Délmagyarország, 1982. november (72. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-23 / 275. szám

/ 24 Kedd, 1982. november 23: Irodalmi nyomozás Jelentkezett az unoka Még azon a napon, amikor az újságban az utódok segítségéi kertem Cs. Mátyás Kilétének megállapításához, telefonon jelentkezett Tart Gellert. Azt állította, hogy 6 a Móra Ferenc regénye, az Lnek a búzamezőkről hősének, Kazi ferencnek az unokája, és számos bizonyítékkal szolgálhat a regény beü Ételről és Rókuusról is. Telefonon ilyesmit nehéz tisztázni, találkozót beszéltünk meg másnap délre. Én ugyan biztosra vettem kezdettől fogva, hogy a rejtély még tisztázható, de tara álmomban se gondoltam, hogy ilyen egyszerűen. Leveleket, fényképeket és régi újságokat hozott magával az unoka. Azért fontosak ezek, mert Móni írói műhelyébe engednek betekintést. A bőséges iratanyag főidolgozása még tart, az azonban biztosnak látszik, hogy meglévő emberekről mintázta szereplőit Móra, de nem másolta őket. Ügy alakította sorsukat a papiroson, ahogy fantáziája diktálta. Már a Kazi-6oron kiderült, hogy két Kazi Ferenc lakott egymáshoz közel, most már vitathatatlan, hegy a Parti Kaziról van szó. Tudtam róla, hogy járt hadifogságban, és tudtam két feleségéről is. Tari Gellért jóvoltából évszámokkal is szolgálhatok: az első feleség, Vasa Erzsébet — a regényben ő lehet a Piros — 1891. október 29-én született, a második feleség pedig — a regény szépen megrajzol; Etelje — Katona Rózái, aki szintén 1891-ben született Rozál abban különbözött legjobban Ételtől, hogy nem ment bele a tóba meghalni. Hosszú élete 1970. március 17-én ért véget Ferenc se akasztotta föl magát a körtefára, hanem harmadszor is megnősült — X929-ben vagy 30-ban —, és Nagy Matildot vette eL A harmadik házasságból született 1931-ben Kazi Hona, asszonynevén Tari Lajosné, az 6 fia Gellért, aki a leveleket fényképeket és újságokat hozta. Az első házasságból nem Péterke született, hanem Erzsébet 1911-ben, és Rozika 1920-ban. Kazi Rozál első házasságából nem Márika való, hanem Mihály, és a későbbi gyerek, akit a regényben Mátyásra keresztelnek, a valóságban Kazi Matild lehet Meglepetésnek ennyi is elég lenne, de a java még ezután jön. Rókusról azt tudjuk meg a regényben, hogy elkallódik a háborúban, holttá nyilvánítják, később mégis jelentkezik levélben, eléggé fölbolydítva vele az itthonmaradottak életét Egymás mellé rakva a leveleket, biztosra vehető, hogy Király Antalról vette Rókus mintáját az író, de hatalmas fordulat történt Amíg Móra Abbáziában a regényt írta, hazatért a „szomorú fogságból" Király. Nem folytatom tovább, inkább átadom a szót a Délmagyarország meg nem nevezett munkatársának, aki a lap 1927. április 27-i számában evvel a címmel írt cikket: Elhalt Király Antal tíz év után hazajött feleségéhez, aki már másnak volt az aszszonya. Érdemes a cikket teljes terjedelmében elolvasni, mert továbbj kutatások kiindulópontja lehet íme: „A Rudolf-tér—mérgespusztai kisvasút mentén fekszik m 409. számú kis tanyai kúria. Afféle jobb major ez, mely sűrű, magas nyárfáival már messziről hirdeti a jelentősebb jólétet. Gazdag Katona Rozál damaszéki otthona a gondozott tanya. Első férje, Király Antal 1914-ben virágos vonaton indult a lövészárkok felé. Felesége és négyéves fia csak várta, várta, de Király Antal nem jött haza. Helyette csak egy szomorú írás jött azoktól, akik elsiratták, mert Király Antal köz vitéz — mint az írás mondta — hősi halált halt. Ám a hivatalos megállapítás, mint később kiderült, nem volt helyes, mert az elhagyott sebesült magához tért — orosz fogságban. öt év előtt. 1922-ben a gazdag özvegy férjhezment Kazi Ferenc jómódú gazdálkodóhoz. Két napja tartott már a lakodalom és eltartott volna még, ha a véletlen úgy nem akarja, hogy épp akkor jöjjön Oroszországból egy levél. Katona Rozál elovasta. Elsápadt. A levelet holttá nyilvánított férje írta. A rokonság azonban úgy találta, hogy az nem az 6 írása, és nem is az 6 szójárása. Éz megnyugtatta aztán Katona Rózáit, aki később küldött válaszában megírta, hogy „ kend nem Király Tóni és ha az is, a férjem soha nem volt." Hosszú évek bizonyalansága után már egészen elfeledkeztek az ünneprontó levélről, amikor újabb levél jött. Király Antal ebben a levélben megnevezte minden tehenét, ökrét, lovát. Meg a kiterjedt rokonságot is sorra vette. Most már semmi kétség — Király Antal él. Húsvét hétfőjén azután egy idegen utast láttak leszállni a kisvasútról, alti egyenesen Katona Rozál majorja felé tartott. Király Antal megérkezett — és Kazai Ferenccel és Katona Rozáliái hármasban ültek az ünnepi ebédhez. Kazi Ferenc még két napot töltött Királyék házánál, aztán eltávozott — mert Katona Rozál így akarta. Békésen ment el, de másnap közölte volt feleségével, hogy 60 mázsa búzában és kilencmillió koronában állapítja meg ötévi fáradságos munkáját, aimikor Király Antalt helyettesítette. Királyék ezt teljesíteni vonakodnak, az ügynek folytatása lesz a bíróságnál." Ez a fordulat lehet egyik magyarázatéi, hogy Domaszékből Sziromszéket csinált Móra. Bár nyomon vagyok, Cs. Mátyás továbbra is kerestetik. Az unoka azt mondja, Kazi Ferenc tudott róla, hogy könyv iródott róluk, de nem olvasta. Túl lehetett már a nyolcvanon, amikor maga Tari Gellért olvasgatott föl belőle neki. Nem nem méltatlankodott, világosfejű ember volt, tudta, hogy az élet és a regény nem ugyanaz. Az irodalmi nyomozás még tart Horváth Dezső HÁZASSÁG HoIVSai István éa Szabrt ZroJaenria, OsekxvszKl Tamás es Balogh Piroska, Rácz Sándor c-s Araira SzlAvnu. Kovács Sándor és Túri Eva. Hat;ka Mihály cs Csamangó Eszter Irén. Kertész Gyula és TamPácz Tünde, Födi Illés ós Fogas Márta Ajmiu, Németh István és Károlyi Erika Judit, Vörös Béla ÓM Hegyközi Zsuzsanna Ilona, Barka Vllnnoa éa Pomixacsek Éva, Gyarmati László éa Horváth Aranka, Balra László éu Taéfcováca Ktaior, Mlkle Péter és Hegedűs Mária, Vastag Ferenc és Konlcs Kórsa, Király András és Miklós Márta Erzsébet házasságot kötöttek.. SZÜLETÉS Dr- Garab Gyözö Istvánnak éa dr. Bogklány Anikó Évának Zsombor Áron, Keszeg János Györgynek é« Nyiczók Olganek Olga. Czinikióczl Lászlónak és dr. Meekó Eszternek Zsuzsámul, Gora Józsefnek ós Molnár Viktória Etelkának József, Gora Józsefnek és Molnár Viktória Etelkának Zoltán, Csiszár Jéroef Ernáitok: ós Barna Ibolyának Katalin, Árva Péter FAlnak ós Jani Erzsébetnek Péter. Lavner Ferenc Andrásnak és Nyilas Anitának ZolUtn, záimbó Istvánnak ós Cziscok Aanosnek Tamás. Mátéű Miklós Lászlónak >» Nagy Margitnak Miklós Attila, Nagy János Mártonnak: és Joó Annamáriának Gábor János, muni Józsefnek és Kovácslíegodüs Eva, Mártának Eva Eszter, Veres Kálmánnak és Jáger Katalinnak Kálmán, Gyula, Bodor Imrének és Barsl Máriának Imre, Muakó Istvánnak és Százados Máriának Roland István, Csücy Józsefnek és Nagy Hona Máriának Csaba, Figura Károlynak ós Szélpál Editnek Edina, Nagy-Husaeln Tibornak és Tóth Kláráinak Ákos, llácz Tibor Sándornak és Tapo'.li Honának Tibor, Berta Sándornnk és Beadán Máriának Norbert, Nagy Ferenc Imrének ós Balassa Edit Magdolnának Anita Ágnes, Tóth Istvánunk ós Bodor Arankának Róbert, Korom György Sándornak ós Laurlnyecz Margit klogdoktáinak Edina Andrea, Alexi Jánosnak és Marián Orsolya ívelnek Bence János, Márton trávÉüXkáá óm Bóka Lillának események Roland, dr. Ványai Lászlónak és azclosi Zsuzsannának Katalin Zsuzsanna, Ehman Lászlónak és Balaton Eszter Máriának Adrienn Kata, Juhász Jánosnak és Kalmár Katalinnak Adám, Bari Józsefnek és Bálint Évának Éva, HéJJa Antalnak és Oiovecz Margitnak Antal Gábor, Szögi Istvánnak ós Papp Máriának Csaba, Ludámyl Mihálynak és Szabó Etelka Mártának Nikoletta, Császár Antal Józsefnek és Kováos-Tanács Máriának Norbert, Szabó István Lajosnak és Szekeres Ertka Évának Krisztián, Hegedűs Sándor Józsefnek és Süli Eva Katalinnak Csaba, Varga Zoltánnak és Börcsök Zsuzsannának Zoltán Ferenc, Huszár Istvánnak és Csertán Klárának István Antal, Baikacsl Gézának és Lajos Ildikónak Henrietta, Lukács Péter Pálnak és Lóczl Anna Évának Lili Petra, Rákösd Gézának ós Fodor Júliának Ildikó, Rákosi Gézának es Fodor Júliának Anna. Sajtos Lászlónak és Varga Juliannának Zoltán, Gera Istvánnak és Hódi Margit Annának Hajnalka, dr. Csapi Géza Lászlónak és dr. Pusztai Györgyike Máriának Bence, Borbás Zoltánnak és Horváth Zsuzsannának Nikoletta, Üveges Györgynek és Györgyi Éva Juditnak György Zoltán, Börcsök Istvánnak és Szélpál Évának Dániel István, Bús Ernőnek és Deme Katalinnak Nikolett Katalin, Krecskay János Józsefnek és Szabó Irénnek Éva Ágnes, Szabó Imrének és Ábrahám Zsuzsannának Gábor, Komócsin Istvánnak és Ságvári Gabriellának Krisztina, Geszterédi Gábornak és Cslkvárl Évának Gábor, Kcszó Antalnak és Ábrahám Etelkának Zoltán Antal, Argyelán Györgyinek és Tóth Katalinnak Dániel, dr. Mohi Miklós Jánosnak és Kos ka Máriáinak Melinda, Kis Zónámnak és Márta Erzsébet Teréziának Tamás Zoltán nevű gyermekük született. HALÁLOZÁS Kertai Dezsőmé Acs Jusztina, Ktspál Imréné Jakab Erzsébet. Gajdacsi András, dr. Csépónyi Dezső, Albrecht Lőrincné Kraváth Erzsébet, Badónyi Józsefné Bárkányi Teréz, Gulyás Imire, Berta Jánosné Paplógó Erzsébet, Illy Dezsőné Antal Rozália, Marőti SáncLoirné Rácz Mária, Adok Istvánmó Babarczi Ilona, Gaidácsi Baldzsné Kisjuhász Erzsébet, Horváth István, Rigó Erzsébet, Pap Jolán, Kolompár Menyhért, Czlrok Balázsné Boldizsár Mária, Árva Tibor István, Nacsa Istvámnó Baksa Erzsébet, Kalmár Béláné Dudás Borbála, Tokai Jézseíné Schwe'.la Szilérdka, Oravecz Mihály. Farkas József, Berta Sándorné Kopasz Terézia Anna. Temesvári Imre, Kispétor Ágoston, Kriska Józsefné Hajó Mária. Ungvári Jánosné Varga Mária, Újvári Józsefné Marót! Erzsébet, Sári Józsefné Bertus Erzsébet, Csongrádi Ágoston, Budai Jánosné Hegyi Piroska, Magyar Istvánná Tireton Mária Julianna, Szabó Dezső István, Szántó Gyula, Bessenyei sámuelné Sztojkovits Mária, Farkas Andrásné Zomborl Ilona, Mészáros János, Tóth Sándor. Kovács Lászlóné Fogas Erzsébet. Kozmás Béláné Bozö Erzsébet, Bugyi Béla, Fnányó Dezső, Fal-udi György Józsefné Strasser Ilona, Tóth Istvánné Kiss Erzsébet, Erdei István, Börcsök Jánosné Palotás Erzsébet, Franek Mária, Kls-Fekete Henriett, Ptgniczki Anna, Kopasz István, Hel János, Komlósi Józsefné Ezslás Mária. Nádast Sándorné Babarczi Ilona, Vér Béla. Horváth György, PómyaiPlsumyi Sándorné Mezei Julianna, Trummer Endre, Rácz Antal, Takács Józsefné Kopasz Aranka, Brumner Lajosné Breskó Rozália. Gyetval Lajos MihAly, Mikó Ferencivé Agara Terézia, KósZ'ó András, Márki György, Kapcsány Jánosné Simon Mária, Farkas Józsefné Tischler Anna. Lányi Irén, Engi Imre, Bárkányi Andrásné Bárkányi Ilona, Sándor Lajos. Kllvinyi Rozália, Palatínus Józsefné Llppal Ilona meghalt, Zsolnay porcelánok gyűjtőknek A világ huszonöt legrangosabb porcelángyárának termékei között a kézzel festett Zsolnay porcelán-fajansz tányérkák is megtalálhatók abban a kollekcióban, amelyet az amerikai Franklin cég állított össze a szép porcelánokért rajongó műgyűjtők számára. A pécsi gyár hagyományos díszedényei most először jutottak el az Egyesült Államokba, a tengerentúli ország kereskedői korábban csak zöld eozinmázas dísztárgyakat és porcelán szobrokat rendeltek. A nyolc centiméternél alig nagyobb átmérőjű edénykékből az év végéig összesen ötvenezret, jövőre pedig újabb húszezret készítenek, s a program szerint később díszes, apró vázákat is gyártanak a világ leghíresebb porcelánjait felvonultató gyűjteményekhez. A Zsolnay múzeum értékes tárgyain és az évszázados díszítőkönyvek lapjain fellelt hagyományos motívumokat kézzel festik, majd magas hőmérsékleten égetik rá a jellegzetes vajsárga porcelánfajanszra. Hőszigetelés kívül, belül A gyökeresen megváltozott viszonyok, a drága energiaárak miatt, aki a hazát régi, elavult hővédelemmel vagy anélkül építette, most gondolkozhat a korszerűsítésen. Tetemeseit ugyan ennek költségei, de a kiadások mégis hamar megtérülnek. A hőszigetelés történhet a falak külső vagy belső felületén. Az előbbi esetekben a homlokzatfelületre 7—10 centiméter vastag keményhablemezeket ragasztanak, vagy kb. 5 centiméter vastagságban hőszigetelő vakolatot ráknak, illetve ásványgyapot-keményhab lemezeket ragasztanak. Előnye a megoldásoknak, hogy a lakás hasznos területe nem csökken, hátránya viszont, hogy meglehetősen drága, és ha a ház az építési határon van (ami nagyon gyakori), azt a külső szigeteles miatt túllépik. A belső szigetelés céljára is különböző anyagokat gyártanak. Svédországban újabban legszívesebben kemény poliuretán habanyagból gyártott lemezeket erősítenek az épületek külső falainak belső felületére. A lemezek háromrétegűek, a rétegek kötődnek egymáshoz. Egy védő papírréteg es a belső felületet adó 11 milliméter vastag festést és tapétázást álló gipszkartonlemez között vannak a tulajdonképpeni szigetelőrétegbe ágyazva a felerősítéshez szükséges lécek, amelyek egyúttal a lemezek merevségét is biztosítják. Az 50 milliméter vastag lemez kb. 40 százalékkal javítja az épületek hőszigetelését. A módszer előnye, hogy a szerelés helyiségenként történhet, és nem függ az időjárástól. Jelentősen megkönynyíti a helviségek gyors fűtését. továbbá nagvobb ráfordítás nélkül, saját kezűleg ís elvégezhető. Nem közömbös az sem, hogy maga a szigetelőanyag védve van az Időjárás viszontagságaitól. Hátránya viszont, hogy csökkenti a lakó- és hasznos felületeket. Erősítik a pártmunka mozgalmi fellegét Taggyűlés az'ofaiipari gázüzemben Egy korábbi beszámoló is arról győzött meg az MSZMP szegedi olajipari bizottsága gázüzemi alapszervezete esetében, hogy volt miről beszélgetni a párttagsággal munkamódszer- és stílusbeli kérdésekről a legutóbbi taggyűlés előtt. Az alapszervezet politikai munkájáról szólni csak a gázüzem eredményeivel együtt lehet, lévén, hogy a gazdaságpolitikai tervek teljességgel összehangoltak mind az üzem, mind az alapszervezet vezetőségének gyakorlatában. Erről — a példa kedvéért — ilyen tények szólnak: az üzemegység megoldatta egyik legfontosabb feladatát, az exportálható áru termelését. A kikísérletezett normálbután távlatban is exportképes. Anyaggazdálkodásuk reálisabbá vált, s megoldották tmk alatt a kezelőszemélyzet optimális foglalkoztatását. Teljesítménybérezésük ösztönzően hatott a termelékenység növelésére. Lépéseket tettek a termelésirányítók kiemelt bérezésében, s ennek következtében csökkentek a korábbi feszültségek. Zökkenő nélkül áttértek a 40 órás munkahétre, s az új munkarend — a bizalmi testület értékelése szerint is — bevált. A tényeket lehetne még sorolni és folytatni a pártéletből vett példákkal. Mindezekkel tisztában volt a párttagság, mikor megkérdezték és véleményt mondott alapszervezete és vezetősége munkamódszeréről, stílusáról, munkarendjéről. A vélemények összegzése szerepelt a gázüzemi alapszervezet legutóbbi taggyűlésén, amelyet Takács József szervező titkár vezetett. A vezetőség beszámolóját Radics István párttitkár terjesztette elő. A többi között megállapította, hogy az alapszervezet határozatai megalapozottak, konkrétak, előkészítésük széles körű, gyakran részt vesznek benne szakértők, pártonkívüliek is. Egy-egy határozat megfogalmazása előtt a sokrétűen szerzett információban benne van a pártcsoportok véleménye. A végrehajtás is következetes, jóllehet ennek elmulasztásáért még nem volt felelősségrevonás. Az ellenőrzés módszerei ugyan megfelelőek, de nem végzik rendszeresem A megkérdezettek elmondották azt is. hogy a pártcsoportok területükön betöltik szerepüket, kapcsolatuk kielégítő a vezetőséggel, de üléseiket alkalmanként tartják. Éppen ezért szükséges lenne megjelölni a munkatervben azokat a témaköröket amelyekkel foglalkozniuk kellene. Ez eredményezhetné a rendszerességet, másrészt arra érdemes kérdések megvitatása kerülne szóba. Sőt — a vélemények szerint — erősítené a pártcsoportok szerepót, ha egyes határozati javaslatok előkészítésével megbízná őket az alapszervezet vezetősége. A megbízások rendszere felöleli itt is a pártmunka egészét és eredményesen segíti a határozatok végrehajtását, a beszélgetők figyelmét azonban nem kerülte el, hogy vannak formális pártmegbízatások is, ugyanakkor mások erejükön felül többet dolgoznak. Javaslatuk, hogy az alapszervezet Vezetősége éljen jobban az egy-egy alkalomra szóló megbízatás módszerével. A pártdemokrácia érvényesülését az alapszervezet területén jónak tartották a megkérdezettek, s azzal is elégedettek, hogy a tagság teljesíti kötelességeit Megfigyelték azonban, hogy jogaival nem mindenkiél. Többek véleményeként hangzott el ugyanakkor, hogy felsőbb pártszervünkben a centralizmus túlsúlyba került. Ezzel kapcsolatban az a vélemény, hogy a jövőben a gázüzemi pártalapszervezet tagsága vegyen részt, kapjon lehetőséget a felsőbb pártszerv határozatainak előkészítésében is. Bőven maradt vélemény a beszámoló ismertetése után is. A 38 főnyi tagság közül csak a műszakban levők maradtak távol igazoltan. A A vitában felszólalt László Ferenc, Szalai József, Viola Tamás, Végh Gyula, Csányi István, Galiba Ferenc, Takács József. Közülük egyesek a titkár összefoglalója után is kértek szót. A felszólalók véleményében érezhető volt, hogy az alapszervezet Ideológiailag egységes, munkájában érvényesül az eszmei, a cselekvési egység. Az információ oda-vissza áramlásának frissítését és alaposságát többen is sürgették, különösen a pártcsoportvezetőktől és felettes szervükben a képviseletüktől. Példát is említettek: a gázüzemi pártalapszervezet területén felettes páriszérv ellenőrizte a beruházások helyzetét,, szükségességét. Ezzel kapcsolatpan — jo vagy rossz jelenségektől — ezideig nem kaptak tájékoztatást. Hangoztatták: a munkatervberi szerepeljen alkalmanként időszerű ideológiai kérdések megvitatása is. Miről beszélnek a munkahelyeken? Erről taggyűlésen várnak információt a parte soportvezetöktőL Arra hivatkoztak nagyon helyesen, hogy a taggyűlés az információ fóruma is. Több ismeret birtokában az aktivitás is nagyobb lenne. A felszólalók megerősítették, hogy a munkamódszer, stílus és munkarend milyensége, érvényesülése és hatása kapcsán arra kérdeztek rá két csoportban is a beszélgető partnerek a vezetőségből, ami foglalkoztatja a párttagságot. Vagyis — fogalmazták meg —: ne csak hozzuk a határozatokat, hanem végrehajtásukkal alakítsuk is a párt munkáját, miként önmagunkat is alakítjuk, formáljuk. A beszámolót a felszólalások kiegészítették és megerősítették, az ugyancsak elfogadott határozati javaslatok pedig a jövőben végzendő munka jobbítását célozzák. A többi között — az aktivitás növelése érdekében is — élni kell taggyűlésen az alternatív előterjesztés módszerével, hasonlóképpen a bővebb és részletesebb Információval is. A figyelem középpontjába került a pártcsoportok elvi és gyakorlati tevékenységének irányítása. Éppen ezért a taggyűléseket megelőző vezetőségi ülésekre meghívják a pártcsoportvezetőket is. A taggyűlésen elhangzottak közül határozattá emelkedett a párt csoportok megbízása egy-egy témakör feldolgozására, az egy alkalomra szóló megbízatások módszerének alkalmazása, a feladatok elvégzésének következetes számonkérése, a pártmunka mozgalmi jellegének erősítése. A párthoz való érzelmi kötődés része — fogalmazták meg — ünnepeink méltó, az alkalomhoz illő megünneplése is. L. F.