Délmagyarország, 1982. november (72. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-16 / 269. szám

4 Kedd, T9S2. n<rremf>er TI?.' Üj burgonyaszedő gépfajta A mezőgazdasági gépeket gyártó szovjet vállalatok között kiemelkedő heh-et foglal ei arjazányi fOSZSZSZK) termelési egyesületi. Az Itt gyártott gépeket ma már nem nélkülözheti egyetlen eiyan nagygazdaság sem, ahol a burgonyatermeles a vezető .igazatok közé tartozik. Az ország számos részébe — tJJcrajnába és Belorussziába, a nem feketeföldi övezetbe, «z Uraiba é« Szibériába -L szállítanak rjazányi márkájú kombájnokat. Korábban. Rjazányban megkezdték a Druzsba burgonyaszedő kombájn sorozatgyártását. Most ennél is tökéletesebb gépet terveztek, amelynek szerkezeti í-észegvaégei megbízhatóbbak. ESodjehez kepest az új gép Jóval termelékenyebb, s'llya és fémigénye nem növekedett (APN) Á pernye nemcsak hulladék A Zalaegerszegi Közúti Építő Vállalatnál biztató kísérletek folynak az útépítés és -fenntartás, költségeinek csökkentésére, helyi anyagok felhasználására. Energiatakarékossági meggondolásokból kiindulva elsősorban azzal foglalkoznak, hogyan lehet a tömeges cement és bitumenfelhasználást csökkenteni. vagy ezeket az anyagokat helyettesíteni. Kísérleteik a gazdaságosabb technológiák kifejlesztését célozzák, amelyeket aztán országos alkalmazásra ajánlanak. Kidolgoztak például egy olyan aszfaltkeveréket, amelyikből 2—3 centiméter vastag réteg is elegendő, és amely egyben felületkiegyenlitésre is alkalmas. Legfontosabb műszaki fejlesztési tevékenységük a cement és a bitumen kötőanyaggal készülő útalapok helyettesítésére irányuL * Biz azért fontos, mert az útépítés leganyagigényesebb része Hagyományok Tápén Stógészefci ásatások eredményei bizonyítják, hogy tájnak legrégibb fal építésfoamája a csömpölyegezés. Horváth Ferenc régész Gorzsán tárt föl csömpölyegfalat, melynek idejét időszámítás előtti két és fél ezer esztendőire teszi. Az ilyen — ágasok köré rakott egflmpölyegfahi — építkezést minden bizonnyal a" gyakori'"ár" éé belvizek pusztítása ellen kezdték el egykor alkalmaz.ni a mint bevált gyakorlat, századunk 20-as éveiben is élt. Semmiképpen sem volt kizárólag tápai „ritkaság", hiszen több folyóimenti település hasonlóképpen építkezett. Tápén is ez volt a legrégibb falépítési szokás. Az 1950-es években még igen sok csömpülycgház állott Fölvégen. és Tigérliálon, sót még ma is áll egy-kettő, de ezok már a szegedi nagy iárvíz után épültek. A vízszabályossáx előtt Tápé vizeslápos terület volt, melyből apró szigetek emelkedtek ki. Ezekre építkeztek az itt élők. Kialakult utcák nem voltak, melynek emlékét ma is nyomon követhetjük a fölvégi Jelemen-sarokban. Biacsj Jelemen Mihályék házát két évvel ezelőtt bontották el. A ház a fundamentom partos részén állott. Falaiban erős akácoszlopok voltak. Hogy miként épülhetett, arról Bence Pali bácsit faggattam. Elmondta, hogv először is a ház helyét simára nyesték, majd az anyaágasokat — a liáz négy sarkára és a középső íal közepére —- leásták. Akar a koronacsonkos. vagy a gyökeres végét tették «t földbe, először megégettékföstőlték a koraj korhadás ellen. Ezeket az ágasokat másfel méter mélyre tették, s erősen befúrkoz.ták. maid a szintezést követően a icoszorúgerendázatba csapolták és mgányszögczAék fölső végüket. Az anyaágasok közé vékonyabb oszlopokat is leástak, B azok fölső végét szintén a koszorúba rögzítették. Ezt követően a már megácsolt ajtó- és ablakfélfákat helyezték el, s a hozzájuk közel álló oszlopokhoz szegezték. Egy szoba-konyha-kamrás házhoz 12—14 parasztkocsi agyagra volt szükség, amit a faluszéli asvanvKQdörból hordtak meg. Alaposan belocsolták, majd vastagon szalmával hintették. Hosszú kantáron lovakat eresztettek rá, mit ahogyan a nyomtatás idején, s addig tapostatták a szalmás sarat, amíg a lovak lábán egy cafat sár sem maradt. Ezután kapával vágták finomra, majd villával a mönyétdérékú talicskáha rakták, azzal tolták a falváz közelébe. „A barkácsembör olyan fejem formájú csömpölyegöket tapsikolt, amiket az ágasok mellé rakott. Mire mindön ágast körbe rakott, a csömpölyegök összeértek, mingyán el is simította a tenyéri vei. Az ágasokhoz ví/szintesen is kötöttek karcélokat, aztán mögéncsak csömpölyegöztek, halattak főfelé. A vékony ágakat azér tötték oda, hogy a nyers fal né űjjön lé. Ügyes százmestör egy nap alatt két sort is beesőm pölyegözött, az egy méter magas falnak felelt mög. Amikor elérte a koszorúgéréndákat, akkor a középső falat csinálta mög szalmátlan vertfalbúi." Vertfalú ház kevesebb volt mint csömpölyeges. Szegényebb sorúak építkeztek így, akinek nem volt pénzük akáeoszlopfára. Vertfal építéséhez apróra zúzott; enyhén nedvesített 6árgaföldet használtak, amit az ideiglenesen leásott karók közé tett palincsdeszkák közé préseltek élező, majd pedig simító fúrkóval Ahogy fölfelé haladtak, úgy húzták egyre följebb a deszkákat s a földet már állásról dolgozták be. Az ajtók és az ablakok helyét a fai megépítését és kiszáradását követően haltakkal vágták kl. „Olyanok voltak azok a fődfalak kerörn, hogy szikrádzott bennük az olájfejsze. Nagyon jó cigányszögnek köllött annak lönni, amelyik azokba belemont." Vertfalú lakóházat Laczi Árpád épített utoljára Tápén az 1950-es évek elején. Azidőben már inkább a vályogból való építkezés járta, majd hamarosan áttértek a tégla falazásra, amelyre maltert és — kívülről — kőport hordanak fel a hagyományos sártapasztás helyett. Ifj. Lele József éppen az útalapok elkészítése. Egy köbméter alapbetonhoz 170—200 kilogramm cementet, egy köbmeter kavicsaszfalthoz pedig 100—120 kilogramm bitument és húsz liter tüzelőolajat használnak fel. Mint a vállalati kísérletek igazolják, az útalapok készítése olcsóbban, kevesebb anyaggal és energiával is jól megoldható. Régen 'ismert, hogy az erőművekben keletkező pernye nemcsak füst, a környezetre káros hulladék, ásványi alkotóelemei a cementere hasonlítanak. A porrá őrölt szén elégetésekor ugyanazok a folyamatok zajlanak le az erőmű óriási kazánjaiban, mint a cementgyártásnál. A pernye tehát nemcsak megjelenésében, kötőanyag-tulajdonságaiban is a cementre hasonlít Felhasználásával lassan kötő útszerkezet alakítható ki, amelynek szilárdsága végül is a cementbetonnal azonos. A pernyebeton felhasználását a Vas megyei Egyházashollós—Egyházasrádóc közötti útszélesítésnél próbálták ki. Az eredmény ugyanaz lett mintha cementbetont alkalmaztak volna az aszfaltcs burkolat alsó. kiegyenlítő rétegének kialakításához. A pernye hasznosításával elérhető energia- és anyagköltség-csökkentést még nem számították ki pontosan, realitásában azonban senki sem kételkedik. Egy másik műszaki és gazdasági sikerük a vállalati szolgálati szabadalom alapján készülő hidegaszfalt Nedves kőzúzalékhoz hideg bitumenemulziót és pernyét kevernek, s az így előállított anyaggal aszfaltozógép segítségével útfelület-megerősítést végeznek. Az együttes alkalmazással kihasználják a bitumen ragasztó- és hidraulikus kötőképességét, valamint a pernye szilárdságnövelő hatását Az útfelületre hordott és lehengerelt réteg egyszerre szilárd és rugalmas. Előnye, hogy nem kell a kőzúzalékot 160 fokon szárítani, a bitument felforrósítani. Így tonnánként 35—40 liter tüzelőolajat takarítanak meg. T. A. Százötvenezer kilométeres távfűtővezeték A Szovjetunióban mintegy két és félezer településnek van városi rangia. Egvikbenmásikban a fűtési idénv csaknem egész éven át tart. másoknál egv hónapnál is rövidebb ideig. A városok többsége azonban a mérsékelt éghajlati övben fekszik, ahol a házak fűtését októberben kezdik el és áprilisban feiezik be. A Szovjetunióban elsősorban a központi hőellátást tűzték ki célul, ami rendkívül gazdaságos, megbízható és környezetkímélő. A hőerőművek és a hőközoontok az ország hőszükségletének több mint hatvan százalékát adják. Ma az országban több mint 1500 hőerőmű és több ezer hőközoont üzemel. Az otthonok több mint 70 százalékát kapcsolták be » központosított hőellátásba. Az ország fűtőanyag és energetikai tartalékainak körülbelül egyharmad részét erre a célra használják fel. A távfűtőhálózat hossza meghaladja a 150 ezer kilométert. Mit jelent a hőellátás egv nagyvárosban? Az egymillió lakosú Don-menti Rosztov csupán tavaly a város fűtőanyag-energetikai bázisának a fejlesztésére és korszerűsítésére több mint 30 millió rubelt fordított. Jelenleg a központosított hőforrások hőjét mintegy 600 ezer ember élvezi. IA szükséges kalóriát mindössze négy hőerőmű termeli. Az első a központi városnegyedeket fűti, a két úi hőerőmű a nagv lakótelepeket. Végül a negyedik, amelv az ország legnagyobb üzemét a Rosztszelmast látja el hővel, egyidejűleg az üzem dolgozóinak a lakásait Is fűti. A szervezés haszna Az elmúlt évi számszerűsíthető eredmények közül említsünk néhányat: A Borsodi Vegyi Kombinát műanyag-feldolgozó üzemében 16 millió forinttal több eredményt könyvelhettek el, annak ellenére, hogy a dolgozók létszáma csökkent. A Salgótarjáni Ruhagyárban 2b százalékkal növelték a termelékenységet. A Magyar Villamos Művek Tröszt 21 nappal rövidítette a Gagarin Hőerőmű 200 MWos blokkjának javítási idejét, és ezzel 21 ezer tonna fűtőolaj-megtakarítást értek el. A Medicor az egyszer használatos injekcióstű gyártásában 15 százalékos termelékenységnövelést és 2,5 millió forintos önköltségcsökkentést valósított meg. A Graboplast Győri PamutszöVő és Műbőrgyáf a magasniktámzási rendszer bevezetésével évi 1,2 millió forinttal olcsóbban és lényegesen korszerűbb körülmények között tárolja az anyagokat, alkatrészeket és a készárut. A példák még hosszan folytathatók. • A felsorolás után joggal kérdezhetné bárki: megtáltosodtak ezek az üzemek? Nem, erről szó sincs. Nem varázslat történt, csupán szervezés. Mégpedig jelentós eredményeket hozó üzem- és munkaszervezés, amelyről az dernizálására. Ez nem föiparí miniszter a Miniszter- löslegee pénzpocsékolás volt, tanács nov. 10-i ülésén szá- arról az így elért, majd hámolt be. Hiszen az elmúlt rommilliárd forintos többfél évtized során 9,8 százfe- leteredmény tanúskodik, lékkai csökkent az iparban 1981-ben a szervezési intézfoglalkoztatottak száma, mi- kedések nyomán csak az közben a termelés 17,4 szá- Iparban (az építő- és az élelzalékkal növekedett. Ez te- szeripar nélkül) a már emhát — ha a gépek, beren- lített többleteredmény meldezések és épületek értéké- lett 6400-zal kevesebb dolgonek növekedését is figyelem- zót kellett foglalkoztatni. Biz be vesszük — 30 százalékos a néhány adat is világosan élőmunka termelékenység- jelzi, hogy a munka- és növekedést jelent. Ez pedig, üzemszervezés további tervha a versenyképességünk ja- szerű fejlesztésével az ipar vitásának szorító kényszerére jelentős pótlólagos eröforrágondolunk, nem csekélység, sokhoz juthat A szervezés S ebben első helyen a vál- kiterjed a termelési folyamalalati szervezés szerepét kell tokra, a kiszolgáló és melkiemelni. A népgazdaság léktevékenységekre, az új léegyensúlyi helyzetének javí- tesítmények építésére, a rétása ugyanis csak úgy lehet- giek rekonstrukciójára, 6őt a séges, ha a vállalatok ter- vállalati belső irányítási mékeikel a világpiacon ver- rendszerre is. Olyan korszesenyképessé teszik és lépést rű szervezési módszerek válta rtanak a követelmények- nak mind ismertebbé és széliéi. A belső tartalékok fel- les körben alkalmazottá, mint tárása és hasznosítása, a Vál- az értékelemzés, a „3 M" lalati gazdálkodás eredmé- módszer (amely nevét a moz. nyességének növelése, a ver- dulatelemzéses munkatanulsenyképesség fokozása a leg- mányozás és a munkaalakítás hatékonyabb módon a szer- elnevezéstől kapta). Mind vezettség javításával érhető nagyobb szerephez jut az ereb gonómia, mint azember-gép* környezet harmóniájának megteremtésére irányuló tuAzt, hogy a tárcához tar- datos törekvés. S* a^ükSzeSt^ Fejlődnek a vállalatok köfélmilliárd forintot fordítót- .tobb területi elv alapián műtak a munkaszervezés moHÁZASSÁG Páhán Dénes és Bánkl-Horváth Enikő Ágnes, dr. Both Ödön László és Rácz Erika Mária, Bánlak} Ferenc és Lencse Mária Erzsébet, Csányi István és Abrahám-Tandarl Julianna. Katona Zoltán és Bagamérl Eva Mária, Kovács Ferenc és Tapodi Erika, Zentai Tibor és Csecsei Márta Klára, Szőke József és Lengyel Gabriella Aima, Vilim András és Rózsa Mária Erzsébet, Gulyás László és Szelei Márta Klára, Putzer László Jenő és Krier Gizella Anna, Varga Lajos és Fejes Erzsébet házasságot kötöttek. SZÜLETÉS Gémes Istvánnak és Gálfi Piroskának Bernadett, vtneze Ferencnek és Zámibokl Mária Rozáliának Ferenc, Onódl Jánosnak és Bihari Erika Mái-iának János, Németh Ferencnek és Tóth Máriának Beáta, Makra Sindornale és Csécsi Róz,ának Sándor, Papp Gyula Lászlónak és Muastk Eszternek Nóra Esz.ter, Vetró Lászlónak és Zsótér Gizella Katalinnak László, Regdon Géza Lászlónak és Ribli Éva Máriának Szilvia, Hédii Józsefnek és Cseh Éva Helgának Éva, Sebők Istvánnak és Burunkai Mária Annának Dóra, Váradi István Józsefnek és Gazsó Klárának Gábor, Horváth Józsefnek és Baosó Ildikónak Zoltán, Nagy Istvánnak és Bakos Editnek Csaba István, Kisalbert Lászlónak és Balogh Erzsébetnek Gábor, Molnár Józsefnek és Jankó Klárának Andrea, Dávid Istvánnak és Debreczeni Zsuzsannának Szilárd István, Pósa Lajos Antalnak és Dombi Máriának Krisztián, Morvái Jánosnak és Hetyel Annának Anikó, Laczi Szilveszternek és Török Etelkának Norbert Szilveszter. Dobó Andrásnak és Szabó-Bózsó Mártának Bettina, Kocsis-Savanya Bélának és ördög Magdolnának Orsolya, Pónusz Sándornak és Lázár Arankának Amád. Könyves Zoltán Tamásnak és Kószó Éva Máriának Györgyi Éva. Szabó Sándornak és Horváth Máriának Richárd Imre. Stlll Józsefnek és Dékány Erzsébetnek József. Palika János Zoltánnak és Tornyt-Molnár Róza Katalinnak Tünde. Takó Ernőnek éa Kalmár Családi események Zsuzsannának Gábor, Kőrmöczl Lászlónak és Polyák Rozáliának Viktor, Nagy Ernó Sándornak éa Lukács Ilonának Ádám, Pördl Miklósnak és Kátai Erikának János István, Kolompár Ivánnak és Kolompár Máriának Eszter, Szigeti Jánosnak és Lévay Máriának Péter, Rádai Istvánnak és fealázs Erzsébetnek Linda Ilona, Bálint Zoltánnak és Borbás Tímea Anikónak Orsolya Emese, Rácz László Dezsőnek és Tóth Ágnes Gizellának Gergely, Huszta Istvánnak és Szilágyi Juliannának Marianna, Tóth Lajosnak és Szabó Ilonának Gergő Balázs, Jenel Istvánnak és Vidács Máriának Aliz, Csonka Jánosnak és Fodor Gizellának Judit, Varga Józsefnek és Dobó Gyöngyinek Dávid, Sza Mezi Istvánnak és Szabó Magdolna Margitnak Éva, dr. Bán Gyulának és dr. Zslbrita Ágnesnek Tamás Menyhért, Piplcz Zoltánnak és Un.gi Angéla Katalinnak Gergő, Bén Lászlónak és Laczi Zsuzsannának Andrea Edina, Magyar Ferencnek és Németh Editnek Adrienn, Juhász Mihálynak és Nagy Máriának Attila János, Herczegh Mihály Sándornak és Tánczos Zsuzsannának Attila Mihály, Martomosl Jánosnak és Borbély Ju"«nnának Csaba, Császár Antalnak és Volfocd Máriának Anita, Kószó Szilveszternek és Gerencsér Éva Katalinnak Szilárd, Deme Gyulának és Mészáros Julianna Piroskának Katalin, Temesvári Antal Lajosnak és Lajos Katalinnak Tamás Antal, Korom Jánosnak és dr. Körtvélyessy Katalinnak Katalin. Czombos Lajosnak és Marosics Andreának Róbert, zádort Lászlónak és GalzóPolyák Editnek Zsófia Aliz, Bodó Istvánnak és Fekete Erzsébet Máriának Katalin Erzsébet. Bröcsök Zoltánnak és Fürtön Zsuzsannának Zoltán, Lombfalvl Istvánnak és Homvácsok Katalinnak Katalin, Bozóki Ferenc Imrének és Nemeth Mária Amurnak Csaba, Vass Antal Lászlónak és Németh Ilonának Nóra, Francia Bélának és Kariko Katalinnak Zsuzsanna, Sulyok Ernőnek és Kócsó Erzsébetnek ködő termelékenységi társulás jön létre. Az elmúlt évben négy ilyen társulás alakult, amelynek munkájában 112 tagvállalat és szakmaitársadalmi intézmény vesz részt Mielőtt még azt az illúziót keltenénk, hogy minden a Nikoletta Tímea, György Antal w+ökéletesehh renrihen van Miklósnak és Vőneki Etelkának 'egWKeieteseDD rendben van, Péter, Kónya Imrének és Masa Judit Ibolyának László, KaLmár Imrének és Barna Magdolnának Csaba, Szitás István Sándornak és Perec z Zsuzsannának Zsuzsanna Zsanett, Santa Jánosnak és Romsics Ilonának János, Szécsi Gáborinak és Dobó Máriának Szilvia Mária, Ginál Istvánnak és Huszár Katalinnak Gábor, dr. Zombory János Istvánnak és Iszaiy Máriának Dávid Péter, 'Ördög-Czinkus Lászlónak és Berkó Klárának László, Papp Istvánnak és Tari Erikának István, Bartyik Lászlónak és' Bába Editnek Norbert Laszlo, Rózsa Vincének és Kiss Ilona Editnek Gábor, Szatmári Károlynak és Farkas Margitnak Gábor, Fodor János Józsefnek es Balla Piroskának Szilvia Eszter, Szekeres Lajosnak és Varga Márta Margitnak Diána, Üjhelyi Dezsőnek és Nagy Erzsébetnek Richárd nevű gyermekük született. HALÁLOZÁS Horváth József, Vér ülés. Fodor János, Szántó Istvánné Páger Mária, Vetró István Mihályné Vajgel Erzsébet, Balla Mlklósné Pap Julianna, Balogh Istvánné Németh Erzsébet, Beesel József, Bernát Dezső, Boros András, Portseheller Emil, Vető András Marcell, Csete Mihályné Csiszár Rozália, Piri László György, Kurusa Ferenc, Bárkányi Aranka, Kisteleki József, ^H... dr. Fábián Ferenc, dr. Drégely ' lehetséges belső erőf >r-á=."iJózsefné Polezmer Ilona. Szabó _„,. „ " ,, Béláné Horváth Ilona Erzsébet, ,nak min<3sithe <5- Ezért a vál" Tokajl Lajos, Mudri Dezső, i 'alatt vezetőknek az eddigisánta Gyuiáné Bakuia Anna, i éknél is határozottabban kell Kovács Pál, Szanka Imre, | intézkedni a tervezés félszáraz-Varga József. Kettest a szervezes lejSzilveszter. svela Ilona. Mész;' ros ! 'esztésere, az elért eredméMikiósné Juhász Zsófia, vágó' nyek hasznosítására a korGyörgymé Bitó Mária. Tóth | S7ent módszerek éc eazkrtzölr Mihály, Mélypataki Béláné Gejer , 05 eS/'köz0K Krisztina. Bagi Ferencné Farkas "Ogadásara. Mária. Kiss Károlyné Tóth Julianna meghalt. | __ A. T. sietve le kell szögezni, hogy gondok is akadnak bőven. Lassú a fejlődés az anyagmozgatás és -szállítás szervezésében, a készletgazdálkodásban, az automatizálás és a számítógépes folyamatirányítás elterjesztésében. Sok még a tennivaló a vállalati szervezetek korszerűsítése terén, a belső érdekeltségi rendszerek korszerűsítésében, a veszteségfel táró módszerek meghonosításában, éppúgy, mint az anyaggazdálkodásban, vagy az új létesítmények szervezése terén. És ha az előbb hosszan lehetett a pozitív példákat sorolni, most legalább olyan terjedelmes listát lehetne a tennivalókról is összeállítani. A szervezés és a számítástechnika alkalmazása alapvető célja a vállalati hatékonyság javítása. Ez a tevékenység napjainkban egyre inkább a válla'at egyik t