Délmagyarország, 1983. január (73. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-16 / 13. szám

Vasárnap, 1983. január 16. 3 Börök, szőrmék Gyár a tanyák között A tanyavilág sem a régi. Amikor Mórahalom közepe táján balra elfordulunk az aszfaltos úton, aztán a faluszelén meg jobbra az aszfaltosnak nincs vége. Kanyarog a tanyavilágban tovább. Torkolatában még elbámészkodik az ember a sorjázó emeletes házak láttán. majd szépen gondozott kertek és udvarok közepében egymás után integetnek a tanyák. Tanyák? Ritkábban elhelyezkedő lakóházak, bejáratuknál villanyoszlopok. a fészer alatt személyautók és kisebb tehergépkocsik, a színekben itt-ott traktorok, mezőgazdasági gépek. Keressük a Szegedi Ruházati Szövetkezet szőrme- és bőrkikészítő üzemét. A tanyák között kanyargó műúton fékez a kocsi, és előttünk a szövetkezet üzemének épületegyüttese. A vezető, Bánfi Dezső szíves örömest megmutatja a feldolgozó műhelyeket. A gyár egy üresen hagyott tanyai iskolából született, terebélyesedett. A valamikori iskola épülete még felismerhető, a pirostéglás ház tűzfala, cserepes teteje órulKodik, de már hozzá toldottak előbb kisebb, majd egy nagyobb helyiséget. S aztán újabb és újabb épületek kerültek a deszkakerítéssel körülvett udvarra. Most már egy hamisítatlan gyártelep áli ott, ahol hajdanában, a három nyárfa árnyékában a Kraller-iskola kis nebulói tanultak és játszottak. Azt mondja Bánfi Dezső, hogy azok közül a gyermekek közül, most mint felnőtt emberek újra ide járnak tanulni és dolgozni igen sokan. Mi mindent készítenek az üzemben? Amint a céaielzés is sejteti á nyers bőröket kés~itik ki a konfekcióiparnak. Birka. nerc. róka, nyúl, pézsma, nutria és hörcsög „levetett kabátkája" indul el útjára, hogy aztán később bunda formájában jelenjék meg hölgyek és urak kabátjaként, vagv esetleg padlóra terítve, fotelba téve. kocsi ülésére szabva szolgálja az emberek kényelmét. A bundás állatoknak így lesz hasznos utóélete. A szakember séta közben magyarázza, hogy milyen technológiai folyamatot látunk. A beérkezett nyers bőr, amely igen csak piszkos, véres, húsos, sóval vastagon borított, nem nyújt valami bizalomgerjesztő képet. A laikus csak néz és bizonytalankodik, kételkedik magában, vajon ebből lesz az a szépséges írhabunda. Aztán útjára indul az öreg kos cafatos bundája. Az áztatókádakban motolla forgatja, sós lében kevergeti, kavargatja reggeltől estig. Másnap kiveszik a kádból, és a húsos részeket lenyesik a bőrről, majd a csávázókádba kerül, ahol savakkal kezelik egy egész napon át Ezután következik a krómé* cserzés, utána centrifuai „csavarja" félig-meddig szárazra. és máris rámára lehet húzni a bőrt, 'hogv feszítéssel. elnyerje formáját. Következhet a szárítás, a lejterezés... Mi az a lejterezés? — érdeklődtem a szakembertől. A lejterezés szakkifejezés az iparosberkekben ismert német szókincsből került ebbe a mesterségbe is: hordókba teszik a félig kikészített bőröket, fűrészporos ágyazatba és különféle vegyi anyagokkal spékelve. (Ezek összetételét a mester nem áiulta el. mondván. hogy rzakmai titok.) Ez már egv tisztítási folyamat, amely utáni kézi és gépi megmunkálás következik. A törőgép és a nyújtógép a bőríelülemmmmmmhimm Ügyes kezű asszonyok dolgoznak a bőrkikészítő üzemben tet teszi szebbé. De ezután jön még a „hupuka". Mi az a hupuka? Azt mondják, hogy vasalás, sőt újra lejterezés, újra törés, vasalás, formázás, előkészítés, szortírozás, decizés (mérés), majd vége az útnak, és mehet a szépen kikészített bőr a raktárba, onnan pedig a szövetkezet szegedi üzemének konfekcióműhelyébe. Fölfigyeltem egy modern, érdekes gépre is. amelyen spanyol nyelvű feliratokat vettem észre. Mi lehet ez. mit csinálnak ezen a gépen? Roppant egvszerű, de igen hasznos dóitokat, mopdN a gyár vezetője, — Dokkolunk — nézett rám a világ legtermészetesebb módján. Később kiderült, hogy mit is csinálnak ezen a berendezésen. Igen magas hőfokon ..rögzítik" a szőrszálakat. Szálassá teszi a kicsinyke bundákat, s ezekből lesz majd a szépséges szőrmegallér. Eshet rá az eső. a hó, soha nem lesz semmi baja, a hölgyek viríthatnak és hódíthatnak ilyen szőrmegallér keretében. A modern gépet különben 890 ezer forintért vásárolták tavaly a szövetkezet vezetői. A mórahalml tanyavilág gyártelepén ötven ember talál biztos megélhetési lehetőséget, s akik Szorgalmasan dolgoznak öt-hatezer forintot keresnek havonta Az is érdekelt, hogy a tanyai lányok, fiatalasszonyok, vagy férfiak hogyan illeszkedtek be az ipari"" munkába? A vezető örömmel mondta, hogy sokkal szorgalmasabbak, tanulékonyabbak. mint azt a közhiedelem gondolja. A telephez közel eső másik elhagyott iskolából ugyancsak a szegedi szövetkezet létesített üzemet. ott is sokan dolgoznak már. Nézegetjük a kedves k's hörcsög, a ravaszdi róka. a vízpartokon csúszkáló pézsma, a jámbor birka kikészített szőrméit. Dám hova jutottak — a tímárüzembe. Nem is tudom miért, de a hörcsögök irhája tetszett a legjobban. Sokáig elnézegettem, amint a „kaszapad" előtt hajladozva ezekből a piciny „kabátkákból" igazi és használható szőrmeárut gyártottak. Minden mozdulat érdekes és értékes. A késes — nagyon éles pengéken — szerkezeten át huzigálták a nyers bőröket. Egy roszszul megválasztott mozdulat. és oda van száz, vagy ezer forint. Bizony nem mindegy a szemmérték, cz érzékelés mozzanata. Ez van — ahogv mondani szokták. S a telep vezetője csak dicséri az ügyes kezű asszonyokat, lányokat. Milyenek is ezek az értékesnek minősített bőrök? A nerc, a róka, a pézsma és a nutria? Még nyersen is drágák, de igazán csak szépen földolgozva jelentenek értéket. Az egyik állatkáé közepesen drága, a másiké nagyon is drága. Figyelni és vigyázni kell rájuk. Az egyiknek a szőre a nagyon kiváló, a másiknak a bőre az. Valahogyan össze kell hozni szakmailag e tulajdonságokat, hogy minden tekintetben hasznosak legyenek a szövetkezetnek, s természetesen a magyar népgazdaságnak. Hosszan lehetne beszélni a mórahalmi tanyavilág gvá"telepéről. Az emberekről, a szőrmékről, a megváltozott körülményekről, az aszfaltos utakról. Arról is, hogv iskolák maradtak üresen, s hogy mi is volt a jobb, iparteleppé válásuk-e. vagv lehetett volna esetleg más valami útja-módja a változásnak? Vitathatatlan azonban, hogy ez is egy megoldás volt. s óriási fejlődést jelent, hogy a hajdani alsóközponti tanyavilágban ma már ipartelepet is találhatunk. Gazdagh István Gazdaságpolitikai céljaink megvalósításáért S. Hegedűs László nyilatkozata Az idén még szigorúbbá válnak építőmunkánk külső és belső feltételei. Hogyan vesz részt gazdaságpolitikai céljaink megvalósításában a népfrontmozgalom? Milyen kezdeményezésekkel kívánja előmozdítani az erőteljesebb lépésváltást? S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára e kérdésekről nyilatkozott. — A fejlődés új szakaszában megnövekedett a társadalmi viták, eszmecserék fontossága. Most. ebben a különösen nehéz gazdasági helyzetben, még inkább szükség van arra, hogy az állampolgárok ne csak a végrehajtásban, hanem a döntések előkészítésében is részt vegyenek. Ez gyakorlatilag a demokrácia és a decentralizálás szélesítését jelenti, egyszersmind növeli a helyi, illetve országos gondokkal foglalkozó fórumok szerepét. A mozgalom másik kiemelt feladata, hogy a társadalmi közreműködést a tennivalók megvalósítására szervezze. Természetesen itt a termelőmunka mellett, a szabad időben végzett, önként vállalt közösségi tevékenység szervezésére gondolok. — Eredményesen dolgozni csak akkor tudunk, ha központi népfrontszerveink ezután is részt vesznek —kezdeményezőként és vitapartnerként — a politika formálásában, végrehajtásában. Országos tanácsunk a közeljövőben ismét napirendjére tűzi például a terület- és településhálózat fejlesztési koncepcióját. Testületeink e témával behatóan foglalkoztak. több , alkalommal nyílt vitát is rendeztek. E fórumok tapasztalatait is felhasználva, azt a javaslatot terjesztették elő, hogy az országos tanács az illetékes kormányzati szervnél kiegyenlítettebb, arányosabb településpolitikát szorgalmazzon. Ez alatt azt értjük, hogy a városok és vonzáskörzeteik összehangoltabban fejlődjenek, mérséklődjék a lakosság áramlása nagyobb városokba, ugyanakkor gyorsuljon a falvak és a kisebb városok fejlődési üteme. Az elképzelések azonban csak akkor válhatnak valóra, ha ezeknek a településeknek, a helyi" tanácsoknak növekszik anyagi önállósága is. Olyan pénzügyi reformokra van szükség, amelyek lehetővé teszik, hogy növekedjék a saját jogKörben felhasználható összegek hányada. Egyébként is az a meggyőzödesünk : minden helyi ügyben — legyen szó fenntartásról vagy fejlesztésről — azok mondják ki a határozatot, akik ott élnek. A tanácsok- és a települések gazdasági önállósága ugyanolyan fontos, mint a vállalatoké, üzemeké. szövetkezeteké. Ez a nagyobb önállóság nem csökkenti, sokkal inkább fokozhatja a kormányzati szervek munkájának hatékonyságát. — Szeretnénk köireműködni a tervezési és pénzügyi reform kidolgozásában is. Arra törekszünk, hogy már 1985-re, a VII. ötéves tervidőszak kezdete előtt, elhatárolódjanak egymástól az országos, a megyei és a helyi feladatok. Növelni kell a helyi szervek jogkörét, felelősségét, s így csökkenthető lesz a központi szervek túlterheltsége, mentesülnek olyan feladatok alól, amelyek megoldásához esetleg nem rendelkeznek elegendő, éppen helyi ismerettel. Étieket az elveket annak idején az MSZMP és a Hazafias Népfront kongresszusa is megerősítette. A kedvezőtlen gazdasági helyzet nem gátolja, ellenkezőleg, sürgeti az elvek következetes átültetését a gyakorlatba. Ugyanez vonatkozik a gazdaságirányítás és a gazdasági szervezet reformjának továbbfejlesztésére is. Gazdaságpolitikai munkabizottságaink e témakörben is számos fórumot szerveztek, ,&pnak ellenére, hogy élnek olyan nézetek is: ilyen, speciális ismereteket kívánó kérdésekhez a laikusok aligha tudnak érdemmel hozzászólni. Nem osztjuk ezt a nézetet, s egyetlen olyan törekvést sem, amely az állampolgárok szerepének csökkentését, háttérbe szorítását szorgalmazza. — A közeljövő fontos kérdésének tartjuk, vajon, sikerül-e optimálisabbá tenni ipari szervezeti rendszerünket, növelni tudjuk-e a kis- és középüzemek számát. Nagyobb figyelmet fordítunk a nagyüzemek integrációs feladataira. Meglehetősen elmaradott és sok esetben anakronisztikusnak bizonyul Párfnapeli Szegeden és a járásban A jövő héten folytatódik az időszerű gazdaságpolitikai kérdésekkel foglalkozó pártnapok sora. Szegeden hétfőn délulón 2-kor a Móra Ferenc Tízben Szili Antal, a József Attila Tsz-ben. ugyancsak délután 2-kor Szitás Ágoston, fél 3-kor a DEFAG-ná! Göltl Mihály, 3 órakor a tanácsi ipari vállalatok pártbizottságán dr. Csonka István, ugyancsak 3-kor a MÁV művelődési központban Balogh József, délután fél 5-kor pedig a móravárosi pártszervezetben Virág József tart pártnapot. Kedden, január 18-án dé'után fél 2-kor a tanácsi szolgáltató vállalatok pártbizottságán Prágai Tibor, ugyancsak fél 2-kor az öntödében Mihály Lajos, délután 3-kor a Hungária Vállalatnál Balikó Béla, 5 órakor ped;g a Belváros III/A pártszervezetnél dr. Farkas Miklósné lesz a oártnapi előadó. Szerdán, január 19-én délután fél '2-kor az öntödében Baka Ernő, 2 órakor az Üj Élet Tsz-ben Boros Péter. negyed 3-kor a Rózsa Ferenc Szakközépiskolában dr. Imre Ottóné, fél 3-kor az olajiparnál és délután 4-kor a JATE természettudományi karán Kapolyi László, 3 órakor pedig a Kőrösy József Közgazdasági Szakközépiskolában dr. Solymossy Margit tart pártnapi előadást. Csütörtökön, január 20-án fél 2-kor az öntödében Bozsó József, 2 órakor a gyermekkórházban Kulcsúmé dr. Kiss Piroska. ugyancsak 2-kor a cipőgyárban Greminger Dezső, szintén 2 órakor a Tisza—Maros szög Tsz központjában Bódi János, negved 3-kor a ruhagyárban Török József, fél 3-kor a konzervgyárban Rósa László. 3 órakor a DÉGÁZ-nál dr. Varga János, fél 4-kor rz Alföldi Vendéglátó Vállalatnál Darázs Sándor, ugyancsak fél 4-kor a DEFAG-nál Zsíros István, 4 órakor a DÉMÁSZ központjában Vajda György és szintén 4 órakor a DÉMÁSZ üzemigazgatóságának műhelyeiben Csada Ottó tart pártnapot. Pénteken, január 21-én fél 2-kor az öntödében Habozy László, 2 órakor a Tisza— Maros szög Tsz-ben, Tiszaszigeten Bódi János, fél 3-kor pedig a kábelgyárban Tombácz József lesz az előadó. A szegedi járásban hétfőn Sándorfalván, a ruházati ipari szövetkezet üzemházában, délután 3-kor, Róvó József tart pártnapot. Kedden, január 18-án délután 4-kor Szatymazon, a Finn— Magyar Barátság TsZben dr. Pap Elemér lesz a pártnapi előadó. Szerdán, január 19-én délután 2-kor Ásotthalmon, a községi pártházban Kiss Sándor, ugyancsak 2 órakor Deszken. a Taurus ebédlőjében Bede György, szintén 2 órakor, Röszkén, a pártházban Gruber János, délután 3-kor Opusztaszeren, az Árpád vezér Tsz klubjában Fülöp László, délután 6-kor Bakson, a művelődési házban szintén Fülöp László lesz a pártnapi előadó. Csütörtökön, január 20-ér? délután 2 órakor Kisteleken, az Áfész klubjában Bischof József, fél 5 órakor Bordányban. a művelődési házban pedig Tóth Ferenc tart pártnapot. Szombaton, január 22-cn délután 2-kor a dóci Virágzó Tsz-ben Király József lesz a párlnapi előadó. a bel- és külkereskedelem szervezeti rendszere. A nagykereskedelem és a specializált külkereskedelmi vállalatok munkája az idők során ügyintézésjellegűvé vált Mind kevésbé képesek közvetíteni a fogyasztó és a termelő között. Monopolhelyzetük kényelmességre szoktatta őket, s ez csak nekik hozott hasznot. Legalábbis eddig. A kormány már számos lépést tett a korszerűsítésért, de mi továbbiakra biztatjuk. Továbblépésünk alfája és ómegája, hogy szocialista elosztási elveinknek megfelelően növeljük a teljesítmény, még inkább az eredményesség szerinti érdekeltséget. — A népfront részt vett. s kész részt venni politikai programok, állami intézkedések kidolgozásában. Tervezzük. hogy a kormány vezetésével megbeszéljük, miképpen lehetne kapcsolatunkat rendszeresebbé és intézményesebbé tenni. Szorgalmazni fogjuk azt is, hog • a munkabizottságaink vitái bővebb teret kapjanak i sajtóban, mert a közvé'"ményt nemcsak a döntésr hanem az odáig vezető ú " ról, a felvázolt egyéb alte natívákról, az egymásn ütköző, ellentmondó áll;' pontokról is tájékozta' kell. — Szólni kell arról i. hogyan működünk közre feladatok végrehajtásába;.. Munkánk alapelve: tovább erősíteni a nemzeti egységet, a társadalmi egyetértést. A politikai eszközök elsőbbsége nyilvánvaló, ám az egység, az egyetértés fenntartásában, megszilárdításában meghatározó a területeken végzett aprómunka is. Az aprómunka elnevezés valójában jelentős feladatokat takar. Például a mezőgazdasági kistermelés ösztönzését, hiszen a kistermelők érdekképviseletét változatlanul mozgalmunk látja el. Eddigi politikánk eredményeként értékeljük, hogy a kistermelés szerves részéfcé válhatott a népgazdaságnak. Felkaroljuk, s támogatni kívánjuk a mindinkább fellendülő kisipari kiskereskedői tevékenységet is. Munkájukkal kétségkívül hozzájárulnak a lakosság jobb ellátásához, s ezért megbecsülés illeti őket. Átlagosnál magasabb jövedelmeiket pedig, amennyiben azt egyedül és kizárólag üzleti érzéküknek. erőfeszítéseiknek, ügyességüknek köszönhetik, el kell ismerni. — A települések fejlesztésében is nélkülözhetetlen a társadalom, az állampolgárok részvétele. Hatalmas erőforrásról van szó. amely koránt sincs teljesen kiaknázva. Előre azonban csak akkor léDhetünk. ha a szervezett akciók a lakosság közvetlen érdekeit szolgálják. Éppen emiatt becsülendő az a buzgalom is, amellyel a lakosok ragaszkodnak egyegy városképi alakzathoz. • — Továbbra is fontosnak tartjuk, hogy, részt vegyünk a másodnyersanyagok begyűjtésében. Nemcsak településtisztasági okokból — bár ez a szempont sem elhanyagolható —, hanem azért, mert az így kapott összeggel a helyi tanács önállóan rendelkezik, és arra a társadalompolitikai feladatra fordíthatja, amelynek megoldását a legsürgősebbnek ítéli. Megítélésünk szerint ez a kezdeményezés is hozzájárul a demokrácia fejlesztéséhez, vállalt céljaink megvalósításának előmozdításához. Mindennapos gyakorlatunkban így kapcsolódik össze az „aprómunka" politikai alapelveinkkel. (MTIJ