Délmagyarország, 1982. november (72. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-16 / 269. szám

4 Kedd, T9S2. n<rremf>er TI?.' Üj burgonya­szedő gépfajta A mezőgazdasági gépeket gyártó szovjet vállalatok kö­zött kiemelkedő heh-et fog­lal ei arjazányi fOSZSZSZK) termelési egyesületi. Az Itt gyártott gépeket ma már nem nélkülözheti egyetlen eiyan nagygazdaság sem, ahol a burgonyatermeles a veze­tő .igazatok közé tartozik. Az ország számos részébe — tJJcrajnába és Belorussziába, a nem feketeföldi övezetbe, «z Uraiba é« Szibériába -L szállítanak rjazányi márkájú kombájnokat. Korábban. Rjazányban megkezdték a Druzsba bur­gonyaszedő kombájn sorozat­gyártását. Most ennél is tö­kéletesebb gépet terveztek, amelynek szerkezeti í-ész­egvaégei megbízhatóbbak. ESodjehez kepest az új gép Jóval termelékenyebb, s'llya és fémigénye nem növeke­dett (APN) Á pernye nemcsak hulladék A Zalaegerszegi Közúti Építő Vállalatnál biztató kí­sérletek folynak az útépítés és -fenntartás, költségeinek csökkentésére, helyi anya­gok felhasználására. Energia­takarékossági meggondolá­sokból kiindulva elsősorban azzal foglalkoznak, hogyan lehet a tömeges cement és bitumenfelhasználást csök­kenteni. vagy ezeket az anya­gokat helyettesíteni. Kísérle­teik a gazdaságosabb techno­lógiák kifejlesztését céloz­zák, amelyeket aztán orszá­gos alkalmazásra ajánlanak. Kidolgoztak például egy olyan aszfaltkeveréket, ame­lyikből 2—3 centiméter vas­tag réteg is elegendő, és amely egyben felületkiegyen­litésre is alkalmas. Legfontosabb műszaki fej­lesztési tevékenységük a ce­ment és a bitumen kötő­anyaggal készülő útalapok helyettesítésére irányuL * Biz azért fontos, mert az útépí­tés leganyagigényesebb része Hagyományok Tápén Stógészefci ásatások ered­ményei bizonyítják, hogy tá­jnak legrégibb fal építés­foamája a csömpölyegezés. Horváth Ferenc régész Gor­zsán tárt föl csömpölyegfalat, melynek idejét időszámítás előtti két és fél ezer eszten­dőire teszi. Az ilyen — ága­sok köré rakott egflmpölyeg­fahi — építkezést minden bizonnyal a" gyakori'"ár" éé belvizek pusztítása ellen kezdték el egykor alkalmaz­.ni a mint bevált gyakorlat, századunk 20-as éveiben is élt. Semmiképpen sem volt kizárólag tápai „ritkaság", hiszen több folyóimenti tele­pülés hasonlóképpen épít­kezett. Tápén is ez volt a leg­régibb falépítési szokás. Az 1950-es években még igen sok csömpülycgház állott Föl­végen. és Tigérliálon, sót még ma is áll egy-kettő, de ezok már a szegedi nagy iárvíz után épültek. A víz­szabályossáx előtt Tápé vizes­lápos terület volt, melyből apró szigetek emelkedtek ki. Ezekre építkeztek az itt élők. Kialakult utcák nem voltak, melynek emlékét ma is nyomon követhetjük a föl­végi Jelemen-sarokban. Bia­csj Jelemen Mihályék házát két évvel ezelőtt bontották el. A ház a fundamentom partos részén állott. Falaiban erős akácoszlopok voltak. Hogy miként épülhetett, arról Bence Pali bácsit fag­gattam. Elmondta, hogv elő­ször is a ház helyét simára nyesték, majd az anyaágaso­kat — a liáz négy sarkára és a középső íal közepére —- le­ásták. Akar a koronacsonkos. vagy a gyökeres végét tették «t földbe, először megégették­föstőlték a koraj korhadás ellen. Ezeket az ágasokat másfel méter mélyre tették, s erősen befúrkoz.ták. maid a szintezést követően a icoszorú­gerendázatba csapolták és mgányszögczAék fölső végü­ket. Az anyaágasok közé vé­konyabb oszlopokat is leástak, B azok fölső végét szintén a koszorúba rögzítették. Ezt követően a már megácsolt ajtó- és ablakfélfákat helyez­ték el, s a hozzájuk közel álló oszlopokhoz szegezték. Egy szoba-konyha-kamrás házhoz 12—14 parasztkocsi agyagra volt szükség, amit a faluszéli asvanvKQdörból hordtak meg. Alaposan be­locsolták, majd vastagon szalmával hintették. Hosszú kantáron lovakat eresztettek rá, mit ahogyan a nyomta­tás idején, s addig tapostat­ták a szalmás sarat, amíg a lovak lábán egy cafat sár sem maradt. Ezután kapával vágták finomra, majd villá­val a mönyétdérékú talics­káha rakták, azzal tolták a falváz közelébe. „A barkács­embör olyan fejem formájú csömpölyegöket tapsikolt, amiket az ágasok mellé ra­kott. Mire mindön ágast körbe rakott, a csömpölyegök összeértek, mingyán el is simította a tenyéri vei. Az ágasokhoz ví/szintesen is kö­töttek karcélokat, aztán mö­géncsak csömpölyegöztek, halattak főfelé. A vékony ágakat azér tötték oda, hogy a nyers fal né űjjön lé. Ügyes százmestör egy nap alatt két sort is beesőm pö­lyegözött, az egy méter ma­gas falnak felelt mög. Ami­kor elérte a koszorúgéréndá­kat, akkor a középső falat csinálta mög szalmátlan vertfalbúi." Vertfalú ház kevesebb volt mint csömpölyeges. Szegé­nyebb sorúak építkeztek így, akinek nem volt pénzük akáeoszlopfára. Vertfal épí­téséhez apróra zúzott; eny­hén nedvesített 6árgaföldet használtak, amit az ideigle­nesen leásott karók közé tett palincsdeszkák közé présel­tek élező, majd pedig simító fúrkóval Ahogy fölfelé ha­ladtak, úgy húzták egyre följebb a deszkákat s a földet már állásról dolgozták be. Az ajtók és az ablakok helyét a fai megépítését és kiszáradását követően hal­takkal vágták kl. „Olyanok voltak azok a fődfalak kerörn, hogy szikrádzott ben­nük az olájfejsze. Nagyon jó cigányszögnek köllött annak lönni, amelyik azokba bele­mont." Vertfalú lakóházat Laczi Árpád épített utoljára Tápén az 1950-es évek elején. Az­időben már inkább a vályog­ból való építkezés járta, majd hamarosan áttértek a tégla falazásra, amelyre maltert és — kívülről — kőport horda­nak fel a hagyományos sár­tapasztás helyett. Ifj. Lele József éppen az útalapok elkészíté­se. Egy köbméter alapbeton­hoz 170—200 kilogramm ce­mentet, egy köbmeter kavics­aszfalthoz pedig 100—120 ki­logramm bitument és húsz liter tüzelőolajat használnak fel. Mint a vállalati kísérle­tek igazolják, az útalapok készítése olcsóbban, kevesebb anyaggal és energiával is jól megoldható. Régen 'ismert, hogy az erő­művekben keletkező pernye nemcsak füst, a környezetre káros hulladék, ásványi alko­tóelemei a cementere hason­lítanak. A porrá őrölt szén elégetésekor ugyanazok a fo­lyamatok zajlanak le az erő­mű óriási kazánjaiban, mint a cementgyártásnál. A per­nye tehát nemcsak megjele­nésében, kötőanyag-tulajdon­ságaiban is a cementre ha­sonlít Felhasználásával las­san kötő útszerkezet alakít­ható ki, amelynek szilárdsá­ga végül is a cementbeton­nal azonos. A pernyebeton felhasználását a Vas megyei Egyházashol­lós—Egyházasrádóc közötti útszélesítésnél próbálták ki. Az eredmény ugyanaz lett mintha cementbetont alkal­maztak volna az aszfaltcs burkolat alsó. kiegyenlítő ré­tegének kialakításához. A pernye hasznosításával elér­hető energia- és anyagkölt­ség-csökkentést még nem számították ki pontosan, rea­litásában azonban senki sem kételkedik. Egy másik műszaki és gaz­dasági sikerük a vállalati szolgálati szabadalom alap­ján készülő hidegaszfalt Nedves kőzúzalékhoz hideg bitumenemulziót és pernyét kevernek, s az így előállí­tott anyaggal aszfaltozógép segítségével útfelület-meg­erősítést végeznek. Az együt­tes alkalmazással kihasznál­ják a bitumen ragasztó- és hidraulikus kötőképességét, valamint a pernye szilárd­ságnövelő hatását Az útfe­lületre hordott és lehenge­relt réteg egyszerre szilárd és rugalmas. Előnye, hogy nem kell a kőzúzalékot 160 fokon szárítani, a bitument felforrósítani. Így tonnán­ként 35—40 liter tüzelőola­jat takarítanak meg. T. A. Százötvenezer kilométeres távfűtővezeték A Szovjetunióban mintegy két és félezer településnek van városi rangia. Egvikben­másikban a fűtési idénv csaknem egész éven át tart. másoknál egv hónapnál is rövidebb ideig. A városok többsége azon­ban a mérsékelt éghajlati övben fekszik, ahol a házak fűtését októberben kezdik el és áprilisban feiezik be. A Szovjetunióban elsősorban a központi hőellátást tűzték ki célul, ami rendkívül gazdaságos, megbízható és környezetkímé­lő. A hőerőművek és a hőközoontok az ország hőszükségletének több mint hatvan százalékát adják. Ma az országban több mint 1500 hőerőmű és több ezer hőközoont üzemel. Az otthonok több mint 70 száza­lékát kapcsolták be » központosított hőel­látásba. Az ország fűtőanyag és energeti­kai tartalékainak körülbelül egyharmad részét erre a célra használják fel. A táv­fűtőhálózat hossza meghaladja a 150 ezer kilométert. Mit jelent a hőellátás egv nagyváros­ban? Az egymillió lakosú Don-menti Rosztov csupán tavaly a város fűtőanyag-energeti­kai bázisának a fejlesztésére és korszerű­sítésére több mint 30 millió rubelt fordí­tott. Jelenleg a központosított hőforrások hőjét mintegy 600 ezer ember élvezi. IA szükséges kalóriát mindössze négy hőerő­mű termeli. Az első a központi városne­gyedeket fűti, a két úi hőerőmű a nagv lakótelepeket. Végül a negyedik, amelv az ország legnagyobb üzemét a Rosztszel­mast látja el hővel, egyidejűleg az üzem dolgozóinak a lakásait Is fűti. A szervezés haszna Az elmúlt évi számszerű­síthető eredmények közül említsünk néhányat: A Borsodi Vegyi Kombi­nát műanyag-feldolgozó üze­mében 16 millió forinttal több eredményt könyvelhet­tek el, annak ellenére, hogy a dolgozók létszáma csök­kent. A Salgótarjáni Ruha­gyárban 2b százalékkal nö­velték a termelékenységet. A Magyar Villamos Művek Tröszt 21 nappal rövidítette a Gagarin Hőerőmű 200 MW­os blokkjának javítási ide­jét, és ezzel 21 ezer tonna fűtőolaj-megtakarítást értek el. A Medicor az egyszer használatos injekcióstű gyár­tásában 15 százalékos ter­melékenységnövelést és 2,5 millió forintos önköltségcsök­kentést valósított meg. A Graboplast Győri Pamutszö­Vő és Műbőrgyáf a magas­niktámzási rendszer beveze­tésével évi 1,2 millió forint­tal olcsóbban és lényegesen korszerűbb körülmények kö­zött tárolja az anyagokat, al­katrészeket és a készárut. A példák még hosszan folytat­hatók. • A felsorolás után joggal kérdezhetné bárki: megtálto­sodtak ezek az üzemek? Nem, erről szó sincs. Nem varázslat történt, csupán szer­vezés. Mégpedig jelentós eredményeket hozó üzem- és munkaszervezés, amelyről az dernizálására. Ez nem fö­iparí miniszter a Miniszter- löslegee pénzpocsékolás volt, tanács nov. 10-i ülésén szá- arról az így elért, majd há­molt be. Hiszen az elmúlt rommilliárd forintos több­fél évtized során 9,8 százfe- leteredmény tanúskodik, lékkai csökkent az iparban 1981-ben a szervezési intéz­foglalkoztatottak száma, mi- kedések nyomán csak az közben a termelés 17,4 szá- Iparban (az építő- és az élel­zalékkal növekedett. Ez te- szeripar nélkül) a már em­hát — ha a gépek, beren- lített többleteredmény mel­dezések és épületek értéké- lett 6400-zal kevesebb dolgo­nek növekedését is figyelem- zót kellett foglalkoztatni. Biz be vesszük — 30 százalékos a néhány adat is világosan élőmunka termelékenység- jelzi, hogy a munka- és növekedést jelent. Ez pedig, üzemszervezés további terv­ha a versenyképességünk ja- szerű fejlesztésével az ipar vitásának szorító kényszerére jelentős pótlólagos eröforrá­gondolunk, nem csekélység, sokhoz juthat A szervezés S ebben első helyen a vál- kiterjed a termelési folyama­lalati szervezés szerepét kell tokra, a kiszolgáló és mel­kiemelni. A népgazdaság léktevékenységekre, az új lé­egyensúlyi helyzetének javí- tesítmények építésére, a ré­tása ugyanis csak úgy lehet- giek rekonstrukciójára, 6őt a séges, ha a vállalatok ter- vállalati belső irányítási mékeikel a világpiacon ver- rendszerre is. Olyan korsze­senyképessé teszik és lépést rű szervezési módszerek vál­ta rtanak a követelmények- nak mind ismertebbé és szé­liéi. A belső tartalékok fel- les körben alkalmazottá, mint tárása és hasznosítása, a Vál- az értékelemzés, a „3 M" lalati gazdálkodás eredmé- módszer (amely nevét a moz. nyességének növelése, a ver- dulatelemzéses munkatanul­senyképesség fokozása a leg- mányozás és a munkaalakítás hatékonyabb módon a szer- elnevezéstől kapta). Mind vezettség javításával érhető nagyobb szerephez jut az er­eb gonómia, mint azember-gép­* környezet harmóniájának megteremtésére irányuló tu­Azt, hogy a tárcához tar- datos törekvés. S* a^ükSzeSt^ Fejlődnek a vállalatok kö­félmilliárd forintot fordítót- .tobb területi elv alapián mű­tak a munkaszervezés mo­HÁZASSÁG Páhán Dénes és Bánkl-Horváth Enikő Ágnes, dr. Both Ödön László és Rácz Erika Mária, Bánlak} Ferenc és Lencse Mária Erzsébet, Csányi István és Abra­hám-Tandarl Julianna. Katona Zoltán és Bagamérl Eva Mária, Kovács Ferenc és Tapodi Erika, Zentai Tibor és Csecsei Márta Klára, Szőke József és Lengyel Gabriella Aima, Vilim András és Rózsa Mária Erzsébet, Gulyás László és Szelei Márta Klára, Putzer László Jenő és Krier Gizella Anna, Varga Lajos és Fejes Erzsébet házasságot kötöt­tek. SZÜLETÉS Gémes Istvánnak és Gálfi Piroskának Bernadett, vtneze Ferencnek és Zámibokl Mária Rozáliának Ferenc, Onódl János­nak és Bihari Erika Mái-iának János, Németh Ferencnek és Tóth Máriának Beáta, Makra Sindornale és Csécsi Róz,ának Sándor, Papp Gyula Lászlónak és Muastk Eszternek Nóra Esz.ter, Vetró Lászlónak és Zsótér Gizella Katalinnak László, Regdon Géza Lászlónak és Ribli Éva Máriának Szilvia, Hédii Józsefnek és Cseh Éva Helgának Éva, Sebők Ist­vánnak és Burunkai Mária Annának Dóra, Váradi István Józsefnek és Gazsó Klárának Gábor, Horváth Józsefnek és Baosó Ildikónak Zoltán, Nagy Istvánnak és Bakos Editnek Csaba István, Kisalbert László­nak és Balogh Erzsébetnek Gábor, Molnár Józsefnek és Jankó Klárának Andrea, Dávid Istvánnak és Debreczeni Zsu­zsannának Szilárd István, Pósa Lajos Antalnak és Dombi Máriának Krisztián, Morvái Jánosnak és Hetyel Annának Anikó, Laczi Szilveszternek és Török Etelkának Norbert Szil­veszter. Dobó Andrásnak és Szabó-Bózsó Mártának Bettina, Kocsis-Savanya Bélának és ördög Magdolnának Orsolya, Pónusz Sándornak és Lázár Arankának Amád. Könyves Zoltán Tamás­nak és Kószó Éva Máriának Györgyi Éva. Szabó Sándornak és Horváth Máriának Richárd Imre. Stlll Józsefnek és Dékány Erzsébetnek József. Palika János Zoltánnak és Tornyt-Mol­nár Róza Katalinnak Tünde. Takó Ernőnek éa Kalmár Családi események Zsuzsannának Gábor, Kőrmöczl Lászlónak és Polyák Rozáliának Viktor, Nagy Ernó Sándornak éa Lukács Ilonának Ádám, Pördl Miklósnak és Kátai Erikának János István, Kolompár Ivánnak és Kolompár Máriának Eszter, Szigeti Jánosnak és Lévay Máriának Péter, Rádai Istvánnak és fealázs Erzsébetnek Linda Ilona, Bálint Zoltánnak és Borbás Tímea Anikónak Orsolya Emese, Rácz László Dezsőnek és Tóth Ágnes Gizellának Gergely, Huszta Istvánnak és Szilágyi Juliannának Marianna, Tóth Lajosnak és Szabó Ilonának Gergő Balázs, Jenel Istvánnak és Vidács Máriának Aliz, Csonka Jánosnak és Fodor Gizellának Judit, Varga Józsefnek és Dobó Gyöngyinek Dávid, Sza Mezi Istvánnak és Szabó Magdolna Margitnak Éva, dr. Bán Gyulá­nak és dr. Zslbrita Ágnesnek Tamás Menyhért, Piplcz Zoltán­nak és Un.gi Angéla Katalinnak Gergő, Bén Lászlónak és Laczi Zsuzsannának Andrea Edina, Magyar Ferencnek és Németh Editnek Adrienn, Juhász Mihály­nak és Nagy Máriának Attila János, Herczegh Mihály Sándor­nak és Tánczos Zsuzsannának Attila Mihály, Martomosl János­nak és Borbély Ju"«nnának Csaba, Császár Antalnak és Volfocd Máriának Anita, Kószó Szilveszternek és Gerencsér Éva Katalinnak Szilárd, Deme Gyulá­nak és Mészáros Julianna Piros­kának Katalin, Temesvári Antal Lajosnak és Lajos Katalinnak Tamás Antal, Korom Jánosnak és dr. Körtvélyessy Katalinnak Katalin. Czombos Lajosnak és Marosics Andreának Róbert, zádort Lászlónak és Galzó­Polyák Editnek Zsófia Aliz, Bodó Istvánnak és Fekete Erzsébet Máriának Katalin Erzsébet. Bröcsök Zoltánnak és Fürtön Zsuzsannának Zoltán, Lombfalvl Istvánnak és Homvácsok Kata­linnak Katalin, Bozóki Ferenc Imrének és Nemeth Mária Amurnak Csaba, Vass Antal Lászlónak és Németh Ilonának Nóra, Francia Bélának és Kariko Katalinnak Zsuzsanna, Sulyok Ernőnek és Kócsó Erzsébetnek ködő termelékenységi társu­lás jön létre. Az elmúlt év­ben négy ilyen társulás ala­kult, amelynek munkájában 112 tagvállalat és szakmai­társadalmi intézmény vesz részt Mielőtt még azt az illúziót keltenénk, hogy minden a Nikoletta Tímea, György Antal w+ökéletesehh renrihen van Miklósnak és Vőneki Etelkának 'egWKeieteseDD rendben van, Péter, Kónya Imrének és Masa Judit Ibolyának László, KaLmár Imrének és Barna Magdolnának Csaba, Szitás István Sándornak és Perec z Zsuzsannának Zsu­zsanna Zsanett, Santa Jánosnak és Romsics Ilonának János, Szécsi Gáborinak és Dobó Máriának Szilvia Mária, Ginál Istvánnak és Huszár Katalinnak Gábor, dr. Zombory János Istvánnak és Iszaiy Máriának Dávid Péter, 'Ördög-Czinkus Lászlónak és Berkó Klárának László, Papp Istvánnak és Tari Erikának István, Bartyik László­nak és' Bába Editnek Norbert Laszlo, Rózsa Vincének és Kiss Ilona Editnek Gábor, Szatmári Károlynak és Farkas Margitnak Gábor, Fodor János Józsefnek es Balla Piroskának Szilvia Eszter, Szekeres Lajosnak és Varga Márta Margitnak Diána, Üjhelyi Dezsőnek és Nagy Erzsé­betnek Richárd nevű gyermekük született. HALÁLOZÁS Horváth József, Vér ülés. Fodor János, Szántó Istvánné Páger Mária, Vetró István Mihályné Vajgel Erzsébet, Balla Mlklósné Pap Julianna, Balogh Istvánné Németh Erzsébet, Beesel József, Bernát Dezső, Boros András, Portseheller Emil, Vető András Marcell, Csete Mihályné Csiszár Rozália, Piri László György, Kurusa Ferenc, Bárká­nyi Aranka, Kisteleki József, ^H... dr. Fábián Ferenc, dr. Drégely ' lehetséges belső erőf >r-á=."i­Józsefné Polezmer Ilona. Szabó _„,. „ " ,, Béláné Horváth Ilona Erzsébet, ,nak min<3sithe <5- Ezért a vál" Tokajl Lajos, Mudri Dezső, i 'alatt vezetőknek az eddigi­sánta Gyuiáné Bakuia Anna, i éknél is határozottabban kell Kovács Pál, Szanka Imre, | intézkedni a tervezés fél­száraz-Varga József. Kettest a szervezes lej­Szilveszter. svela Ilona. Mész;' ros ! 'esztésere, az elért eredmé­Mikiósné Juhász Zsófia, vágó' nyek hasznosítására a kor­Györgymé Bitó Mária. Tóth | S7ent módszerek éc eazkrtzölr Mihály, Mélypataki Béláné Gejer , 05 eS/'köz0K Krisztina. Bagi Ferencné Farkas "Ogadásara. Mária. Kiss Károlyné Tóth Julianna meghalt. | __ A. T. sietve le kell szögezni, hogy gondok is akadnak bőven. Lassú a fejlődés az anyag­mozgatás és -szállítás szer­vezésében, a készletgazdálko­dásban, az automatizálás és a számítógépes folyamatirá­nyítás elterjesztésében. Sok még a tennivaló a vállalati szervezetek korszerűsítése te­rén, a belső érdekeltségi rendszerek korszerűsítésében, a veszteségfel táró módszerek meghonosításában, éppúgy, mint az anyaggazdálkodás­ban, vagy az új létesítmé­nyek szervezése terén. És ha az előbb hosszan lehetett a pozitív példákat sorolni, most legalább olyan terjedelmes listát lehetne a tennivalók­ról is összeállítani. A szervezés és a számítás­technika alkalmazása alap­vető célja a vállalati haté­konyság javítása. Ez a te­vékenység napjainkban egy­re inkább a válla'at egyik t

Next

/
Oldalképek
Tartalom