Délmagyarország, 1982. november (72. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-02 / 257. szám

Kedd. 1982. nnyp^^r 2. Az eredményes munka tudatában ' f Pártszervek együttműködése az ATIVIZIG-nél ff Nem ülnek Az MSZMP Szeged városi bizottsága párt- és tömeg­szervezetek osztálya mun­kaprogramja szerint időn­ként kihelyezett osztályérte­kezletet tart különböző té­makörben egy-egy hozzá tar­tozó területen. Ezúttal az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság Tápé fölötti, úgynevezett vesszősi gátőr­háza tanácskozótermében került sor megbeszélésre. Előzően írásban megküldött beszámoló alapján áttekin­tették az ATIVIZIG pártve­zetőségének munkáját. A tanácskozáson — amelyet Rigó Szilveszter, a városi pártbizottság osztályvezetője vezetett — részt vett a me­gyei pártbizottság képvisele­tében Kamenszki Péter munkatárs. Némethy Gyu­la, az ATIVIZIG pártveze­töségének titkára, dr. Simá­dy Béla igazgató. Furák András, a szakszervezeti, Kurucz Gyula, a KISZ-bi­zottság titkára és a pártbi­zottság párt- és tömegszer­vezetek osztályának vala­mennyi munkatársa. * Az ATIVIZIG három me­gye — Csongrád, Bács-Kis­kun, Békés, sőt Szolnok egy része — területén fejti ki tevékenységét. Feladata az egységes és tervszerű víz­gazdálkodás kialakítása, irá­nyítása és ellenőrzése. Ezzel összefüggésben látja el a vizek kártétele elleni véde­kezést, a vízkészlettel való gazdálkodást, a vízgazdálko­dási társulatok munkájának szakmai irányítását és fel­ügyeletét. Termelési tevé­kenységében új létesítmé­nyeket tervez, épít, fenn­tart. üzemeltet, ugyanakkor elsőfokú vízügyi hatóság is. Együttműködik a területileg illetékes tanácsokkal. Szere­pe tehát kettős. Nyugalmi helyzetben a tervszerű ter­melés. gazdálkodás. építés szegedi, hódmezővásárhelyi, csongrádi és szentesi sza­kaszmérnökségei, valamint szegedi központja és gépüze­me tevékenységében, ár- és belvízveszélykor pedig az elhárítás, a védekezés vé­delmi alakulatával, amely az Országos Vízügyi Hivatal rendelkezésére áll, és riaszt­ható az ország bármely te­rületére bármikor. Ebből a kettősségből kö­vetkezik. hogy a párt szer­vező, irányító és ellenőrző tevékenysége során adott esetben parancsot hajt vég­re ugyanaz a dolgozó, akitől nyugalmi helyzetben véle­ményt. javaslatot kérnek az igazgatóság gazdasági, gaz­daságpolitikai tevékenységé­vel kapcsolatban. A beszámolót elemző kér­dések: milyenek a koordiná­ciós munka formái? Sike­rül-e egységes álláspontot. véleményt, szemléletet és cselekvést kialakítani az igazgatóság feladatainak végrehajtásában? A párt­alapszervezetektől a véle­mények milyen úton-módon jutnak el a döntések kimon­dásáig? És fordítva: az in­formáció, a tájékoztatás ho­gyan jut el hozzájuk, illetve hogyan érvényesül kezdemé­nyező szerepük? A tömeg­szervezetek közül a KISZ­és a szakszervezeti bizottság mindebben és ezen túl, illet­ve saját feladata ellátásában helyzete magaslatárt áll-e? A magabiztos pártépítést többen is szorgalmazták mind az irányított, mind a koordinációt élvező párt­alapszervezetek esetében. • Az igazgatóság pártveze­tőségének közvetlen irányí­tása alá Szegeden három alapszervezet tartozik — központ, gépzüzem, szakasz­mérnökség —, közel 120 főnyi tagsággal. Koordináci­ós jogba vont alapszervezet dolgozik a hódmezővásárhe­lyi, a csongrádi, a szentesi szakaszmérnökségen, és hat víztársulat is önálló alap­szervezettel rendelkezik. A három, sőt Szolnok megvét is tekintve az ATIVIZTG gazdasági és pártvezetői Battonyától Kecskemétig, Orosházától Kiskunhalasig — hogy csak átlókat érint­sünk — tartanak szükségsze­rűen és adott esetben mun­kakapcsolatot városi, megvel párt- és tanácsi szervekkel, ugyanakkor Csongrád me­gyében teljesen itthon van­nak néogazdaságilag ki­emelt, fontos helyzetükben. Általános elvek, amelye­ket eltérés nélkül követnek: biztosítják az alapszerveze­tek önállóságát; irányokat irányelveket határoznak meg; lényeges kérdésekben döntés előtt kikérik az alap­szervezetek véleményét, és a közösen kialakított állás­pontot következetesen kép­viseli a pártvezetőség. Az összeegyeztetés, az együtt­működés, az összehangolás sokféle formája vált be a gyakorlatban, és honosodott meg. A többi között a rend­szeres titkári értekezletek, a kibővített pártvezetőségi ülések, a pártvezetőség és a szakszervezeti bizottság együttes tanácskozása, mind­ezeken a KISZ-bizottság részvétele, képviselete, to­vábbá áz összevont és a be­számoló taggyűlések. A sze­mélyes kapcsolatokon túl folytathatjuk a sort az igaz­gatói értekezletekkel, a ter­melési tanácskozásokkal, az igazgató és igazgatóhelyet­tesek beszámoltatásával. Az együttműködést szol­gáló értekezletek témái ál­talában az igazgatóság egé­szét érintő politikai, gazda­sági kérdések megvitatása, egységes állásfoglalás, közös gazdaságpolitikai célkitűzé­sek kialakítása, amelyre épül az alapszervezetek ter­ve is. Együtt értékelik leg­alább negyedévenként a gaz­daságpolitikai eredményeket, a személyzeti és kádermun­kát, a munkaverseny-moz­galom fejlődését, a szak­szervezet tevékenységét, a nagyobb szerepet játszó osz­tályok, egységek, üzemágak munkáját. A napirendre ke­rülő témákról — a testületi vélemény kialakítása érde­kében — jó előre és írásban tájékozódhatnak az alap­szervezetek, s a határozato­kat megkapják időben, és azokat megismerhetik a gaz­dasági vezetők is. A határozatok végrehajtá­sának ellenőrzése és érté­kelése is kidolgozott formá­kat ölt a pártvezetőség be­számoltatásakor, összevont taggyűléseken. Az együtt­működésben részt vevő párt­alanszervezetek a maguk területén kezdeményezőek, és döntésük részét képezi az igazgatóság gazdaságpoliti­kai célkitűzéseinek. * Az ATIVIZIG pártvezető­ségének az irányított és az együttműködésben részt ve­vő pártalapszervezetekkel kapcsolatos tevékenységéről a beszámoló reális képet adott, és a soron következő tennivalókról is. Össze kell hangolni például az igazga­tóság káderutánpótlását az alapszervezetek pártépítésé­vel. A gyakorlatban jól be­vált módszereket és formá­kat az együttműködésben tovább lehet még fejleszte­ni, csiszloni. A szakszerve­zetben választott tisztséget viselő párttagok felkészíté­sén is szükséges javítani. A városi pártbizottság ki­helyezett osztályértekezle­tén a vélemények alapján megállapítható, hogy az ATIVIZIG Pártvezetősége jól ismeri a felettes és közpon­ti pártszervek határozatalt. azokból helvesen vészi fel­adatait. különös tekintettel az együttműködésre. Szerve­ző, irányító és ellenőrző munkáia megfelel azoknak a követelményeknek, amelvek reá hárulnak a néngazdasá­eüag oly fontos szerenet be­töltő vízügvi jeazeetőcSo gazdasápi. pazdaságpolitikai céljai elérésében. L. F. a kispadra a múzsák A múzeumi és műemléki hónap után II Huszonegyedszer rendezték meg hazánkban a múzeumi és műemléki hónapot. A most zárult programsorozat előtt szinte mindenütt fi­gyelmeztettek szervezők, ren­dezők a gazdasási helyzetből adódó nehézségekre: ha nem is szűkebb és szürkébb, de mindenképpen visszafogot­tabb rendezvényeket ígértek. Október .múltával az első gyorsmérleg készítésénél rög­tön megállapíthatjuk. hoav bár az előző évekhez képest valóban kevesebb jutott pro­pagandára — plakátra, dí­szes katalógusra, hírverésre —. de mint dr. Troamayer Ottó megvei múzeumigazgató és helyettese. Wagner István elmondták, a rendezvények igen sok érdeklődőt vonzot­tak. a gyerekektől, a szak­embereken át, a széles kö­zönségrétegekig. a kínálat bőséges volt. tematikájuk sokszínű, módszereik változa­tosak. tartalmuk színvonalas. * A jól bevált hagyományt követve, az idén is tematikus hetek követték egvmást. ezeknek profiliához igazítot­ták az előadásokat, filmvetí­téseket. egyéb programokat és az új szerzemények bemu­tatóit is. A történeti hét ön­magában is jelzi, hogv az egykor hagyományos múzeu­mi profilok gazdagodnak. A néhánv esztendeje alakult új- és legújabbkori történeti osztály — mely eddig is je­lentős eredményeket muta­tott föl — magába foglalja a múzeumban folyó irodalmi, helytörténeti, munkásmozgal­mi. numizmatikai és ipartör­téneti kutatásokat. Hanák Péter történész előadása és a Kerny-hagyaték dokumen­tum értékű fotóinak bemu­tatója volt e program két ki­emelkedő eseménye. A ter­mészettudományi hét szen­zációja egy 120 millió éves porcoshal-kövület bemutatá­sa volt. tartalmi értéke pedig az a kerekasztal-beszélgetés. melyet neves szakemberek a természetvédelem aktuális kérdéseiről folytattak. A nép­rajzi héthez kapcsolódva ke­rült az új szerzemények vit­rinjébe egv régi. fára vert kemény szárú csizma és több egv már kihalóban levő kéz­művesség munkaeszköze. Tá­pé és Algvő után az idén deszki szerbek vendégesked­tek a Közművelődési Palota falai között, ízelítőt adva há­nyatott történelmükről, gaz­dag haavománvviláaukból. színes folulórkincsukből. Ré­gészet zárta a profilhetek so­rát. szintén szenzációszámba menő bemutatóval — a 820­ból való. pergamenre rajzolt kolostortérkép támpontot adhat az dipusztaszeri monos­tor rekonstrukciójához is. * Kubinyi Anna. a sok szál­lal Szegedhez kötődő fiatal textilművész első önálló ki­állításával nyílt meg a mú­zeumi és műemléki hónán megyei rendezvénysorozata. E sikeres bemutató mellett Sze­geden két fotókiállítás nyílt: egyik a francia fotóművészet évszázadának szép darabjait tárta közönség elé. a másik dokumentumok. fényképek és statisztikai adatok segít­ségével idézte Csongrád me­gye fejlődésének elmúlt 38 évét. Hódmezővásárhelyen a 29. őszi tárlat nyitánya ünne­pi társadalmi eseménnyé nőtt. Szentesen európai szin­tű kiállításon mutatják be az elmúlt esztendők öt me­gyei feltárásának legértéke­sebb darabjait. Szegváron pe­dig az ötezer éves úikőkori ásatás leleteiből rendeztek szép bemutatót. A napokban nyílt kuriozitás-élményű pa­tikatörténeti kiállítás. Szeged néprajzát a testvérváros. Sza­badka közönsége csodálhatta meg. * A múzeum iránti érdeklő­dés felkeltését és ébren tar­tását szorgalmazzák a nép­rajzi. a nyelvjárási és törté­neti pályázatok. Az idei anyag azt jelzi, mintha keve­sebb lelkes pedagógus vállal­kozna az irányításra, diák a gvűitő- és rendszerező mun­kára. Legalábbis ezt bizo­nyítja. hogv ifjúsági kategó­riában egyetlen egv történeti témájú dolgozat sem érke­zett. A kutató- és elemző te­vékenységet inspirálják a tu­dományos ülések. A kétnapos program során 36 előadás hangzott el (akár három na­pot is kitett volna!). A ta­nácskozások célja hármas: egyrészt a megve múzeumai­ban dolgozók megismerik egymás munkáját: másrészt idekötik a múzeumi kutatá­sokhoz kapcsolódó szakembe­reket — orvosokat, geológu­sokat. könyvtárosokat bioló­gusokat stb. —; harmadszor pedig kinvitiák a műhelyek kapuit a múzeumi tevékeny­Felhőkarcolók 100 nap alatt Több mint 100 millió em­ber, minden második család a Szovjetunióban az utóbbi 15 évben korszerű, összkom­fortos lakásba költözött. A lakásépítkezések ilyen üte­me a Szovjetunióban általá­nossá vált. S ezt az ipari módszerekkel történő épít­kezés tette lehetőve. ... A Moszkvai III. szá­mú Házgyár azzal vált ne­vezetessé, hogy dolgozói épí­tették az Olimpiai Falut és öt hasonló lakótelepet. Itt kapott lakást körülbelül 50 ezer moszkvai család. Több száz méter hosszan kígyózik a futószalag, ame­lyen a formákba öntött ke­verék áthalad több tucat be­rendezésen. A beton itt rá­gódik ösze, itt válik mono­littá. A konstrukciót speciá­lis termikus kamrákban he­vítik. Majd a több tonnás blokkokat egy forgószerke­zettel megtisztítják, megcsi­szolják és 6zilárd zománc­réteggel színezik. A ház vá­zát alkotó paneleket be is üvegezik. A futószalagok ha­talmas mechanizmusát szá­mítógépek irányítják: min­den 20. percben lekerül a futószalagról egy kifogásta­lan minőségű panel amelyet teherautón szállítanak az összeszerelés helyszínére. A komplex építőbrigádok három műszakban dolgoz­nak. 24 óra alatt egy 256 la­kásos ház 1—2 emeletét ké­szítik el. 100 napot vesz igénybe egy 25 emeletes épület „kulcsra kész" átadá­sa. (APN) HÁZASSÁG Katona Sándor Józseí és Mak­ra Mária. Portörő Imre és Te­leki Margit. Farkas Mihály Ernő és Szeri Judit, Kiss István és Molnár Zsuzsanna Gizella, Czi­bolya József és Kalmár Mária Magdolna, Göllönt Béla és Pin­tér Marianna, Juhos János Ist­ván és Tóth Mária, Domonkos József Sándor és Juhász Ka­talin, Németh István Tmro és Judik Ilona Csenlki József és Horváth Erika Bálint Sándor és Horváth Irón. Börcsök Ta­más és Pákai Mária. Vldács Péter József és Kristó Ágnes, Papp Antal József és Zánthó Rita Katalin, Fehér László és DobáJc Klára, Nógrádi László Ernő- és Kovács Margit házas­ságot kötöttek. SZÜLETÉS ' Kozák Andrásnak és Bognár Zsuzsannának Diána. Jójárt Im­rének és Csóti Margitnak Imre, Lőw Imre Istvánnak és Mészá­ros Gabriellának Szabina Gab­riella, Bönde Mihálynak és Busa Juliannának Adám Barton Sándornak és Szabó Julianná­nak László PabP Zoltán Pál­nak és Turcsányi Ilonának Ágota Veronika. Börcsök Ist­vánnak és Kuklis Piroska Ibo­lyának István. Berta Józsefnek és Bíró Editnek Norbert, Kiss Lászlónak és Farkas Editnek Dóra, Csókás Zoltánnak és Csa­mangó Mártának Zoltán. Lukács Jánosnak és Huszár Ildikónak Tímea Linda, Herche Péter Friedrichnek és Kopasz Ágnes­nek Margit Brigitta, Lass Zol­tán Róbertnek és Lecsapi-Varsa Anna Máriának Beáta. Fehér Szilveszternek és Guczi Máriá­nak Attila Szabó Tivadar Lászlónak és Prágai Éva Má­riának Tivadar László Bartók Antalnak és Szabó Katalinnak Beáta. Póka Lászlónak és Balla Mária Magdolnának Tímea Má­események ria, Baráth Józsefnek és Komó­csin Annának Zoltán, Székelyi Ferenc Lászlónak és Tus,ka Ilonának Róbert, Balázsfl Fe­rencnek és Forral Ágnesnek Gergely Ferenc, Buknicz Ist­vánnak és Bozai Erzsébetnek Anita, Gái Mátyásnak és He­gedűs Anna Évának Tamás Mátyás, Tót Zoltánnak és Ve­rasztó Márta Anikónak Péter Róbert. Balogh Lmre Leventének és Sülj Ágnesnek Péter Ma­gyar Bélának és Snerling Judit Margitnak Hajnalka, Banzsal Istvánnak és Juhász Ilona Ka­talinnak Katalin. Széesi Gyulá­nak és Jaltsa Irénnek Szabolcs, Mihály Ferencnek és Ráez Er­zsébetnek Mónika, Túri Sándor­nak és dr. Dér Teréziának Ág­nes, Kóozé Lajosnak és Szent­péterl Erikának Lajos, Kálomista Zsigmond Sándornak és Szeghy Magdolnának Róbert István, Ká­lomista Zsigmond Sándornak és Szeghy Magdolnának András József, Papadopoulosz Michala­kisznek és Matula Évának Ni­kosz, Katona Mihálynak és Papp Évának Krisztián. Illen­csik Lászlónak és Czirok Má­riának Mária, Bérezi Tamásnak és Hürkecz Klárának Tímea, Márfkus Vilmosnak és Gyömrő­Molnár Katalinnak Marianna. Kecskeméti Attilának és Bába Mária Magdolnának Szilvia. Gera Sándor Györgynek és Gera Mária Ilonának Sándor, Gondl Jenő Lászlónak és Demeter II­dikónak Melinda Éva. Gellért Tibornak és Kiscsatári Anna Erikának Beatrix, Kürti Sán­dornak és Kabók Irénnek Mó­nika Irén, Rakó Ferencnek és Nellér Erzsébetnek Dávid. Husz­ta Antalnak és Sztankovics Angéla Etelkának Csilla Lívia, Bajtat Istvánnak és Nagy Aran­ka Juliannának Zoltán István, Kovács Istvánnak és Gall Bor­bálának Barbara Piroska. Tóth Istvánnak és Vass Irénnek Zsolt nevű gyermekük született. HALÁLOZÁS Bányász Márta Julianna. Pesti Antalné Zsuffa Ilona, Börcsök Istvánné Vig Mária. Dobó Anna, Ignáth Erzsébet, Váradi Ferenc, Babidorics János. Bozóki And­rásné Zsurek Rozália Terézia. Rácz Zsigmond Károly Lengyel János. Oláh László Elek, Ma­gyar Józsefné Balázs Anna, Klembucz Antal, Szabó Sándor. László Endre Imre. Czakó Mi­hályné Tallódi Zsófia, Becker Jánosné Börcsök Etelka Ha­musi Mátyás, Bodor Lajosné Csányi Ilona. Tóth Márton, Mol­nár Lajosné Barna Róza Buella Vilmos, Tápai Mária. Szabó Imréné Szűcs Erzsébet, Ball István, Szili Gergelyné Jójárt Mária, Mucsi János. Halmai Jánosné Gavrea Róza, Jernei Antal, Réz Bertalanná Tóth Mária, Tuska István. Rácz Istvánné Kovács Ilona, Juhász Imréné Dálnokl-Kovács Julianna, Fodor István Rúzsa Kálmánné Bóka Mária. Drahos János Gyuláné Fésűs Róza, Fogarasi Sándor, Hegedűs Jánosné Farkas Julianna, Honti Lajosné Kovács Lídia. Kecskeméti And­rás. Forró György Pópity 11­lésné Szabó Etelka, Szécsi Fe­renc, Búza Illés. Palásti Bé­láné Hajdú Erzsébet, Palotai János, Pandek Sándor Kocsis János Jakabné Pásztori Mária meghalt. ség iránt érdeklődő nagykö­zönség előtt. Az előadósok anvaga — miként az elmúlt hárorh esztendőben — kötet­ben is megjelenik. * A múzeumi közművelődés záloga a közönségkapcsolatok kiépítése. A szegedi múzeum szombati matinéi — biológiai, vizuális, történeti és népraj­zi témájú gyermekfoglalko­zásai — igen néoszerűek és hasznosak. Szocialista bri­gádtagok és közéoiskolások töltötték meg azt a nvolc buszt, amelvek múzeumi ki­rándulásokra indultak az el­múlt hétvégeken Csongrád tájházaiba. emlékhelyeire, kiállításaira. . Október múltával, az ak­ciósorozat zárásával „nem ül­nek kispadra a múzsák". Ha nem is reflektorfényben, de a munka tovább folyik. Ása­tások földmunkáit végzik, mind gyakrabban érkeznek régészeti leletbeielentések. föl kell dolgozni a nyári-őszi gvűitőutak anyagait, a kiál­lításrendezők már Pintér Jó­zsef. Kalmár Márton és Szekfü János még idén ese­dékes tárlatát készítik elő. Az Óousztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark mától, november elsejétől ugyan zárva tart. de a szakembe­rek tovább dolgoznak — a vásárhelyi olvasókör (mellet­te most énül a kuglipálva) április elején berendezve megnyílik, nyártól mór lát­ható a kovács- és bognár­műhely. a szentesiek hozzá­kezdenek a szélmalom építé­séhez. folyamatosan halad a romterület konzerválása, a Fesztv-körkép központi épü­letének falai is egvre emel­kednek ... * Októberben a múzeumi és műemléki hónap eseményei­vel párhuzamosan Csongrád megyében megrendezték — immár ötödik alkalommal — a levéltári napokat. Fölvető­dött bennem a gondolat mi­ért ne lehetne ezeket az ese­ményeket integrálni, egymás­hoz simítani ?! Nemcsak azért, mert mindegyik intéz­mény a Művelődési Minisz­térium közgvűiteménvi főosz­tályához tartozik, sokkal in­kább azért, mert céljaik, fel­adataik és módszereik sok ponton találkoznak. Legfőbb teendőjük mindenekelőtt a helyi értékek föltérképezése, föltárása és földolgozása, közkinccsé tétele. Nem is be­szélve a helytörténeti mun­kálkodásban itt-ott föllelhető tematikai és személvi átfe­désekről. Az októberi akció­sorozat nevében viseli a mű­emléki jelzőt is. Ez azonban kicsit mindig háttérbe szo­rul. Pedig ió alkalom lenne szólni műemlékvédelemről, városépítészetről, értékek kö­zös mentéséről. szépészeti feladatainkról. Mert mindez nemcsak agitációt és akciót, de, ismeretterjesztést, és föl­ismertetést is igényel. S mint régóta tudiuk: együtt, közö­sen könnyebb! T. L. Természeti park Háromszázötvenezer hek­tár területű természeti • par­kot létesítenek Kazahsztán központi részén, a Karkara­linszki járásban. Terveit a Kazgiprograd tervezőintézet munkatársai készítették. Vé­delem alá kerülnek az or­szág legdélebbi, fekete nyír­fásokkal tarkított fenyves­erdői, a havasi rétek és a gyógynövényekben gazdag vi­dékek, a sztyeppék és a fél­sivatagok állatvilága. Kazahsztánban ma mint­egy negyven természetvédel­mi terület és védett terület található.

Next

/
Oldalképek
Tartalom