Délmagyarország, 1982. október (72. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-22 / 248. szám

4 Péntek, 1982. október 22. Pályák - változtatásokkal Valamikori tanítómesterem mondta: Fiam, hétnyolcé venként új munkahelyet kell keresni. Én is csak azért nem megyek már odébb, mert közel a nyugdíj. Hittem is, nem is, amit mond. hiszen az Idő tájt szövegeztek újra a kollektív szerződéseket, s annak vaskos kötetté dagadt mellékletet. » törzsgárdaszabólyzatot Húsz év. harminc év, aranylánc medállal, gyűrű — efféléket. írtak. Az újságok tele voltok a törzsgarriaünnepek hozsannáival, közben meg a vállalathoz be-beléptck nz újak és eletröpdöstek néhány év után. A kabarék, s a Ludas Matyi visszatérő alakja volt ,a vándormadár melós — irgalmatlanul leszedték róla a keresztvizet. És közben hallgattam az breg H. Feri állandó zsör•tölódésél, hogy: fenekükön még a tojáshéj, de keveslik «z enyémnél két forinttol kevesebb órabért, pedig én már huszonkét eve vagyok itt! Máig sem értem, hogy H. Feri miért áll ma is festekes kötényben a regál előtt — miközben körülötte majd az eges/, nyomda kicserélődött. Talán mert öreg n változtatáshoz. Talán mert nem akar megint pályakezdő leírni. Mert bármennyire Ss gyakorlott szakember, egy új helyen megint „kezdőnek" számítana. Hogy is vari ez a pályakezdés? Hányszor kezdünk pályát? Először az iskola után. az első munkahelyen. Aztán továbbtanulunk, és bizony adódhat úgy, hogy elképzeléseink nem találkoznak a vállalatéval. És akkor — már diplománk vagy más végzettségűnk birtokóban — új helyet, más munkát keresünk És újra pályakezdők vagyunk. A fizetés talán több. de újak a munkatársak, a körülmények. a gazdasági és emberi feltételek — ismét nehéz beilleszkedni. akárcsak a legelején. Az idősebb kollégák pedig — mint az előbb említett H. Feri — egyre inkább úgy érzik, hogy valami hibádzik a törzsgárdisták megbecsülése körül. Mert a „kezdőket" karolják fel a vezetők, s elfeledkeznek n j.húzóról", aki úgyis az övemben marad. akármi történik. Aztán a sérelmek mondás határán állt. amikor valaki rájött, hogy egy technikus „műhelyt söpröget". Ekkor emelték ki. Irodába került. P. Viktória eltemette ólmait, a fiók mélyére süllyesztette szakdolgozatát — az üzemben használt korszerű technológia gazdaságos felhasználásáról írta — és most termelési programot készít. Vajon a legendássá vált türzsgárdahűség kifejezésnek van-e még tartalma ? Azt hiszem, ha van is, már neim ugyanaz, mint régen. Sokakban munkálkodik a többre jutás vágya, és nem is meglepő, ha valaki egyszer csak úgy érzi, kinőtte a számára szabott munkahelyi kereteket. Egyszer valaki azt mondta, azért megy másik helyre, mert a gépétől csak a másik gépig látni. Az új munkahelyén szélesebb a hdrizont. Igaza lehetett. Nem akarok persze fölmentést kínálni mindenkinele, aki egyik helyről a másikra megy — hiszen lehet annak száz más oka is, összeférhetetlenség. rossz munkavégzés, személyes ütközések, vagy egyszerűen csak a belépéskor még nem látszott, hogy ez a rét sem zöldebb, mint az előző volt. Viszont, aki többre vágyva keresett munkát, s az űj munkával nemcsak boldogul, hanem öröme is telik benne, helyesen tette, hogy változtatott. K. S. Bolygók A harkovi egyetem asztronómia obszervatóriumának tudósai arra a következtetésre jutottak, hogy a Föld körüli 33 fényévnyi sugarú térben 130 — Naprendszerünkhöz hasonló — bolygórendszer létezik. A távoli világról a felvételeket a világ legnagyobb, hatméteres optikai teleszkópja segítségével készítették. Ezeknek a kozmikus objektumoknak a tanulmányozása elősegíti a bolygók keletkezésének, fel[ építésének és fejlődésének, valamint a világmindenség evolúciójának jobb megismerését, a törvényszerűségek kimutatását. Kolumbusz földjén Anderle Ádám új könyve Laun-Amerika a modern perialista tőkének aláren- piratív és ugyanakkor góttömegkommunikáció jóvol- delt gazdaság problematikó- ló, mégis európai gondolkotábol kilépett az útleírások jáig. A rendező elv, amely dásmocijától — a latin-ameegzotikumábót, a naponta az elemzést át- meg átsző- rikai fejlődés sajátosságaiáradó információ „kortár- vi, :« gazdasági függetlenség nak megértését, s az ebből sunkká" tette ezt a tőlünk kérdése. fakadó nemzeti és kontinentávoli világot. A nem is Másrészt a könyv a szé- lálls feladatok programmá nagyon távoli múltban a les ei telemben vett latin- fogalmazását. Anderle Adám kubai forradalom, majd a amerikai osztályküzdelmek kónyve részletesen elemzi chilei események irányítót- elemző krónikája. Nemcsak ennek a máig tortó tfolyaták figyelmünket a szub- a proletariátus harcai kap- matnak a főbb állomásait, kontinensre, aztán — „teg- nak benne helyet, hanem a Wemelve az első stáció, a napelótt" — a nicaraguai polgári-kispolgári erők ha- népfrontpolitika megjelené-. forradalomra figyeltünk, lado mozgalmai, törekvései senek *s ezzel a nemzeti felmanapsag El Salvador né- is. Különösen gazdag a két adat°k megertésének) fonpének küzdelme vagy ép- világháború közötti antiim- tosságál a harmincas évekpen a boliviai változások perialista töltésű kispolgári benkeltik fel érdeklődésünket, mozgalmak elemzése. An- Anderle Ádám nevekkel, A napi hírek azonban ké- derlc Ádám azt is érzékel- adatokkal. eseményekkel részeletűek, s könnyen ért- teti. hogy ezekből sokféle zsúfolt könyve nem könnyű hetetl^nné válnak, vagy ku- út nyílt: az imperialista po- olvasmány. A szakember nozitásba vesznek, ha nem litikaval lepaktáló populiz- számára a magyar latinismerjük azokat a történeti mustéi a proletármozgalom- amerikanisztika Wittman folyamatokat, amelyek meg- mai való azonosulásig váltor Tibor kezdeményezte vonuhátúrozták, kiváltják vagy zik a színkép. Vázlatosabb latához kapcsolódik, s a tomotiválják a ma esemé- a paraszti mozgalmak be- vábbgondolásra, kutatásra nyeit. mutatása, de maga a szer- váró kérdések egész Sorát is Anderle Adám szegedi ző h'vja fel a figvelmet ar- felveti. Az érdeklődő nagytortenész új könyve (Mun- ra. hogy ezek részletesebb közönségnek is kínál szelkásmozgalom Latin-Ameri- feltcrkéoezése még a szű- lemi csemegét, ha az olvasó kában. 1870—1959) — ha- ken vett szakirodalom szá- vállalkozik a nélkülözhetetsonlóan a szerző korábbi mára is a jövő feladata, len adatokkal, eseményekkötetéhez (Vihar a Sierrá- Természetesen a szerző ez»- kel való együttélésre, megbán) — ehhez az alaposabb ket a mozgalmakat kettős b&rátkozásra. Ez esetben tájékozódáshoz, a ma már optikával szemléli. Ee^részt olyan eredeti intézményeknélkiiozhetetlen eligazodás- bemutatja, hogyan véleke- kel találkozhat, mint pélhoz nyújt értékes segítséget, dett róluk a korabeli latin- dául a „lectura" Kubában, a a történész látószögéből, amerikai proletariátus, népi egyetemek a húszas módszereivel elemezve a la- másrészt igyekszik meehatá- években, vagy a vallásos tin-amerikai osztólyküzdel- rozni objektív helyüket a szervezetek, a cofradiák u ^ _ mek alakulását. A könyv földrész történetében, lett szerepe a korai munkásmozivitákhoz vezetnek °B/."moír a munkásosztály, a légyen szó a proletariátus Balomban. Az izgalmas, s ••••'• 'sokfele etnikumból (bevón- és a mexikói forradalom Anderle által marxista módorolt európaiakból, néger kapcsolatáról va"v a nem! don megközelített kérdések rabszolgák utódaiból, le- APRA Ideológiai-politikai közé tartozik például az igázott indiánok unokáiból) vargabetűiről. Szerencsés etnikumok ' egybeolvadásáösszekcvácsolódott, s még esetekben a nroletnrmoz- nak-együttműködésének napjainkban is formálódó galom eszmei tisztánlátásé- problematikája, a faji kérlatin-amerikai proletariátus, nak korszakaiban a két dés és a munkásmozgalom De Anderle Ádám nem szű- nézŰpont eredménye azonos, kapcsolatának vizsgálata, klti le témáját a munkás- Arderle Adám könyve rá- az antiimperialista és az anmozgalom puszta története- világit a latin amerikai tlíasiszta feladatok reszlere. A proletariátus fejlődé- munk6smozgalom olyan sa- ge,s ellentmondása a fnásose De ágyazza a földrész ^„ga™ ÍS) amely az ún. dik világháború előtt és sokarcú. ellentmondásos harmadik világ más térsé alatt* 3 nem proletár eregazdaság- és társadalomtör- gelben is Jellemzi a prole- detű , forradalmárok csotcneiének lényeges íolya- tarl<itus fejlődését Neveze- p°rt0* radikallzá ódásának mataiba. így a gazdag adat- tesen arri, hogy — a tőkés lehetőségei, feltételei kobázlsra támaszkodó könyv- £ejlídés Jajatosságai miatt runkban stbbol képet kapunk a kapita- __ a szubkontiwnsen egy. A szerző kitekintést ad az lizmu.i latin-amerikai klala- máí a toriódtak, „egymásba 1959 utáni fejlődésre is. Rökulasának, térhódításának pyúrődtek: a proletariátus vid fejezetben elemzi a kufobb összetevőiről a gyar- Jejláa6séMk különböző fá- bai forradalom óta kíbonma ti rendszer bomlásának - ' — nem is ritkán — felmondáshoz. Mesteremnek abban bizonyára igaza lehetett, hogy hét—nyolc év alatt, akármilyen jó közösségben dolgozik az ember — csak megunja. Van. aki többre vágyik, van aki kevesebbre. fLeginkább több pénzre.) P. Viktóriát a kilépéstől az utolsó pillanatban téritették el. Vállalata taníttatta, aztán technikusként olyan munkakörbe helyezte, amit •— sémi túlzással — hat elemivel (nem általánossal!) el lehetett volna látni. Csoportjában 6 ismerte legjobban a kezílésükre bízott pepet, alig engedték közelébe. Szervezési- javaslatmit korszakától , zisai. Ennek következtében tokozott politikai folyamatoa 20. szazam p^d^j az osztállyá szerve- kat. Anderle Adám — a figyelembe sem vették. A fel- 'függő kapitalizmus, az ím- ^"s"' és a kommunista nemzetközi szakirodalommm^mmmtmmmmmmm—a^amrnmmammmm^^^m—m^—mm—mmmammtm , mozgalom megjelenése szá- ból ismert munkásmozgaimos országban egybeesett, lom-történetek többségétől i' illetve jó néhány országban eltérően — nem az egyes ' | a kommunista párt vált az országok proletariátusának, | osztállyá szerveződés motor- osztályküzdelmeinek tortájává. netét tárgyalja. A fejlődési A kommunista mozgalom folyamatot, a latin-amerikai megjelenése eszmeileg is munkásosztály fejlődésének vízválasztó a latin-amerikai ívét kívánja megrajzolni, munkásmozgalom fejlődésé- kiemelve az eszmei és poliben. Nemcsak arról van szó, tikal csomópontokat. Ez hogy korábban az anarchlz- még akkor is figyelemre mus, anarchoszindikalizmus méltó törekvés, ha helyenképviselői uralták a terepet, ként óhatatlanul ismétlődés a döntően reformista szo- sekhez vezet. Lehetséges, ciáldemokrácia képviselői a hogy a könyv vitákat is kilegtöbb országban eszmeileg vált majd. Bizonyos azonis kisebbségben voltak. In- ban, hogy a szerző — a Koskább azt tekinthetjük lénye- suth Könyvkiadó támogatágesnek, hogy a kommunis- sával — hozzájárult tőrténeták előtt minden irányzat ti ismereteink fehér foltjádönlően európai sémákkal nak megszűnéséhez, eurodolgozott. A kommunista centrizmusunk oszlatásához, mozgalom kísérelte meg elő- amikor a Munkásmozgalom szőr — bukdácsolva, kudar- Latin-Amerikában megírácokkal, nehezen szabadulva sára vállalkozott, a Komintern egyszerre ins- Kukovecz György Olajipari történeti pályázat A/ Ors/ágos Magyar Bá- zal. visszaemlékezéssel. tonyászati és Kohászati Egye- vábbá technikatörténeti érsülei -'olaj-, '.ildgáz is víz- tékkel bíró. lehetőleg múhanyaszaü szakosztálya, az ködőképes makettekkel., moOrszágos Kőolaj- és Gázipari deliekkel, s oktatáshoz, beTröszt. valamint a MaRyar mutatáshoz felhasználható Olajipari Múzeum történeti kisebb gépek, műszerek stb. pályázatot hirdet a magyar metszeteivel. A pályázat titotajipar fejlődésének feldől- kos, ezért a szerzőnek (szerpozásái-a. A kiírás szerint zőknek) adatait lezárt, azopályazni leltet egyéni vagy nos Jeligéjű borítékban kell csoportos munkákkal, olya- elküldeni két példányban a nokkal, amelyeket még más- Magyar Olajipari Múzeum hol nem közöltek. Tizenhá- címére (Zalaegerszeg, 8901. rom témakörben várják a Pf. 68.). jelentkezőket. A gazdálkodó A beküldési határidő 1983. elet minden területéről le- május 31. Az első díjért het pályázni, igy többek kö- 5000. a két másodikért 3500, zött a technika, az tizem-, a a négy darab harmadikért brigád- es törzsgárdamozga- egyenként 2000 forintot filém törtenete vei. Életrajz- zetnek. kertbarátoknak A bor kezelése A korábbiakban már szó volt a szüret időpontjának meghatározásáról, a szüretről, az erjesztés alatt szükséges megfigyelésekről és a végzendő munkákról. Miután a must zajos erjedése befejeződött, ha egészséges volt a szőlő, még egy darabig a törkölyön hagyhatjuk a bort. de ügyelni kell arra, hogy miután az erjedés teljesen leállt, a hordót vagy üveget légmentesen zárjuk le. Célszerű azonban a bor tisztulását követően az első fejtést megejteni, mivel a feldolgozáskor a mustba került bogyórészek és egyéb szennyezőanyagok, az elhalt élesztősejtek erjedése után leülepszenek. Később a bor tisztulása, fejlődése folyamán mindig válnak ki különféle anyagok. amelyek szintén a hordó fenekére szállnak le. A borból kivált és leülepedett sűrű. zavaros anyagot borseprőnek, a hígabb részt aljbornak nevezzük. A fejtés célja egyrészt az. hogy a bort a seprőtől elválasszuk, másrészt, hogy a bort levegőztetve elősegítsük fejlődését. A bor szebben fejlődik, ha a fejtéskor a Vevegőből bekerülő felesleges oxigént kénnel lekötjük, ezért, valamint a káros baktériumok elpusztítása végett mindig kénezett hordót használjunk. A mustba adott kén ugyanis az erjedés alatt teljesen lekötődik. Ha borként használunk kénezéshez, akkor is égessük el egy kevés ként fejtés előtt az üres hordóban. A kén adagját a bor állapota szerint határozzuk meg. Az első fejtés a legfontosabb. Ideje az erjedés befejezése, illetve a bor letisztulása után van. Egészséges szőlőből készült bornál megvárhatjuk a bor teljes letisztulását. rothadt szőlőből készült bort a tisztulás kezdetével egy időben fejtsük le. A lágy borokat korábban fejtsük, s savanyúakat későbben, mert a seprőjén álló bor savtartalma csökken az almasavbontó baktériumok hatására. Hamarabb fejtsük a gyengébb, valamint a penészes. rothadt szőlőből származó borokat, és később a minőségi borokat. Az első fejtést általában nyíltan, megfelelő levegőztetéssel végezzük, vagyis a bort csapból szabadon folyatjuk az edénybe. Ha a bornak záptojás (kénhidrogén) vagy kellemetlen illata van, a fejtéskor a csapot felfelé fordítjuk, vagy szellőző rózsát teszünk rá. esetleg más alkalmas módon segítjük elő, hogy sok sugárban folyva, minél több levegővel érintkezzen a bor. Ha borunk könnyen letisztult, akkor az első fejtéskor is csökkentsük a levegővel érintkezés lehetőségét zárt fejtéssel, hogy írisseségét adó széndioxidból minél több maradjon a borban. Első fejtés előtt a borokkal mindig végezzünk törési próbát. Ennek célja, hogy megállapítsuk: borunk hajlamos-e a barnatörésre. Előfordulhat, hogy a különben szép. tiszta nedű első fejtéskor, ha azt nyíl4 körülmények között végeztük. a levegővel érintkezve megbarnul. törött ízű lesz. (A borok gyakori ' betegsége a barnatörés.) A törési próbához egy színtelen palackot félig töltünk borral. A bort rázással alaposan meglevegőztetjük. és egy napig állni hagyjuk. Az egészséges bor színe nem változik. A bamatörésre hajlamos borok felső részén barna gyűrű jelenik meg. később a bor teljesen megbarnul. A barnatörést nagyon könnyű kénezéssei megelőzni, de gyógyítani sokkal nehezebb. A fejtés alkalmával a hordót csapra ütjük és a kifolyó bort kannával merjük át a másik hordóba. Kisebb hordó esetén megoldható a fejtés úgy is, hogy a hordót felemelve, a másik hordóba gumicsővel engedjük át a bort. illetve a hordóból nagyobb kannába és onnan a tiszta hordóba. A fejtéshez használt eszközök tiszták legyenek, és ügyeljünk arra, hogy a kanna, merőedény, csap fából, rézből, műanyagból legyen. Levert zománcú vasedényt, vasból levő tölcsért borfejtéshez ne használjunk. Ha gumicsővel végezzflk a fejtést, mérjük meg az akonanyílás és a csaplyuk közötti távolságot, majd a gumicsövet annak megfelelően eresszük a hordóba. Azután megszívjuk a gumicsövet és a kifolyó bort figyelve lassan leeresztjük addig, amíg a bor kezd zavarodni. Ekkor néhány milliméterrel feljebb hozzuk a gumicsövet. így teljes egészében le tudjuk a seprőről szedni a tiszta bort. A tisztán és egészségesen kezelt bor kénezés nélkül is megőrzi értékes tulajdonságait, azonban ez olyan nagy körültekintést és odafigyelést igényel, hogy nem célszerű vele megpróbálkozni. A kénezés ma már hozzátartozik az alapvető borkezelési folyamatokhoz, helyesen eljárva elősegíti a bor fejlődését, tisztulását, és megóvja a különféle betegségektől. A ként tehát tulajdonképpen a bor gyógyszerének tekinthetjük. A borokat általában csak az esedékes fejtésekkor kell kénezni. A kénezéskor keletkező kéndioxid színtelen, szúrós szagú gáz. amely mérsékelten alkalmazva az egészségre teljesen ártalmatlan. Kénezésre a kisüzemekben a kénszeleteket és a borként (káliummetabiszulfit) használják. • A forgalomban levő kénszelet súlya körülbelül 3 gramm. Használatakor egy drótdarabra felszúrjuk, a kénszelet felső részét meggyújtjuk ós gyorsan a hordó akonanyilásán a hordóba helyezzük. Miután a kénszelet elégett (felülről meggyújtva lassabban ég el. és nem csepeg) a dróton levő papír^zeletkét kivesszük és a hordót bedugjuk. Néhány perces várakozás után megkezdhetjük a bor betöltését. A borkén 10 grammos pasztillákban (tablettákban) műanyag tasakban kristályos és por alakban kerül forgalomba. A kénezés mértéke különböző lehet, melyet a bor faja, egészségi állapota határoz meg. Igen enyhe kénezés: hektoliterenként 1 —2 gramm kénszelet vagy 5 gramm borkén szükséges a fiatal -fehér, siller és vörös borok harmadik fejtéséhez. Gyenge kénezés: hektoliterenként 2—3 gramm kénszelet vagy 7—10 gramm borkén kell második fejtéskor a száraz savas és az édeskés lágy borokhoz. Közepes kénezés: hektoliterenként 4—5 gramm kénszelet vagy 15— 20 gramm borkén kell első fejtéskor az édeskés borokhoz. a nehezen tisztuló — barnatörésre hajlamos — valamint az összegyűjtött borokhoz Erős kénezés: hektónként 6—10 gramm kénszelet vagv 25—40 gramm borkén kell a meleg helyen tárolt édeskés, alacsony szeszfokú és erősen barnatörésre hajlamos borok kénezéséhez. Igen erős kénezés: hektónként 11—15 gramm kénszelet vagv 40— 60 gramm borkén kell az erős utóerjedt elfojtására, az erjedés leállítására, meleg Időben pedig a must szállításához Dr. Tóth Mihály megyei főkertész