Délmagyarország, 1982. november (72. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-12 / 266. szám

Péntek. 1982. novemVr 12. A pápaság története Gergely Jenő könyve Az utóbbi negyedszázadban hazánkban is — hívók es nem hivők körében egyaránt — megnőtt az érdeklődés a pápaság iránt. Ebben többek között olyan események játszottak szerepet, mint XX11I. János pápa kiBérlete az egyház aggiornaznentójára, bckeenciklikája, a II. Vatikáni Zsinat ese.menyei, VI. Pál pápa béketnyilatkozatai, öt földrészen jtett utazásai, „keleti polltiKája", a Vatikán és a maigyar állam közötti kapcsodat rendezése 1964-ben, hoszszas huzavona után a Mindiszenty-ügy lezárása 1971ben, Kádár János látogatása a Vatikánban 1977-ben, jós közel fél évezred után hz első nem olasz pópa, ír. pános Pál megválasztása |1978-ban, melynek szenzációját az is növelte, hogy ő S'Olt az első olyan pópa, aki Szocialista országbol került N A pápaságról, a pápaság történetéről azonban eddig (nem állt rendelkezésünkre rgy átfogó, magyar nyelven olvasható, objektív tényeken alapuló, marxista szemléletű mű. Magyar szerzőtől, magyar nyelven 1909-ben jelent meg utoljára pápaságCőrténet. Gergely Jenő. aki a politikai katolicizmus (kereszténydemokrácia, keresztény szocializmus) szakavatott tollú kutatója, vállalkozott e szakadék áthidalására, a közvélemény részéről jelentkező igény kielégítésére. Hogy elsősorban a tömegigény kielégítéséről van szó, HZt mutatja a témának tudományos-népszerűsítő formában való feldolgozása. Föltétlenül hangsúlyoznunk kell azonban azt is, hogy B könyv tudományos értékel sem lebecsülendők, különösen vonatkozik ez a pápaság újabbkori történetével foglalkozó fejezetekre. A tudományosság és a Népszerűsítő forma összeegyeztetése mellett, külön Nehézséget jelentett a szerzőnek a téma rendkívül átfogó volta, hiszen közel kétezer év történetéről van szó. hfövelte a nehézséget, hogy rendkívül változatos, sőt ellentmondásos alapállású művekből kellet/t egy egységes, marxista alapállású szintézist létrehoznia, hiszen a pápaság történetének egyes korszakait feldolgozó marxista műveket is, egészen a legújabb korig, az egyoldalú beállítottság jellemezte. A polgári történetírók nyomán ezek sern láttak a pápaságban móst'mint a társadalmi haladással, a haladó eszmékkel szemben, a sötét középkor, a feudalizmus, a reakciós eszmék görcsös védelmezőjét. Az elvont elméleti kérdés ezzel konkrét gyakorlati politikai kérdéssé, pontosabban szövetségi politikánknak, a hívőknek és nem hívőknek a szocializmus énítésében való cselekvő együttmfíködó gátló tényezővé Vált. Ha nem látjuk világosan, vagv helytelenül látjuk azt az utat, melyet a pápaság közel kétezer éves története során bejárt, akkor a magyar katolikus egvháznak a szocializmus iránti cselekvő elkötelezettsége, valamiféle, pápaságtól elszakadt eretnek színezetű, nemzeti jellegű egyház tevékenységének látszatát keltheti. Vagy pedig mindez egy kénvszer szülte, taktikus, nem belülről jövő magatartásnak tűnhet. Gergelv Jenő könvve tehát a konkrét gvakorlati politika szempontjából is rendkívül hasznos, tanulságos olvasmány. Éppen e síkról, a gyakorlati politika síkjáról közelítve, csak sajnálni lehet, hogy a szerző — a szerkezeti aránytalanságot is vállalva — nem növelte meg a Napjaink pápasága című fejezet terjedelmét. Vagy ez már egv következő mű terveként szerepel nála" -A szerző a pápaság történetét bemutatva nem marad meg csupán a szűken vett téma keretei között, hanem cgvetemes történeti kitekintést ad. Megkülönböztetett figyelmet szentel a magyar vonatkozásoknak. Hogy csak néhányat említsünk ezek közül: IT. Szilveszter pinánál szól arról, hogy I. István tőle kapta a magyar koronát, tőle vette íui a keresztenyseget; IX. Leóról megemlíti, hogy az egyetlen olyan pápa volt, aki pápaként Magyarország földjén járt (ll)52-ben); IX. Gergely pápának elemzi a tatárjáráshoz és IV. Bélához való viszonyát; III. Calixtus pápa és Hunyadi törökellenes politikájának, harcának több sort szentel. A sort a legújabb kor két eseményével zárnám: az 1964. szept. 15. Vatikán és a magyar állam közötti megállapodás, és Kádár Jánosnak 1977. június 9-én a Vatikánban tett látogatásának leírásával. Tudományos-népszerűsítő könyv lévén, a szerző állást foglal olyan kérdésekben, melyek a közvéleményt foglalkoztatják. így Johanna nőpápa (papissa) középkorban keletkezett legendájával, melyet a történelmi tények alapján valótlannak tart. A másik példát az újabb korból meríteném. Ez az előbbinél is szenvedélyesebb vitát kavart, különösen Hochuth A helytartó című darabjának megjelenése és színrekerülése után. Konkrétan arról van szó, hogy bár XII. Pius az általánosságok szintjén maradva, elítélte a fajelméletet és a fajüldözést, közte az antiszemitizmust és a zsidóüldözést is, de nem vetette latba teljes erkölcsi tekintélyét a népirtás ellen, azaz nem tiltakozott ünnepélyesen és nyíltan a zsidók koncentrációs táborba hureolása és megsemmisítése ellen. Hogv a pápa egyáltalán nem lépett volna föl a zsidóüldözés ellen, azt a történészek többsége íköztük a magyar Lévay Jenő) tagad; ja. Külön pozitívumaként kell említeni a pápák függelékként közölt névjegyzékét, a pápaság történetével foglalkozó irodalomjegyzéket és a gazdag képanyagót. Szólni kell a könyv stílusáról Is. melv jól szolgálja a szerző tartalmi mondanivalóját. Pál József Tv-kép műholdról Napjaink nélkülözhetetlen eszköze lett a televízió: informál. szórakoztat, tanít, hirdet — és még nagJ'On sok funkcióját lehetne felsorolni. Felfedezése óta a technika számos új megoldása? segíti tökéletesítését. Adóhálózatra van szükség Nhhoz, hogy akár egy közepes méretű ország területét televízióműsorral besugározEák. Vannak viszont n földön olyan hatalmas területek, ahol adóhálózatot csak óriási költséggöt építhetnének. Gondoljunk csak Brazíliára, Indiára, Kanadára Vagy a Szovjetunió ázsiai területeire. Hasonló nehézséget lakozna Indonézia vagy Japán több ezer szigetének ellátása tv-programmal a hagyományos módonEzt a nehézséget küszöbölte ki BB ürhirközlés. Az alapgondolat, hogy a televízióadót olayh műholdra kell helyeini, amely úgy kering a told körül, hogy mindig ugyanazon pontja felett van, tehát a földről nézve áll. Az ilyen műholdról kontinensnyi területre lehet egyszerre sugározni. Bár egyszerű HE alapötlet, a megvalósítása nem volt egy szerű. Már több éve működnek olyan műholdak, amelyek a földi mikrohullámú hálózathoz kapcsolódva nagy távolságra juttatják el a televízlók jeleit. Ezek a műhpldak altalaban kontinensek között teremtenék kapcsolatot. Az. előfizétö vevőkészülékébe lólúi adóhalozat juttatja el a jeleket. Ezzel a . módszerrel ar előzőekben említett nagy területek besugárzási nehézségein azonban nem lehet segíteni, mert földi mikro- és adóhálózatot keli kiépíteni, ez pedig nagysn drága. A fél-közvetlen tv-elosztórendszer a fejlődés következő állomása, amikor is a műhold jeleit egy kb. 5 méter átmérőjű vevőantenna fogja. és vezetékes hálózat juttatja el az előfizetőkébe. Ilyen rendszerek már működnek az Egyesült Államokban, Kanadában, g Szovjetunióban, és 1985-ig egy közös európai műsorsugárzó műholdat is terveznek várhatóan 10—20 ország részvételével. Japánban már szintén működik egy nagyobb, tv-műsorok sugárzására alkalmas műhold. Egyes helyeken közvetlenül fogható az adás, más helyeken vezetéken keresztül közös 'nagy antennáról. A jövőt nyilvánvalóan az jelenti, hogy ha nem is lakásonként, de háztömbönként alkalmas antenna fogja a műholdról érkező jeleket. Nemsokára megszokott látvány lesz a házak tetején a tölcsér formájú antenna, amellyel a világűrből jövő tv-műsor vehető. Á világtenger kutatása Napjainkban a tenger nagyon fontos élelemszerző forrás. Sok országban nincs elegendő fehérje, és a problémát súlyosbítja, hogy a föld lakossága rohamosan növekszik. A tengerben levő biológiai források helyes felhasználásával a fehérje mennyiségét a többszörösére lehetne növelni. Itt nem csupán a halászatról van szó, hanem a tenger mélyén található apró szervezetek, a plankton hasznosításáról is. A szakemberek ú". vélik, hogy az Antarktisz közelében az óceánból minteev 60 millió tonna táplálkozásra alkalmas fehérjét lehetne kivonni. Ez kb. annyi, mint a világtengerből egv év alatt kifogott halak mennyisége Ezenkívül a tenger kitűnő ásványkincs-, elsősorban olaj- és gázlelőhely is. Az olaj és gáz kitermelésének mintegy 20 százalékát a tenger mélye adja. A tengerfenéken jelentős mennyiségű vas- és mangántartalmú konkréciók, találhatók, amelyek nagy százalékban tartalmaznak vasat. mangánt és kobaltot. A tengerben a Mengyelejev-táblázat valamennyi eleme jelen van. A tengervíz magnéziumtartalma olyan nagy, hogy már most is gazdaságos a kitermelése. A szénbányák és virágok városa Így nevezik Donyeéket, Ukrajna egyik legnagyobb ipari központját, ahol több mint 100 iparvállalat működik. A virágos parkban, az árnyas ligetekben sétálva mindez fel sem tűnik. hiszen zöldövezet szegélyezi a sugárutakat is. Friss és tiszta a levegő, mellékíz nélküli az ivóvíz. 80 tudományos kutatóintézet fogott össze, amikor célul tűzték ki a Don-medence környezetvédelmét. A századfordulóig tartó hosszúlejáratú tervet készítettek a tudóáok ez idő alatt ki kell zöldellniük az eddig élettelen meddőhányókra telepitett parkoknak, lugasoknak. Víztározók épülnek a mai elhanvagolt sztyeppéi zöld.ségföldek és az üzemek salakhegyei helyén ... A XI. ötéves terv évei alatt 300 millió rubelt költenek a Don-medence környezetvédelmére. Nagy teljesítményű légtisztító berendezéseket helyeznek üzembe, folyamatosan parkosítják az üzemek és bányák környékét. A kiaknázott területeket ismét átadják mezőgazdasági művelésre. Eddig 35 ezer hektár, voit bányaterületen folytatna^ ismét agrártevékenységet. (APN) • kertbarátoknak Talajvizsgálat Az eredményes növénytermesztés egyik alapfeltétele a talaj tulajdonságának ismerete. A talajvizsgálati eredmény 1 csak akkor lehet jó és pontos, ha a mintavétel szabályos. Egyöntetű területen 800—1000 négyzetméterig (200—300 négyszögöl) a kert talajára legjellemzőbb hely! ről egy talajszelvényt, úgynevezett mintagödröt tárunk fel. A talajszelvény mélysége másfél méter. A talajmintákat rétegenként szedjük meg. Az egyes rétegeket a szelvény meredek falán a talaj színének, fizikai tulajdonságának (homok, vályog, agyag) változásánál vízszintes vonallal határoljuk el. Ha ezek a rétegek nehezen különíthetők el, a mintákat a következő rétegekből kell venni: 0—30 centiméter; 30 —60 centiméter; 60—90 centiméter; 90—120 centiméter; 120—150 centiméter. A beküldött minta alapján a vizsgálatot végző intézet megfelelő szakmai tanácsot tud adni a telepítések előkészítéséhez. Termő ültetvényekben, Illetve zöldségtermelés esetén is célszerű talajvizsgálatot végeztetni, melyet háromnégy évenként incg kell ismételni. Szőlő-, gyümölcsültetvény esetében 800—1000 négyzetméterenként átlós irányban kétszer 5 átlagmintát kell szedni. A mintákat egy vödörbe jól összekeverjük, és körülbelül 1 kilogramm mennyiséget nylonzacskóba teszünk. Zöldségnövények termesztésekor 150—200 négyzetméterenként kell — szintén átlós Irányban — három helyről átlagmintát venni. A talaj mintavétel mélysége termőgyümölcsnél, illetve szőlőnél 60 centiméter, bogyósoknál és zöldségféléknél 4o centiméter. A javasolt mélységű talajréteget kettéosztjuk és a két mélységből külön-külön a már ismertetett módon szedjük a részmintákat, majd a gyűjtővödörben alaposan összekeverjük őket, és szintén egy kilogrammnyi talajt rakunk egy műanyag zacskóba. A talajmintavételi helyről készítsünk magunknak térképvázlatot, melyen az eredmény ismeretében meg tudjuk határozni, hogy melyik területre mennyi szerves, illetve műtrágyát kell kiszórni. A talajminta mellé a zacskóba mintaazonosítási cédulát kell helyezni, melyre fel kell írni a kerttulajdonos nevét', lakását, a kert címét, a talajminta számát, és a mintavétel mélységét, valamint idejét. Ügyeljünk arra, hogy a földmintába helyezett papíron az adatok megmaradjanak, ezért csomagoljuk be műanyagba. Egy talajvizsgálat díja 160 forint. Az ehhez tartozó szaktanács díja növényféleségenként 10 forint, melyet a minta beküldésével egy időben rózsaszín pénzesutalványon kell befizetni. A talajvizsgálatot a Csongrád me&yei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás TVG Laboratóriuma (6801 Hódmezővásárhely, Rárósi utca 102. szám) végzi. Hagymás virágok hajtafása Programozott nyelvoktatás Aki él akar sajátítani egy nyelvet, első lépésben olyan j alapfokú nyelvismeretre kell j szert tennie, amely magában foglalja a kiejtést, a nyelvtan alapelemeit, és egy minimális szókincset, vagyis létre kell hoznia azt az alapot, amelyre a későbbiekben építeni lehet majd. AZ alapszínt elérése után el kell döntenie a tanulónak, hogy a nyelvismeret mely összetevőjét (vagy összetevőit) kívánja a továbbiakban elsajátítani. A siker azon múlik, hogy mennvire mélyen és mi! ven rendszerességgel fogja fejleszteni nyelvtudását a tanuló. Érdemes megjegyezni egy híres nyelvész ezzel kapcsolatos aforizmáját: „Üszni úszás közben, beszélhl beszélgetés közben tanulj." A nyelvismeret alapjainak minél rövidebb időn belüli minél tökéletesebb :— tehát minél jobb hatásfokú — elsajátítására hozták létre annak idején az első nyelvi laboratóriumokat. A technikai fejlődés tette lehetővé ezek akkori kialakítását. és időközbeni továbbfejlesztését. A kis fülkékre osztott teremben a tanulók szemben helvezkednek el a tanári asztallal, amely tulajdonképpen egy vezérlőpult. ahonnan a nvelvoktató fejhallgatós mikrofonnal összeköttetésben áll minden tanuló fülkéjével, s tetszés szerint egyenként, de akár valamennyi tanulóval egyszerre is beszélhet. A fülkék berendezéséhez egy kjs magnetofon is hozzátartozik, amelyről a tanuló kitűnő kiejtésű szöveget hallgathat, s annak segítségével ellenőrizheti saját kiejtésének hiányosságait. A nyelvtanár a vezérlőpultnál bármikor belehallgathat, javíthat és kérdezhet anélkül, hogy bárkit is zavarna. Arra is lehetőség van, hogv a nyelvtanár a háta mögé vetített álló- vagv mozgóképekkel tegve szemléletesebbé. rrtét? jóbb hatásfokúvá az oktatást. Kellő igyekezet, szorgalom és gyakorlás nélkül persze a nyelvi laboratórium sem képes csodákra. A téli időszakban rendkívül szép látvány az ablakban vagy a virágtartóban kinyílt cserepes virág. Előkészítéséről már korábban szóltunk, most a virágoztatásig szükséges munkálatokhoz szeretnénk segítséget nyújtani. A téli hajtatáskor a növényeket számukra szokatlan időben kényszerítjük virágzásra, és ez nem egyszerű feladat. Gondos és szakszerű előkészületek szükségesek hozzá, mert munkánk csak akkor lehet eredményes, ha sikerül a növények számára kedvező életfeltételeket biztosítani. Hajtatásra igen alkalmas a fehér harangú hóvirág és az erre emlékeztető, de vajszínű tőzike. Ezek a növények azonban csak akkor virágoznak, ha kellő idejű pihentetés és alapos begyökeresedés után kezdjük hajtatni a hagymákat. Az augusztus végén, szeptember elején becserepezett hagymákat hagyjuk kint a kertben. Akinek nincs kertje, lehet erkélyen, hűvös ablakban vagy kamrában is tartani. A hagymákat bőségesen öntözzük, és ha szükséges. takarással védjük a nagyobb hidegtől. A jól előnevelt, begyökeresedett növényeket vigyük a hajtatás előtt 12—14 Celsiusfokos, világos helyiségbe. Az előnevelésre kiválasztott helyiségnek azért kell hidegnek lenni, mert különben a gyökérképződés helyett hajtásképződés indul meg és az gátolja, sőt meg is akadályozhatja a virágzást. A hóvirág és a tőzike rendszeres öntözés esetén általában másfél-két hét alatt virágzik ki. Az előnevelést azért nem szabad elhagyni, mert különben a virág satnya lesz vagy egyáltalán nem nyílik ki. A túlipán, a nárcisz és a jácint korai virágzású fajtái is jól hajtathatók. A már korábban becserepezett nőVényeket tegyük faládába vagy egyéb, erre a célra alkalmas edénybe, a hézagokat töltsük ki homokkal, majd pedig a hagymák, illetve cserepek tetejére is tegyünk homokot olyan menynyiségben, hogy a hagyma csúcsa felett ' arasznyi vastagságú legyen a föld. Az így előkészített növényeket a haj tatás kezdetéig ugyancsak kertben, erkélyen, kamrában vagy más, hűvös helyen tartsuk. A ládában levő cserepeket december végén—január elején szedjük ki és tisztítsuk meg a rárakódott földtől. Alaposan öntözzük meg a növényeket állott vagy langyos vízzel. Ezután helyezzük el a cserepeket 12—14 Celsius-fokos helyiségben, amíg a virágkezdemények és a levelek ki nem emelkednek a cserépből: ehhez általában egy-két hétre van szükség. A jácinthagyma még vízben is kitűnően virágozta tható. Erre a célra novemberben kell a hagymát speciális, széles szájú üvegbe tenni. Ha az így előkészített hagymákat másfél hónapig hűvös és sötét helyen tároljuk, a gyökerek erőteljes fejlődésnek indulnak, behálózzák az üveget. Ezt követően bevihetjük a növényt meleg helyre, ahol ráborított papírzacskóval óvjuk a fénytől. Amikor a bimbó kibújt, távolítsuk el a takarást és tegyük a cserepet, illetve üveget naptól védett, de jól megvilágított helyre. A hajtatásra felhasznált növényeket az elvirágzást követően se dobjuk ki. Ha az időjárás kedvezőtlen, erős fagyok vannak, tegyük a növényt cserepestől hűvös helyre, pincébe vagy kamrába. A locsolást szüntessük be. Amint az idő kedvezőbbre fordul vagy cserepestől vagy erősen meglocsolva, hogy a gyökerekről a föld ne hulljon le, a cserépből kivéve, ültessük ki a hagymát a kertbe és a többi, kertben levő hagyma felszedésével együtt szedjük fel. A hajtatott hagyma általában kéthárom év múlva erősödik meg annyira, hogy ismét hajtatható. Dr. Tóth Mihály megyei főkertész i