Délmagyarország, 1982. október (72. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-26 / 251. szám

4 Kedd, 1982. október ?«. Szabályozók és tartalékok a mezőgazdaságban Több mint egymilliárd forinttal nőnek a mezőgazdáság termelési költségei 1983. január elsejevével életbelépő árintézkedések követkéz^ lében. Ez az összeg a mezőgazdaság összeg tevekenységeaek több mint 330 milliárd forintos bruttó termelési ertékehez viszonyítva jelentéktelennek tűnik. De. mert nz árintézkedések elsősorban a nagyüzemek alaptevékenységet érintik, az egymilliárd „csak" 150 milliárd íortntos bruttó termelési értekkel all szemben. Az áremeléssel tovább nem lehetett vámi: kényszerhelyzetben vagyunk! A mezőgazdasági ^ termelés költségeit is "meghatározó iparcikkek árai jelentősen emelkednek. Ara az áremelkedéseket meg a maximált «ru mezőgazdasági termékek esetében is csak átmenetileg lehetett támogatással semlegesítem. Fogalmazhatnánk úgy is, hogy az egyensúlyjavító intézkedéseknek a mezőgazdaságban is érvényt kellett szerezni. Eaek a tények Indokolják R gépek é« a növényvédő szerek áremelkedését, iletve támogatásuk csökkentését, megszüntetését. Abban, hogy a világpiaci árak a mezőgazdaság termelési költségeiben tükröződjenek, a szabályozás következetesen járt «L Hiszen mindkét irányú ármozgást — és nemcsak az áremelkedéseket! — vették figyelembe: Ezért például nem nő a műtrágya ára! Igaz, ehhez az is hozzájárult.. hogy a korábbi áremelkedések miatt olyannyira visszaesett a műtrágya felhasználása. hogv csak 1982ben sikerült elérni az 1975ös szintet. A másik ok viszont az. hogy a hazai műtrágya termelői ára .az exportártól függ, s az exportárak nem mozdulnak, sőt úgy tűnik, hosszú távon további csökkenésre lehet szátnitani. Az árintézkedések azonban nemcsak a terheket csoportosítják át. A nem rubelelszámolású export növelésében nagy az élelmiszertermelés szerepe. Ezt a szerepvállalást a hatékonyság növelését szolgáló intézkedésekkel kell ösztönözni. Ennek érő ekeben emelik néhány alapvető mezőgazdasági termék felvásárlási árát. Az áremelések mértékét, egymáshoz való arányát többféle összefüggés alapján határozták meg. A búza exportára például nagyobb arányú áremelést indokolt volna, de még így is ez a legjövedelmezőbb gabonaféle! Más a helyzet a kukoricával ! Ennek jövedelempozíciója sokkal gyengébb a búzáénál (az Ipari áremelések jobban sújtották), de csak 20 százalékkal olcsóbban lehet exportálni, mint a búzát. Es ami a kukorica árának meghatározásában fontos szempont volt: a magasabb árú kukorica megdrágította volna a hús és az állati terpiékek termelését, s ezzel rontotta volna külpiaci versenyképességét. A közzétett árintézkedések közül egy tétel, a cukorrépa után fizetett prémium megszüntetése okozhat a termelők körében meglepetést. Tény, hogy a jelenlegi, úgy tűnik alacsony világpiaci árak mellett nem a legokosabb dolog a cukorrépa-terület növelésére ösztönözni a gazdaságokat. Am ha a világpiaci áralakulások úgy kívánják, a termelőket ismét többlettermelési prémiummal ösztönzik a többlettermelésre. A gazdálkodás nehezebb körülményei között alapvető kérdés, hogy a gazdaságok hogyan, milyen gyorsan reagálnak a szabályozók változásaira? Természetesen ma még korai lenne nemcsak az 1982. júliusi, de még a januári intézkedések hatásáról is egyértelmű véleményt alkotni. s ugyanígy lehetetlen a jövő évi változások hatását megbízhatóan föltérképezni. De néhány gazdaság tapasztalata alapján a szabályozóváltoztatások hatásáról már képet lehet kapni: A Balaton-felvidék egyik gazdasága, a nemesvámosi Csopak Tája Tsz elnöke szerint érthető a szabályozórendszer folyamatos szigorítása. (Nyereségági fejlesztési alap és az amortizáció 6 százalékának tartalékalapba való zárolása, a másfélszeresé^ re emelt jövedelemnövekmény-adó, a beruházások utáni illeték fizetése, a tartalékalap utáni kamatok csökkentése és zárolása, a közép- és hosszú lejáratú hitelkamatok növelése.) Ezek az intézkedések a jövedelemképződés feltételeit szigorítják, ezzel a hatékonyság növelésére kényszerítik a gazdaságokat. De egy olyan - tsz-ben. mint a nemesvámosi gazdaság, ahol az egy főre jutó nyereség 100, az egy főre jutó bruttó termelési érték pedig 40 százalékkal magasabb az országos átlagnál, a hatékonyság növelése is nehezebb. Bármennyire is erős és jól szervezett egy gazdaság, ilyen nagy „érvágást" változatlan termelési színvonal mellett nehezen tudna elviselni. Egyébként is. a nyereségben érdekelt tagság nehezen nyugodna bele a gazdaság és saját jövedelmének csökkentésébe. A nemesvámosi szövetkezet a szabályozóváltozás okozta csaknem 12 millió forintos nyereségcsökkenés ellenére 1982-ben ís az 1981. évi nyereséget tervezi. Ezt a termelési érték 100 millió forintnyi növelésével kívánják elérni. Ennek zömét az ipari szolgáltató tevékenységnek kell fedeznie, hiszen a mezőgazdasági alaptevékenységben látványos előrelépésre nincs sok lehetőség. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az alaptevékenységben le kellené. vagy le lehetne mondani a gazdálkodási tartalékok kiaknázásáról. Például 20 százalékkal kívánják növelni a tejtermelést Ennek érdekében bevezetik a napi háromszori fejést. Ez persze bizonyos többletmunkával jár, de a tsz számításai szerint egy forintnyi költségre 6—7 forintnyi eredmény jut. A módszer tehát egyértelműen gazdaságos, amit az is bizonyít, hogy a szövetkezet tehenészeti telepein a sikeres kísérletek után saját maguk kezdeményezik e módszer bevezetését., hiszen az ágazatok az egy főre jutó ágazati eredményben érdekeltek. Bonyhádi Pcter HÁZASSÁG MjO.-xto.si János cs Süli RrzsétxH. Kendruss. József Zoltán «-» Zsigmond Mariann. Kalman cóandor es dr. Sioter Katalin Margit. Rácz Gyula Zsolt o.i Csontos Kutsa Erzsébet. Sz<-ki András es Törzsök Hozatta Kizsebel. Berkem Ottó es, Szekeres Maria Ildikó, nulla Sándor Jajon es Marta Maria, Mester János es Cincskovles Terézia. Balba Ferenc András és Molnár Jolán Császár József és Kovács Erika. Szobka Mihály es Virág Maria. Mihalik Dezső Bála es DiII maiin Eva, Gajdán Hatvan es Pleskó Gyöngyi Kalahn. Bihari István es Jordán Magdolna. Virág László Mtklua es Huszár Dorottya Viktória, Rács Tibor es Guezi Gyöngyi, Balogh János es Gál Ágnes. Bakos Mihály es Király Zsuzsanna házasságot kötöttek. SZÜLETÉS Antalit Miklós Gábornak és Ponyer; Erzaebetnek Emese Eszter, dr. Der Zoltánnak és dr. Jóján Sárinak Evelin Sára, Kóvari Jözsolnek és uekesl Zsuzsannának ZauZsanna, Hekler AttáMnak éz Ba Ildikónak Krisztina Ildikó. Tulipán Andrásnak ós Szekeres Júliának Zsófia Júlia. Tóth Sandomak és Kárpáld Anikó Ilonának Gábor, FüAeki Sándornak 4s Borúid Edit Katalinnak Gábor Sándor. Csöke Imrének és Korral Klára Ritának Ferenc, Penczlngor József Sándornak és Mácskovlcz Magdolnának Tamás, Mankl Lajosnak és Bálim Annának Eva, IV<i:il László Lukácsnak es Dobi Etelkának Anikó. Bakai Lászlónak és Caató Irénnek Irén Ilona Oláh József Ferencnek es Hódi Hona Mariának Viktória. Rubon Balázsnak es Horbás t Ildikónak Csaba. Pemekl Dezsőnek ée Narozanik Honának (Tünde. A csal Györgynek éa Sijktett Multának Gabriella Mária. Családi események Czslás Istvánnak és Farkas Erzsébetnek flmta Erzsébet, Gulyás Jánosnak és Stephán Erikának Erika. Diós Józsefnek és Dobos Erzsébetnek Péter, Diós Józsefnek és Dobos Erzsébetnek József. Czékus Lászlónak es Kovács Erzsébet Tündének István Gábor, Gajdacsi Sándornak és Tóth Margitnak Sándor. Kovacsics Istvánnak és Patyerkó Juditnak Mark. Bite Lászlónak és Roszkos Ilona Juliannának László Dánlel. Juhász Zoltánnak és Csehó Zsuzsannának Zoltán. Vajas Jánosnak és Pusztai Annának Zsolt lAszló. Kis György Gézának és Glemba Ilonának Anita Gyöngyi. Burai Jánosnak és Farkas Jolánnak Zgolt. Nyári latvannak és Kojnuk Honának Andrea, Fábián Antalnak és Koest Juliannának Attila. Lakatos László Andornak és Simon Évának Andor Zoltán, Kurunczd Istvánnak és dr. Domonkos Ágnesnek Eszter, Lajos Ferenc Andrásnak es dr. Berkes Mária veronikának Ferenc. Kasza Tibornak és Horváth Gyöngyinek Judit, Bánfl Lászlónak és Révész Piroskának Anett Piroska. Szászfául Imrének és Kertész Juditnak Judit Ágnes, Paragl Lászlónak és Palócz Annának László, Böde Tibornak és Rusval Margitnak Tamás Tibor, Nyári Istvánnak és Sárkány Ibolyának Ágnes, Réder Tamás Istvánnak és Kovács Juliannának Akos Dömötör Lászlónak és Fülöp Irénnek Judit, Gyémánt Józsefnek és Jankovlcs Gyöngyinek Gyöngyi. Szabó Ferencnek és Simon Julianna Saroltának Ferenc, Csiszár Jánosnak es Hegyközi Zsuzsannának Balázs, Miklós Józsefnek és Révész Máriának Roland, Belecz Lászlónak és Ádám Máriának Ágnes, Hati Lászlónak éa Pusuma Veronikának Viola. Ábrahám Ferencnek és Podonyl Arankának Ildikó Aranka, Meiega János Sándornak és Méri Gizellának Gizella, Nagy László Ferencnek és Drinóczkl Ilonának Hella, Horváth Istvánnak és Szabó Margitnak István, Tari Ferencnek és Sárközi Ilonának Gábor nevű gyermekük született. HALÁLOZÁS Jáger József, Kovács Lászlóné Otott Vilma Margit, Csábi Lászlóné Balog Ilona, dr. Láppal Pál, Szalai János. Borbola Károly, Harkai István Gut Janka. Péter József. Nagy Sán<Jorné Győr Lídia. Fischer Miklósét- Schöníeld Frlda. Draganov 'Sdndorné Hácz Anna. Kertész Ferenc Béláné Újhegyi Anna Kispál József né Kószó Erzsébet, Balog János, Kovács Honrlfcné Sánta Ilona, Mészáros Ajidrásnó Kádár-Szél Rozália, Asztalos István Bakacsi Józsetné Hajnal Anma, Ferencz Janosné Gál Anna, Klspéter Istvánná Mihály Mária. Tóth István, Lampert Jánosnó Kucsó Márta. Eichinger Ferenc Károly, Németh Istvánné Kis Veronika. Balogh Mihályné Lajkó Magdolna, Kakuszi Páln-é Kiss Ilona, Maróti Antal Zoltán, C zakó Kálmán. Tóth István, Szigligeti István, Halász Józsefné Mlskolczl Anna, Rabi GyÖrgyné Petrács Anna. Szabó Ferenc, Varga Antal. Oszlács Béla, Medgyes Istvánné Tuskó Anna Horváth János, Pál Dezső Károly, Horváth Lajos, Klspéter István meghalt. Trombózisgáiló eicosapentaen zsírsav Két dán orvos azt a kérdést vizsgálta, hogy miért viszonylag ritka a trombózis az eszkimók között. Az eszkimók vérében találtak egy eicosapentaen nevű zsírsavat, s laboratóriumi kísérletekben kimutatták, hogy ez gátolja a vérlemezkék összecsapódását. vagyis a vérrögök képződését. E zsírsav a dánok vérében nem volt kimutatható. A két orvos az eszkimók sajátos táplálkozásával magyarázza ezt. E táplálkozásban a fóka- és a bálnahúsnak meg a halnak van nagy szerepe. Miután egy dán csoport tagjainak napi 40—50 milliliter csukamájolajat adtak, egy hét múlva már az ő várükben is kimutatták az eicosapentaent. Szakmai körök szerint ez az eredmény fontos lépés a szívkoszorúérmegbetegedéseket okozó tényezők megismerésében. Ifjúsági ösztöndíj Nylonlövedék • Egy amerikai hadianyaggyár nylonba burkolt lövedékek gyártásába kezdett Erre az adott ösztönzést, hogy az utóbbi idők vizsgálatai szerint egy-egy hoszszabb lőgyakorlat után a rendőröknek megfájdul a fejük, szédülnek, álmatlanságban szenvednek, ingerlékenynyé válnak. Az ok: a lőgyakorlat során a levegőbe jutó ólom. Ilyen gyakorlat után 81 megvizsgált New York-i rendőrnek több mint a felében a rendesnél sokkal több ólmot találtak. Nylonba csomagolva a lövedék ólomrészecskéi a célbaérés után is fogva maradnak ; az ilyen pisztolygolyókból 70—80 százalékkal kevesebb ólom kerül a levegőbe, mint a hagyományos pisztolygolyókból. A KISZ Központi Bizottsága, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, az Állami Ifjúsági Bizottság, az Országos Közművelődési Tanács ez évben is meghirdette az ifjúsági amatőr művészeti pályázatot. Ezt az elmúlt évben alapították az amatőr művészeti mozgalom támogatására, a mozgalom tömegbázisának szélesítésére, a művészi tevékenység színvonalának emelésére. Az ösztöndíjat — pályázattal — bármely együttes, szakkör, művészeti klub, alkotó közösség elnyerheti. A meghirdetők segíteni szeretnék az egyes alkotócsoportok ' nevelő tevékenységének fejlesztését, a művészi műhelymunkát; a KISZalapszervezetekkel kialakítandó együttműködést: a tehetséges fiataloknak bekapcsolását a KISZ kulturális nevelőmunkájába. Támogatják az ifjúság körében nagy érdeklődésre számító, művészeti nevelést szolgáló produkciók létrehozását is. Sikeres pályázat esetén az együttes, csoport 1—3 éven át folyamatos anyagi támogatást élvez. A vállalt művészeti, kulturális feladatok megoldásához fokozott szakmai, módszertani segítséget kap. A KISZ különböző rendezvényein lehetőséget teremtenek rendszeres szereplésükre, bemutatkozójukra. Az ösztöndíj — a vállalt feladattól függően — évente 10—15 ezer forint lehet. Az ösztöndíjat bírálóbizottság ítéli oda, s a zsűri később is figyelemmel kíséri és segíti a sikerrel pályázó csoportok, együttesek, alkotókörök tevékenységét. A pályázatokat november 30-ig lehet beküldeni a KISZ megyei, illetve budapesti bizottságaihoz, ahonnan előzetes véleményezés után továbbítják a KISZ Központi Művészegyütteshez. A faházak jövője Gazdaságosan építhetők A franciaországi fagazdasági műszaki központ kedvezően ítéli meg a fának, mint családi házak szerkezeti anyagának a jövőjét. Ennek egyik oka az energiaválság. A fa feldolgozásához háromszor kevesebb energiára van szükség, mint a téglaégetéshez, hatszor kevesebbre, mint a beton, huszonnégyszer kevesebbre, jnint az acél és huszonhatszor kevesebbre, mint az alumínium készítéséhez. Továbbá: a fa jó hőszigetelő, hétszer jobb, mint a tégla, ötször, mint a beton, 350szer, mint az acél és 1500szor jobb, mint az alumínium. Ehhez járul még számos egyéb előnye: jól bírja terhelést, emeléséhez nincs szükség nagy berendezésekre. ráadásul gyengébb alapozásra és kis teherbíró képességű talajra is ráépíthető. A belőle készült épületek széles határok között tetszés szerint tervezhetők, bővíthetők, ipari és kisipari módszerekkel egyaránt gazdaságosan építhetők. Franciaországban az 1967ben épült családi házaknak mindössze 2,3 százaléka volt faház, 1973-ban viszont 8,6, 1976-ban pedig már 13,5 százaléka. Ez az aránynövekedés különösen számottevő, ha figyelembe vesszük, hogy közben a lakásépítésben a családi házak hányada te nőtt: az 1967. évi 35-ről az 1976. évi 55 százalékra. II függőleges ablaksor Czilczer Olga versei Van egyfajta vonulat a magyar líra erőtől duzzadó és imponálóan gazdag, jónéhány évszázados történetében, am; a halk szavúak üzeneteit tartalmazza. Lélekhangok ezek, tán még kissé lélekharangok is: látszólag jelentéktelen, a hétköznapok prózájába süppedt embernek esetleg nem is igen érthető távmondat.sorpk. Tóth Árpád versei éppúgy idetartoznak, mint Vajda János vagy Szabó Lőrinc bizonyos költeményei — ez a hang mindig a költői én totális vizsgálatától fordul a világ felé: az intenzív belső átélés lírikusnál kötelező érvényű törvényét önmagába úgy asszimilálja, hogy megteremti saját fantáziavilágát; az igazit, a külsőt tükrözendő-feloldandó. Nem közéleti, nem társadalmi indíttatású ez a líra — a lélek finom rezdüléseit, hangulatok, tovaröppenő vágyak, valamiféle furcsa, könnyed lebegés sokszínű, alapjaiban mindig individualista tablóját tárja elénk. Az ilyen típusú költészetet nem szeretni lehet, de jogosultságát elvitatni lehetetlen. Czilczer Olga 1974-ben, a fiatal költők Ne mondj le semmiről című antológiájában mutatkozott be. s a szegedi költőnő első önálló kötete, A függőleges ablaksor azt a világképet teljesíti ki, amely korábban körvonalazódott. S ami a fent taglalt ltrai vonulathoz tartozik: igen érzékeny, sokszor szinte tétova alkat versei ezek — ha olvassuk őket, olyan érzésünk támadhat, mint amikor hajnaltájban, félálomban a valóság, mintegy megszűrve jut el tudatunkba, az előző nap hallott mondatok, átélt események apró részletei felduzzadnak, különleges jelentést kapnak — rövid időn belül mindentől és mindenkitől szinte minden kitelik, hihetjük. A kötet struktúrája egyszerre kronologikus és gondolati: az első ciklus (Szobor a téren) évtizede írott versei klasszikus hangulatjelentések a világ rezzeneteiről, ahogyan hol játékosan, hol némileg rezignált csalódottsággal, hol egyszerűen csak pillanatképek villanásainak áttételeivel egy szemlélődő ember jelez. Kulcsnak érzem ezeket a sorokat: „Vágyaink a szilaj földeken / meg-megállnak / fülüket hegyezik". Vágyak és meditációk figyelmeztetnek itt — nyelvi-formai biztonsággal megformált versekben, legtöbbször érzékletesen, időnként fel-felsejlő mélyebb, filozofikus tarjaimakkal (Az egyedül őröli ég alatt, A technika százada, Tükör). Ez a gondolatiság felé Áthatóan mind erőteljesebben tendáló költői út kap váratlan „csavart" a kötet második egységét képező, A függőleges ablaksor című, mindenképpen a költő maj énjét fokozottabban reprezentáló ciklus prózaverseiben. Czilczer Olga, mintha kilépne itt korábbi önmagából: hangja egyszerre lesz konvenciótlanabbul érdes (Nehéz idők) és elvágyódóan meseszerű (Két part között, Fecskék, Üt a világ körül). Kedves képe, a híd „a térben emlékezik"; úgy tűnik. mintha az álmok egyre feszítőbbben ki-ki történek burkaik fogságából, s — tétova, csapongó szárnyalással — elszállnának valamerre. A vágyak már nem állnak itt meg fülüket hegyezve, hiszen időközben — Czilczer Olga szívesen alkalmazott „ellentárgyiasult" képeinek megfelelően — rá kellett jönniük, hogy belső kalandozásaikra sokszor még a világon túli univerzum is érthetetlenül válaszol. Nem tudjuk, a lelkünk hol végződik, tehetnénk hozzá Madáchcsal. Átható tekintetű költő áll előttünk ebben a kötetben. Czilczer Olga önmagán végzendő kísérletei igen nagy gondolati tudatossággal megkomponált első kötetében azért hitelesek — még az egyébként ritkán alkalmazott^ modoros szabadversformulákkal együtt is — mert komoly. őszinte és mély átéléssel egy. az önismeret aprólékos gyötrelmeivel küszködő személyiséget rajzolnak meg. Akinek esetében az elsőköteteseknél „illendő" hivatkozás a „fejlődésre" éppen ezért mondhat többet szokványos ítélkezésnél. A kötetet-ciklust záró, azonos című vers logikus utolsó láncszem e lírai folyamatban; „De ha már idái jutottunk, nem fordulunk vissza. Belépünk a kapun." A függőleges ablaksorral bíró ház kapuján, ami egyszerre a világ, az élet, harc, szerelem és saját, morális tisztaságunk. Mindezekért küszködve. (Magvető, 1982). Domonkos László