Délmagyarország, 1982. október (72. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-10 / 238. szám

n 1\(qO fi v v \ Y1LÁG PROLETÁRJAI. EGYESÖLJETEK! OELMAGYARORSZAG AZ MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 72. évfolyam 238. szám 1982. október 10.. vasárnap Ara: 1,40 forint Emlékek és történelem L assanként elhalványulnak az emlékek és történe­lemmé nemesednek. Generációk egész sora nőtt fel, melyeknek ez a dátum: 1944. október 11. már csak históriai határvonal, s fogyatkoznak, akik az átélés erejével és hitelével tudnak róla beszélni. Le­hetséges, hogy a fiatalabbaknak nem is válik első hallásra nyilvánvalóvá, miért állunk meg egy-egy pil­lanatra évente ennél a dátumnál. Igen, igen... — kapcsolnak kis gondolkodás vagy rávezetés után; per­sze. Szeged felszabadulásának napja .. . Vannak vi­szont akik szinte riportszerű elevenséggel tudják el­mesélni ma is, hogy miként találkoztak az első szov­jet katonával... Harmincnyolc éve már, hogy Magyarország elsó nagyvárosa, Szeged a béke első napjára ébredt. Bat­tonya. Makó. Szeged — ez volt a feliratkozás elejének sora a felszabadult helységek listáján, s könnyű be­látni, hogy a korabeli hadi jelentések is nagy jelentő­séget tulajdonítottak ebben a felszabaditási lendület­ben az Alföld fővárosának A várost felmentő ezredet „szegedi" jelzővel tüntették ki. ezzel is érzékeltetve az elfoglalt tiszai hídfőállás jelentőségét és a fasizmus el­leni további harc perspektíváit. Szeged felszabadulásának különös jelentőséget az kölcsönzött — túl az itteni lakosság háborús szenvedé­seinek megrövidülésén —, hogy bölcsőhelyévé válha­tott a nemzeti megújulásnak, a demokratikus újjá­születésnek. A város nagy napja... — így emlegetjük azt a tavaszig tartó korszakot, amíg az ország teijes felszabadításáért tartott a küzdelem, hiszen itt tar­totta meg első legális hazai ülését a kommunista párt központi bizottsága: itt alakult meg, a Szegedi Nem­zeti Színház épületében a Magyar Nemzeti Független­ségi Front; itt kezdett működni a politikai könyvki­adás; itt szervezték a fegyveres segítséget a további antifasiszta küzdelemhez. . . S a város elsőként kezdett dolgozni, termelni, munkájának eredményeivel erőtel­jesen hozzájárulva a hadi utánpótláshoz és a felsza­badult országrészek ellátásához is. A háború magyar földön még majdnem teljes fél évig tartott, s olyan pusztító csaták dúltak, mint a lásbrecen környéki páncélosütközet, a Balaton körüli hárcok vagy a főváros bekerítése és bevétele. S e sú­lyos hadi körülményekbefi csak tetézte a később föl­szabadult országrészek lakosságának szenvedéseit - a fa­sizmus végveszélyt érző gyilkos tobzódása. Szeged ezt a fél évet, ezt a történelmi előnyt mar az újjáépítésre, az élet. a munka és a társadalom újjászervezésére fordíthatta, azzal az önzetlenséggel, hogy új erőfeszí­tései az egész nemzet sorsára hatással lehetnek. Ünnepen szokás valamiféle leltárt készíteni: mi volt akkor, s mi van ma? Ám ez a leltár már csak nagy fejezetekben foglalható össze egy megemlékezés kereteiben. Megkétszereződött a lakosság és a lakás­vagyon; ismeretlenné vált a munkanélküliség; a ha­gyományos ipar megújult, s új iparágak telepedtek meg a Tisza mellett; európai és világmagaslatokra emelkedett az itt szervezett tudományos élet; civili­zált és kulturált körülmények közé került a lakos­ság ... H armincnyolc év alatt ennyi mindent lehet al­kotni! Szabadságban, a szocialista társadalom lendületében igen. Békességben. Intézrhényesen. tervek szerint és társadalmi szorgalomból. Testvérné­pek egymást oltalmazó szövetségében és segítségével. Ilyenkor mindig elvisszük virágainkat a felszaba­dítók emlékműveire, az értünk elvérzett szovjet kato­nák sírdombjaira. Ha lehetne, megmondanánk nekik: október 11-én haltatok meg, Szegedért s a város sze­retettel. megbecsüléssel őrzi hamvaitokat. Talán Ti voltatok a városépítés cementjei, mint Déván Kőmű­ves Kelemenné . .. Sz. S. I. Űtonf vizén, vasúton Az áruszállításban nincs szabad szombat Október kilencedike, sza­bad szombat. Már akinek. A hétvégekre leállhatnak a gyárak — alkatrészt, alap­anyagot mégis fogadnak. Pi­henhetnek a gépek — a ter­mékek a munkaszüneti na­pokon is utaznak. A fuva­rozásban nincs ünnepnap — az élő állatok, a gyorsan romló áruk, a határidős ex­portküldemcnyek, a hétfői munkakezdéshez nélkülözhe­tetlen áruféleségek küldői és fogadói nem nézhetik a nap­tárt. A vasút, a közúti és vízi szállítási vállalatok dol­gozói az ötnapos munka­rend előnyeit kevésbé ér­zik — számukra a szombat ugyanolyan nap, mint a töb­bi. Olykor hajszásabb, más­kor ráérősebb, de soha sem tétlen. Róluk szól e tudósí­tás. A Tisza-pályaud varon konténeres rakodással gyorsítják a szállítást Hajnali előzetes Betakarítás, vetés A Csongrád megyei tanács vb mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályának je­lentése szerint jó ütemben haladnak az őszi mezőgaz­dasági munkák. Megyeszerte több mint háromszázötven kombáin „fogyasztja" a kukoricát, amelvnek eddig negyven százalékát takarították be. Jó ütemben haladnak a kombájnok, mert a sokévi, átlagosnál négy-öt százalék­kal alacsonyabb a termés nedvességtartalma. Ennek is köszönhető. hogv törő­désmentes, szép. egészséges szemeket ürítenek a kom­bájnok a szállító járművek­re. A szárító üzemek mun­kája szintén könnyebb, ke­vesebb fűtőenergiát igényel a téli tárolásra való előké­szítés. Megyénk két rizstermelő gazdaságában: a hódmező­vásárhelyi tangazdaságban és a szentesi Termál Jsz­ben közvetlen befejezés előtt áll a vízi gabona aratása, amire október első felében még nem volt példa. A ter­meshozammal elégedettek u szakemberek. a hektáron­kénti átlagtermés megköze­líti a harminc mázsát, és a minőség is igen jó. Az őszi árpa és a rozs után általánossá vált a bú­za vetése A kenyérgaboná­nak kijelölt, terület huszon­öt százalékán tették már földbe a magot. A cukorrépát ütemterv szerint szedik és szállítják a feldolgozó üzemekbe. A legtöt-b kézi erőt igény­lő munkának, a szüretnek, a félidejéhez érkeztek a szőlős gazdaságok. Diákok ezrei segítenek, hogy a bősé­ges termést idejében leszed­jék. A MÁV Szegedi Igazgató­ság ügyviteli osztályá­nak irányítói közül Harmati János volt tegnap az ügye­letes. Már hajnalban meg­kapta a szombatra várhaló kereskedelmi adatokat. — Csongrád megyei fu­varoztató partnereink 181 vasúti kocsit igényeltek, 4300 tonna árut raknak be. Csaknem fele cukorrépa lesz. A szegedi pályaudvarokat es. tig 162 vagon hagyja el — egyebek között Záhonyba, Svájcba, Csehszlovákiába, az NDK-ba indítunk kocsikat. Kilenc-tizezer tonna áru fo­gadására készültünk fel a megye vasúti átrakóhelyein. — Megáll a vonat, terhé­vel megrakottan, s aztán? — Árufogadó partnereink hétvégi rakodási készsége sajnos nem áll arányban a vasút szállítási lehetőségei­vel. Noha a szombat-vasár­napi munkatempó élénkíté­sére a MAV kedvezmény­rendszert dolgozott ki (meg­hosszabbítottuk a kocsiállá­sok idejét, felemeltük az irányvonalok szervezőinek jutalékát, technikai segítsé­get adunk a rakodás előké­szítőinek) az ötnapos mun­kahét bevezetése óta a be­rakodásnál tíz, az áruk ki­rakásánál háromszázalékos „lendületvesztés" mutatko­zik 1981. és 1982. első fél­évi adaiainak összehasonlí­tásakor. Ez, a csupán hét­végekre vonatkozó adat is sejteti: egyenletesebbé sze­retnénk tenni a mozgatható kocsipark kihasználtságát. Nagyobb fuvaroztató part­nereink ezt meg is értik: a DÉLEP. az AGROKER az SZMMV, a rókusi TÜZÉP­telep és a konzervgyár kész­séges és pontos, meggyorsí­totta hétvégi rakodásait. — A késlekedőknek per­sze pénzük is bánja a las­súságot . . — De hát, a vasútnak nem álláspénzre hanem mozgat­ható kocsikra volna szük­sége! Dorozsmán Szabó Ferenc raktárnokon múlott tegnap hogy az érdekelt vállalatok időben értesüljenek külde­ményük érkezéséről, meg az is tőle függött, hogy a ko­csit igénylő fuvaroztatók vá­rakozás nélkül hozzákezd­hettek a berakodáshoz. A KPM Közúti Igazgatóságá­nak címezve zúzqtt kővel rakott „vagonok .jöttek^ , npr gyed 11-re b&út$í a ' DÉ­LÉP sődefvbnata'— hamaro­san ráállt az iparvágányra, s már munkához is láthattak a rakodógépek. Hazaért Pest­ről — üresen persze — a panelszállító szerelvény, és várták „már vissza a gumi­gyári két kocsit, ami majd burgonyával, szárított zöld­séggel tele indulhat ki Do­rozsma ról. A tegnapi viszonylag csön­desebb nap volt a szegediek szamára. Ebben persze el­ismerést ne véljen senki: a vasút kereskedelmi szakem­berei jöbb szeretnék, ha a hétvégek forgalma élénkül­ne, és ezzel elsimulnának a fárasztó csúcsok, ha nem torlódnának fel a vagonok kirakatlanul, ha nem talál­nának zárt gyárkapukat a közúti szállítók a hétvége­ken. A közúti szállítók, ame­lyek közül a leghűségesebb partnerrel, a Volánnal együttműködési megállapo­dást is kötött a MÁV Szege­di Igazgatásága. E szerző­dés nem formális: a Tisza pályaudvaron például sike­rült már meggyohsitaniúk a vagonok hétvégi kirakását; egyebek között a komplex brigádok versenymozgaimá­nak is kpsz.önhetően. Igazán nem szeretnénk az olvasót adatok sokaságával terhelni, de a még hátra­levő feladatok nagyságáról e kell mondanunk: 1982 vé­géig a MÁV Igazgatóság te­rületén még 3.2 millió ton­na árut kell ki. és bera­kodni. illetve tranzitszállít­mányként továbbítani. Két­mijljó tormához a kucji{„ is az igazgátóság múnkatársaf­nak j kell biztosítaniuk. Csongrád megye az idén még 90 ezer tonna árut küld ex­portra. Érthető hát, hogy a partnerek segítsége, megér­tése nélkül a vasút sem tel­jesítheti idei tervét. A kocsik a hét végére érkeznek A szombat is nap — tart­ják a Volánnál. Nap, még­hozzá munkanap a javából. Hiszen a szállításban, az ország gazdasági vérkeringé­sében folyamatosan kell dol­gozni. Lőrincz István, a vál­lalat fődiszpécsere sorolja az adatokat: az év első nyolc Somogyi Károly ne felvételei Dorozsmán az útépítésekhez használt zúzott követ rako­dott a markológép hónapjában például a sze­gedi ' Tisza-pályaudvarra 9517 vasúti kocsi érkezett —, amelyek kirakodásával a Volánnak kellett foglalkoz­nia —. a hét végén, szom­baton és vasárnap jött be ebből 2826. Vagyis, jó egy­harmada a hét két utolsó naDján. Dorozsmán. a DÉ­LÉP rakterüietén 8646 va­gont fogadtak, közülük 2736­o; a hét végén. Dolgoznak tehát a Volán­nál szombaton, vasárnap is. Mindebből az is következik, hogy a Volánnál a szo leg­szorosabb értelmében nincs szabad szombat. A gépkocsi­vezetőknek. rakodóknak ilyenkor is dolgozniuk keíi. Szabadnapjukat máskor kap­ják meg. (— Nyilván sen­kinek sem öröm hogy a ifcét végére el kell válnia a családtól — teszi hn?.zá Lő­rincz István —. de nem meev másként) Ahhoz, hogy munkáinkat folyamatosan végezhessék, hogy segíthessék az eszkö­zök — vasúti vagonok, sa­lát gépkocsik stb. — jobb kihasználását, ami alapvető népgazdasági érdek, nyil­ván jó néhány föltétel­nek kell egyszerre tel­jesülnie. Jó kapcsolat­ra van szükség a vasúttal, s az érkező áruk megren­delőivel egyaránt. Nos. a MAV igazgatósága mellett dolgozó Volán-összekötők falyamatoan figyelik, mikor­(Folytatas a 3. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom