Délmagyarország, 1982. december (72. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-16 / 295. szám

Célok, lehetőségek Az országgyűlés téli ülésszaka elé Az Elnöki Tanács december lü-ra, csütörtökre, öszszehívta az országgyűlést. A parlament tagjai várhatóan a Magyar Népköztársaság jövő esztendei költségvetésével foglalkozó törvényjavaslatot vitatják meg. Népgazdaságunk idei fejlődése a számítottnál is kedvezőtlenebbül alakuló külgazdasági és pénzügyi helyzet ellenére — bár több ponton eltér a tervezettől — megfelelt alapvető céljainknak: az év közben hozott intézkedések következtében a tervezettnél is nagyobb mértékben sikerült javítani a nem rubelviszonylatú külkereskedelmi helyzetet, megtartani a fizetőképességet, s összességében megőrizni a lakosság életszínvonalát. E célok elérése nagy erőfeszítéseket igényelt. A világpiacon csökkentek értékesítési lehetőségeink, a kivitel elmaradt a tervezettől, ezért — hogy a szükséges kiviteli többletünk meglegyen — csökkentenünk kellett a behozatalt. Az általános vásárlóerőszabályozási intézkedéseken kívül nagy jelentőségűek voltak a gazdasági folyamatok alakulását közvetlenül befolyásoló intézkedések is, amelyek a kivitel bővítésére, a behozatal mérséklésére irányultak. Ez utóbbi úgy valósult meg, hogy a termelés növekedett: ez takarékosabb gazdálkodásra mutat, de egyúttal azt is jelenti hogy csökkentek az anyagi és pénzügyi tartalékok. A lakossági áruellátás színvonala nem romlott, bár — helyenként és időnként — néhány termék esetében ellátási zavarok támadtak. A külgazdasági egyensúly javítása a vártnál nagyobb erőfeszítéseket kívánt a gazdaságtól, hiszen a külpiaci helyzet tovább romlik, és a nemzetközi pénzpiac feltételei sem lettek könnyebek. Az erőfeszítések eredménye: a külkereskedelmi áruforgalom jelentős kiviteli többlettel zárul. A népgazdaságban képződő összes jövedelem lassú ütemben, de a tervezettnek megfelelően emelkedett. Folyóárakon számítva azonban az összes jövedelem a tervezettnél némileg gyorsabban növekedett, részben annak is köszönnetően, hogy a gazdálkodás hatékonysága némileg javult. A bérek es a jövedelmek a tervezettnél gyorsabban nőttek, a lakossági vásárlóerő és az arualap összhangjának javítása érdekében szükség volt a fogyasztói árak évközi módosítására is. A jövő évi állami költségvetés előirányzatai — összhangban az éves népgazdasági tervvel — számításba veszik a gazdasági és pénzügyi helyzetben bekövetkezett változásokat, a bel- és külgazdasági irányzatok előre jelezhető következményeit is. Fejlődésünk meghatározó tényezőjévé, elemi követelményévé vált az. hogy a gazdasági egyensúlyt tovább kell javítani. Ennek teljesítésétől függ a gazdaság általános növekedési ütemének mértéke, a nemzeti jövedelem belföldi felhasználása. Költségvetésünk arra törekszik, hogy a lakosság életkörülményeinek lehetséges javítását érjük el, egyebek között úgy, hogy az alapvető fogyasztási cikkekkel történő ellátás színvonalát fenntartsuk. Az egyensúlyi helyzet javulását megalapozó intézkedések érintik a jövedelmek termelését, elosztását csakúgy, mint felhasználását. A gazdaság jövedelemtermelő képességét javíthatja a még fokozottabb anyag- és energiatakarékosság. Emellett azonban — nemzetközi fizetési helyzetünk megszilárdítása és javítása érdekében tovább kell csökkenteni a jövedelmek belföldi felhasználását is. Kitűzött céljaink elérése — amint azt az MSZMP Központi Bizottságának december 1-i ülésén megfogalmazták — megköveteli a termelés hatékonyságának növelését, a műszaki fejlesztés gyorsítását, a költséggazdálkodás javítását, az export fokozását, összetételének átalakítását, az alacsony hatékonyságú és a nem gazdaságos tevékenység visszaszorítását. A termelésnek ott kell növekednie minél dinamikusabban, aaol ez — a hatékonysági követelményekkel oosznaiigban — az egyeusuiyi neiyzei javuasat szuigurja. Így peiüaui az ípaniuK — KUlonuocn a gcp-, a vegyi es a ituiutyuipainuK — jelentősen noveinie- kell azon termékek eloaunasat, ame.lyek- a nemzeutozi piacokon jol értekesitiietoK. Nem elhanyagolbató, hogy az építőipar a mérséklődő keresletet jobb minőségű munkával. • minél teljesebben elégítse ki. Nagyopb arányban kell fenntartási munkálatokkal foglalkozniuk és a lakossagi kereslethez rugalmasan, joab munkaszervezéssel alkalmazkodniuk. A mezőgazdasági termelés feladata: biztosítania kiegyensúlyozott belföldi ellátást, és a kivitel bővítését. Szükséges javítani a mezőgazdasági termelés, a feldolgozás és a forgalmazás összhangján is, a betakarítás, felvásárlás szervezettségének javításával, a tárolóés feldolgozó kapacitások jobb kihasználásával csökkenteni lehet és kell a veszteségeket. A rendelkezésre álló beruházási öszszegeket elsősörban a már megkezdett munkálatok folytatására, s azok mielőbbi befejezésére kell fordítani. A jövő esztendei állami költségvetés teljesítése nagy követelményeket támaszt az irányítás ét a végrehajtás minden szintjén. Az országgyűlés állandó bizottságai, a megyei képviselőcsoportok ülésein ez az álláspont fogalmazódott meg. A képviselők egybehangzó véleménye szerint a költségvetési tervezet reálisan számol lehetőségeinkkel így reálisan tárja fel céljaink megvalósításának módjait. Mindezekhez — vívmányaink megőrzéséhez, életszínvonalunk védelméhez — hangzott el a tanácskozásokon többször is — ki-ki a saját területén, dolgozzék mezőgazdaságban vagy iparban, legyen pedagógus vagv orvos. vezérigazgató vagv betanított munkás — számos új lehetőséget, kihasználatlan tartalékot találhat. Szovjet gazdasági szakemberek Szegeden Tegnap, szerdán Szegedre látogatott a Szovjetunió Kereskedelmi és Gazdasági Kamarájának delegációja Viktor Iljics Sodolov vezetésével, aki a kamara magyarországi munkáját vezeti. Vele együtt érkezett Igor V. Gyemiszov, a szovjet kereskedelmi és gazdasági kamara magyarországi képviseletének vezetője és László Gábor, a Magyar Kereskedelmi Kamara szovjet tagozatának titkára. A szovjet kereskedelmi és gazdasági szakemberek megbeszélést folytattak a Magyar Kereskedelmi Kamara dél-aLföldi összekötő bizottságának vezetőivel. Polák Zoltán elnök és Szörényi Gyula titkár adott tájékoztatást a kamara munkájáról, határ menti kereskedelmi tevékenységéről. A szegedi ipari vásár szerepéről, föladatairól dr. Zsótér Mihály igazgató tájékoztatta a szovjet vendégeket. Részt vett a megbeszéléseken Perjési József, az MSZMP Épül Rókuson cs víztorony Nagy László felvétele A rókusi víztorony felső medencéié! énítik a DÉLÜP szakCsongrád megyei bizottsága- j emberei. A napokban a 3 ezer köbméteres víztároló vasnak munkatársa. ' szerkezeti és függesztő elemeit szerelik Növelni a színvonalat és a megbecsülést szövetkezetekben t> m Ötezer öltöny — exportra A nemrég tartott megbeszéléseken kiderült, a szövetkezetekben eltérően ítélik meg a jogászok munkáját. Hallani, hogy egyik helyen mindenben a jogi végzettségű ember szava a döntő, míg máshol csak a 6tencilezett' papírok szétosztását bízzák a jogtanácsosra. Az aranyigazság nyilván a szélsőségek között található és továbbadható a MESZÖVelnöKség megállapítása, hogy a jogi munka hűen tükrözi a mai politikai gyakorlatot, | szolgálja és segíti annak I megvalósulását. Még néhány nap. és útnak indíthatják a Szegedi Ruhagyár idei utolsó exportszállítmányát. Világos szövetből már a nyári öltönyöket és zakókat készítik a francia férfiak számára. az ,1 ezer darabból álló kollekciót december 21-én rakiák kamionra. Képünk a vasalóteremben készült, ahol az elegáns ruhadarabok a szó szoros értelmében utolsó simítást kapnak Mint ismeretes, előbb a i MÉSZÖV mellett működő jo| gi iroda képviselte a szövetj kezeteket. Amikor kialakul: tak a nagy gazdaságok ön! ailóan is alkalmaztak jogban | jártas embereket azzal a | nem titkolt céllal, hogy erői södjék a testületi munka a közösségekben. Az elmúlt 'evek álta'ár-«nak nev«-hető tapasztalata — 14 áfész 'tevékenységet vették nagyító alá a vizsgálatnál — a jogász rendszeresen érdemben részt vesz. a megbeszéléseken. ' öt szövetkezetben más a gyakorlat, kettőben pedig csak alkalmi résztvevője a döntések előkészítésének. Az elnökségnek írt jelentés elkészítésekor nemcsak a jogászoknak, hanem a szövetkezetek vezetőinek és az igazgatóságokkal kapcsolatban álló intézmények képviselőinek véleményére is kíváncsiak voltak. Kiderült, hogy az áfészeknél és a közös vállalatnál 12 főállású jogász dolgozik. Hárman másodállásban látják el ezt a teendőt. A takarék- és a lakásszövetkezetek nem alkalmaznak jogászt, a fölmerülő vitás ügyeket a MÉSZÖV Titkárság jogtanácsosa intézi. Így fordulhat elő az a faramuci állapot, hogy a jogászember elméletileg magával áll perben,' hiszen ő védi a lakó és a szövetkezet igazát is. Azt is mondhatnánk: ahány szövetkezet, annyiféle jogi tevekenység, mszen teljesen más jellegűek az ügyek a takarék-, mint például a lakásszövetkezetekben. A pénzt kezelő közösségekben elsősorban az építkezésekkel kapcsolatos ügyintézést bízzák a szakemberre. A lakók közösködésénél a szövetkezet szembetalálkozik a lakók panaszával és beruházásokból eredő gondok áradatával. Többször, több fórumon elhangzott, a lakásszövetkezeti tagok érdekei nincsenek kellően védve a mostani szabályokkal. Hasonló gondok az áfészeknél is előfordulnak. Az egyik elnökségi ülésen hallott vélekedés szerint régebben. mikor még ne.n voltak hivatási>s jogászok, a szövetkezetekben lényegesen kevesebb visszaélés történt. Több helyen még szabályos szerződést se kötnek — ezt igazolták az ellenőrzések — nemhogy a legújabb rendelkezéseknek megfelelő legyen a jogi munka. Persze, olyan is előfordult — a jelentés szerint —. hogy a jogász tudta nélkül kötötték » meg az üzletet. Ilyenkor a jogász ügyességétől, talpraesettségétől — és sajnos, összeköttetéseitől is — függött, miként sikerült visszahozni az elveszett fejsze nyelét Megfogalmazódott jövőbeli tennivalóként, hogy a szövetkezetekben növelni kell a jogászi munka színvonalát A termelőszövetkezetekber is hasonlóan ítélik meg a jogi munkát. Nemrégiben kötött együttműködési megállapodást a Csongrád megyei mezőgazdasági szövetkezetek szövetsége és a Magyar Jogász Szövetség. A jövőben többek között nagyobb gondot fordítanak a jogi munkakörben dolgosők marxista—leninista szeiicrnű politikai és szakmai továbbképzésére. Nagyobb leheti, séget igyekeznek biztosítani a szövetkezetelméleti es a szövetkezetekkel kapcsolatos kérdések tisztázására. Értékelik, összegzik a tapasztalatokat, s javaslatot tesznek a hibás gyakorlat megváltoztatására. Erre lényegeben a nemrág módosított és jövőre hatályba lépő szövetkezeti törvény is készteti a gazdaságokat, amely szerint a jogászok munkáját legjobban maga a szövetkezet minősítheti. A MESZÖV-elnökseg legutóbbi ülésén e/.ert úgy határozott, hogv azái'eszeknél kétévenként az igazgatóságoknak kötelessége ellenőrizni a jogi munkát. Azt is javasolta a testület. hogy a jogászokat kellőképpen vonják be a közös munkába, s legyenek ott a lényeges döntések előkészítésénél. A szabályok egységes értelmezéséről pedig, érdemes megbeszéleseket tartani. Végül is az lenne a közössége* legnagyobb haszna, ha minél kevesebb jog: akadálya lenne a dolgok menetének, s a jogtanácsosok nem a kibúvók es a kiskapuk keresésével töltenék idejük jó részét. A reménykedés, a bizalom erre jogos. M. T. 72. évfolyam 295. szám 1982. december 16., Csütörtök Ara: 1,40 forint VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! * J