Délmagyarország, 1982. szeptember (72. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-07 / 209. szám
4 Kedd, 1982. szeptember 7.' Pótolhatatlan kincs A termőföld védelme Magyarországon a felszabadulás óta több mint 800 ezer hektárral csökkent a mezőgazdasági termőterület, a ebből 350 ezer hektárt vontak ki végleg a művelés •lói. Ezzel szemben a 70-es evek energia- és nyersanyagválságokkal terhes világgazdasága — a mai napig tartó érvénnyel az élelmiszerek felértékelődését hozta. Ugyanakkor a mezőgazdaság. az élelmiszer-termelés nemcsak az ország belső gzdálkodásában, a lakossági ellátásban játszik fontos szerepet, hanem az n sazes kivitel harmadrészét is produkálja, meg-megújuló. többnyire eredményes kísérleteket téve nemzetközi fizetési mérlegünk javítóiéra. Mindezeknek az összetevőknek a hatására az utóbbi esztendőkben reflektorfénybe került a mezőgazdasági rendeltetésű földek fokozottabb védelmének kérdése. Az persze természetes, hogy az ipari. műszaki, urbanizációs fejlődés óhalatlan velejárója a termőterületek bizonyos mérvű csökkenése. Üj lakótelepek, városrészek épülnek, terebélyesednek a falvak, s a soron levő ipari, kommunális beruházások is ú.iabb területeket kívánnak. Nem mindegy azonban, hogy mekkora, s milyen minőségű. termöerejű földet áldozunk fel. Az elmúlt fél évtizedben több ízben módosították a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről szóló jogszabályokat Bár a korábbi Intézkedések nyomán valamelyest lassult a termőterületek csökkenése, a kedvezőtlen folyamat azonban alig változott. Tavaly például 15 ezer hektárnyi termőföld került ki a mezőgazdaság kezeléséből. Ez tette szükségessé az újabb jogszabály megalkotását, amely 1982 elején lépett életbe. Több vonatkozásban is sikert hoztak a korábbi intézkedések. öt év alatt hozzávetőleg 40 ezer hektárral csökkent a parlagterület. Az is tény. hogy a földeket igénylő beruházók jobban meggondolták: hol Igényeljenek helyet létesítményeiknek. mivel a korábbinál valamivel magasabb térítési díjakat kellett fizetniük. Ez az összeg azonban még mindig túlságosan alacsony volt ahhoz, hogv ésszerűbb tervezésre, megfontolt felhasználásra bírja az érdekelteket. A módosított jogszabály alapos szigorításokat tartalmaz, hiszen a térítések mértéke háromszorosára, három és félszeresére emelkedett mégpedig dfferenciált módon. A nagyobb értékű földekért jóval többet kell fizetni, mint a hasonló kiterjedésű. ám gvenge adottságú parcellákért. Amíg egy kiváló minőségű területért régebben hektáKertek vendégei Művelődéstörténetünknek, irodalmunk történetének figyelemre méltó eseményei kapcsolódnak kerti összejövetelekhez. Erről tudósít munkájában Kecskés László komáromi helytörténeti kutató. aki feldolgozta a város és a környéke régi híres kertjeinek múltját, irodalomtörténeti vonatkozásaikat. A Duna menti kertkultúra mar több mint 400 évvel ezelőtt virágzott ezen a vidéken, kiváltképp az Erzsébet-szigeten és a festői szépségű koppánmonostori dombokon. Ez a szépen művelt, idillikus vidék az irodalomtörténetben is szerepet kapott. Az írók elsó csoportja az 1700-as évek második felében találkozott a szigeten elterülő kertekben. Az írócsoport vezéralakja, a polihisztor Peczeli József szervezte a híressé vált találkozókat. Az őket követő írói nemzedéket is gyakran látták vendégül Komárom irodalom- és művészetpártoló kerttulajdonosai. A tréfáiról, csínytevéseiről híres, de a komoly irodalmat tisztelő Szarka János táblabíró kertjének vendégei között olyan hírességek fordultak meg, mint. Vörösmarty Mihály, Bajza József. Vas Gereben — hogy csak néhányat említsünk közülük. Évszázados fákkal övezett kertje volt a gyönyörű fekvésű szigeten a Jókai-családnak is. A „nagy mesemondó" végtelenül szerette a szépséges szigetet, annak varázslatos hangulatát. ö maga így ír erről: ,.Óh! — Az a kis fakunyhó, ott a dunaszigeti gyümölcsöskertben, az volt az én legdrágább palotám, amiben valaha tanyáztam, ott írtam meg első regényemet". Itt álmodta meg Jókai Az aranyember című regényének Senki szigetét, és ebben a kertben látta vendégül barátját, Petőfi Sándort, aki itt írta A Dunán című költeményét. A szabadságharc alatt rommá vált a város, elpusztultak, elcsendesedtek a kertjei is. Csaknem fél évszázad telt el, mire a századforduló táján' a magyar irodalmi élet jelentős személyiségeit ismét vendégül láthatták a város újjáéledő kertjei. Ekkor a Beőthycsalád szigeti kertje volt az összejövetelek színtere. A vendéglátó Beöthy Zsolt a nagy tekintélyű konzervatív szellemű irodalomtörténész professzor volt Születésnapját hagyományosan komáromi szigeti kertjében tartotta, s ilyenkor nem egyszer 50—60 iró sereglett össze tiszteletére. Többek között Mikszáth Kálmán, Gárdonyi Géza, Jókai Mór. idősebb Szlnnyei József, Molnár Ferenc vendégeskedtek nála. A híres Beőthy-kert villája még ma is Jó állapotban van, s a kert egyik sarkában ott áll még gömbszelet alakú tetejével az a négyoszlopos épület, amely alatt Jókai első szobrát emelték. Az Istók János által készített gipszszobor a két világháború között tönkrement, helyette 1975-ben új Jókaiszobrot állított Komárom lakossága. ronként 270 ezer forintot kértek, addig ma ez az öszszeg csaknem egymillióra rúg. A rendelet hatására nagyobb összegek gyűltek egybe a földvédelmi alapban, ahová azokat a többleteket utalják át, amelyek a térítési díjak növeléséből adódnak. Ebből az alapból finanszírozzák majd a korábban más célokra lefoglalt mezőgazdasági területek rekultiválását, a termelésbe való visszaállítás költségeit. A jogszabály előírja azt is, hogy vízügyi létesítmények telepítése esetén a tervezők kötelesek gondoskodni az érintett területek vízés talajrendezési munkáiról. Ez a kötelesség a földvédelemnek már egy másik oldalát is hangsúlyozza. Nevezetesen azt, hogy a talaj természetes állapotának visszaállítása, megtartása és termőerejének növelése is fontos cél, még temérdek dolgot adó feladat. Magyarország mezőgazdasági rendeltetésű földjeinek jelentékeny hányada szikes. Másutt a pangó vizektől vagy az eróziótól károsodott a talaj, s a savanyú részek is tetemes területet foglalnak el. Ugyanakkor a védelem többnyire elmaradt a pusztulástól — eredményei ellenére is. A természetes okokat leszámítva. a romlás néhol a gazdálkodás módjában is kereshető. A táblakoncentráció során például megesett, hogy egyszerűen öszszeszóntották a határt, árkokat temettek be, utakat helyeztek át, a kiegészítő munkálatok elvégzése nélkül. Így aztán jócskán megnövekedett az a terület, amely teljes vízrendezésre szorul. A termőterületek csökkenését nem lehet megszüntetni. de mérsékelni, ésszerűvé tenni igen. Ugyanakkor okos szemlélettel, jó gazdálkodással elérhető, hogy meglevő kincsünk, a föld a maximálisat nyújtsa. A termőerőt pedig többnyire olcsóbb megóvni, mint helyreállítani. Ahhoz, hogy a mezőgazdaságban lekötött eszközök, erőforrások mindenütt a leghatékonyabbak lehessenek. Deáki László Épiil a Feszty-körkép csarnoka A Dél-magyarországi Magas- és Mélyépítő Vallalat szakemberei megkezdték az Úpusztaszeri Nemzeti Emlékparkban annak a körcsarnoknak az építését, amelyben a restaurálás alatt álló Feszty-körkép kap helyet. Már korábban elkészült a földbe mélyített, több mint 2(10 betonhengerből álló alaposuk, amelyre a 41. méter átmérőjű, gyűrű alakú betonépületet emelik. A 17 méter magas, több mint 120 méter hosszú falat csúszözsalus technológiával, tehát állványzat nélkül építik. A jurtaszerű építmény kúpalakú tetőszerkezetét a földön előre elkészítik, s a csúszózsalukkal együtt, a betonfalak építésével egyidöben folyamatosan emelik fel a helyére. Ejtőernyővel a kráterbe Kamcsatkán ma is működik a 2741 méter magas Avacsinszkij-vulkán. öt bátor kamcsatkai sportember igen merész kísérletet hajtott végre, amikor ejtőernyővel leugrott a 200 méter mélységű kráterbe. Az ejtőernyős csoport tagjai tudományos célt szolgáló műszereket, berendezéseket helyeztek el a kráterben. Emlékmúzeum Jereván egyik legforgalmasabb utcájában áll egy freskóval díszített ház. Az örmény fővárosban mindenki ismeri: itt élt a híres szovjet festőművész, az 1880ban született Martlrosz Szárjón. A tlz éve még lakott házban ma múzeumot rendeztek be. Valamennyi berendezési tárgy ott 611, ahol a mester életében, csak a falakat borítják most a művész alkotásai. Az itt kiállított mintegy 600 festmény a termékeny festő életművének töredéke. Alkotásai szerte az országban megtalálhatók. A Szárján-képek sajátossága, hogy festményei napfényt, életerőt sugároznak, legyen az tájkép, csendélet, vagy életkép. A nézőt megragadja a képekből áradó harmónia, teljesség, nyugalom. Minden alkotása három nagy mondanivalót tükröz. Ezek a Föld, a Természet, az Ember. Döntött a Legfelsőbb Bíróság Az élettárs jogai — Fűtetlen lakások Egy fiatal tisztviselő és egy elvált asszony tizenöt évvel ezelőtt ismerkedett meg egymással. Később a férfi részletfizetésre öröklakást vásárolt, majd az asszony is, mint élettárs, odaköltözött, és a törlesztéseket közösen fizették. Négy évig éltek együtt, azután a tisztviselő megmondta: mást szeret és azt feleségül is vette. Az elhagyott asszony a házaspár ellen pert indított. Ebben annak kimondását kérte, hogy az öröklakás fele része „élettársi közös szerzés" címén őt illeti meg, egyben azt is kívánta, hogy a lakás kizárólagos használatára őt jogosítsák fel és a házaspár onnan költözzék el. Az első fokú bíróság döntése szerint az elvált aszszonyt a lakás négytized, a másodfokú bíróság szerint fele része illeti meg és a házaspárt . a^-lakás kiürítésére kötelezték. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, és így mód nyílt arra, hogy az élettársi jogokkal kapcsolatos álláspontot tisztázza. — Előfordulhat, hogy házas- vagy élettársak nem laknak együtt, mégis gazdasági közösségben élnek — hangzik a határozat. — A közös lakás az élettársi kapcsolatnak nem előfeltétele. Ilyenkor azonban különös gonddal kell vizsgálni, vajon csak érzelmi kapcsolat vagy ezen túlmenően, gazdasági közösség is volt-e közöttük. Ez utóbbit nem jelenti, ha alkalmanként ajándékot adtak egymásnak vagy valamelyik kettejük részére főzött, mosott. — Ebben az ügyben a per adatai azt mutatják, hogy amíg nem költöztek össze, mindegyik megtartotta gazdasági és életviteli önállóságát. így például egymás szüleivel, hozzátartozóival kapcsolatuk nem volt. Ezért újabb bizonyítási eljárással tisztázni kell, hogy az élettársi viszony mikor kezdődött. Csak ezután lehet eldönteni, hogy az öröklakás közös vagyonuk-e? Amenynyiben az derülne ki, hogy még az asszony beköltözése előtt élettársi kapcsolat volt közöttük és a lakást ez idő alatt szerezték, úgy a tulajdonjog hozzájárulásuk arányában illeti meg óket. Ennek eldöntésére mindkettőjük jövédelmi viszonyait tisztázni kell. Ha azonban az állapítható meg, hogy az élettársi kapcsolat az aszszony beköltözése után kezdődött, tulajdoni igény nem illeti meg, csak a ráfordított összeget követelheti vissza, és a tisztviselőt nem lehet a lakás elhagyására kötelezni. De még abban az esetben is, ha az asszony tulajdoni igénye fennáll és a házaspárnak el kell költöznie, elhelyezésükről neki kell gondoskodnia. HÁZASSÁG Hódi János és Frimond Margit. Király Mihály és Reményi! Gabriella Dorottya. Faj ka Péter és Kovács Klára, Kanalas György és Prlbliczki Katalin. Mogyorósi Zoltán János és Agócsy Andrea Eva. Horváth Pál és Kazinczy Nóra. Ábrahám István József és Kovács Margit, Herpai László és Farkas Anna Mária. Zelman Zoltán és Dávid Katalin Eva. Nemes Márton és Papdi Zsuzsanna. Bakó György és Domonkos Hona Erzsébet, Kamul.i Ernő és Pápa Anikó, Tóth Mihály és Csikós Ágnes, Király László és Németh Edit, Várszegi Zoltán és Simon Erika, Labancz Róbert és Rajkl Zsuzsanna Mária. Ormándl József Mihály és Süli Eva Katalin, Harmos László és Bocsi k Judit. Horváth István és Hegedűs Éva, Vitéz Tibor és sövényházi Ágnes Ilona, Nemes László és Földi Erika. Sárospataki Attila László és Kispéter Zsuzsanna. Vásárhelyi Imre és Molnár Veronika, Piri Sándor Lajos és Kovács Edit. Tóth László és Gulyás Gabriella Mária. Dócs István és Molnár Ildikó házasságot kötöttek. SZÜLETÉS Martonosl Istvánnak és Borbély Mária Magdolnának István Csaba, Sebők Sándornak és Csiszár Ilonának Andrea. Cser Zoltánnak és Rácz Gizellának Zoltán, Borbás Sándornak és Kakuja Irénnek Attila Veszelovszki Györgynek és • Kolontcs Erzsébetnek Noémi Szilvia, Takács Antalnak és Rábld Máriának Norbert Tanács Ferencnek és Barna Magdolna Anikónak Péter Szilárd. Zombori Antalnak és Kelemen Katalinnak Melinda, Sebők Tibornak és Fehér Piroska Máriának Piroska Ildikó, Darázs Józsefnek és Lippai Katalin Honának Katalin, Böröcz Gézának és Cseh Júliának Ildikó, Dolgobodorov Andrásnak és Horváth Saroltának András Zsolt. Eszék József Antalnak és Nagy Zsuzsannának Dávid. Szabó Gellért Kornélnak és dr. Karsay Eleonórának Aron Vazul, Meszes Lászlónak és Kotroczó Gabriella Évának András Krisztián. Török Mihálynak és MeCsaládi események gyorósl Anna Máriának Zoltán, Németh Imrének és Bálint Katalinnak Imre. dr. Tarján Tibornak és dr. Mihalik Máriának Anikó. dr. Hoffer Imrének és dr. Papp Mária Erzsébetnek Dániel Máté. Cseh Jánosnak és Szűcs Juditnak Dominika Orsolya. Gyuris Sándornak és Komár Terézia Magdolnának Attila. Juhasz Györgynek es Törölt Etelkának Györgyi Börcsök Istvánnak és Balog Erzsé-. beinek Norbert István. Szél József Sándornak és Tanács Magdolnának Norbert. Volford László Antalnak és Szokol Ilona Eszternek Gábor Antal. Nyári Szilveszternek és László Máriának Zoltán. Mészáros Lajos Mihálynak és Vágó Katalinnak István. Kiss István Józsefnek és Zsóri Piroska Annának Gábor öellér Jánosnak és Kasziba Máriának Evelin Anna Zsótér Tibor Jánosnak és Dékány Arankának Tibor. Veres László Józsefnek és Bagoly Zsuzsannának Zsuzsanna. Rostás Jánosnak és Ni-merh Katalin Evána-k Gábor. Szokol Ferencnek és Ekó Honának Tamás Imre, Árendás Györgynek és Frankó Tündének Zita. Bóka István Jánosnak és Tihanyi Zsuzsannának Zsuzsanna Balajtl Istvánnak és Szabó Edit Matildnak Ágnes. Szűcs Lászlónak és Juhász Margitnak Tamás Norbert, ördögh Jánosnak és Sánta Irén Editnek Szilvia, Pesti Zoltánnak és Németh Eva Annának Péter Zoltán. Rácz Zoltánnak és Tombácz rbolyának Zoltán József. Börosftk Szilveszternek és Szűcs Máriának Szilvia, Császár Sándornak és Brecska Zsuzsanna Etelkának Tamás. Szabó Józsefnek és Asztalos Éva Juditnak Adrienn Katalin Farkas-Csamangó Józsefnek és Szekeres Ilonának Zoltán Lajos. Tóth Istvánnak és Gerner Maria Borbálának Melinda, Papp lgnácnak és Varga Máriának Ignác, Apró Jánosnak és Röfi Franciska Irénnek Zsolt, Mester Gyulának és Szabó Juditnak Judit Zsófia. Semsei Jánosnak és Lengyel Etelka Saroltának Judit. Balázs Jánosnak és Kapás Márta Erzsébetnek Anikó. Kiss Ferencnek és Rutai Jolánnak Gábor Kerekes Lászlónak és Barna Zsuzsannának Lejla. Kádár-Németh Istvánnak és Palotás Máriának Norbert. Majoros Gézának és Deák Erzsébet Györgyinek Nikolett nevű gyermeke született. HALÁLOZÁS Máriatölgyesi Gyuláné Kucsora Rozália, Pozsegovics Rezső. Paja Jánosné Barna Mária. Farkas József Nagy Zoltán József. Rekötye Lajos dr. Hetényi János, Katona István. Takó Lajos, sonkolvos Zoltán György, Úrban István. Murvai József. Kovács Orbánné Molnár Margit. Géczi Sándorné Kapás Mária. Süli János Ábrahám István Vilmoané Németh Eszter, Bognár Jenő, HéJJa Jááosné Kakuszi Anna. Acsai-Varga András. Németh Szilveszter. Benedek Lajosné Rozsnyai Eszter. Kajtár Jánosné Nacsa Mária. Barabási Gergely, Micziz Jánosné Csányl Rozália. Kiss Mlhályné Katona Erzsébet, Keresztes-Nagy Sándorné Vtgh Rózsa. Somoskövi János. Kórasz Györgyné Keresztúri Anna. Csányl Imréné Harmat Piroska, Tokodi Jánosné Godó Magdolna. Marti Géza András. Tuszinger József Adá,m, Hann Sándor, BaJla János, Gavrilovics Mlhályné Grünfelder Rozina. Kakuszi József. Kis Erzsébet. Szabó Józsefné Magyar Etel Vidács János. Péter-Szabó Lukács, Póth Jánosné Farkas-Csamangó Júlia, Balogh Lmréné Berta Emma. Szél Gyula. Kelemen Ferencné Schüszler Rozália, Zergényj Pálné Sándor Mária Anna Bende Lajosné Gyuris Anna. Korom Ferenc. Tóth Józsefné Fekete Julianna, Kispéter Imre, Hegedűs Ágoston Lajosné Gyuris Erzsébet. Antallk József Árpád, Farkas Péter meghaltak. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság mindkét alsó fokú (téletet hatályon kívül helyezte és az első fokú bíróságot új eljárás lefolytatására kötelezte. * Az egyik községben egy mezőgazdasági termelőszövetkezeti részleg négylakásos társasházat épített. Amikor a tulajdonosok beköltöztek. kiderült: két lakás nem fűthető, mert a kémények rosszak. A hiba kijavításától azonban a tsz mereven elzárkózott, ezért a két lakástulajdonos kártérítési pert indított ellene. Ebben arra hivatkoztak, hogy a kémények ki sem javíthatók, emiatt elektromos fűtést kívánnak fölszereltetni, de ennek költsége a tsz-t terheli. Az alsófokon eljárt bíróságok által kihallgatott szakértők szerint a kivitelezési tervet az építtetők bocsátották rendelkezésre, ez azonban hibás volt Amennyiben a lakásokban befűlenének, a keletkező nagy füst miatt aa ott tartózkodás életveszélyes lenne. A javítás csak akkor végezhető el, ha előbb a lakók kiköltöznek. A járásbíróság, majd a megyei bíróság ellentétes ítéletei ellen emelt törvényességi óvásra, a Legfelsőbb Bíróság mindkét döntést hatályon kívül helyezte és az ügyben új eljárást rendelt el: — Hibás teljesítés miatt a tsz szavatossági felelősséggel tartozik — mondta ki a határozat. — Ha a kijavítást megfelelő határidőre nem vállalja, a lakástulajdonosoknak joguk van a terhére mással elvégeztetni. Hogy ez miképp történjék, körültekintően meg kell vizsgálni a műszaki és egyéb lehetőségeket, valamint a kivitelezés gazdaságosságát. Amennyiben a lakóknak ki kellene költözniük és elhelyezésükről a tsz nem gondoskodik, akkor a kémények használatát nem igénylő, más fűtési mód létesítésének költségeit meg kell fizetnie. — Tény, hogy a terv nem volt megfelelő, de ennek hibáját a tsz műszaki szakemberekkel rendelkező részlegének fel kellett volna ismernie — hangzik tovább a határozat. — Köteles lett volna erre az építtetők figyelmét fölhívni és kijavítást kérni. Ezt azonban elmulasztotta. ezért kármegosztást nem igényelhet. A Legfelsőbb Bíróság már több döntésben kimondta: a létesítmény hibátlanságóért a kivitelező az építtetőkkel szemben önállóan felel. Ez aló! a tervező esetleges mulasztása nem mentesít. Kármegosztásra csak akkor van lehetőség, ha az építtető olyan felróható magatartást tanúsít, amellyel a kár bekövetkezéséhez maga is közrehatott. Végül a Legfelsőbb Bíróság rámutatott arra. hogy más, korszerű fűtési mód létesítése esetén a lakások forgalmi értéke növekedik, és a kártérítés összegének megállapításónál ezt figyelembe kell venni. Hajdú Endre t * I