dok ma döntően a huszon­és harminc-egynéhány éve­sek problémái. Anyagi hátrányok mérséklése Esetenkénti gondjaik nem is annyira a keresetekben, mint inkább az önálló ház­tartás megteremtésekor je­lentkeznek. Megállapítások szerint a nők 20—24, a fér­fiak pedig 25—29 éves kor­ban kötnek leggyakrabban házasságot, s a gyermekszü­lések 86 százaléka az anya 15—29 éves koróra jut, s ennek fele a 20. és 24. élet­év között. A családalapítás, a lakás megszerzése, a kü­lönböző eszközök és beren­dezések megvásárlása, vala- közelmúltban nvtlváhosságra mint a gyermeknevelés gya- hozott tanulmánykötete be­korta olyan terheket ró a számol —, a háztartások jö­fiatalokra, amelyeket nem vedelmének differenciáltsá­mindig képesek egyedül vi- ga jórészt nem a kereseti, selni. tehát nem a végzett mun­Aligha szorul magyarázat- ka szerinti különbözőségek­ra, milyen fontos társadal- bői, hanem a keresők és az mi érdek a gyermeknevelés eltartottak aránvából szár­miatti — s az ezzel össze- mazik. A jövedelmi viszo­függő családalapítási — nyok alakulása tehát gyak­anyagl hátrányok mérséklé- ran abhhi fakad, hogy van-e se. Csak emlékeztetőül: az a családban eltartqft Xrgyar­előttünk álló években azok mek, illetve hány gyerrhe­a fiatalok érik el a család- k.et nevelnek. Helytálló a alapítási kort, akik a hatva- megállapítás, különösen ha nas évek elejei demográfiai tudjuk, hogy a gyermekek hullámvölgy mélypontján fogyasztása a korukkal pár­születtek. Magyarán ez azt huzamosan emelkedik, ezért jelenti, hogy legterméke- a családi pótlék — amelynek nyebb korban levő női né- összege nem a gvermekek pesség száma a nyolcvanas korától füsg —. a fogyasztás évek elején és közepén a mind kisebb hányadát íede­helvenes évek második felé- sí­hez képest negyedével Ide kívánkozik, hogv a fo­esokken. vagyis csaknem gyasztás Ö8szege a különbö­szazezerrel lesz keveseob. _ , , , . . , , , . Ezért fontos továbbra is a z? háztartásokban meglene­gyermekvállalős szociálpoli- ™,sen. «u«r0- Altalaban mee­tikai ösztönzése. allapitható, az elmúlt évti­, .zedben kevésbé nőtt. mint Ismeretes hogy az elmúlt a {ein6tteké. A 8zakemberek evekben egész sor szocialpo- m azzal is, magyarázzák. litikai intézkedés látott nno­.... , ,, hogv a gyermekkorú népes­vilagot a gyermekes csala- ségeh be,ü, ez i(i(5 s2e^nt dok helyzetének javítására. emelkedik a {iatalok rész­Külön említést kíván aránya, akiknek anyagi A gyesen levő ^ífe szabadságáról A gyermekgondozási se­gélyezés ideiére iáró fize­tett szabadság után érdek­lődik F. M.-né szegcdi ol­vasónk. Tízévi munkavi­szonya van. ebből szülési, illetve gyermekgondozási szabadságon volt három évig. Most megv vissza dolgozni, és szeretné tud­ni. hogv n távollét ideiére hány nap fizetett szabad­ságra iogosult. ós azt mi­kor veheti ki? Az 5/1981. (XII. 29) ABM1I számú rendelkezés 1. parag­rafus (1) bekezdése szerint ..A dolgozót a munkaviszony szünetelésének tartamára n kővetkező esetekben illeti meg fizetett szabadság: a keresőképtelenséget okozó betegség időtartamára: a szülési szabadság tartamára: a tíz élven aluli ' gvermek gondozása vagv á nótás miatt , munkaban nem töltött időre. legfeliebb egv évre íüeget­j lenül attól hogv erre az idő­| re inr-e táooénz. illetőlep. ' gyermekgondozási segély." Természetesen ez a kedvez­mény az ainvát úiabb szülés esetén úira megilleti. A fentiekből kitűnik, hogv a gyermekgondozási segélyezés telles időtartamára fizetett szabadság nem iár. Olvasónk egv gyermeket szült, igv egvszer iogosult a szülési szabadság Ideiére (29 hét) és a gyermekgondozási segélyezés ideiéből egv évre iáró fizetett szabadságra. Vegvük olvasónk példáiét: tízévi munkaviszonyban töl­tött ideie alapián iogosult 15 nan alap- és 3 nao pótsza­badságra. összesen 13 mun­kanapra. a húsz hét szülési szabadság ideiére ivedig 5X 1.5 nap) nvolc munkanapra, összesen most iogosult 13 + 8 = 28 nap fizetett szabad­ságra. A rendelkezések szerint a szabadságot az esedékességé­nek évében, munkatorlódás, betegség vagv más akadálv esetén később, az akadályoz­tatás megszűnésétől számított 30 napon belül kell a mun­káltatónak kiadni. A kollek­tív szerződés ettől eltérő ha­táridőt is megállapíthat. Aki a gyermekgondozási seaé.lvről visszatér dolgozni, az iogosult a szabadságra a kollektív szerződésben előírt határidőn belül ha ' pedig kollektív szerződés nincs, akkor a munkába állástól számított 30 napon belül. Abban az esetben, ha az anva a gvormekaondozási segélv ideie alatt ulbul szili akkor ismét iogosult a szü­lési szabadság és a gyermek­gondozási segélvezés első évére fizetett szabadságra. A szabadság tartama alatt a dolgozónak az átlagkere­set iár. Az átlaekereset ki­számításáról a 7/1967. (X. 8.) MüM számú rendelet 7. pa­ragrafusa rendelkezik. Meaiegvezzük. hogv a fen­ti szabálv nemcsak a mun­kaviszonyban álló dolgozók­ra vonatkozik hanem a szö­vetkezetben tagként dolgo­zókra és a mezőgazdasági termelőszövetkezetben dol­gozókra is. Dr. V. M. gyermekápolási táppénz és szükségletei nyilvánvalóan a gyermekes anyak pótsza- alacsonyabbak az idóSebbe­badsagának bevezetése, a kéné] Igaz ez eE,vben eIŐ_ szociálpolitikái szemponcok revetíti azt is. hogv iat. nagyobb súlyú figyelembe nyeik esztenr,őről észtemJö­vetele a lakáselosztáskor, a re magasabbak lesznek. gyorsabb bölcsőde- és óvo­dafejlesztés, az iskola-, nap­MdihSSk. "rSnVt Kiegyensúlyozott a gyermekgondozási segélv jfjv^rlplmj vic7nnv egyes áremeléskor történő JUVCUCUÍII Vlb^Uliy kicgész'tése. a három- és többgyermekesek családi Az elmúlt három évben pótlékának, majd később az hozzávetőleg 450 ezer gyer­egv- és kétgyermekesek pót- mek szaletett, és háromszáz­lékának emelése, a termelő- . , . szövetkezeti családok pótlé- ezerre tehet6 a Ryermekgon­kának kiegészítése, az égve- dozásl segélyt Igénybe vevők dülálló kétgyermekes, vala- száma. Azokban a családok­mint három- és többgyerme- ban aho] az a g n kesek pótlékának közel- ,,, . múltban történt emelése. volt- llletve van- nyilvanva­(Idén. az év közepétől a lóan csökken a család egy kétgyermekesek és az eddig fogyasztóra jutó reáljövedel­jogosult egygyermekesek me A másodlk gyermek ngnládi pótlékát gyerme- ... ., .., , kenkén* havi 110 foHnttnl születése után ez a csokke­felemelik. A fiatal családod nés némiképpen mérséklő­és a pályakezdők támogitá- djk. A gondozási szabadsá­sára az egygyermekesek kö- gon levő ú1ból, munka. rében 6 éves korig a 130 fo- ... , . ,,, . rintos jövedelempótlék en- vállalásával, illetve, ha a nél jóval nagyobb összegű családban élő gvermek isko­családi pótlékká alakul át.) lai tanulmányalt befejezve ... _ aktív keresővé válik, isrpét l\ereSOK. kiegyensúlyozottabbá válik a és eltartottak családok jövedelmi vt-v.o­nya. Az elmúlt három esz­/ OrOnya lendöben e két utóbbi ré­teg több mint hátszázezres Mindezekkel együtt azon- népesseget alkotott. ^^m mini arról a Közpon ban ti Statisztikai Hivatal egy Saffán István

Next

/
Oldalképek
Tartalom