Délmagyarország, 1982. november (72. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-27 / 279. szám

12 Szombat, 1982. november 27: » „Szörnyű nagy számú kalendáriumok" Az Új Zenei Stúdió K

ülönleges könyvészeti eseményként a Komárom megyei könyvtár hasonmás kiadásban megjelentette a híres komáromi nyomdász, Töltési István „Christus Urunk születése utáni 1711. Esztendőre való Ujj Kalendáriom"-át, Eszerint András havának első hetére száraz, szeles, hideg idő várható, éjjeli faggyal; november 8-tól azonban nedvessé, igen lággyá válik az Idó, „szomorú szellővel", „mellyel követ hideg, szél, hóval ..." Lássuk, hol lesznek mindenszentekl vásárok, azaz „Sokadalmok. Felső s Alsó Magvar Országban, és egész Erdélyben is": Földv., Alsó-Palota, Esztergomban, Hanosfalván, Szerencsen, Károlyban, Szepsiben, Putnakon, Berzevitzen, Diószegen, Berekszászon, Brassóban... A Magyar Chronika — az évfordulónaptár — a többi között arról tudósít, hogy: „...744. A Magyarok másodszor jőnek ki Magyar Országba ... 959. István Magyar Király lőtt, és regnált 49 esztendeig ... 1676. 12. April. Szepesben és Liptóságban mondhatatlan nagy hó esett, ki sok házak fedeiét le-rontotta ..." Évszázadokon át a kalendáriumok voltak a betűt már ismerő, de — különböző megfogalmazások szerint — műveletlen pórnépek, a sz gényebb néprétegek, falu6i emberek, parasztok, polgárok és köznemesek egyedüli világi olvasmányai. Ott volt a helyük a Biblia, a zsoltáras- vagy Imádságos!'ünyv mellett Később az érdeklődőbbeknél már meg lehetett találni az Álmoskönyvet, netán a Vőfélykönyvet, Árgirus királyfit is. A csízió- és kalendáriumtörténeti munkák az első magyar kalendáriumot az 1530-as évekhez kötik;. a ,legrégibb fennmaradt nyomtatott, magyar hyelvű kalendárium 1533-ból származók, Benc: -dt Székely István adta ki Krakkóban. A 17. századi — nag' , bol hasonló — könyvek ku el a lőcsei kalendáriumok Voltak a leghíresebbek. A naptárak első virágkorukat a 18. században és a 19. század első felében élték; a felvilágosodás és a reformkor legszélesebb körben olvasott kiadványai voltak. S ily módon a nyomdászok legbiztosabb és legjövedelmezőbb üzletének számítottak. Versengtek is s kiadás jogáért, s a 18. század elején mind többen fordultak privilégiumért az uralkodóhoz. Az első ilyen kizárólagos Jogot 1705-ben éppen Töltési István komáromi nyomdász kapta meg. Joggal vagy jog nélkül — mindenesetre a korabeli felmérések szerint az 1770-es években évente mintegy 70 ezer példányban adtak ki kalendáriumokat. 1809ben viszont már így ír a Hazai és Külföldi Tudósítások krónikása: „Nevezetes tünemény a magyar literntúrában, hogy szörnyű nagy számú kalendáriumok jelennek meg és szerencsésen el is kelnek. Landertrnél Pesten és Pozsonyban 15 000. Oyőrött Streibignél 30 000, Vácon Gottliebnél 20 000 ... Rövid szóval Magyarországban elkél kalendáriumból több 150 000-nél. Ennek bizonysága a pesti augusztusi vásár, melyet... méltán kalendáriumvásárnak nevezhetnek ... amikor a két magyar újságból — a Tudósításokból éi a Magyar Hírmondóból — meg nem veszen 2000 exemplárt... fontos könyvekből pedig 500-at.. A kalendáriumok hosszú Ideig B lőcseiek formájára és mintájára készültek, tizenhatodrét — azaz 10X8 centi — vagy tizenkettedrét alakúak voltak, s a tartalomnak mintegy felét-harmadát a naptári rész adta. Bőséggel szerepeltek itt babonás asztrológiai magyarázatok, időés csillagjóslások is, amely jövendölések később, a felvilágosult eszmeiség hatására lassan kimaradtak. A naptári részt közhasznú tudnivalókat tartalmazó állandó rovatok követték. Elmaradhatatlan kellékei voltak a kalendáriumoknak a vásárok jegyzékei. a postajáratok rendjei, a pénzátszámítási táblázatok, a főként városi olvasóknak szánt kiadványokban a schematizmusok, azaz a tiszti címtárak. S mind-. egyik kalendáriumban meg lehetett találni Magyarország történetének kiemelkedő eseményeit. az újabbakkal évenként kiegészítve. Nem kevésbé fontos — ha nem fontosabb — szerepet töltöltek be — ma így mondanánk — a közművelődésben az állandó rovatokat követő vegyes tartalmú, úgynevezett toldalékok, amelyek aktuális hazai és külföldi híreket, ismeretterjesztő írásokat, szórakoztató s gyakran irodalmi Igényű történetekel verseket tartalmaztak. A legelső ismeretterjesztő írások egészségügyi tanácsok voltak, s újdonság volt már az 1708. évi nagyszombati kalendáriumban a gczdasági rész, a „Major Kalendárium". Ezzel együtt azonban valószínűleg teljes joggal írhatta a kolozsvári Hell Miksa 1774-ben a bécsi udvarhoz eljuttatott emlékiratában: a naptár — a benne elhelyezhető sok hasznos cikk által — Igen tontos tényezőjévé válhat a népnevelésnek és a tudományos Ismeretterjesztésnek, de csak abban az esetben, ha terjesztését és értékesítését kiveszik a nyomdatulajdonosok kezéből..." A népnevelés fontos tényezőjévé Is vált részben központi intézkedések nyomán, s részben azért, mert a nemzet nagy p.ondelkodói is felismerték a kalendáriumok lehetséges szerepét. Mária Terézia például kiti'lotta belőlük a babonás meséket a napfogyatkozásról, s az é-vágásra, a purgáclóra vonatkuzc tudománytalan magyarázatokat. II József az egyházi búcsúk hirdetését tiltotta meg. Cenzoraik ceruzája vastagon fogott. különösen akkor, ha a nép elégedetlenségét növelő, tekintélyromboló írások kerültek elő... A kalendáriumok -»- ml tagadás — legnépszerűbb olvasmányai közé tartoztak a sekélyes történetek, az anekdóták, « ponyvák. Kis János 1799-ben Pozsonyban megjelent naptárában azonban fordításban már Schillert, Barthélémyt is olvashatott „a nép". A Fazekas Mihály szerkesztette 1819-ben induió Debreczeni Magyar Kalendáriumban a Lúdas Matyi írójának felvilágosult szellemű versel prózai írásai, az 1830-as komáromi kalendáriumban Czuezor Gergely versei jelentek meg. Széchenyi Magyar Gazdasági Egyesületének 1840-től kiadott Mezei Naptára tudatosan harcolt a babonák ellen, ezenkívül évente csokrot nyújtott át a reformkor neves költőinek — Kisfaludy Károlynak, Bajzának, Vörösmartynak — a verseiből. Ismertette az új törvényeket is. intézményeket, egyesületeket mutatott be. és nagyon sok gyakorlati gazdasági tudnivalót köbölt. Az 1841-ben az olvasóihoz intézett Intés így szólt: „A mezei gazdának, ha boldogulni akar. tanulnia, éspedig folyvást tanulnia kell..." A kiegyezés után a kapitalizmus hazai térhódításával második virágkorához ért el a kalenóáriumkiadás. a századfordulón, századunk első évtizedeiben pedig valósággal elburjánzott. Naptárt jelentetett meg úgyszólván minden felekezet, sót püspökség Is, minden egyesület. a lapok, kiadók karácsony előtt ingvenpéldányt juttattak el előfizetőiknek... Maradt az évszázadok során kialakult papírkötésű borító, változott, nőtt azonban a forma; maradtak a klasszikus rovatok. de nőtt a terjedelem — és a példánvszám. A kalendáriumok oldalaira beszökött a reklám. a hirdetés, s testesebbé vált az üres oldalak rovata, amelvbe feljegyezhette a maga gondolatalt az olvasó. A kalendáriumoktól később függetlenítette mneát » naptár. öná"és'j1t a kártyanaptár az asztali nnntár, a falinaptár, a kéméP-senrő-nertár. a/. Ilven meg olvan vállalati nanlár... S már napjainknál is vagvunk... Amikor Is ölből virágkorukat élik a kalendáriumok, az évkönvvek Korunk kalendírtumait is lehet esrv télies esztendőn át lapozgatni, de — miként •elődeik' — nsí év múltán ezek is múlttá válnak, elvesztik aktualitásukat. Ám, ha valahol véletlenül megmaradnak. lehet, hogy kétszáz év múlva fakszimilében újra megjelennek. D. G. M

i is az Üj Zenei Stúdió? Egyrészt és elsősorban fiatal zeneszerzők, alkotótársak csoportja, melyben persze minden tag azon túl, hogy közös elveket is vall, és közös módszereket is használ, önálló, szuverén komponista. Másrészt előadóművészek szövetkezése a célból, hogy a kortárs zenének egy részét megismerjék és megismertessék hazánkban. Saját kompozícióik eljátszásán túl tehát vállalkoznak más, külföldi kortárs szerzők darabjainak bemutatására is. Amikor arra kértem a stúdió három tagiát. Jeney Zoltánt, Vidovszky Lászlót, és Wilheim Andrást, próbálják meg a hetvenes években végzett munkájuk mérlegét elkészíteni, a következő tények derültek ki: Az Üj Zenei Stúdió az elmúlt évtizedben körülbelül 250 —300 hangversenyt adott. Ezeken a koncerteken bemutattak több mint 120 művet. Az első eljátszás után a kompozíciót ritkán ismételték meg újra — hiszen céljuk nem állandó repertoár kialakítása és bővítése volt, hanem a folyamatos tájékozódás és tájékoztatás. 1974-ben az UZS három hangversenyt adott Párizsban. 1976-ban volt az emlékezetes Hommage á Kurtág koncert a Zeneakadémián, 1976-ban szerepelt a stúdió az akkor már húszéves múltra visszatekintő Varsói ösz nevű kortárs zenei fesztiválon. A stúdió több tagiának készült szerzői lemeze a Hanglemezgyárban, csoportos felvételük is szóba jött már. Az Üj Zenei Stúdió a hetvenes évek legelején jött létre, amikor a Zeneművészeti Főiskolán működő Zeneszerzők Körének egykori tagjai és a KISZ Központi Művészegyüttesének igazgatója egymásra találtak. A csoport kialakulásának körülményeire így emlékeznek viszsza az alapító tagok: Jeney: „A főiskola Zeneszerzők Köre már előttünk is funkcionált, és ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni, mert az Üj Zenei Stúdió szinte abból a szűkebb csoportból alakult ki". Vidovszky: „Lényeges különbség, hogy a Zeneszerzők Körében a zeneszerzők megíriák a darabjaikat, a főiskola néhány hangszerese pedig eljátssza. Így a koncert kölcsönös összeveszéssel lezajlik. A stúdióban már a kezdeti improvizációk során is előadókként léptünk fel, majd amikor beindultak a koncertsorozataink, igyekeztünk olyan próbafolyamatokat kialakítani, sőt olyan műveket írni, amelyek már másfajta részvételt követeltek a hangszeresektől és a zeneszerzőktől egyaránt. Sok olyan kompozíciót adtunk elő, amelyben az előadó nem hagyományosan lejegyzett zenei anyagot kap. hanem instrukcióhalmazt, amelynek segítségével neki kell megkonstruálnia a szólamát, tehát sokkal intenzívebben vesz részt a darab kialakításában". Jeney: „Közvetlen modellünk a Stockhausen-egvüttes volt. az első olyan csoport, amelyik egy zeneszerzőből és körötte néhány zeneszerzői gondolkodású előadóból állt. Olyan darabokat játszottak, melyek Improvizációra épülnek, de nem a véletlen abszolutisztikus felfogásából indulnak ki, hanem az előadás különböző lehetőségeinek a kibontását tekintik céljuknak. Azt hiszem, itt a zeneszerzői részvétel nagyon lényeges". Az Üj Zenei Stúdió hangversenyei mind az élőadó muzsikusok, mind a hallgatóság számára jó alkalmat adtak egy új zenei világ megismerésére. A stúdió eddiei koncertlei nyilván nem ölelhették fel a kortárs zene egész irodalmát. A bemutatott művek mindig kamaraméretűek voltak-lehettek. Azután a stúdiósok is szelektáltak a lehetőségek közül, saját érdeklődésük szerint. A nyolcvanas években remélhetőleg tovább fog színesedni, gazdagodni a modern zene világa hazánkban. Valamiféle munkamegosztásra lehet számítani a meggyarapodott számú előadói együttesek között. VÁCZI TAMÁS Mozihistória K

I ne ismerné a régi slágert, ki nem tudja: Rozikát a moziba csalogatja jókedvű partnere. A moziba, amely századunk egyik legnagyobb hatású szórakoztató-neveló intézménye: lehetővé tette nogy tömegek számára a legkiválóbb művészek produkcióinak élvezetét, távoli népek megismelését. S ha valaki a televízióval hasonlítaná hatását, hozzátehetjük azt is, hogy a legkedveltebb tévéműsorok listáján mindenütt előkelő helyen szerepelnek a mozifilmek. Imént a 20. század intézményesek neveztük a mozit — joggal. A film mint művészet, egyértelműen e század terméke, a moziba járás is csak a tízes-húszas években válhatott igazán tömegessé, az élet természetes részévé. Ám, hogy ránk ne piríthasson a művelt olvasó, sietve hozzátesszük: már a múlt században is voltak nyilvános mozgókép-vetítések, sőt, az első magyarországi fotográfiai mutatványos engedélyt a millennium évében. 1896. június 22-én kapta — egy építészmérnök. Az Andrássy úton egy porcelánüzlet helyiségét bérelték kl, esténként több egymást követő félórás előadást tartottak, ezalatt 5—6 néhány perces filmet vetítettek. Étdemes ennek kapcsán emlékeztetni: 1895-ben mutatták be Lumlére fivérek Párizsban cinemstograph névre keresztelt találmányukat, amely egvesített felvevő-, vetítő- és másológép volt s a következő esztendőben már működött egv pesti mozi". A különlegességet a Lumiére fivérek egyik ügynöke hozta elsőként az országba, s aztán is néhány szórakozóhelyen (a műsor csemegéjeként), valamint az ezredéves kiállítás Edison-pavilonjában vetítettek filmeket. Hódított a mozi vásári látványosságként is: a Haller-piacon, a Batthyány téren, és hamarosan megjelent a városligeti vurtslibvn. Egy tönkrement varietéből lett ott nyári mozgókép-színház. (Talán nem mindenki tudja: ezt a nyakatekert, bár pontos szót egyszerűsítette néhány év múlva Heltai Jenő.) A nyári üzlet olyan jól ment, hogy télire már városi párja is lett, a Nyugati pályaudvarral majdnem szemben, ott. ahol most a Játékszín működik. De maradjunk még a vurstliban, és idézzük a nemrég elhunyt Békés István hangulatos sorait az egykori moziról. „Hogy a közönség beüljön a klnematográfba s majdan tiszta szívből kacagjon az üldözői elől zongoraktlimpálás mellett menekülő, asszonyokkal összeütköző rendőröket felborító, hasra eső. vízbe pottyanó Palin (ez volt az első nevezetes francia filmkomikus: Maurlce magyar neve), előbb öreg keringőkkel kellett a bódé elé csalogatni a bámészkodókat. majd a zene szünetéhen a sztentori hangú kikiáltó a ligeti kanonhoz kapaszkodva, ékes szavakkal ecsetelte a nézőközönségre váró soha nem látott gyönyörűségeket: — Urraim és hölgyeim, tessék besétálni! Kinematografika! Ma órrriási rekord műsor! Rohanó mozdony Amerikában! Pali vízbe esik! Egy anya trazsédiája' Első hely negyven, második harminc, harmadik tizenöt krajcár! Katonák. őrmestertől leíelé és gyermekek a felét fizetik! Tessék besétálni, a zene máris kezdődik, és az előadás a kezdetét veszi!" És itt volt a Ligetben az otthontalan szerelmespárok egyik búvói.elye is: a The Royal Vio, a csengettyűs mozi. A több filmből állc műsor szünetei előtt kellő időben éles csengettyűszó figyelmeztette „diszkréten" a nagyérdeműt, hogy hamarosan tclgyújtják a villanyt... A film egyre népszerűbb lett, már nem a különleges technikai csoda vonzotta csak a közönséget, a film lassan új önálló kifejezési forma, a nyolcadik művészet lett. (Az építésjet. a festészet, a szobrászat, a költését, a zene, a tánc és a színpaci dráma után.) Sőt, nem csupán művészet, mert új ága is kibontakozott hamar: az Uránia Tudományos Színház ismeretterjesztő filmeket gvártott és vetiiett. Az első világháború előtti adatek szerint a fővárosban már több mint 90 mozi működött, huszonötezernél is több ülőhely volt bennük. Mire a hangosfilm megjelent, a harmincas évekre Eudapesten néhánv igazi filmpalota épült (az Uránia, a Corvin 1922-ben). a Royal Apolló (ma Vörös Csillag 1915-ben). a Puskin mozi (akkor Fórum 1926bar) a Május 1. (az egykori Átrium 1935-ben) és a mostani Filmmúzeum 1936-ban (amit eredetileg Broadway névre kereszteltek). Egy 1935-ös statisztika szerint az országban összeser 410 filmszínház volt. 242 a községekben. 93 a vidéki városokban (Körülbelül annvlan keresíék ezekben a kikapcsolódást, mint 1981-ben a fővárosi mozikban.) Az egész világon akkoritan vagy ötvenezer mozi működhetett. naponta 30—40 millió ember kereste fel ezeket. Hogy még a számoknál maradjunk: az USA-ban minden 12. emberre jutott ülőhely a mozikban. Európában a legjobban ellátott a ntmet lakosság volt (minden 33. lakosára, jutott egy férőhely) Magyarország meg sem közelítene ezeket a számokat. A negyvenes évek végétől ugrásszerű a mennyiségi fejlődés. E'ril.ető, hogy elsősorban a falvakat igyekeznek ellátni a szórakozás és művelődés e fontos intézményével. 1949-ben 862 községben van mozi, 1955-ben már 2781 településen. Igaz, hogy ezek döntő hányada keskenyflirnes (16 mm-es) a hangja sem tökéletes (enyhén szólva), ce b városiakkal együtt, ebben az évben már a 115 milliót is meghaladja a nézőszám. Számbe:,leg a csúcsot alighanem 1959oen érte el a mozi: a társadalmi szervezetek kezelésében levő zártkörű vetítőhelyekkel együtt 440i mozi és 131 millió néző! A hatvanas évek eleién kezd szélesebb körben elterjedni a korikurrencia: a televízió Esik a nézőszám, s majd egy évtized múlva kezd stabilizálódni: hetvenmillió körül. S ez nem rossz adat' Ezzel a látogatottsággal 5—6 helyen vagyunk a kontinensen. Folyik, ha lassan is, a moziháiczal rekonstrukciója. Budapesten romlott talán legtöbbet a helyzet az utóbbi húsz évben 30 rnos.it be kellett zárni. (A .rekorder' a Vörösmarty, tizenké' éve zárták be — ideiglenes-r > A/ utóbbi években átalakították felújították a Szikrát íhogíVtafcb három év múlva néh* nyék vandál pusztítása nvom'mogint rendbe tegyék), kicserél ték g Corvin és az Uránia be rendezéseit, számos kis mc kuituráll körülményekkel várja a nézőket De ez még persze kevés. Akkor is, ha újonnan épült mozikkal Is dicsekedhetünk. V. GY.