Délmagyarország, 1982. november (72. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-23 / 275. szám
Fedd, 1982. november 23. 5 Áz elhagyott kaptafa drámája Arany János intelme sze- nálkozik. Kulin Ferenc A műből, ami minden drámát Hnt költő, hazudj, de rajt* békíthetetlen című tévéjáté- igazán drámává tesz. Az élne fogjanak! Eme, eredeti- kában élt is a lehetőséggel, hae-att kaptafa bizonyos leg kizárólag esztétikai cél- csak éppen — távolról sem szempontból már eleve drázatú figyelmeztetést szer- hibátlanul, dán valahogy úgy fogalmaz- . , , . ... , , , , r^ltST t raft" "t ^nMÍÍ ES^SÜZ fogjanak! Mánnüft azom intellektuális mily ügyetlenül, a társadal- lott aka" el 18 hanyagolhamai; az az ember, aki másra kényszerül, mint eredeti hivatása. máris, több ezer éve izgalmas tragikumforrás. Ruszt József, tőle tó. (Más kérdés, hogy a ta "^SS,.!*0^Ü? mi-történelmi haladás (per- véné7Ők tóhhséee ilven el utólag) objektívnek ^nt ataS mtaősü-e). J?£ intellektuálist" vezetesen. hogy Mátyás kimondott törvényszerűségeitévéjátékhoz ideális, „szuperrendezése sem segíthetett és külön vei ellentétesen csinálod az IJ^ TI^ h^T ide- kár' hogy Kozák Andrásnak az egészet. Ha pedig az ra Y KEPE IGEN HOÍSZU LDE" D je fura módon a köztudatJanus Pannoniusként nem sikerült érvényesítenie még írásban egyaránt ritka je- « fífurfban megtalálható, a lentős szinkronban van már o tK ' ^ lgeretff. leU ami a pozitív ítéletelőjelet lemabrazolasi pozitivumoilleti Ha eev kantafáiát. kat sem- holott olvan senetteket és ne dörgedelmes '„Hát át^JffníJr gítőtársa volt. mint Franfelhívásokat. ^y teheLÍ^ pot <^cus-ként Sinkovits Imre, " düettáns összeesküvőként ak!"ek ykzppt szerepe nem +beval * ennyire „megírva". A kaptafáját elhagyott rn'^ffirevSrSS; ban Mátyós ellen lép fök suszter D^idázatát kénviselő gon vaiamirevaio inerator r_„_izi,M„ „-.,„-+ r„ r>„ .-..„ iSSkír^er^S bap * a blyatalP8 étének jon a kaptafánál, költő a lantnál. Hexametereket írjon és ne petíciókat, szopillantásra roppant tetsze- széles tö k előtt_ ^ik hoÍy MagyararsS" lPttan szimdatikd* nogy Magyarorszá- ban Mátyás ellen lép fö] sohasem vonulhatott el nvn legalábbis zavart okozhat. Janus Pannonius tévébeli gtűmasan a Parnasszus a f' megielenése mindazonáltal. —Mffl.iu.ioii, talán nem szimpatikus dl- hibáival együtt is — ami a ton sálába HX^vís" ya^> « nyok valahogy nem voltak A kővetkező észrevétel történelemvizsgálatot illet, olyanok... hosszú évszáza- viszont már sajna, a mű ~ végső soron nem vallott dókon át. Semmi csodálni- esztétikai mivoltát érinti: kudarcot. Lehet, hogy Javaié nincs tehát azon, hogy Janus egyébként érzéklete- nus ilyen is volt Bár isten egy mégoly régi, a magyar sen megragadott figurája (a olvasóközönség elsöprő vázolt alapszituáció ijemtöbbsége által alighanem különben) alkalmas lehet a csupán tankönyvekből any- tragikum érvényesítésére, nyira-amennyire (vagyis ám tudnunk kellene; mitől, ugyancsak felszínesen) is- mennyiben és miért lehet mert Janus Pannonius is izgalmas a (ha kényszerűen beleártotta magát a nagypo- is) a politikába bonyolódott litikóba. s nem is akárkivel költő alakja, ma, 1982-ben? — hanem éppen a nagy Hiszen a beharangozó is ezt Mátyás királlyal szemben. ígérné („hogy most mégis Drámai alaphelyzetnek ennél a Janusnál időzünk nem Is kell jobb: adott egy- ezen az estén — talán nem felől egy európai formátu- minden tanulság nélkül varrni. nagy uralkodó (míg ló">- Keresnénk is a tanulkirálvaink voltak, nem is Ságokat, de csak találgathaakadt utána hasonló), más- tunk: eSY „nagy", „zseniális" felől pedig egy, bár latinul uralkodó attól utolérhetetpublikáló. de a magyar köl- len ignzán, mert „ébren löszeiben több műfajjal hal- tartja a butaság szellehatatlan nyomokat maga mét?" VaSy: a hatalom terután hagyó nagy költő- mészét rajza eleve áldozattá talentum, s művész és hata- teszi az azonos célokért lom kimeríthetetlen koní- másként küzdőket? Vagy...? liktussorozatához máris Az a dramaturgiai koheújabb. kitűnő alkalom kí- rencia hiányzott ebből a Rádiófigyelő A hírhozó halála Valamikor ősrégen — nem más volt, mint a Chiidézte Férge Zsuzsa szocio- nőin vezérigazgatója, vilálógus a jelenidöben legutób- gosan kifejtette, hogy mebi, az őszinteségről szóló és lyek a legfőbb okai annak vasárnap kora este sugár- hogy a gazdasági vezetők zott adásában — megöltek általában miért nem őszinazt, aki ' rossz hírt hozott, ték. Nem a hír tartalma miatt Van — hogy finoman fobánkódtak avagy bosszan- galmazzunk, mondta — a kodtak. A hír ugyanis yalo- hibák elhallgatásában némi di volt, aligha szépíthettek vállalati érdek is. A baj meg. Vesszen akkor a hír akkor jön elő, amikor az hozója! Nem volt jobb doi- agyonpúderozott adatokrol ga, minthogy megérkezzek ej ls hiszi valaki, hogy az mondjuk, egy csatavesztés- a vaióság, s ezt tekinti alapról szóló tudósítással a tar- nak solyában... Tanulságos műsor volt, Tudom, vannak őrök kate- sok ilyen kellene, hogy p góriák, mint ahogy történei- demokráciáról valóban elmi kategóriák is vannak, mondhassuk a megszívlelenPéldánkból a rossz hír az dók leszűrése után: ez már előbbiek, a hírhozó felkon- valóban szocialista, colása az utóbbiak közé Igazolásul áujon m szó tartozik. szerint egy idézet Ferge De hát rossz hírek ma is Zsuzsától aki vasárnap esvannak. Rossz hír például te néhány perccel hat ora — ez is a műsorból való —, előtt ezt mondta: A társadahogy olyan szinten vezet- lom felső vezetése rájött, getnek egy nagyvállalatot, hogy vezetni csak úgy le hogy az még egy nyáj terel- het, hogy tud'om, mi törtégetéséhez is kevés tudást nik a társadalomban: és e:t enged feltételezni. És teszik pedig csak úgy tudhatom ezt oly sok éven át. A ba- meg. hogyha a rossz híreket jókról mindenki tud, és a éppúgy meghallgatom, mint bajokról senki sem akar a jó híreket. Ugvanakkor ez szólni. A vezetők tupíroz- a nyitottság a különféle közák az eredményeket, ame- zéoszinteken nem alakúit lyek nem is annyira ered- még ki... mények, hanem tények és Fenn tudják, lenn is tudadatok csupán, így-úgy koz- ják hiszen, ha még nem metikázva. mondtam volna, a riporterNem kerülgetem a forró efrv munkás levele adt.; kását, aki hallotta a mű- az ötletet, hoev a gazdasásort, tudia az EDZETT Mű- ei élet ős'mtocéeér-ől beszelvek viselt dolgairól esett gessen emberekkel, szí Kondor Katalin műso- Közénen úev látszik, hogv rában, s a múlt idő dolgait hírhozók emiékeznek a az azóta kinevezett felelős klasszikus időkre, vaev ha vezető boncolgatta, öszin- azokra nem is, de legalább tén. Teheti. a voluntarizmus oly sok kárt Hogy mindezt miért mon- okozó időszakára. 0om? Az utána szóló, ki Petri Ferenc tudja — nekem a Pannónia dicsérete jobban tetszik. Domonkos László inLátják odafönn! Áezél György beszélgetései Ritka alkalom, hogy egy György mondja egy helyen, mény küzdelmek által vezető politikus, aki cselek- hogy az ellentmondások tör- melyeket személyekkel vő irányítója hazánk szocia- ténete maga is ellentmon- tézményekkel egyszóval önlista építésének, sokoldalú dásos folyamat, s végül is magunkkal és viszonyainkbetekintést adjon gondolko- ez a megállapítás igazoló- kai vívunk — folyamatodéi műhelyébe, elénk tárva dott. e beszélgetések során, san újrateremteni, és mégis , . szocializmust építő gyakor- mindig magasabb szintre vezetői gyakorlatanaw moz- latunk közeimúltjának átte- emelni, együttélésünk kötegató rugóit, perspektíváit. kintésekor lező normájává szilárdítani. Aczél György nyolc részből A különféle poIitikal. ^^"l^SS^SSÍ álló beszélgetéssorozatának idfológiai tárgyú beszélgető- ^tS ésS hokv 'áranyagát jelentette meg a seken, a partoktatasban es sadalmunk távolról sem alpolitikai könyvnapok alkal- egyebütt, baráti vitákban. kQt homogén kozeget. szóméval hazai könyvkiadá- ff" be ciális' ku!turális vonatkosunk. mely gondolatanyag Setéfs^ro^t^^iola-satea f Francis Cohen francia kom- után ^ bízvást állíthatjuk, z0nnyal „ jövőben is létez. munista publicistának kér- még többet is ..latnak t-s nj fognak A koníiiktusok dései nyomán született meg. SSSéSírS ^T^X^S °anyagt A beszélgetés résztvevői ran elmulasztunk, nem bír- ban g nem tudjuk garantóu azt írjak az eloszoban. hogy van szabadulni a velünk miután elolvasták kéziratu- esett, hallomásból is félig kat. úgy tűnt számukra, tudott történetek indulato- cf.yutL sok mindent kellene árnyal- kat gerjesztő csapdáiból Si- társadalmi feszültségekkel, tabban. részletezőbben ki- etve teszem hozza hogy ez A legr<>sszabb. amit ilyen fejteni, azonban nem érez- nem elmarasztalása koz- esetben a vezet6k tehetnek. ték magukat hivatottnak er- gondolkodásunkat állító ha m árják amíg a konfre a feladatra. Olvasóként beszélgetéseinknek, és per- iiktusok eifajuinak kirobúgy vélem éppen azáltal sze nem is dicsérete a társa- bannak ami elöbb'-utóbb bevált munkaiuk fontos es er- dalomiranyitas vezetőinek ... dekes eszmék, problémák, hiszen végül is az a dolguk ni, hogy mindegyiket azonnal megoldjuk. Tartósan együtt kell élnünk bizonyos következik, ha a nehézségeket elrejtik a közvélemény nehézségek és kudarcok tör- hogy átgondolt döntéseket elöl Mi . vaujuk _ foiv. ténelmileg igaz áttekintésé- hozzanak. Erre az átgonvé mert nem igyekeztek el- doltságra gyakran fordul a simítani a gyűrődéseket, el- beszélgetők figyelme. Maltplezni a töréseket. Aczél gyarázatként valóságunk bonyolódó szerkezete kínálkoA szólótáncverseny győztesei Vasárnap délután Szege- nélia (Szeged). Ugyancsak den, a vasutas művelődési versenyben maradtak az házban rendezték meg az Aranysarkantyúért és az országos Aranysarkantyús Aranygyöngyért a következő és Arayygyöngyös Szóló- szólótáncosok: Ambrus Andtáncverseny területi berhü-i ras (Békéscsaba), Nagy Rotatóját. Csongrád, Bács és bért és Kuctka László (Ültíékés megye, valamint a lés) Botházi Béla (Szentes), Dél-Dunántúl amatőr nép- Babarczy Klára és Teszáry tánccsoportjainak legtehet- Miklós (Szeged), Szerec? ség^sebb tagjai vetélkedtem. Róbert (Kaposvár). A győzA tét; részvétel a békéscsa- tesek tárgvjutalmakat kap bai döntőn. Az eredmény: a tak, a meglepően nagy szatizenkilenc versenyző közül mú nézősereg pedig népzea legjobbnak bizonyult pá- net koncertet is hallgatharok: Rácz László és Dinnyes tott. Képeinken a néntáncAnita (Ullés), Tanács István bemutató két, szemet gyöés Szűcs Ágnes (Szeged), Si- nyörködtető pillanatát műmön Bertalan és Tésik Kor tatjuk be. tatja Aczél György —. hogy gond és csalódás is a közösség ügye. Állandóan azt kell magunktól kérdeznünk, vajr-t továbbra is élvezzük-e 5Sf SSV^r® BATw" tévesztese konfliktusokat. ten ^ ^ " céljainkkal szembeforduló cselekvéseket válthatnak ki. Tapasztalatai tényként álOlyan munkastílust szeret- lítható. hogy az utóbbi időnénk kialakítani. mondja , „ Aczél György, amely meg- ben éknkult a tórsadalmi nehezíti az elsietett operatív kozgondolkozás. Viták éseszdöntéseket. Efi;y olyan rend- mecserék jellemzik azokat a szerben, amelyben a viták fórumokat, ahol mindennapés döntések nyilvánosak és jaink cselekvőtársai, ahogy demokratikusak előfordul mondani szokták, a tömem'áid, hógv a kormánynak gek." szót Váltanak. Bizonyánem lesz igaza. Reméljük, ra összefügg ez a megnövefolytatja gordolatait, hogy kedett gondolkodókedv valahányszor így lesz. ideié- azoknak a problémáknak és ben észrevesszük a tévedést, gondoknak a mennyiségi és még mielőtt teljes kudarcból minőségi gyarapodásával is, kellene levonnunk a tanul- amelyek érezhetően egyre ságot. inkább jelen vannak életünkA könyvben számos isme- be"' "lszen ba a társadarős kérdésre, problémára '°T ^H egvenek «varapobukkanunk. Olyanokra. ffif^T Ti^'- Vagy amelyek mindennapi való- St^'^ frtókelhPtŐen el°ságunk részét képezik, hi- S?"^6 ptemű- akk°r "'ncs szen befolyásolják, irányít- f°k Pk a med.tációra. ,41. A-A-s M°st azonban nem ilyen ják cselekedeteinket. Azért van ez így, mert e beszélgeidőket élünk, sem közel. téssorozat tényleg a mi mai. +spm kyo1 hazank batárai" múltunk és jövőnk által. tP'a ,"USZPnot éye ff eredményeink és gondjaink ~ olvashat)aka folyamatos létezésén keresztül meghatározott valóságunkat tükrözi. Ilven visszatérő, több oldalról megvizsgált jelenség a szocialista beszélgetésben —, hogy viták, véleménycserék útján jussunk egyetértésre, mindenkiben felkeltsük a politikai vitakedvet. a politizálás társadalomépítés feltétele- kósfét- fokoznunk kell ként értelmezett demokrá- a ked.vet a P™blémálc megcia. Ahogy egy helyen a Tanács István és Szűcs Ágnes szegedi versenyzők műsorszámának egy részlete \ Somogyi Károlyné felvételei Az üllésiek is szép sikerrel szerepeltek; Jcrnei János és Lajkó Anikó versenyszáma oldására, a feladatok el, „ . ,, végzésére és a célok elérékonyvben megfogalmazzák a sére is. Ha lehet sorrendet bészélgetők, a szocialista de- felállítani, jelenleg erre mokrácia nem jutalom. és van a legnagyobb szükség, nem is ajándék. Nekünk (K^h-Magvet6) kell szemmel láthatóan ke- Tráser László Bodza, hársfa, kamilla Teák megfázás ellen Novemberben nemcsak a jó hatása miatt élvezhető rossz idő köszöntött be, ha- teaként is tzámon tartanak nem vele együtt a megfázú- . , ... ± , ,. sos megbetegedések is. Ezex- A gyógyteakat ,r"'nd!g sza" re ajánl ellenszereket a raz povfnybö1' kifogástalaHerbória országos gyógynó- nu' bszk , szagTeptest JpI vény-forgalmazó közös vál- zaró fedőval ..elláío" edény" la;at ben készítsük: forrázzuk, főzzük vagy áztassuk, az A gyógynövények nem alábbiak szerint: csodaszerek, de kellő szak- _ , , . „ szerűséggel alkalmazva meg- . Forrázn kell az illóolajavan a tényleges gvógyíto ka' tartalmazó virágokat, értékük. Meghűléskor |Ó levekket-. ?uvekdl (kaarli!la szolgálatot tehetnek például és hár.sykág 8tb> néha"v a köhögést csillapító, iz- fs," ár!.a tea ször' zasztó hatású teák: a bod- ,hető, f-126,1 a gv°" za-, a kamilla-, a hárs virág- kelekbo1' ké"gekbo' és egveb és pemetefűfőzet. a nválka- fás állományú növényi réoldó tüdőlevél, s különösen székből, illetőleg az ilyen szamárköhögésben szenvedő anyagokból álló keverékekgyermekeknek a kakukkfű. bdl. Mandulagyulladást gyógyít- A köhögés elleni teából hat — zsályával keverve célszerű naponta többször az apróbojtorjánból készül, is inni, lehetőleg mézzel főzet, amelyet kellemes íze, édesítve.' V