Délmagyarország, 1982. december (72. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-07 / 287. szám

T9S2. rfprpmhfir 7. m VB p' jl i nagyok A szövetkezeti iparról Gyakran mondogatják a termelest irányító szakem­berek, közgazdászok és poli­tikusok, hogy csak a mozgé­konyabb gazdasági szerveze­tek képesek gyorsan reagál­ni, lépést váltani, igazodni a világgazdaságban, a pia­cokon végbemenő változá­sokhoz. S aligha kell bőveb­ben magyarázni, hogy a gyors alkalmazkodás, nem fél, hanem dupla nyereséget Jelenthet Természetesen a termelés, a gazdasági élet fű meghatározója a jól szer­vezett nagyipar. Azonban a nagy szervezetek harmoni­kus működése sem képzelhe­tő el a közép- és kisüzemek nélkül. A hazai ipar, s álta­lában a gazdasági élet te­vékenységében leginkább a szövetkezetek Játszanak fon­tos szerepet Alkalmasak a szövetkezetek arra is, hogy pezsgőbbé tegyék a ver­senyt Pártunk legutóbbi kongresszusának határozatá­ban is megfogalmazták: „A szövetkezetek fontos szere­pet töltenek be gazdasági életünkben, jelentősen kiszé­lesedett tevékenységi körük. Szövetkezet politikánkat foly­tatva a jövőben is arra tö­rekszünk, hogy a mezőgaz­dasági. ipari , fogyasztási, értékesítési, takarék-, lakás­építő és fenntató szövetkeze­tek a népgazdasági és a társadalmi célokkal össz­hangban eredményesen szol­gálják tagságuk érdekelt, javítsák termelésük gazdasá­gosságát, szolgáltatásaik ml. nőségét, kulturáltságát." Szűkebb környezetünkben, — 8 most csupán az ipari szövetkezetekről lesz szó — negyvenhárom szövetkezet működik. A megyei iparban foglalkoztatottaknak egyötö­de dolgozik a szövetkezeti iparban, jóval nagyobb há­nyatta mint országosan. A szövetkezeti iparban dolgo­zók 1000 lakosra jutó száma csak három megyében na­gyobb, mint Csongrádban. — böngészhettük ki a KSH megyei igazgatóságának leg­utóbb közzétett kiadványá­ban. amelyben egy kis önál­ló tanulmány foglalkozik a szövetkezetek fejlődésével és új szervezeti formák kiala­kításával, azok működésé­vel. Azt Is meeturthatluk, hogy a megye szövetkezeti ipari­ban a kézmű- is háziipar részesedése a legnagyobb — a létszám egyharmadát fog­lalkoztatja — emellett j gépipar, a bőr-, szőrme- és cipőipar, valamint a textil­ruházati ipar jelentős. Emlí­tettük, hogy 43 ipari szövet­kezetünk van, de nem ugyanennyi helyen dolgoz­nak, termelnek, hanem 242 ipartelepen fejtik ki mun­kájukat. A telepek közel fe­le tiz embernél kevesebbet foglalkoztató kisüzem, javitó és szolgáltató föladatokkal. Hetvenöt ipartelep létszáma 10—50 fő, huszonhété pedig 50—100 fő közötti. Tizenki­lenc telepük viszont már gyáripari nagyság és száz­nál több dolgozót foglalkoz­tat, közülük a Mirköz Diesel és Hűtőtechnikai Szövetke­zet csongrádi telepének lét­száma a 300 főt ls meghalad­ja. A szövetkezeti ipar fizi­kai dolgozóinak több mint egyötöde nem is ipartelepen dolgozik, hanem otthonában végzi el munkáját, s ebben a háziipari tevékenységnek van szerepe. Természetéből adódik hogv a szövetkezeti ipar eszközigényessége jóval alacsonyabb mint az állami nagyiparé. A_létszámhoz vi­szonyítva az Illaml ipar hét­szer akkora állóeszköz igénybevételével üzemel, mint a szövetkezeti ipar.' Mit, hogyan és milyen gazdaságosan termelnek? Kitűnik az összegyűjtött adatokból, hogy a szövetke­zeti ipar termelése évek óta gyorsabban fejlődik mint az állami iparé. A termelés nö­vekedését minden évben a termelékenység biztosította, hiszen a létszámuk nagyobb mértéken csökkent mint az állami iparban. A múlt év­ben például a szövetkezetek a szocialista ipar termelésé­nek 5.7 százalékát adták. Jelentős mértékben, mennyi­ségben gyártottak a megyé­ben előállított ipari termé­kek közül gyorsmérleget, mozaik és cementlapot, női ruhákat, munkaruhákat, konfekcionált ágyneműket és egyebeket. Említést érdemel, hogy o megye szövetkezeti ipara számottevő nagyságrendben gyárt exportra, hiszen a me­gye ipari exportjának 7,6 százalékát állították elő. Az exporttermékek gyártása mellett több ruházati és há­ziipari szövetkezet export bérmunkát végez, s néhány szövetkezet nemzetközi együttműködése keretében gyárt különféle gépipari, vegyipari termékeket és ci­pőket. A szövetkezeti Ipar főbb exporttermékei a bú­torok, a szö vegek, a kon­fekcionált felsőruházati ter­mékek, a férfi és női cipŐK, a kötött felsőruházati cikkek, a népművészeti termékek, a cirokseprűk és a különféle játékok. A szervezeti változások, az alkalmazkodási készség most is a szövetkezeti ipar­ban a leggyorsabb. A sokré­tű változatos feladatokhoz, a piaci igényekhez rugal­masabban alkalmazkodni tudó új szervezetek külön­böző formál ez évben a szö­vetkezeti iparban is megje­lentek. Eddig hat ipari tevé­kenységet végző kisszövetke­zet jött létre, ebből három a száznál kisebb taglétszá­mú Mérlegkészitő, a Műsza­ki Kerámia és a Csongrádi Ruházati Szövetkezetből ala­kult. Üjonnan alakult szem­léltető eszközök gyártására a Neo-corr Kisszövetkezet. Ezenkívül hat ipari és szol­gáltató szakcsoport jött lét­re: textilipari tevékenységre a Mindszenti Vegyesipari Szövetkezetnél, közlekedési eszközök javítására a Gép­járműjavító szövetkezetnél, fémtömegcikk gyártására a Vas- és Fémipari Szövetke­zetnél, ékszer gyártására és aluminium termelésre a Sze­gedi órás- és Ékszerész Szö­vetkezetnél, valamint ruha­ipari tevékenységre a Szeg­vári Háziipari Szövetkezet­nél. A Szegedi Vas- és Fém­irari Szövetkezetnél gazda­sági munkaközösség műkö­dik. Mindezeken tűtmenően tovább bővül az átalányel­számolásos rendszerben üze­melő szövetkezeti részlegek köre. Ügy tűnik, hogy a szőkébb környezetünkben lévő ipari szövetkezetekben megértet­ték az „idők szavát". Tevé­kenységükben rugalmasak és jól illeszkednek a szocialista ipar tennivalóihoz, kiegészí­tik azt. A gyorsaság és a rugalmasság, a változó gaz­dasági körülmények, piaci viszonyok közepette nélkü­lözhetetlen. Ugyanígy nél­külözhetetlen a szövetkezeti inar a hazai kereskedelmi ellátás javításában, a szol­gáltatások bővítésében. G. I. HÁZASSÁG Vír László is Török Teréz, Jankó Lajos és Király Irén mrézia, VBSS János és Deák AAfttlkl, Vince János és Szántó Ilona Erzsébet. Rácz Imre György és Kudicska Mária Margit. Farkas László és Juhász­Vedres Eva, dr. Farkas Sándor ás Gurrtrs Gyöngyi Lívia, Koza Ferenc és Matovles Julianna, TeM József György és Ku.tyík Magdolna Gizella, 1"ara 18 László és Vékony Mária, Kózae Ferenc es Berta Mária, Készei Tibor és Maczkó Márta, Máté Zoltán és Csarnangó Erzsé­bet, Fülöp Sándor és Németh Helga, Szenté Szabolcs és Rndu Gyöngyi Jolán. Gerecz Péter Árpád és Kukta Erika, Bodor László Ferenc én Benedekéi Ildikó házasságot kötöttek. SZÜLETÉS Datonsdi Jánosnak és Gombos Honának Gyöngyi, Takó Gusztáv­imJt és CzeUér Erzsébet Líviának Mórt Ka Hajnalka. OaztroluczW Csaba Sándornak és Juhász Mária Magdolnának Csaba. Kor­mányos Bélának és Sári Erzsé­betnek Erika. Légrádl Gyulának és Kovács Zsuzsannának Zsu­zsanna MónUca. Vast Kálmánnak és Salamon Ritának Péter, Kovács Józsefnek éa Konyhás Mártának Katalin Judit. Szögi látván Zoltánnak és Verók Mnr­iptovnlt Judit. Budát Zoltánnak és Kovács Piroskának Szilvia Henriett, Varga Zoltánnak és Varga Margitnak Klára Crlbolva Andrásnak és Thrök Magdolná­nak András. Lsczl Mihálynak és Török Irénnek Katalin Irén, Temesvári Sándornak és Kot­henez Piroskának Tünde. Kórt nállmnak és Kondor RA-sénnk áriám. dr. Csftreö slndornak és dr. Ba'a Zstimmnánnk BU'n.t. Vér istvén">»k és Vastag Törésiének István Gv«rev. Tukán Köreivnak és Juhász. W-vmek JAzsef Berták '"•vh, Mlklón-mk és Molnár Mártának Tibor Bélára, M.asa Istvánnak és Németh Zsuzsanna Etelkának Miki István. Dobó Józsefnek és Horváth Ibolya Veronikának Fasdre jósttel, Orsaágh Ferencnek Családi események és Geller Máriának Ferenc, Treltz Zoltánnak és Veres Ildikó Margitnak Attila István, Kapusi Mátyásnak és Kovács Roaillának Tamás, Masa Lászlónak és Bús Évának Ildikó, Diimérty Elemér­nek és Horváth Zsuzsannának Tamás. Papdl Jánosnak és Apró­Juhász Júliának Júlia. Klspéter látván Gézának és Radlcs Gabri­ellának Gábor, Ka-ncsár László Mihálynak és Caókásl Ildikó Ag fátxvk Ttmea. Kutasi Ferenc Józsefnek és Fekete Ágnes Er­zsébetnek Boglárka. Joó Ete Lászlónak és Vágvölgvl Anikó Arankának Anikó. Tülkös Pál­nak és P!sámán Magdolna Má­riának Mariann. Ábrahám Lász­lónak és Turla Magdolnának Magdolna, Török Perencrok és Kovács Gabriella Ildikónak DónJel Ferenc. Sági István Györgynek és Boncaik Etelkának Róbert. Tóth Tibornak és Hódi Arankának Roland. Kiss Antal­nak és Jadwtga Krisztinának Miklós Kámlv, Molnár Pálnak és Temesvári Irénnek László. Vldács János Antalrak és Gyu­ris Ikvnánaik Hona. Keszel János Lajosnak és Bálint Mária Kata­linnak Adrienn, Kvak Mihály­nak és Korom Gizellának Mihály. Móra Vilmosnak és Marótt Évának E-ncse, Bodal Tibornak és Iván Katalinnak Zsuzsanna nevű gyermekük született. HALALOZAS Som Sándor. Kvakk István. Martus János., Kőfalad György. Agócs Jánosné Farkas Piroska Krekuska István. Simon Jánosné MJxich Margit, Bohnert Pál Jakab, Tajtl Mihály né Slprikó Piroska. Jaksa Ilona. Loval György, Négyökrfl Gyula. Szél József, Busa Mihály, Németh Istvánná Papdl Mária, Czlrókl Józsefné Gabnal Etelka, Csepella Imre Gézán A Zocsikár Piroska. Chmllofskl Béláné Kovács Rozá­lia, Lantos Istvánná Miklós Rozália, Zakar Péterné Miklós Mária. Zslkó Józsefné Füredi Jul'amma, dr. Borbnfta Jenő Kál­mánná Király Mária, Bálint Sándor. Hegyközi Jánosné szjízl Erzsébet, Zsarkó József, Varga András. Tomi Euférnla Vilma. Vereb Sándor, Dusnoki János. Tatár Mihály, Marjai Sándor. Bukndcz Mlklósné Barna Erzsé­bet, Papp IstvAnné Bárány Rozália, Kucsal Józsefné SÜ11 Viktória. Stolcz Dczsőné Boros Margit, dr. Benkóczy Pál Gvula. Horváth Béla. Nagy György. Kothencz Sándomé Domonlcs Katalin, Flctor Mihályné Mol­nár Franciska, Németh Vllmosné Kása Julianna meghalt. Hangosított diafilmek A karácsonyra szánt aján­dékok közé javasolja hango­sított mesefilmjeinek leg­újabb. negyedik soi /zatát a Diafiimgvártó Vállalat. A sorozatKan most is tíz mese szerepel: egyebek kö­zött a Vuk. A négvszög'etű kerekerdő lakói, a Rácsen 11­tő stb. A hozzá tartozó 60 perces műsoros kazettától a gyerekek zenei aláfestéssel hallgatják a meséket, olyan neves színészek előadásában mint Málnay Zsuzsa Kristóf Tibor. Gyabronka József. EEeklícmos csailal.ozás - víz eíalt Háztartásokban és számí­tógép-központokban egyaránt dugós érintkezőket használ­nak. amelyeknél rz áramve­zető alkatrészeket egymás­hoz szorítják. Ez a módszer azonban víz alatt, vagy rob­banásveszélyes atmoszférá­ban nem használható. Az Amerikai Űrkutatási Hivatal szakemberei olyan csatlakozót fejlesztettek ki, amelyekben egyáltalán nincs elektromos érintkezés. Az eddigi dugót é3 hüvelyt egy speciálisan kettévágott transzformátor két fele he­lye tesíti. A bekapcsol d kí­vánt árain K-alakú vasmag köré tekercselt vezetékben folyik. Bekapcsoláskor a vasmagot egy másik, hason­ló vasmaghoz szorítják, amelynek tekercsében Indu­káció folytán — az eredeti­nek megfelelő áram keletke­zik Lehet pár száz lakással több? Beszámoló taggyűlés a házgyárban Az esztendő végének kö­zeledtével vállalatok, üze­mek, ipari és mezőgazdasá­gi szövetkezetek, intézmé­nyek pártalapszervezeteiben megkezdődnek a beszámoló taggyűlések az év mérlegé­ről, a pártszervek belső éle­téről, a gazdasági és gazda­ságpolitikai munka szerve­zéséről, Irányításáról, ellen­őrzéséről és megfogalmazzák a jövő esztendei feladatokat. Az MSZMP DÉLÉP házgyá­ri üzemigazgatóságénak pártvezetősége az általa Irá­nyított három alapszervezet összevont, az 1982-es eszten­dőt értékelő taggyűlését el­sőként tartotta meg a válla­lat alapszervezeteinek sorá­ban. Ellenőrzés, beszámoltatás A párt belső életéről szól. va hangsúlyozta a beszámo­lóban Juhász Attila, a párt­vezetőség titkára, hogy tö­rekedtek az alapszervezetek tevékenységét koordináló munkára, a tájékoztatási rendszer fejlesztésére, az üzemigazgatósági, főüzemi és üzemi demokratikus fó­rumok működtetésére, a ha­tásköri és véleményezési jog érvényesítésére, a beszá­moltatások színvonalának növelésére, a párttagokkal, a pártonkívüliekkel, a társ pártszervekkel való kapcso­latok bővítésére. Az ellenőr­zés, a tájékozódás, az eset­leges problémák megoldása jegyében év közben beszá­moltattak területük munká­járól tíz gazdasági vezetőt, munkahelyi irányítót A be­számoltatások gazdasági, gazdaságpolitikai, a terme­léssel összefüggő jellegűek voltak, amely ráirányította a figyelmet például anyaghi­ányra, gyártási gondokra, ösztönzőbb bérezésre, a gép­parkkal, a raktárrendszerrel, a programozással kapcsola­tos kérdésekre, teendőkre, amelyek nyomán hathatós intézkedések történtek. A házgyári üzemigazgató­ság pártvezetősége irányí­tásával dolgozó három alap­szervezet — több mint 90 A nagyüzemi sertéstartó telepek rekonstrukciója so­rán kialakítható új. környe­zetkíbiélő technológiák és építészeti megoldások kidol­gozására hirdet tervpályáza­tot az MTESZ az illetékes minisztériumokkal és a tár­sadalmi szervezetekkel együttműködve. A pályázattól olyan, első­sorban a rekonstrukció kere­tei között alkalmazható, költségtakarékos technoló­giai folyamatok és építészeti megoldások kialakítását vár­ják, amelyeknek alkalmazá­sával javulnak az állattartás feltételei, másrészt elkerül­hetők a sertéstartással együtt.járó környezeti ártal­mak. Olyan — általánosítha­tó és lehetőleg konkrét pél­dán bemutatott — technoló­giai és építészeti megoldá­sok kidolgozását keresik, amelyek során a szerves­trágya kezelése, hasznosítá­sa gazdaságos, környezetvé­delmi szempontból bizton­ságos. A tervpályázat részletes kiírása már átvehető az MTESZ szakmai koordináci­ós titkárságán (Budapest Kossuth Lajos tér 6—8. II. emelet 224.). A beküldési határidő 1983. február 28.. a díjazásra és megvételre összesen 460 ezer forint áll rendelkezésre. főnyi létszámmal— önállóan végzi munkáját, kezdve a határozatképes, 80—85 szá­zalékos látogatottságú tag­gyűlésektől, a pártépítéstől az oktatásig, a különböző té­mák napirendre tűzésétől a viták eredményéből születelt határozatok meghozataláig, azok végrehajtásának ellen­őrzéséig stb. A társadalmi szervekkel és a gazdasági vezetőkkel is Jó az alapszer­vezetek munkakapcsolata, együttműködése. Az utóbbi időben különösen erősödött a tömegszervezetek munká­jának mozgósitó hatása. A házgyári üzemigazgatóságon dolgozók 22.5 százaléka nő. Éppen ezért nagy fontosságú itt rendszeresen figyelemmel kisérni a nőpolitikái határo­zatokból adóidó soros felada. tok végrehajtását. Szigorítások, eredmények Az 1982-es gazdasági esz­tendő minden termelő és gazdálkodó területen meg­változott közgazdasági vi­szonyokkal kezdődött, foly­tatódott és fejeződött majd be. Ez alól a DELÉP Válla­lat és házgyári üzemigazga­tósága sem kivétel. A gaz­daságpolitikai célok elérésé­ben számolni kellett szigo­rúbb körülmények között a jövedelmezőséggel, a bérgaz­dálkodással, a hitel- és ár­politikával, a bonyolultabb beruházási kereslettel, kíná­lattal és a termelés teljesíté­sének feltételeivel. Mindez fegyelmezettebb, magasabb követelményeket állított a politikai és a gazdasági ve­zetők elé ls. A napi terme­lés mellett párhuzamosan folyt a házgyár műszaki fej­lesztést is adó rekonstrukció­ja, amely például tavaly 150 millió forint értéket kérvi­selt. Az ötnapos munkahéttel kapcsolatos intézkedésekkel együtt kellett megerősíteni a gazdálkodást — folytatva a rekonstrukciót is —, telie­síteni a lakásgvártási és ki­szállítási tervet, a külső be­fedező kanacitásbni tovább csökkenteni az élőmunkát stb. Az átfogó erőfeszítés meg. érte: a szegedi házgyár az esztendő háromnegyed részé­ben 4,7 százalékkal teljesítet­te túl tervét, a múlt év ha­sonló időszakához viszonyít­va pedig 14.7 százalékkal termelt többet. Ez 2280 la­kárt jelent és ennek a pro­duktumnak megfelelően ala­kult a gazdálkodás eredmé­nye. a bevétel is. Igaz, a ház­gyár termékösszetétele m;nt­egy 600-féle elemet tartal­maz, ezzel szemben — a rekonstrukció eredménve­ként — c!rmöss7o von ásók­kal Szépeden először új ánületcc.niádokpt alakítottak kl. például kis tá*sns és csa­ládi házak is „születnek" itt ezután. A takarékossági "intézke­désekhez igazodás is erősí­ti a házgyári üzemigazgató­ság ez évi eredményeit. Csökkent például a fajlagos gőzmennyiség felhasználá­sa, a vasalásból eredő meg­takarítás mintegy másfél millió forint, és dolgoznak a fűtés korszerűsítésén. A minősítés #• gyi Ezen a munkahelyen az év háromnegyed reszeben 39 szocialista brigád vett részt a munkaverseny-mozgalom­ban és az értekelés szerint teljesítették termelési, taka­rékossági, művelődési, tanu­lási és a szocialista életmód kialakításával kapcsolatos felajánlásukat Most már idekívánkozik az összesítés, miszerint a házgyári üzem­igazgatóság e'eget tett a fel­sőbb pártszervek határoza­tainak, állásfoglalásainak. A vállalati párt-végrehajtó­bizottság véleményét, minő­sítését Martonosi Imre, a vállalati pártbizottság titkára ismertette At összevont tag­gyűlésen. A többt között hangsú­lyozta, hogy ebben az évben is kiemelt feladat volt a gazdaságpolitikai célkitű­zések elérésében a szervezés, az irányítás, az ellenőrzés. E tekintetben is jó munkát végzett az itt dolgozó pártve­zetőség, amely a kollektív munka mellett önálló part­nere az üzemigazgatóság­nak. Elénk vita alakult ld az összevont taggyűlésen. Szót kért Ambrus Ferenc, Balogh Pál, Bodó Jenő, Csikós Ká­roly, Brandt György, Pálfi Ferenc, Garay Andor, Nagy Sándor, Dianovszky Mihály, Kaszapovics Ernő, Szűcs István. Lévén gazdasági, gazdaságpolitikai összege­zése az évnek, többen szól­tak a selejtes munkák ki­küszöböléséről, jobb mun­kaszervezésről, ennek kap­csán arról: nem eléggé meg­bízható a művezetők stabili­tása, vagyis vonzóvá kell tenni ezt a beosztást. Kifo­gásolták a pártépítést, azt, hogy kevéssé tájékoztatott a beszámoló a KISZ-fiatalok munkájáról. A rekonstruk­cióval együtt haladó ter­melés nagy változások szem­tanúivá tették az itt dolgo­zókat. Éppen ezért méltat­lankodtak, hogy ugyanak­kor külső szállítók megsér­tették a partneri kapcsola­tot Elhangzott hogy az in­formáció oda-vissza áramlá­sának útját le kell rövidí­díteni és a kisgépesítés kor­szerűsítésében is lehet még javítani. A beszámoló sem nyúlt hosszúra, az érdemi vita is megkövetelte a magáét s a határozati javaslaton is me­ditálni kellett, hoey mit fo­gadnak el a jövőre nézve Mozgolódás, nesze'és néu'i zajlott le az utolsó rercfP ' több mint három '"rán tartó összevont tatevú' Ennek a fegye1rpezet*séB'r ez lehet a motv-ia: a -Vr tagság pobtika' és garda-ér tevékenységével a^ion tá­mogatást a személyes fele­lősséget vállaló, a rendet és fegyelmet, a jó minőségű munkát megkövetelő veze­tőknek. Lődi Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom