Délmagyarország, 1983. január (73. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-21 / 17. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! VSllO Á Z M S ZMP SZEGE D V Á R'OS IBI Z Ö T-T S Á GÁNAK LAP JA 73. évfolyam 17. szám 1983. január 21., péntek Ara: 1,40 forint Párl- és állami vezető szervek állásfoglalása a VSZ Politikai Tanácskozó Testülete január 4-5-i prágai üléséről Háttér a mezőgazdaságnak Fejleszti ipari tevékenységét a Zöldért A Magyar Szocialista Munkáspárt Poli­tikai Bizottsága és a Maavar Népköztársa­ság Minisztertanácsa meghallgatta a Ká­dár János vezette magvar párt- és kor­mányküldöttség ielentéset a Varsói Szer­ződés politikai tanácskozó testülete 3 933. január 4—5-i ülésén végzett munkáiéról. A Politikai Bizottság és a Miniszterta­nács ióváhagvta a magvar küldöttség te­vékeflvsését. A Magvar Népköztársaság, a magvar nép egyetért a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testülete politikai nyilatkozatá­nak megállapításaival és cselekvően támo­gatta az abban foglalt kezdeményezéseket. A Pclitikai Bizottság és a Minisztertanács megállapította, hogv a tagállamok legfelső szintű képviselőinek nagv fontosságú ta­lálkozóiára olvan időszakban került sor. amikor az imperializmus agresszív körei­nek tevékenysége folvtán ielentősen kiéle­ződött a nemzetközi helvzet. fokozódott a fegyverkezési versenv. megnövekedtek a békét fenyegető veszélyek Európában és az egész világon. Bármennyire bonyolult n viláahelvzet. a legfőbb veszélv elhárítása is reálisan el­érhető cél. A béke megőrzésének tovább­ra is alapvető ténvezőie a szocialista vi­lág ereie. Fokozódik a néoek fellépése a fegyverkezési haisza ellen. A világ népei változatlanul érdekeltek az envhülés to­vábbvitelében. a kölcsönösen előnvös együttműködés feilesztésében. A fegyverkezési haisza súlvos fenvegetés a világ békéiére, 'óriási terheket ró a né­pekre. Megfékezése minden nép és állam számára létkérdés. Fzért naev fontosságú hogv a politikai nyilatkozat ismételten ki­fejezésre futtatta a Varsói Szerződés tag­államainak készségét mindenfajta fegy­verzet korlátozására és csökkentésére a kölcsönös biztonság megszilárdítására a fegyverzetek alacsonyabb szintién. Nagv jelentőségű az a iavaslat. amelv a Varsói Szerződés és a NATO tagálla­mai között a katonai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról és a békés kapcsolatok fenntartásáról kötendő szer­ződésre vonatkozik. Azt váriák hogv a NATO tagállámai is kellő figyelemmel fo­gadiák e javaslatot amelv számol minden érintett fél érdekeivel. Különösen fontos n helsinki folvamat eredményeinek megvédése és továbbfej­lesztése. A világ békéié és biztonsága szempontjából továbbra is sok múlik az európai viszonvok alakulásán az európai országok kormányainak iózan. felelős ál­lásfoglalásán. A jelenlegi bonvolult nemzetközi hely­zetben méginkább növekszik a szocialista országok testvéri barátságának és sokolda­lú együttműködésének ielentőségc. A szo­cialista országok egvüttes fellépésének, összehangolt nemzetközi tevékenységének denlő szerepe van a békéért, a nemzetkö­zi helvzet javításáért folvó harcban. A Maavar Népköztársaság továbbra is kész a párbeszéd és az együttműködés fejlesztésére azokkal a nvuaati politikai tényezőkkel, reálisan gondolkodó körök­kel pártokkal és mozgalmakkal, amelvek fellépnek a béke üavéért. a biztonság meg­szilárdításáért. A Magvar Szocialista Munkáspárt. a Magyar Népköztársaság mindent megtesz hoev a Varsói Szerződés prágai tanácsko­zásának a viláe békéiét és biztonságát szolgáló javaslatai megvalósuljanak. MTI) Véget ért a KGST vb tanácskozása Marjai József hazaérkezett Moszkvából Csütörtökön Moszkvában jegyzőkönyv aláírásával véget ért a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsa végrehajtó bizottságának 105. ülése. A tanácskozáson részt vevő magyar küldött­séget Marjai József minisz­terelnök-helyettes, hazánk állandó KGST-képviselője vezette. Mint az ülésen elnöklő Gerhard Weiss, az NDK mi­niszterelnök-helyettese és állandó KGST-képviselője megállapította, a háromna­pos tanácskozás résztvevői alkotó légkörben számos fontos kérdést vitattak meg. Áttekintették többek között a tagországok energetikai, fűtő- és nyersanyagtermelési, valamint közlekedési hosszú távú célprogramjának vég­rehajtását. Megvizsgálták, hogy a KGST-tagországok miként szállhatnak szembe a nemzetközi kereskedelem normális fejlődését akadá­lyozó és elsősorban ellenük irányuló intézkedésekkel. A végrehajtó bizottság üléséről közlemény jelenik meg. * Csütörtökön Moszkvában megtartották Marjai József­nek és Nyikolaj Talizinnek, a magyar—szovjet gazdasá­gi és műszaki-tudományos együttműködési kormánykö­zi bizottság társelnökeinek találkozóját a két ország érintett minisztériumai és főhatóságai szakértőinek bevonásával. A tárgyalásokon áttekin­tették a két ország közötti gazdasági és műszaki-tudo mányos együttműködés idő­szerű kérdéseit, a kormány­fői találkozókon és a bi­zottság ülésszakain hozott határozatok teljesítését. Kü­lönös figyelmet fordítottak a mezőgazdasági együttmű­ködés és az egyes szovjet könnyűipari üzemek re­konstrukciójában való ma­gyar részvétel kérdéseinek. Jóváhagyták a kormánykö­zi bizottság 1983. évi mun­katervét. A megállapodá­sokról Marjai József és Nyikolaj Talizin jegyzö­könyvet írt alá. a A KGST vb ülésének vé­geztével hazaérkezett Moszk­vából Marjai József minisz­terei nők-helyettes. Régi igazság, korszerű me­zőgazdaság nem lehet meg ipari háttér nélkül. Földol­gozó-, élelmiszeripari háttér nélkül a termelő kiszolgálta­tottá válik, mert romlandó áruját egyszerre kell piacra dobnia, eladnia, olyan áron, amit éppen hajlandóak meg­fizetni a vevők. Ha viszont mód van a megtermett nyersanyagok földolgozására, mindenképpen biztonságra tehet szert a népgazdaság. Hiszen kevésbé van kiszol­gáltatva a kereslet és a pi­aci árak hullámzásának, nem kell attól tartania, hogy rá­romlik az éppen eladhatat­lan vagy csak nagyon olcsón eladható áru. S mindez csak a kérdés egyik oldala. A feldolgozott mezőgazdasági termékekért ugyanis jóval többet hajlandóak fizetni a vevők, s így az élelmiszer­ipari tevékenység nemcsak a biztonságot szolgálja, hanem jelentős bevételeket is hoz az országnak. Természetesen mindez csak akkor lehet igaz, ha a ter­melők olyan termékszerke­zetet alakítanak ki, amilyent a piac igényel; ha azt tud­ják kínálni, ami tisztességes nyereséggel értékesíthető. A Csongrád megyei Zöldértnél már régebben fölismerték ezeket az igényeket és le­hetőségeket, s a vállalat munkájában évről évre na­gyobb szerephez jut az ipari tevékenység. Tavaly például a vállalat 1,5 milliárd forint árbevételt ért el, amiből mintegy 380 millió forintot az ipari tevékenység hozott a konyhára. Ez pedig, egy főként kereskedelmi profilú vállalatnál, csöppet sem le­becsülendő arány. A Zöldért is úgy igyekszik fejleszteni ipari munkáját, hogy hozzájáruljon a nép­gazdasági egyensúly javítá­sához, az ország devizabevé­teleinek növeléséhez. Emiatt fejlesztik például szárítókl;­pacitásaikat: keletje van manapság a nyugat-európai piacokon a különböző zöld­ségszárítmányoknak. Aho­gyan dr. Bátyai Jenő, a Zöldért főosztályvezetője el­mondotta, jelenleg két nagy kapacitású, NSZK-ból vásá­rolt Binder típusú szárító­val rendelkeznek. Szárítóik Szegeden és Makón három műszakban dolgoznak, na­ponta 180—200 tonna szárít­mányt állítanak elő, úgy, hogy 4—5 százalékra csök­kentik termékeik víztartal­mát. És érdekes odafigyelni az arányokra is! A vállalat által fölvásárolt zöldségfélék 20—25 százalékát nyersáru­ként exportálják, 30 száza­lékát viszont szárítmánynak dolgozzák föl, szinte kivétel nélkül dollárelszámolású ex­portra. Értékesítési gondjuk sincs a szárítmányokkal: ha jó a minőség, minden meny­nyiségben el lehet adni. Az sem mindegy, mennyit kap a vállalat ezekért a ter­mékekért. Nos, szép nyere­séget hoz a konyhára ez a munka: a szárítmányokért körülbelül kétszeres vagy annál is magasabb árat haj­landóak fizetni a vevők. Ar­ról nem is beszélve, hogy a szárított zöldségek súlya ti­zede a nyersárunak, így szállítási költségekben is rengeteget lehet megtakarí­tani. Mindenképpen érdeke tehát a vállalatnak, a nép­gazdaságnak és a mezőgaz­daságnak egyaránt, hogy a Zöldért fejlessze ipari tevé­kenységét. És hogy hogyan zajlik egy ilyen fejlesztés? Tavaly már­ciusban kötött szerződést a Zöldért egy NSZK-beli cég­gel a makói szárító kialakí­tására. A gépsor szeptem­berben már megkezdte mun­káját. A beruházást export­árualap-növelő hitelből fi­nanszírozták. Az eredmény pedig? A korábbi, egymillió dollár körüli bevételüket majdnem megháromszoroz­ták. Devizában számolva új, makói szárítójuk 0,8 év alatt megtérül! A Zöldért célja az, hogy amennyire lehetséges, való­di vertikumokat építsenek ki, a mezőgazdaság termé­nyeire alapozva, a piaci biz­tonság, a nagyobb devizabe­vételek érdekében. Ügy ter­vezik, hogy ipari tevékeny­ségüket tovább bővítik e cé­lok alapján. Nemcsak szá­rítmányokkal kívánnak a jö­vőben eladóként jelentkezni a dollárelszámolásű piaco­kon, hanem különböző illó­olajokkal, szuszpenziókkal is. Jelenleg száritmányaik­nak mintegy háromnegyede vöröshagyma. A feldolgozás során viszonylag nagy meny­nyiségű hulladék keletkezik, amit egyelőre jórészt kidob­nak. Ami viszont jelenleg veszendőbe megy, kelendő exportcikké válhat, megfele­lő földolgozás után, ha illó­olajat, szuszpenziót készíte­nek belőle. Eddig is szállí­tott a Zöldért exportra kü­lönböző (hagyma, fenyő, zel­ler stb.) illóolajakat, évente mintegy százezer dollár ér­tékben. Ügy tervezik azon­ban, hogy az eddigi, évi mintegy száz kiló hagyma­olajjal szemben mintegy két­ezer kilót gyártanak majd, s mellé még több száz tonna szuszpenziót. Ehhez mintegy százmillió forintos beruhá­zásra lenne szükség, amit föltehetően közös vállalko­zásban tudnak majd megol­dani. Ha sikerül, elérhetik, hogy (vöröshagymával szá­molva) száz egység nyers­anyagból 97 egységet dollár­elszámolású piacokon érté­kesíthessenek. Méghozzá jó áron. (Csak tájékoztatáskép­pen: egy kiló vöröshagyma­olaj piaci ára jelenleg 500 dollár fölött van!) A Zöldért ipari munkája természetesen nemcsak a népgazdaságnak vagy a me­zőgazdaságnak fontos, ha­nem nekünk, vásárlóknak p. Szőregi szeszfőzdéjükben 4— 5-féle valódi gyümölcspá­linkát állítanak elő a hazai piacra, évente mintegy 360 ezer litert. Ugyancsak Szó­regen működik hypóüzemük. Az ipari és állategészség­ügyi célra gyártott hypó mellett évente 5,5—6 millió flakon háztartási hypót pa­lackoznak itt, úgy, hogy a flakonokat is helyben állít­ják elő. Jelentős új vállalkozásba is belevágott a vállalat. Az Erdei Termék Értékesítő Vállalattal közösen üdítőital­üzemet építenek Szatyma• zon, ahonnan ETŰD és Ca­nada dry márkájú italokkal kívánják ellátni a három dél-alföldi megyét. Az üzem májusban kezdi meg mun­káját, s az idén mintegy 20 millió 0,25 literes palack üdítőt kívánnak piacra kül­deni. Sz. I. Helsinki Hmwmsi Fereac m egSteszéfései Paprika, uborka Somogyi Károlyné felvétele Fgy éve termel a szegcdi 11 Élet Termelőszövetkezet hathektáros üvegháza. Hegyes crősuaurikábó! eddig cgvmil- ! Mó-hatszázezret. tölteni való fehér paprikából hétszázézer darabot, paradicsomból pedig százezer kilogrammot értéke­sítettek eddig, jelentősen hozzájárulva ahhoz, hogv a téli hónapokban is lehessen friss csemegét kapni a boltokban. A hatalmas üvegház egy-egy hajó iában most a paprika és az uborka szedhető. Mauric Koivisto. a Finn Köztársaság elnöke csütör­tök délelőtt fogadta Havasi Ferencet, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagiát a KB titkárát, aki a Finn Szociáldemokrata Párt ven­dégeként tartózkodik Hel­sinkiben. Havasi Ferenc vélemény, cserét folytatott gazdaság­politikai kérdésekről Jermu Lainéval, az FSZDP gazda­ságpolitikai bizottságának vezetőjével, második pénz­ügyminiszterrel, valamint más vezető szociáldemokra­ta gazdaságpolitikusokkal és szakértőkkel. Megbeszélést folytatott Heikki Koskival, a Finn— Magyar Társaság elnökével, látogatást tett a helsink: ma­gyar kulturális és tudomá­nyos központban, s a finn iparszövetségben tájékozta­tót tartott a finn gazdasági élet vezető képviselőinek a magyar gazdaság helyzeté­ről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom