Délmagyarország, 1983. január (73. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-16 / 13. szám

Vasárnap, 1983. január 16. 3 Börök, szőrmék Gyár a tanyák között A tanyavilág sem a régi. Amikor Mórahalom közepe táján balra elfordulunk az aszfaltos úton, aztán a falu­szelén meg jobbra az asz­faltosnak nincs vége. Ka­nyarog a tanyavilágban to­vább. Torkolatában még el­bámészkodik az ember a sorjázó emeletes házak lát­tán. majd szépen gondozott kertek és udvarok közepé­ben egymás után integetnek a tanyák. Tanyák? Ritkáb­ban elhelyezkedő lakóházak, bejáratuknál villanyoszlo­pok. a fészer alatt személy­autók és kisebb tehergépko­csik, a színekben itt-ott traktorok, mezőgazdasági gépek. Keressük a Szegedi Ruhá­zati Szövetkezet szőrme- és bőrkikészítő üzemét. A ta­nyák között kanyargó mű­úton fékez a kocsi, és előt­tünk a szövetkezet üzemé­nek épületegyüttese. A vezető, Bánfi Dezső szíves örömest megmutatja a feldolgozó műhelyeket. A gyár egy üresen hagyott ta­nyai iskolából született, te­rebélyesedett. A valamikori iskola épülete még felismer­hető, a pirostéglás ház tűz­fala, cserepes teteje órulKo­dik, de már hozzá toldottak előbb kisebb, majd egy na­gyobb helyiséget. S aztán újabb és újabb épületek ke­rültek a deszkakerítéssel kö­rülvett udvarra. Most már egy hamisítatlan gyártelep áli ott, ahol hajdanában, a három nyárfa árnyékában a Kraller-iskola kis nebulói tanultak és játszottak. Azt mondja Bánfi Dezső, hogy azok közül a gyermekek kö­zül, most mint felnőtt em­berek újra ide járnak tanul­ni és dolgozni igen sokan. Mi mindent készítenek az üzemben? Amint a céaiel­zés is sejteti á nyers bőrö­ket kés~itik ki a konfekció­iparnak. Birka. nerc. róka, nyúl, pézsma, nutria és hör­csög „levetett kabátkája" in­dul el útjára, hogy aztán később bunda formájában jelenjék meg hölgyek és urak kabátjaként, vagv eset­leg padlóra terítve, fotelba téve. kocsi ülésére szabva szolgálja az emberek ké­nyelmét. A bundás állatok­nak így lesz hasznos utó­élete. A szakember séta közben magyarázza, hogy milyen technológiai folyamatot lá­tunk. A beérkezett nyers bőr, amely igen csak pisz­kos, véres, húsos, sóval vas­tagon borított, nem nyújt valami bizalomgerjesztő ké­pet. A laikus csak néz és bi­zonytalankodik, kételkedik magában, vajon ebből lesz az a szépséges írhabunda. Aztán útjára indul az öreg kos cafatos bundája. Az áz­tatókádakban motolla for­gatja, sós lében kevergeti, kavargatja reggeltől estig. Másnap kiveszik a kádból, és a húsos részeket lenyesik a bőrről, majd a csávázó­kádba kerül, ahol savakkal kezelik egy egész napon át Ezután következik a krómé* cserzés, utána centrifuai „csavarja" félig-meddig szá­razra. és máris rámára le­het húzni a bőrt, 'hogv fe­szítéssel. elnyerje formáját. Következhet a szárítás, a lejterezés... Mi az a lejte­rezés? — érdeklődtem a szakembertől. A lejterezés szakkifejezés az iparosberkekben ismert német szókincsből került ebbe a mesterségbe is: hor­dókba teszik a félig kikészí­tett bőröket, fűrészporos ágyazatba és különféle vegyi anyagokkal spékelve. (Ezek összetételét a mester nem áiulta el. mondván. hogy rzakmai titok.) Ez már egv tisztítási folyamat, amely utáni kézi és gépi megmun­kálás következik. A törőgép és a nyújtógép a bőríelüle­mmmmmmhimm Ügyes kezű asszonyok dolgoznak a bőrkikészítő üzemben tet teszi szebbé. De ezután jön még a „hupuka". Mi az a hupuka? Azt mondják, hogy vasalás, sőt újra lejterezés, újra törés, vasalás, formázás, előkészí­tés, szortírozás, decizés (mé­rés), majd vége az útnak, és mehet a szépen kikészí­tett bőr a raktárba, onnan pedig a szövetkezet szegedi üzemének konfekcióműhe­lyébe. Fölfigyeltem egy modern, érdekes gépre is. amelyen spanyol nyelvű feliratokat vettem észre. Mi lehet ez. mit csinálnak ezen a gépen? Roppant egvszerű, de igen hasznos dóitokat, mopdN a gyár vezetője, — Dokkolunk — nézett rám a világ leg­természetesebb módján. Ké­sőbb kiderült, hogy mit is csinálnak ezen a berendezé­sen. Igen magas hőfokon ..rögzítik" a szőrszálakat. Szálassá teszi a kicsinyke bundákat, s ezekből lesz majd a szépséges szőrme­gallér. Eshet rá az eső. a hó, soha nem lesz semmi baja, a hölgyek viríthatnak és hódíthatnak ilyen szőr­megallér keretében. A mo­dern gépet különben 890 ezer forintért vásárolták tavaly a szövetkezet veze­tői. A mórahalml tanyavilág gyártelepén ötven ember ta­lál biztos megélhetési lehe­tőséget, s akik Szorgalma­san dolgoznak öt-hatezer forintot keresnek havonta Az is érdekelt, hogy a ta­nyai lányok, fiatalasszonyok, vagy férfiak hogyan illesz­kedtek be az ipari"" munká­ba? A vezető örömmel mondta, hogy sokkal szor­galmasabbak, tanulékonyab­bak. mint azt a közhiedelem gondolja. A telephez közel eső másik elhagyott iskolá­ból ugyancsak a szegedi szövetkezet létesített üze­met. ott is sokan dolgoznak már. Nézegetjük a kedves k's hörcsög, a ravaszdi róka. a vízpartokon csúszkáló pézs­ma, a jámbor birka kiké­szített szőrméit. Dám hova jutottak — a tímárüzembe. Nem is tudom miért, de a hörcsögök irhája tetszett a legjobban. Sokáig elnézeget­tem, amint a „kaszapad" előtt hajladozva ezekből a piciny „kabátkákból" igazi és használható szőrmeárut gyártottak. Minden mozdu­lat érdekes és értékes. A ké­ses — nagyon éles pengéken — szerkezeten át huzigálták a nyers bőröket. Egy rosz­szul megválasztott mozdu­lat. és oda van száz, vagy ezer forint. Bizony nem mindegy a szemmérték, cz érzékelés mozzanata. Ez van — ahogv mondani szokták. S a telep vezetője csak di­cséri az ügyes kezű asszo­nyokat, lányokat. Milyenek is ezek az érté­kesnek minősített bőrök? A nerc, a róka, a pézsma és a nutria? Még nyersen is drágák, de igazán csak szé­pen földolgozva jelentenek értéket. Az egyik állatkáé közepesen drága, a másiké nagyon is drága. Figyelni és vigyázni kell rájuk. Az egyiknek a szőre a nagyon kiváló, a másiknak a bőre az. Valahogyan össze kell hozni szakmailag e tulaj­donságokat, hogy minden tekintetben hasznosak le­gyenek a szövetkezetnek, s természetesen a magyar népgazdaságnak. Hosszan lehetne beszélni a mórahalmi tanyavilág gvá"­telepéről. Az emberekről, a szőrmékről, a megváltozott körülményekről, az aszfal­tos utakról. Arról is, hogv iskolák maradtak üresen, s hogy mi is volt a jobb, iparteleppé válásuk-e. vagv lehetett volna esetleg más valami útja-módja a válto­zásnak? Vitathatatlan azon­ban, hogy ez is egy megol­dás volt. s óriási fejlődést jelent, hogy a hajdani alsó­központi tanyavilágban ma már ipartelepet is találha­tunk. Gazdagh István Gazdaságpolitikai céljaink megvalósításáért S. Hegedűs László nyilatkozata Az idén még szigorúbbá válnak építőmunkánk külső és belső feltételei. Hogyan vesz részt gazdaságpolitikai céljaink megvalósításában a népfrontmozgalom? Milyen kezdeményezésekkel kíván­ja előmozdítani az erőtelje­sebb lépésváltást? S. Hege­dűs László, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának titkára e kérdésekről nyi­latkozott. — A fejlődés új szaka­szában megnövekedett a tár­sadalmi viták, eszmecserék fontossága. Most. ebben a különösen nehéz gazdasági helyzetben, még inkább szükség van arra, hogy az állampolgárok ne csak a vég­rehajtásban, hanem a dönté­sek előkészítésében is részt vegyenek. Ez gyakorlatilag a demokrácia és a decentrali­zálás szélesítését jelenti, egyszersmind növeli a he­lyi, illetve országos gondok­kal foglalkozó fórumok sze­repét. A mozgalom másik kiemelt feladata, hogy a tár­sadalmi közreműködést a tennivalók megvalósítására szervezze. Természetesen itt a termelőmunka mellett, a szabad időben végzett, ön­ként vállalt közösségi tevé­kenység szervezésére gon­dolok. — Eredményesen dolgozni csak akkor tudunk, ha köz­ponti népfrontszerveink ez­után is részt vesznek —kez­deményezőként és vitapart­nerként — a politika formá­lásában, végrehajtásában. Or­szágos tanácsunk a közeljö­vőben ismét napirendjére tű­zi például a terület- és te­lepüléshálózat fejlesztési kon­cepcióját. Testületeink e témával behatóan foglal­koztak. több , alkalommal nyílt vitát is rendeztek. E fórumok tapasztalatait is fel­használva, azt a javaslatot terjesztették elő, hogy az or­szágos tanács az illetékes kormányzati szervnél ki­egyenlítettebb, arányosabb településpolitikát szorgal­mazzon. Ez alatt azt értjük, hogy a városok és vonzás­körzeteik összehangoltabban fejlődjenek, mérséklődjék a lakosság áramlása nagyobb városokba, ugyanakkor gyor­suljon a falvak és a kisebb városok fejlődési üteme. Az elképzelések azonban csak akkor válhatnak valóra, ha ezeknek a településeknek, a helyi" tanácsoknak növek­szik anyagi önállósága is. Olyan pénzügyi reformokra van szükség, amelyek lehe­tővé teszik, hogy növeked­jék a saját jogKörben fel­használható összegek hánya­da. Egyébként is az a meg­győzödesünk : minden helyi ügyben — legyen szó fenn­tartásról vagy fejlesztésről — azok mondják ki a hatá­rozatot, akik ott élnek. A tanácsok- és a települések gazdasági önállósága ugyan­olyan fontos, mint a válla­latoké, üzemeké. szövetke­zeteké. Ez a nagyobb ön­állóság nem csökkenti, sok­kal inkább fokozhatja a kormányzati szervek munká­jának hatékonyságát. — Szeretnénk köiremű­ködni a tervezési és pénz­ügyi reform kidolgozásában is. Arra törekszünk, hogy már 1985-re, a VII. ötéves tervidőszak kezdete előtt, elhatárolódjanak egymástól az országos, a megyei és a helyi feladatok. Növelni kell a helyi szervek jogkörét, fe­lelősségét, s így csökkenthe­tő lesz a központi szervek túlterheltsége, mentesülnek olyan feladatok alól, ame­lyek megoldásához esetleg nem rendelkeznek elegendő, éppen helyi ismerettel. Étie­ket az elveket annak ide­jén az MSZMP és a Haza­fias Népfront kongresszusa is megerősítette. A kedve­zőtlen gazdasági helyzet nem gátolja, ellenkezőleg, sürgeti az elvek következe­tes átültetését a gyakorlat­ba. Ugyanez vonatkozik a gazdaságirányítás és a gaz­dasági szervezet reformjának továbbfejlesztésére is. Gaz­daságpolitikai munkabizott­ságaink e témakörben is számos fórumot szerveztek, ,&pnak ellenére, hogy élnek olyan nézetek is: ilyen, spe­ciális ismereteket kívánó kérdésekhez a laikusok alig­ha tudnak érdemmel hoz­zászólni. Nem osztjuk ezt a nézetet, s egyetlen olyan tö­rekvést sem, amely az ál­lampolgárok szerepének csökkentését, háttérbe szo­rítását szorgalmazza. — A közeljövő fontos kér­désének tartjuk, vajon, si­kerül-e optimálisabbá ten­ni ipari szervezeti rendsze­rünket, növelni tudjuk-e a kis- és középüzemek számát. Nagyobb figyelmet fordítunk a nagyüzemek integrációs feladataira. Meglehetősen el­maradott és sok esetben anakronisztikusnak bizonyul Párfnapeli Szegeden és a járásban A jövő héten folytatódik az időszerű gazdaságpoliti­kai kérdésekkel foglalkozó pártnapok sora. Szegeden hétfőn délulón 2-kor a Móra Ferenc Tíz­ben Szili Antal, a József Attila Tsz-ben. ugyancsak délután 2-kor Szitás Ágos­ton, fél 3-kor a DEFAG-ná! Göltl Mihály, 3 órakor a tanácsi ipari vállalatok párt­bizottságán dr. Csonka Ist­ván, ugyancsak 3-kor a MÁV művelődési központ­ban Balogh József, délután fél 5-kor pedig a móraváro­si pártszervezetben Virág József tart pártnapot. Kedden, január 18-án dé'­után fél 2-kor a tanácsi szol­gáltató vállalatok pártbizott­ságán Prágai Tibor, ugyan­csak fél 2-kor az öntödében Mihály Lajos, délután 3-kor a Hungária Vállalatnál Ba­likó Béla, 5 órakor ped;g a Belváros III/A pártszerve­zetnél dr. Farkas Miklósné lesz a oártnapi előadó. Szerdán, január 19-én dél­után fél '2-kor az öntödében Baka Ernő, 2 órakor az Üj Élet Tsz-ben Boros Péter. negyed 3-kor a Rózsa Ferenc Szakközépiskolában dr. Im­re Ottóné, fél 3-kor az olaj­iparnál és délután 4-kor a JATE természettudományi karán Kapolyi László, 3 órakor pedig a Kőrösy Jó­zsef Közgazdasági Szakkö­zépiskolában dr. Solymossy Margit tart pártnapi elő­adást. Csütörtökön, január 20-án fél 2-kor az öntödében Bo­zsó József, 2 órakor a gyer­mekkórházban Kulcsúmé dr. Kiss Piroska. ugyancsak 2-kor a cipőgyárban Gre­minger Dezső, szintén 2 óra­kor a Tisza—Maros szög Tsz központjában Bódi János, negved 3-kor a ruhagyárban Török József, fél 3-kor a konzervgyárban Rósa László. 3 órakor a DÉGÁZ-nál dr. Varga János, fél 4-kor rz Alföldi Vendéglátó Vállalat­nál Darázs Sándor, ugyan­csak fél 4-kor a DEFAG-nál Zsíros István, 4 órakor a DÉMÁSZ központjában Vajda György és szintén 4 órakor a DÉMÁSZ üzem­igazgatóságának műhelyei­ben Csada Ottó tart párt­napot. Pénteken, január 21-én fél 2-kor az öntödében Habozy László, 2 órakor a Tisza— Maros szög Tsz-ben, Tisza­szigeten Bódi János, fél 3-kor pedig a kábelgyárban Tombácz József lesz az elő­adó. A szegedi járásban hétfőn Sándorfalván, a ruházati ipari szövetkezet üzemházá­ban, délután 3-kor, Róvó József tart pártnapot. Kedden, január 18-án dél­után 4-kor Szatymazon, a Finn— Magyar Barátság TsZ­ben dr. Pap Elemér lesz a pártnapi előadó. Szerdán, január 19-én dél­után 2-kor Ásotthalmon, a községi pártházban Kiss Sándor, ugyancsak 2 órakor Deszken. a Taurus ebédlőjé­ben Bede György, szintén 2 órakor, Röszkén, a pártház­ban Gruber János, délután 3-kor Opusztaszeren, az Ár­pád vezér Tsz klubjában Fülöp László, délután 6-kor Bakson, a művelődési ház­ban szintén Fülöp László lesz a pártnapi előadó. Csütörtökön, január 20-ér? délután 2 órakor Kisteleken, az Áfész klubjában Bischof József, fél 5 órakor Bor­dányban. a művelődési ház­ban pedig Tóth Ferenc tart pártnapot. Szombaton, január 22-cn délután 2-kor a dóci Virág­zó Tsz-ben Király József lesz a párlnapi előadó. a bel- és külkereskedelem szervezeti rendszere. A nagykereskedelem és a spe­cializált külkereskedelmi vál­lalatok munkája az idők so­rán ügyintézésjellegűvé vált Mind kevésbé képesek köz­vetíteni a fogyasztó és a termelő között. Monopolhely­zetük kényelmességre szok­tatta őket, s ez csak nekik hozott hasznot. Legalábbis eddig. A kormány már szá­mos lépést tett a korszerű­sítésért, de mi továbbiakra biztatjuk. Továbblépésünk alfája és ómegája, hogy szo­cialista elosztási elveinknek megfelelően növeljük a tel­jesítmény, még inkább az eredményesség szerinti ér­dekeltséget. — A népfront részt vett. s kész részt venni politikai programok, állami intézke­dések kidolgozásában. Ter­vezzük. hogy a kormány ve­zetésével megbeszéljük, mi­képpen lehetne kapcsola­tunkat rendszeresebbé és intézményesebbé tenni. Szor­galmazni fogjuk azt is, hog • a munkabizottságaink vitái bővebb teret kapjanak i sajtóban, mert a közvé'"­ményt nemcsak a döntésr hanem az odáig vezető ú " ról, a felvázolt egyéb alte natívákról, az egymásn ütköző, ellentmondó áll;' pontokról is tájékozta' kell. — Szólni kell arról i. hogyan működünk közre feladatok végrehajtásába;.. Munkánk alapelve: tovább erősíteni a nemzeti egysé­get, a társadalmi egyetér­tést. A politikai eszközök el­sőbbsége nyilvánvaló, ám az egység, az egyetértés fenntartásában, megszilárdí­tásában meghatározó a te­rületeken végzett aprómun­ka is. Az aprómunka el­nevezés valójában jelentős feladatokat takar. Például a mezőgazdasági kisterme­lés ösztönzését, hiszen a kis­termelők érdekképviseletét változatlanul mozgalmunk látja el. Eddigi politikánk eredményeként értékeljük, hogy a kistermelés szerves részéfcé válhatott a népgaz­daságnak. Felkaroljuk, s tá­mogatni kívánjuk a mind­inkább fellendülő kisipari kiskereskedői tevékenységet is. Munkájukkal kétségkívül hozzájárulnak a lakosság jobb ellátásához, s ezért megbecsülés illeti őket. Át­lagosnál magasabb jövedel­meiket pedig, amennyiben azt egyedül és kizárólag üz­leti érzéküknek. erőfeszíté­seiknek, ügyességüknek kö­szönhetik, el kell ismerni. — A települések fejlesz­tésében is nélkülözhetetlen a társadalom, az állampolgá­rok részvétele. Hatalmas erőforrásról van szó. amely koránt sincs teljesen kiak­názva. Előre azonban csak akkor léDhetünk. ha a szer­vezett akciók a lakosság köz­vetlen érdekeit szolgálják. Éppen emiatt becsülendő az a buzgalom is, amellyel a lakosok ragaszkodnak egy­egy városképi alakzathoz. • — Továbbra is fontosnak tartjuk, hogy, részt vegyünk a másodnyersanyagok be­gyűjtésében. Nemcsak tele­püléstisztasági okokból — bár ez a szempont sem el­hanyagolható —, hanem azért, mert az így kapott összeggel a helyi tanács ön­állóan rendelkezik, és arra a társadalompolitikai fel­adatra fordíthatja, amely­nek megoldását a legsürgő­sebbnek ítéli. Megítélésünk szerint ez a kezdeményezés is hozzájárul a demokrácia fejlesztéséhez, vállalt cél­jaink megvalósításának elő­mozdításához. Mindennapos gyakorlatunkban így kap­csolódik össze az „aprómun­ka" politikai alapelveink­kel. (MTIJ

Next

/
Oldalképek
Tartalom