Délmagyarország, 1982. december (72. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-17 / 296. szám

A Z M SZM P SZEGED VÁ R O SI BIZO TTSÁGÁN AK L APJA VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKl 72. évfolyam 296. szám 1982. december 17., Péntek Ara: 1,40 forint Az országgyűlés féli Ülésszaka Törvénybe iktatták az 1983. évi költségvetést Hefényi István expozéja Tisztelt országgyűlés! Az 1983. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusán és a VI. ötéves tervben megfogalmazott politikai és gazdasági célokat szolgálja. A pénzügyi szabályozás, az intézmények pénzellátása, a költségvetési hiány tervezett csökkenése mind segítenek abban, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának a közelmúltban jóváhagyott határozata megvalósuljon. Javítsuk népgazdaságunk egyensúlyát, megszilárdítsuk életszínvonal-politikai vívmányainkat — ebben számítunk arra, hogy a termelés hatékonysága tovább javul, kibontakozik a társadalmi méretű takarékosság. reskedelmi egyenleget ég a termelésnek csak kisebb hányada szolgálhatta a belföldi felhasználást, mint ahogy azt eredetileg terveztük. Ezért — miközben a nemzeti jövedelem, ha szerény mértékben is. de tovább növekszik — a belföldi jövedelemfelhasználást valamelyest csökkenteni kellett. Év közben számos. nem mindenkitől és nem mindig helyeselt intézkedést kellett hozni — 1981 végére ugyanis a bélföldi felhasználás a teljesítményekhez kétapasztalatunk, hogy a népgazdaság fejlődési feltételeinek romlása időnként nagyobb. mint a teljesítmények számításba vehető, illetve tényleges javulása. A nemzeti jövedelem növekedési üteme a VI. ötéves terv első éveiben elmarad a tervezett előirányzattól, ugyanakkor a nemzetközi gazdasági körülmények azt követelik, hogy a külkereskedelmi egyenleget már jövőre olyan mértékben állapítsuk meg. ahogyan azt eredetileg 1985-re terveztük. Ebből le kell vonnunk a megfelelő következtetéseket a terv és a költségvetés összeállításakor. Az exportképesség növeléséért Tanácskoznak a képviselők a Parlamentben Csütörtökön, tegnap összeölt az országgyűlés. A Parlament üléstermében helyet foglaltak Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Lázár György, a Minisztertanács elnöke,, valamint az MSZMP Politikai Bizottságának más tagjai. A téli ülésszakot Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. majd ezt követően a képviselők elfogadták az ülésszak napirendjét: 1.A Magyar Népköztársaság 1983. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat; 2. Interpellációk. Ezután — a napirendnek megfelelően — dr. Hetényi István pénzügyminiszter terjesztette elő a jövő évi állami költségvetésről szóló expozét. A pénzügyminiszter beszámolója feletti Vitában fölszólalt Szurdi István (Budapest, 2. vk.), a törvényjavaslat bizottsági előadója. aki elmondotta, hogy a képviselők elismerésre méltónak minősítették az idei költségvetési terv teljesítését. Eredményeink biztosítják a folyamatos átmenetet az 1983-as évre. s jó úton haladunk társadalmi, gazdasági vívmányaink megvédésében. A bizottságok egyöntetűen javasolják az országgyűlésnek az 1983. évi állami költségvetési terv elfogadását. Mindenekelőtt egyetértettek abban, hogy a gazdálkodásban változatlanul a népgazdasági egyensúly javítása, és ennek révén nemzetközi fizetőképességünk megőrzése élvezzen elsődlegességet. Ezután elmondta véleményét a törvényjavaslatról Tóth Edit (Csongrád megye 3. vk.), a Taurus Gumigyár szegedi gyáregységének gyártásközi ellenőre. (Felszólalását lapunk 3. oldalán ismertetjük.) A törvényjavaslatról szóló képviselői vitában felszólal* Havasi Ferenc (Komárom megye 1. vk.), az MSZIvIP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. (Beszédét lapunk 2. és 3. oldalán közöljük.) Dr. Rácz Albert államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke felszólalásában hangsúlyozta: törekvéseink valóra váltásában, munkánk ír»in&sé+ gének' jávífásában a hatékonyság növelésében igen fontos szerepe van a vállalati belső érdekeltség célszerű kialakításának. Az életszínvonal alakulásával kapcsolatos kérdésekről szólva kifejtette: életszínvonal-politikánk szelektív jellege megnyilvánul a tervezett szociálpolitikai intézkedésekben: a kétgyermekesek családi pótlékának meghatározott körben a régebben megállapított nyugdíjaknak az emelésében. De támogatjuk a kisgyermekes családokat és nyugdíjasokat a foglalkoztatási lehetőség szélesítésével. Így például megteremtettük a gyermekgondozási segély igénybevétele melletti munkavállalás lehetőségét. 1983. január 1-től bővülnek a nyugdíj melletti munkavégzés lehetőségei. Alapvető társadalompolitikai és gazdaságpolitikai feladatnak tekintjük a létbiztonság legfontosabb feltételét jelentő teljes foglal••••••ÍHI legalább ilyen fontos, hogy megteremtsük a mainál hatékonyabb foglalkoztatás feltételeit is. A felszólalásokra dr. Hetényi István pénzügyminiszter válaszolt. A választ az országgyűlés jóváhagyólag tudomásul vette, majd az 1983. évi terv- és költségvetési javaslatot törvényerőre emelte. Ezután interpellációk következtek. Avar István (Budapest, 67. vk.), Kossuth-díjas színművész és dr. Mátay Pál (Fejér megye 3. vk.) a telefonellátás, illetve a közúti és vasúti kereszteződései? biztonsága ügyében interpellált a közlekedés- és postaügyi miniszterhez. Pullai Árpád miniszter válaszait az interpelláló képviselők és az országgyűlés tudomásul vette. Radnóti László (Somogy megye 10. vk.) külkereskedelmünkkel kapcsolatos kérdést intézett az illetékes miniszterhez. Veress Péter • külkerekedelmi miniszter válaszát az interpelláló képviselő és az országgyűlés — egy tartózkodással — elfogadta. Ezzel az országgyűlés téli ülésszaka — amelyen Apró Antal, Cservenka Ferencné és Péter János felváltva elEredményes erőfeszítések Ez az év a gazdálkodás nemzetközi feltételeit tekintve egyáltalán nem kényeztetett el, sőt váratlan. nehéz feladatok elé is állított bennünket. Kizárólag a folyamatos és a társadalom legszélesebb rétegeiben kifejtett erőfeszítéseknek köszönhető, hogy a körülményekhez mérten meg tudtuk valósítani a terv alapvető feladatait. És ez az öszszes gond ellenére nem kis eredmény. Mert mit látunk a világban? Azt, hogy a fejlett tőkés országok gyakorlatilag stagnáló, pangó gazdaság és rekordméretű munkanélküliség gondjai közt őrlődnek. Egy sereg fejlődő ország fizetőképtelenné vált, vagy annak határán imbolyog, s minden szocialista ország nagy erőfeszítéseket tesz, hogy gazdasági feladatait sikerrel megoldja. A világszerte csökkenő kereslet, az erősödő nemzetközi protekcionizmus és a nemzetközi pénzügyi zavarok a mi gazdaságunkat sem kímélik. A tervezettet meghaladóan kelLosonczi Pál. Németh Károly és Lázár Gvörev az ülésteremben pest a tervezettnél jobban növekedett, és a tervezéskor az említett nemzetközi körülményeket sem lehetett minden vonatkozásban előre látni. A tétlenség mindenképpen megengedhetetlen lett volna. És szükség volt évközi lépésekre akkor is, ha némely intézkedés elég erélyesnek tűnt, vagy esetenként átmeneti lokális zavart, nehézséget is okozott. A feltételek alapos vizsgálatával Végső soron azonban ezek az intézkedések tették iehetővé, hogy fenntartsuk az ország fizetőképességét, a termelés alapvető folyamatosságát, a kielégítő áruellátást. A lakosság fogyasztása előreláthatólag mintegy fél százalékkal tovább növekszik, a reálbér, illetve az egy személyre jutó reáljövedelem az 1980.. illetve 1981. évi színvonalon áll. A lakosság életszínvonalával legközvetlenebbül összefüggő lakásépítési, egészségügyi, oktatási feladatokat ebben az évben teljesítjük, a költségvetés kiadásai a tervezettnek megfelelően alakulnak. Mindez azt mutatia. hogy az életszínvonal védelmére megfelelő figyelmet fordítottunk ez év folyamán is Ezek az erőfeszítések segítették a költségvetési egyensúly megszilárdítását. A hiány várhatóan a tervezettnél két-három milliárd forinttal kisebb lesz. Idei tapasztalataink arra intenek, hogy az eddiginél is körültekintőbben kell vizsgálnunk a jövő évi gazdálkodási feltételeket, és a lelek szerint a világgazdaságban lényeges kedvező változásokra a jövő évben sem számíthatunk. Sajnos az a Gazdasági adottságaink nyomán ezért 1983-ban elsőbbséget kell adni annak, hogy nemzetközi fizetőképességünket fenntartsuk, külkereskedelmi egyenlegünket tovább javítsuk. Folytatnunk kell a termelés korszerűsítését, az exportképesség növelését célzó erőfeszítéseket. Mérsékelni kell a belföldi felhasználást. mindenekelőtt a felhalmozásban1 és bizonyos állami kiadásokban. A gazdálkodási feltételeket úgy kell módosítani, hogy a jövedelmek jobb összhangban legyenek a teljesítményekkel, a legfőbb gazdasági célok megvalósításához nyújtott hozzájárulással. Azzal is számolva, hogy a termelés hatékonysága növekszik, a nemzeti jövedelem fél-egy százalékos növekedését tervezzük és a belföldi felhasználás az idei színvonalnak 96—97 százaléka lehet. Elsősorban a felhalmozás csökken, a beruházások csökkenése mintegy 10 százalékos. A lakosság fogyasztása az idei színvonalhoz képest félegy százalékkal fog mérséklődni. A fogyasztás és a lakosság egy személyre jutó reáljövedelme 1983-ban így is meghaladja, illetve eléri az 1980. évi színvonalat, a reálbér azonban nem éri el azt. Az életszínvonal tervezésekor figyelmet fordítunk a társadalmi rétegek eltérő gazdasági és szociális helyzetére. A fogyasztói árak színvonala várhatóan 7.5 százalékkal nő, a terv azonban az alapvető fogyasztási cikkekre vonatkozó árintézkedést nem tartalma/ é« az árszínvonal-növekecira nagyobb része az idén végrehajtott árintézkedések hatásából adódik Az átlagbérek tervezett növekedése 3.5— 3.8 százalék, de ez semmiképpen sem lehet mindenkire kötelező egységes szabály. A vállalatok; egyének keresetalakulása a teljesítményektől függ; a kereset nagyobb teljesítmény mellett nagyobb, de kisebb teljesítmény, kisebb javulás esetén kisebb mértékben nőhet, kell hogy növekedjék, mint az átlag. A népgazdasági terv szerint 1983-han az ipari termelés egy-két százalékkal, a mezőgazdasági termelés pe(Folytatás a 2. oldalon.)