Délmagyarország, 1982. december (72. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-31 / 306. szám

kek minőségét, gyorsítsák a gyártmányfejlesztést, korszerűsítsék a csomagolást. A végtermék-érdekeltségre épülő társulás útján javítani kell a fűszerpaprika-export jövedelmezőségét. j Az építőipar feladatai az előző évi teljesítmény-színvonal tartását igénylik. A beruházó, tervező és kivitelező szervezeteit tevékenységüket — ezen belül a szűk kapacitások bővítését — a Dénzügyilea meea'anozott megyei beruházási és fenntartási igényekhez, valamint az exportfeladatokhoz igazodva tervezzék meg. Javít'sák a kivitelezés tervszerűségét, és minőségét, valamint a gazdálkodás jövedelmezőségét. Mindezek érdekében: — a kisebb telepü'ések növekvő lakásépítési igényeinek megfelelően bővítsék a kivitelezőkapacitást; — a CSpMIÉP kezdje meg a kifejlesztett olcsóbb és kofszerű szerkezetű családi házak kivitelezését, a DÉLÉP az új típusú házgyári termékek alkalmazására tegyen intézkedéseket; — a költségek csökkentése és a termelékenység emelése érdekében a vállalatok korszerűsítsék tovább a fenntartási munkák technológiáját. Az emelet- és tetőtér-, valamint a foghíj-beépítésekhez gyorsítsák meg a szükséges építési módszerek kifej Iesztését: — a DÉLÉP. valamint a DÉLTERV kiemelten kezelie a geotermikus energia lakásfűtésre történő felhasználását. C A mezőgazdaság fő feladata a növekvő export- és a belső ellátási színvonal megőrzésének megalapozása a ráfordítások egyidejű mérséklésével. A termelés 2—3 százalékos emelése mellett szerkezete alkalmazkodjon jobban az értékesítés lehetőségeihez. a piac minőségi és választéki igényeihez; — minél több gazdaság kaocsolódjon be az intenzív gabonatermesztési programba A gatórnamennyiség 4—6 százalékos növelését elsősorban a kalászosok átlaghozamának é- a kukorica vetésterületének növelésével ke'i biztosítani. A takarmánvtermelésben és a evepgazdálkodásban ezzel összefüggésben fokozni kell a failagos hozamokat; — a szántóföldi -zöldségtermő terület legyen összhangban a felvásárló és feldolgozó vállalatok igényeivel. LegfontosoKh tájjellegű növényeink (fűszerpporika vöröshagyma. paradicsomi te-rn™;7t.ésében. feldolgozásában és 2-*°kesítéséhen a végtermék-érdekeltség szélesebb körben érvényesükön; — az áUattenvés-rtéjihen a húsmarha- és sertésákomány további •' növelése, a húsi«-meiés fokozása | szükséges. A juhá"omány a riac jelenlegi helyzete o'i°««s».e ^ csökkenjen. A barorpt áe-zatban a termelés a niaci igó—«'--hez gyorsan, rugalmasan igazo-kon: — a kisüzemi integrálásában meglevő lehetőségek hasznosítása továbbra is fontos feladat: — a termelés minden területén törekedni kell az anyag- és energiatakarékos, költségkímélő módszerek kifejlesztésére, a korszerű technológiai eljárások, tudományos eredmények szélesebb körű hasznosítására (termálenergia- és földgázprogram. kukorica nedves tárolás, új talajműve'ési eljárások, hulladékanyagok és melléktermékek további felhasználása, korszerű fajták, folyékony műtrágyák alkalmazása stb.); — a térségi komplex meliorációs program folytatása mellett fokozott figyelem irányuljon a már meglevő létesítmények karbantartására, a rekultivációra, az okszerű ta'ajerőgazdálkodásra. az öntözési lehetőségek jobb kihasználására; — az állami és érdekképviseleti szervek fordítsanak nagvobb . figyelmet az üzemközi fejlesztések koordinálására, az indokolatlan differenciáltság mérséklésére. A nagyüzemek fokozottabb együttműködéssel járuljanak hozzá a iobb eszközkihasználáshoz. optimálisabb termékszerkezet kiaakításához. A magas és alacsony hatékonvságű üzemek között a kölcsönös előnvök alapján szélesedienek a kapcsolatok. A mikrokörv i< k és a termelési rendszerek továbbra is segítsék a jó gvakorlati tapasztalatok elterjesztését. Javuljon a szakember-ellátottság. a vezetés, az üzem- és munkaszervezés, a közgazdasági munka színvonala. £. A közlekedési ágazatban mérsékelten csökkenő árufuvarozási és személyszállítási igények szervezettebb és gazdaságosabb kielégítésére törekedjenek az egyes ágak közötti célszerűbb munkamegosztás figyelembevételével: — a vasútnál a partnervállalatokkal való hatékonyabb együttműködéssel, az iparvágányos kiszolgá'ás fejlesztésével, a konténerprogram megvalósításával, a hétvégi rako-í dás, az árufogadás fokozásával, a külföldi vagonok időben történő kirakásának ösztönzésével érjék el a fuvarigények zavartalanabb kielégítését; — a villamos vontatás arányának növelésével, a fajlagos üzemanyagnormák betartásával, a vasúttal párhuzamos járatok csökkentésével járuljanak hozzá az energiaköltségek, főként a folyékony üzemanyagfelhasználás mérsékléséhez. A Volán 10. gz. Vállalat olajregeneráló kapacitásának teljesebb kihasználásával, a gumifutózás beindításával écjen el további költségmegtakarítást; — az érdekelt fuvaroztatók öszszefogásával a megyei Szállítási Bizottság kezdeményezze a vízi szállítás fejlesztését, főként az exporttal, valamint az építőanyag-fuvarozással kapcsolatban; — a megyei Szállítási Bizottság koordinálja a közületi tehergépkocsi- és autóbuszpark fokozott kihasználását, segítse elő a munkásszállítás gazdaságosabb megszervezését, a városi tömegközlekedés zsúfoltságának mérséklését. A hírközlésben az újonnan telepített, illetve korszerűsített telefonközpontok beüzemelésével és a távbeszélő-hálózat ennek megfelelő bővítésével javítsák az ellátást, folytassák a postaépületek rekonstrukcióját. A külterületeken bővítsék a gépesített levélszekrényes kézbesítést A gazdálkodási feladatok között kezeljék kiemelten az élőmunka-megtakarító munkaszervezést, az anyagokkal való takarékosságot. T A kereskedelemben a nehezebb * beszerzési feltételek mellett is fő feladatnak tekintsék a tovább differenciálódó lakossági kereslet kielégítését az ellátási színvonal megőrzését; — irányuljon nagyobb figyelem a kereskedelemszervező munka tovalamint a munkák minősége nem Igazodott megfelelően az igényekhez. A tevékenység szerkezetének változásában szerepet játszott a lakóházak, intézmények fenntartásának tervszerű fejlődése, valamint a külföldi munkavállalás megkezdése. Néhány területen olcsóbb kivitelezési megoldások (helyben található útépítő anyagok felhasználása, öntött aszfalt ismételt bedolgozása) mérsékelték a ráfordításokat. Technológiai korszerűsítést alkalmaztak a födémcseréknél. A megyei igények kielégítését fékezte a műszaki-technikai háttér lassú fejlődése, valamint a jelentős, megyén kívüli munka vállalása. Nem kezdődött meg az új házgyári panelek kibocsátása. Az import Visszafogása miatt egyes szerelvények, szigetelőanyagok, festékek, kazántartozékok hiánya fokozódott. A létszám csökkenését vállalati munkaközösségek alakításával nem tudták ellensúlyozni. C A mezőgazdasági termelés voIumene az előirányzottat meghaladóan mintegy 6 százalékkal emelkedett. Az állásfoglalással összhangban a növénytermesztés növekedése az átlagosnál gyorsabb volt. Az egyes térségekben az ágazati arányok tovább közeledtek a tájkörzeti adottságokhoz. A gabonafélék tervezett területnövelését nem sikerült elérni, mivel a szá'ns és tömegtakarmányok területe nem csökkent a szükséges mértékben. Jelentős eredmény azért, hogy az előzi évivei azonos területen — bázisszintű búza- és rekordkukorica-termésátlag alapján — a megye összes gabonatermése 8—9 százalékkal nőtt A burgonya és a szántóföldi zöldségek területe az igényekhez igazodva tovább csökkent. A gyümölcsfélékből az előző évivel azonos szintű, szőlőből azt meghaladó termést értek el a gazdaságok. Az állattenvé.sztés a tervezettet meghatódó mértékben, egyenletesen fejlő-, dött. Minden áltatfaj esetében emelkedett az á'lomány. Tovább javultak a fajlagos hozamok mutatói. A sertés-, juh- és baromfiágazatokban egyaránt jetantős termelésnövekedés következett be. Tovább fejlődött a nagyüzemek kistermelést integráló tevékenysége. Szélesedett az üzemek közötti kapcsolat, a jól és gyengén gazdálkodó nagyüzemek egvüttműködése, valamint a mikrokörzetek szervező munkája. Az ágazat további teljesítőképességét hátrányosan érinti, hogv a műtrárva-fe'használá.s — ellátási problémák miatt — nem érte el az előző évi szintet. Erősen beszűkült egyes erő- és betakarítógéoek. szállítójárművek beszerzési lehetősége. Az ültetvénvteienítés tervszerű folytatását az állami támogatás korlátozása, illetve az ataesonv jövedelmezőség fékezte. A támogatási 'eb°tőségek szűkülése miatt lemaradás van a meliorációs program megvalósításában. / A közlekedési teljesítmények a "* beruházási és nemzetközi tranzitszállítások visszafogottsága, valamint a fuvar- és vite'díjak emelése Átadták rendeltetésének a szentesi autóbusz-pályaudvar épületét következtében átlagosan 1—2 százalékkal csökkentek. A vasúti személyszállítás igénybevétele mérséklődött. A bázistól elmaradó áruszállítási teljesítmények, a kocsiforduló-idő növekedése, valamint a hétvégi rakodások visszaesése rontotta a vagonpark kihasználását. A . feladatok eredményesebb végzését szolgálta a konténerforgalom számottevő bővülése. A közúti személyfuvarozás összteljesítménye lényegesen nem változott, de megnőtt az igény a szerződéses munkásszállítás iránt. A fuvaroztatókkal való szorosabb együttműködéssel, a fokozott piackutatással biztosítható volt az árufuvarozási teljesítmények szinten tartása, a -járműfejlesztéssel pedig a lakosság részére végzett fuvarozás bővítése. Az üzemanyag-takarékosság ösztönzésével jelentősen csökkent a fajlagos felhasználás. A postai szolgáltatások mennyisége emelkedett. Munkaerőgondok miatt főként a kisebb telepü'éseken akadozott a hírlap- és távirat-kézbesítés. A tervezettet mégha'adó számú előfizető bekapcsolásával, a távhívás kiterjesztésével bővült a távbeszélő-szolgáltatás. v f A kis- és nagykereskedelem az * ' import csökkenése miatt fokozta erőfeszítéseit a betaő "taron az ellátási színvonal megőrzésére.- Tovább szélesedett az áruházi csere, bővült az üzletek tevékenvséai köre. Az iparral 'közös érdekeltségen alapu'ó termeltetési szerződóseket kötöttek. Felgyorsult az új üzemeltetési formák alkalmazása, öt kiskereskedelmi vállalat, illetve szövetkezet nagykereskedelmi tevékenységbe kezdett. A szövetkezeti kereskedelem eredményesen bővítette ipari termelőtevékenységét, és az áruházi cserékben való részvételét. A forgalomba hozott áruk menynyisége egy-két százalékkal emelkedett. A vendégfogadási feltételek (szatymazi és szegedi kemping átadása), valamint a szervfczó munka javulása ellenére az idegenforgalom bevétele némileg visszaesett. «

A lako-íág életszínvonalát, élet• körülményeit befolyásoló tényezők közül a lakossági pénzbevételek a korábbiaknál lassabb ütemben, 6—7 százalékkal rőttek. A munkások és alkalmazottak, valamint a mezőgazdasági dolgozók keresete közel azonos ütemben emelkedett. A takarékbetét-állomány közel kilenc száza'ékkal, a hiteleké azt meghaladóan nőtt Makón kommunális célú kötvények kibocsátásira került sor. Az áruellátás alapvetően kiegyensúlyozott- volt. Főként az importkorlátozásokkal összefüggésben azonban időszakosan egyes árukból hiány jelentkezett. Visszaesés mutatkozott a ruházati termékek és egyes élelmiszerek kínálatánál. Nem volt kielégítő az építőanyag-ellátás. A vásárlási leltételeket javította, hogy közel 6 ézer négyzetméter alapterületű új üzlet épült, emellett fokozták a meglevő bolthálózat korszerűsítését. A nagykereskedelem több önálló üzletet nyitott, öt iparral közös mintabolt is nyílt A fogyasztási szolgáltatások igénybevételének növekedése mérséklődött A feltételek javításában legjelentősebb változás volt az új szegedi AFIT-szerviz és a szentesi kisipari szolgáltatóház üzembe helyezése. A kisipari létszám tovább nőtt A kisszervezetek alakítása nem volt számottevő.