Délmagyarország, 1982. december (72. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-23 / 301. szám

4 Csütörtök, 1982. december 23. 4 postaláda társszerzőnk az olvasó Postaládánknak fontos ; ze eoe van abban, hoav segít­sen levezetni az íráshoz tobbnvire nem szokott olvasók ..há­za tálán" feUvulemle* gondokat. vaev nevezzük nevén a gyereket, nem ritkán fesziütsegeket. Fórumot adni. hoav ..kiírják" magukból, ami bántia őket Ez reszben szereoe. criia viszont, hoav bizonvos dolgok megoldásában szerve­nőként is közreműködjön. Valóban teliesen mindegy, hiva­talosan tudiuk-e meg. vagv sem. hoev az általunk megol­dásra iavasolt oroblemúkat valóban orvosolták-e. akkor is örülünk, ha a bizonvos visszaielzés nem a szokásos ..Vála­szol az illetékes" címszó alatt ielenik meg. Jó Délda erre Prónai Sándor (Olaios utca 6 C) öreg lemezjátszóiénak ese­te. arrelvet eredetileg nem vettek át 1avitásra, a levél rregtelenése után Dedig a Szegedi Elektromos Szövetkezet tisztességes, udvarias levelben értesítette az ügyfelet, hoav mz átvevő helvtelenül iárt el. s hailandók a iavítást elvé­gezni. Mindezt telefonon tudtuk meg a levélírótól. Ratkai Jozsefné (Táoé. Halas utca 12.) Dedig visszaigazolta, hoev — az egvebkém mindig Déidás gyorsasággal reagáló DÉ­MASZ — felfigyelve Írására a Bencfahát sor—Zsukov téri közvilágítást megoldotta. szokásos ejnye-ejnye helyett egy — szerintünk is — kö­vetendő példát ír le. „Pest­erzsébeten jártam egy alka­lommal a temetőben, és az ott tapasztaltakat szeretném a Városgazdálkodási Válla­lat, mint a temetők gondo­zójának, figyelmébe ajánla­ni. A sírok között, azok so­rában bizonyos távolságban méteres drótfonatból ké­szült kosarak voltak elhe­lyezve a hervadt virágok, koszorúk és papírhulladékok számára, de az őszi faleve­lek gyűjtésére is. Ott-tartóz­kodásom alatt, egy kismé­retű targonca jött, melyen hasonló fonatból készült üres kasok voltak. A tar­gonca vezetője a telt és az üres kast kicserélte — a hulladék, a szemét elszállí­tása minden közbenső lapá­tolás-rakodás nélkül meg­történt. Nem világrengető — de a fő célnak, a sírkert kegyeletének sértetlenségé­hez, annak megőrzéséhez, végtelen egyszerű megol­dás. És megszűnnek az esz­tétikusnak éppen nem mondható szemétdombok!" Cserbenhagyó Az utóbbi időben elég so­kat hallani cserbenhagyásos gazolókról. ami korántsem azt mutatja, hogy közleke­dési morálunkkal minden rendben lenne. A Csernai István (Szőregi u. 56.) által leirt eset nem ennyire tra­gikus, emberi sérülésről szó sincs, ellenben egy új Tra­bant látta kárát a tisztes­ségtelen gépkocsivezetői ma­gatartásnak. Olvasónk de­cember 1-én a Szőregi úti Áíor-kútnál tankolt, és a töltőállomásnál várakozás közben megelőzte őt egy vállalati autó (cégjelzés, forgalmi rendszám mellé­kelve), és mint, aki jól ve­gezte dolgát, továbbhajtott, ez persze még nem lenne baj, mert előzni szabad. A gépkocsivezető azonban úgy előzött, hogy a Trabant ol­dala jócskán megsérült. Do­ró Gyula (Retek u. 21/B) a történteket látva segítőké­szen a tettes után eredt, és végül is neki köszönhető, hogy az új Trabant — a hivatalos és szakmai beavat­kozások után — „újra a ré­gi". Barlangászok Elveszett a hegedűm... Jő egy éve adtuk hírül Postaládánk hasábjain, hogy Esztergomban alakult a La­bor Műszeripari Műveknél egy barlangászcsoport, s hogy mindezt éppen a Dél­magyarországban tudattuk, annak oka, hogy Szegedről elszármazott tagjai is van­nak a csoportnak. A lelkes kis társaság az NDK-beli Rübeland melletti Hermán Ottó-barlangban nemcsak új járatrendszert fedezett fel. hanem úgyszólván szen­zációs. leletre is bukkant, mert ép barlangi medve csontvázalt találta meg. Ezt követően az idén nyá­ron — s ez már új szá­munkra is — júliusban a Pilis-hegységben felfedez­ték a Jóreménység-barlan­got. Nem egészen egy hó­napja pedig, ugyancsak a Pilisben az előbb említett — és általuk elnevezett — bar­lang mellett egv újabb üreg­rendszert találtak melynek a Borostyán nevet adták. A felfedező Kreiwig Péter, Majcher Tamás, Mdtéfi László, Nagy Veronika, Pri­belszky János, Süt tő Zsolt, Tariska Zsolt, Zsalezsák András és érdemes megje­gyezni a legfiatalabb felfe­dező nevét, Pribelszky Má­ria, aki még csak 14 éves. Nem akar szólalni. Igaz Dankó Pista nem így írta, de hát aki elvesztette a he­gedűjét, az sem egy Dankó Pista, se nem egy Ruha Ist­ván, hanem egy nebuló, de hogy ezért „ruha" lesz, az biztos. Hétfőn az Aradi vér­tanúk terén, a Rákóczi-szo­bornál valószínűleg a padra téve veszítette el Egyed Ad­rián (Zsitva sor 5/B). III/7.) a feles gyermekhegedűjét. Gyermekeink zenei nevelé­se közügy. Ezt hangoztatta Kodály Zoltán is ... Kérik a szülők, legalább a centená­riumra való tekintettel segít­sék hozzá az ifjúság eme fe­ledékeny tagját, hogy Ko­dály útján haladhasson to­vább. Hegedűstül. kertbarátoknak Borhibák és -betegségek Tisztelet Kodálynak Se pénz, se posztó Megszoktuk, ho'gy je\igés lévelel csak' hirdetőit odánk­ba eimezn&C.'' s '^tfiffker't'iéfn' e hasábokon foglalkozunk. Hogy levelünk íróját mégis az általa kért Remény jelige mögé rejtjük, azért van, mert eme kérése mellé meg­írta teljes nevét és cimét. Levélírónk abban remény­kedik, hogy a Bolyai János uteai ruhajavitó szalonba .141. sorszámmal beadott anyagból ruhát varrathat. A varratás sikerült, a ruha nem. ffp yspfc az lepne a Újul­junk. leírnánk reménykedő olvasónk szerint hogyan is nézett ki az a munkadarab, de mert nem is annyira ne­vetséges dolog, ha valaki a pénzéért nem azt kap, amit szeretne. Közöljük még. hogy a megrendelt ruhát nem vette át, s legalább az anyagot vagy az anyag árát. szeretné visszakapni. Mind ez ideig, mint maga is ir­ta — se pénz, se posztó. Hogy a centenáriumi év­nél maradjunk, üzenjük dr. B. A. kedves levélírónknak, aki a nagy magyar zene­szerző iránti tiszteletből fo­gott tollat, s megrótta derék városunkat, amiért Kodály­ról nem neveztek el utcát, , es rögvest javaslatot is tesz. néhány név cseréiére,, hogy városi is példásnak tekinthető munkát végezve foglalkozik az utcák terek elnevezésé­vel. Nekik is eszükbe ju­tott a jeles ünnep, s nem is feledkeztek meg Kodályról. Nevét már tér viseli, még­pedig az Északi városrész­ben. az Expressz ABC és az új vaiitartánusc .-iskola áköriii;. terület Azóla az. iskplát is így hívják: a Kodály te ri általános iskola. Bedolgozói munka ? Többször keresték mar meg olvasóink szerkesztősé­günket azzal a kéréssel, le­gyünk segítőik abban, hogy otthonukban végezhető, úgynevezett bedolgozói munkát vállalhassanak va­lamilyen cégnél. Tekintettel arra, hogy nálunk értőbb is­merői is vannak a munka­vállalási lehetőségeknek, legutóbbi levélírónk 5z. T. E. sorait olvasva kérjük a városi t anacs munkaügyi osztályának tájékoztatását. A temető rendje Sorokban Bartsch Lajos (Felsőváros, Kemes u. 3.) azt sérelmezi, hogy temetőinkben koránt­sem olyan rend és tisztaság uralkodik, amely biztosíta­ná a látogatók számára azt a zavartalan hangulatot, melyet alighanem joggal el­várnak. ha szeretteik sír­ját látogatják. Hogy miképp néz ki egy rendezetlen te­mető az elszáradt virágok, koszorúk a — szerinte — nem megfelelő tárolása kö­vetkeztében, szükségtelen le­írni. Olvasónk viszont a Nem tagja az állatvédő egyesületnek az a kisteleki olvasónk (teljes név és cím), aki felfigyelt rá, hogy a Kisteleki Ede utca köze­pén az egyik házban mosto­hán bánnak egy lóval. Sze­rinte a gazdája csak azért vette meg a lovat, hogy le­gyen, de nem gondoskodik róla. Mi sem vagyunk az állatvédő egyesület tagjai, de hát nem is egyesület kell ide, hanem széna ... összeállította: Igriczi Zsigmond Pech Benő magányosan élt a különbé járatú albér­leti szobájában, amit özv. Günthernétól bérelt. A sze­rencsés körülmények foly­tain ezen szobácskába a lépcsőházból is volt bejá­rat, így tehát abszolút diszkrét jelleget mutatott minden. Pech Benő (to­vábbiakban Benő) túl volt az ifjú, bohó fiatalemberi időszakon, agglegénytípus, de saját bevallása szerint csak addig, amíg el nem érkezik az Igazi... őszi eső pásztázta a vá­ros háztetőit, esteledett, a neonfények egymás után gyulladtak ki, s kivételesen még a reklámokat is el le­hetett olvasni, tehát csodá­latos este volt. Benő fel­tűrt kabátgaillérral, haja­donfőtt ment a sejtelmes estben, hogy titkos szen­vedélyének eleget téve vö­röshagymát vásároljon, mert zaíroskenyérrel na­gyon szerette. Fortuna is­tenasszony. aki talán az agglegényeknek is az istá­polója. elrendelte, hogy Be­i rvó valóra válthassa nagy tervet. És elekor, a vásár­lás idejen történt a Nagy Kaland, mely megpecsetel­I te hősünk sorsát. ekkor •áMm snec Mancika t. Újév napján „Meglátni és megszeret­ni egy pillanat müve" — tartja a régi és bölcs mon­dás és e pillanatban Így is lőn ,.. Mancika esőkabát­ban és kapucniban állt az elárusítópult előtt midőn Benő már éppen elmenő­ben volt, zsebében a hagy­mával. Azonban Benőnek nem a hagyma jutott eszé­be e pillanatban ... Egy­másra néztek. Mancika már előbb is észrevette, hogy figyelik, hiszen a női ösz­tön valami csodás ajándék a sorstól. Modern gondol­kodásával nem követte nagyanyáink fortélyát akik a batiszt zsebkendőt elej­tették, hogy az a „valaki" felvegye és ily módon meg­ismerkedjenek. Inkább az egyik kesztyűjét ejtette el. Benő szolgálatkészen leha­jolt ugyanakkor Mancika is. miközben az arcuk ösz­szeért. Milyen szép pilla­nat volt ez. Benő előtt a látóhatár kitárult és meg­szépült körülötte minden. Az üzletben levő zöldség­ai-uk is orchidea bokroknak tűntek. Amikor már köl­csönösen bem utatik óztak, akkor derült ki, hogy Be­nő is éppen arra akart menni, amerre Mancika, így hát együtt léptek ki az utcára Az eső is elállt, mintha mindén csak Be­nőinek akart volna kedvez­ni. Ezután még többször találkoztak. Néha egy mo­zi, máskor egy cukrászda, mind-mind megannyi él­mény és emlék. Benő több­ször invitálta Mancikát, hogy tekintse meg a lemez­gyűjfeményét (miután bé­lyeggyűj temenyre nem hi­vatkozhatott, az neon volt neki), de Mancika minden esetbon kedvesen hárította el magától a szíves meg­hívást Közeledett szilveszter napja Benő megpendítette, hogy milyen kellemes len­ne, ha a tévé műsorát együtt néznék meg, szerény házi szórakozásként Man­cika azonban kijelentette, ez alkalommal rokorti tár­saságban tölti el az estét, ezt már régen megígérje a tantinak, s oda — egyelőre — nem hívhatja meg Be­nőt. Szegény Benő szomorúan vette tudomásul mindezt, de Mancika szemében csil­logott-villogott valami rej­télyes fény, ami bizodal­mat reményt adott arra, hogy talán rövidesen sike­rül a kívánsága. Elérke­zett az év utolsó napja, estje. Benő magányosan vacsorázott a szilveszteri műsort csak részbem nézte, viszonylag korán aludni tért. Még az a három po­hár bor sem vigasztalta meg magányosságában. Amit nem szokott tenni, most megtette kis papírdarab­kát tett a csengőhöz, ne zavarják. A főbérlő sem volt otthon, nyugodt kö­rülmények között aludha­tott, álmodhatott. Gyönyö­rű szépet álmodott. Virá­gos mezőkön járt, mellet­te — természetesen — Mancika volt, felettük a dalos madarak... Jókedvűen ébredt dél­előtt tízkor. Most már a papírgöngyölegre sem volt szüksége, s készülődött, hogy levegye. Ám ekkor egy kis levélkét vett ész­re a levélszekrényben. Ez állt benne: „Kedves Benő! Erre jártam, gondoltam, hogy együtt nézhetnénk meg a műsort. Miután hiá­ba csengettem, hazame­gyek. BUÉK! Üdvözli: Mancika." Reményi György A borhibák és borbeteg­ségek egyaránt ' kezelési mulasztásokra. szakszerűt­lenségre vezethetők vissza. A bor hibája esetében általá­ban a feldolgozáshoz helyte­lenül használt eszközök okozzák a kellemetlenséget, a borbetegségeknél pedig a nem kívánatos mikroorga­nizmusok által okozott el­változások rontják a nedű értékét A borhibák közé tartoz­nak a fémek által öltözött törések, ilyenkor egyes fém­ionok (vas. réz) zavaroso­dást idéznek elő. A fekete­és fehértörés okozója min­den esetben a túlzott mér­tékű vastartalomra vezethe­tő vissza, és az esetek több­ségében a feldolgozás során vassal érintkező eszközöktől származik, melyet a must savtartalma old. A fekete­törés esetében a vas és bor cserzőanyagában végbemenő kémiai folyamat hatására az Vtai színe kékesfekete lesz. Általában csak a lágy bo­rokban okoz kárt. illetve lép fel. ezért a feketetörésre hajlamos bort kemény bor­ral házasí'suk. Kénezéosel redukált állanotot terem­tünk A feketetöréses bort kékderíté«set i-h"t lavfonl. ezt azonban csak nagyüze­mi gazdaság végezheti — engedéllyel. A fehértörés is levegővei történő érintkezés során lép fel. azonban ek­kor a bor foszfor- és vas. tartalma okozza a betegsé­get, és a ferri-foszfát alak­Iában történő csapadékki­válás következménye a za­varosság. A nagy savtaftal­mú bonokrvál, a fehértörést nem lehet észrevenni, mivel a savtartalom a csapadékot feloldja. Javítása a fekete­törséhez hasonlóan kékderí­téssel oldható meg. A rezes, törés a nagy kénessavtartal­mú boroknál fordul elő. Rit­ka hiba. Tüneteként a bor vörösbarna színű, homályos lesz. Szel!őztetéses fejtéssel javítható ez a borhiha. A kocsányíz felléptekor általában az éretlen szőlő törkölyön tartása a hiha forrása. Javítása zselatinos derítéssel oldható meg. A dohosság és penésziv a tá­roló hordó hibájából adód­hat. Az enyhén penészízű bor kénezéssel, nyílt fejtés­sel javítható, súlyosabb esetben aktívszén-kezelést keli alkalmazni. A barnatö­rés átmenetet képez a bor­betegség és borhiba között, mivel a barnulás kialakulá­sánál a penészek által ter­melt önoxidáz enzim ható­sára a bor fenolos vegyüle­tei eloxidálódnak. íze is kel­lemetlen lesz. A barnatörést töréspróbával meg kell előz­ni. ha már lá*hatő a boron, derítéssel, vagy aktívszenes kezeléssel javítható. A bőrbetegségeket bakté­riumok élesztők és gombák okozhatják. A legveszedel­mesebb és legelterjedtebb borbetegség az ecetesedés, felismerhető arról, hogy a bor erősen csípős, karcoló, savanyú ízű, szaga ecetre emlékeztet. A baktériumok sok levegőt igényelnek, te­hát a „darabban levő" bo­roknál fordul elő a beteg­ség. súlyos esetben a bor felületén hártyát képez. Megelőzéséhez rendszeresen kénezni kell, „darabban" nem szabad bort tartani. Az ecetesbor nem javítható, csak a további ecetesedés aka­dályozható meg. Házasítás­sa) az enyhébben ecetes bor fogyaszthatóvá tehető. AZ ."résen ecetes bort csak kö­zömbösítés után szabad pár­Iá si célra is felhasználni, mivé] az ecetsav átdesztillá­lódik. A tejsavas erjedés a lágy borokban magas hőmérsék­leten történő erjesztés ese­tén léP fel. amikor az élesz­tőgombák működése leáll, a tejsavas erjedést okozó bak­tériumok szaporodnak el, és mannit képződik. A manni­t06 bort javítani nem lehet. A gyengén mannitos bort át­erjesztéssel, vagy házasítás­sai még fel lehet használni, míg az erősen mannitosat csak pártásra használhatjuk. A horkösav- éj glicerinerjedést a kevés cserző- és színező­anyagot tartalmazó vörös borokban baktérium okoz­za. A beteg bor eleinte za­varos. szénsavval telített, később karcoló, maró, a szénsav elillarvását követően üres és enyhén ecetes izü lesz. A fonalszerű baktériu­mok tömegétől a bor sely­mes. hullámos lesz. Meg­előzésként a kevés cserző­és színezőanyagot tartalma­•zókat feltétlenül kénezni kell. A beteg borok közül az enyhén fertőzött házasítás­sal és megfelelő kezeléssel felhasználható, míg az erő­sen beteget az ecetsav sem­legesítése után pártásra le­het felhasználni. A nyúlóso­dás arról ismerhető feL, hogy a pohárban lustán, lomhán, vastagon mozog a bor, íze jellegtelen, bá­gyadt,. üres, nyálkás. A be­tegség általában a kevés al­koholt és magas fehérje­anyagot tartalmazó italokat támadja meg. A betegséget baktériumok és különböző élesztőgombák okozzák. Nem veszedelmes betegség, köny­ryen elmúlik. ha a bort megfelelő szellőztetés mel­lett kénezett hordóba átfejt­jük. Megelőzhető az előírás alkfttot^ott kjén<wiés­eél. Az egériz a borok kelle­, rnetlen, nehezen gyógyítha­tó betegsége. Főleg meleg pincében tárolt, kénezetlen boroknál lép fel. A beteg bor kellemetlen ízű, ez a szájban sokáig megmarad. A virágosodás a leggyak­rabban előforduló. kezdeti stádiumban legkevésbé ve­szélyes betegség. Könnyen felismerhető, mert a darab­ban levő bor felületén ösz­szefüggő. fénytelen, szürkés­fehér hártya keletkezik, amely végül megvastagszik, ráncos lesz. A bor íze üres, lágy és gyakran ecetes, al­koholtartalma jelentősen csökken. Csak a fiatal, ala­csonyabb alkoholtartalmú; savszegény borok virágosod­nak. A borvirágélesztők a kér.essavval szemben ellenál­lók. azonban életműködésük­höz levegő szükséges, ezért a bort soha nem szabad „darabban" tartani, gyenge bort célszerű magasabb al­koholtartalmú borral házasí­tani. A beteg bor esetóben a hordót feltöltéselel. illetve lúltöl'éssei megszabadítjuk a virágé'e-.rtők+ől. ha zava­ron tót a bor. deríteni éc saVril ke]) és csak f"t kö­vetően ninivoa tisz­ta hordóba toitóni A hnrvl­rágos hordót, ürítés utón ala­posan ki kell mosni vj i.eji forrázni. A kénhidrooén­szai7 szintén nem veszedel­mes betegség. az erjedő mustban keletkező kén­hidrogéntől származik. az elemi kén vggv kénszöi°(! égetésekor lecseoeg a hordó aljára, és az élesztőgombák átalakítják kénhtdrngénné. A betegség leveg^ztet-b^ei. tohbszört átlépéssel meg­szüntethető Ho erős a szag a bort kénezz.ük. Az A- c-ri-itf­fiatal borok-.4' '-n c seprőn tartott boroknál for­dul elő. Ha éleisztőíz idő­sebb borokban is mutatko­zik. szellőztetni kell. A son­íőíz kezdetben szellőztetés­fel. fejtéssel, kénezéssei ía­v:'thatő. elői-ehaiadattabh ál­lapotban szűréssel, derítés­sé! aktniszenes kezeléssel: esetleg áterjesztéssel lehet a beteg bort javítani. Dr. Tóth Mihály megyei fókertész

Next

/
Oldalképek
Tartalom