Délmagyarország, 1982. december (72. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-28 / 303. szám

6 Kedd, 1982. december 28. 3 Gondok a tömegsportban Mi van a szamok mögött? Emlékplakettek a CSLSZ-től Hétfőn délután, a Csongrád megyei Labdarúgó Szövetség elnöke, Ungi János emlékplakettáket adott át több évtizedes eredményes sportmunkáért. Az ünnepségen megjelent dr. Zámbó Géza, a Csongrád megyei Sporthivatal elnökhelyettese. 30 éves sportmunkáért emlékplakettet kapott: Gyólai János, Barcs Gyula, Polyák Gyula, Kasza Ferenc. 25 éves munkáért: Spitzer Ferenc. Vörös Béla, dr. Tóth Ferenc (Makó). 20 éves munkáért: dr. Jármai Tibor, Suták János, ökrös Ferenc. 10 éves munkáért: Aczél Miklós, Frányó Ferenc, Pándi Lajos, Zalatnai Lajos. Rajcsányi András. 5 éves munkáért: Végh Ferenc, Nagy Lajos, Makhult Béla. Mészöly Kálmán Szegeden Az Olajipari Dolgozók Klubjában (Szeged, Lenin krt. 47.) „M und iáitól az Európa-bajnokságig" címmel Mészöly Kálmán, a magyar labdarúgó-Válogatott szövetségi kapitánya tart előadást ma. kedden délután 5 órakor, mél>*én véstl' veáz Borbély Pál, a Népsport szerkesztője és Boros Dezső, a Népsport főmunkatársa Este 7 órakor az algyői olajinari munkásszálló 6-os épületében találkoznak Mészöly Kálmánok a labdarúgás szerelmeseivel. Mini-SZUR a Sportcsarnokban Lassan már homály borul a hajdani színész-újságíró összecsapásoknak még az emlékére is. azért a szegedi televíziósok gondoltak egy merészet: teremtornára invitálják a régi fényükben még alkalmak adtán sütkérezni vágyó résztvevőket. Történetesen a Szegedi Nemzeti Színház és a városi sajtó megkönnyebbült. a,vagy megsúlyosodott képviselőit, hogy a dicsőségért versengjenek a mindig küzdeni kész benjáminokból verbuvált labdakergető stábbal. Természetesen mindezt megfelelő játékvezetői korrigálással az Edzett Ifjúságért mozgalom jegyében. A téli erőfölmérő gyakorlatok színhelyéül az 01szegedi (fedett) Sportcsarnokot szemelte ki a rendezőség és • ha nem történik valami rendkívüli adáshiba. holnap, szerdán déli 12 órától megmérkőznek egymással a (be)nevezettek. A pályagondnokság három óra hosszat engedélyezett a bátor, nagy cselek föllépésével időzített bemutatónak. Ha mindez véletlenül sem hasonlít maid Rossiék mundiáibéli szereplésére, az év• végi hajrá és a kpzelgő Szilveszter lészen a magyarázata. Még annyit a krónika hiteléül, s a véletlenül arra járó kíváncsiskodó megnyugtatására: a bunda és a gázsi kizárt. Év végi zárszámadás előtt vagyunk. S mint ilyenkor, az általában lenni szokott, statisztikai adatok, számok je.lennek meg. Szamok, amelyek könyörtelenül megpróbálnak valamit mondani a valóságról. Minden bizonnyal az idei esztendőben sem marad el a számorgia, s különösen nem a sport terén. A számok, amelyek májd igyekszenek bizonyítani a sportesemények szaporodását és az indulók emelkedő létszámát, alighanem torzítanak. Pedig ezek „csillognak a kirakatban", s közben kiderül, hogy bent „pang az üzlet". Valamit ugyan mondanak a „bolt" egészéről, de korántsem a leglényegesebbet ragadják meg. Nem a rendszerességet, a folyamatosságot tükrözik, hanem az egvedit, az ünnepit, az akciót! Vagyis, baj van a hétköznapokkal. Mi úgy próbálunk „ünnepelni", hogy a mindennapok munkája elmarad. Pedig a sportnak csak akkor van kedvező élettani hatása, ha elér .bizonyos terhelési szintet Ez az optimális szint viszont megközelíthetetlen fokozódó, folyamatos edzések nélkül. És nálunk többnyire éppen ez a szakasz marad el: sportnapokat szervezünk olyanoknak, akik előzőleg nem szoktatták hozzá szervezetüket a komolyabb igénybevételhez. Ráadásul ezek az akciók a hivatalos, hivatásos sportvezetők idejét és energiáját is szétforgácsolják, s felemésztik a tömegsportra fordítható pénz jelentős részét. Természetesen erről a vezető nem sokat tehet, hiszen tőle ezt követelik, az ő munkáját ennek alapján értékelik. . Nagyjából ugyanez vonatkozik a sportklubokra is. Többnyire nyűgnek érzik a tömegsport szervezését. illetve jóindulatuk kimerül nehánv sportnap rendezésében. És itt nem is elsősorban azokról az egyesületekről van szó, amelyek az élversenyzők nevelésére és sportolására hivatottak, hanem a kiscsapatokról, amelyeknek az OTSH állásfoglalása szerint a tömegsport szélesítése lenne egyik legfőbb feladatuk. Ezek a szakosztályok is sokkal inkább az eredményeket, a pontokat hajhásszák, mintsem, hogy bővítenék a kedvtelésből sportolók körét. S ahol nincs eredmény, ott egyszerűen elfogynak az emberek. Nemcsak a sportolók, a vezetők is ... Tulajdonképpen mindez érthető, hiszen a munka értékelése és támogatása még a legalacsonyabb szinten is pontok, centiméterek, másodpercek alapján történik. Az eredménytelenség láttán pedig könnyebb egy sportágat törölni, egy szakosztályt megszüntetni, mint alapszinten működtetni. De milyen iszonyúan nehéz feltámasztani! A szakosztályok leépítésekor kész az indok: kell a pénz a tömegsportra! Természetesen sportágak születnek. s minden bizonynyal ..halnak is meg". Ezért elvileg nem is baj, ha valamely sportág helyét másik veszi át. Csak az a ba j, ha nem marad helyette semmi. Csupán az illúzió: majd' „tömegsportot csinálunk" a pénzből. • Végül is, kit terhel a felelősseg testi nevelésünk hiányosságaiért, testi neveletlenségünkért? Röviden annyit felelhetünk: mindannyiunkat. A nevelés — s ezen belül a testi is! — társadalmi feladat. Kezdődik a családdal, folytatódik az iskolával, majd a munkahellyel. Természetesen a tömegszervezeteknek és intézményeknek is megvan, vagy még inkább meglenne a maguk feladata. A szocializáció folyamata, az egyén bevezetése a tárt sadaiomba többnyire családi körben kezdődik. így a testi nevelés első impulzusai a családból érkeznek, vagy kellene, hogy érkezzenek. I^ipen ezért a szülő ha nem is serkenti, de legalább nem tiltja gyermeke sportolását, már többet tett a semminél. Sajnos, ennél sokkal gyakoribb, hogy a tanulmányi átlagot misztifikáló papa vagv mama háborog a mozgás, a játék miatt, s állandó intelmeivel eléri, hogy gyermeke „botfülű" lesz a testkultúra iránt. A következő állomás, az iskola is változó, mint a szülői ház. Tantestülete válogatja, milyen a testi nevelés rangja. Hiába minden állásfoglalás, határozat, rendelet, a testnevelés egyenjogúsításáért még mindig dúl a csatá. Természetesen mint mindenütt, itt is akadnak jó példák, megszállott pedagógusok, széles látókörű igazgatók. Csakhogy, nem ez az általános. És erről a gyerekek. valamint a katonai sorozóbizottságok mesélhetnének ... A munkahelyek feladata elsősorban a termelés. Minden. ami ezen kívül esik, az csak később következik. És ez így is van rendjén. Ám, hogy a művelődés és a sport csak valahol a sor végén kullog, csak „nyűg" a vállalatok többségének nyakán, az már egyáltalán nem törvényszerű. Már csak azért sem, mert a rendszeres mozgás, a sport valahol termelési tényező is lehet. Gondoljunk csak a táppénzes napok számára! No meg arra. hogy ha ígv folytatjuk a homo sapiensből előbbutóbb „homo paciens" lesz! Pedig nem mellékes, hogv a testileg-lelkileg edze't. egészséges ember a munkában is többre lehet képes! Az ötnapos munkahét bevezetésével szabad időnk nőtt. Ennek ellenére — sokak szerint — a sportra fordított idő nem, hogy szaporodott volna, hanem csökkent. A jelenség elsősorban életmódunkkal magyarázható. Azzal a ténnyel, hogy kizsákmányolva testünket — okkal, vagy oktalanul —különmunkával terheljük magunkat, s nem gondolunk a regenerálódásra. így fordulhat elő az a paradoxon, hogy rohanó korunkban éppen a mozgáshiány életünk egyik jellemzője! Végül is, ki segíthet rajtunk, embereken? Elsőíorban mi, önmagunk.' Mégpedig úgy. hogy változtatunk szemléletünkön, megrögzött rossz szokásainkon. Élünk lehetőségeinkkel, és magunk sem szégyellünk kezdeményezni. Természetesen úgy. hogy közben a hivatalos akciók nevelő, serkentő hatásáról ezentúl sen\ mondunk le. Hiszen, ezek között is akadt jó néhárty életre való kísérlet, hogy csak az „Aranyjelvényesek az olimpiára" mozgalmat említsük. Nagy volt a követelménye, rendszeres felkészülést igényelt, s ehhez mérten szép volt a tét, je: utazás az olimpiára. Természetesen, ez nem jelenti, hogy most már mindenki utazzon valahová, aki — a saját érdekében is — hajlandó sportolni. A mozgósításról, a szervezésről viszont mégsem mondhatunk ie, s nem jeleníhetjük ki a japánok nyomán, hogy „A tested tied. magadnak ápolod!" Mert a sport, a testedzés — mint írtuk — közügy. Éppen ezért még több áldozatot követel, még több embert vár. De miképt? A jelenleg sportra fordítható állami támogatás aligha növelhető. Mégis — főleg rejtett tartalékaink feltárásával — lényegesen előbbre vihető a testi nevelés ügye. Például a művelődési házak, hétvégeken az Iskolai tornatermek zártak a sportolni vágyók előtt. Vagy vannak mellőzött, régi sportolók, nyugdíjas testnevelök. akik vállalhatnak és vállalnának feladatot a tömegsportban Csak meg kellene keresni őket! Szóval van lehetőség és teendő is bőven. A feladat nagy, ám apró lépésekkel egyre inkább megoldható. Szívós munkával rendszeressé, folyamatossá tehető a tömegek sportja. S ez nagyobb eredmény lenne minden jelentésnél. ' látványos statisztikai adat- i nál! Kiss László . Áz év sportolói: Balogh Pálma, Pap 3enő és a kardválogatott NSZK-beli túrára utazott a Volán SC Vasárnap reggel NSZKbeli túrára utazott a Volán SC férfi kézilabdacsapata. Több előkészületi mérkőzést' játszanak nyugatnémet élcsapatokkal a szegediek, majd január 7-én érkeznek Lipcsébe, ahol január 9-én, vasárnap délután 5 órakor a KEK legjobb négv csapata közé jutásé-t mérkőznek! az SC Leipzig gárdájával. A vissza végó-rtnérközést január 16"án délután 5 órakor az újszegedi Sportcsarnokban játssza a két csapat. Az NSZK-beli túrára 18an utaztak. Csapatvezető: dr. Bérezi Mihály, a Volán SC elnöke, a csapattal tartott még Miklós Károly ügyvezető elnök, Balogh Imre, a kézilabda-szakosztály elnöke. Joó Pál gyúró, Boros Gv. László. Lesti István edzők. A 12 játékos nedig: Bartalos Z.. Oláh Z. (kapusok). Ténke E„ Leje, Szabó L„ Oláh B. Tóth G., Szabadíts. Borbás, Sándor, Hubai, Vincze. . Kiesett a Győr. . . Grazban a nemzetközi teremlabdarúgó-tornán (az első négy helyezett között 600 ezer schillinget osztanak ki) .a Rábá ETO csoportjából nem tudott továbbjutni. A magyar bajnok egy-egy győzelem és vereség után — 5000 néző előtt — Steiermárk csapatával játszotta soron következő. mérkőzését. és 2-1 (0-1) arányban alulmaradt. Az egyetlen gólt Hanrtích szerezte. Az APA osztrák hírügynökség jelentésé szerint a győriek nehezen tudták elviselni a vereséget. két perccel a találkozó befejezése előtt Szentest és Hannichot tettlegességért kiállították, s ezután szerezték az osztrákok a győztes guit. A mérkőzés lefújása után a levonuláskor Hajszán megütötte dr. Kapl játékvezetőt, amiért feljelentették. A tornán az Innsbruck, a Sturm Graz, a Grazer AK és a Steiermark került az elődöntőbe. Á magyar sportújságírók 195í)-tól az idén 25. alkalommal választották meg az év legjobb sportolóit. Az elmúlt esztendőben 'a nök, a férfiak és a csapatok versenyében egyaránt uj győztest avattak. Az idén „csak" a nöi es a féríi legjobb új név a listán, mig a kardválogatott megvédte tavalyi sikerét. A nőknél 1982 legjobbjának bizonyult Balogh Pálma, a 17. név a női győztesek listáján, s először juttatta a sportlövőket a büszke címhez. A női sportolók között az utóbbi időben nincs állandó győztes, miként volt annak idején az evezős Pap, Jenöné és az úszó Gyarmati Andrea révén. Mindketten 3—3 alkalommal bizonyultak az év legjobb nöi sportolójának, 2—2 győzelem fűződik a vívó Rejtő Ildikó és Tordasi Ildikó, az atléta Németh Angéla, valamint az evezős Ambrus Mariann nevéhez. Az első női győztes 1958-ban Körmöci Zsuzsa (teniszező) volt. 1982 férfi győztese a párbaj tör világbajnoki címet nyert Pap Jenő, sorrendben a 18. első helyezett. Utoljára 5 évvel ezelőtt, 1977-ben győzött vívó, akkor Gerevich Pál nyert. A férfiaknál az öttusázó Balczó András, továbbá a tornász Magyar Zoltán diadalmaskodott 3 alkalommal, kétszer pedig a birkózó Polyák Imre, a vívó Kárpáti Rudolf és az atléta Zsivótzky Gyula bizonyult a legjobbnak. Az első férfigyőztes 1958ban Polyák Imre volt. A csapatok versenyében a kardválogatott első helyének piegvédésé nem meglepetés. \ A 25 szavazás 75 . első helye 17 sportág között talált gazdára. A vívók az idén kettővel gyarapították sikereiket. már, 15 első helyük van, ezzel a legsikeresebbek a sportágak között. A 75 első hely megoszlása sportágak szerint: női férfi csapat összesen Vívás 5 4 6 13 öttusa - 5 7 12 Atlétika 7 3 10 Vízi- I labda 7 7 Üs/.ás 4 2 0 Birkózás 5 5 Evezés S - - 5 Kajakkenu 1 2 3 Torna - 3 - 3 Asztalitenisz 1*1 Z Kézilabda 1 1 Korcsolya . • 1 1 Labdarúgás 1 I Sakk 1 1 Sportlövészet 1 - • 1 Súlyemelés 1 . 1 Tenisz 1 - - 1 Összesen 25 25 25 75 1982 legjobb nöi sportolója: Balogh Pálma sportlövő, 207 pont, 2. Fórián Éva sportlövő. 1*40, 3. Sterk Katalin atléta, 132. Több szavazatot kapott még Stefanek Gertrúd vívó, Rakusz Éva kajakozó, Ivánka Mária ós Verőci Zsuzsa sakkozó, Temesvári Andrea teniszező, Szabó Karolin atléta. 1982 legjobb férfisportolója: Pap Jenő vívó, 229 pont, 2. Csányi Béla tekéző, 131, í). Sarusi Kis János kenus, 120. Több szavazatot kapott még Vadász László birkózó. Wladár Sándor úszó, Portisch Lajos sakkozó, Kolczwnay Ernő vívó. 1982 legjobb csapata: Kardvívó-válogatott, 192 pont, 2. Nöi kézilabda-válogatott, 179, 3. öttusa-válogatott, 81. Több szavazatot kapott még: női és férfi asztalitenisz-válogatott, férfltekeválogatott, vízilabda-válogatott és a futóvadlövő-váiogatott. Főzofülkétol az étteremkonyháig 9. Levesbetét és kapros köret Ha manapság valaki azt mondja, nekem mindenre van idom, sokkal nagyobb megütközést kelt, mintha arra panaszkodna, hogy semmire nem ér rá. Termeszetes hát, hogy a kereskedelemben a forgalomba hozott élelmiszerek kínálata is a rohanó életmódhoz, a „kevés fáradsággal teljes eredményi" jelszó jegyeben igazodik. Lehet mái- garmadával félkész árut Icapni, s az sem meglepő, hogy tasakból vagy kockára préselt sűrítményből húslevest főzhet a háziasszony. Most pedig — gondolván, ha már léves van, ajánlhatunk levesbetétet — a húslevesek legkedveltebb kiegészítőjét, a grízgaluskát kínálja a Csongrád megyei Gabonaforgalmi és Ma lompari Vállalat dóci liszt feldolgozó üzeme. Az Ízesített daragombóc néven piacra dobott készítmény kiváló grizgaluska-aiapanvag, s ha 10 dekányi keverékhez Tél deciliter vizet és 2 dekagramm vajat számolva masszát keverünk, könnvü, ízletes — borsos ízesítésű — erízgalusk'át főzhetünk a húslevesbe. Nagyobb konyhákon öszszehp.sonlíthatat lan időmegtakarítást jelent az ízesített dóci darafánkpor, ennek miután- a toiásrhosás. prp»áfs, zsírral kavarás, , búzadarahozzáadás. ízesítés műveletét követően lehet csak főzni — itt pedig? Kavarás után rögvest! És még akkor nem beszéltünk a raktározás gondjairól. Háromfélé anyaggal csak több baj van. mint eggyel! Az ízesített darafánkpor azonban nemcsak levesbetétként, hanem különleges kórét készítéséhez is alkalmas. Ez pedig a kapros túrógombóc. A daraporral azonos mennyiségű áttört túrok majd vizet adunk hozzá e« jól alakítható masszát keverünk. Egy csomag kaporlevéllel ízesítjük, majd bő. sós vízben kifőzzük. A könnyű, kapros túrógombóc! ízletes köret csirkepaprikáshoz, s szinte mindenféle zaftos húsételhez. Végezetül csupán egy marad: jó elvágyat kívánni az itt közölt ételekhez csakúgy, mint a sorozatunkban bemutatott dóci porkeverékekb ól „bűvölhető" ételekhez. Így a tejbegrizporbol készült' gyümölcsös poharaskrémhez, a búzacsiraval dúsított grízből sütött darafelfújthoz, az ízesített, dúsított grízből vörös boros aszaít szilvával főzött krémhez, a párizsi pamrozoporból „átlényegült" alrhá.s palacsintához, a bécsi pa nirozóval és az előbbivel készült szegedi halas palacsintához, a minifánkporból sütött „pampuskuk"-hoz. a darafánkporral főzött-sütött rántott grízhez és a mcM ajánlotthoz — a jó étvágy mellé fáradságmentes. sikeres főzést. A sikár titka: a dóci porok használata. Valamennyi megvásárolha,tő 0.5 és 1 kilogrammos csomagolásban, az Éliker egyes boltjaiban és a Csongrád megvei Gfi'wna forgalmi es Malomipari Vállalat Kiss Ernő utcái szaküzletében. U)