Délmagyarország, 1982. október (72. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-15 / 242. szám

Péntek, 1982. október 15. 5 Papi békegyűlés A Hazafias Népfront Csongrád megyei és Szeged városi bizottsága, a megyei római katolikus papi béke­bizottság elnöksége, a Pro­testáns és Egyéb Egyházak Lelkészi Békebizottságának elnöksége tegnap, csütörtö­kön papi békegyülést rende­zett Szegeden. Ezt Nagy Ti­bor apátkanonok nyitotta Köszöntötte a jelenlevő Kiss József kanonokot, az Orszá­gos Béketanács katolikus bi­zottságának képviselőjét és Kulcsárné dr. Kiss Piroskát, a Hazafias Népfront Szeged városi bizottságának titká­rát. Ezután dr. Réczei László egyetemi tanár, az Országos Béketanács alelnöke tartott tájékoztatót az időszerű nemzetközi kérdésekről. Ki­emelten foglalkozott a fegy­verkezés és a leszerelés nap­jainkat legjobban foglalkoz­tató témájával. A békegvfilésen Rapcsák Péter esperes mondott zár­szót. Ritka zsákmány A Dél-somogyi Állami Gaz­daság nagysalléri vadgazdál­kodási kerületében hatalmas termetű, ritka vadkant ejtet­tek el. A hét-nyolc éves, két méter hosszú, nyolcvanhét centiméter magas állat há­rom mázsát nyomott. Lenyú­zott bőre hatvan kiló súlyú volt. Elkészült a hazai hidrau­likavizsgáló berendezés első, ötvendarabos szériája a ti­mári Béke Termelőszövetke­zetben. A „Hidrobar" n,evű készüléket Anka Istvánnak, a Nyíregyházi Mezőgazdasá­gi Főiskola tanárának talál­mánya alapján gyártják. Al­kalmas mezőgazdasági erőgé­pek, targoncák és szerszám­gépek hidraulikájának vizs­gálatára. A Tanulmány rovatban Olasz Sándor A magas és mély között címmel Jókai Anna pályaképét rajzolja meg. Az első írói interjú­kötet jelent meg nemrég a pozsonyi Madách Kiadónál. Tóth László Vita és vallo­más című kötete kapcsán Zimonyi Zoltán a szlovákiai magyar irodalom fejlődését vizsgálja. A Kritika rovatban Fodor András legújabb könyvéről, a Kőnyomatról Grezsa Fe­renc írt kritikát. Király László prózakötetét (Fény hull arcodra, édesem) Már­kus Béla bírálja. Lagzi Ist­ván Balogh Sándor könyvét (Magyarország külpolitikája a fegyverszünettől a béke­szerződésig, 1945—1947) re­cenzeálja. Nikolényi István Kisámfá­zott hagyományok címmel Szeged zenés fesztiválnyarát értékeli. A Tiszatáj októbe­ri számát, melyet a Szegedi Nyomda kísérletképpen fény­szedéssel és ofszeteljárással készített, Csikós András raj­zai illusztrálják. A Hazafias Népfront, a szakszervezetek, a KISZ me­gyei bizottsága, a megyei ta­nács vb művelődési osztálya és az Országos Takarék­pénztár megyei igazgatósága az idén is meghirdette a ta­karékossági hónapot. Meg­nyitó ünnepségét tegnap, csütörtökön Csongrádon tar­tották. Nagy Imre, Csongrád város tanácselnöke méltatta a takarékosság jelentőségét, szólt arról, hogy október nemcsak az ünneplés, de a számvetés ideje is. A lakosság az idén is jó­zanul, okosan, ésszerűen köl­tött, és arra is jutott pénz, hogy a betétállomány növe­kedjen. Ez év szeptemberéig országosan 8 milliárd forint­tal emelkedett a takarékbe­tétek összege, ami várhatóan az év végéig eléri a 175 mil­liárd forintot. Csongrád me­gye betétállománya pedig 7,5 milliárd forint. A takarék­pénztár egyéb szolgáltatásai is egyre népszerűbbek, pél­dául az OTP-fiókok 16 ezer átutalási betétszámlát kezel­nek a megyében, és egyre többen használják fel a ta­karékpénztár közreműködé­sét a munkabér átutalásánál. A takarékosság gondolata, az ésszerű gazdálkodás szük­ségessége az elmúlt években és napjainkban egyre' fonto­sabb lett. Csakis a gazdasági szellemű javaink ésszerű, megfontolt, takarékos fel­használásával fejlődhetünk tovább, s csak így javulhat a család anyagi helyzete. A hagyományoknak meg­felelően az idén is jutalmat kaptak a takarékosságban élen járó szocialista brigá­dok. Munkájuk értékelésénél fontos szempont volt, hogy az anyag- és energiatakaré­kossági kormányprogram si­keres megvalósítása érdeké­ben a maguk területén mit tettek. Dr. Perjési László, az OTP megyei igazgatója a felgyői Róna Mezőgazdasági Termelőszövetkezet Csukás Zoltán szocialista brigádjá­nak jutalmat adott át az idei takarékossági verseny­ben elért eredményért. nyos munkája úszó jéghegy­hez hasonlítható: a statisz­tikai adatok, a felszereltsé­gi és ellátottsági mutatók csak a jéghegy felszínből kiemelkedő tizedrészét de­monstrálják. Azt, hogy a rendelkezésre álló személyi és anyagi kapacitással ho­gyan, milyen hatékonyság­gal és minőséggel tudunk dolgozni, nagyon nehéz ele­mezni, s a külső szemlélő számára ez igen bizonytala­nul mérhető. Az egészség­ügyi és orvostudományi inf­rastruktúra hiányosságainak kiküszöbölése közelebb vi­hetne valamennyiünket a hatékonyabb, eredménye­sebb gyógyító és kutató munkához. Tandi Lajos Hidrobar Az októberi Száz évvel ezelőtt halt monográfusa Bölöni György­meg Arany János, s az év- re, Ady kortársára, barátjá­forduló alkalmából Bisztray ra, Az igazi Ady szerzőjére Adám versét és Laczkó emlékezik. Arra a Bölönire, András tanulmányát közli a aki emigránsnak, „intellek­folyóirat. Fodor András, tuell-emigránsnak' nevezte Marsall László, Pinczési Ju­dit, Baka István és Döbren­tei Kornél verseit közli a magát, mert a Párizs iránti nosztalgia, „ez a térbeli tá­volságigény egyben társa­Tiszatáj. Ezúttal prózát is dalmi, eszmei-politikai kivo­bőven talál az olvasó: Jó­kai Anna és Ács Margit el­nulás is volt." Részletesen szól Király István a „jel beszélései jelentek meg. Pin- lemdemokratáról", kinek ér­tér Lajos A vadszeder útján tékrendjében az etikai kate­című esszéjében — többek góriák álltak első helyen. Az elkötelezett lét fenome­Kell ma is nológiáját lehet megírni bujtogató szinte a Bölöni-életmű alap­ján. Ki lehet elemezni ebből annak majd minden lényegi Hét krajcár jegyét." Politika és morál radikalizmu- eltérő törvényeit, a mosális elkötelezettség meggyőzően között — Móricz életművé­nek sorsáról ír. a feltámadó, Szem. A Rokonok, az Üri muri, a fáklya, Az isten há­ta mögött, a szemléletének sávai ma is kell, hogy az motivációjú író átvilágítson a jelen lé- alternatíváit is tezés ködén" — írja Pintér elemzi Király. Lajos. Tóth Béla Tiszajárá- izgaimas esszéi jelentek sanak alcíme: Erőgyűjtés. meg a magyar prózáról Szer­Az író kedves-jatekos mo- gej Zaliginnek, a kiváló don összegzi a sorozatot bi- szovjet írónak a Lityeratur­ráló megjegyzéseket is. Az Örökség rovatban Ki naja Gazetában. A Kelet­európai Nézőben Cs. Varga Nagyon nagy úr lett az energia, bizonyosan ezért Hétköznapok Mutogatás "rtülúja voltam egy ke- fürdetéskor egy hősugárzó­,serű vitának) amely nagy val kicsit rá lehet fűteni a „gólarányú" döntetlenre fürdőszobában — no de a végződött Azért minősítem legrosszabb hatásfokkal ép­keserűnek, mert oda és pen a hösugárzók dolgoz­vissza rengeteg baj fölfa- nak és az erőművi kapa­kadt, s azért veszem dön- citás ... tetlennek, mert semmi sem mozdult előbbre. A távfűtésről volt szó, ez az ideges mutogatás. És természetesen, így tél előtt, a fogyasztó is tudja, isme­A rám zúduló igazságok ri a szolgáltatástól elvár­pedig ilyenfélék voltak: ható tételeket A legna­gyobb gond azonban az, hogy olykor az sem tud rek, ha lengemagyarban is eleget tenni, még akkor jó a közérzetük — a ren- sem, ha angyali seregeket deletek szerint viszont csak alkalmaz, mert az ilyen húsz fokra szabad fűteni a éles vitákban derül ki, lakásokat; a panelházak hogy a tervezés sem volt igen huzatosak, a nyílászá- éppen mindig az igazi, a rók nem eléggé passzén- kivitelezés sem sikeredett tosak — de nem is szabad, csúcsszínvonalúra, de még hogy igazán pontosak le- a fűtési normákkal össze­gyenek, mert a természe- függő rendeleteket sem tes szellőzést esetleg ép- egyformán értelmezik a pen így lehet biztosítani; a főszereplők, fűtőművek nem tökélete- Az jut eszembe: mi lesz sek, s már az alagsori cső- velünk, ha netalántán még rendszerig elvész az ener- valami jó közepes tél is giának mintegy 25 száza- ránk szakad? Fölkészülni léka — ám a lakosság ugyan mindig fölkészülünk, okos beavatkozásokkal leg- de ha mégse gondoljuk, rály István professzor, Ady istván ismerteti Zaligin cik keit. „Zaligin vallomása sze nálunk csak akkor elége­dettek a fűtéssel az embe­alább 2—3 százalékot meg mégse tudna takarítani; gyermek- hogy .. gondolhatjuk, Röpke örömök A legutóbbi benzinár- számát a vonat- vagy kü­emelés idején, a nyáron je- lönösen a buszköltséggel, gyeztem meg egy notórius nos, akkor én.. . Ez már gyalogos önérzetesen büsz- egészen más póz, mint az ke és elegánsan tárgyila- a régesrégi, amikor ez a gos kiszólását: „Csak hadd sztori, illetve párbeszéd fe­emeljék! Engem ugyan jezte ki autósok és gyalo­nem zavar!" Próbáltam gosok viszonyát: „Bácsi! ugyan megmagyarázni ne- Elvinne engem az autójá­ki, ha a zab ára fölszökik, val a mamához?" — „El, a ló is drágul; s ha a ló- kisfiam, ha megfelezed vé­nák nagyobb az ára, a bő- lem azt a törülközőnyi zsí­ré is többet ér, amiből cí- ros kenyeret!" po lesz; s ha így megura- De én is visszakaptam sódik ez az igavonó, a sze- még aznap, a Marx téri net is többért viszi haza piacon. Egy nénike gyö­— de csak nevetett raj- nyörű tojásokat rakosgatott {ám. ki a szatyrából. „Mennyi­No de szeptemberben ért adja?" — kérdeztem visszaadtam neki! Mikor tőle. „Kettőnyolcvanért. . ." azt panaszolta, hogy avas- — „Viccel velem, néni­úti és a buszjegyek drasz- kém?" — „Csak ugy, mint tikus áremelése egyszerű- a kalauz a buszon, amivel en megfontolás tárgyává behoztam ezt a kis porté­teszi, hogy évente egyszer- kát!" — tromfolt érzéke­kétszer elutazzon-e Készt- nyen. helvre az unokájához — És itt bezárul a kór. Bi­flegmán odamondtam ne- zony mondom, nincs olyan ki: ha én harmad-negyed- áremelkedés, amelyik visz­magammal beülök a Ladá- sza ne beszélne mindenki­ba, s beszorzom az utasok bek... Sz. S. 1. rint a nyelvi nehézségeket egyre inkább áthidalják a magyar irodalom sokasodó orosz fordításai és az a tény, hogy az igazi műalkotásban a nemzetin túl mindig van valami, ami általános em­beri." — írja Cs. Varga. A szegedi és odesszai költők antológiáját (A partok fe­lett) is Cs. Varga István ér­tékeli. Infrastruktúra az egészségügyben és az orvostudományban Az infrastruktúra napja- — Vegyük sorjában. Mi­ink új fogalma. Olyannyira lyen tapasztalatai vannak a friss, hogy csak az Üj Ma- vegyszerigenyes laboratóriu­gyar Lexikon nyolcadik, ki- mi diagnosztika és kutatás egészítő kötetében található mindennapi működésében? értelmezése: „Azoknak a _ A vegySzerek beszerzé­gazdasági feltételeknek az se egyrész[ lökesszerű és összessége, amelyek a gaz- időben teljesen kiszámitha­dasagt elet, a tarsadalmi- tatlan_ Arroi nem is szólva, gazdasági újratermeles za- nogy az azonos minőségű vartalan mukodeset bizto- vagy eredeti vegyszer bizto­sítják. Az infrastrukturahoz sitasa legtöbbszor vágyálom. számítjuk a közlekedesi ha- Nemegyszer kell egy-egy ru­lózatot, a hírközlés rendsze- tinszeru vizsgálatot anyaghi­rét, a vízellátást, a csatorna- any miatt szüneteltetni. A hálózatot, az energiaellátást, beszerzés adminisztrációs a lakásgazdaságot a varos- nehézségel a SOklépcsős bü­rendezest, a kereskedelem es rokrácia gyakorlatilag lehe­vendeglátóipari halozatot, tetlenné teszik a közvetlen az egészsegugyi intezme- kapcsolatot ellátó és £eihasz­nyek, a szociális, kulturális, náw közöu Még kirivóbb oktatasi letesitmenyek rend- az eset a tudományo3 mun_ szeret Mindezek .ismereté- ka teré hisz ez sokkal vál_ ben kicsit meglepőnek tűnt tozékonyabb mint a rutin a Magyar Tudomány leg- laboratóriumi munka. utóbbi osszevont, 8—9. sza­mában megjelent cikk, — Az egyre jelentősebb, melyben dr. Varró Vince drágább és többet tudó mű­egyetemi tanár, a SZOTE 1. szerek feltételezik a kor­számú belgyógyászati klini- SZerü szervizhálózatot és kájának igazgatója az alkatrész-utánpótlást, egészségügyi és orvostudo- , mányi infrastruktúra prob- — A kerdes igen sokrétű, lémáit elemzi. Vajon mit je- A gazdasag teherbiro-kepes­lent ez a speciális vizsgáló- fege határokat szab a leg­d£s? korszerűbb orvosi műszerek megvásárlásának. Az egész­— Lehet, hogy az egesz- ségügv különböző szintjein ségügy és az orvostudomány az jgények differenciáltak, a infrastruktúrájának íolter- legfontosabb eszközök és képezése nem a legégetőbb műszerek a kiemelt intéze­problematikaja napjainknak. tekben sem találhatók meg Mégis fontos kerdesnek er- mindig. Ehhez járul még, zem, mert meggyőzodesem, hogy sokszor a javítás és hogy egy szervezeti forma alkatrészbeszerzés sem zök­sikeres érvényesülése nem kenőmentes. A szervizháló­eivi előnyeinek következnie- zat kialakulatlan, az alkat­nye, hanem annak, hogy a rész-utánpótlás bizonytalan, megvalósulás feltételei adott a javító munka átfutási ide­időpontban a legapróbb je tervezhetetlen. Az anyagi részletekig kidolgozottak-e, veszteségen túlmenően a rendelkezésre állnak-e ma- vegyszer- és műszerellátott­radéktalanul azok az alap- süg biztonságának és foiya­vető személyi es anyagi elo- matosságának hiányosságai feltételek, amelyek az egész- a tudományos eredmények ségügyi munka működését hitelének is rovására men­lehetövé teszik, a folyama- nek. tos működést biztosítják. — Az infrastruktúra resze Hogyan összegezné az a gyógyszerellátás is, me­egészségügy és a tudomá- lyek kedvezőtlen jelenségei­nyos munka infrastruktúra- ről gyakran értesülhet a jának legfontosabb terüle- nagyközönség is sajtóból, rá­tett, és a gördülékeny mű- dióbóí. Nem is beszélve a ködés fékhatásait? betegekről, akiknek sok­— Véleménvem szerint s20r heteket< hónapokat kell — Veiemenyem szerint & g patikákban kilin. infrastrukturank elegtelen- cseín£ ségének legjellemzőbb jelen­ségei a következők: a mun­— Alapelv, hogy a beteg­ka folyamatosságának, stabi- -nek jól kitapasztalt gyógy­litásának és szinten tartásá- szereg kezelésre van szüksé­nak bizonytalansága; a ren- ge. Az orvos a rendelkezés­delkezésre álló erök nem re álló gyógyszerek közül mindig célszerű felhaszná- azt, vagy azokat adja, ame­lása. elosztása; a döntésho- lyek a legkedvezőbb hatást zatal szükséges adataihoz váltják ki. A gyógyszerek való hozzájutás megbízha- egy része azonban időnként tatlan mechanizmusai; a tu- eltűnik a patikákból, s még dományos, diagnosztikus, jó, ha hasonló szerrel pótol­gyógyító munka műszeres és hatók. De a kényszerű szakember-ellátottsága, va- gyógyszerváltás az orvosban lamint az igények közötti el- bizonytalanságérzetet, a be­lentmondás. tegben pszichés nyugtalan­ságot idéz elő. Itt utalok — Melyeket tartja e fel­még az információ „fehér tételrendszer allergikus folt6jajra„ Évek óta nem nö_ pontjainak? vekszik a megkívánt mér­— összefoglalóan: a vegy- tékben a szakkönyvek és fő­szerek kérdését, a műszer- lyóiratok beszerzésére fordí­ellátottságot, a gyógyszer- tolt összeg, így mindenek­ellátás bizonytalanságát, a előtt a legdinamikusabban könyvek és folyóiratok be- fejlődő szakágazatok újabb szerzési nehézségeit és a és újabb, robbanásszerű munkaerő-problémákat. eredményeit nehéz nyomon követni. Alapvetően szükség lenne arra. hogy a gyors ütemű fejlődést szemmel kí­sérhessük olyan ágazatok­ban, mint például a nukleá­ris medicina, az orvosi kom­putertechnika, a prosztag­landinok stb. — Kicsit meglepőnek tű­nik, hogy írásában az infra­struktúra körébe sorolta az egészségügyben dolgozó kö­zépkáderek tevékenységének problémáját is. — Tudom, ez a kérdés fo­galmilag nehezen illeszthető be, mégis úgy érzem, hogy a „személyi infrastruktúra" az orvos diagnosztikus, gyó­gyító és kutató tevékenysé­gének megvalósulását jól­rosszul befolyásolhatja. A jelentős értékű műszerek­kel felszerelt, nagy szellemi kapacitást igénylő egészség­ügyi intézményekben a be­tegek ellátása, a diagnosz­tikus és gyógyító munka színvonala nagymértékben függ a középkáderek, szak­munkások és a kisegítő sze­mélyzet teljesítőképességé­től, munkájuk színvonalától. A gyógyításban sokéves probléma a káderhiány, mindenekelőtt a három mű­szakban dolgozó és intenzív törődést igénylő sebészeti és belgyógyászati osztályokon. A tudományos munkát a szakképzett asszisztensek, a technikusi gárda hiánya sújtja, elsősorban. — A helyzetfelmérést kö­vetően bizonyára megfogal­mazódtak a javaslatok, a továbblépés lehetőségeinek körvonalai is. — A gyakorlati lépések kidolgozása elsősorban az egészségügyi-szervezési és gazdasági szakemberek fel­adata, de nekünk is köte­lességünk, hogy tapasztala­taink alapján jelezzük el­képzeléseinket. Kívánatos lenne, ha minden munka­hely — műszerparkja érté­kétől függően — bizonyos hitelkeretet kapna, melyet kizárólag meglevő eszközei­nek karbantartására, alkat­részeinek pótlására, javítá­sára fordíthatna. A gyógy­szertári központokat a gyá­raknak nagyobb készlettel kellene ellátniuk, hogy az indokolt igények folyamato­san, fél évre kielégíthetők legyenek. Az alapvegyszer­szükségletet külön kellene választani az egyedi beszer­zésektől A személyi infra­struktúra bizonytalanságát csak differenciált bérezéssel, ezen belül a munka nehéz­ségi fokával arányos, ru­galmas pótdíjrendszer beve­zetésével stabilizálhatjuk, összegezve hangsúlyoznám, hogy az egészségügyi intéz­mények gyógyító és tudomá­Megkezdődött a takarékossági hónap « i

Next

/
Oldalképek
Tartalom