Délmagyarország, 1982. október (72. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-15 / 242. szám

Péntek", 1982. oktőber 8. 119 Falvainkról A magyarországi falusi településekkei foglalkozó kétnapos tudományos konferencia kezdődött csütörtökön a Magyar Tudományos Akadémia székházában, az MTA településtudományi bizottságának rendezésében. A konferencián a témában érdekelt tudományágak képvisélői — építészek, közgazdászok. szociológusok, környezetvédelmi szakemberek — egyebek mellett azt vitatják meg, tartós-e a népességnek az agrártérségekből, az iparvidékekre, faluból városba, illetve városközeli községekbe való koncentrálódási folyamata, folytatódik-e ennek mintegy tíz év óta tartó lelassulása. Kívánatos-e befolyásolni a folyamat ütemét, és ha igen, ezt milyen eszközökkel lehet megtenni? A tanácskozáson a településekkel foglalkozó kutatók azt is áttekintik, milyen feltételek mellett lehet helybentartani a falusiakat, megőrizni a falvak népességeltartó és -megtartó képességét. Javaslatokat dolgoznak ki arra, hogyan válhatnak a falvak komplex gazdasági, kulturális településekké. Megvizsgálják milyen telekpolitikai, építésigazgatási, hitelpolitikai, építőipari feltételek szükségesek ahhoz, hogy a falusi lakásépítés korszerűbbé, a falukép harmonikusabbá váljék. Külön figyelmet szentelnek az utóbbi időben egyre népszerűbb falusi üdülési-turisztikai igények növekedésének, s annak is. milyen lehet az üdülés szerepe a falvak életében, hogy alakítható ki az üdülési és egyéb funkciók összhangja. A konferencia nyitóelőadásán Jantner Antal építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes egyebek mellett rámutatott: arra kell törekedni, hogy az alapellátás tekintetében ne legyen különbség a várps és környezete JözcRt. •• • Az egészségügy információigényes Orvos-gyógyszerész tudományos ülés Egészségügy és informatika címmel és továbbképző jelleggel szervezték meg, immár ötödik alkalommal az orvos-gyógyszerész tudományos ülést és találkozót Szentesen. Az idén több mint 250-en jöttek el, nemcsak a szomszédos megyékből, hanem távolabbról is, Sopronból, Győrből, Pécsről. A tudományos ülés résztvevőit Csorba György, Szentes város tanácselnöke köszöntötte, üdvözölte az elnökségben helyet foglaló Labádi Sándort, a szentesi városi pártbizottság első titkárát. Majd dr. Rózsa József, a megyei tanács vb egészségügyi osztályának vezetője megnyitotta az ötödik orvos-gyógyszerész találkozót. Szólt arról, hogy kezdetben a két szakterület dolgozóinak találkozása, azaz: eszmecseréje volt a cél, ma már természetes az az igény, hogy fő programként olyan témákról legyen szó, melyek tárgyalása és vitája országos érdeklődésre tarthat számot. Az idei programról szólva mondotta: az egészségügy hatékony, betegcentrikus működéséhez elengedhetetlenül szükséges az információk szolgáltatása, áramoltatása, feldolgozása és azoknak helyes értékelése. A plenáris ülésen elsőnek dr. Szoboszlay Sándor, az Egészségügyi Minisztérium egészségügyi, szervezési, tervezési és információs központjának (ESZTIK) igazgatóhelyettese tartott előadást a Népgazdaság és Szüretelőgépek bemutatkozása Képünkön: szüretel a gép Népes érdeklődő szemlélte tegnap, csütörtökön a pusztamérgesi Rizling Tszben a szüretelőgépek bemutatkozását. A francia és a bolgár gyártmányú szőlőkombájnok száznál több ember munkáját képesek elvégezni egy nap alatt. Igaz. hogy mindkét gépnek megvan a maga előnye és hátránya, de a szakemberek friss véleménye: a nagyobb gyártási tapasztalattal rendelkező Howard cég megbízhatóbb gépet küldött a homoki gazdaságnak. Az sem mellékes viszont, hogy a bolgár szőlőszúretelő géptípusnak lényegében a pusztamérgesi munka az első „igazi erőpróba", hiszen kísérleti jellegű a bemutatkozása. Ezért is volt nagy érdeklődés a minisztériumi, tanácsi. érdekképviseleti, gépforgalmazó szakemberek részéről a tegnapi, a pusztamérgesi táblákon. A vendégek a szőlő szüreten, a gépkísérleti intézet munkatársai és a bolgár szerelők is. akik a gép munkáját kísérik figyelemmel. A léeszben csaknem 300 hektár magas művelésű szőlő szúretelését bízzák a nemrég érkezett géni segítségre. A két gépet négv kombájnos irányítja — váltott műszakban —, s állandóan három-négy pótkocsis traktornak illik a közelükben tartózkodni, hogy folyamatos legyen a szőlőszedés. egészségügyi ágazat informatikai rendszerének összefüggéseiről. Informatika = az információk megszervezésével, rendezésévél, tárolásával és feldolgozó ismeretek összessége!) Egyebek közt azt fejtette ki, hogy egységes fogalmi rendszerre épülő gyors és jól hasznosítható információra van szükség. Az egészségügyi ágazat információs rendszeréről dr. Nagykálnay Endre minisztériumi főosztályvezető egyrészt azt mondotta el, hogy milyen információkat gyűjtenek, másrészt ezeket hogyan hasznosítják a betegellátásban. A hagyományos manuális munkát előbbutóbb az egészségügyi intézményekben is fölváltják a kis számítógépek. Ezek majd nagyon meggyorsítják a betegfelvételt, javítják a diagnosztizáló munka feltétéleit, segítik a gyógyszerelést; valamint a gépben tárolt adatok egy országos számítógéphez csatlakoztathatók. Dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára Az egészségpolitika időszerű kérdéseiről szólva kifejtette, hogy az információs rendszert nem szabad sem fetisizálni, sem bagatellizálni. Az emberi tényező szerepének, a szellemi tőke jobb kihasználásának mind nagyobb a jelentősége. Fölhívta a figyelmet az egészségügyi dolgozók közérzetjavító tennivalóira, a reális, az optimista magatartásra. Történelemszemléletünk hiányosságaiból következően sokan torzítva ismerik a szociálpolitika. az egészségügyi ellátás elmúlt három évtizedének fejlődését. Igen fontos feladatként jelölte meg a társadalom egészségügyi és szociálpolitikái ismereteinek gyarapítását, kiváltképp a fiatalok körében. Végezetül megemlítette: a meglevő szociális problémákat saját ügyünknek kell hogy tekintsük. Ezért a költségvetés szociális célra felhasználható pénzeivel nem kell takarékoskodni, hanem jól felhasználni. Igen érdekes adatokat és összefüggéseket ismertetett dr. Balog János, az ESZTIK igazgatója a lakosság egészségügyi állapotára vonatkozó ismeretekről. Legaggasztóbb az, hogy a munkaképes korú emberek — főként a 30—60 év közötti férfiak — halálozási aránya növekszik. Dr. Harangi György minisztériumi osztályvezető a gyógyszerészet, dr. Schweiger/ Ottó, az Országos Korányi Tbc- és Pulmonológiai Intézet igazgató főorvosa egy országos intézet információs rendszeréről számolt be. Ezután — dr. Balog János vezetésével — megvitatták az elhangzottakat. Délután a gyógyszergyárak szakmai filmvetítésével folytatódott a program. Ma, pénteken a tanácskozás befejező napján nyolc előadás hangzik majd el. B. G.v. Gy. Munkahelyünk körülmények G

yakran halljuk a panaszt gazdasági vezetőinktől: bizonyos munkahelyekre nehezen kapnak utánpótlást. ..Pedig kiemelt fizetést adunk, de úgv látszik, ez is kevés" — folytatiák elgondolkodva. Néha azt is hozzáteszik, hogv eluralkodott az anyagiasság. Egy szociológuscsoport nemrégiben fölmérést készített .Arra voltak kíváncsiak, hogy a dolgozók körében milyen tényezők játszanak szerepet a munkahely értékelésekor. Talán meglepőnek is tűnhet — különösen a mai. „anyagiasnak" titulált világban —. hogv nem a fizetést, nem a jövedelmet helyezték az élre. hanem a huszonöt kérdés sorrendiében a kilencedikre került Megelőzte a béreket sok minden más. elsősorban az emberi közérzetre ható. azt befolyásoló körülmény. A munkahely modernsége, technikai fölszereltsége. a gyártmányok újdonsága, a munkahelyi légkör, az értelmesség a munkavégzés sok aprósága, a szervezetre, az ember egészségére gyakorolt hatása és még sok ehhez hasonló kívánalom. A munkakörülmények, a dolgozók egészségére gyakorolt hatás bizonv szoros öszszefúggésben vannak egymással. E tekintetben viszont nincs okunk dicsekvésre. Talán ezért is érdemes bepillantani egy helybeli fölmérés adataiba. A vizsgálódást a szakszervezetek munkavédelmi osztálya végezte el tizenhét szegedi, illetve környékbeli üzemben. Munkájukat inspirálta a párt XII. kongersszusának határozatában is megfogalmazott ajánlás: a VI. ötéves terv éveiben az eddigieknél nagvobb figyelmet kell fordítani a dolgozók egészségügyi alapellátására, a betegségek megelőzésére. a munkahelyi környezeti ártalmak kivédésére." A szakszervezetek, mint korábban, ma is megkülönböztetett figyelmet szentelnek a munkahelyi körülményeknek. A munkavédelemmel foglalkozó szakemberek, valamint orvosok azt tapasztalták a vizsgált üzemekben, hogy nagymértékben csökkent a hagyományos ártalmakból eredő megbetegedések száma. Ugyanakkor az úi technológiák bevezetése, a kemizáció nagv ütemű elterjedése, a higiéniai eleőírások mellőzése új, vagy eddig nem számottevő foglalkozási megbetegedéseket idéztek elő. Ilyenek: a különféle bőrbetegségek, s a rtüvényvédő szerek által okozott megbetegedések. Megállapították, hogy szintű valamennyi vizsgáit üzemben találtak zajos munkahelyet, A száraz tények nem jeleznek romlást. Négy évvel ezelőtt 45 fő. tavaly már csak 20 fő szenvedett foglalkozási megbetegedést, s az idén sem romlott a helyzet a tavalyihoz képest. Mégis elgondokodtató a nagyfokú zajártalom könnyűipari üzemeinkben. Ilyen területen több mint négyezer ember dolgozik. Amikor a szakemberek az üzemekben jártak, a szegedi textilművekben hét. a vásárhelyi divatkötöttáru-gyárban tizenegy dolgozót „szűrtek" ki halláskárosodás miatt és helyeztek át más. csöndesebb munkahelyre. A megye vasipari üzemeiben sem jobb a helvzet. az öntödében 80— 110 decibel a zaiszint, hasonló nagyságú a kéziszerszámgyár öntvénytisztító műhelyeiben is. A megengedettnél nagyobb a zaiszint a Budalakk szegedi gyárában, de akad még más ártalom is, hő. por és vegyi (ólom. benzol, toluol, nitro. sugárzás és egyebek). A hőterhelés a vásárhelyi kötöttárugyárban több mint 100 dolgozót, a szegedi textilművekben az ólomtartalom 50 dolgozót, a kéziszerszámgvárban a hőterhelés. a Hódgép-ben különféle vegvi ártalmak. hasonlóan a Budalakknál is a vegyi hatások érintenek számos dolgozót. Az egészségre ártalmas munkahelyeket és technológiákat a gyárak vezetői ismerik, s nem nézik tétlenül, hanem a tőlük telhető intézkedésekkel. beruházásokkal igvtkeznek elviselhetőbbé tenni a munkavégzést. mérsékelni az emberekre gyakorolt káros hatást Az utóbbi időben a vizsgált vállalatoknál körülbelül 70 millió forintot fordítottak arra. hogv javítsanak az egészségre ártalmas munkakörülményeken. A Kenderfonó és Szövőipari Vállalat gyáraiban ilyen célokra 5.3 milliót költöttek. Intézkedéseik hatására 60 dolgozó került egészséges munkahelyre. Gépátcsoportosításokat hajtottak végre és iavították a klímaberendezéseken. A hevedereket gyártó nehéz szövőgépeket eumialiazatra helyezték. így kisebb lett a zaj. A kenderfeldolgozó iparban is. a textilművekben is sokat javítottak az üzemorvosi rendelők fölszereltségén. Az újszegedi üzemben négy darab audinert vásároltak. így lehetőség nyílt arra. hogv munka közben vizsgálják meg a szövőnőket a zajártalommal kapcsolatban. A textiles üzemben is a dolgozó munka közben győződhet meg arról, hogv iól állította-e be a hallásvédő vattát fülébe. A légállapot javítása érdekében folyamatban van egv olyan hűtött klíma beszerelése, amelv 1984 végén elkészül, s megközelítően 33 millió forintba kerül. Ha ez a beruházás megvalósul, körülbelül 340 dolgozónál csökken majd a hőterhelés és iavul a munkakörülmény. A Hódiköt-nél is továbblépnek. s a légállapot javítására 2 új veeytisztítót szerelnek föl. ez az intézkedés. technikai fölszerelés száznál több dolgozó helyzetén javít valamelyest. A Kontakta üzemében is 2 milliót költenek a zajos gépek körüli falak bélelésére, burkolatának megjavítására, s ha elkészültek a munkálatokkal, akkor 150 ember jut nyugodtabb munkakörülmények közé. Említésre méltó a makói FÉG-gvár fejlesztése. Több. egészségre ártalmas munkahelyet szüntettek meg. úi épületeket húztak föl 34 millió forintos beruházással, s ennek következtében már az idei esztendő végére több mint 150 embernek lesz elfogadható munkahelye. Lehet. hogy néhány vállalat vezetője megsértődik az alábbi megjegyzésért, de nem hagyhatjuk szó nélkül: a szegedi gumigyárban például a gazdasági, műszaki vezetés szinte „diszkvalifikálja" az üzemorvost olyan kérdések megtárgyalásánál, is. amikor a munkások egészségügyi helyzetéről tárgyalnak, vagy technikai, technológiai terveket hagynak lóvá. M

it is lehetne összegezve elmondani? Nem az újságíró föladata, hogv „ítéletet" hirdessen, de annyi megjegyzést tehet, hogy megdicsérje a szakszervezetek munkavédelmi dolgozóinak lelkiismeretes munkáját, ök csak annyit szeretnének látni a valóságban, hogv a dolgozók munkahelye legalább olvan legven. hogv ott jól érezzék magukat az emberek, s ne károsodjon egészségük. A munkavédelmi osztályoknak komoly, szankcionális lehetőségeik is vannak, de ki kíváncsi azokra. A dolgozó ember keresi helvét a vállalatoknál. s minden bizonnyal ott ..köt ki", ahol számára a legkedvezőbb körülményeket garantálják. S addig hiába sopánkodnak a vállalati szakemberek, hogv nem kapnak utánpótlást némely munkaterületre. holott — véleményük szerint — iól megfizetik őket. A pénz nem minden esetben perdöntő. Olykor csábítóbb a széo és modem munkahely különösen az. amelyik az ember egészségét sem rongália. Érdemes ezeken n dolgokon elgondolkodni a vállalatok felelős vezetőinek. Gazdagh István Pathológusok jubileumi ülése A Magyar Pathológusok Társasága megalapításának 50. évfordulója alkalmából ünnepi tudományos ülést rendezett. A háromnapos tanácskozás csütörtökön délelőtt nyílt meg KecskeméÉlelmiszer-bemutatók A Magyar Élelmezéstudományi Egyesület Csongrád megyei szervezete az élelmezési világnap alkalmából kóstolókkal egybekötött élelmiszer-bemutatókat rendez holnap, szombaton több szegedi élelmiszeripari vállalat részvételével, A tejipari, valamint az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat a Kölcsey utca 31. alatti, a paprikafeldolgozó vállalat és a pincegazdaság az Oskola utca 16. szám alatti boltban mutatja be termékeit. A gabonaforgalmi vállalat saját szaküzletében tart bemutatót és kóstolót, csakúgy, mint a sütőipari vállalat, 122. számú üzletében. A konzervgyár a Széchenyi tér 7. szám alatti boltban ad lehetőséget termékeinek megismerésére. ten, a Tudomány és Technika Házában. A társaság ülésén a kórbonctan mintegy 250 hazai tudósa és művelője vesz részt, s érkeztek vendégek és előadók Csehszlovákiából, az Egyesült Államokból, Finnországból, Franciaországból, az NDKból, ^Olaszországból és a Szovjetunióból. Az ünnepi üléssel egy időben ugyanitt tartja tanácskozását a KGST csonttumorszekciója, melynek előadói részt vesznek a pathológusok konferenciáján. Az ülést dr. Medve László egészségügyi minisztériumi államtitkár nyitotta meg. A jubileum alkalmából a társaság — a szakma kiváló tudósának, Baló Józsefnek a tiszteletére — emlékérmet adott ki, melyet első ízben a Magyar Pathológusok Társasága hat alapító tagjának nyújtottak át. Sziksós-tóból Harcsa, potyka, bőven A szegedi Tisza Halászati Szövetkezet a Dél-Alföld terméketlen, szikes vidékein levő sziksós tavakat is eredményesen hasznosítja. Mórahalom körzetében az egyik, nádasokkal övezett, természetes kis víztározóba három éve kezdték meg kísérleti jelleggel a haltelepítést. A vállalkozás sikerrel járt. A kihelyezett ivadékok súlya évente mintegy háromszorosára gyarapodott. A csatornarendszerével együtt alig harminchektáros kis tóból több mint négyszáz mázsa pontyot, harcsát, busát és egyéb halat emeltek szárazra a mostani őszi lehalászáskor. A kisebbek mellett szép példányok, három-négy kilós halak is bőven kerültek a hálókba.