Délmagyarország, 1982. november (72. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-12 / 266. szám

PCnfek, 1982. november 12. 5 Játékválaszték A társasjátékoknak 40—45féle változata kapható a boltokban; — tájékoztat a Triál — a dobókockásak mellett olyanok is, amelyekhez elegendő, ha a gyerekek a figurákat, jeleket felismerik. Novembertől folyamatosan érkeznek a szocialista országokból importált modellvasutak, de minden igyekezet ellenére sem bizonyos, hogy valamennyi tartozékból elegendő lesz. Ami a diákat illeti: hozzávetőleg 200 mese- és kalandfilmből választhatnak a vásárlók, s van elegendő vetítőgép is. A logikai játékoknak körülbelül 55—60 fajtája kapható; fémépitőkből ez évben kétszer több lesz a tavalyinál. s a fából, illetve műanyagból készített építőknek is több változata ott sorakozik majd a boltok polcain. Felemás a kép viszont az elemmel működtethető játékokat illetően: autóból, kis járműből lesz elég, viszont nem mondható el ugyanez az olyan kelendő cikkekről, mint a varrógép. mosógép, porszívó. Ugyancsak gondot okozhatnak a bababútorok és a gyermekjárművek. Nem feledkeztek meg a gyerekek kedvenceiről. a plüssmackókról. műszőrméből készült állatfigurákról, és a babák is a legváltozatosabb külsővel és árban — tizenkettőtől több száz forintig — kaphatók. 'ttíasss^' e^etem és °vo7os A Központi Statisztikai Hivatal összeállítást készített arról, miként változott a lakosság időbeosztása az utóbbi másfél évtizedben, menynyi időt töltenek az emberek keresőfoglalkozással, mennyit utazással, házi munkával, mellékfoglalkozással, szórakozással, pihenéssel. A felmérés tanúsága szerint általában kedvezőek a változások: a kötelező munkaidő lerövidült, s a nők ma már háztartási munkával is egy órával kevesebb időt töltenek, mint másfél évtizeddel ezelőtt. így is a háztartási munkával töltött idő a nőknél átlagosan 4 és egynegyed óra. a férfiaknál egy óra és néhány perc, a kereső nők kevesebb időt tudnak a háztartásra fordítani, ezért a családjukban élő férfiak is nagyobb részt vállalnak belőle. A háztartási munka megrövidülésében lényeges szerepet játszott a gépesítés, különösen a mosógép elterjedése — és a korszerűbb fűtés is. Jelentékeny az az idő, amelyet a férfiak különféle építési és javítási, karbantartási munkákra fordítanak. A magánerőből épülő új lakások nagyrésze — elsősorban a községekben — a rokonok, barátok, munkatársak közös összefogásával készül el. A statisztikai adatfelvétel szerint minden' magánerőből felépült új lakásDaruvonulás Majdnem későn érkeztünk. A nap már nyugodni készült a hideg-kék őszi égbolton. Alig arasznyira izzik a puszta pereme fölött. Vörös gömbje előtt méltóságteljesen szárnyaló madarak árnyképe látszik. (Fantasztikus kép. Ha fényképen ' látnánk giccsnek mondanánk). Krúgatásukról ismerjük föl a sziluetteket: darvak. Látogátásunk ma nekik szól. Egyhangú szikespuszta közepén vagyunk, a darvak „hagyományos'" megszálló helyén, éjszakai szállásán. Nem túl nagy, szabálytalanul kanyargó, szikes mocsár terül el előttünk. Folyómeder lehetett évezredekkel ezelőtt. Sötétzöld foltokban tenyészik a sziki káka. A sűrű, de csenevész nádas bugáit rozsdavörösre festi a lenyugvó nap. Másutt a meder víztelen, szürkésfehér iszapjából zsombékok mozaikja emelkedik ki. Odább egészen * száraz a meder: nyulat, fácánt látunk benne gyalogolni. A legmélyebb helyen azonban áll a víz. Kis szikes tó terpeszkedik itt. Pézsmapocok úszik erőteljesen a parii vízben, hosszan elnyúló hullámokat hagyva mága mögött. A Víztükör középiáján hatalmas fehér fólt: ezernyi dankasirály lebeg ott a csendes vízen. Szorosan egymás mellé húzódva készülnek az éjszakai pihenőre. Mindez együtt elbűvölő látvány. E kis mocsár a Magyar Alföld két-három évszázadelőtti arculatának változatlanul maradt hírmondója. És a légtérben? Ezernyi, tíze-ternyi madár. Három égtáj felől igyekeznek a tó 'elé — mintha mágnes húzná őket — a kacsa-, lúd- és darutömegek. A mezőgazdasági területekről jönnek, ahol nappaloztak. Nemcsak a háborítatlan pihenőhely, de az ivóvíz is csábítja őket. Begyük megtelt a földeken felszedett magvakkal, főleg kukoricával. Erre inniuk kell. A kacsák — tőkés és böjti récék — csapatai szürke foltokként tűnnek fel a látóhatár égsávján. A mocsár fölé érkező csapatok rendje folbomlik. Zűrzavaros kiáltozás közben ereszkednek a vízre. A ludak — nagylilikek — rendezett csapatokban érkeznek Százas, kétszázas osztagaik csengő „liliklilik" hangja messziről hallható. Vagy kétezer lúd telepszik itt le, a többi sebesen szárnyal tovább. Azok másutt éjszakáznak. A fokozatosan szürkülő ég alján 10—15 közeledő darucsapat tűnik fél. A vonalba vagy „V"-alakba rendezett csapatok messziről egymással keveredni látszanak, pedig szigorú rendben folyik a röpülés. Közelebb érnek. Megtelik fölöttünk a levegő a hosszan, nyújtott nyakkal és lábbal szárnyaló nagy madarakkal. „Kru-kru-kru" hangjuk kürtszerűen harsog. Egymás után landolnak a közeli réten. Negyedórán belül mintegy kétezer-kétezer-ötezáz madár érkezik. Sűrű csoportokban álló tömegeik nagy. szürke foltokként válnak ki a rét zöldjéből. Még mindig újabb csapatok Jönnek. Leírhatatlan a mozgás és a lárma. Perceken belül besötétedik. Megszűnik a mozgalom, csöndesül a hangzavar. Elérkezett a pihenés ideje — gondoljuk. És ekkori Mintha vihar tört volftá ki. Fölkerekedik egyszerre a több ezer daru és földközelben röpülve szárnyal a tópartra. A kmeatás, szárnysuhogás zaja tninden eddigit fölülmúl. Egymás szavát is alig értjük a lármában. Végre néhány perc alatt elcsöndesül a puszta. Pihennek a Vándormadarak hajnalig. Felejthetetlen élmény volt. A hajdan Magyarországon is fészkelt daru ma már csak átvonuló, védett madarunk. A Keleti- és Balti-tenger környéki országokban költ. Ősszel és tavasszal tömegesen vonul át Alföldünk délkeleti, keleti részein. Az átutazó csapatok ragaszkodnak a megszokott útvonalhoz. Szálláshelyeiken — a mindénkori időjárás és táplálkozási viszonyokhoz mérten — hosszabb-rövidebb ideig pihennek. Évről évre megismétlődő mozgalmuk hazánk egyik kiemelkedő madárnevezetessége. Dr. Marián Miklós ra 300 tízórás munkanapnak megfelelő időt fordítanak. Még mindig meglehetősen hosszú, s az elmúlt másfél évtized alatt valamivel nőtt is a közlekedéssel töltött idő. Ennek oka elsősorban az ingázás növekedése, 20 évvel ezelőtt 613 ezren, 1980-ban már egymillió 53 ezren naponta nagyobb távolságról jutnak el munkahelyükre, s az ingázók átlagosan két órát töltenek naponta közlekedéssel, de akik helyben dolgoznak, azok is több mint egy órát utaznak naponta. Némileg emelkedett a háztáji és kisegítő gazdálkodásra fordítdtt idő. Jelenleg a lakosságnak csaknem fele foglalkozik kistermeléssel, s az így gazdálkodó háztartások tagjai naponta átlagosan több mint 2 órát töltenek ezzel. Ez az idő azonban foglalkozásonként és társadalmi rétegenként, csoportonként erősen differenciálódik: a háztartásbeli nők és a viszonylag fiatal nyugdíjasok lényegesen több időt fordítanak e tevékenységre, mint a munkahellyel rendelkező keresők. A mezőgazdaságban dolgozók lényegesen több időt töltenek munkával, mint az értelmiségiek Egy állatgondozó férfi például csaknem két és egynegyed órával többet dolgozik naponta, mint a dolgozók átlaga, s a hasonló foglalkozású nőknél a különbség még nagyobb. A mezőgazdaságban dolgozóknak az átlagosnál gyorsabb életszínvonal-emelkedése mögött tehát az átlagosnál lényegesen nagyobb munkaráfordítások állnak. Nagy a különbség az egyes megyék lakosságának munkával töltött ideje között is. Szolnok és Szabolcs-Szatmár megyében például hosszabb. Baranya, Komárom és Győr-Sopron megyében rövidebb a munkával töltött idő. Ezzel is lemérhető, hogy a korábban gazdaságilag elmaradott megyék a megnövekedett életszínvonalat nagyobb munkaerő-ráfordítások árán érték el. Növekedtek az elmúlt másfél évtizedben a szabadon beosztható idő, s ezt legtöbben a televízió műsorainak nézésével töltik. A könyvek olvasása némileg háttérbe szorult az utóbbi években, s elsősorban a szellemi foglalkozásúak, a fiatalok és a nyugdíjasok életében tölt be még ma is lényeges szerepet. Ugyancsak a fiatalok, a városi lakosok, illetve az értelmiségiek' élnek gyakrabban az otthonon kívüli művelődési lehetőségekkel. Értekezlet, Visszaköszönnek a mondatok. Csupa olyasmiről hallok. amiről már sokszor. Szívom a cigarettát. iszom az üdítőt, firkálok. Az értelmetlennek tűnő szóözön körülbelül úgy fáraszt és idegesít, mint a várakozás egv hosszú, bolti sorban, melynek végén közlik. nincs amiért álltam, vártam. Fáradtságomban és Idegességemben — lesz ami les- — fölszólalok és a't mondom, hogv ez így célt tévesztett, értelmetlen. Bele is pirulok, hiszen vendég vagyok itt. kívülálló „A segítő szándék mondatja" — hebegem sután, bocsánatkérőn és őszintén. Erre megenyhülnek valamelyest a döbbent arcok. Már belátom, ugvancsak elhamarkodtam az ítélkezést. A magvarázat előtt még némi személyes emlékidézéssel kell próbára tennem az olvasó türelmét. A mostani nosztalgiaözönben legendáriumként kezelt 60-as években volt szerencsém diákoskodni. A felsőoktatási intézményekben akkoriban nem volt k közművelődési bizottságok. mint a mostaniakbán. Emlékeim szerint negvedann"it sem beszéltek nekünk* a művelődés oromlémáiról egvéni és csoportos kulturálódási lehetőségeinkről és kötelességeinkről, mint a mai diákoknak. Nem volt, klubunk, de még tanulásra alkalmatos helvünk sem, legföljebb a kollégiumi. társalgónak nevezett rideg hodály — az éjszakai órákban. A városban (Szegedről vaij szó természetesen) nem volt fedett uszoda, sem sportcsarnok, sem ifjúsági ház. sem mozi-színház. Egyik szökőkút sem zenélt. Nem agitáltak bennünket amatőr művészeti csoportokba, színháfc-. "hangverseny-, és tárlatlátogatásra, művelődési központok rendezvényeire (nem is voltak központok. csak kultúrházak). Csakhogy... Az egyik szobatársnőm elcipelt ..a Paál Istiék Óriáscsecsemőjére." A másikkal . Ajtay Andort nézni mentünk a színházba. Évfolyamtársam kiterítette elém a köyvtárban a Tiszatájsz&mot és azt mondta: „Olvasd el. Nagy zűrje van miatta az Ördögh-fiókának". Szepesi Attila minden délben szomorkásán fogyasztotta az ebédnek nevezettet a szomszédos asztalnál. Egv másik fiú (szintén költő). Juhász Ferenc műveit elemezte a strandon. Az egvik tanárom kijelentette, ahogy mi a KISZ-életet csináljuk, annak semmi értelme, gondolkodjunk és változtassunk. A másik a nacionalizmusról és a hazafiságról beszélt a kocsmában, ahol a vak zongorista zenélt. A harmadik a népesedés ügyeiről. a negyedik a régi tanítóképzőről; az ötödik szerint azért vagyunk a világon. hogy valahol otthon legyünk benne, mint ezt Tamási Aron megmondotta volt. Vagyis: emlékezetem szerint voltak művelődési élményeink. „Egyetem és a város" címmel fórumot rendezett szerdán délután a József Attila Tudományegyetem közművelődési bizottsága A tanácsok és a művelődési házak képviselői, valamint az egvetemi KlSZ-szervezetek közművelődési reszortfelelősei ültek egymással szemben. Azzal a céllal, hogy ötleteket cseréljenek: hogvan lehetne bővíteni a kapcsolataikat, mit tehetnének az egvetemek a városi közművelődésben — és viszont. Ezen az értekezleten pirultam, fönt említett fölszólalásom után. „Nem akarok vitatkozni" — csattant rögtön az enyémre az egyik egyetemista lány hangja. Majd röviden arról beszélt, hogv igenis értelmes ez a találkozás hiszen legalább megismerik az illetékeseket, honnan tudják másként, hova, kihez, miért menjen a művelődni vágyó egyetemi polgárok serege? Tényleg. Honnan tud iák? Hiszen folytonosan változó arcú ez a tömeg, a régiek elmennek, jönnek az újak. Másrészt viszont micsoda kérdés? Hiszen az egyetemi közművelődést, mint többször említettem, állandó bizottság irányítja, koordinálja. szervezi. Megjelennek tájékoztató műsorfüzetek, újságok, vannak plakátok és mehet a hír szájról-szájra is. Ha még az „aktív mag", a rendszeresen művelődő pár száz egyetemista is csak ott tart,-hogy szeretné tudni, hol találtatnak ebben a városban a kultúra értékel a művelődés alkalmai — . mennyire lehetnek tájokozottak a többiek? Félreértés ne essék: sok mindent csinálnak a hallgatók, amit ma „közművelődési tevékenységnek" szokás nevezni. Az intézmény falain belül és azon kívül is. a városban és a megyében. Az oktatók is. De még többet szeretnének, amint ez az értekezleten kiderült (s amely már ezért sem lehet haszontalan). Csak Yiem tudják pontosan, hol és ha. gyan „közművelődjenek", vagy „közmüveljenek", amint ez szintén kiderült És nem nyilvánvaló még, hogv közülük vajon ugyttpazok. a tevékenységek kivánnak-e a mostaninál több vagy más lehetőséget? Az is kérdés, hogy e több és más művelődési alkalom láttán megmozdul-e a passzív tömeg, a mai egyetemisták érdektelennek Utulált többsége? Az értekezleten tájékoztatták őket arról, hogy a művelődési házakban is felléphetnének az egyetemi művészeti csoportok; hogy a megye egyszemélyes kultúrházaiban is lenne dolguk; hogv a Szegedi Műsor című kiadványban közölni lehetne az egyetemi művelődési programokat is. Mindazonáltal bizonytalan vagyok: kapnak-e most már az aktívak (netán a passzívak) valódi művelődési élményeket? * „Jó kis város ez a Szeged. Csak a közlekedés, az ne lenne ilven borzasztóan lassú." Ezt nem az értekezleten, hanem a minap a villamoson mondta egy srác a társának; a hónuk alá csapott jegyzetek láttán egyetemistáknak gondoltam őket. Vajon mit ielent nekik: jó kis város? Remélhetőleg azt is, hogy bár valóban lassú a közlekedés, azért érdemes néhanapján elindulniuk, valahova a városba. a kultúra kincseiért, a kulturálódás élményeiért. Sulyok Erzsébet Sciíieivi-inyvlári Műhely Templomrestaurálás Befejezték a XII. századbeli tari templom restaurálását. Az Országos Műemléki Felügyelőség szakemberei 1978-tól mostanáig kívülbelül fölújították az épületet. kezük nyomán az ere- j deti szépségében tárul fel azj 1200 körül emelt eevhajós > román kori első templom. A Somogyi-könyvtár periodikájának idei harmadik száma ismét gazdag és érdekes helytörténeti tanulmányokat közöl, élükön két iskolalörténeti dolgozattal. Dr. Muszka László nyugalmazott főiskolai docens— tantárgytörténeti munkássága mellett — évek óta kutatja a szegedi tanítóképző történetét. A város hajdani, méltán jó hírű oktatási intézményének (melynek a mai tanárképző főiskola a jogutódja) 1849 és 1867 közötti története a tiiöát közölt tanulmányrészlet tárgya. A másik iskolatörténeti írásban Dombrádi Anna nyugalmazott tanítónő a rókusi iskoláról adja közre emlékeit. Szeged múltbeli zenei életének jeles alakjáról. Ericsay Ferencről Platthy Pál emlékezését közli a Műhely a karnagy, és a hazai ellenállási mozgalomban szerepet vállalt Platthy tábornok, Szegeden találkozott a 9. honvéd gyalogezred tisztikarában. Érdekes információkat tartalmaznak az Adalék-rovat írásai, például a szegedi dohány franciaországi hírnevéről (dr. Palásti László nyugalmazott főiskolai docens francia lapokból derítette fel), avagy Rerrich Béla kertművészetéről. Péter Lászlónak, a Műhely felelős szerkesztőjének a közelmúltban megjelent munkája, á Szeged című útikönyv a léniája a Vita-rovatnak. A Panoráma-könyvről dr. Kristó Gyula egyetemi tanár és dr. Tóth Imre egyetemi adjunktus írt bírálatot, amelyekre a szerző válaszolt. Sajnálatosan egyikük sem kerülve el a személyeskedés felhangjait. Utátadás Deszken Meg'ZŰnt a veszélyes kanyar A mai nappal befejezett- szűnt az eddigi veszélyének tekinthető a KPM Sze- derékszögű útkanyar. gedi egyik Közúti jelentős Igazgatósága idei úthálóAz útkorrekció mintegy 10 millió forint beruházást igényelt. Tegnap, csütörtökön zatfejlesztése. Deszken. a 43- még az útburkolatfestők dolas főút átkelési szakaszán goztak a községben, ma pemintegy 900 méteres új nyomvonal építésével megdig már az új nyomvonalon haladhat a 43-as út nem zetközi forgalma. Dér István képei n Szegedi festőművész Dér István kiállítását rendezik meg a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum termében a megnyitó tegnap, csütörtökön volt. a tárlatot november 25-ig tekinthetik meg az érdeklődők. Istápolók iskoiapsdban Oroszlánok, kakaduk, majmok és más állatok ápolói ülnek az iskolapadban minden szerdán a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Mesterségük fogásait eddig a gyakorlatban sajátították el, illetve Pécelen szerezhettek kisállat-tenyésztői szakképesítést. Miután a Művelődési Minisztérium ez év tavaszán önálló szakmának ismerte el az állatkerti állatápolást, a budapesti állatkert megszervezte a szakmunkásképzést. A szeptemberben megkezdődött oktatás szerdánként reggeltől késő délutánig tart. A tanfolyam 25 résztvevőjének többsége Budapesten dolgozik, de akadnak köztük a veszprémi, a kecskeméti. a győri és a jászberényi állatkert munkatársai is. (A jászberényi egyébként kurriózum. -hiszen az Opel Művek zooparkján kívül ez • a második európai üzemi i állatkert fenn'-rinja a Lebe' Hűtőgépgyár.) Az fit»záz órás vápzSs során a fiatalok el.sőeo-Nm 41'attsnt tanulna'"- sz eevsejtáéktől áz pmK°rv -aNisú majmokig szinte valamennyi állatfajjal megismerkednek. Az új szakma tanulóinak első csoportja jövő év novemberében kap szakmunkás-bizonyítványt.