Délmagyarország, 1983. január (73. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-18 / 14. szám

73. évfolyam 14. szám 1983. január 18., kedd Ara: 1,40 forint VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Á szegedi szénhidrogén medence eredményei A hazai termelésnek több mint a fele — Elkészül az algyői pébétároló — Az ezredfordulón is lesz még földgáz A hazai szénhidrogének termelésében a szegedi me­dence játssza a főszerepet. Olajtermelésünknek 65 szá­zalékát, a földgáznak 53, míg a pébé-gáznak körülbe­lu' 55 százalékát e területről biztosítják. Ezért is volt ér­dekes, hogy dr. Juratovics Aladár, a szegedi medence üzemigazgatója beszámolt a tavalyi munkákról, és az idei föladatokról. Elmondta, hogy minden termékből csak minimális túlteljesítést értek el, de ezek a többle­tek is egyeztek a hazai szén­hrdrogén-bányászat elkép­zeléseivel. Kőolajból 1 millió 430 ezer tonnát adtak; ez is több volt valamivel a tervezettnél. Lehetett volna több is? Igen. de a medence egyre jobban vizesedik, s nagy kár volna, ha „kizsákmá­nyolnák" a föld alatti kész­leteket. Ha így cselekedné­nek, öt év múlva nagyon megromlana a kitermelési arány. Földgázból 3.8 milli­árd köbméter volt a ter­melés mennyisége, ez is kö­rülbelül 50 millió köbméter pluszt jelentett. A földgáztermelésnek is vannak határai. E területen Is romlanak lehetőségeink, csökken a rétegnyomás, ezért meg kell gondolni a mennyiségi kihozatalt, s fo­kozni illik a kompresszor­telepek kapacitását. Előzete­sen jelezte Juratovics Ala­dár, hogy még az idén sze­retnének üzembe helyezni 5 darab nyomásjokozó komp­resszort. Ez nem is olcsó mulatság, hiszen 230 millió forintot fizetnek ki a Ganz­MÁVAG motorjaiért és a Smgerzin cégnek a komp­resszorokért. A széles kör­ben használt pébé-gáz ter­melés 211,5 ezer tonna volt. 6 ezer tonnával tetézve a tervezett mennyiséget. Gazo­linféleségekből 445,6 ezer tonnát adtak, míg izopen­tánból 36 ezer tonnát. Ez utóbbi termék exportunk­ban is jelentős tényező, hi­szen 770 millió forint „ke­mény'' valutát jelentett szá­munkra. A tavalyi beruházási program nem volt a legjobb, ám bíznak abban, hogy az idén elkészül az algyői 39 ezer köbméteres atmoszfé­rikus pébátároló. A techno­lógiai szerelésekkel, vala­mint a műszerezéssel ké­szen vannak, a szigetelési munkák után üzembe he­lyezhetik ezt a jelentős lé­tesítményt. Elkészült viszont egy főgyűjtő állomás, amely­hez nyolc új kutat kötöttek. Az olajtermelést kiszolgáló főgyűjtőt rekonstruálták, ugyanezt tették a gázgyűjtő­nél is. Elmaradtak a vezeté­kek építésével — mondta az igazgató. Tavaly 500—510 millió fo­rintot költöttek a medencé­re. A szakemberek úgy nyi­latkoznak — ami a laikus­nak érdekes is lehet —. hogy elégedették eredmé­nyeikkel, hiszen ők a jövő­re is gondolnak. Azt szeret­nék, ha olajat az ezredfor­dulón is, földgázt pedig még azután is adnának a ma­gyar népgazdaságnak. Az igazgató nagyon lényegesnek tartotta a dolgozó emberek érdekében tett intézkedései­ket. A „pletykákat" elhes­segetve megjegyezte, hogy jelenleg száz lengyel ven­dégmunkás dolgozik a sze­gedi medencében. Szerelők, festők, vezetéképítők, s raj­tuk kívül még egy csoport csehszlovák "szakembéP is segíti a medence beruházá­sainak megvalósítását. A szénhidrogén-medence dolgozóinak a múlt eszten­dőben jelentősen javult a kereseti lehefösége is. A ki­terjesztett hűségjutalom 7,5 millió forintot jelenteit, mellette tavaly 5,6 százaiá­kos béremelésre került sor. s így összességében a szege­di medence dolgozói évente közel 70 ezer forintos jöve­delemhez jutottak. Mi lesz ebben az eszten­dőben? Erre is választ adott a szegedi medence igazgató­ja Elmondta, hogy mérsé­keltebb föladatokat határoz­tak meg számukra. De ezek összhangban vannak a ha­zai szénhidrogén-termelési tervekkel. Kőolajból 4 szá­zalékkal kevesebbet, föld­gázból 7 százalékkal, gazo­lintermékekből 16 százalék­kal mérséklődik a termelés mennyisége, míg az izopen­tán és izobután anyagokból változatlan lesz tervfölada­tuk. Sokan fölteszik a kér­dést, miért ez a mérséklő­dés. Erre a szakem perek egyszerűen azt vaiaszoijak, nogy lehetne ugyan tobb is, de mi lesz uz, vagy husz ev múlva? A föld aiatti kész­leteket gyorsabban is ki ;e hei szippantani, de mégis az " a heiyes, ha gondolunk a jovónitre is. Ügy tervezik, hogy ebben az esztendőben 700 mil.io forintot költenek beruházá­si, üzemeltetesi föladatokra. A nagynyomású szivattyúk­ra közel százmilliót, 235 milliót viszont a kompresz­szorokra, az olajtermelés szmtentartására (a főgyűjtő korszerűsítésére, újabb ku­tak bekapcsolására és veze­tékek építésére) áldoznak. Jelentősnek tekintik a mó­ravárosi mező produkcióját. Évente ez a kicsinyke me­dence 230 ezer tonna olajat ad. E térségben a vízvissza­sajtcrlásra fordítanak 50 mil­liót. A kiskundorozsmai me­zőre 24 milliót adnak. Az öttömösire egymilliót. A kis mezőket is szeretik, hiszen a dorozsmai medence nem ad többet évente 9 ezer ton­na kőolajnál, de arra is szükségünk van. Igen jelentősnek tartják az üllési gázüzem további bővítését, ez az üzem tavaly 250 ezer köbméter gázt dol­gozott föl naponta, az idén már 500 ezret, de a további beruházások eredményekép­pen jövőre naponta 3 millió köbméter földgáz feldolgozá­sára lesz képes. Érdekes a szegedi meden­ce munkája, és érdekes, sa­játságos a földgáz és az olajtermelés tervezése is. Az igazgató így fogalmazott: „Ahogyan csökken a meden­ce hozama, úgy növekszik a ráfordított kiadások össze­ge." Persze könnyű belátni, hogy ez így igaz. Ebben az esztendőben be fejezik az algyői térségben fölépített és 300 személvnek kényelmet adó munkásöltö­ző és fürdő utolsó simítás lit, s ugyanakkor elkezdik Üi­szegeden, a Kállai Albert utca és a Gyapjas Pál utca sarkánál egy 400 munkás­nak helyet adó szálloda épí­tését. Napirenden Az ipar korszerűsítése Versenyképes fermékeket - Jó ösztönzőket Méhes Lajos ipari minisz­ter hétfőn, tegnap az MTESZ székházában tájékoztatta a tudományos egyesületek és a területi szervezetek titká­rait, valamint a meghívott szakembereket az ipar je­lenlegi helyzetéről és jövő­beni feladatairól. Az elő­adást követően a szak­emberek megvitatták az ipar fejlesztésével kapcsola­tos elképzeléseket. A felszó­lalók különös fontosságot tulajdonítottak annak, hogy iparunk minél előbb kor­szerű, versenyképes termé­kek széles választékával je­lentkezzen a hazai és nem­zetközi piacon. Hangsúlyoz­ták a műszaki fejlesztés, a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazása, a KGST-liíésre műszaki és tudományos fejlesztésének jelentőségét, munka, a szellemi erőforrá- érzi és vállalja felelősségét, sok, tartalékok hasznosítá- szerepét e feladatok megva­sánajc, megbecsülésének lósításában. fontosságát. Több hozzászólás hangzott el azzal kapcsolatban, ho­gyan, milyen szabályozók, módszerek, ösztönzők segít­ségével lehetne ipari ter­melésünket, a termelés szer­kezetét gyorsan és hatáso­san igazítani a bel- és kül­földi igényekhez. Figyelem­re méltó észrevételek hang­zottak el a mikroelektroni­ka szerepéről, az energia­és anyagtakarékos gyártási folyamatokról. A felszólalók leszögezték: műszaki és tudományos ér­telmiségünk ismeri az ipar Marjai József Moszkvába érkezett Marjai József miniszter­elnök-helyettes. hazánk ál­landó KGST-képviselője va­sárnap délután Moszkvába érkezett a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsa végrehajtó bizottságának 105. ülésére. Marjai Józse­Bútorgyártás, kereskedelem A bútoripar az idén növe­li a termelést, bár koránt­sem olyan mértékben, mint a korábbi esztendőkben. Ta­valy ugyanis jelentősen meg­változott a bútorok piaci helyzete; Nyugat-Európában — ahová az iparág export­cikkeinek döntő többségét szállította — csökkent a ke­reslet. A külföldi partnerek „óvatosan" rendeltek, több vevőjük pedig az év közben mondta vissza a megrendelt árukat. A bútoripar elmúlt évi konvertibilis exportja emiatt is elmaradt a terve­zettől. Az előrejelzések sze­rint az idén sem várható élénkülés a nemzetközi bú­torpiacon. A bútoripari vál­lalatoktól ,nagy erőfeszítése­ket követel a könnyűipar átlagánál magasabb export­terv teljesítése. A kivitel növelését segítheti, hogy részben befejeződnek azok az exportbővítő fejlesztések, amelyek a bútoripari válla­latok lehetőségeit szélesítik. fet a repülőtéren Nyikolaj Talizin miniszterelnök-he­lyettes. a Szovjetunió állan­dó KGST-képviselője fogad­ta. A végrehajtó bizottság ülése kedden, • ma délelőtt kezdődik a szovjet főváros­ban. 1 ' így az idén már több ver­senyképes termékkel bizo­nyíthatják a hitelfelvételek megalapozottságát, a fejlesz­tések eredményeit. Ám javítaniuk "kell a ke­reskedelmi munkát is; az új piacok feltárására kell össz­pontosítaniuk, elsősorban a tengerentúlra és a fejlődő országokba irányuló kivitelt igyekeznek bővíteni. Étihez' viszont Új módszerekre, vál­tozatos, a vevők igényeihez rugalmasabban alkalmazkodó ajánlati formákra, és na­gyobb vállalkozó készségre van szükség. Elengedhetet­len, hogy az alapanyaggyár­tók, szállítók és a készter­mék-előállítók. valamint . a külkereskedelmi vállalatok, között az eddigieknél jobb, közös érdekeltségen alapuló együttműködés alakuljon ki. A múlt évben mérséklő­dött a bútorok belföldi for­galma, ami szokatlan hely­zetet jelentett mind a gyár­tóknál, mind a kereskedők­nél. Korábban ugyanis a ke­reslet általában meghaladta a kínálatot, az értékesítéssel nem volt gondjuk. Most vi­szont jelentős készletek hal­mozódtak fel, amelyeket a múlt év második felében a vásárlásra kedvet csináló akciókkal sem sikerült je­lentősebben csökkenteniük. Ennek oka alapvetően az, hogy nem megfelelő a kí­nálat, emiatt a vásárlói igé­nyek jelentős része kielégí­tetlen. Ezért a bútoripar fontos feladata 1983-ban a hazai termékválaszték gyors ütemű korszerűsítése, min­denekelőtt több elemes bú­tort kell adniuk. E bútortí­pus ugyanis változatlanul kelendő, s jelenleg is csak több hónapos várakozási idő után lehet hozzájutni. Szűkös a választék a kis­bútorokból, és nincsen ele­gendő az úgynevezett kiegé­szítőkből sem. A keresett termékek gyártási idejét csökkentik és minőségüket javítják. Növelni kell az ipari és a "kereskedelmi szol­gáltatások színvonalát; meg kell teremteni például á gyors és kifogástalan garan­ciális javítások feltételeit. Az iparral közös a gondja a bútorkereiskedelemnek: most elsősorban a felduz­zadt készletek csökkentéséi! keresnek' megoldást. Ugyan­akkor igyekeznek olyan cik­keket beszerezni, amelyeke leginkább keresnek a vá­sárlók. Gondot okoz azon­ban, hogy az ország mint­egy 200 bútorelárusító üzle­tei közül mindössze 19 az olyan nagy alapterületű áru­ház. amelyben a teljes vá­lasztékot bemutathatják. Ezek kivétel nélkül a Do­mus-hálózathoz tartoznak, ami a vállalatnak helyzeti előnyt jelent. Ám a Bútor­ker sem tétlenkedik, a hát­rányt a vásárlókat megnye­rő kínálat megteremtésével igyekszik ledolgozni. Az együttműködés új mód­jait is keresi az ipar és a keréskedelem: közösen kezd­tek tárgyalásokat külföldi partnerekkel áz elemes bú­torok kooperációs gyártásá­ról. Az első szerződést jugo­szláv vállalattal kötötték meg; így várható, hogy az idén már több elemes bútor kerül az üzletekbe. Uszályok Tápéról Somogyi Károly író felvételei Téli nagyjavítás az uszályokon Akik télen át is szabad­ban dolgoznak, igazán nem bánják, hogy idén egyelőré még nem kell hóval, jég­gel vesződniök munkájuk közben. A tápéi hajójavító­ban ezekben a napokban négy. egyenként 400 tonnás önjáró uszály javításán dol­goznak és készülnek az új bárkák elemei is. amelyeket Duna harasztiban szerelnek maid össze. A teherszállí­tásra alkalmas bárkákat tolóhajók segítségével úsz­tatják kettőt-, hármat egy­szo-re. Ezek a vontatott uszályoknál stabilabbak, biz­tonságosabbak. Külföldre is kerül a Tápén gyártott vízi járművekből Csehszlovákiá­nak három darabot készíte­nek. A tiszai szállításra is alkalmas 1300 tonnás bár­kákoól pedig ötöt adnak át belföldi használatra. Exportra kerüld bárka elemeit hegesztik

Next

/
Oldalképek
Tartalom