Délmagyarország, 1982. december (72. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-17 / 296. szám

Péntek, 1982, december 17. 3 Az ©rszéggf íílés téli ülésszaka •ítéséről. Ennek eredménye­ként az elmúlt 4 év alatt a tőkés import 20 százalékkal csökkent. Anyagtakarékossági prog­ramjaink egyik legtöbb cél­kitűzése a folyékony szén­hidrogének fogyasztásának csökkentése, pótlása más ol­csóbb energiahordozókkal, s egy gazdaságosabb energia­struktúra kialakítása. Az el­múlt években a termelés anyag- ós energiaigényessége mérséklődött. Feltehető a kérdés, hogy vajon gazdaságunk teljesít­ményei csökkentek-e az utóbbj években, vagy egyál­talán: miből adódnak a je­len gondjai. Nyugodtan állít­hatjuk. hogy a magyar gaz­daság teljesítményei nem csökkentek, hanem nőttek; más kérdés, hogy a bennün­ket sújtó válsághullámok okozta veszteségek e teljesít­ményeket felülmúlják. Nem lebecsülendő ered­mény, hogy e nehéz . évek alatt valamennyi termelő ágazat teljesítménye, teljesí­tőképessége növekedett A nemzeti jövedelem termelése — négy év alatt — 4—5 százalékkal, az ipari és me­zőgazdasági termékek ter­melése 5—7 százalékkal nőtt. 1982-ben a megtermelt nemzeti jövedelem összege — összehasonlítható árakon — 16—17 milliárd forinttal több volt, mint 1980-ban, és 21—22 milliárd forinttal több mint 1978-ban. A mérsékeltebb növeke­dési ütemen belül az egyes ágazatok és termékcsopor­tok termelése a piaci igé­nyekkel összhangban ala­kult. A munka termelé­kenysége a termelést megha­ladóan évente 3—4 százalék­kal nőtt. Az iparban foglal­koztatottak száma négy év alatt mintegy 180 ezerrel csökkent. A termelés fajlagos ener­giafelhasználása 1981—82­ben 4 százalékkal, az anyag­felhasználás 2 százalékkal csökkent, a kőolaj-felhaszná­lás pedig az 1979. évi 10,7 millió tonnáról 8,5 millió tonnára csökkent. A magyar mezőgazdaság dolgozói az eltelt négy év­ben, de különösen 1982-ben nemzetközileg is figyelemre méltó eredményeket értek el az egy főre jutó hústerme­lésben, s a mintegy 15 mil­lió tonnás gabonaterméssel. Az életszínvonal, s élet­körülmények lényeges össze­tevője, hogy hazánkban változatlanul teljes foglal­koztatottság van. Meghirde­tett . társadalmi programja­ink megvalósulóban vannak, 1981—82-ben felépült 155 ezer lakás. Javultak az ok­tatás és a gyógyítás feltéte­lei. A nehezebb körülmé­nyek között is fenntartottuk a kiegyensúlyozott áruellá­tást. Elért eredményeink védel­me. a gazdaság folyamatos működőképességének bizto­sítósa elengedhetetlenné tet­te, hogy gazdaságpolitikánk­ban egyértelműen a nemzet­közi fizetőképesség fenntar­tását állítsuk előtérbe. A kialakult helyzetben és a feltételek várható alakulá­sa alapján ez több évre szóló követelmény, minden további cél eredménves elé­résének elengedhetetlen fel­tétele. Ezeknek az eredmények­nek az elérését döntően olyan tényezők segítették ed­dig is. és reméljük segítik a jövőben is, mint pártunk 26 éve folytatott politikája, és ennek eredményeként a Ma­gyarországon megvalósuló szocializmusról idehaza és külföldön kialakult kedvező kép. Belpolitikai stabilitá­sunkat partnereink nagyra értékelik, politikájuk alakí­tásánál ellenfeleink is kény­telenek számításba venni. Az év során több ízben fordultunk segítségért a Szovjetunióhoz. Igaz, minden kérésünknek nem tudtak eleget tenni, de néhányszor, amikor a legjobban kellett, segítségünkre voltak, s ezzel bizonyságát nyújtották test­véri együttérzésüknek, segí­tőkészségüknek, amely a szovjet népet, a 60 éves fennállását ünneplő első szocialista államot mindig is jellemezte. Erre gondolva e helyről is üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük a fennállásának 60. évforduló­ját ünneplő Szovjetuniónak, a szovjet embereknek. Végül méltányolandó té­nyező az is, hogy nemzet­közi gazdasági, pénzügyi kapcsolataink a nem szocia­lista országokkal, ezek ke­reskedelmi, üzleti köreivel korrektek. Csatlakozásunk az ENSZ szakosított nemzetközi pénz­ügyi szervezeteihez máris érezteti kedvező hatását nem­zetközi pénzügyi kapcsola­tainkra. Ezt mutatja az is, hogy a Nemzetközi Valuta Alap ügyvezető igazgatósága december 8-án mintegy 600 millió dollár hitelt hagyott jóvá hazánk számára. Mi változatlanul ezekre a tényezőkre kívánunk építe­ni a jövőben is. Nyugodtan állíthatjuk, ha belpolitikai stabilitásunk őrzése és fej­lesztése, a politikánk iránt kialakult belső és külső bi­zalom és megbecsülés, a Szovjetunióval, a KGST-be tömörült többi szocialista or­szággal való testvéri együtt­működés, valamint a kölcsö­nös előnyökön nyugvó nem­zetközi gazdasági és pénz­ügyi kapcsolatok ápolása a tőkés és fejlődő országok­kal együtt lesz jelen a mun­kánkban, biztosak lehetünk, hogy megoldjuk feladatain­kat. Olyan világban élünk, amely a jövőben is tartogat­hat előre nem látható ese­ményeket, s amelyekre ne­héz felkészülni. Olyan or­szágban élünk, amely adott­ságai miatt nem fejlődhet szélesebb világgazdasági kap­csolatok nélkül. A világgaz­daságot olyannak kell ven­nünk, amilyen, a feltételek­hez nekünk kell alkalmaz­kodnunk, mivel azok a jö­vőben sem lesznek tekin­tettel ránk. Bizakodás és aggodalom Az 1983. évi terv ezért a népgazdaság külső egyensú­lyi helyzete megszilárdításá­nak, fizetőképességünk meg­őrzésének ad ismét elsőbb­séget. Olyan körülmények kö­zött kell ezt megvalósítani, amikor a behozatal összes­ségében nem növelhető, az értékesítési lehetőségek nem javulnak. A nemzetközi fi­zetőképesség folyamatos fenn­tartása érdekében vállalnunk kell mindazon népszerűtlen lépéseket, amelyeket az ala­csony felhalmozási arány, az életkörülményeket befo­lyásoló intézkedések, vala­mint a vállalati gazdálkodást szigorító szabályozó módo­sítósok jelentenek. A népgazdasági terv egyik legfőbb feladata és minden más cél elérhetőségére ki­ható pontja a tervezett kül­kereskedelmi előirányzatok megvalósítása. Az utóbbi 30 évben soha nem vállalkoz­tunk akkora feladatra, mint 1983-ban: az 1982-ben már 12—15 százalékkai csökken­tett importszínvonalat meg­tartva 6—7 százalékkal kell növelni exportunkat, hogy 800 millió dollár áruforgal­mi. és legalább 600 millió dollár fizetési mérlegtöbble­tet érjünk el. — Az életszínvonal vé­delme továbbra, is alapvető célunk és feladatunk, de en­nek 1983-ban csak a külső egyensúlyi helyzet javításá­nak kényszerű előrehozásá­val összehangoltan tehetünk eleget — mondotta ezt kö­vetően Havasi Ferenc. — Az életszínvonal védelmének is alapvető és közvetlen elő­feltétele nemzetközi fizető­képességünk fenntartása A lakosság ezekben az órákban is — amikor az or­szággyűlés ülésezik — ér­deklődéssel kíséri munkán­kat. Az életszínvonal vár­ható alakulásával kapcsolat­ban a közvéleményben egy­aránt jelen van a bizakodás és az aggodalom. Még ha­mis híreket is hallani újabb nagymértékű áremelésekről. Erről most sem mondunk mást, mint ami már a Köz­ponti Bizottság közleményé­ben is szerepelt. A központi intézkedési körbe tartozó alapvető fogyasztási cikkek­nél és szolgáltatásoknál a már bejelentetteken kívül nem tervezünk áremeléseket. Az életszínvonal fontos té­nyezője az áruellátás szín­vonalának alakulása. Ebből kiindulva, a kiegyensúlyozott áruellátást a nehezebb kö­rülmények között is meg akarjuk őrizni. Ezért nagy figyelmet fordítunk az alap­vető, köztük az alacsonyabb jövedelműek által keresett termékek kínálatára, a vá­sárlási körülmények javítá­sára. De nem hanyagoljuk el a választékot sem, ha minden árucsoportban nincs is mód a bővítésre. A szűkös lehetőségek mel­lett is jelentős összegeket fordítunk fogyasztási cikkek behozatalára. A behozatal­nál elsőbbséget adunk az alapvető ellátási célokat szolgáló áruknak, de nem mondunk le a választékot bővítő, igényes termékekről sem. A jövő év fontos követel­ménye a kiáramló lakossági vásárlóerő kézbentartása. Ezt nehezíti, hogy új bérszabá­lyozási rendszert vezettünk be, amelynek működését il­letően nincsenek tapasztala­taink. Ezért nagy szerepe van a szigorú, teljesítmény­hez kötött kifizetéseknek, és annak is, hogy az év első heteinek, hónapjainak telje­sítményeit ismerve, a válla­latok pénzügyi helyzetét fi­gyelembe véve, úgy történ­jenek meg a bér- és kere­setfejlesztési elhatározások, ahogy ebben a SZOT és a kormány vezetői legutóbbi találkozójukon is megálla­podtak. A tervezett jövő évi élet­lszínvonaJ-politikai intézke­dések a magasabb jövedel­műek helyzetét érzékenyeb­ben érintik. Mérsékeltebb lesz a bérfejlesztésük, csök­ken a jutalmazási keretük, és a 7 ezer forint feletti ke­reseteknél progresszíven emelkedik a nyugdíjjárulék. Nagyobb lesz például a sze­mélygépkocsival rendelke­zők kiadása is. Elkötelezettség, és bizalom Tudjuk, hogy a magasabb jövedelműeket érintő intéz­kedések nem szolgálják jól azokat a törekvéseket, ame­lyek szerint a magasabb tel­jesítményeket, a kvalifikált szellemi és a nehéz fizikai munkát jobban kell hono­rálni. Hosszú távon nem mondhatunk le e célról. Most mégis kénytelenek va­gyunk a teherviselő-képes­ség szempontjait is tekintet­be venni, s ennek alapján nagyobb megértést és belá­tást kérni az érintett sze­mélyektől. A dolgozó emberek szám­talanszor adták tanújelét politikánk iránti elkötele­zettségüknek, megértésük­nek, fegyelmezettségüknek és nagykorúságuknak. A párt Központi Bizottságának az effajta társadalmi megértés amelyben a bizalom ismételt kifejezése is benne foglalta­tik, mindig és most is még­sokszorozza kötelesség- és felelősségtudatát. Ezért a felelős funkciót betöltőknek kötelessége úgy dolgozni, hogy a népnek a jövőben sem kelljen olyant elszenvednie. ami reális emberi számítás sze­rint elkerülhető. Szociálpolitikai törekvése­inkkel megegyezően ugyan­akkor 1983-ban olyan intéz­kedéseket kell tennünk, amelyekkel enyhíthetjük az egy- és kétgyermekes csalá­dok terheit. Növelik a taná­csok segélyezési körébe tar­tozók támogatását és ősszel ismételten emelni kell a leg­alacsonyabb nyugdíjak ösz­szegét. Mindennek az a fel­tétele, hogy a költségvetés bevételi előirányzatai is tel­jesüljenek. Minden eddiginél nagyobb gondot kell fordítani a köz­pénzek racionális felhaszná­lására, főként azokban az intézményekben, amelyeket jórészt költségvetési forrá­sokból kell fenntartani. A takarékosabb gazdálkodás elősegítésére a jövő évben a társadalmi szervek, a párt-, a szakszervezetek, a KISZ­és más szervezetek is csök­kentik kiadásaikat A szövetkezeti érdekkép­viseleti szervek bevételeik 5—10 százalékát ajánlják fel a költségvetés javára E lé­péseket olyannak tartjuk, amelyek találkoznak a la­kosság igazságérzetével, s politikai értékük jóval na­gyobb, mint amit ezek pénz­ügyi szempontból jelentenek. Előtérben a kezdeményező­készség Az 1983. évi feladatok megoldásán túl fontosnak tartjuk a népgazdaság to­vábbi kedvezőbb fejlődési lehetőségeinek megalapozá­sát, a hosszabb távú kibon­takozást segítő megoldások kimunkálását. A kormány­zati szervek hónapokkal ez­előtt elkezdték az 1984-85­ös évek feladatainak megha­tározását, halad a távlati tervezőmunka, megkezdődtek az előkészületek a népgaz­daság hetedik ötéves tervé­nek előkészítéséhez, s befe­jezéshez közeledik az ipar helyzetét és feladatait átte­kintő vizsgálat is. Korábbi elhatározásaink­nak megfelelően több szak­értői bizottság dolgozik gaz­daságirányítási rendszerünk szükséges továbbfejlesztésén, amelyről az illetékes társa­dalmi és állami vezető tes­tületek döntenek majd. Fontos érdekünk fűződik ah­hoz, hogy a gazdaságirányí­tási rendszert a reform alap­elveiből és 15 éves gyakor­lati tapasztalataiból kiindul­va úgy fejlesszük tovább, hogy az egyidejűleg mozdít­sa elő az intenzív fejlődés­ből és a világgazdaság gyor­suló változásaiból adódó fel­adatok eredményesebb meg­valósítását, s az eddiginél is jobban építsen a vállalatok önállóságára, az egyének és kollektívák felelős kezde­ményezéseire, ami egyben alapja a hatékony központi irányításnak és a szocialista tervgazdálkodásnak. Nemzeti méretű az egyet­értés haladásunk alapvető irányaival, a társadalmunk előtt álló feladatokkal és azok megoldásának miként­jével. Az ország lakossága egyre jobban tudatában van szocialista érdekeinknek, be­csüli és félti ezeket, ragasz­kodik hozzájuk. Bizalommal tekint a párt és a kormány törekvéseire, amelyek vív­mányaink megőrzésére és azok bővítésére irányulnak — mondotta végezetül Ha­vasi Ferenc. Tóth Edit felszólalása Tóth Edit a Csongrád me­gyei 3-as számú választóke­rület, Szeged országgyűlési képviselője parlamenti fel­szólalásában két témával foglalkozott. Szólt arról, hogy Csongrád megyében milyen eredményekkel hajtottuk végre a kormány energia­gazdálkodási programját, és ott. ahol ő is dolgozik, a Taurus Gumiipari Vállalat szegedi gyárában, az üzem kollektívája munkájával mi­ként segítette elő az idei népgazdasági tervcélkitűzé­sek megvalósulását. Szeged országgyűlési kép­viselője egyebek között hangsúlyozta, hogy az ener­giagazdálkodás és -takaré­kosság ismert nehézségeit milyen helyi kezdeményezé­sekkel enyhítették. így: a teleoszerű, többszintes lakás­építési területek ellátásán túl 1981-től jelentős és figye­lemre méltó a lakossági ön­erős gázhálózat fejlesztése. A szervezést a helyi tanácsok végzik, a szakvállalat bizto­sítja a tervezést és a kivi­telezést. a műszaki ellenőr­zést és az üzembehelyezést. Csongrád megyében az idén negyven utcába szeretnék bevezetni a gázt. Tóth Edit rámutatott ar­ra, hogy az olajmegtakarítási program során a megyében mind több mezőgazdasági üzem törekszik a földgáz hasznosítására. A tüzelőolaj felhasználását úgy csökken­tik. hogy a terményszárítók fűtésére olaj helyett földgázt égetnek. Az átállás több tíz millió forintos beruházást jelent, de az átépítés során olyan vezetékeket fektetnek le, amelyek nemcsak az üzem, hanem a település el­látását is biztosítják. A fű­téssel kapcsolatban megem­lítette. hogy Csongrád me­gyében található az ország hévízkészletének egvötöde. melyet többféle módon hasz­nosítunk. Felhívta a figyel­met arra, hogy a tervidőszak végéig Szegeden háromezer olyan lakás épül, amelyet geotermikus energia melegít ma;,d. Ennek az az előnye, hog\ az egyszer már hőt leadó vizet visszasajtolják a talajrétegbe s így a vizet új­ra hasznosítják. Ezenkívül — mint korábban az jellem­ző volt — a Tisza vize sem lesz annyira szennyezve. Több lépcsős termálvíz-hasz­nosításra nyílt lehetőség a szentesi kórházban is. ahol fűtésre, illetve a kertészet­ben növénytermesztésre használják a meleg vizet. Részletesen foglalkozott az­zal. hogy a szegedi panel­lakásokban a távhőszolgálta­tás milyen sok gondot okoz. A lakásokból a réseken ki­szökik a meleg. A gondok megszüntetésére, az új la­kásoknál már jobb hőszige­telésű műanyag ajtókat és ablakokat építenek be. Ez a módszer többletköltséget je­lent ugyan a beruházásnál, de gyorsan megtérül a taka­rékos fűtésnél. Beszéde további részében a Taurus Gumiipari Válla­lat szegedi gyárának ez évi feladataival, eredményeivel foglalkozott. A szegedi gyár a vállalati létszám tíz szá­zalékával 16 százalékos ter­melési értéket ér el. a válla­lati nyereségnek pedig 40 százalékát hozza. E kitűnő eredmény annak is köszön­hető. hogy a kollektíva már évekkel ezelőtt felismerte, a különböző piacokon csak a korszerű és jó minőségű ter­mékekkel lehet eredménye­sen kereskedni. Ennek kap­csán -hangúlyozta: — Gyá­runk fő profilja a nehéz műszaki gumicikkek, bányá­szati szállítószalagok, olaj­bányászathoz használatos kü­lönféle fúrótömlők, valamint a magas nyomású hidrauli­katömlők előállítása. E ter­mékek korszerűsítésére és gazdaságos termelésére ál­landóan. folyamatosan tö­rekszünk. A fejlesztési mun­kát gyárunk közösen végzi a vállalat Fejlesztési és Ku­tatóintézetével. E jó együtt­működés eredménye. hogy gyártmányaink korszerűsége és gazdaságossága is világ­színvonalú. A tengeri fúrás­hoz használatos tömlőt pél­dául rajtunk kívül a vilá­gon csak egv francia cég tudja előállítani. Az idei dollártermelésünk megha­ladja az 5 milliót, rubelter­melésünk pedig megközelíti a 23 milliót. A jelenlegi 200 millió forintos részberuházás eredményeként 1984-től évente további négy millió dollártöbblet exportot érhe­tünk el. Ezek a számok is bizonyítják, .hogv az elmúlt tíz évben nem érdemtelenül r,vertük el hat alkalommal a Kiváló Gyár címet, s ered­ményeinkkel nagymértékben hozzájárultunk ahhoz a ma­gas kitüntetéshez. — a Mun­ka Vöröszászló Érdemrend­hez — amelyet a Taurus Gumiipari Vállalat kapott az elmúlt hónapban, fennállá­sának 100. évfordulója alkal­mából. valamint az utóbbi 25 év munkájáért. Országgyűlési képviselőnk szólt a munkások helytállá­sáról is. Az élet különböző területeken már többször bi­zonyította, hogv egy termelő egység akkor tud igazán jót alkotni, ha a kutatóktól, a fejlesztőktől, a terméket elő­állító kétkezi munkásokig mindenki tudja, hogy mit, miért és mennyiért kell csi­nálnia, Ha egy munkás tisz­tában van á termék előál­lításának körülményeivel, le­hetőségeivel, nagyobb a fele­lőssége, és ha látja a meg­felelő elismerést, akkor na­gyon sokra képes. A terme* léspolitikai agitációban ezek a szempontok nagyon fon­tosak. A nagyarányú politi­kai munka eredménye, hogy a dolgozók ismerik az anyag beszerzési nehézségeit, költ­ségeit és ismerik az előál­lított termékek árát is. A fel­adatok végrehajtása érdeké­ben a munkások plusz ter­heket is vállalnak, amiért megfelelő anyagi elismerés­ben részesülnek. — Dolgozóink munkájuk­kal bizcnyitják, hogy értik a népgazdasági feladatokat — mutatott rá a továbbiak­ban — a fiatal képviselő. Jóleső érzéssel veszik tudo­másul. a jobb eredmény pá­rosul a7 anyagi elismeréssel. Ugyanis bérfejlesztésünk meghaladja az országos át­lagot Munkánk hatékonysá­gában komoly a szerepe a minőségi bérezésnek, mely ösztönöz a hibamentes ter­mék előállítására és az anyagtakarékosságra. Az idén több mint félmillió forintot fordítottunk minőségi bére­zésre és van olvan munka­terület ahol ez. a kereset 25 százalékát ielenti. Tóth Edit felszólalását ezekkel a szavakkal zárta: — A jövő évi népgazdasági tervben megfogalmazott fel­adatok az eddigieknél is fo­kozottabb követelménveket támasztanak mindenkivel szemben. Ügv gondolom, hogy gyárunk kollektívája a munkában maradéktalanul helyt tud állni. Továbbra is kiemelt feladatunk — hogv az országos elvárásoknak megfelelően — minőségi ter­méket állítsunk elő. mely megállta helyét a világpia­con. Ez továbbra is körül­tekintő. odaadó munkát kö­vetel tőlünk. A Csongrád megvei képvixe'őcsoport és a magam nevében a tör­vényjavaslatot elfgogadom és az Országgyűlésnek elfo­gadásra ajánlom Köszönöm figyelmüket. 4 V

Next

/
Oldalképek
Tartalom