Délmagyarország, 1982. november (72. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-03 / 258. szám

h rMo á • L YILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! 72. évfolyam 258. szám 1982. november 3., szerda Ara: 1,40 forint AZ : MSZMP SZEG E D VÁ R ÓSI • • Kádár lános fogadta I Illést tartott a bolgár miniszterelnököt a megyei tanács vb Grisa Filipov látogatása Győrben Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára kedden a Központi Bizottság székházában fogadta Grisa Filipovot, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagját, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnökét, aki Lázár Györgynek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökének meghívására hivatalos, • baráti látogatáson tartózkodik hazánkban. A szívélyes, baráti légkörű találkozón, amelyen részt vett Lázár György, véleményt cseréltek a pártjaink és országaink közötti együttműködés továbbfejlesztésének időszerű feladatairól. A megbeszélésen jelent volt Sebestyén Jenő, hazánk szófiai és Boncso Mitev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete. A nap folyamán Grisa Filipov megbeszélést folytatott Havasi Ferenccel, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjával, a Központi Bizottság titkárával a magyar—bolgár gazdasági együttműködés fejlesztésének kérdéseiről. A tárgyaláson részt vett Sztanis Bonev, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, az Állami Tervbizottság elnöke. Mari) Ivanov, a külügyminiszter első helyettese, Roska István külügyminiszter-helyettes, valamint Sebestyén Jenő és Boncso Mitev. Megbeszélésekre került sor a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekről, a bolgár miniszterelnök kíséretében levő személyiségek és magyar partnereik között is. Veress Péter külkereskedelmi miniszter bolgár kollégájával, Hriszto Hrisztovval tárgyalt; Roska István Marij Ivanovval folytatott eszmecserét. Gábor András ipari miniszterhelyettes Jordán Tenov gépipari és elektronikai miniszterhelyettessel találkozott; s megbeszéléseik eredményeként a Technoimpex, a Transelektro, valamint a magyar forgalmazók vezetői 1985-ig szóló gyártásszakosítási egyezményt írtak alá a bolgár Balkancarimpex külkereskedelmi vállalat képviselőivel elektromos és motoros targoncák gyártásáról. Ezeket a korszerű anyagmozgató gépeket a KGST szakosodási ajánlásoknak megfelelően immár második évtizede, zömében a bolgár ipartól szerzik be az itthoni felhasználók, csupán ebben az évben 40 millió rubelért érkeznek hazánkba ilyen berendezések. Grisa Filipov. és kísénete keddi programja során Győr városába látogatott. A vendégeket vidéki útjukra elkísérte Veress Péter külkereskedelmi miniszter, Roska István külügyminiszter-helyettes és • Sebestyén Jenő, hazánk szófiai nagykövete. A bolgár vendégek látogatást tettek a Rába Vagonés Gépgyárban, ahol Háry Béla, az MSZMP Győr-Sopron megyei bizottságának első titkára, Lombos Ferenc, a Győr-Sopron megyei tanács elnöke Gábor András ipari miniszterhelyettes és Horváth Ede, a Rába-gyár vezérigazgatója fogadta őket. A gyárlátogatás alkalmával Horváth Ede tájékoztatta Grisa Filipovot és kíséretét a magyar ipar egyik legkorszerűbb üzemének tevékenységéről. Grisa Filipov nagy elismeréssel szólt Rába-gyári tapasztalatairól és kifejtette, hogy a kapcsolatok elmélyítése érdekében olyan terméktípusok kialakítására • volna szükség, amelyek le. hetővé teszik a szélesebb kÓrH kooperációt. Hangsúlyózta, hogy a kétoldalú gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztésében fontos szerepe lehet a győri gyáróriásnak. Segíteni kell az üzemek és a különböző gazdasági szervezetek közötti közvetlen kontaktusok kialakítását, amelyek a jövőben az együttműködés minőségileg új szakaszát jelenthetik. Arra is figyelni kell, hogy a két ország vállalatai a világpiacon együttműködő partnerekként jelentkezzenek. A bolgár vendégek a tájékoztatót követően megtekintették a Rába Vagon- és Gépgyári futómű gyáregységét. Győri programja végeztével Grisa Filipov és kísérete az esti órákban visszatért Budapestre. Fejlődés a szegedi járásban — Korszerűbb államigazgatás Ügyintézés hétköznap — Szombati szolgáltatások A Csongrád megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnap, kedden Szegeden ülésezett. A testület az előterjesztések után megvitatta és elfogadta a szegedi járási hivatal munkájáról szóló beszámolót. E napirend vitájában részt vett és felszólalt dr. Somogyi Ferenc, az MSZMP szegedi járási bizottságának első titkára is. A végrehajtó bizottság az elmúlt három év munkájának értékelése során megállapította, hogy egységesebb az irányítás, kiforrottabbak a vezetési módszerek, megfelelően érvényesülnek a hivatal tevékenységében az illetékes párt- és felsőbb tanácsi szerv iránymutatásai, állásfoglalásai. Fejlődött az együttműködés a szegedi tanács és vonzáskörzetébe tartozó községi tanácsok között is. A hivatal jól segíti a községi, illetve nagyközségi tanácsokat a lakossági kapcsolatok erősítésében, a tervek előkészítésében. Ennek során a települések szerepkörüknek megfelelően fej[ lődtek. A megyei tanács végi rehajtó bizottsága képet kapott arról, hogy miképp alakult a szegedi járás népessége, kommunális, kulturális, egészségügyi, kereskedelmi helyzete. A szegedi járás lakossága meghaladja a 76 ezret. A népesség száma azonban az elmúlt tíz év alatt 4,9 százalékkal csökkent. Ez a folyamat az utóbbi két-három évben lelassult, és főként a Szeged vonzáskörzetébe tartozó községek lélekszáma emelkedett. A lakosságnak 41,8 százaléka külterületen él, s ez a tény is meghatározza a tanácsok feladatait. Jelentős arányt képviselnek az ingázók, naponta 12 ezren ülnek autóbuszra vagy vonatra. A végrehajtó bizottság a községek népességmegtartó képessége fokozása érdekében hangsúlyozottan foglalkozott a lakásépítéssel. A járásban az elmúlt ötéves tervben 2116 lakás helyett 2709 épült fel. Megállapította a testület, hogy Először Szegeden Átadták a KISZ—OTP-garzonokat A KISZ KB legutóbbi kongresszusán határozat született a fiatalok lakáshoz jutási lehetőségeinek könynyítéséről és segítéséről. Nem sokkal ezután látott napvilágot az a megállapodás, melyet az ifjúsági szövetség központi bizottsága és az OTP vezérigazgatósága írt alá. Ennek értelmében a KISZ és az OTP a maga eszközeivel és lehetőségeivel támogatja a fiatalok úgynevezett kétlépcsős lakásvásárlási programját. Az országbafi elsőként Szegeden készültek el az ifjúsági garzonlakások, a KISZ Szeged városi bizottsága és az OTP Csongrád megyei Igazgatósága gyors és eredményes együttműködése nyomán. Tegnap, kedden délelőtt az Ifjúsági Házban került sor a 60 tulajdonos lakása helyét eldöntő sorsolásra; melyen részt vett Papos Lászlóné, a Csongrád megyei pártbizottság képviseletében, Prágai Tibor, a Szeged megyei városi tanács elnökének általános helyettese, Bódt György, a KISZ KB tagja, a Csongrád megyei KISZ-bizottság első titkára és Novákné Halász Anna, a Szeged városi KISZbizottság első titkára. A 35 négyzetméteres egyszoba-összkomfortos lakások megvásárlásához 88 ezer forint készpénzt kellett befizetnie azoknak a fiataloknak, akiknek pályázatát munkahelyük KlSZ-alapszervezete és a KISZ városi bizottsága elfogadta. A pályázatok elbírálásánál elsősorban a szociális helyzetet és a közéleti tevékenységet vették figyelembe, de bizonyos előnyökben részesültek azok, akik ifjúsági takarékbetétkönyvvel rendelkeztek. Ez ugyanis lehetőséget biztosít egyrészt arra, hogy az előtakarékosság során összegyűjtött pénzösszegre most ugyanannyi kölcsönt nyújtson ' az OTP, másrészt ez előnyt jelent a későbbi nagyobb lakás vásárlásakor. Az OTP ugyanis vállalja, hogy öt éven belül lehetőséget ad — a második lépcső — a több szobás lakás megvételére. Az első tulajdonosok az Északi és Rókus városrész öt különböző házában kialakított lakásokba költöznek be. Az akció folytatódik, hiszen a VI. ötéves tervidőszakban 300 garzonlakás építését tervezték. A jövő év tavaszán még 40 lakás átadására kerül sor, a további kétszáznak pedig a tervidőszak végéig kell elkészülnie Szegeden. K. K. a VI. ötéves terv lakásépítési előirányzata időarányos teljesítése nem megfelelő, bár nagyon sok helyen a telekellátás lényegesen jobb, mint korábban. E kérdés kapcsán hívta fel a hivatal figyelmét arra, hogy a jövőben is minden támogatást adjon meg a tanácsoknak a magánerős építkezés feltételeinek javításához. A kommunális helyzet illusztrálására néhány adat. Belterületen a villamosenergia-hálózatot teljesen kiépítették, a tanyavilágban 45 százalékosan. Szép eredményeket mutathat fel Üllés és Kistelek a vezetékes földgázszolgáltatás fejlesztésében. A hivatal koordinációjában több községben is megkezdődött a gázhálózat kiépítési lehetőségének felmérése. Kisteleken. Mórahalmon. Rúzsán jelentős előrelépés történt a szennyvízelvezetés és -tisztítás terén, ám a többi helyen is szorgalmazzák az ilyen kommunális lehetőségek bővítését. hiszen ez záloga a település további terebélyesedésének. > A hivatal közreműködésével készült szolgáltatásfejlesztési tervek tükrözik a lakossági igényeket. Megfelelő az áruellátás, s többékevésbé a járás területén ezt az áfészek szervezik. Észrevehető a javulás a társadalmi összefogásban is. Az elmúlt három év alatt több mint 50 százalékkal nőtt az egy lakosra jutó társadalmi munka összege. A végrehajtó bizottság elismerését fejezte ki a járási hivatalnak irányító, szervező és ellenőrző tevékenységéért, de rámutatott arra, hogy a testületi önállóság és egyéb fejlesztési feladatok sikeres teljesítése érdekében még fokozottabb segítséget kell nyújtani a helyi tanácsoknak. Megvitatta a vb az államigazgatás egyszerűsítésének, korszerűsítésének tapasztalatairól szóló beszámolót is. Az elmúlt évekoen kiemelt figyelmet és zöld utat kaptak a tanácsi ügyintézés egyszerűsítését elősegítő intézkedések, törekvések. Jelentős mértékű a szemléletváltás, ami a reformok hatásaként bekövetkezett. Erősödött az öntevékenység. jobb a testületek és tisztségviselők helyi kezdeményezése. Valamennyi városi és számos nagyközségi tanács végrehajtó bizottsága állandóan napirenden tartja ezt a kérdést, értékeli és meghatározza a további feladatokat. A tanácskozáson jelenlevő dr. Kolláth Györgv a Minisztertanács Tanácsi Hivatalánali főosztályvezető-helyettese elismeréssel nyilatkozott a Csongrád megyében tapasztalható tanácsi korszerűsítési törekvésekről. A következő téma, ame, lyet a vb megvitatott, szintén nagyon sok olvasónkat érint. A testület arra kéri választ, hogy a nyújtott munkaidőben milyen az ügyintézés. A tapasztalatokat és tanulságokat a megyei népi ellenőrzési bizoi; ság egyik vizsgálata szo; gáltatta. E szerint a meg különböző városaiban 30—4 százalék azoknak az aránya akik ügyes-bajos dolgaikat a munkaidő alatt intézik. A? is megállapítást nyert, hogy a megkérdezettek 96 százaléka a tanácsi szervek ügyfélfogadási idejével, 87 százaléka pedig a szolgáltatók nyitvatartási rendjével elégedett. Természetesen ez nem olyan arány, amelyen ne kellene javítani. Végül az ötnapos munkahét bevezetésének eddigi eredményeit mérlegelte a testület. Az iparban a vállalatok fő célkitűzései megvalósultak, az átállás lényeges gondot nem okozott, a termelés, a termelékenység a tervezettnek megfelelően alakult, sőt növekedett. A kiesett munkaidő pótlását műszaki-szervezési intézkedésekkel, a veszteségidő csökkentésével és a lehetőségek jobb kihasználásával érték el. Például a gumigyárnál, a baromfifeldolgozó vállalatnál, a ruhagyárnál, a kéziszerszámgyárnál a teljesítménykövetelmények növekedtek. A szolgáltatást végző intézmények, vállalatok többsége általában arra törekedett, hogy szombaton is a lakosság rendelkezésére álljon. Azok az .egységek, melyek zárva tartanak, nem okoznak gondot, fennakadást az ellátásban. A posta szolgáltatásait azonban több kritika érte. Szombaton a városokban csak 12 óráig, Szegeden 14 óráig lehet pénzt feladni, és ez zökkenőket okoz az üzleti életben. Kereskedelmi tanácskozás Kedden, a Magyar Kereskedelmi Kamarában szakértői tanácskozás kezdődött a KGST-tagállamok és Finnország kereskedelmi eljárásainak egyszerűsítéséről. A tanácskozáson, amelyen a KGST-tagországok és a , Finn Köztársaság együttmű| ködési bizottságának külke' reskedelmi okmányegyszerűsítési szakértői vesznek részt, összegzik a korábban kidolgozott ajánlások megvalósításának tapasztalatait, és új ajánlásokat fogalmaznak meg. A szakértői tanácskozást ezúttal 5. alkalommal rendezik meg. A korábbiakban hat ajánlást dolgoztak ki a kereskedelmi eljárások könnyítésére, amelyeket továbbítottak az ezzel foglalkozó nemzeti szervezeteknek. Mindezek elősegítik, hogy fokozatosan egységes okmányrendszer alakuljon ki a KGST-tagországok és Finnország külkereskedelmében. A budapesti szakértői tanácskozáson többek között megvitatják a vasúti. a közúti fuvarlevél modellje kialakításának, a külkereskedelmi szerződéses és biztosítási okmányok egységesítésének lehetőségeit. Emellett hozzálátnak a kétoldalú számítógépes információs rendszerek előkészítéséhez is. (MTI)