Délmagyarország, 1983. január (73. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-05 / 3. szám

2 Szerda, 1983, január 3.' Magyar-kanadai • kapestfaük # Budapest (MTI) Kedden a Magyar Keres­kedelmi Kamara székházá­ban Gerald Regan, kanadai külkereskedelmi állammi­rüszter magyar vállalatok képviselőivel vitatta meg a két ország közötti kereske­delmi kapcsolatok fejleszté­sének lehetőségeit. A kanadai vendég a tőb­tómunkávai új növényfajták nemesítésére is lehetőség kí­nálkozik. Mint elmondotta, a kanadai üzletemberek meg­vizsgálják a közös autóbusz­gyártás indításának feltéte­leit is; az előzetes elképzelé­sek szerint Torontóban Ika­rus buszok szerelésére ren­deznének be csarnokot Je­lenleg a magyar ipar első­bi között kifejtette: számos sorban gyógyszeralapanyagot. lehetőség kínálkozik a két ország közötti kereskedelem fejlesztésére Az áruszállítás bővítésén túl gyümölcsöző lehet az együttműködés ma­gasabb formáinak kialakíta­na, például mezőgazdasági beruházások megvalósításá­ban, komplett silók, állat­tartó telepek gyártásában és építésében lehetne közös programokat kialakítani. Az együttes tudományos kuta­üvegúrut, konzervet, , bort, ruházati bőrt exportál Ka­nadába. az importált termé­kek között a legnagyobb té­telt a mezőgazdasági gépal­katrész, a fenyőfűrész áru és a nyers marhabőr teszi ki. Gerald Regant kedden hi­vatalában fogadta Marjai József, a Minisztertanács el­nökhelyettese. Bizottság a rakétákért Washington (MTI) Reagan elnök hétfőn Brent ier hadügyminisztere volt, Alexander Haig, a tavaly Scowcroftot, Ford elnök volt ^JTlffiü H.^ nemzetbiztonsági főtanacs- a CIA volt igazgatója. Rea.' gan a bizottság létrehozása Folytatódik a stabilizáció e Varsó (MTI) Lengyelországban folyta­tódik a stabilizáció, s min­den jel arra mutat, hogy az idei esztendő számos vonat­kozásban jobb lesz a tava­lyinál — mondotta szokásos keddi nemzetközi sajtóérte­kezleten Varsóban Jerzy Úrban, a lengyel kormány szóvivője. Közölte: mintegy 1500-ra tehető azoknak a száma, akik politikai okok miatt őrizet­ben vannak. Úrban határozottan cáfol­ta azokat a híreszteléseket, amelyek szerint a szabadon bocsátott internáltak jelen­tős részét még november­ben behívták a hadseregbe. Közel-keleti események Hétfőn húszan, a keddre egy kormánypárti nagygyű­lésen azt javasolta a többi arab országnak és Izraelnek, hogy az esetleges közel-kele­ti béketárgyalásokon nasz­nosítsák kiindulópontként Reagan tavalyi rendezési kezdeményezéseit. Az egyip­Ci Bejrút (MTI) Kedden már az ötödik virradó éjszakán további ti­egymást követő napion fol.v- zenketten vesztették életü­tatódtak a heves tüzérségi ket a város egész területére összecsapások az észak-liba- kiterjedő harcokban, noni Tripoliban a szíriai tá- Damaszkusz (AFP) mogatást élvező és a velük Szíriának jogában áll szembenálló mohamedán mi- majd, hogy minden törvé­líciák között. Safik el-Vaz- nyes eszközzel szembeszáll- tomi államfő, akinek köztu­zan libanoni kormányfő ha- jon a libanoni—izraeli tár- dottan fenntartásai is van­tározott támogatást kért gyalások döntéseivel, ha nak a Reagan-tervvel szem­Abdel-Rauf Kasszem szíriai azok sértik Szíria biztonsági ben, azt fejtegette, hogy az miniszterelnöktől az értei- érdekeit — közölte kedden amerikai kezdeményezések metlen vérontás megféke- a Tisrin című szíriai napi- alapján el lehetne kezdeni a zéséhez. Rasid Karami volt lap. Ez az első alkalom, palesztin kérdés tárgyalásos miniszterelnök, a város te- hogy Szíria — amely az rendezését, kintélyes politikai vezetője Arab Liga határozata értel­Hafez Asszad szíriai elnök mében 25—30 ezer katoná­személyes közbenjárását iát állomásoztatja Libanon­kérte. Tripoli, mint ismere- ban — bejelentette, hogy tes, a szíriai csapatokból szembe fog helyezkedni a Mint ismeretes, az ame­rikai elnök tavaly szeptem­berben azt javasolta, hogy Ciszjordániában és a Gázai övezetben hozzanak létre szervezett arab békefenntar- libanoni—izraeli tárgyalások _„vfa1,„ n-w-ttr, tó erők ellenőrzése alatt áll. döntéseivel. A damaszkuszi egylaJ" adóját nevezte ki annak a tizenegy tagú különleges ta- róí^zóló'bejetentésében'eiá- 'ropovnak!"a'z SZKP KB fő­•AM bízottságnak a húzta, hogy kétpárti testű- '" M ^^^.-^.Jr®8!0^!1 létről van szó. Ennek fel­adata az lesz, hogy olyan javaslatokat tegyen a kor­mánynak az atomfegví/erke­zési politikára és az MX-ra­kétarendszerre vonatkozóan, a tesz a kormánynak az ame­rikai nukleáris erők felépí­tésével és az MX-rakéták te­lepítésével kapcsolatos vitás kérdésekben. A bizottság taglal között amelyek elfogadtathatók <ran Harold Brown, aki Car- törvényhozással. Pravda-cikk, Andropov-nyilatkozat Washingtoni reagálás Cl Washington (MTI) latban. A cikk az amerikai A Fehér Ház szóvivője félre hárította a felelősséget hétfőn — újságírók kérdé- a tárgyalások eddigi ered­sére válaszolva „negatív ménytelenségéért, és egye­hangvétélűnek" nevezte a bek között megállapította: Pravda múlt heti szerkesz- „A genfi tárgyalások mene­tőségl cikkét — ezzel egy te és az amerikai kormány­• dőben azonban „pozitív zat tevékenysége azt mu­árnyalatúnak" és „bátorító- tatja, hogy Washington in­nak" minősítette Jurij And- kább szeretné fenntartani ropovnak, az SZKP KB fő- azt a zsákutcahelyzetet, titkárának a tavaly év vé- amelyben a tárgyalások je­gén egy amerikai újságíró- lenleg vannak. semmint nak adott nyilatkozatát. konstruktív módon előmoz­Mint jelentettük, a Prav- dítani a megbeszéléseket." önkor­, , , . , _ mányzati rendszert, amely l3P 8 a„llaSP°"L^aJ valamilyen formában Jordá­da vasárnap terjedelmes szerkesztőségi cikkben fog­lalta. össze a Szovjetunió ál­láspontját a hadászati fegy­verzetkorlátozással . kapcso­Imerikai se sem közelíti az izraellét. „Június óta végeláthatat­lanra nőtt a Sólyomszemre várakozó vevőjelöltek sora" — imondta nemrég Grumman amerikai repülőgépgyár fő­mérnöke. Arra célzott, hogy. — amint nyuguti sajtójelen­tések beszámoltak róla —. Izrael egyebek mellett az amerikai cég által gyártott, korszerű elektronikus földe­rítő és ellenőrző rendszerrel felszerelt E—2C Hawkeye íSólyomszem) repülőgépekre éhínség. ,.nsm tud alapozta légi győzelmeit a emészteni többet", nyári libanoni háborúban. (Áz első új vevők egyike Egyiptom lesz.) Az izraeli légierő gépeit szállító, vagy zraeliak A stratégiai együttiműkö­például a NATO-tag Török- dés keretében Izrael továb­ország 1983-ban össze-vm 640 bi évi 200 millió dollárt ad­millió dollárt. Pakisztán pe- hat az amerikai segély tér­dig csak 395 millió dollárt hére izraeli gyártmányú ka­kap az amerikai pénztárból, tonai felszerelések vásárlá­A Pnkisztánnak szánt segélyt súra — az Egyesült Álla­sz elnök javaslata ellenére moknak. Ilyenre nincs példa a szenátus csökkentette 450 az Egyesült Államok és millió dollárról .395 millióra, mert a szenátorok úgy vél­ték: Pakisztán, amelynek egyes vidékein rendszeres az meg­Legaláhbis azt bizonyosan nem, amit Izrael meg tud „emészteni" — az amerikai hadiipar számára. Az izraeli gyártásukban kőzreműkö- hadsereg az amerikai fegy­dő más amerikai cégek, a McDonnel Douglas. a Gene­ral Dynamics, a Raytheon, a Northrop és kevésbé hires társaik ugyancsak nemzet­veripar egyik legnagyobb felvevőpiaca. Az amerikai segélyek tehát elsősorban hadiiparától az amerikai fegyvergyártó­kat „finanszírozzák" burkol­közi forgalmuk legalább 5— tan bővítve a70kat az össze­15 százalékos növekedőiét geket ameiyeket ezek a cé­várják az izraeli „tapaszta- gek hivatalos amerikai ka­latoktól". tonai költségvetésben nekik Így aztán nem csoda, hogy "ónt összegen kívül fölve­Ronald Reagan elnök nem hetnek. habozott aláírni azt a tör- Az ameTikai sajtóban sö­vényt, amelynek alapján kat reklámozott izraeli hadi­Izrael 1983-ban már 2,485 tettek sokfelé növelik az milliárd dollár amerikai ka­amerlkal fegyverek keresett­egyetlen más ország együtt­működésében sem. Az üzle­tet az magyarázza, hogy az izraeli fegyveripar. amely­nek műszaki fejlettsége nem egy területen még az ame­rikainál is magasabb, az iz­raeli bérköltségek viszony­lag alacsony volta miatt mégis kisebb árakat számít­hat, mint az amerikai ipar — az amerikai hadsereg „többet kap" Izraelből 200 millió dollárért, mint saját Pillanatnyi „pénzzavaron" Is átsegít az ifcraell segély: a Th.e Wa­shington Fost értesülése sze­rint például az amerikai lé­gierőnek tavaly nom maradt pénze az F—15-ös vadászgé­pek szárnya alá függeszthető s a gépek hatótávolságát megnövelő pót-üzemanyag­tartályok kifejlesztésére rr erre is Izrael adott pénzt az F—15-öst gyártó McDonnel Douglas cégnek az amerikai A Fehér Ház szóvivője „önmagában azt is újnak" minősítette, hogy a Szovjet­unió kész nukleáris fegyver­zetének csökkentésére. „Ezt azonban nem tartjuk kielé­gítőnek" — tette hozzá. A szóvivő viszont érdem­ben nem foglalkozott Jurij Andropovnak a hadászati fegyverzet korlátozására vo­natkozó javaslataival. Nyugati hírügynökségek a szóvivő nyilatkozatából azo­kat a mondatokat emelték ki. amelyek az SZKP KB főtitkárának — Washington szerint — „bátorító" interjú­jában hangzottak el. Az AFP francia hírügynökség értékelése szerint a szóvivő nyilatkozata azt jelenti, hogy ,,az amerikai kormány­zat — megkésve bár, de — örömmel nyugtázta a szov­jet vezetőnek a hadászati fegyverzet csökkentésével kapcsolatos »pozitív« hang­vételét". Az Egyesült Államok — mint ismeretes — sietve el­utasította Jurij Andropov decemberben elhangzott ja­vaslatát. ségét a világon. Az izraeli— tonai és gazdasági segélyt amcrikai stratégiai együtt- ____ kap; összesen 300 millióval működés keretében Izrael az segé7ybőL Cserében a tartá többet, mint 1982-bpn. An- amerikai Segélyből évente T7r.nelhen te evárthat . , ... ... , . 300 millió dollárt használhat lyoKat Izraelben is gyarmat­nak ellenére is aláírta ezt frf arra hQgy más országc>k. ják. A gazdasági recesszió az elnök, hogy korábban nak nyújtson hitelt izraeli közepette az izraeli hadiipari maga mondta: az Izraelnek fegyverek vásárlására. Ez „szeleptől" várható előnyök adott segély növelése „rossz eis;Kgorban olyan országokat nyilván többet nyomtak a jelzést" ad a közel-keleti érlnti amelyeknek az ame- latban az amerikai törvény­konfliktus más részvevőinek rikai kormány „erkölcsi okok- hozók és az elnök számára az amerikai szándékok felől. ból.. közvetlenül nem kíván azoknál a kifogásoknáj. hogy fegyvereket eladni. Ez az Izraelt „nem kellene meg­együttműködés — például jutalmazni" a libanoni akció Közép-Amerikában — nem miatt. csupán az amerikai politikai célok előmozdítását szolgál­Csakhogy az Izraelnek adott amerikai segély mér­tékét már régóta nem csu­pán — és talán nem is első­sorban — az szabja meg, hogy követi-e Izrael az ame­rikai kormány szavakban ki­nyilvánított politikai céljait a térségben. Közvetetten bi­zonyság erre. hogy vannak az. Egyesült Államoknak többé-kevésbé szolgálatké­szebb. és anyagilag minden­képpen raszorulóbb szövet­ségesei szerte a világon, amelyek „csomagja". meg kon. Amíg Izrael mindinkább az amerikai hadiipar „mel­ja. A legalább felerészben léküzemága" lesz. Tel Aviv­llcencekre és al- ban nem is kell tartania senkinek Reagan elnök meg­gyarázataképpen között leszögezi: többek ezeken a niához kötődne. Reagan ja­amerikai licencekre és katrészekre épülő izraeli fegyveripar ilymódon továb­bi pótlólagos piacot nyit az amerikai cegcknek. számuk­ra egyébként .tilos" piaco­oiy szigorú szemöldökránco­lásaitól seim. bármennyit „bírálja" is az elnök szövet rétitai pe? f> Róma (BTA) Giusevt>e Consolo és Adol­fo Larussa. a DáDa elleni merénylet kaocsán letartóz­tatott bolgár -Szeraei Anto­nov védőügyvédjei hétfőn Rómában a bizonyítékok tel­ies hiányára hivatkozva, is­mételten kérték Anionov szabadlábra helyezését. Az emlékeztető úiabb ta­núkat sorolt fel. akiknek val­lomásai megerősítik Antonov alibijét. A vallomások vitat­hatatlanul bizonyítják, hogv 1981. május 13-án. a DáDa el­leni merénylet naDián Anto­nov a Balkan bolgár légifor­galmi társaság kéovlseletén. a merényletet megelőző egész naDon Dedig országa római nagykövetségén tartózkodott. Valamennyi szemtanú val­lomása szerint Antonov sem­milyen körülmények körött sem tartózkodhatott a Szent Péter téren Ali Aacánal. mint azt a török terrorista állította. Antonov védőügy­védéi ügvanakkor kiegészítő nyomozás elrendelését kér­ték azzal kancsolatban. hoav „ou aua „ a, . A» Awúl az olasz titkosszol­ségese egvik-másik politikai sa'a1 embere, 1981 novembe­- • • ! rében a bírói hatósasok elő­zetes eneedélve nélkül hall- í En-laj. az akkori „kalandját". tárgyalásokon Libanon helv- vaslatait azonban Izrael el­zete túl kényes, mivel utasította, és a Palesztinai egyenlőtlen pozícióból kény- Felszabadftási Szervezet la telén alkudozni az ellenségé- eméUe hangsúlyozva hogy # Kairó (UPI) azok nem vesz!k figyelembe Hoszni Mubarak egyipto- a palesztin nép elidegenít­mi elnök kedden Kairóban hetetlen jogait. Kínai nyitás Afrika felé Kína messze van Afri- beutazta Afrikát, valóeágoa kától, s mégsem olyan mesz- sokkhatást idézett elő, ami­sze. Szomáliában kínai ál- kor tolmácsolta a kulturális latorvosok gyógyítják a be- forradalom útvesztője felé teg tevéket. Ruandában pe- tartó pekingi vezetés üze­kingi munkások építenek netét:. „Afrika megérett a utat, Zairében szecsuani pa- forradalomra", rasztok tanítják a rizster- A kínai fővárosban dol­mesztés fortélyait a kongói gozó afrikai diplomaták sze­farmereknek, Tanzániában rint Csaó Ce-jang kormány­pedig sanghaji mérnökök ad- fő Afrika-járásának világo­ják tovább a kínai köny- san kivehető céljai a követ­nyűipar tapasztalatait. Fe- kezők: 1. Leküzdeni azt az kete-Afrika országaiban nép- általános ellenérzést Afri­szerűek a kínai gyártmányú kában, amit az váltott ki, árucikkek, nemcsak azért, hogy öt évvel ezelőtt Kína mert tetszetősek és tartósak, fordulatot hajtott végre kül­hanem mert olcsók is. A fog- politikájában, szélesre tárta kefétől kezdve az afrikai a kapukat az Egyesült Ál­nok kedvenc edényéig, a fe- lamok. Japán és Nyugat-Eu­jen hordozható lavórig sok rópa felé, s eközben a mi­minden jelképezi a távoli nimálisra csökkentette kap­Kínát. Mindennél lényege- csolatait az afrikai orszá* sebb jelképpé vált azonban gokkal. 2. Kína szeretné ki­Afrika-szerte a Tanzániát és terjeszteni gazdasági kap­Zambiát összekötő, több csolatait Afrikával, és új pia­mint ezer kilométeres vas- cokat keresni a földrészen a útvonal, amely kínai befek- kínai nehézipar termékeinek tetesse!, s mintegy tízezer kí- is. 3. Nem elhanyagolható nai munkás és mérnök sze- politikai cél Peking sza­mélyes közreműködésével mára tamogatókat szerezni épült a hetvenes évek el- Afrikában Kína Kambod­ső felében. A kínai áru- zsa-politikájához, különöa Cikkek mellett nagy nép- tekintettel az el nem kötele­szerűségnek örvendenek Af- zett országok 1983 márciusa­rikában a kínai szakembe- ban esedékes csúcstalálkozo­rek, akikre mindenekelőtt, az jára. 4. A hosszú távra szó­jellemző, hogy minden kü- ló cél azonban — s ez ta­lönösebb luxusigény nélkül lán mindennél fontosabb .... ,, . , , , Csaó Ce-jang és a kínai ve­egyutt élnek és dolgoznak az zetés számára _ az hogy afrikaiakkal. Kína elfogadtassa az úgy­A pekingi rádió idegen nevezett harmadik világgal nyelvű adásai között jelen- azt a gondolatot, hogy oda tős helyet foglalnak el a fe- tartozik, és súlyánál fogva kete földrész felé irányuló, ugyanolyan vezető szerepre afrikai nyelvű adások. Ezek hivatott, mint a többi nagy­elsőrendű feladata annak a hata'om. tételnek a népszerűsítése, Kína az elmúlt két és fél hogy Kína maga is fejlődő évtizedben összesen csak­ország, és mint ilyen. ter- nem hárommilliárd dollár mészetszerűleg az úgyneve- értékű gazdasági segélyt zett harmadik világhoz tor- nyújtott Fekete-Afrikának, tozik. A közös gyarmati múlt Ez nem sok, de a segélyek és a napjainkban is tapasz- okos felhasználásával Kína talható külföldi beavatko- egyáltalán nem elhanyagoi­zás. a „hegemonizmus" el- ható tekintélyre tett szert leni harc közös feladatot há- számos afrikai országban, rít Kínára és Afrikára. Eb- Csaó Ce-jang miniszterei­ben foglalható össze annak nőknek jó esélye van arra. az üzenetnek a lényege, ame- hogy kihasználja ezt a te­lyet tíz országot érintő,'egy- kintélyt. Annál is inkább, hónapos körútján adott át mert nagynevű elődjével el­Afrikának Csaó Ce-jang kí- lentétben nem „forradalmá­rai miniszterelnök a Mao sí tani" akar. hanem keres­Ce-tung utáni új pekingi kedni és együttműködni. El­vezetés megbízásából. Ez a ítéli az Egvesült Államok kínai nyitás Afrika felé új gyarmatosító politikáját, tá­olvan időpontban történik, mogatja az afrikai néoek amikor a kínai vezetés fo- har-át az izrae'i anresszióés kozat-osan átértó'-eli külpo- a 'dél-afrikai fajgyűlölő re­litikáját, a békés egymás zsim ellen, s amint az egy­mellett élés elvei . alanján hónapos körútjának állomá­kívánja alakítani kapcsolatát saibő] kiderült, nem ra­az Egyesült Államokkal és gaszkodik többé ahhoz az. a Szovjetunióvá] egyaránt, s Afrikában is elutasított ko­cáiként jelöli meg a háború róbbi kínai elmélethez, ame'y elkerülését, illetve a béke S7erint Kína mindenkit au­megvédését. tomatikusan barátjának te­Húsz. évvel ezelőtt Csou kint. aki e!lensée«> a Szov­kinai mi- jetuniónak. Mészáres György 1 aatták ki a börtönben. niszterelnök, aki szintén kór­Eliás Bcla

Next

/
Oldalképek
Tartalom