Délmagyarország, 1982. december (72. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-24 / 302. szám

14 Péntek, 1982. december 24: Világgazdaság '82 Gondok és remények A világgazdaság második világháború utáni legsúlyosabb válsága már eddig is igen nehéz helyzetet teremtett A nyugati világ legtöbb országban az 1929—33 as nagy világválság gei kisértenek. A nélküliek száma meghaladja a fejlett nyugati országokban a 32 milliót és tovább nő, 1983 közepére elérheti a 40 milliót Az ipar 60—70 százalékos kapacitással működik. Hétről hétre gyárak tucatját zárják be. Jelentős nagyvállalatok mentek tönkre vagy jutottak a csőd szélére, s csak az állami segítség rántotta vissza őket Csökken az ipari termelés. Esnek a nyersanyagárak. A gazdasági zavarok és megrázkódtatások valamennyi országcsoport, a fejlett tőkés, a fejlődő és a szocialista országok megoldatlan belső problémáival is összefüggnek, illetve ta Iájukon fejlődnek és kapcsolódnak össze. A mai világgazdasági válság súlyossága mindenekelőtt azzal függ össze, hogy olyan hosszú távú változások talaján bontakozott ki, amelyek eleve zavarokat okoztak a világgazdasági fejlődésben. A gazdasági növekedés a világ valamennyi országában lassúbbá és ellentmondásosabbá vált az 1970-es évek közepe óta. Az államok gazdaságpolitikája egyre nehezebben képes a felmerült belső problémákkal megküzdeni. A nemzetközi együttműködés messze nem bizonyult elegendőnek. Nem elég hatékonyak a nemzetközi szervezetek és nem segítik kellően az egyes államokat problémáik megoldásában. Elmei lett az országok száma megnőtt, és helyzetük Is rendkívül egyenlőtlen. A világon ma létező 160 állam döntő többsége nagymértékben függ a világgazdasági viszonyoktól, gazdaságuk sebezhető, és világgazdasági környezetüket formálni nem képesek. Az országok egy része viszont — amelyek a világgazdasági fejlődés fő tendenciáit meghatározzák — nem, vagy alig vannak tekintettel a többlekre. Túl súlyos belső zavarokkal küzdenek, és fő erőfeszítéseiket ezek megoldására összpontosítják, nem a nemzetközi gazdasági viszonyok javítására, amelyet esetenként figyelembe sem vesznek nemzeti gazdaságpolitikájuk meghatározásában. A világgazdasági érdekkülönbségek — a nehéz gazdasági viszonyok, a stagnáló vagy hanyatló termelés, a stagnáló világkereskedelem körülményei között — igen súlyos nemzetközi konfliktusok kialakulásához vezetnek. Élesebbé válik a verseny, amelyben a minőség és a technikai szint szerepe különösen nagy a piacon maradás szemszögéből. Az 1979—80. óta tartó válság a nemzetközi pénzügyi viszonyok súlyos problémáival is párosul. Ezek nemcsak az elmúlt esztendőben kialakult magas amerikai kamatláb következményei. Altalánosak a likviditási gondok. Miután a fejlődés lassult, sok ország jelensé- kényszerült importjának munka- csökkentésére. Az exportot leges kedvezőtlen következményeit, és csak később élvezi majd kedvező hatásait. A szocialista országokban is csak hosszabb távon hatnak azok az intézkedések, amelyeket gazdasági helyzenövelni a keresletcsökkenés tük javítására, problémáik és az éles verseny feltéte- enyhítésére hoznak. lei mellett nehéz vagy szinte lehetetlen. Azok az országok, amelyek a korábbi időszakokban, főleg a 70-es években jelentős nemzetközi hiteleket vettek fel, számottevő gazdasági fejlődésre és kiviteli lehetőségekre számítva, súlyos fizetési gondokkal küzdenek, és sokan közülük a fizetésképtelenség határaira jutottak. Jelentős államok kényszerültek adósságaik törlesztésének átütemezésére és újabb hitelek felvételével is nehezen képesek az esedékes kötelezettségeiknek eleget tenni. Üj hitelek felvétele sok ország számára csak igen kedvezőtlen feltételekkel lehetséges. Mindezekhez járulnak a korábbi években kialakult strukturális zavarok. A tartós ipari túltermelés, amely ma bolygónk ipari szektorainak mintegy negyedrészét sújtja, hihetetlenül nehéz feltételeket teremtett sok fontos iparágban és országban. E problémák megoldásában sem a fegyverkezés, sem pedig az egyes területeken folyó gyors műszaki fejlődés nem segít az adott feltételek közepette. Nem egyszerű, hagyományos ciklikus túltermelési válság tehát a jelenlegi, mert sajnos, különböző, egymással szorosan összefonódó tényezők hatására alakult ki. A válság sújtja bolygónk valamennyi országát, és a köztük intenzivebbé vált kapcsolatok közvetítésével láncreakciók sorozatát váltja ki a gazdasági élet különböző területein, egyszersmind súlyos társadalmi megrázkódtatásokat idéz elő. Mikor változnak meg, válnak kedvezőbbé a világgazAz olyan típusú országok számára, mint Magyarország, mindez nem sok biztatót jelent a következő egykét esztendő során a fejlődés külső feltételeit illetően. Ilyen helyzetben is „talpon kell maradnunk", s arról sem szabad lemondanunk, hogy hosszabb távú problémáink megoldásában előre lépjünk a lehetőségek szerint Mo6t különösen arra kell törekedni, hogy a rendkívül nehéz világgazdasági i környezetben az éles nemzetközi verseny feltételei mellett a tőlünk függő minőségi szervezeti és más feltételeket úgy alakítsuk, hogy kedvezően hassanak belső és nemzetközi gazdasági helyzetünkre. Fokozottan kell vigyáznunk arra, hogy egyre nehezebben biztositható kivitelünket ne zavarják minőségi problémák, vagy olyan határidő-túllépések, amelyek betartása elsősorban tőlünk függne. Jelentős erőfeszítéseket kell tennünk más szocialista országokkal közösen a KGST keretei közötti együttműködés hatékonyságának növelésére és annak érdekében, hogy az jobban segítse valamennyi szocialista ország belső és nemzetközi problémáinak megoldását Keresnünk kell az együttműködést mindazokkal az országokkal, amelyek számunkra elfogadható feltételekkel új kapcsolatok kiépítését ajánlják. Rugalmasabban, aktívabban kell kezdeményeznünk a nemzetközi együttműködés formáit tekintve is. A tapasztalatok arra utalnak, hogy még ilyen nehéz világgazdasági viszonyokban sem reménytelen az olyan dasági fejlődés tendenciái? A .országok helyzete, amelyek fellendülés közvetlen közeledtét az elmúlt hónapok során sokan és sokszor jósolták a nyugati világban. Ez azonban nem következettbe. A kormányokra ma növekvő belső és nemzetközi nyomás nehezedik a vezető nyugati országokban azért, hogy a gazdasági életet élénkítő politikát folytassanak. Ehhez lehetőségeik azonban eltérőek és feltételeik esetenként kedvezőtlenek. Valószínű, hogy az Egyesült Államokban különböző tényezők hatására 1983 során a gazdasági tevékenység valamivel élénkebbé válik. Ez 1984 körül szélesebb, a fejlett ipari tőkés országok többségére kiterjedő bizonyos, mérsékelt fellendülés kialakulásával is párosulhat. EJrrnek hatását a világ többi része azonban csak késéssel érzi majd. s nincs kizárva az sem, hogy az országok többsége előbb fogja érzékelni a fellendülés esetképesek ügyesen, gyorsan és rúfealmasan alkalmazkodni, s ahol a közvélemény megérti a gondok súlyosságát, és a vezetéssel közösen keresi a kiutat. Simái Mihály akadémikus, a Világgazdasági Kutátóintézet igazgatóhelyettese Vállalkozó ! hídépítők Az idén magukra találtak a hídépítők, akik tavaly nem éppen sikeres évet zártak. A Hídépítő Vállalat számláját az elmúlt időben 59 millió forintos anyagi — s a Marx téri felüljáróval kapcsolatos erkölcsi — veszteség terhelte. Azóta több szempontból változott helyzetük: egyebek között egyszerűsítették a vállalat szervezését, továbbá módosították vállalkozási rendszerüket A vállalat — természetesen alapos szerződés-előkészítés birtokában — igyekszik egy-egy feladatot rögzített áron elvállalni. Ezzel számottevően fokozódik érdekeltségük a minél jobb minőségű és gyorsabb munkavégzésben, a magasabb színvonalú szervezésiben, a különböző munkafolyamatok pontosabb előkészítésében, valamint új munkamódszerek bevezetésében, s a munkaerő rugalmas átcsoportosításában. Ám mindez kockázatvállalást is jeient, hiszen a pontatlan és nem megfelelő minőségű munka következményei teljes egészében a vállalat* költségeit növelik, illetve a vállalat nyereségét csökkentik. A Hídépítő Vállalat pénzügyi helyzete stabilizálódott, és jó néhány sikeres munka fémjelzi ezévi működésüket. Az Ml-es autópálya nemrégiben átadott legújabb, Bicske—Tatabánya közötti szakaszán az összes hidat, szám szerint huszonhatot, valamint két aluljárót fejeztek be ebben az évben. Átadták a forgalomnak a dobozi kettős Körüs-hidat, s a Kacsok Pongrác úti fél ül járó-rendszert A Boráros téri aluljáró egy része szintén elkészül az év végéig. Fontos szerepet vállalnak az Árpád, híd rekonstrukciójában, s a metró Váci úti szakaszának építésében is:' mindkét munkával a programnak megfelelően haladnak. A vállalat nemcsak hidakat, aluljárókat és alagutakat épít, Pécsett például a most készülő úgynevezett északi megkerülő út szerkezeti és támfalépítési munkáiban vettek részt az idént és emellett csatomg- és egyéb mélyépítési megbízásokait is vállaltak. Az elkövetkező időszakban befejeződnek a nagyobb lélegzetű munkák, a visszafogottabb beruházások nem kedveznek a klasszikus hídépítési feladatoknak. Megnő tehát az apróbb munkák, megbízatások jelentősége. Műemlékvédelmi mérleg Jól halad a kastélyprogram Akárcsak az elmúlt néhány évben is, az előző évinél mintegy 10 százalékkal többet költenek védett műemlékeink ápolására, felújítására, és a helyreállításra. Az Országos Műemléki Felügyelőség a bemutatott műszaki tervek engedélyezésével ebben az évben megközelítően 800 millió forintértékű munka elvégzése előtt nyitott utat A központi forrásokból tátelekhasználati és az igénybevételi díj, valamint az építési adó befizetésétől, s így 20—25 százalékkal kisebb befektetéssel fiatalíthatják meg a védett épületeket. A helyreállítások anyagi forrásait bővíthetik a kommunista műszakokon végzett társadalmi munka ellenértékének felhasználásával is. A kedvezmények hatására megélénkült az érdeklődés az „eladó" kastélyok iránt. mogatott nagy munkák kö- Vállalatok, termelőszövetkezül az idén fejeződött be az esztergomi bazilika és a debreceni református nagytemplom teljes felújítása, és megkezdődött a grábóci görögkeleti kolostor és templom, s valamint védett falképeinek, berendezési tárgyainak rekonstrukciója. A népi építészeti emlékek, elsősorban a tájjellegű parasztházak közül 22 épület megmentéséhez járultak hozzá. Ezek az épületek közösségi tulajdonba kerültek, s így pusztulásuk előtt, a 24. órában elvégezhették helyreállításukat. Egyebek között ily módon hoztak létre tájházakat és emlékházakat gochy-kastély Tardon, Gyömrőn és Zengő- közművelődési várkonyban. A Budapesti Műemléki Felügyelőség szakavatott közreműködésével Öbuda műemlékei újabb középkori eredetű, helyreállított épületekkel gazdagodtak. A Lazetek, különböző intézmények vettek át ilyen veszélyeztetett műemlékeket. Az idén 41 épület helyreállítása kezdődött meg vagy folytatódottAz OMF a központi forrásból kapott összegből 28 épület helyreállításához nyújtott anyagi támogatást, s a rangosabb műemlékek: közül 20 kastély és kúria megfiatalításában a saját kivitelezői szervezetével is részt vesz. A- helyreállított épületeket közösségi célokra hasznosítják. Így Kékeden a volt Melczer-kastély oktatási központ, Pácinban a Mámúzeum és centrum, Nagycenken a Széchenyikastély idegenforgalmi központ, Szentgotthárdon pedig a Magtártemplomnak nevezett egykori középület szintén közművelődési központ lesz. A műemlékek új jos utcában megfiatalított gazdái közül oktatási és U>középkori ház emeletén kép- vábbképző központot létesít zőművészeti galéria, föld- a Taurus Gumiipari Vállaszintjén pedig a fiatal kép- lat Seregélyesen, a Zichy— zőművészek stúdiója kapott Hadik-kastélyban, a Somogy helyet. A Martinelli téren megyei ÉVM Vállalat befejezték a római katolikus Csombárdon a Pongrácz-kaatemplom barokk épületrész- télyban, az Információtechleteinek helyreállítását, a Deák téren pedig megerősítették, rendbehozták -az evangélikus templomot. Az ország műemlékvédelmének történetében új fejezetet nyitott az üresen álló vagy rosszul hasznosított, s ennélfogva veszélyeztetett nikai Vállalat Dabason, a Halász Móric kúriában. Szombathelyen, a zarkaházi Szily-kastélyban a mozgássérültek foglalkoztatóját rendezik be. .Termelőszövetkezeti központnak és kulturális centrumnak ad helyet, majd Krasznokvajdán a kastélyok, egykori kúriák és Szentimrei-kastély, Gyönközépületek megmentésének programja, amelyet a kormány gazdasági bizottságának egy évvel ezelőtt hozott határozata fogalmazott meg és indított útjára. Központi forrásokból az idei munkálatok elvégzésére és támogatására 40 millió forintot kapott az Országos Műemléki Felügyelőség. További kedgyöshalásziban a Hannis-kúria és Képzőművészeti Galéria lesz a bajai zsinagógá-, ban. A hasznosítás űj formája; hogy a kisebb kastélyokat, kúriákat tartós bérletbe adják a helyreállítást vállaló magánosoknak. Panzió lesz Váchartyánban, a Rudnaykastély, művészek műterme vezmény, hogy e műemlékek ^ lakása Tömördön a Cherhelyreállítói mentesülnek a Importgépek vizsgája Évente mintegy két-háromszáz féle import gép és berendezés munkavédelmi ellenőrzését végzik el a MERT. Minőségellenőrző Rt. szakemberei, mielőtt a szerkezetet a megrendelők használatba vennék. A MERT a tevékenység bővítésére önálló biztonságtechnikai szakosztályt hozott létre. A szakemberek nagy értékű gépek, bonyolult berendezések vizsgálatára gyakran külföldön, a gyártó telephelyén vállalkoznak, s a termék csak abban az esetben kerülhet az országba, ha megfelel a hazai biztonságtechnikai előírásoknak. Amennyiben nem, akkor a szükséges módosításokat helyben, és lényegesen kisebb költséggel lehet elvégezni. A megvásárolt gépet nyomban. érkezése után üzembe állíthatják. Távol a várostól Lehet-e olyan életkörülményeket teremteni a falvakban. amelyek jobbá teszik az ott lakók helyzetét? A kérdés nem új keletű, évek óta vita folyik e körül. Legutóbb Kecskeméten rendeztek országos elméleti tanácskozást a falu szocialista átalakulásának jellemzőiről. A tanácskozáson a falu gazdasági. társadalmi, kulturális fejlődésének tapasztalatairól; problémáiról és lehetőségeiről folytattak eszmecserét tudósok, téeszvezetők, tanácsi irányítók. pártfunkcionáriusok és falun dolgozó értelmiségiek. A mai falu ma már össze sem hasonlítható azzal a régivel. amelyről azt állítottuk. hogy „az isten háta mögött" él. Nem mozdulatlan. elszigetelt világ többé a falu, átrétegeződött a társadalma. változott a családok életmódja. Még nem is olyan régen. 1960-ban az akfogadja: a korszerű házak, a rendezett utcák, vízvezeték. csatorna, villany és sorolni lehetne hosszan. A változás nagy. de azért vannak még jócskán gondok. Ezek egyike például a kis településekről való tömeges elvándorlás. Főleg a fiatalok hagyják el nagy számban a falut. Ennek okáról is szó esett lupolitika az olyan, amely a falun belül keresi a falu kérdéseinek megoldását. Ez így igaz. de valóság az is. hogy a falu életének jobbá tételét, a lakosság igényeinek kielégítését, a falu környezetének szépítését lényegében saját erejéből kell megoldania a településnek. És erre meg is van minden lehetősége, hiszen a az országgyűlés téli ülés- lakóhelyszeretet ma mindeszakan, egyik Somogy me- nütt elevenen ható erő A f V,ei képviselőnő mondta népfront a mozgatója ennek felszólalásaban. hogy a fa- a cselekvő összefogásnak, a lun élők közérzetét, hangú- népfrontbizottságok szerveatat nagymértékben befő- zik mindenütt a falugyűlélyasolja az alapellátás mi- seket. amelyeken nemcsak a nosége. Az. hogy mit lehet jövőt tervezik, de a múltat kapni a szövetkezeti boltok- is elszámoltatják: mi valóban hogy megérkezett-e suit meg, mi még a tenniidoben az áru, a városi üz- való? letekkel egy időben, hogy kielégíthető-e az óvodai és az orvosi ellátás, van-e járda és hasonlók. Ezekről esik mostanában szó a falugyűléseken is, amelyek mint a közvetlen nápihelyi feladatok megoldását és megtív keresők 38,5 százaléka demokrácia fórumai dolgozott a mezőgazdaság- renden tartják a ban. 1980-ban ezek száma már 18,5 százalékra csökkent.. 4 De nemcsak az ilyen adatok mondanak sokat, a kép is. amely a látogatót A kis települések jövőjéért sokat tehetnek és tesznek az értelmiségiek. Jelenleg a falvakban mintegy nyolcvanezer diplomás él: pedagógus, orvos. agronómus. mérnök, jogász. ök munkájukkal. szerepvállalásukkal. támogatásukkal nverik hozzá a lakosság előmozdíthatják a település többségének cselekvő rész- további fejlődését, a szociavételét is. lista falu új arculatának kiErdei Ferenc azt hirdette, alakítását, hogy eleve céltévesztett fa- I. S. mel-kastély, továbbá Barcson a volt Kremzier-kastély. A felmérések szerint a tervidőszak végéig további 40—60 védett kastély, kúria és egyéb középület helyreállításánál élnek a gazdasági bizottság határozatával meg-, nyitott űj lehetőségekkel. Olaja! megtakarító találmány A terményszárítókban felhasznált tüzelőolaj egyötödét meg lehet takarítani annaik a találmánynak az alkalmazásával, amelyet a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát műszaki főmérnöke, Pálfy Endre dolgozott ki. A különféle típusú szárítótornyokhoz illeszthető adapter házilag is elkészíthető, mégpedig hazai anyagokból, és viszonylag olcsón. Ez az első hasznosított találmány a gazdaságban, ahol az utóbbi években magas színvonalra emelkedett az újítómozgalom. Az energiatakarékos találmány is újításként született meg, majd a Gödöllői Agrártudományi Egyetem oktatóinak segítségével továbbfejlesztett változata szolgálati szabadalom lett.