Délmagyarország, 1982. november (72. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-25 / 277. szám

Csütörtök, 1982. november 25. Kubai fiatalok Szegeden A kubai fiatalok a fogadásukra rendezett ünnepségen. ( Űi arcokkal népesült be teanan délután, a Szegedi Textilmüvek ifiúsáai klubja. Államközi szerződés értelmében hazánkba érkezett mintegy nvolcszáz kubai fiatal közül hetvenet a Pamutnyomóipari Vál­lalathoz tartozó szegedi gyárban fogadtak ünnepélyes külsőségek között. A gyár gaz­dasági. párt- és társadalmi szervezeteinek vezetői köszöntötték a fiatal lánvokat. « az őket kísérő Francisco de La Rosát. Kuba budapesti nagykövetségének másod­titkárát. Dora Rivest. a Kuba Technika magyarországi képviselőiét és Uji Jánost a Tescó főosztályvezetö-helvettesét. A hetven kubai fiatal nem akármilyen feladatra vállalkozott: ők lesznek maid az alapító szakmunkásai annak a nagv kubai textilgyárnak, amelynek építéséhez most fogtak hozzá a latin-amerikai szo­cialista országban. Néev évig élnek Sze­geden. s ez idő alatt bizonnyal megtanul­ják a fonás és a szövés mesterségét, s nyilván megismerkednek maid nyelvünk­kel. népünkkel is. Most néhánv hetes nyelvtanfolyamon vesznek részt, maid a legelemibb szakmai ismeretek megszerzé­se után három műszakos beosztásban végzik munkájukat a gépek mellett. Híd hazánk és a világ között Magyar növény nemesitőlr külföldön Gesztusnak is fölfogható a Papp Endre ismertette meg ban, keresztezéssel sikerült Szegedi Akadémiai Bizottság annak idején Magyaror&zá- ezt a tényezőt kiiktatnia. A növénynemesitési és növény- got, sőt Európát is a hib- legmagasabb állami kitünte­termesztési munkabizottságá- rid kukoricával, elsőként ál- test kapta meg. nak tegnapi ülése izzóknak a lított elő úgynevezett bel- Rajháthy Titjor kanadai magyar származású növény- tenyésztett hibridet akkor, nerhesífő. Először a ?at> éé :a nemesítőknek a munkásságát amikor a tudomány más vad árpafajpk vizsgálatával összegezte, akik nálunk-kezd- képviselői ezt a módszert foglalkozott SZerencSósnéíTte .dékenység, fék, de idegenben íolytatják még természetellenesnek tar- mondható, bár ugyanaz a ' vagy folytatták tevékenysé- tották. Búzát 1920 óta ne- szerencsés véletlen sok ezer mesít. most 86 éves, Ang- társát talán hidegen hagyta liáhan él, és erősen bízik volna. Kietlen pusztaságban benne, hogy a hibrid búzáé gyalog kereste azt a fajtát, lesz a jöyó. Egyik kutatónk amelyikre szüksége lett vol a lakossá! éitiái iránt Följegyzés a városi tanács beszámoló párttaggyííléséröl güket. A tudomány nehezen viseli el a határokat, ha azok megkötöttséget jelen­tenek. a szegedi kutatók kap­csolatai örvendetesen gyara­podnak, és más nemzetek nö­vénynemesítőivel, más föld­szóhaszoálatával a mesítés leglíraibb é kalandosabb ága a búzane­na, de nem találta. Elfáradt, leg- leült, rágyújtott, leesett az hibrid öngyújtója. Ott volt mel­részek talaján született ered- búza. lette az a vad gabonafajta, mények is ismertek és föl- Derera Miklós itthoni gya- amit keresett. Maga foglal­használhatók, természetes potn*mesítési kísérleteit nem ta össze pályafutását a sze­igény. hogy azokat is ismer- koronázta siker, végül ma- gediek kérésére. Kutatóinté­jék, akik egyéb szálakkal is g^ se hitt benne, hogy lehet zeti igazgató lett időközben, kötődnek hozzánk. Haszna is belőle valami. Ausztráliában Egyik mondata intelemként lehet a gesztusnak, a kint először valamilyen elektro- hat: Akkor érzi magát sí­éiért kutatási eredmények nikai gyárban kapott csak keres igazgatónak, ha mun­ezen a csatornán is visszasu- munkát, később asszisztens- katársainak átlaga jobb, mint gározhatnak. A kapcsolat ként dolgozhatott egy labo- ameddig ő eljuthatott a tu­hasznos híd lehet hazánk és ratóriumban. Akkor még sú- domány útjain. Egy másik lyos , behozatallal elégítette mondata vallomással ér föl: ki Ausztrália a gyapotigé- „Valamikor azt hittem, ott nyét. neki köszönhető, hogy a hazám, ahol a kenyerem, azóta exportál. Egy hegy ol­dalán sikerült találnia ad­dig ismeretlen vad fajtat, amely igen hasznos keresz­tezés! alapanyagnak bizo­nyult. Körülbelül húsz éve foglalkozik búzanemesítéssel, ^caval es a négymillió hektáron termesz- foglalkozott Esztendő végi beszámoló taggyűlést tartottak a sze­gedi városi tanács kommu­nistái. Nem volt ott. min­denki. A 143-as létszámból — különböző okok miatt — sokan hiányoztak, ám a ta­nácskozást levezető elnök megállapíthatta a határo­zatképességet. A pártveze­tőség beszámolóját, a titkár betegsége miatt, dr. Farkas Miklósné vezetőségi tag is­mertette, a városi pártbi­zottság minősítését pedig a tanács pártvezetőségének 1982. évi munkájáról, Du­becz György olvasta föl. # Jóllehet a beszámoló ér­zékeltette, hogy a párttagok miként dolgoztak a gazda­ságpolitikai feladatok meg­valósításáért, az értékelés nem „dobta fel" a megjelen­teket. Ez érthető bizonyos szempontból. A többség egész esztendőben tevéke­nyen közreműködött a vá­rosfejlesztésben. szinte nap­ról napra érezték a lakás­építés, az egészségügyi ellá­tás. a kommunális szolgál­tatások, az ügyintézés gond­ját és örömét^ igyekeztek meghallgatni és hasznosíta­ni a használható lakossági észrevételéket, valóban tet­tek egyet s mást az ügyin­tézés egyszerűsítéséért. A tanácsi kommunistáknak tehát oroszlánrészük van abban, hogy a szegediek mindjobban figyelik és be­csülik a „torony alatti" munkát, s a közbizalom erősödik a városban. Ha azonban úgy nézzük, hogy joly^o^+enyeTrpgisé^ bü­rókrauküs hozzáállás, sértő­ÜJlaloprÁÍitogta­tás is tapasztalható volt, akkor több kritika és önbí­rálat is elkelt volna. összesen négyen kértek szót. Osváth Lajosné dr. észrevétele szerint — a ko­rábbi gyakorlatnak megfe­lelően — először a négy alapszervezetben kellett volna taggyűléseket tartani, hogy az ott elhangzottakat összegezhesse, az összevont Ügy vélte, fölösleges a párt­vezetőség munkájának éven­kénti minősítése a városi pártbizottság részéről, mert „Titkári tájékoztatót", é* más brosúrákat, ezek azon­ban már „lejárt" témákat, ügyeket, olykor idejét múlt feladatokat tárgyalnak. ennyi idő alatt lényeges változás nem történik. Ja­vasolta, hogy a jövőben vá­lasztási ciklusonként, vagy­is öl esztendő múltán tegye mérlegre a felsőbb pártszerv a vezetőség tevékenységét. Jó lett volna több ha­Csergó Tibor arról be- sonló tartalmas véleményt szelt, hogy a város egész- hallani. A beszámoló érzé­segügyi ellátásáért igen so- keltette például, hogy nincs kat tett a tanács. Megállapí- minden rendben a " KISZ­totta, az ötnapos munkahét­re való átállást jól előkészí­tették, s ennek is köszönhe­tő, hogy a lakosság elége­dett az ellátással. A kedve­ző tapasztalatokra, a fe­gyelmezett „hozzáállásra" alapozta azt a véleményét, hogy jövőre, a valószínűleg nehezebb helyzetben is helytállnak majd a tanács fiatalok párttaggá nevelése körül, sőt a pártmegbízatá­sok teljesítését is rendszere­sen kellene ellenőrizni. Ezt a problémakört azonban senki nem bolygatta. Nem ártott volna minden­ki számára világossá tenni, mit jelent a beszámolónak ez a megállapítása: a hatásköri feladatok kellően kommunistái. Hévízi Miklós érvényesülnek területünkön. •iolnrifnp nvn^rvxácixrlrácj- + , , . _ jelentős eredményként érté­kelte hogy a terület-előké­szítés nem hátráltatta a la­kásépítést. Sokát segített, hogy a városi tanács és a DÉLÉP pártszervezetei kö­zös taggyűléseket tartottak, ahol őszintén föltárták • a gátló tényezőket," s így si­került a már régen szanált területeken elkezdeni .az építkezést. Szóvá tette, hogy a tanácskozási központok­ban, ahol a tanács és a la­kosság kapcsolatát akarják tovább erősíteni, még min­Nem mondható el ez külső, így például felsőbb párt­szervezetünk konkrét, adott ügyére, amikor is pártveze­tőségünk hatáskörébe tarto­zó, ráadásul pártbüntetés hatálya alatt álló személyt véleményünk kikérése nél­kül jutalomban részesített." Valószínű, ha nevén nevez­ték volna az illetőt, ez kis­sé megbolygatta volna a taggyűlés nyugalmát. • • Egy pártszervezet egéss dig kevés meghívott jelenik evi munkájáról konnyelmű­meg. Helytelenítette, hogy a feg Y a egyetlen taggyű' -..I.Í —, les alapjan ítéletet sajtó (nyilván a Dél magyar­ország) néha olyan munká­kat népszerűsít, illetve tesz közzé fényképeken, mint például a rókusi víztorony­építés, ahol már régóta elmaradás mutatkozik. Kér­monda­ni. Ismerve azonban azokat a gondokat, amelyekkel a hivatali pártszervezetek küszködnek, nyugodtan el­mondható: a tanácsi elvtár­sak fontosnak tartják, hogy te va kommunikációs eszkö- rendszeresen megvitassák a zöket, hogy továbbra i-s se­gítsék 9 tanácsi célűk eléré­sét. Hévízi Miklósné dr. az in­formáció fontosságát hang­súlyozta. Igaza van: a párt­tag legyen őszinte akkor is. amikor a közhangulatról számol be, mert ez fontos föltétele a nagyobb hibák elkerülésének. Ügy látja hogy a párttagok egy részé­nek nincs friss és kellő in­minősíthesse formáltsága fontos politikai tanácskozás, intézkedésekről, ö sem tud sok mindenről, s bármilyen furcsa, néha a fia mond el otthon fontos dolgqkat. Kap­ják ugyan rendszeresen a pblltikfii és a sz'érvezeti kér­déseket. A városi pártbizott­ság minősítését kelL elfogad­nunk: „A pártvezetöség jól irányítja a helyi politikai tevékenységet segíti a párt politikájának érvényesülé­sét, jól végzi a szervező ét ellenőrző munkát." Figye­lemre méltó azonban a töb­bi között az a javaslat: „Tö­rekedjenek arra, hogv az ügyintézők még nagyobb tü­relemmel, megértéssel visel­tessenek az ügvfelek prob­lémái iránt, érték el az ud­varias hang minél szélesebb körű elterjedését." F. N. I. a világ között. Rédei György vitte talán legtöbbre. Amerikában. az Egyesült Államokban dolgo­zik. Üj tudományág, a nö­vényi genetikai élettan kap­csolódik nevéhez. Olyan nö­vényeket is sikerült előállí­tania. amelyek a valóságban nincsenek, sőt emberi be­avatkozás nélkül fönn se tarthatók. Kutatásainak jö­vőbeni haszna föltéhetően hogy nem Most már tudom, így van.'1 Willax Ödön meghalt, élet­műve lezáródott már. Itthon kilenc könyvet írt, néhány ma is használható. A kuko­h üvelyesekkel Franciaorszá­tik az ó. búzáját. Szerencsés t Portugáliát, Marokkót kísérlettel tisztázni tudta, HomrédeEmi munka Csongrád megyében Összegezés, az MHSZ-ben nagyobb lesz. mint ami ma m'tól csírázik ki az ott ho­egyáltalán belátható. megjarva halt meg. Spanyolországban Fantasztikus mun Új Csepel teherautók Szervizhely: 10-es Volán Üj teherautók érkezése nem ritka a Volán .10. sz. Vállalat szegedi központjá­ban. Tegnap mégis nagyobb figyelem övezte azt a hu­szonöt jármúvet, amely a tetthelyre gurult. A Csepel Autógyár legújabb készít­ményei a D—750.30 jelű te­hergépkocsik 500 kilométe­res szervizét vállalta a sze­nos fehér búza már a kalász- kabírású embernek ismerték, a mediterrán vidékek takar­mánytermesztéséről írott könyvének számos passzu­sa itthon is haszonnal al­kalmazható. Rieger Béla, Kovács And­rás, Bogyó Tamás, Kökény í Bertalan és több más ku­j tató neve is említódött a ta­I nácskozáson. Sokan vannak közöttük, akik évenként ha­zalátogatnak, és• szinte va­lamennyire érvényes az a megállapítás hogy a külföl­dön járó hazai kutatókat szeretettel segítik. H. D. az első 500 kilométer meg­tétele után, a szállítás előtt A most Szegedre érkezett 25 új magyar teherautó az alapos vizsgálat és a szük­séges javítás után ma in­dult tovább. Konvojban ha­ladnak a görögországi Volo­sig. onnét vízi úton kelnek át a tengeren, hogy eljussa­nak a végállomásig. Amint gedi cég. Miután felkészült tudósítónk, Turbék János. a2 xi feladatra, most megprkez- első konvoj kísérője indulás előtt jelentette: az exportra Induló új honi jármüveket a tek az első gépkocsik, hogv a szerviz után tovább indul­janak a megrendelőhöz Szí­riába. Idén még további száz új Csepel D—750.30-as szervizmunkáit látja majd el a HUNGAROCAMION nagy tapasztalatú gépkocsivezetői kormányozzák a messzi Volán 10., közvetlenül terigerpartig. Végéhez közeleg tendő, elérkezett a munkaértékelés az ben. Ezzel a össze tegnap az esz­szokásös MHSZ­céllal ültek Szegeden, a Honvédelem Házában párt­munkások és a szövetség helyi és megyei titkárai. Té­nyek, adatok alapjan adtak képet a lakosság folyó honvédelmi, szentesi, Udvari' Károly a nőtt lövészek. Jól mutatja a hódmezővásárhelyi,, Kádár szövetség népszerűségét a Szél László a csongrádi. Ko- tömegversenyek iránti érdek­máromi Mihály a makói vá- lődés: idén az összetett hon­rosi és területi honvédelmi védelmi versenyeken. Szege­tevékenységről adott ismer- den és a járásban több mint tetőt. Kiegészítették az el- 42 ezren, a Honvédelmi Ku­hangzottakat az érintett vá- pa lóversenyeken Szeged vá­és internacionalista munká­ról, annak eredményeiről, a tevékenység gyengeségeiről, teendőiről. Arról, hogy hol, miben kellene változtatni a rosi vagy járási pártbizott­körében ságok képviselői, illetve a hazafias megyei pártbizottság részéről dr. Majzik István osztály­vezétőr-helyettes. Az eszme­cserét végül Mihalik Fe­renc alezredes, az MHSZ megyei titkára foglalta ösz­nagyobb előrelépés reményé- sze. Tény, hogy az MHSZ-mun­kát növekvő érdeklődés kí­séri megyénkben; kapcsolat­ben. Az értekezleten az MHSZ járási-városi titkárai ter­jesztették elő részletes be­számolóikat. így Vajda Jó­zsef Szegedről és a szegedi járásból, Pusztai János a Kodály emlékére Szerdán délelőtt a Parla- Ismertette a centenáriummal mentben Rátkai Ferenc mű- kapcsolatos külföldi esemé- I kerekkel velődési miniszterhelyettes tájékoztatta a sajtó képvise­lőit a Kodály-emlékévről, dály-programokat. nyeket, a nemzetközi Kő­bán van a lakosság széles rétegeivel. Bár taglétszáma — az értekezleti • beszámoló­ból ítélve — az összlakosság 2—3 százalékát érinti, hatása ennél sokkal szélesebb. Hi­szen például az iskolások körében több ezres a model­lezők, az ifjú, leendő rádió­sok, a gépjárműbarátok tá­bora. Szentesen, Szegeden, Csanádpalotán országos si­' dicsekedhetnek, j Ugyanúgy a szegedi lövé­szek, könnyűbúvárok, repü­lők vagy a vásárhelyi iel­ros és járás területén csak­nem 55 ezren Nagy az ér­deklődés az amatőr gépjár­művezető-képzés iránt. Év­ről évre többen találnak se­gítőre, érdeklődésük szerint, az MHSZ klubjaiban, szak­köreiben, tanfolyamain. Ez az 1982-es év egyik tapasz­talata. összetettebb a másik ol­dal: a növekvő igény. Az életkörülmények változásá­val, nehézségeivel együtt felveti a szövetségi munka szintjének emelését. Az MHSZ-be dolgozók, s az ak­tivisták sok ezres tábora, a pedagógusok és a katonák számokban soha ki nem fe­iezhető ténvkedése ?ó alap eh­hez Csongrád meevében is. A felszólalásokból kicsendült: a közérdeklődés további növe­léséhez jobb, gazdagabb tech­nikai ellátottságra lenne szükség. K. 1. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom