Délmagyarország, 1982. november (72. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-27 / 279. szám

12 Szombat, 1982. november 27: » 3 A megyei pártbizottság legutóbb 1979. Október 26-án tárgyalta az állami oktatás megyei helyzetét. Megállapította, hogy legdinamikusabban az óvodai hálózat fejlődött, javultak az általános iskolai oktatás tárgyi és személyi feltételei, a tankötelezettség teljesítése. Jelentősen fejlődött a szakmunkásképzés, a középiskolai tanulók több mint fele szakmunkásnak készül. Megyénk társadalmi és tömegszervezetei, üzemei, vállalatai és szocialista brigádjai évenként 15—30 millió forint értékű társadalmi munkával vettek részt az oktató-nevelő intézmények működési, tárgyi feltételeinek javításában, különösen az óvodai hálózat bővítésében. Számottevő segítséget adtak az iskolák tornatermi fejlesztéséhez (Makó, Forráskút, Nagymágocs. Derekegyház. Székkutas. Nagylak, Sándorfalva). Több mint 100 sportudvar alakult a testnevelés és a honvédelmi nevelés feltételeinek javítására, egyenként átlagosan 15—50 ezer forint értékű társadalmi munkával. I. Hz állami oktatás helyzete, fejlesztésének feladatai Közlemény a megyei pártbizottság üléséről AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK AZ ÁLLAMI OKTATÁSRÓL SZÓLÓ 1972 JŰNIUS I5-I HATÁROZATA VÉGREHAJTÁSÁNAK TAPASZTALATAIT ÉS AZ 1982 ÁPRILIS 7-1 KB-ÁI.LÁ SI OGLALÁS MEGVALÓSÍTÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOKAT TÁRGYALTA MEG 1982. OKTÓBER 28-1 ÜLÉSÉN A CSONGRÁD MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG. ALÁBBIAKBAN AZ ITT MEGFOGALMAZOTT ÁLLÁSFOGLALÁST ISMERTETJÜK. A megye közoktatásának fejlődésében az elmúlt évtized legjelentősebb eredménye az iskolázás nagyarányú kiterjesztése volt. Tíz év alatt több mint kétszeresére nőtt a szakmunkásképzőt, illetve szakiskolát végzettek száma, a diplomásoké pedig kétharmadával emelkedett. Figyelemre méltó azonban, hogy míg az oktatási, közművelődési, jogtudományi és egészségügyi jellegű diplomával rendelkezők létszáma jóval magasabb az országos átlagnál, a felsőfokú műszaki és közgazdasági végzettségűek aránya lényegesen kevesebb. Az iskolázás bővülése a közoktatás minden fokozatát jellemezte. Az óvodába járó gyermekek aránya közel 17 százalékkal emelkedett, s napjainkban gyakorlatilag teljes körűvé vált a 6—13 éves korosztály iskoláztatása, 86 százalékról 91,1 százalékra emelkedett az általános iskolát 14 éves korig befejezők aránya. Kedvezőtlen jelenség viszont, hogy emelkedik az iskolaéretlenség és egvéb okok miatt felmentett tanulók aránva. és növekszik az első osztályosok körében a tanévismétlők száma. A továbbtanulás iránti igény évek óta tartósan magas: a megye különböző középfokú oktatási intézményeiben az általános iskolát befejezők 97 százaléka folytatja tanulmányait A megye lakosságának általános és szakmai műveltségét kedvező iránvban befolyásolta az 1972-es oktatáspolitikai, de főleg az 1974-es közművelődéspolitikai párthatározat nyomán átmenetileg fellendült iskolarendszerű felnőttoktatás. Ugyanakkor a résztvevők száma — az iskoláztatás teljes körűvé válásával is — 1977 óta rohamosan csökken. Gyors hasznosíthatósága miatt erőteljes érdeklődés nyilvánul meg az üzemi, vállalati és TITszervezésü tanfolyamok, át- és továbbképzők iránt, Az üzemek, vállalatok egy része — saját érdekeltségét felismerve — hatékonyan igyekszik megvalósítani a munkahelyen belüli szakmai képzés, továbbképzés különböző formáit Az oktatással kapcsolatos társadalmi ráfordítások számottevően emelkedtek. Az anyagi, tárgyi és személyi ellátottság jelentősen javult, az oktatás anyagi ellátottsága azonban még így sem tudott lépést tartani az oktató-nevelő munka megnövekedett tartalmi követelményeivel. Az általános iskolákban a belépő fejlesztések és az átmeneti megoldásként igénybe vett mintegy 80 helyiség mellett is jelentős feszültségek mutatkoznak. A tantermek 10.7 százalékában (Szegeden 36 százalékában) két műszakos tanítás. 011 tanteremben (26,3 százalék) a tanításon kívül napközi otthonos foglalkozás is folyik, amely többségében az alsó tagozatot érinti. Szegeden és a nagvobb városokban, az alsó tagozatos tanulócsoportok 34,5 százalékában a létszám még így is magas (osztályonként 34—42, szemben a megyei átlaggal, amely 28). A helyzetet nehezítették a IV. és V. ötéves terv áthúzódó beruházásai és a nagyarányú tanteremmegszüntetések is. A középfokú oktatási intézményekben a következő évektől kezdődően fokozatosan okoz feszültséget a megnövekedett megyei tanulói létszám fogadása. Jelentős visszaesés következett be az általános iskolai diákotthonok és középiskolai kollégiumok férőhelyeinek hasznosításában. Közoktatásunk nagy eredménye, hogy a lakosság általános és szakmai műveltségi szintjének emelkedése, tudati fejlődése, a művelődési esélyegyenlőtlenségek csökkenése a megy- társadalmának valamennyi osztályában és rétegében, sőt településszerkezetileg is kimutatható. A folyamat azonban erősen differenciált. A tehetséggondozás fórumrendszere az elmúlt években alapvetően kiépült. Valamennyi intézménytípusra jellemző a szakkörök, a felzárkóztató foglalkozások, a szakmai tanulmányi versenyek stb. működése. Évenként 8—10 középiskolai tanuló kerül az országos tanulmányi verseny első tíz helyezettje közé. Ennek ellenére, főleg az általános iskolákban a tehetségfeltáró és -gondozó munka ma még nem elég eredményes. Az elmúlt évtizedben tartalmilag és szervezetileg is fejlődött az iskolák pályairányítási tevékenysége. A pályaorientáció társadalmi csoportonként és a települési viszonyoktól meghatározottan differenciált. Aránytalanság mutatkozik a fizikai dolgozók gyermekeinek értelmiségi pályák iránti érdeklődésében, középfokú továbbtanulásában. Az 1972-es oktatáspolitikai párthatározat nyomán központi kérdéssé vált megyénkben a szakmunkásképző intézetek kiemelt fejlesztése: új intézmények épültek, színvonalasabbá vált a tantestületek munkája. intézkedés történt a beiskolázási arányok javítására. Több vállalat és üzem hagyományosan jó együttműködést alakított ki a szakmunkásképző intézetekkel. Mindezek hatására a szakmacsoportonkénti képzés szerkezete 86 százalékban felelt meg a vállalati igényeknek. Számottevő eredmények születtek az iskola tartalmi munkájában. Az esélyegyenlőtlenség csökkenése irányába hatott a kiterjedt és tartalmilag megújult óvodai nevelés, tervszerűbbé és hatékonyabbá vált az iskola-előkészítő munka. A tanvai iskolák megfelelő ütemű körzetesítésével, a pedagógusellátottság céltudatos javításával gyakorlatilag teljes körűvé szélesedett az általános iskolák szakrendszerű oktatása. Az eredmények ellenére az iskola tartalmi munkájának fejlődése nem áll arányban az iskolázás kiterjesztésének nagymérvű előrehaladásával. Az új tantervek. tankönyvek bevezetésével egyidejűleg az iskola társadalmi megítélésében — megyén belül is — szemléleti gondok vannak. A pedagógusok — az újra való áttérés megfeszített munkájához — nem mindenkor kaptak kellő ösztönzést, megértést a társadalomtól, a központi és helyi szervektől. Figyelemre méltó jelenség, hogy az utóbbi két évben a megye több iskolájában megnövekedett a bukások száma, de az iskolai tanulmányi átlag nem változott. Az elmúlt évtizedben nem sikerült feloldani középfokúi képzésünk számos ellentmondását. Az" ipatban mind nagyobb a hiány a mérnök és a szakmunkás között „láncszemet" képező technikusokból. A technikusképzés évek óta tartó megoldatlansága negatív hatású megyénkben is a társadalmi közérzetre. Ezért is fontos az az iskolarendszerű technikusképzéssel kapcsolatos kísérlet, amely a József Attila Tudományegyetem Neveléstudományi Tanszéke és a Déri Miksa Gépipari Szakközépiskola közös munkájával folyik. Az elmúlt tíz év során pedagógusaink tervszerűen törekedtek az ifjúság szocialista világnézetének, történelmi tudatának, társadalmi elkötelezettségének és közéleti aktivitásának fejlesztésére. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a tanulófiatalok túlnyomó többsége a szocializmus híve, életkori sajátosságainak megfelelően rendelkezik az alapvető marxista ismeretekkel, hazafias és internacionalista szellemben nevelkedik. A marxista történelemszemlélet formálásához jelentős mértékben hozzájárult legújabbkori történelmünk kutatása. A feltárt eredmények hasznosítása — annak ellenére, hogy az 1981/82-es tanévben a megyei pártbizottság kezdeményezésére a pedagógus-továbbképzésben előadássorozat indult a felszabadulás utáni történelmi utunkról — az oktatásban még nem kielégítő. A szocialista demokratizmus fejlődésével egyidejűleg megnövekedett az iskola közéleti aktivitásra nevelő funkciója Erősödött a diákönkormányzat szerepe. Az iskola nevelőmunkájának hatékonyságát nagymértékben befolyásolja a szülői gondoskodás, a megfelelő családi háttér. Különösen az utóbbi 5—6 évben növekedett a megyében dolgozó pedagógusok száma. Valamennyi iskolatípusban javultak a személyi feltételek, minimálisra csökkent a képesítés nélküliek aránya. A folyamatot segítette a megyében működő két óvónői szakközépiskola, valamint a tanárképző felsőoktatási intézmények nappali és intenzív levelező tagozatos képzése. A fejlődés ellenére sem sikerült azonban elérni az egy óvodai csoportra „előírt" óvónői létszámot, s az általános iskolába lépő magasabb létszámú korosztályok miatt a nyolcvanas évek első felében feszítő gondot jelent a tanítóhiány. A megyében dolgozó mintegy 6000 pedagógus túlnyomó többsége hivatástudattal, megfelelő szakmai felkészültséggel végzi oktató-nevelő munkáját. Több iskolában folyik országos jellegű pedagógiai kísérlet és tudományos igényű műhelymunka. A JATE Neveléstudományi Tanszékének irányításával az ország 10 iskolájában kutatják a középiskolák oktatásinevelési integrálásának lehetőségeit. Az elmúlt öt év során egy egyéni és egy közösségi Állami Díjat, öt Apáczai Csere János-díjat, évenként mintegy 160—180 miniszteri és növekvő számú mozgalmi kitüntetést kaptak a pedagógusok. Nincs előrelépés azonban a pedagógusok iskolán belül végzett tevékenységének magasabb, állami szinten adományozható elismerésében, s az anyagi megbecsülés kifejezésére is kevés az évi egyszázalékos -jutalomkeret. Megyénk oktatásügyi dolgozóinak bérhelyzete az országoshoz hasonlóan alakult, ugyanakkor lelassult a középkorosztály bérfejlesztési üteme. A vezetői munka színvonalát emelte a határozott idejű megbízatások bevezetése. Az elmúlt tíz év során az iskolaigazgatók 30 százaléka cserélődött, melyben meghatározó szerepet játszott az iskolai demokratizmus erősödése és a szakmai irányítás színvonalának emelkedése. A városi, községi tanácsok jogkörének bővülésével növekedett a területi irányító szervek felelőssége. Ez lehetővé tette a helyi erőforrások céltudatosabb mozgósítását, a társadalmi erők jobb koncentrálását az oktatásügyi intézmények működési feltételeinek, szakmai munkájának segítése érdekében. A korszerűsítéssel egyidejűleg azonban néhány területen a helyi önállóság megfelelő gyakorlását nehezíti az irányításban részt vevők túlterheltsége. Gyakran gondot jelent a megtelelő szakmai színvonal biztosítása. A párt szervezettsége a megye pedagógustársadalmában 22 százalékos, kismértékben meghaladja az országos átlagot, A párttagok között kevés azonban a fiatalok aránya. Míg a nők aránya az összes pedagógus között 74,3 százalék, addig a párttagoknak csaknem 63,6 százaléka nő. Legmagasabb a szervezettség a középfokú tanintézetekben dolgozók körében, legalacsonyabb az óvónők között. A pártalapszervezetek munkájának irányításában jelentős előrelépést jelent a Szegeden létrehozott két (alsó- és középfokú) pártbizottság tevékenysége. II. Oktatási rendszerünk csak akkor tarthat lépést a társadalmi fejlődés követelményeivel, ha az iskola belső stabilitásának kialakításával egyidejűleg képes a tartalmi munka folyamatos megújítására és a meglevő értékek elmélyítésére. Valamennyi intézménytípusban megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a tanulók anyanyelvi kultúrájának fejlesztésére. A közoktatás egészét átfogó tartalmi korszerűsítési folyamat megköveteli a pedagógiai módszerek fejlesztését is. A megye közvéleménye és a szülők reális tényeken alapuló tájékoztatást kapjanak. Szegcd-Rókus új általános iskolája Különösen fontos, hogy a tanulóifjúság — életkori sajátosságainak megfelelően — meggyőző válaszokat kapjon az őt érdeklő és érintő társadalmi, politikai és ideológiai kérdésekre. Nélkülözhetetlen a pedagógusok politikai-ideológiai tájékozottságának folyamatos biztosítása. A mindennapi oktató-nevelő munkában és a mozgalmi életben aknázzák ki jobban — megfelelő érzelmi ráhatással — az iskolák névadóinak életútjában, munkásságában, a példa- és eszményképekben rejlő nevelöhatásokat. Segíteni szükséges a tanulók önállóságának, kezdeményezőkészségének kibontakoztatását. Valamennyi iskolatípusban — elsősorban az általános iskola felső tagozatán és a középfokú oktatási intézményekben — erősíteni kell a tanulmányi fegyelmet. Az ifjúság világnézetének, magatartásának pozitív formálásában a társadalmi és tömegszervezetek vállaljanak az eddigieknél nagyobb szerepet Az iskola akkor érhet el tartós eredményeket, ha a családok tudatosan támogatják nevelési törekvéseit. Az iskolák továbbra is legyenek kezdeményezői a kapcsolatok kiépítésének és tartalmi elmélyítésének. A Hazafias Népfront elsősorban a szülői munkaközösségekre és a lakóterületi munkára támaszkodva nyújtson segítséget az iskolák ezen törekvéseihez. Erősödjék a hatóságok, a munkahelyi párt-, állami és társadalmi szervek tevékenysége a gyermekeik nevelését elhanyagoló szülők felelősségre vonásában. A Vöröskereszt megyei szervezete hatékony egészségügyi felvilágosító munkával járuljon hozzá a feladatok végrehajtásához. Nagyobb gondot szükséges fordítani minden iskolatípusban — elsősorban az általános iskolában — a tehetségek korai felismerésére. Iskoláink úi módszerekkel teremtsenek lehetőséget, a tehetséges gyermekkel történő egyéni foglalkozásra ugyanakkor a tehetségek felkarolása nem járhat együtt a hátrányokkal induló és a lassabban fejlődő tanulók oktatásának-nevelésének elhanyagolásával. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a megye nagy múltú, kiemelkedő színvonalú iskoláinak tevékenységére. Körültekintőbben kell gondoskodni a gimnáziumokban a fizikai dolgozók gyermekei arányának növeléséről. Hosszabb távon is kiemelt politikai feladat a megye általános iskoláinak fejlesztése. Az illetékes szervek legfontosabb teendője legyen a tervidőszak iskolaépítési és -felújítási programjának időarányos végrehajtása. Továbbra is nélkülözhetetlenek a megye üzemei, vállalatai. lakossága áital szervezett társadal. mimunka-akciók. A gyógypedagógiai hálózat megyei intézményrendszerének mennyiségi fejlesztésén túl fontos szempont a tartalmi munka javítása, különös tekintettel a társadalmi beilleszkedés és a rehabilitáció elősegítésére. A család funkcióinak változása, a veszélyeztetettség megelőzése és a gazdasági, munkahelyi érdekek is megkövetelik. a gyermekek egész napos ellátásának további bővítését. A következő években várhatóan tovább erősödik a középfokú iskolázás iránti igény. Intézményhálózatunk alapvető feladata, hogy biztosítsa a megye társadalmi-gazdasági fejlődéséhez szükséges, jól konvertálható munkaerőt. Készüljünk fel a demográfiai hullám levezetéséből adódó problémák megoldására. Tekintettel arra, hogy általában az ipar, de különösen a könnyű- és az építőipar szakember-ellátottsága az országos átlagnál alacsonyabb, meg kell vizsgálni e területek munkaerőellátottságát. Támogatni kell a technikusképzés korszerűsítésével kapcsolatos munkálatokat. A gimnáziumi képzés alakulion az országos aránvok szerint, a fakultatív tárgyak adjanak az eddigieknél szélesebb körű elhelyezkedési lehetőséget az érettségi után tovább nem tanulók számára. Ennek érdekében javítani kell a műszaki, gyakorlati jellegű fakultációk iskolán belüli arányát és a beiskolázás propagandáját. A jövőben is támogatjuk az iskolakísérleti munkálatokat. A szakközépiskolákban is növekedjék a szakirányú felsőfokú tanulásra való felkészítés hatékonysága. A felnőttoktatás megváltozott funkciója révén növekvő mértékben járuljon hozzá a szakmai ismeretek fejlesztéséhez, a munka melletti át- és továbbképzéshez. Célszerű a vállalati érdekeknek megfelelő, egy-egy munkahelyre épülő oktatási formákat szorgalmazni. A növekvő létszámú korosztályok beáramlása az iskolába, és a középfokú iskolázás fokozatos kiterjesztése több pedagógust igénvei. Biztosítani kell a bérfejlesztési lehetőségek maradéktalan felhasználását. A vedagógus-pártszervezetek politikai eszközökkel járuljanak hozzá az iskoia tartalmi munkájának megújítási folyamatához. Működjenek közre a pedagógusok ideológiai-politikai tájékozottságának növelésében. az iskolai élet demokratizmusának fejlesztésében. Legyenek következetes képviselői a káderpolitikai elvek érvényesülésének. Tekintsék alapve'ő feladatuknak annak a követelménynek a megvalósulását, hogy a pedagógusok szakmai és közéleti tevékenységének legfontosabb színtere az iskola. Munkálkodjanak hatékonyabban a fiatal oedagógusok párttaggá nevelésén. MSZMP Csongrád megyei Bizottsága