Délmagyarország, 1983. január (73. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-21 / 17. szám

Péntek, 1983. ianuár 21. i 5 II vállalati bérszabályozás típusai és új vonásai Ma már közismertek a gazdasági szabályozók változásai, amelyek 1983. január 1-én életbe léptek. Á szabályozórendszer különböző elemei (ármechanizmus, nyereségadózás, fejlesztési eszközök átcsoportosítása stb.) közül a legjelentősebb módosulás a bérek és keresetek alakulásának központi szabályozásában következett be. Mivel a havi kereset növekedésének lehetőségei — a fogyasztói árakkal együtt — mindenki számára „húsba vágó", vagyis az életszínvonalat meghatározó kérdések, ezért indokolt külön is foglalkozni a gazdálkodó szer. veknél alkalmazott új Dérszabályozás lényeges jellemzőivel. 0 A év elejen bevezetett bérszabályozás nem teljesen uj, eddig ismeretlen eleunekbol telepített kereselszáoalyozási rend, hanem a hetvenes években már hasznait egyes szabaiyozasi típusok uj módon történő kombinalása és a megváltozott gazdasági feltéleleinkhez való igazítása. Az 1983ban érvényesülő bérszabályozás tehát nem egy átfogó korszerűsítés eredménye. Ilyen jellegű korszerűsítésre a gazdaságirányítás töboi szabályozójával összhangban az ötéVes tervidőszak végén kerülhet sor. Az ez evi változások elsődleges célja az. hogy az elmúlt két évben a bérszabályozás területen tapasztalt fontosabb hibákat és feszültségeket megszün^ tessék. . Alközponti irányító, sérvek a gazdálkodó vállalatoknál két alapvető szabályozási módszert alkalmaznak. Azoknál a vállalatoknál, melyeknél a ' nyereség alakulasa mérvadóan minő. siti a vállalat tevékenységét, a vállalati jövedelmezőségtől függő bérszínvonalszabályozást vezettek be; azokban az ágazatokban pedig, ahol nem képződik valódi nyereség, vagy annak alakulását a vállalatoktól független külső tényezők (pl. geológiai feltételek az alapanyag- és energiatermelő ágazatokban) determinálják, ott a bérnövekedés differenciált mértékét központi előírások útján állapítják meg. Ez utóbbi módszert központi bérszínvonal-szabályozásnak nevezik. A vállalati teljesítményhez kapcsolt bérszabályozásnak az a lényege, hogy a vállalati jövedelmezőség mértékétől függ az adott évi adómentes bérszínvonal-növekedes lehetősége, vagyis a havi kereset emelkedésének átlagos százaléka. A megnehezült növekedési feltételeinkből eredően a mérce igen magas: például 20 százalékos eszköz- és bérarányos jövedelmezőséget kell elérni ah. hoz. hogy az évi bérszínvonalat 2,4 százalékkal növelhessék. Ha a vállalat ennél nagyobb arányban növeli a kifizetett béreket, akkor a nyereségből képződő részesedési alapból progresszív nyereségadót keli fizetnie a költségvetésnek. Kiegészítették az adómentes bérezi nvonal-növelést a létszámcsökkentésből származó bérmegtakarítás 30 százalékának a felhasználási lehetőségével is. Ezzel a kiegészítéssel valószínűleg ellensúlyozható a bérszínvonal-szabalyozásnak az a korábban már felszínre került fogyatékossága. hogy önmagában hajlamos . a munkaerő-létszám növelésére, s ezen belül a fölösleges létszám tar-. talékolására ösztönzi a vál. la la tokát. A jövedelmezőségtől függő bérszabályozás előnye, hogy a piachoz rugalmasan alkalmazkodó, jól gazdáik >dó vállalatok számára egyértelműen kedvezőbb lehetőséget biztosít a béremelésbon. E típus nemcsak jobb munkára készteti, hanem hagyja is keresni a kollektívákat. A kívánatos ösztönző hatás kibontakozásának viszont elengedhetetlen feltétele az ár- és nyeresegviszonyokban tapasztalható torzulások megszüntetése, visszaszorítása. A vállalati bérszabályozás rrásik típusa a központi bérszabályozás. Az ide sorolt vállalatoknál nem a vállalati teljesítmények, hanem a központi előírások az évi bérnövekedés fő meghatározol. összhangban az 1983. évi népgazdasági terv előirányzataival, az adómentes bérfejlesztés mértékeit 2.2—'3,5 szazalék között állapították meg. Egyes ágazatokban a központi mértékeken felül is növelhető a bérszínvonal, abban az esetben, ha a vállalat a létszámcsökkentésből ér el tartós bérmegtakarítást, A felhasználható megtakarítás itt is 30 százalék. A jelenlegi bérszabályozás' legjelentősebb előrelépése az. hogy szakított az „ti n." bázisszemlélettel, mivel nem az előző évhez viszonyított teljesítménynövekedést, hanem a gazdálkodás színvonalát tükröző minőségi paramétert honorálja kedvezményes béremelési lehetőséggel. Ebben a rendszerben tehójt, nem azok a vállalatok járnak jól, amelyek a fejlődési tartalékaikat taktikusan beosztva, rövidebb távon minden évben megfelelő mértékben tudták növelni a gazdasági teljesítményeiket, hanem a magas jövedelmezőséget elérő, s azt stabilizáló vállalatok és ipari szövetkezetek. Az elfogadható béremelés elemi igénye a gyengébben gazdálkodókat pedig mindenképpen a jövedelmezőségük javítására kényszeríti. Az új bérszabályozás nem a termelési érték alakulásához kapcsolja az adókedvezményes bérnövelést (amint ezt a most megszüntetett bértömeg-szabályozás tette), hanem a piacon elért nyereség egyik mutatójához. Ezzel megszüntette a kettős érdekeltséget: egyértelműen a nyereséget teszi a vállalati gazdálkodás sikerkritériumává. Ez a szemléleti változás összhangban van az intenzív gazdálkodás, a minőségi tényezőkre alapozódó gazdasági növekedés követelményeivel is. Az 1983-ban bevezetett bérszabályozási rendszer eltérő létszámgazdálkodási magatartásra ösztönzi a vállalatokat. Tekintettel van ugyanis a népgazdaság egyes ágazatainak külörjböző munkaerő helyzetére. Ebből kiindulva a szabályozás differenciál, mert egyes ágazatokban a munkaerő csökkentésére, más területeken (pl. a szénbányászatban vágy az élelmiszeriparban stb.) a munkaerő megtartására, illetőleg a létszám növelésére ösztönzi a gazdálkodó szervezeteket. Nem lebecsülendő új vonása a bér- és keresetszabályozás rendszerének az áttekinthetőség javulása, a formák egyszerűsödése sem. A korábbi szabályozás — a mezőgazdaságon kívül — 6 bértípust és igen sok egyedi preferenciát foglalt magába. A mostani szabályozás az említett két alapvető formán kívül csak a bruttó .jövedelemszabályozást tartalmazza, amelyet kísérleti jelleggel a kisszövetkezeteknél és az állami szolgáltató kisvállalatoknál vezettek be. Az utóbbi lényege abban áll, hogy az árbevétel és az eszközráforditások különbségét terheli a jövedelemadó, amelynek teljesítése után fennmaradó összeget a vállalat saját döntési hatáskörében használhatja fel. Kétségtelen, nem állítható az új bérszabályozásról, hogy liberálisabb vagy kevesebb korlátot tartalmaz, mint az előző évi. Sőt: a kedvezményes bérnövelés lehetősége szerényebb a korábbinál. Nagyobb mértékű béremelésre reálisan csak országunk gazdasági növekedésének meggyorsulásával párhuzamosan számolhatunk. Minden béremelésnek objektív korlátja ugyanis az a gyakran idézett közgazdasági alaptétel, hogy nem lehet tartósan többet szétosztani, mint amennyit megtermeltünk, és ami ebből fogyasztásra felhasználható. Juhász Gyula Emlékbizottság alakult Gazdag program a költő születésének centenáriumára 3. A vásárlóerő tervszerű szabályozása érdekében a vállalati önállóságot a jövedelemfelhasználásban napjainkban erősen korlátozó bérszabályozás jövőbeni sorsát illetően pedig .olyan tudományos elképzelések olvashatók, hogy távlatilag Ua bérek külön szabályozása megszűnik. Pontosabban fogalmazva: beleolvad a vállalati általános jövedelemszabályozás rendszerébe. E koncepció megvalósulása azonban az egész gazdaságirányítás átfogó korszerűsítésének a függvénye ós részkérdése. Dr. Sípos Miklós Április 4-én lesz Juhász Gyula születésének századik évfordulója. A nemzet méltó módon kívánja köszönteni a költő emlékét, s az országos ünneplés szervezésének oroszlánrészét a szülővárosra bízta. Ennek megfelelően tegnap Szegeden alakult meg a Juhász Gyula Emlékbizottság, melynek elnöke Tolnai Gábor akadémikus, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság elnöke, tagjainak névsorát pedig országos szervek (Művelődési Minisztérium és az írószövetség), helyi társadalmi és tömegszervezetek, a sajtó, a rádió és a televízió vezető képviselőinek nevét, irodalomtörténészeket.- kutatókat találunk. A bizottság már az alakuló ülésen kidolgozta a költő és életműve iránti tiszteletadás elvi tartalmát és a születésnap körül csoportosuló rendezvények programját. Az ülésen részt vett és felszólalt Tóth Dezső művelődési miniszterhelyettes is. Két kiemelkedő rendezvény mellett számos kiállítás. irodalmi est, zenés program sorakozik. A tervezet szerint április 15-én ünnepi emlékműsort rendeznek a Kisszínházban, s ugyanezen a napon Szegeden tartja vándorgyűlését a Magyar Irodalomtörténeti Társaság, Juhász Gyula életművének tárgyköréből. Az évforduló körüli hetekben Juhász Gyula verseire komponált kórusműveket mutatnak be; ekkor szólal meg Bárdos Lajosnak a centenáriumra írt kórusmüve (a , költő Bartók Bélának című versére), s bemutatják Vántus István kantátáját is (a Himnusz az emberhez című versre). Az emlékezésből tekintélyes részt kért és kapott Makó is, ahol a költö életének legtermékenyebb éveit élte. A makói programot a költészet napja ' köré csoportosítják, s műsoros irodalmi esttel, kiállítással (Juhász Gyula makói évei), fiatalok versmondó versenyével teszik változatossá. Több kiállítás szervezése van napirenden a centenáriumra — egyebek között: állandó kamarakiállítás megrendezése a költő életének dokumentumaiból a Juhasz Gyula-udvarban; a Juhász Gyula-ikonosztáz az archív fotóanyagból; s fotó- és dokumentumkiállítás a Juhász Gyula Művelődési Központban. Emlékérem is készül a centenáriumra. Tóth Sándor szobrászművész munkája, s művészi alkalmi levelezőlapot bocsátanak ki, Kass János tervezésében. Számos intézmény önálló rendezvénnyel tiszteleg a költőnek. A nevét viselő főiskola például ünnepi tanácsülést rendez, tudományos ülésszakot és tudományos diákköri emlékülést szervez, a művelődési házak irodalmi esteket. Juhász Gyulaszavalóversenyeket. vetélkedőket rendeznek Egyrészt az évforduló közelében. másrészt az esztendő további részében több Juhász Gyula-kiadvány megjelenését kezdeményezi és szorgalmazza az emlékbizottság. A Juhász Gyula Emlékbizottság tybb országos szervet. intézményt kér fel a centenáriurríi megemlékezésekben való közreműködésre. Munkavédelem Alapjában véve jónak minősíthető a Pécsi Vasútigazgatóság munkavédelmi tevékenysége — állapította mqg csütörtöki ülésén a Vasutasok Szakszervezetének elnöksége. Az igazgatóság három megyét és két részmegyét ölel fel területén — melyet 1500 kilométernyi vasútvonal hálóz be —csak nem 14 ezer vasutas dolgozik. Az. itteni üzemi balesetek száma évek óta alig fele a többi vasútigazgatóságon történt balesetek átlagának. Az elnökség le-zögezte. hogy egyre javulnak az igazgatóságon a munkavégzés feltételei. Feiadalok a iiiuiikásifjúsí! körében Ülést tartott a megyei KISZ-bizottság Összegezés flz MHSZ Csongrád Tegnap. csütörtökön Szegeden, a Honvédelem Házában összegezték az MHSZ tavaly végzett munkáját Csongrád megyében, s megjelölték az idei föladatokat. Az értekezleten részt vett és fölszólalt dr. Majzík József, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese. A Magyar Honvédelmi Szövetség városi és járási titkárait. aktivistáit Mihalik Ferenc alezredes. az MHSZ megyei titkára tájékoztatta egv év MHSZmunkájának mérlegéről, valamint a teendőkről. Az MHSZ tavaly Csongrád megyében sokrétű föladatait áltálában jól teljesítette. A honvédelmi elő- és utóképzésben, a hazafias és internacionalista nevelés segítésében előbbre léptek A városi és járási vezetőségek, a honvédelmi klubok, a szakbizottságok és a társadalmi tanácsadó testületek erősítették kapcsolataikat a lakosság, elsősorban az ifjú nemzedék soraiban. Az iskolákban — közismerten — tantárgy a honvédelem. Ebben is közreműködik az MHSZ. Örvendetes, hogv a meeve középfokú tanintézeteinek 70 százalékéban működik honvédelmi klub viszont korántsem ilven ió a helvzet a fölsőfokú tanintézetekben. Szükséges, hogv a klubokban is javítsak a munkája megyében munka tartalmát. Általában — és erre adottak a föltételek — igényesebben, jobban. !az észre és az érzelmekre hatóan kell tevékenykedni. kerülve a fölfölbukkanó sablonokat, formalitást. A gépjárművezető-képzésben. akárcsak a szakági klubokban teljesítik a teendőket. ám összességükbe n többször elmaradás mutatkozik itt is a lehetőségekhez kepest. A tömeg- és a minőségi sport a fiatalok széles rétegeit foglalkoztatja. Például az összetett honvédelmi versenyekben tavaly 89 ezren vettek részt. Az MHSZ minősített versenyzőinek a száma is elismerést érdemlő. A megkezdődött és az egv éven at tarló Nekem szülőhazám honvédelmi játékok iránt jelentős az érdeklődés. Az MHSZ-aktivisták további közreműködésével a játékok csak gazdagodhatnak. Az összegezés hangoztatta, hogv az eredmények elérését segítették a párt-, az állami és a társadalmi szervek. Ez a jövőben is igy lesz A szándék az. hogv tovább tökéletesítsék az MHSZ megvei vezetőségének az MHSZ-kluboknak. aktivistáknak R tevékenységét, okulva a tavalyi tapasztalatokon. A megváltozott gazdasági körülmenyek megkövetelik, hogy az ifjúsági szövetség is változtasson munkaformáin — azokat a mindennapi élet feladataihoz igazítsa. Ezt szem előtt tartva hozott határozatot „A KISZ feladatai a munkásfiatalok körében" címmel a KISZ központi bizottsága az elmúlt év decemberében. A KISZ Csongrád megyei bizottsága tegnapi, csütörtöki ülésén e határozat végrehajtását szolgáló feladattervet tárgyalta meg. A tanácskozáson — amelyet Bódi György, a KISZ KB tagja, az ifjúsági szövetség megyei bizottságának első titkára vezetett — részt, vett Sztranyák János, a KISZ KB munkatársa és Horváth Lajos, a megyei I pártbizottság osztályvezetőI helyettese. A határozat végIrehajtását segítő megyei fel: adattervre Szentgyörgyi Pál, a megvei KISZ-bi/ott ság titkára tett javaslatot. Szóbeli kiegészítőiében szólt a határozat lényegi kérdéseiről, főbb célkitűzéseiről, -majd a testület speciális megyei intézkedéseket fogalmazott meg. Így Szegeden és Vásárhelyen I néhány nagyüzemben kísérleti jelleggel sor kerül a ..minőségi körök" megszervezésére. Ezek lényege, hogy az azonos munkafolyamatban részt vevő fiatalok segítsék a hibák feltárását, és javaslataikkal szolgálják a jobb minőségű munkát. Az anyag- és energiatakarékossági program felett vállalt KISZ védnökség keretébén a jövőben is konkrét javaslatokkal kellene tovább segíteni például a munkahelyi korszerűsítéseket is. A KB-határozat szellemének megfelelően megyénkben is nagyobb gondot fordít az ifjúsági szövetség a fiatal kisvállalkozók segítésére. A szorosan vett gazdasági feladatok mellett szó volt a munkásfiatalok érdekképviseletének további javításáról. Ezt szolgálják majd az ifjúsági tájékoztató •irodák, a az ervenybea levő, a fiatalokat közelebbről is érintő jogszabályokról készülő útmutatók. A feladatterv vitájában (felszólalt: Horváth Zoltán, dr. Kiss Barnabás, dr. Horváth Károly, Novákné Halász Anna, Szilágyi János. Kmetykó Lajos. Nagyné Szénási Zsuzsa, Szentgyörgyi Pál. Sztranyák János, Bódi György) többen kifogásolták; a területi, munkahelyi alapszervezeti munkát és tervezést hátráltatja, hogy a határozat pontos szövege még mindig nem jutott el az alsóbb szintű KISZ-szervekhez. A tegnapi ülésen szó volt még a megyei KISZ-bizottság ez évi költségvetéséről, a megyében végzett gazdasági ellenőrzések tapasztalataiixjl (előadó: Málnámé Fábián Edit, a megyei KISZ-bizottság gazdasági osztályvezetője és dr. Sánta Mihály, a PEB elnöke). E témák megtárgyalásán részt vett Kiss István, a megyei pártbizottság osztályvezetője és Nagy Olga, a KISZ KB munkatársa. Az 1983. évi építőtáborozás feladataira Veszelinov Ágnes, a megyei bizottság munkatársa tett javaslatot. E napirendi pont vitájában felszólalt Bessenyei Zsolt, a megyei pártbizottság munkatársa is. Ezt kővetően kitüntetések odaítéléséről és a megyei bizottság káderképzési tervéről döntött a testület. B. Z. Vasúivillamosítás A vasúti pálya villamosítását folytatják Sajószentpéter és Kazincbarcika között. A tervek szerint úgy kell befejezni a munkát, hogy a májusi menetrendváltozástól már mind a személy-, mind a tehervonato)íat villamos mozdonnyal továbbíthassák majd Miskolcon keresztül, egeszén Kazincbarcikáig.