Délmagyarország, 1983. január (73. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-26 / 21. szám

6 Csütörtök, 1983. január 27. II lakosság szociális helyzete Országgyűlési bizottságok együttes ülése Társadalmunkban — a la- egészségügyi, valamint terv­kosság minden rétege élet- és költségvetési bizottságé­színvonalának, életkörülmé- nak tagjai, továbbá más nveinek formálásában — kepviselők, állami szervek, jelentős szerepe van szociál- társadalmi és tömegszerve­politikai rendszerünknek, zetek vezetői. Az e rendszerrel, valamint a lakosság szociális helyze­tével foglalkozó, az Orszá­gos Tervhivatal által — több minisztérium és főha­tóság közreműködésével — összeállított tájékoztatót vi­tatták meg keddi együttes ülésükön a Parlamentben az országgyűlés szociális és A tanácskozáson Craveró Róbert, az • Országos Terv­hivatal elnökhelyettese fű­zött. szóbeli kiegészítést a tájékoztatóhoz, elemezve a különböző korosztályok szo­ciális helyzetét, és az ezt befolyásoló fő teendőket. Az előterjesztést követően széles körű vita alakult ki. Tagsági érdekeltség A Fogyasztási Szövetkeze­tek Országos Tanácsának el­nöksége kedden ülést tartott. Megvitatta az áfészeknél és a takarékszövetkezeteknél képzett tagsági érdekeltségi alap felhasználásával össze­függő tennivalókat. A tagok­nak érdekük, hogy a szövet­kezet a helyi igényeknek megfelelően fejlessze a ke­reskedelmet. a vendéglátást, a mezőgazdasági kistermelést, a különféle szolgáltatásokat. A célok között szerepel a szövetkezeti keretekben ki­bontakozó fogyasztói és kis­termelői érdekvédelem. Szűkül a reprezentáció A vállalatoknak. intéz­ményeknek és szövetkeze­teknek ebben az évben a tavalyihoz képest 10 szá­zalékkal csökkenteniük kell reprezentációs költségeiket a pénzügyminiszter rende­lete alapján. A jogszabály előírja azt is. hogy a repre­zentációra fordítható összeg lókra. A rendelet előírásai megszüntetik a korábbi át­fedéseket a propaganda- és reprezentációs költségek meghatározásában. elszá­molásában. A jövőben kiállítások al­kalmával nem adható foga­dás. s a tárgyalásokhoz kí­sérőprogramok nem szervez­hetők, nem számolhatók el mire használható fel. Az előírások szigorúbbak a ko- sem reprezentációs, rabbinál: belföldiek részére egyéb költségként, szervezett hivatalos tárgyú- A rendelet előírja, hogv a lasokon például ezentúl vállalati, intézményi ünnep­csak üdítő ital szolgálható ségeken, brigádkitünteté­fel. A belföldi vendégeknek se'k alkalmával felszolgáit nem szabad ajándékot adni. ételek, italok költségét szin­A gazdálkodó szervek saját dolgozóiknak a részesedési alap vagv a jutalomkeret terhére vásárolhatnak aján­dékot, például törzsgárda­tagság elnyerésekor, nyug­díjazás alkalmából, társas­utazásokra azonban nem fi­zethetjv be őket. Nem vo­natkozik a tilalom azokra a reklámcélú szóróajándékok­ra. szakmai vetélkedők, ver­senyek- díjazására, amelye­ket a kiskereskedelmi, illet­ve.,a szolgáltató vállalatok a lakosságnak reklámcélokra adnak. Ezek a szóróa.iándé­kok sem használhatók fel azonban reprezentációs cé­tén nem reprezentációként, hanem a részesedési alap. illetve a jutalomkeret ter­hére lehet csak elszámolni. A hivatalos tárgyalásokon, kiállításokon felszolgált üdí­tő ital költsége személyen­ként és naponta legfeljebb 30 forint lehet, a részesedé­si vagy jutalmazási terhére szervezett ünnepsé­geknél pedig a vendéglátá­si költségek izeitnélvenként nem haladhatják meg a 300 forintot. Nem' csökkentik a részesedési, illetve a jutal­mazási alapot a különböző vezetői — vezérigazgatói, el­nöki stb. — értekezleteken. Új tanműhely tanácskozásokon felmerülő vendéglátási kiadások. A rendelet megszabja, hogy a vállalatok, szövetke­zetek és intézmények alapí­tásuknak csak minden öt­venedik évfordulóját ünne­pelhetik meg. A külföldiekkel folytatott hivatalos tárgyalásokon csak üdítő ital. feketekávé, tea sem szolgálható fel. A hivatalos tárevalások alkalmából — a külföldiek itt-tartózkodási időtartamától függetlenül — legfeljebb egy fogadást lehet adni. A kísérőprogra­mok a külföldi vendégek ré­szére sem számolhatók el sem reprezentációs. sem egyéb költségként. A termelési kapcsolatok vagy szakmai tanulmány­utak keretében hazánkba látogatók itt-tartózkodásá­nak költségei nem. a ré­szükre adott fogadás kiadá­alap sai azonban reprezentációs költségként számolhatók el. s ugyanez vonatkozik a de­vizamentes* • cserekapcsola­tokra is. A külföldi vendé­gek üdültetésére. illetve külföldi üdülés elfogadásá­ra csak külön engedély alapján kerülhet sor. még akkor is. ha csereüdülésről van szó. A külföldieknek adható ajándék csak sze­rén-" mértékű, jelképes, fe­jenként legfeljebb 500 fo­rint értékű lehet. Könnyíti a kongresszusok, konferenciák szervezését, hogy azok költségei — a vendéglátási kiadások kivé­telével — a jövőben nem a reprezentációs keretet ter­helik. hanem költségként számolhatók el. I' fi kormány kiteipolitikóisról és ÉevizapzÉIicftáséró! A Magyar Nemzeti Bank sajtótájékoztatója A kormány hitelpolitiká­járól és a devizagazdálkodás­ról tájékoztatta kedden az újságírókat Tímár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank el­nöke. A népgazdaság 1982-es de­vizabevételeiről és kiadásai­ról elmondotta, hogy dollár­ban egyensúlyhoz közelálló helyzet alakult ki, míg ru­belben kismértékű passzí­vum keletkezett. A deviza­helyzet alakulását kedvező­en befolyásolta, hogy az el­múlt évi külkereskedelmi forgalom — szerződéses pa­ritáson számolva — 12,6 milliárd forintos aktívum­mal zárult. \ Jelentős többlet keletke­zett a konvertibilis devi­zában lebonyolított külke­reskedelemben. Az idegen­forgalmi bevételekből szár­mazó aktívum elérte a 180 millió dollárt. A Magyar Nemzeti Bank al­kalmazkodva a megváltozott világpiaci ár- és árfolyam­viszonyokhoz 1982 második felében több ütemben, ösz­szesen mintegy 11 százalék­kal leértékelte a forintot. Az árfolyam-intézkedések ja­vították a hazai exportőrök jövedelmezőségét és drágí­tották az importot, összessé­gében pedig hozzájárultak a kedvezőbb külkereskedelmi egyenleg kialakításához. Új piaci lehetőségek A népgazdaság devizahely­zetét azonban hátrányosan érintette, hogy a nemzetkö­zi pénzpiacon kialakult igen magas kamatlábak miatt a kamatkiadások ''-o*jelentősen megnövekedtek. A'hátrányo­san változó nemzetközi poli­tikai légkör és a nyugati bankok körében megnöveke­dett bizalmatlanság miatt a középlejáratú hitelfelvételi lehetőségek lényegesen rom­lottak. Emellett számos kül­földi pénzintézet visszavon­ta vagy csökkentette a Ma­gyar Nemzeti Banknál elhe­lyezett rövid lejáratú beté­teit. A nehézségek ellenére si­került a népgazdaság fizető­képességét fenntartani. Eh­hez hozzájárult az ország szilárd politikai helyzete, nemzetközi tekintélye, a gaz­lehetősége e téren 8.1 mil­liárd forint, amelyből ed­dig már 6.8 milliárd forint hitelre vállalt kötelezettsé­get. Ezekből a hitelekből a vegy­ipar 3,5 — ezen belül a kő­olajipar 2,7 — a bányászat 1, a gépipar 0,9. az élelmi­szeripar 0,8, a kohászat 0,5, a könnyűipar pedig 0.1 mil­liárd forinttal részesül. Timár Mátyás beszámolt arról, hogy az elmúlt két év során az iparban és az élel­miszer-gazdaságban energia­racionalizálásra több mint 5 és fél milliárd forint hitelt folyósítottak. A tervezett energiamegtakarítás évente mintegy 187 ezer tonna fű­tőolajnak felel meg. 1982­ben 136 beruházáshoz több mint 2 milliárd forint beru­házási hitelt engedélyeztek. A hitelpolitikai irányelvek­ben 1983-ra az energiaracio­A világbanktagság egyéb- nalizálási beruházásokra 1,4 ként új piaci lehetőségeket ™illard formtot irányoznak daságirányítás gyors reagá­lása, valamint az, hogy Ma­gyarország tagja lett az ENSZ két nemzetközi pénz­ügyi intézményének, a Nem­zetközi Valutaalapnak és a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Banknak. 1982­ben a likviditási gondok át­hidalására a nemzetközi fi­zetések bankjától 500 millió dolláros rövidv lejáratú hi­telt, az év második felében pedig egy nemzetközi bank­konzorciumtól 260 millió dolláros középlejáratú hitelt vettünk fel. A Nemzetközi Valutaalappal folytatott tár­gyalások eredményeként a pénzügyi intézmény decem­ber elején összesen 600 mil­lió dollár értékű két közép­lejáratú hitelt nyújtott szá­munkra. Ennek kisebb ré­szét már 1982-ben igénybe vettük, nagyobb része 1983­ban áll a népgazdaság ren­delkezésére. is nyújt számunkra, mivel a pénzügyi intézmény hi­teleivel támogatott beruhá­zások csak A VI. ötéves terv hulla­dék- és másodlagos nyers­versenytárgyalásain anyag-hasznosítási program­a világbanktagálla- ja részeként a Magyar Nem­itlIPy Gyenes Kálmán felvétele A Szeaedi Elektromos Szövetkezet úi tanműhelvt ala­kított ki háztartási gépszerelő tanulóinak. Vaev talán he­lyesebb azt mondani, hoav a fiatalok készítették el ma­guknak. hiszen a szövetkezet csupán a bútorokat, a mű­szereket és a szerszámokat adta. a tanácstól kanott helvi­ségbsn a tanulók festettek. Darkettaztak ők szerelték a vil­lanvt. a központi fűtést, s készítették el a berendezéseket. E munkához segítségül hívták a megfelelő szakmabeli ta­nulótársaikat a 600. számú Móra Ferenc Io.*ri Szakmun­kásképző Intézetből. A kivitelezést Bóka Vndrás az iskola szakoktatóin és Fekete Szabó Gvula a•.szövetkezet szerviz­vezetőle Irányította. A 12 szerelőhelves tanmühelv a ko­rábbinál sokkal hatékonyabb oktatást tesz lehetővé. Okta­tást emiitünk. de azt is el kell mondanunk hoev a szak­munkástanulok. akár a felnőtt mesterek alaoosan kiveszik részüket a javításból is — tavalv oéldául 106 ezer forinttal tárultak hozzá a szövetkezet árbevételéhez. Felvételünkön: a háztartási gépszerelő tanulók az úi tanműhelyben. Bóka András szakoktatóval. Gondoskodás az ötös ikrekről Családi házba költözhetnek — Ajándékok Alig néhány órával az? apróságok hazaérkeznek, leg­után, hogy felröppent a vi- alább négyszobás családi ház lagviszonylatban is rendkí- várja a gyerekeket és a szü­vülinek számító eseményről löket. A ház megvételéhez szóló hír — hétfőn Tarjányi szükséges pénz felét — aján­Sándorné öt egészséges gyer- dékképpen — Tarjányi Sán­meknek adott életet a Buda- dorné munkahelyének, a pesti Orvostovábbképző In- Bács-Kiskun megyei ÁlLat­molí cégei, vállalatai ve­hetnek részt. Timár Mátyás elmondotta, hogy az MNB 1982-ben ha­zai beruházásokra 23 milli­árd forint hitelt nyújtott. Továbbra is nagy súlyt fek­tettek a népgazdasági terv­ben elsőbbséget élvező be­ruházások finanszírozására. A fizetési mérleg javítását eredményező fejlesztésekhez 10 milliárd forintot hitelez­tek. A múlt esztendőben előnyben részesültek a vi­szonylag kevés ráfordítást igénylő, gyorsan megvalósu­ló 'és megtérülő fejlesztések. Az energiaracionalizálást, a hulladékok és másodlagos nyersanyagok begyűjtését és feldolgozását szolgáló beru­házásokra a bank külön hi­telkontingenst hozott létre. Timár Mátyás beszámolt ar­ról, hogy a beruházási hitel­nyújtás feltételeit 1982-ben szigorították, növelték a jö­vedelmezőségi követelménye­ket, emelték a hitelek ka­matát, és csökkentették a megtérülési időt. Az év fo­lyamán a bank felülvizsgál­ta a korábban kötött hitel­szerződéseket, s ott, ahol a beruházások indokolatlanul elhúzódtak, felmondták a ' hitelszerződést. tézet szülészeti és nőgyógyá­szati klinikáján —, hazánk­ban a közfigyelem előterébe került a Tarjányi család. Társadalmunk nemcsak ér­deklődéssel kíséri őket, ha­nem a gondoskodás megany­nyi jelével, segítőkészséggel igyekszik megkönnyíteni a lélekszámban igencsak meg­szaporodott család helyzetét. egészségügyi és Élelmiszer­ellenőrző Állomásnak a fő­hatósága ajánlotta fel. Az összeg másik részét a tanács teremti elő. A tanács azt is biztosítja, hogy a gyerekek hazatérése után gondozónő segítsen az édesanyának a kisbabák ellátásában. Több gyár és üzem kollek­tívája ajándékokkal kedves­A Kiskunfélegyházán élő kedik Tarjányiéknak. A Tarjányiék egyszoha komfor- Kecskeméti Konzervgyár pél­to6 lakásban laknak. Ez, dául a gyermekek kétéves ameddig csak egy gyermekük volt — az 5 éves Brigitta — elegendőnek is bizonyult hár­mójuk számára. Most azon­ban természetesen meglehe­tősen szűkös lenne, ezért a kiskunfélegyházi városi ta­koráig ellátja az ikreket bé­biétellel és -itallal. Az Al­földi Cipőgyár pedig bébici­pőket küld. A Sportfogadási és Lottóigazgatóság 10-10 ezer forinttal ajándékozza meg Szilviát, Melindát, Haj­1983-ban a legfoníosabb feladat a népgazdaság fize­tőképességének megőrzése — mondotta. Ehhez nélkülöz­hetetlen a külgazdasági egyensúly további javítása, a külkereskedelmi forgalom­ban a múlt évinél nagyobb kiviteli többlet elérése. Emel­lett nem csökkennek a ma­gyar bankszervezet feladatai sem. A hiteipolitika fö cél­ja, hogy a fizetési mérleget javító fejlesztéseket, az ex­portképes és gazdaságos ter­melést támogassa. Ugyan­akkor bankszerű eszközök­kel, a hitelnyújtás követel­ményeinek növelésével hoz­zájáruljon ahhoz, hogy a vá­sárlóerő a tervezett keretek között maradjon. A beruhá­zási hitelnyújtás alapvető feltételei 1983-ban nem vál­zeti Bank eddig összesen 35 beruházáshoz 4,4 milliárd forint hitelt nyújtott. Az idén a legfontosabb feladat: a fo­lyamatban levő beruházások mielőbbi befejezése. A pénz­ügyi lehetőségek függvényé­ben a tervezett fejlesztések közül a leghatékonyabbak, illetve a leggyorsabban meg­térülök kezdhetők meg. Az MNB elnöke beszámolt ar­ról, hogy a gazdaságos anyagfelhasználási és tech­nológia korszerűsítési kor­mányprogram gpgrehajtása során pályázati felhívást ad­tak ki. A felhívásra érkezett 12 pályázat' alapján a válla­latok együttvéve több mint félmilliárd forint értékű be­ruházást akarnak megvalósí­tani, s a fejlesztések ered­ményeként előreláthatólag mintegy egymilliárd forint értékű — jelentős mértékben importból származó — alap­anyagot takarítanak meg. A benyújtott hitelkérelmek el­bírálása, versenyeztetése je­lenleg még tart. Rugalmas kamat­politikával A hitelfelvevőknek érzé­kelniük kell a megszerezhe­tő külföldi források költsé­gének változását is — mon­dotta Timár Mátyás —, ezért a banknak rugalmas kamat­politikát kell folytatnia. Ehhez a hitelpolitikai irány­elvek 1983. évi módosítása megteremtette a kereteket. Ha a nemzetközi kamatszint tartósan mérséklődik, elkép­zelhető, hogy ennek megfe­lelően a továbbiakban a Magyar Nemzeti Bank is csökkenti a legmagasabb ka­matlábakat. A továbbiakban az MNB elnöke arról szólt, hogy a forgócszközhitclezésbcn az eddiginél szigorúbban jár el a bank azokkal a vállalatokkal szemben, amelyek készletgazdálkodá­sa nem megfelelő. Indokolt esetben a bank ja­vaslatot tehet a vállalatok toznak, viszont a bank az forgóalapjának csökkentésé­eddiginél szigorúbban ellen­őrzi a hitelszerződésben ki­kötött feltételek teljesülését. A beruházási hitelnyújtás kiemelt területe továbbra is az exportnövelő, illetve az importot gazdaságosan he­lyettesítő fejlesztések finan­szírozása. nács elhatározta: amire az nalkát, Sándort és Erikát, 1983-ban a zeti Bank Magyar Nem­hitelfolyósítási re, ösztönözve a gazdálkodó­kat a felesleges készletek felszámolására. Ugyanakkor az exportjukat dinamikusan bővítő vagy nagy összegben exportáló vállalatok terme­lésükhöz a szükséges mérték­ben forgóalap-megelőlegezési hitelt vehetnek igénybe. Az exporthoz felvett rövid lejá­ratú forgóeszközhiteleknél'a kamatvisszatérítés mértéke 5 százalékkal emelkedik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom