Délmagyarország, 1983. január (73. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-27 / 22. szám

TTSÁGÁ N AK LÁPJ A 73. évfolyam 22. szám 1983. január 27., csütörtök Ára: 1,40 forint A Z MSZMP !5Z EGED VÁ RO Frfpkmpntnk ' Hu,,adék°kbó1 L-f LCIvf f iCf f tV/f\ hasznos anyagok Az NSZK gyátmánvú csőmosó gép programkártyával, kü­lönböző időbcállítással működik, kétperccnként ad ki 50 kiló tisztított ruhát. Az irodaház kapualjában ket konténer, telisteli kizá­rólag papírral. A cég rek­lámja — gondolom — még­hozzá hatásosabb akár a kártyanaptar vagy száz hirdetés. Kár, hogy kevesen látják. Az igazgatói szoba kis szekrényen különleges dí­szek ékeskednek. Régi ön­töttvas harang, gyönyörű da­rab, rajta a zöldülő fölírás: Szlezák László Békéscsaba, 1939. Mellette rézből készült lapátos kerék csillog, egy egyszerű víziszivattyú mű­vészi hatású alkatrésze. Lá­bam előtt óriási ágyúgolyó, idörágta „kráterekkel". „A gyerekek találták Gyulán, a vár környékén, tőlük vettük meg" — mondja Mayer Ti­bor, a Dél-Magyarországi MÉH Vállalat vezetője. S hozzáteszi: „Ez nem minden. A guberálók mi mindent tudnának magának mutatni!" Ígérem, őket is felkeresem. Előtte azonban „hivatalos'' személytől tájékozódom a hasznos hulladékokról, van-e elegendő, valóban kinccsé tudjuk-e varázsolni azt, amit még mindig hajlandók va­gyunk — felelőtlenül — ki­dobandó szemétté minősí­teni. Az, hogy kiemelt kormány­program a másodnyersanya­gok visszanyerése, tudjuk. A MÉH igyekszik is eleget ten­ni ennek, mint egy láncsor egyik szeme. Ez a vállalat azonban lehetne nemcsak bepanaszolt — például az iskolai gyűjtések alkalmával —, hanem panaszos is. Az 9 furcsa helyzet állt elő, hogy a meghirdetett takarékossági program máris érezteti egyébként áldásos hatását: az üzemekben gazdaságosabb a termelés, nem keletkezik annyi hulladék, s az ered­mény: tavaly 3 ezer tonná­val kevesebb vasat adtak be az üzemek a MÉH-be, mint a korábbiakban. De a visz­szafogott beruházások követ­kezményeit is érzi saját bő­rén a vállalat: ha nem vá­sárolnak új gépeket a gyá­rak, nem is selejtezik a ré­git. Summa summárum: már­pedig 1 a MÉH-nek gyűjtenie kell a nyersanyagként' ismét hasznosítható hulladékot. Ha nem az ipartól, hát a ház­tartásokból. Az ott elfekvő, szeméttelepre ítélt lomok kö­zül tavaly 4—5 ezer tonná­val több vas, 500 tonnával több egyéb fém és 1300 ton­nával több papír találta meg az utat a MÉH-hez és visz­sza az iparba, mint a ko­rábbi években. És ezután még többet várnak ezektől a még feltáratlan kincsesbá­nyáktól, melyeknek mi, la­kók vagyunk a tulajdonosai. Az idén, az első negyedév­ben, a Hazafias Népfronttal karöltve ismét gyűjtést szer­veznek a megye nagyváro­saiban, köztük Szegeden is. Bizonyára mindenki jól jár, hisz melyik háziasszony nem örül, ha tavaszi nagytakarí­tás idején megszabadul a számára fölöslegessé vált régi, ócska tűzhelyétől, a rozsdaette edényektől, a ki­lyukadt vödröktől, az évek óta kerülgetett, senki által már nem olvasott újsághal­moktói, a szekrénytöltő, hasznavehetetlen rongyok­tól, a kiszuperált akkumulá­tortól, sőt az idén először a felhalmozódott üvegektől is. Legtöbben úgy vagyunk ez­zel, adnánk ingyen, vigye bárki, csak a szállításért ne kelljen fizetni. Valahogy így is lesz ta­vasszal : egy-egy lakókörzet­ből meghatározott napokon gépkocsik viszik el az ut­cára kitett hulladékokat. (Vigyázat, nem lomokat, használt bútorokot például, hanem hasznos hulladéko­kat!) Az ellenértéket nen\ közvetlenül a lakók kapják,' hanem városunk. Szegeden a műjégpályára fordítandó ösz­szeget gyarapítja majd. A megváltozott gazdasági feltételekhez rugalmasan al­kalmazkodik a MÉH is. A jövő útja, hogy a gyűjtőből, feldolgozó is váljék. Már az idén. év vége felé működni fog Szegeden — a maga ne­mében a KGST-országokban is egyedülálló — kábeihulla­dék-íeldolgozó üzem, amely­ben kiváló svéd gép dolgo­zik majd. Eddig égették, nyúzták a kábelhulladékról a szigetelést, nehéz fizikai munkával. Ezután a daráló­ba, őrlőbe rakják a haszna­vehetetlen darabokat és kü­lön granulátumként adja ki a gép a sárgán csillogó re­zet, az alumíniumot, a va­sat és a műanyagot. A féme­ket boldogan fogadják a gyárak, egyelőre csak a mű­anyag részecskékkel nem tudnak újfent mit kezdeni..'. A csaknem 60 millió forin­tos gép — a tervek szerint az egész ország hulladékká­belét képes majd ismét nyersanyaggá alakítani. Másik nagyszabású terve is van a vállalatnak: közös üze­met létesítenek a szegedi kendergyárral az agrofólia­hulladék feldolgozására. Hogy merült föl ez az ötlet? A három dél-magyarországi me­gyében a legeiterjedtebb a növények fóliás termesztése, és itt a gyár Szegeden, amely ezeket az igényeket ki is elé­gíti. De ha a fólia fölött el is jár az idő, és meg is öreg­szik, elpusztíthatatlan. A ter­mesztő kidobja, elássa, az meg anélkül, hogy elbomla­na, rontja a talaj minősé­gét időtlen időkig, Mindemel­lett még értékesíthető anya­gokat temetünk a föld alá ... A MÉH vállalja, hogy ösz­szegyüjti ezeket a fóliahulla­dékokat. Á kishitű olvasó bizonyára legyint egyet, ugyan mit lehet kezdeni ez­zel a szeméttel? Hogy mit? Meglepő, de csupán a hulla­dék fejében talán hajlandó lesz olyan gépet szállítani egy olasz cég. amely a fóliát mossa, darabolja, majd al­kotó részeire bontja. A ken­dergyárban takarófóliát, sze­meteszacskót és egyéb hasz­nos műanyagterméket gyárt­hatnak belőle ismét. A MÉH az így nyert új áruk értéke­sítését is vállalja. A cél — s ez nem pusz­tán egy vállalat ügye —, hogy egyetlen forintnyi érték se kerüijön a szemétbe. Meg­eshet az is, hogy nem fo­rintot, hanem devizát dobunk ki vele az ablakon. Tavaly 511 millió forint bevételt ho­zott a vállalatnak — az or­szágnak — az összegyűjtött hulladék, sót futotta a pa­pírból, ónozott lemezből, gu­mihulladékból, üvegcserépből exportra is, amiért 40 millió forint értékű devizát kap­tunk. Szóval, nem babra megy a játék, összefogásra van szükség még a hulladék­gyűjtésben is. Közösen gon­dolkozott a MÉH az Áfész­szel, tervezik, hogy az üzle­tekben átveszik a nem be­tétes üvegeket is, ingyen, de sorsjegyet adnak érte, s a nyereményeket negyedéven­ként kisorsolják. Az ÁFOR-kutasok is haj­lanak az együttműködésre, vállalják, hogy térítés ellené­ben átveszik a használt ak­kumulátorokat. Kevesen tud­ják, de létezik úgynevezett gyűjtőkereskedői ipar is. Aki kiváltja az engedélyt, főként faluhelyen jár jól, ott nincs konkurrencia. A saját helyi­ségében, udvarán összegyűj­tött hulladékot a MÉH rend­re elszállítja. A hasznos ügyet szolgálja az is, hogy a vállalat szerződéses üze­meltetésre adta át két gyűj­tőhelyét, a Kálmán Lajos és a Boross József utcait. Az új vállalkozóktól rugalmasabb nyitvatartási rendet várnak, amely figyelembe veszi a la­kosság szabad idejét is. A MÉH tehát nem panasz­kodik. hanem alkalmazkodva a /realitásokhoz, új lehetősé­geket. új „kincsesbányákat" igyekszik föltárni, maga' is bekapcsolódva a földolgozás' fo-iyamatáha. S minthogy az eddigieknél is jobban rászo­rul a lakosság együttműkö­désére — hisz kettőn áll a vásár —, remélhetőleg köl­csönös lesz a panaszmentes­ség is. Chikán Ágnes tsasas A sima textíliákat nedves állapotban helyezik a Texti­mat kalanderbe — összehajtogatva adja ki a másik oldalon Somogyi Károlyné felvételei A köpenyeket présvasaló segítségével vasalják simára, ezeknél. már némi kézi munkára is szükség van Jó eredmények a szövetkezetekben Losonczi Pál látogatása a Mezőgazdasági Szövetkezetek Házában Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, az Elnöki Tanács elnöke tegnap szerdán a Mezőgaz­daság Szövetkezetek Házába látogatott el. A vendéget Szabó István, a Termelő­szövetkezetek Országos Ta­nácsának elnöke és Eleki János, a TOT főtitkára fo­gadta. A vendég találkozott a TOT elnökségének tagjai­val és meghallgatta Szabó István tájékoztatóját a szö­vetkezeti mozgalmat foglal­koztató fontosabb kérdé­sekről. az elmúlt év gaz­dálkodásának tapasztala­tairól. továbbá az idei ter­vekről. A TOT elnöke elmondot­ta, hogy az elmúlt évi ered­ményes gazdálkodás tanul­ságait ezekben a napokban a téeszek munkahelyi közössé­gek. a küldöttgyűlések és a zárszámadó-terv tárgyaló közgyűlések sokoldalúan vitatják meg. A tanácskozá­sokon kifejezésre jutott, hogy a tavalyi sikereket nemcsak a kedvező időjá­rás hozta, hanem a szövet­kezeti parasztság erőfeszíté­sén és munkaszeretetén túl az egész gazdaság és a tár­sadalom növekvő segítsége. Az eredményekhez hozzá­járult az a helyes agrár- és szövetkezetpolitika. amely a szövetkezeti mozgalom­nak már több évtizede ad bizalmat és támogatást. A TOT elnöke szólt arról is. hogy az elmúlt évben a kedvezőtlen adottságú üze­mek gazdálkodásában a stabilizálódás jelei mutat­koztak. Utalt arra is. hogy 1982-ben sokat javultak a téeszekben dolgozók élet- és munkakörülményei Az el­múlt két évben nőtt a ta­gok és az alkalmazottak száma, ami azt jelzi, hogy egyre többen látják a tée­szeket a megélhetés biztos gazdasági bázisának. Ismer­tette a közös gazdaságok­ban a generációváltós egvre jobban felerősödj folyama­tát. amelynek során a népi indíttatású vezetők nagv ré­sze átadja helyét a fiata­labb korosztálynak, a ma­gas fokú képesítéssel ren­delkezőknek. Végül kifejez­te meggyőződését, hogy a termelőszövetkezetek az idén is kellő mértékben já­rulnak hozzá a népgazdaság egyensúlyi helyzetének ja­vításához. Losonczi Pál ezután idő­szerű politikai és gazdasági kérdésekről tájékoztatta a TOT elnökségének tagjait. Foglalkozott a téeszek mun­kájával is; elismerését fe­jezte ki a gazdálkodási eredményekért, hangsúlyoz­va. hogy a sikerek a szövet­kezeti mozgalom társadal­mi megítélésében is jól tük­röződnek. Az Elnöki Tanács elnöke ezt követően megtekintette a Mezőgazdasági Szövetke­zetek Házát a Szabadság­hegy tetején. a Norma­fánál emelkedő ötemeletes tetszetős épületet, amely továbbképzési és üdültetési központként működik. Az új létesítményben képzik tovább a téeszek tisztségvise­lőit, itt tartják az érdek­képviseleti szervek és tár­sulások' értekezleteiket, ta­nácskozásaikat. A p.vári idényben a központban üdülnek a téeszek tagiai. (MTI) Nvomda­és papíripar A Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szak­szervezetének Központi Ve­zetősége 6zerdán értékelte a nyomda és a papíripar múltévi gazdasági eredmé­nyeit. és meghatározta az idei tervek végrehajtását se­gítő szakszervezeti tenniva­lókat. Szabó Imre ipari minisz­terhelyettes tájékoztatójá­ban elmondta, hogy az ága­zat vállalatainak többsége a múlt évben rugalmasabban alkalmazkodott a piaci vál­tozásokhoz, ennek egyik eredménye az. hogy a nyom­daipar kimagaslóan, 12 szá­zalékkal növelte konverti­bilis exportját. Az idei fel­adatok közül a miniszter­helyettes kiemelte a meg­kezdett rekonstrukciók eddi­giekhez hasonló ütemű terv­szerű folytatását, egyebek közt a Szolnoki Papírgyár­ban, az Offset és a Kossuth Nyomdában. Hárai Tibor. a szakszer­vezet titkára felszólalásában mindenekelőtt arra mutatott rá. hogy a papíripar, a nyomdák és a kiadók tevé­kenysége szorosan egymás­ra épül. Mosds — nagyban Négy helyen dolgoztak azelőtt a Szegedi Orvostudo­mányi, Egyetem mosodáiban' az asszonydk, s a klinikai alagsori helyiségek csak annyiban különböztek egymástól, hogy egyik rosszabb volt, mint a másik. Korszerűtlen gé­pekkel, nehéz , fizikai munkát jelentett .a sok szennyes tisztítása, s dolgozni kellett ünnepnapokon is. Tavaly avatták a SZOTE új mosodáját. Az idén az itt dolgozók munkáját .olyán teljesítőképességű géRek és berendezések segítik, hogy hatalmas készletet tarthatnak raktáron ágy­neműből. köpenyekbpl; elláthatják a klinikákat, kollégiu­mokat, nővérszállásokat és intézeteket a munkaszüneti na­pokon is. Három hatalmas mosógép és a vasalást ellátó két kalander segítségével naponta 5 tonna szennyest, mos­VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! «

Next

/
Oldalképek
Tartalom