Délmagyarország, 1982. december (72. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-08 / 288. szám

t Szerda, 1982. december 8. Tovilf epeszii! a tavaszi fesztivált Háromszoros rátartással to­borozták a híreszközök mun­katársait a 3. Budapesti Ta­vaszi Fesztivál szervezői. Le­vélben, táviratban, telefonon ment az Üzenet nemcsak a szerkesztőségekbe, hanem a lakásokra is. Ki „mert vol­na" otthon maradni?! A Duna Interkontinentál Szál­ló báltermét zsúfolásig meg­töltötték a — főleg fővárosi — meghívottak, akik a kér­désekből és a hozzászólások­ból ítélve, lelkes propagáto­rai lesznek majd a Feszti­vál '83-nak. Andrikó Miklós belkereskedelmi minisztériu­mi államtitkár és Farka­sinszki Lajos fővárosi ta­nácselnök-helyettes megjele­ntse arra vallott, hogy ez a fiatal intézmény a kormány támogatását élvezi, tehát a jövő március 18. és 27-e között sorra kerülő Turiz­mus és kultúra az emberért mottójú rendezvény sikeres lesz. Lengyel Márton, az Orszá­gos Idegenforgalmi Hivatal helyettes vezetője az előz­ményekről elmondotta, hogy 1980-ban vetődött fel a fesz­tivál megszervezésének gon­dolata a turizmus föllendité­*se céljából. Már akkor vilá­gos volt és azóta a tapasz­talatok is bizonyították, hogy csakis minőségi programok­kal, magas színvonalú szol­gáltatásokkal lehet helytáll­ni a világ mintegy három­ezer fesztiválvárosa között Muszáj megtalálni azokat a jellegzetességeket, amelyek révén a budapesti intézmény különbözzön az összes töb­bitől, s ezzel minél nagyobb tömegben vonzza a turistá­kat tovább növelje az ide­genforgalmat Az egyik ilyen jellegzetesség a kora tavaszi időpont — a fesztiválok kö­zül a legkorábbi. A másik, hogy nálunk a magyar kul­turális élet értéket dominál­nak. A két zenei géniusz, Bartók és Kodály művei mellett részt vesznek a fesz­tivál programjában olyan otthon és külföldön élő ki­magasló művészek, mint Fe­rencsik János, Amerigo Tot Cziffra György. Az Állami Népi Együttes éppúgy a magyaros jelleget hangsú­lyozza, mint Lehár Ferenc vagy Kálmán Imre népszerű operettjel vagy balettművé­szetünk reprezentáns együt­teseinek fellépése. A fesztivál egyik célja ed­dig is az volt, hogy minden álromantika nélkül mutassa be külföldi vendégeinknek a magyar népművészetet. Jö­vőre az Állami Népi Együt­tes új, Lakodalmas című mű­sorával várja vendégeit a Budai Vigadóban, ismét megrendezik a Sportcsarnok­ban a hagyományőrző kira­kodóvásárt és a második táncháztalálkozót. Üj fóru­mot hoznak létre a népmű­vészet számára. A vitaindító előadás címe: A turizmus és a folklór lesz. A Radnóti Színpadon ezúttal a magyar társulat mellett a lengyel és a bolgár Eszperantó Színház vendégeskedik, A fesztivál szempontjából új műfajnak számít a Vígszínházban és a Bartók Színházban megren­dezésre kerülő Nemzetközi Pantomim Találkozó. Kép­zőművészeti életünk szintén rangos eseményekkel veszi ki részét: Szász Endre világ­hírű grafikus- és festőmű­vészünk a Pesti Vigadóban állít ki, ahol a látogatók íze­lítőt kaphatnak a Hollóházi Porcelángyárban kifejtett al­kalmazott grafikusi tevé­kenységéről is. A Magyar Nemzeti Galériában Szervá­tiusz Tibor elementáris kife­jező erejű szobraiból ren­deznek kiállítást. Kérdések sokasága zúdult az elnökségre. A válaszok­ból a többi között kiderült, hogy Budapest az egyik leg­tisztább európai főváros, ám a lakosság még igen sokat tehet e tekintetben is. Far­kasinszki Lajos megígérte, hogy a 83-as fesztiválon lesz díszkivilágítás a fővárosban. A szocialista országokból szervezett turizmusra lehet számítani, különösen nagy az érdeklődés a Szovjetunió­ban. A vidékről érkezőknek 30 százalékos utazási ked­vezményt ad a MÁV. A prog­ramot az összes utazási iro­dák is megkapták, és jegy­eladással is foglalkoznak. Többen javasolták: csak olyanok legyenek idegenve­zetők és műsorközlők, akik kifogástalanul beszélik a vállalt idegen nyelvet Le­gyen a fesztiválnak zenei szignálja; adjanak ki posz­tereket érméket, plakátokat Mai program Politikai nagygyűlés a Kisszínházban, délután 5 órakor. Odesszai népzeneegyüttes, kvartett, szólisták és ba­lettművészck fellépése a Szegedi Orvntudományi Egyetem oktatási épületé­ben délután 2 órakor. Kiállítás-Odesszáról, Ukrajnáról rr Kulturális Osi talentum? jegyzetek ^ ngm^g ol­vasoíf néhány spra élgon­álbft»dtaft*t:""v'A F&hencz'y Béni rajzai című albumhoz írott előszavában ezt olva­som: „Hogy a képzőművé­szek elvannak műveltség nélkül, újkori közhiede. lem; már-már kívánalom, a tehetség, az ősi talen­tum: ösztönös képesség ál­ismérve." Ezek a sorok fölidézték a bravúros kezű festő egyik megnyilatkozását. Bár tudom, hogy rátett egy lapáttal a hatás és meg­döbben'és kedvéért, méeis jellemzőnek érzem. Kiállí­tásán, gratulálok gyűrűjé­ben valaki Munkácsy ne­vét említette. Festőnk meg­simította homlokát. meg­rázta rakoncátlankodó ezüstös fürtjeit, s messze révedőn ígv szólt: „Mun­kácsy, Munkácsy..., mint­ha már hallottam volna ezt a nevet!" Egyik kollégája pedig kendőzetlenül vállalja, hogy hosszú ideje nem vett kezébe újságot, heti­lapot, folyóiratot, sőt még a művészeti szakorgónu­mot sem. Vajon miért? — töprengek. Megzavarják önálló és öntörvényű mű­vészi világát? Elterelik koncentrált figyelmét? Ide­gesítik az események, mert tehetetlennek érzi magát? Csömört kapott a zúduló információáradattól? Neta­lántán egyszerű érdekte­lenség. felvert Póz. vagy a lustaság védőpajzsa? Ki tudja? Tény, hogy a művészi ta­lentumot említette föl má­sik városban lakó pálya­társa, amikor a művészi felelősségről szólt egy fon­tos megbeszélésen. Ha jól emlékszem, azt fejtegette, hogy aki ennek a talen­tumnak birtokosa, annak a felelőssége is sokszoros. S valahol itt keresendő az igazság. Valószínűleg sok ellenpéldát sorolhatnánk fel, hisz vannak igazán magasan kvalifikált, mű­velt, önmagukat állandóan képző, érdeklődő és önálló véleménnyel rendelkező művészek szép számmal. De egyik sem mentené az Illyés által fölemlített új­módi divatot. Pedig a ma­gyar művészet progresszív vonulatának WUnd e*f' idáig az volt legsajátosabb jel­lemzője, hogy együtt lé­pett — sőt lépéselőnyben volt — korával. Abban élt, onnan táplálkozott, té­mái és mondandói abból a talajból gyökereztek. Nerp tért" kl a gondok és problé­mák elöl, téhétségéhefcs8 eszközeivel, műveltségének birtokában felelősen kért szót és vállalt feladatot. A műveltség persze nem le­het divat! Emberi szük­ségszerűség — mindinkább. Művészcsemeték Nem irigylem a művész­csemetéket Különösen, ha szüleik hivatását választ­ják. Meg kell küzdeniük a névvel, az előképekkel, az öröklött tulajdonságokkal. Nem irigylem Rátonyi Hajnalkát, ifj. Latabár Kálmánt pláne. S végképp nem azokat a képzőművé­szeket, akik szüleik nyom­dokán indulnak el a rögös pályán. S hogy mennyire apáik bűvkörében élnek, az mindenki számára bizo­nyíthatja. Czene Béla Gá­bor nevű fiának. Benedek Jenő azonos nevű gyerme­kének vagy éppen Szabó Iván Gáborra keresztelt utódának pályája. Mind­ezek a Képcsarnok lassan bezáruló kiállításán jutot­tak eszembe, ah<M is Rido­vics Péter, 1953-ban szüle­tett. fiatal fetstő első önálló kiállítását láthatták az ér­deklődők három hétig. Édesapjáról, Ridovics László Munkácsy-díjas fes­tőművészről olvasom az egyik kiadványban: „Csend­életein. tájképein azokról az élményeiről számol be, amelyek a természeti világ formái és színei váltanak ki belőle, míg arcképein a modellek személyes jegyeit keresi. Munkáiban az áb­rázoltak objektív vonásai és a hatásukra létrejött festői élmény — kölcsönö­sen kiegészítve eavmást — kompozícióinak szín- - és formaritmusában szinteti­kus egységbe fonódnak össze. Erőssége a színek ellentéteire épített szín­kompozíció, valamint a formák plasztikus hatását elősegítő energikus ecset­kezelés." Ennél többet én sem mondhatok Ridovics Péter kiállításáról. Két nemzedék találkozója Elkezdeni könnyű volt, befedezni nehéz, fgy lehetne jellemezni a szovjet—ma­gyar barátsági hét kereté­ben Szegedre érkezett szov­jet veteránok egész napos programját, keretében dél­előtt a Kodály téri általános iskolával, a tanárok oktató munkájával és a kisdiákok­kal ismerkedtek. Szőke Dezsdné igazgató tájékozta­tóia után Markovits Ödön­né. és Tóth Katalin orosz­nyelvtanárnők » kíséretében találkoztak az iskola úttörő­csapatának képviselőivel. A pillanatok alatt fölforróso­dott hangulatú baráti be­szélgetésen záraoroztak a kérdések, melyeket az ér­deklődő fiatalok tettek fel a hazánk felszabadításában is aktív szerepet vállalt odesz­szai veteránoknak Sz. Sz. Bulicsovnak, a Szovjetunió Hősének. V. M. Furtatov­nak és G. A. Silónak. a Szovjetunió Hősének. Az úttörőktől elbúcsúzva, délután a szeged-belvárosi pártalapszervezet Victor Hu­gó utcai székházában a másik nemzedék, a magvar munkásmozgalom veterán­jai fogadták a szovjet ven­dégeket. A dr. Piros László­nak. az SZMT elnökének kíséretében érkezett veterá­nok estébe nyúló baráti esz­mecserét folytattak a sze­gediek képviseletében meg­jelent Mison Nándorral, Ha­valecz Istvánnéval és Nyila­si Péterrel, s a városi párt­bizottság képviseletében ott volt Lengyel Péterné mun­katárs is. Háborús emiékék. a fel­szabadítás mozzanatai. a munkásmozgalmi harcok szépsége és nehézsége mind­mind felidéződtek a baráti beszélgetésen. Odessza terület és Ukraj­na poli.ikai, társadalmi. gaz­dasági és kul.urális fejlődé­sét bemutató kiállítás nyílt tegnap, kedden a megyei ta­nács székházának aulájá­ban. Az eseményen megje­lent dr. Komócsin Mihály, az MSZMP KB tagja, a me­gyei pártbizottság első tit­kára, Török József, a váro­si pártbizottság első titkára. Szabó Sándor, a megyei és Papp Gyula, a szegedi váro­si tanács elnöke. Szabó G. László nak, a megyei tanács elnökhelyettesének köszön­tője után Grigorij Dimitrije­vics Makszimenko. az Uk­rán Kommunista Párt Odesz­sza területi bizottságának titkára mondott beszédet. Utalt arra, hogv a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradal­mat, mintegv lezáró nagy esemény, a Szovjetunió meg­alakulásának 60. évforduló­ja alkalmából Csongrád me­gyében rendeze't barátsági hét a magyar és a szovjet nép immáron hagyományos internacionalista testvérisé­gét szolgálja, s az Odessza és Ukrajna életét bemutató kiállítás ezt a nemes ügyet reprezentálja. G. D. Makszi­menko köszönetet mondott Csongrád megye párt- és állami szerveir-'k a fca-Strá­gi hét magszz.-vc-ásóért majd megnyitót a a Szeged testvérvá o.:át ós az Ukrán SZSZK fejlődését bemutató kiállítást A Fekete-tenger gyöngy szeme, a Szovjetunió legna­gyobb déli kikötője, az or­szág egyik legnagyobb kuj­turális, tudományos és gyógycentruma — Odessza a képeken. Szép fotók a parkokrój és az épületekről, a kikötőről, az egyetemről, a Filatov-intézertről, a híres­nevezetes Patyomkin-lépcső­ről és -emlékműről —plasz­tikus, hangulatos bemutat­kozás. Azután az idén má­jusban 1500 éves fennállását ünneplő köztársasági fővá­ros, Kijev, Ukrajna többi városa: Harkov, Donyeck. Lvov. Vorosilovgrád. Dnyepropetrovszk... Es adatok: a X. ötéves tervben, 1976 és 1980 kőzett például 8 millió ember lakáskörül­ményei javultak a Szovjet­unióban — a második világa háború barbár pusztításai­nak pedig Ukrajnában 714 város és 23 ezer falu esett á'doza'ul. A kiállítás képe­in pedig: modern lakótele­pek. gyárak, iskolák, színhá­zak. sportlétesítmények — fejlődés és élet. Ukrán filmnapok A magyar—szovjet barát­sági hét alkalmából ukrán filmnapok kezdődtek tegnap. A megyei tanács újszegedi oktatási épületében rende­zett ünnepélyes megnyitón három második világháborús veterán, Magyarország fel­szabadításában résztvett egykori szovjet katona — V. Ny. Furtatov, G. A. Silo és Sz. Sz. Bulicsov — jelenlé­tében dr Müller Józsefné, a megyei tanács vb művelő­désügyi osztályának vezető­je mondott megnyitót. Utalt arra. hogy az ukrán film­napokkal a legfiatalabb mű­vészet, a film mutatkozik be szűkebb hazánkban. Az a szovjet előadásmód. amely meggyőző válaszokat, tud adni a miért és hogyan él­jünk kérdéseire. E művé­szet jellegzetes alkotásai két nagy történelmi témakör, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a Nagy Hon­védő Háború köré rajzoló­dik. így formálja meg a század hősének emberi ar­cát. * A megnvitó ütán levetítet­ték a Vagyim Liszenko ál­tal rendezett, A hét külön­leges megbízott című szov­jet filmet. A további prog­ramban pedig december 9­én délután 3 órától az új­szegedi oktatási épületben A fekete tyúk. valammt 10­én délután kettőtől A fcis postáslány című alkotás szerepel. Áz alapja a tudás Befejeződött a fővállalkozásról rendezett konferencia A hazai és nemzetközi ta­pasztalatok egyaránt bizo­nyítják, hogy egy-egy beru­házás megvalósítását gyor­sítja, jövedelmezőségét ja­vítja, ha ezt hozzáértő szer­vezet — a fővállalkozó — irányításával oldják meg. Természetesen a fővállalko­zás sem csodaszer, de min­denképpen hozzájárulhat ter­mékeink, komplett rendsze­reink jobb értékesítéséhez. A többi között ezt a véleményt Válasz Naponta sok-sok meghí­vó érkezik. kiállításokra invitálva. Meglepetés is akad bőven, hol a kivagvi­ság, hol a nemtörődömség példáit erősítve. Nemrégi­ben egy összevissza firkált régi újságlapokból össze­fűzött „meghívót" kaptunk néhányan, de ezen is túl­tp't a külde­mény. Egészségügvi papír­ra. — magyarul W. C.-pa­pírra — sokszorosították a szöveget. Idemásolom: „Meghívó!? Szeretettel meghívjuk a SZEGEDI EL­VETÉLT STÚDIÓ II. kiál­lítására (Bérkert u. 96. — 7l-es busz. —) December 1—4-ig hétköznap: 17-től 20-ig, szombat—vas&i-JCp: 10-től 20-ig. Megnyitó (mit gondoltok minek az neki?): december 4., 15 óra — vé pálinkás r. akcióia. UTÁN­NA: ARAB LIGA: Spon­taneitás c. bruitista műso­ra. KÖSZÖNET A BOL­DOG EVEKÉRT (Záray— Vámosi)". Ennyi! W. C.-papíron. Tetszik érteni?! Nem tu­dom. van-e aki ilyen szí­ves invitálásnak piepc' tesz?! Mit tehet a kriti­kus? Válaszol. Plágium­mai ugyan, de tán válasz­nak születésekor sem volt ennyi aktualitása: „Uram! Itt ülök lakásom legkisebb helyiségében. Előttem az ön kiállítási meghívója. Nemsokára mögöttem lesz!" Tandi Lajos Országos szakmai fanulmányi versenyek A Művelődési Minisztéri­um középfokú nevelési fő­osztálya meghirdette az or­szágos szakmai tanulmányi versenyeket. A Művelődési Közlönyben megjelent is­mertetés szerint a szakkö­zépiskolák IV. osztályos ta­nulói 32-féle szakmai verse­nyen vehetnek részt. A versenyzőknek a tan­tervekben előírt feladatokat kell megoldaniuk szóbeli, írásbeli és gyakorlati vizs­gákon. A versenyeket 1983. február eleje és április vé­ge között tartják, a vizsgák jellege szerint két-három for­dulóban. A selejtezőket a versenyzők iskoláiban. az elődöntőket és a döntőket a kijelölt szakközépiskolák­ban rendezik meg. A legki­válóbb eredményt elérő ta­nulók az érettségi vizsgán jeles minősítést kapnak az adott szakmai tantárgyak­ból. Azoknak, akik egyete­men vagy főiskolán a szak­képzettségüknek megfelelő szakon folytatják tanulmá­nyaikat. az előírt szaktan­tárgyakból nem kell felvételi vizsgát tenniük. Az idei tanévben még több tanuló jelentkezését várják a szakmai versenyek­re, mint ahányan neveztet be. tavaly tükrözte a Szervezési és Ve­zetési Tudományos Társaság és a Magyar Kereskedelmi Kamara kedden befejező­dött kétnapos fővállalkozá­si konferenciája. Az előadók hangsúlyoz­ták: a fővállalkozói tevé­kenység komplex munka, amelyet az ajánlatadással és a szerződéskötéssel kell meg­alapozni. A versenyképesség mindenkori helyzetét a nemzetközi összehasonlítá­sok alapján kell megítélni. A siker döntő mértékben a műszaki munka színvona­lán, az innovációs készsé­gen és a hazai háttéripar hatékonyságán múlik. Többen hangoztatták: a fővállalkozásban még járat­lan vállalatok fokozatosan, a munka alacsonyabb szint­jéről indulva szerezzék meg a feltétlenül szükséges ta­pasztalatokat A jó fővállal­kozásnak ugyanis alapja a magas szintű tudás, a jó kapcsolat az alvállalkozók­kal. a zökkenőmentes ügy­intézés, ezeket pedig csak gyakorlat útján lehet meg­tanulni. A fővállalkozás egyik elengedhetetlen vele­járója bizonyos import A konferencia Marjai Jó­zsefnek, a Minisztertanács elnökhelyettesének zársza­vával fejeződött be. Beszé­dében az idei gazdasági eredményekkel és az 1933­as faladatokkal foglalkozott 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom