Délmagyarország, 1982. december (72. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-31 / 306. szám

Befejeződött a Szeged-Kiskuntól^vháza közötti vasút- Iskolai tornacsarnokot építettek társadalmi munkával vonal viltamosiiasn viai-óbiztosítására. A káderkiválasztás és -megbízás új gyakorlatának alkalmazása során kapjanak nagyobb támogatást az új iránt fogékony, felelősséggel kezdeményező és vállalkozni képes vezetők. Helyezzenek még nagyobb hangsúlyt a gazdasági és társadalmi vezetők dolgozókkal történő rendszeres kapcsolatára. A párt-, társadalmi és tömegszervezetek kiemelt feladata a szocialista demokrácia fórumainak még tartalmasabbá tétele, az igazgató tanácsok létrehozásának és eredményes működésének segítése. Szorgalmazzák és segítsék elő a szocialista munkaverseny-mozgalom fellendítését. A szakszervezetek támogassák a jé munka arányosan nagyobb anyagi és erkölcsi megbecsülését, a Keresetdifferenciálást. a munkaerő-gazdálkodás és a belső mechanizmus korszerűsítését A KISZ konkrét akciói mellett kísérje figyelemmel a fiatalok élet- és munkakörülményeit, a munkában való helytállását. Növelje az építőtáborok, a KISZ-védnökségek, ifjúsági versenyformák hatékonyságát. A HNf bizottságai nyújtsanak segítséget a településfejlesztési, termeléspolitikai célok megvalósításához társadalmi munkaakciók szervezésével. a háztáji és kisegítő gazdaságok, valamint a környezet- és természetvédelmi feladatok megoldásának segítésével. Más társadalmi szervekkel együtt legyenek aktív részesei növekvő gazdasági feladataink végrehajtásának. A gazdaságpolitikai agitáció és prosaganda hangsúlyozza fejlődésünk belső tartalékai ésszerű feltárásának, a körülményekhez alkalmazkodni tudó rugalmas gazdálkodásnak, a felelősségteljes kezdeményezőképességnek és az áldozatos munkavégzésnek a .szükségességét. Küzdjön az olyan szemlélet ellen, amely a kedvezőtlen külgazdasági körülmények eltúlozásával gátolja a helyi kezdeményezések kibontakozását és a külső okokra^ hivatkozva elnézi a hanyag, minőségileg kifogásolható munkát. Továbbra is nagy figyelmet kell fordítani az exportképes termékszerkezet fejlesztésére, az importigény mérséklésére. A munkaerő-gazdálkodásban a szükséges átcsoportosítások szakszerű előkészítésére. A tudományos eredmények szélesebb körű gyakorlati hasznosítására. Az olvan együttműködéseket kell támogatni, amelyek a termelésben eszközkímélésl és költségcsökkentést eredményeznek. Az ellenőrzéssel foglalkozó szervek kommunistái feladataik megvalósításában következetesebben szerezzenek érvényt a minőséggel, a fegyelmezettebb munkával, a kooperációs kötelességekkel, az adottságok kihasználásával kapcsolatos követelményeknek. Megyénkben a kiegészítő gazdaság aránya magasabb az országos átlagnál. Ezért jelentőségét továbbra is magyarázni kell a szélsőséges nézeteket is tartalmazó szemlélettel szemben. A tömegpolitikai munka mélyítse el jobban a gazdasági, a társadalmi és a kulturális tennivalók szorosabb öszszefüggéseit. Mutasson rá az emberi tényezők megnövekedett szerepére, erősítse a cselekvési egységet, a szocialista módon végzett munka megbecsülését, a kollektivizmus és a közérdek tiszteletét. Az ideológiai munka fokozásával törekedni kell gazdasági fejlődésünk szocialista jellegének szélesebb körű tudatosítására. * • » A megyei pártbizottság köszönetét fejezi ki pártunk tagjainak, az ipari, mezőgazdasági üzemek dolgozóinak, megyénk lakosságának az 1982. évi jazdaságpolitikai feladatok megvalóútásában tanúsított aktív közreműködésért Feladatul adja a pártszervekíek. -szervezeteknek, a párttagoknak, tiogy példamutató gazdasági tevékenységgel, aktív felvilágosító és szervező munkával vegyék ki részüket a jövő évi feladatok megvalósításából. Felkéri a tömegszervezetek tagjait, az állami szervek, valamint a vállalatok, a szövetkezetek, az intézmények vezetőit megyénk valamennyi fizikai és szellemi dolgozóját, hogy szervezett és hatékony munkává] járuljanak hozzá az 1983. évi gazdaságpolitikai feladatok teljesítéséhez. kz MSZMP Csongrád megyei Bizottsága A Délmagyarország 1982. december 31-i melléklete Az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának állásfoglalása a megye gazdaságának 1982. évi fejlődéséről, az 1983. évi gazdaságpolitikai feladatokról A megyei pártbizottság az 1982. évi gazdaságpolitikai munka középpontjába állította a népgazdasági egyensúly javítását segítő feladatokat — az exportárualapok bővítését, az anyagés energiagazdálkodás ésszerűsítését, a gyorsan változó feltételeknek megfelelő rugalmas gazdálkodás segítését —, valamint az életszínvonal megőrzését biztosító helyi tennivalókat. A pártszervek és -szervezetek következetesen napirenden tartották a gazdaságpolitikai állásfoglalásban kitűzött féladatok megoldását, ellenőrzését. Pártfórumokon, aktívaértekezleteken mozgósítottak a megoldásra váró, soros tennivalókra. Kezdeményezték az akadályozó tényezők feltárását és megszüntetését. A városi, járási pártszervek gyakorlatiasabbá vált irányítással jól segítették az alapszervezetek munkaprogramjának öszszeállítását A gazdaság területén véglett pártmunka tartalmában és módszereiben is tovább fejlődött. Ezt elősegítette a munkamódszer áttekintése a pártmunka minden szintjén. Javult a szakszervezetek 'gazdálkodást segítő és érdekvédelmi munkája. Erősödött javaslattevő, jelző tevékenysége. A KISZ-szervezetek jól mozgósították a fiatalokat az aktuális gazdaságpolitikai célok — anyag- és energiatakarékosság, időszerű mezőgazdasági munkák, minőségjavítás stb. — megvalósítására. A HNF bizottságai eredményesen működtek közre a gazdasági és településfejlesztési célok ismertetésében, a végrehajtást előmozdító társadalmi összefogás szervezésében. A tanácsok kiemelten foglalkoztak a lakásépítés és -gazdálkodás, az oktatás, áruellátás, valamint az egészségügyi és szociális ellátás feltételeinek javításával. Az irányító munkát szolgálva hatékonyabbá vált az ellenőrző és államhatalmi szervek tevékenysége ís. A» érdekképviseleti szervek eredményesen járultak hozzá az ágazati és szövetkezetpolitikai feladatok megoldásához. A gazdaságpolitikai agitáció és propaganda alapvető feladatnak tartotta a gazdasági folyamatokról, ezek öszszefüggéseiről történő reális tájékoztatást, gondjaink érzékeltetését, a szükséges többlet-erőfeszítések érdekében a dolgozók mozgósítását. Hangsúlyozta a gazdasági szerkezet, az irányítási rendszer folyamatos korszerűsítésének, esetenként rendkívüli intézkedések megtételének szükségességét Fogyatékossága volt, hogy nem elég komplexen tárta fel az életkörülmények javítására tett erőfeszítéseket. Nem mindig tudta eloszlatni a gazdaságpolitikai törekvésekkel és módszerekkel szembeni bizalmatlanságot, a fiatalok, műszaki értelmiségiek egy részénél tapasztalt perspektívátlanságot I. Gazdasági fejlődésünk 1982. évi eredményei Gazdasági építőmunkánkat a korábbi évekhez képest lényegesen nehezebb feltételek között végeztük. A számítottnál jobban szűkültek a külpiaci értékesítés lehetőségei. A szabályozó rendszer — indokoltan — szigorúbb követelményeket támasztott a gazdálkodó szervekkel szemben. Az év közben szükségessé vált intézkedések helyenként csökkentették a gazdasági előrelátást, kiélezték az anyagi-műszaki ellátás gondjait és számos egyéb területen (készletgazdálkodás, hitelkapcsolatok stb.) okoztak feszültségeket. A nehezebb feltételek ellenére a gazdaság összességében a Központi Bizottság, valamint a megyei pártbizottság határozatai által megjelölt irányban ^fejlődött Kiemelt gazdaságpolitikai " céljaink megvalósításában további előrelépés következett be, de azokat a korábbiaknál nagyobb erőfeszítések árán értük el: — az ipari termelés és a kereskedelmi forgalom a megyei előirányzatokhoz közelálló ütemben, a mezőgazdasági termelés volumene azt meghaladva emelkedett. A közlekedés és az építőipar teljesítménye a bázisnál alacsonyabb; — a külgazdasági egyensúly javításához a megye gazdasága elsősorban a csökkenő importfelhasználással. a mezőgazdasági exportárualapok tervszerű bővítésével, a szénhidrogén-termelés kismértékű emelésével, a közúti közlekedés a devizaszerző tevékenység fokozásával járult hozzá. Az exportfeladatok kiemelt segítése ellenére viszszaesett az ipar nem rubelelszámolású kivitele; — a termelőerők területi fejlesztése az anyag- és energiagazdálkodási kormányprogramok végrehajtását, az exportképesség fokozását, adottságaink jobb hasznosítását (melioráció, geotermikus energia, szénhidrogén-bányászat, vízi szállítás) szolgálta; — felgyorsult a kiegészítő gazdaság körébe tartozó űj szervezeti egységek létrehozása, melyek eddigi te.'ikenységét alapvetően pozitív vonások (szervezettebb munka, átlagosnál magasabb teljesítmény) jellemezték ; — az űj vállalkozások, a túlmunka növekedése és a bértartalékok felhasználása révén emelkedett a lakosság jövedelme. A bérkiáramlás rrighaladta a tervezett szintet és több területen elszakadt a teljesítmények növekedésétől. Az alapellátás kiegyensúlyozott volt. Időará-