Délmagyarország, 1982. november (72. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-14 / 268. szám

Vasárnap, 1982, november 14. 5 Manón Lescaut Puccini-bemutató a Zenés Színházban A Manón a mester első igazi nagy sikere: a benne bizakodók elégtétele, fénylő bizonyítás, a pálya rakéta­ívének eiső fokozata. Pedig a komponista idestova 35 esztendős, mikor csélcsap Manonját zenévé formálja. Ebben az életkorban Mozart Sarastrót énekelteti, és bú­csúzik az őt termő és általa teremtett világtól; Puccini­nál most még egyszerre vannak jelen: a beleljesült ígéret és a kijavításra váró hibák béklyója. A fiatalság pazarló bőkezűségével áradó dallamosság és a légkörte­remtésnek magával ragadó képessége egyfelől, szerkesz­tési hiányosságok, drama­turgiai buktatók, ihletett, de túl vastag hangszerelés — a másik oldalon. A Manón mindenkori megvalósításánál az előzők félmutatásával kell feledtetni az utóbbiakat. A péntek esti bemutató java­részben, de nem egészen tel­jesítette ezt a feladatat Persze gondjait a sajátos körülmények is sokasították. A Manón Lescaut első és harmadik felvonása Igazi nagy színpadot kívánna, ahol nemcsak a rendező kapna szabadabb teret csoportjai­nak mozgatásához, hanem a zenei történések térbelisége is szabadabban bontakozhat­na ki. Pál Tamásnak Igazán a fejében van a partitúra, kap­csolata így énekessel-zenész­szel teljesen akadálytalan. Az első felvonás pezsgéséi, színváltásait mégsem sike­rült maradéktalanul meg­valósítania. Ebben a nagy „scherzoban" úgy éreztük, a közreműködők még nincse­nek igazán a darab közegé­ben, nem mnidenkor vették át a Puccini-zene hajtóere­jének teljes fordulatszámát. Pedig közben remek dolgokat hallottunk-láttunk: a zeneka­ri bevezetés felszikrázó tűzi­játékát, Bárdi Sándor apró­ra kidolgozott Edmondját, a diákok kiemelkedően hangu­latos énekét-játékát és az el­bűvölő megjelenésű Manont. Annál több fenntartással fogadtuk Lescaut őrmester Napóleonra emlékeztető, és különösen Geronte bankár inkább Ubertót vagy Don Pasqualét idéző jelmezét. Ügy tűnt, hogy ez az öltözék Gregor József szerepförmálá­sát is befolyásolta, pedig hát őt ugyan kinevetik, de ko­rántsem nevetséges ... Éneke a Puccini kívánta „baeso brillanté" volt, bár az az érzésünk, hogy a nagysze­rű énekesnek nem ez a leg­inkább testhez álló szerepe. Az előadás hőfoka a ké­sőbbiekben emelkedett Már a második felvonásban át­vette az uralmat a karmester zsánerfestő készsége, majd drámai érzéke: énekes part­nereivel az előadás csúcsát jelentő szerelmi kettőst for­máltak. Réti Csaba, aki a lámpagyujtó póznától jutott el Des Grieux lovagi kardjá­ig, pályája minden tapaszta­latát alkatának operaépítő szenvedélyességét bőven ka­maztozíatta szólamában. Baj­tai Horváth Ágota hangjának különösen melegíényü alsó­és középlakvősében gyönyör­ködtünk. A felső regiszter nála színben kissé elválik, ami olykor némi törést jelent szólarna rajzában, ezt azon­ban többnyire feledtetni tud­ja a beisö drámai izzás, megjelenésének és játéká­nak elragadó varázsa. Gyi­mesi Kálmán már az első felvonásban is motorja az előadásnak. Érezhetően jól érzi magát szerepében, örö­münkre sikerül magái, meg­őrizni a túlzásoktól, hangja gond nélkül jút át a zene­kar (bár fékezett olykor mégis elszabaduló) hang-tö­megein. A harmadik felvonás ze­nekari előjátékát lelkes —és megérdemelt — taps fogad­ta. A színpad adottságai miatti szűk játéktér itt is, mint az első felvonásban, próbára tette Angyal Mária rendezői leleményét mégis sikerült a darab vonalveze­tését világosan érzékeltetnie. Talán az utcalányok játékát éreztem helyenként eltúlzott­nak, hiszen a partitúrában visszafogottabb utasításod szerepelnék, s a keserűen, fájdalmasan szóló zene nem kívánna (engedne) ilyen mértékű ellenpontozást. Varga Mátyás színpadképei közül kivált a 2. felvonásé tetszett a rokokó szalon színei-vonalai gyönyörködte­tő összhangban voltak első­sorban Manón öltözeteivel (Ék Erzsébet tervezése), de artisztikus módon fogadták magukba a zenészek, tánco­sok csoportját is. (Apropó, a darab nem a 18- század ele­jén játszódik, mint a színlap mondja, hiszen akkor Fra­gonardról még aligha eshet szó, hanem a század máso­dik felében.) Feltehetően színpadtechni­kai okok magyarázzák, hogy a 4. felvonásban zavaró mó­don a louisianai sivatagban maradtak a szürke kőfalak. A felvonás zenei erénye vi­szont. hogy az elmúlástól való félelem extatikus fel­mutatásával a művészek el­lensúlyozni tudták a cselek­ménytelenség miatti egysí­kúság veszélyét. Szóljunk még az előadás­ba jól illeszkedő epizódsze­replőkről : Huszár Ferencről, Fekete Imréről, Herczeq Fe­rencről, Rácz Imréről. És hadd emeljem ki a Vajda Júlia vezette madrigállistá­kat Elbűvölő szépen énekel­tek. Meszlényi László „Kire hallgatsz, amikor igazat adsz egy levélírónak, vagy vitába s álLz vele? Honnan tudod, s honnan tudják a Posta áda egymást váltó szerkesztői, hogy ami­kor egy-egy észrevételt, pa­naszt kommentálni. vagy egyszerűen csak tálalni kell, akkor ahhoz milyen körítés a kívánatos?" Fogas kérdést tett fel ismerősöm, mégsem kellett sokat töprengeni a válaszon. Valamelyes gya­korlattal. várospolitikai jár­tassággal a szerkesztőségbe érkező olvasói levelek köny­nyen csoportosíthatók. Az ..első menetben" kiválasztjuk azokat az észrevételeket, amelyek hosszabb utánjá­rást. esetleg önálló cikkbeli feldolgozást kívánnak, vagy amelyekről úgy véljük, nem a nyilvánosság számára íród­tak. A maradék — amely mindig a levelek többséire — áltatában a lényegre tö­rő rövidítés után meg is Je­lenik rovatunkban. Kom­mertárral. vagy az olvasók véleményét így vagv úgy be­folyásoló ..felvezetéssel", esetleg egyetlen változtatás postaláda társszerzőnk az olvasó nélkül — ez már tényleg a soros szerkesztőn múlik. Akinek személyében persze képviseltetik maga a kollek­tíva, s valame ínyi munka­társunk kollektív kötelessé­ge is. A!:l oz persze, hogy miként ítél ük meg egy-egy ügyet, nem csupán házon belül találunk segítséget. Olvasóink' ma is tapasztal­hatják: észrevételeik, pana­szaik nagy része díjút az illetékesekhez, akiknek vá­laszaiból többnyire a gondok megoldásának vagy legalább­is a ncbéz=égek elemzésének készségét olvashatjuk ki. Észrevételek, sorokban Bernátsky László vetrte észre lapunkban azt a monda­tot, melyben egy „törpepa­pagájt készítő" kisiparosról írtunk. Ez aztán a bravúr! Igaza van olvasónknak, ez figyelmetlenség volt. Figyel­mességét köszönjük. Egyik levélírónk azt tette szóvá, hogy mostanában — a sok építkezés, szanálás és költözés következtében — gyakran nem jutnak el leve­lei a cimzethez. Mert meg­szűnt a postának az a jól be­vált gyakorlata, hogy a kéz­besíthetetlen leveleket „a címzett ismeretlen" jelzéssel visszaviszi a feladónak. Ol­vasónk javaslata: állítsák vissza a régi rendet, hogy a feladó „értesülhessen külde­ménye sorsáróL A Hajnóczy utca l'B-ben lakók nevében írta meg pa­naszlevelét Farkas György­né: a házban zenés étterem működik, s éjfél után 2 órá­ig tart nyitva, a csukott ab­lakok ellenére is zavarva az ott élők éjszakai nyugalmát. Munkatársunk Hívjuk — cs jön vagy nem címmel a szolgáltatás fonákságairól írt. A cikkre Zsótér László, a Gelka 605-ös számú szer­vizének vezetője válaszolt, „Szervizünk szombatonként nem ügyeletei, hanem 7"től 12 óráig rendes munkanapot tart. Ennek megfelelően minden szombaton tudjuk vállalni az összes típusú ház­tartási készülékek javítását, legyen az hűtő. mosógép vagy bármi más. A szomba­ton 9 óráig bejelentett cí­mekre is még aznap ki tu­dunk menmi, hogy a javítást elvégezzük. Tény, hogy a 9 óra után bejelentett címeket csak hétfőre tudjuk vállal­ni. mivel 9 óra után szere­lőink a helyszínen dolgoz­nak." A tények azok. tények. Épp ezeket írta munkatár­sunk is. Mindennapi kenyerünk címmel a kiskundorozsmai kenyérellátást bírálta egyik levélírónk. Az áfész elnöké­nek, dr. Azari Zoltánnak le­veléből kitűnt: a dorozsmai sütőüzem munkaerőgondok miatt nem tudta a megrendelt friss kenyérmennyiséget szólítani, ezért a szegedi sü­tőüzemből kértek elősütött kenyeret Ajánlott küldemény átvé­telével kapcsolatos pa­nasza volt dr. Heiner Lajosnak, akinek dr. Lé­nárd László igazgatóhelyet­tes válaszolt a postától: „a még körültekintőbb kö­zönségszolgálatra a megyei hivatal dolgozóinak figyel­mét felhívtam." Mi a különbség? — kér­deztük Erdélyi Józsefné le­velét tolmácsoló írásunk cí­mében. Olvasónk arról pa­naszkodott. hogy gázbekötést rendelt meg a DÉGAZ-nál, egyszerre szomszédjával, és panaszának időpontjában a szomszédnál már dolgoztak, nála még nem. Dr. Varga János, a DÉGÁZ igazgatója az alábbiakat válaszolta ol­vasónknak: „ön 1982. már­cius 26-án rendelte meg vál­lalatunknál lakása belső sze­relési munkálatait. Szom­szédja, Szabadvári György á belső gázszerelést február 13 síi rendelte meg. A mun­kálatokat Önöknél 1982. ok­tóber 13-án megkezdtük, és 1932. októbe- 21-én befejez­tük. Szabadvári Györgynél 1932. szeptember 16-án kezd­tük meg és szeptember 30-án fe'eztük be a munkát. A DÉGÁZ tehát a megrendelés sorrendjében végezte el a gázszerelést. Megjegyezni kívánom, hogv a csatlakozó vezeték kivitelezését a Ne­mesfakáes utcában egyszer­re végeztük, és ennek meg­felelten egy időben került sor a bekapcsolásra is, 1982. október 27-én." összeállította: Pálfy Katalin Csótányirtás, sikerrel A esótányirtás kollektív módszere nem hozza meg a várt eredményt, az okokat nem tudjuk pontosan. Sze­retném, ha közzétéhnék a csótányirtás eddig legered­ményesebb egyéni módsze­rét, melyet Nagy Zoltán épí­tész külföldi forrásokból dol­gozott ki, és 1976. május 13­án a Népszabadságban is­mertetett. Oldjunk fel két jól púpo­zott evőkanál (50—60 grammnyi) bórsavport 1 liter forrásban levő vízben. Hagy­juk az oldatot lehűlni, ós töltsük zárható üvegbe, amelyben hosszabb ideig is tárolhatjuk. Kis konzervdo­bozt vagy laposabbra vágott tejfeles poharat, vagy más lapos műanyag tartót tölt­sünk meg szikkadt kenyér­béllel, majd locsoljuk meg bőven bórsavoldattal. Ügyel­jünk, hogy a folyadék ne lepje el a kenyeret, hogy a rovarok az átitatott kenyér­bél tetején tudjanak járni. A beszáradt csalétket ne töltsük meg újra, hanem dobjuk ki. Az eljárást ötna" ponként ismételjük meg. A módszer eredménnyel jár, feltéve, ha az utasítást pon­tosan betartjuk, és az irtást átmenetileg sem hagyjuk ab­ba. Minden egyéb ételt te­gyünk el, s akkor a csótá­nyok e készítményt elfo­gyasztják, és rejtekhelyükön elpusztulnak. lakótelepi la­kásokban figyeljünk tovább­ra is, mert a szomszédból előbb-utóbb újra átjönnek. A készítményt úgy helyezzük el, hogv gyerekek és háziál­latok ne férjenek hozzá. Cél­szerű a mosogató alá. fürdő­kád alá és a W. C. mögé tenni. A bórsavpor gyógy­szertárban kapható recept nélküL E kiváló receptet magam is kipróbáltam lakótelepi la­kásomban és az eredmény minden várakozást felülmúlt. Két hét alatt teljesen ki­pusztultak a csótányok — íria Zsögön Miklósné, a Lu­gas utca 2-bőL Hivatalos felszólítás Tervezési hiba volna? Fiatsl gyógyszerészek fóruma Első alkalommal szervez­ték meg az egészségügyi if­júsági napot a Csongrád me­gvei Gyógyszertári Központ­ban. melv tegnaD délelőtt el­sősorban fiatal evösvszeré­szeket vonzott Először elő­adások hangzottak el olvan témakörökből. melv foglal­koztatja a szakmabelieket Dr. Domokosné Vágó Zsuzsa a túlzott gyógyszerfogyasztás okaira keresett választ. Rá­kos Gyula igazgató főgyógy­szerész és munkatársai vála­szaiból kitűnt: a evóevsze­részek munkáia változatla­nul a közfigyelem előterét>en <11. kiváltképp a svóevszer­helvettesítésekben van szük­ség figyelmes, ió munkájuk­ra. Gréczi Ágnes, a gyógysze­részek KlSZ-alapszervezeté­nek titkára kedvezően nyi­latkozott az ifiúsági naoról. amelyet a KISZ szegedi vá­rosi bizottságával egvütt hirdettek meg. és dr. Bari Ferenc, a KISZ szegedi vá­rosi bizottságának titkára részt vett ezen. Mint mon­dotta. örült annak. högv Ozsvát Klára. a SZOTE gvógvszerésztudománvi ka­rának KISZ-szervezete kép­viseletében a kapcsolatfelvé­telt szorgalmazta. „Az elmúlt év őszén át­adott Rókus 318. 319. 320-as OTP-lakások tulajdonosai nevében, elkeseredettségünk­ben fordulunk a szerkesztő­séghez. A lakások átadásától kezd­ve rengeteg gondunk volt a fűtéssel. A kivitelező DÉ­LÉP többször ígéretet tett a hiha elhárítására, ami a mai napig nem történt meg. Az elmúlt évben a nem megfe­lelő hőmérséklet miatt a fű­tési díj 50 százalékát elen­gedték, de a hibát nem há­rították el. A gyorsan bekö­szöntött hideg ismét sok bosz­szúságot, gondot okoz a la­kóknak, hiszen 14—16 fok van a lakásokban, az előírt­nál 4—5 fokkai kevesebb. Különösen a kisgyermekek szenvednek a hidegtől, a csecsemőket pedig egyszerű­en nem lehet füröszteni. A lakók gázzal, néhányan villanykályhával igyekeznek elviselhető hőmérsékletet te­remteni, de ez egyáltalán nem hatásos, és azt hiszem, nem is ez kellene, hogy le­gyen a megoldás. A lakások árát megfizettük, így joggal elvárhatnánk, hogy a pén­zünkért tisztességes munkát kapjunk. De ha már hiba csúszott a tervezésbe, min­denképpen jogosnak tarta­nánk, hogy a lehető legrövi­debb időn belül végezzék el a szükséges munkálatokat" — írja a Rókus 318, 319. 320-as épületek lakói nevé­ben Balogh Ferenc, a Garam utca 5-ből. Válaszol az illetékes Gera Anna Trabant Hyco- hibaforrást, elvégezték a ja­matjának javításával kap- vitást — tudtuk meg a Ró­csolatos panaszát az AFIT- zsa Ferenc műszaki igazga­ttál orvosolták: megtalálták a tó-helyettes leveléből. Számos lap foglalkozott mar azzal, hogy egy „hiva­talos értesítés'' miiyen for­mában és tartalommal ké­szüljön, figyelembe véve, hogy egyértelmű és főképp emberi is legyen. Ám úgy látszik, ez a téma kimerít­hetetlen. A minap kaptam egy felszólítást, miszerint összes vagyonom — egy OTP-garázs — után fizes­sem be az egyébként ne­vetséges összeget. Eddig rendben van. De amikor X számon „nyilvántartott­nak" minősítetlek, arra a szegény kutyámra gondol­tam, amelyik két éve csendesen kimúlt. Mon­dom, szerény összegről van szó, a szöveg pedig így folytatódik: „megfizetésé­re kötelezem". Ez a dörge­delem még egy bűnözőt is megszeppentene, pláne egy békás adófizető polgárt A levélből még idézhetnék — fellebbezhet elekor, meg akkor — még sok más in­tő, fenyegető kifejezést Ezek után, mint egy vét­kes, eloldaio.Ttam a postá­ra — gondolom velem együtt sok-sok társam — és tettem, amit. egy tisztessé­ges állampolgár tesz: ki­egyenlítettem tartozásomat. Miért bántom a testüle­tet? Eszem ágában sincs, hisz mint tanácstag, ma­gam is bizonyíthatom, azt a becsületes, tisztességes é6 áldozatkész munkát, amit mindannyiunk érdekében végeznek. Azt is tudom, hogy a jogásznyelv ilyen, és az említett határozat teljesen jogszerű, szabályos és mindenütt így teszik széles e hazában. De. tud­ják, hogy van... A felsza­badulás óta köze] 38 év telt el. Gondolkodás­ban, emberi kapcsolatok­ban mennyit fejlődtünk! Csak egy példát a „Tisztelt elvtársak" melleit hány­szor és milyen helyesen használjuk a ..megkülön­böztetett tisztelettel" kife­jezést. Ha egy-egy hivata­los íéiszólításoari — az egyébként természetesen jo­gásznyelvezetű szövegben — szerepelne a ..kérnénk" ,vagy uram bocsá' a „kö­szönjük", ugyanúgy érthe­tő lenne. Ebben egyelőre nem reménykedem. Mégis optimista vagvok. és bízom abhnn. bog" egyszer ezt is megérjük. Mert higgye el a „hivatal": az adófizető boldogan teszi kötelességét, hisz tudja, hogy azért a városért teszi, amely ott­hona és számára a leg­szebb a világon. Dr. Faragó László, Szentes Nem a világ vége Az 1982. november 2-i Délmagyarországban meg­jelent „Jobb lehetőségek a lakáscseréhez" című cik­kükre mint Északi város­részbeli tanácstag szeret­nék reagálni. A cikk szerzője kifogá­solja. — vagy tolmácsolja a kifogást —. hogy az IKV ingatlanközvetítő iro­dája a „világ végén", el­dugott helyen van. Szerin­tem — a lakáscserék bo­nyolításának szemszögébői nézve — nagvon is köz­ponti helyen van! Úgyanis a cserék zömében a lakó­telepek lakossága az érde­kelt, és nem a Belvárosban lakok. Ha netán egy belvá­rosi lakástulajdonos is ér­dekelt lenne, három meg­állónyit kell utaznia a 6­os vagy 7-es trolivonalon. De közvetlenül az épület közelében áll meg az 5-ös troli és n 21-es autóbusz is. Tehát még Üiszegedrői fő­vet sem kell átszáílml Mi, akik nap mint nap innen utazgatunk munkahelyre, hivatalba, s nagyon nehe­zen tudunk kiharcolni egy nyilvános telefont, vagy egy 20 méteres járdasza­kasz megépítését, nem be­szélve gyógyszertárról, or­vosi rendelőről, postá­ról, iparcikküzletről, eset­leg kulturális intézmény­ről — mj üröltünk. hogy ez az iroda itt nyílt meg. és nem az amúgy is zsú­folt Belvárosban. Miért zsúfolnánk még tovább, amikor úgyis oda kénysze­rülünk járni ennél apróbb ügyeink miatt is! Kérem, ezt a „sajtot ne énekeljék ki a szánkból"! Hiszen Felsőváros. Tarján, az Északi városrész és Ró­kus sávjának körülbelül a közepe táján működik az említett iroda. Hadd mű­ködjön továbbra is itt, mindannyiuk szolgálatára! Bozóki István Bimbó a. ZlA

Next

/
Oldalképek
Tartalom