Délmagyarország, 1982. szeptember (72. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-07 / 209. szám

4 Kedd, 1982. szeptember 7.' Pótolhatatlan kincs A termőföld védelme Magyarországon a felsza­badulás óta több mint 800 ezer hektárral csökkent a mezőgazdasági termőterület, a ebből 350 ezer hektárt vontak ki végleg a művelés •lói. Ezzel szemben a 70-es evek energia- és nyers­anyagválságokkal terhes világgazdasága — a mai na­pig tartó érvénnyel az élel­miszerek felértékelődését hozta. Ugyanakkor a mező­gazdaság. az élelmiszer-ter­melés nemcsak az ország belső gzdálkodásában, a la­kossági ellátásban játszik fontos szerepet, hanem az n sazes kivitel harmadrészét is produkálja, meg-megúju­ló. többnyire eredményes kísérleteket téve nemzetkö­zi fizetési mérlegünk javító­iéra. Mindezeknek az össze­tevőknek a hatására az utóbbi esztendőkben ref­lektorfénybe került a mező­gazdasági rendeltetésű föl­dek fokozottabb védelmé­nek kérdése. Az persze természetes, hogy az ipari. műszaki, urbanizációs fejlődés óha­latlan velejárója a termőte­rületek bizonyos mérvű csökkenése. Üj lakótelepek, városrészek épülnek, tere­bélyesednek a falvak, s a soron levő ipari, kommu­nális beruházások is ú.iabb területeket kívánnak. Nem mindegy azonban, hogy mekkora, s milyen minősé­gű. termöerejű földet ál­dozunk fel. Az elmúlt fél évtizedben több ízben módosították a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről szóló jog­szabályokat Bár a korábbi Intézkedések nyomán vala­melyest lassult a termőte­rületek csökkenése, a ked­vezőtlen folyamat azonban alig változott. Tavaly pél­dául 15 ezer hektárnyi ter­mőföld került ki a mező­gazdaság kezeléséből. Ez tette szükségessé az újabb jogszabály megalkotását, amely 1982 elején lépett életbe. Több vonatkozásban is sikert hoztak a korábbi in­tézkedések. öt év alatt hoz­závetőleg 40 ezer hektárral csökkent a parlagterület. Az is tény. hogy a földeket igénylő beruházók jobban meggondolták: hol Igényel­jenek helyet létesítményeik­nek. mivel a korábbinál va­lamivel magasabb térítési díjakat kellett fizetniük. Ez az összeg azonban még min­dig túlságosan alacsony volt ahhoz, hogv ésszerűbb tervezésre, megfontolt fel­használásra bírja az érde­kelteket. A módosított jogszabály alapos szigorításokat tartal­maz, hiszen a térítések mértéke háromszorosára, három és félszeresére emel­kedett mégpedig dfferenci­ált módon. A nagyobb ér­tékű földekért jóval többet kell fizetni, mint a hasonló kiterjedésű. ám gvenge adottságú parcellákért. Amíg egy kiváló minőségű területért régebben hektá­Kertek vendégei Művelődéstörténetünknek, irodalmunk történetének fi­gyelemre méltó eseményei kapcsolódnak kerti összejö­vetelekhez. Erről tudósít munkájában Kecskés László komáromi helytörténeti ku­tató. aki feldolgozta a vá­ros és a környéke régi hí­res kertjeinek múltját, iro­dalomtörténeti vonatkozá­saikat. A Duna menti kertkultú­ra mar több mint 400 év­vel ezelőtt virágzott ezen a vidéken, kiváltképp az Er­zsébet-szigeten és a festői szépségű koppánmonostori dombokon. Ez a szépen mű­velt, idillikus vidék az iro­dalomtörténetben is szerepet kapott. Az írók elsó cso­portja az 1700-as évek má­sodik felében találkozott a szigeten elterülő kertekben. Az írócsoport vezéralakja, a polihisztor Peczeli József szervezte a híressé vált ta­lálkozókat. Az őket követő írói nemzedéket is gyakran látták vendégül Komárom irodalom- és művészetpár­toló kerttulajdonosai. A tré­fáiról, csínytevéseiről híres, de a komoly irodalmat tisz­telő Szarka János táblabíró kertjének vendégei között olyan hírességek fordultak meg, mint. Vörösmarty Mi­hály, Bajza József. Vas Ge­reben — hogy csak néhá­nyat említsünk közülük. Évszázados fákkal övezett kertje volt a gyönyörű fek­vésű szigeten a Jókai-csa­ládnak is. A „nagy mese­mondó" végtelenül szerette a szépséges szigetet, annak varázslatos hangulatát. ö maga így ír erről: ,.Óh! — Az a kis fakunyhó, ott a dunaszigeti gyümölcsöskert­ben, az volt az én legdrá­gább palotám, amiben va­laha tanyáztam, ott írtam meg első regényemet". Itt álmodta meg Jókai Az aranyember című regényé­nek Senki szigetét, és ebben a kertben látta vendégül barátját, Petőfi Sándort, aki itt írta A Dunán című köl­teményét. A szabadságharc alatt rommá vált a város, el­pusztultak, elcsendesedtek a kertjei is. Csaknem fél év­század telt el, mire a szá­zadforduló táján' a magyar irodalmi élet jelentős sze­mélyiségeit ismét vendégül láthatták a város újjáéledő kertjei. Ekkor a Beőthy­család szigeti kertje volt az összejövetelek színtere. A vendéglátó Beöthy Zsolt a nagy tekintélyű konzervatív szellemű irodalomtörténész professzor volt Születésnap­ját hagyományosan komáro­mi szigeti kertjében tartot­ta, s ilyenkor nem egyszer 50—60 iró sereglett össze tiszteletére. Többek között Mikszáth Kálmán, Gárdonyi Géza, Jókai Mór. idősebb Szlnnyei József, Molnár Fe­renc vendégeskedtek nála. A híres Beőthy-kert villája még ma is Jó állapotban van, s a kert egyik sarká­ban ott áll még gömbszelet alakú tetejével az a négy­oszlopos épület, amely alatt Jókai első szobrát emelték. Az Istók János által készí­tett gipszszobor a két világ­háború között tönkrement, helyette 1975-ben új Jókai­szobrot állított Komárom lakossága. ronként 270 ezer forintot kértek, addig ma ez az ösz­szeg csaknem egymillióra rúg. A rendelet hatására na­gyobb összegek gyűltek egy­be a földvédelmi alapban, ahová azokat a többleteket utalják át, amelyek a térí­tési díjak növeléséből adód­nak. Ebből az alapból fi­nanszírozzák majd a koráb­ban más célokra lefoglalt mezőgazdasági területek re­kultiválását, a termelésbe való visszaállítás költségeit. A jogszabály előírja azt is, hogy vízügyi létesítmé­nyek telepítése esetén a ter­vezők kötelesek gondoskod­ni az érintett területek víz­és talajrendezési munkáiról. Ez a kötelesség a földvéde­lemnek már egy másik ol­dalát is hangsúlyozza. Ne­vezetesen azt, hogy a talaj természetes állapotának visszaállítása, megtartása és termőerejének növelése is fontos cél, még temérdek dolgot adó feladat. Magyarország mezőgaz­dasági rendeltetésű földjei­nek jelentékeny hányada szikes. Másutt a pangó vi­zektől vagy az eróziótól ká­rosodott a talaj, s a sava­nyú részek is tetemes terü­letet foglalnak el. Ugyan­akkor a védelem többnyire elmaradt a pusztulástól — eredményei ellenére is. A természetes okokat le­számítva. a romlás néhol a gazdálkodás módjában is kereshető. A táblakoncent­ráció során például meg­esett, hogy egyszerűen ösz­szeszóntották a határt, ár­kokat temettek be, utakat helyeztek át, a kiegészítő munkálatok elvégzése nél­kül. Így aztán jócskán meg­növekedett az a terület, amely teljes vízrendezésre szorul. A termőterületek csökke­nését nem lehet megszün­tetni. de mérsékelni, éssze­rűvé tenni igen. Ugyanak­kor okos szemlélettel, jó gaz­dálkodással elérhető, hogy meglevő kincsünk, a föld a maximálisat nyújtsa. A ter­mőerőt pedig többnyire ol­csóbb megóvni, mint hely­reállítani. Ahhoz, hogy a mezőgazdaságban lekötött eszközök, erőforrások min­denütt a leghatékonyabbak lehessenek. Deáki László Épiil a Feszty-körkép csarnoka A Dél-magyarországi Ma­gas- és Mélyépítő Vallalat szakemberei megkezdték az Úpusztaszeri Nemzeti Emlék­parkban annak a körcsar­noknak az építését, amely­ben a restaurálás alatt álló Feszty-körkép kap helyet. Már korábban elkészült a földbe mélyített, több mint 2(10 betonhengerből álló ala­posuk, amelyre a 41. méter átmérőjű, gyűrű alakú be­tonépületet emelik. A 17 mé­ter magas, több mint 120 méter hosszú falat csúszö­zsalus technológiával, tehát állványzat nélkül építik. A jurtaszerű építmény kúpala­kú tetőszerkezetét a földön előre elkészítik, s a csúszó­zsalukkal együtt, a betonfa­lak építésével egyidöben fo­lyamatosan emelik fel a he­lyére. Ejtőernyővel a kráterbe Kamcsatkán ma is műkö­dik a 2741 méter magas Avacsinszkij-vulkán. öt bá­tor kamcsatkai sportember igen merész kísérletet haj­tott végre, amikor ejtőer­nyővel leugrott a 200 méter mélységű kráterbe. Az ejtőernyős csoport tag­jai tudományos célt szolgá­ló műszereket, berendezése­ket helyeztek el a kráter­ben. Emlékmúzeum Jereván egyik legforgal­masabb utcájában áll egy freskóval díszített ház. Az örmény fővárosban minden­ki ismeri: itt élt a híres szovjet festőművész, az 1880­ban született Martlrosz Szárjón. A tlz éve még lakott ház­ban ma múzeumot rendez­tek be. Valamennyi beren­dezési tárgy ott 611, ahol a mester életében, csak a fa­lakat borítják most a mű­vész alkotásai. Az itt kiál­lított mintegy 600 festmény a termékeny festő életmű­vének töredéke. Alkotásai szerte az országban megta­lálhatók. A Szárján-képek sajátos­sága, hogy festményei nap­fényt, életerőt sugároznak, legyen az tájkép, csendélet, vagy életkép. A nézőt meg­ragadja a képekből áradó harmónia, teljesség, nyuga­lom. Minden alkotása há­rom nagy mondanivalót tükröz. Ezek a Föld, a Ter­mészet, az Ember. Döntött a Legfelsőbb Bíróság Az élettárs jogai — Fűtetlen lakások Egy fiatal tisztviselő és egy elvált asszony tizenöt évvel ezelőtt ismerkedett meg egy­mással. Később a férfi rész­letfizetésre öröklakást vásá­rolt, majd az asszony is, mint élettárs, odaköltözött, és a törlesztéseket közösen fizették. Négy évig éltek együtt, azután a tisztviselő megmondta: mást szeret és azt feleségül is vette. Az el­hagyott asszony a házaspár ellen pert indított. Ebben annak kimondását kérte, hogy az öröklakás fele része „élettársi közös szerzés" cí­mén őt illeti meg, egyben azt is kívánta, hogy a lakás kizárólagos használatára őt jogosítsák fel és a házaspár onnan költözzék el. Az első fokú bíróság dön­tése szerint az elvált asz­szonyt a lakás négytized, a másodfokú bíróság szerint fele része illeti meg és a há­zaspárt . a^-lakás kiürítésére kötelezték. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, és így mód nyílt arra, hogy az élet­társi jogokkal kapcsolatos álláspontot tisztázza. — Előfordulhat, hogy há­zas- vagy élettársak nem laknak együtt, mégis gaz­dasági közösségben élnek — hangzik a határozat. — A közös lakás az élettársi kap­csolatnak nem előfeltétele. Ilyenkor azonban különös gonddal kell vizsgálni, va­jon csak érzelmi kapcsolat vagy ezen túlmenően, gazda­sági közösség is volt-e kö­zöttük. Ez utóbbit nem je­lenti, ha alkalmanként aján­dékot adtak egymásnak vagy valamelyik kettejük részére főzött, mosott. — Ebben az ügyben a per adatai azt mutatják, hogy amíg nem költöztek össze, mindegyik megtartotta gaz­dasági és életviteli önálló­ságát. így például egymás szüleivel, hozzátartozóival kapcsolatuk nem volt. Ezért újabb bizonyítási eljárással tisztázni kell, hogy az élet­társi viszony mikor kezdő­dött. Csak ezután lehet el­dönteni, hogy az öröklakás közös vagyonuk-e? Ameny­nyiben az derülne ki, hogy még az asszony beköltözése előtt élettársi kapcsolat volt közöttük és a lakást ez idő alatt szerezték, úgy a tulaj­donjog hozzájárulásuk ará­nyában illeti meg óket. En­nek eldöntésére mindkettő­jük jövédelmi viszonyait tisztázni kell. Ha azonban az állapítható meg, hogy az élettársi kapcsolat az asz­szony beköltözése után kez­dődött, tulajdoni igény nem illeti meg, csak a ráfordított összeget követelheti vissza, és a tisztviselőt nem lehet a lakás elhagyására kötelezni. De még abban az esetben is, ha az asszony tulajdoni igé­nye fennáll és a házaspár­nak el kell költöznie, elhe­lyezésükről neki kell gon­doskodnia. HÁZASSÁG Hódi János és Frimond Mar­git. Király Mihály és Reményi! Gabriella Dorottya. Faj ka Péter és Kovács Klára, Kanalas György és Prlbliczki Katalin. Mogyorósi Zoltán János és Agócsy Andrea Eva. Horváth Pál és Kazinczy Nóra. Ábrahám István József és Kovács Margit, Herpai László és Farkas Anna Mária. Zelman Zoltán és Dávid Katalin Eva. Nemes Márton és Papdi Zsuzsanna. Bakó György és Domonkos Hona Erzsébet, Kamul.i Ernő és Pápa Anikó, Tóth Mihály és Csikós Ágnes, Király László és Németh Edit, Várszegi Zoltán és Simon Erika, Labancz Róbert és Rajkl Zsu­zsanna Mária. Ormándl József Mihály és Süli Eva Katalin, Harmos László és Bocsi k Judit. Horváth István és Hegedűs Éva, Vitéz Tibor és sövényházi Ág­nes Ilona, Nemes László és Földi Erika. Sárospataki Attila László és Kispéter Zsuzsanna. Vásár­helyi Imre és Molnár Veronika, Piri Sándor Lajos és Kovács Edit. Tóth László és Gulyás Gabriella Mária. Dócs István és Molnár Ildikó házasságot kötöt­tek. SZÜLETÉS Martonosl Istvánnak és Bor­bély Mária Magdolnának István Csaba, Sebők Sándornak és Csi­szár Ilonának Andrea. Cser Zoltánnak és Rácz Gizellának Zoltán, Borbás Sándornak és Kakuja Irénnek Attila Vesze­lovszki Györgynek és • Kolontcs Erzsébetnek Noémi Szilvia, Ta­kács Antalnak és Rábld Máriá­nak Norbert Tanács Ferencnek és Barna Magdolna Anikónak Péter Szilárd. Zombori Antal­nak és Kelemen Katalinnak Me­linda, Sebők Tibornak és Fehér Piroska Máriának Piroska Ildikó, Darázs Józsefnek és Lippai Ka­talin Honának Katalin, Böröcz Gézának és Cseh Júliának Ildi­kó, Dolgobodorov Andrásnak és Horváth Saroltának András Zsolt. Eszék József Antalnak és Nagy Zsuzsannának Dávid. Sza­bó Gellért Kornélnak és dr. Kar­say Eleonórának Aron Vazul, Meszes Lászlónak és Kotroczó Gabriella Évának András Krisz­tián. Török Mihálynak és Me­Családi események gyorósl Anna Máriának Zoltán, Németh Imrének és Bálint Ka­talinnak Imre. dr. Tarján Tibor­nak és dr. Mihalik Máriának Anikó. dr. Hoffer Imrének és dr. Papp Mária Erzsébetnek Dá­niel Máté. Cseh Jánosnak és Szűcs Juditnak Dominika Or­solya. Gyuris Sándornak és Ko­már Terézia Magdolnának At­tila. Juhasz Györgynek es Tö­rölt Etelkának Györgyi Bör­csök Istvánnak és Balog Erzsé-. beinek Norbert István. Szél Jó­zsef Sándornak és Tanács Mag­dolnának Norbert. Volford László Antalnak és Szokol Ilona Eszternek Gábor Antal. Nyári Szilveszternek és László Máriá­nak Zoltán. Mészáros Lajos Mi­hálynak és Vágó Katalinnak István. Kiss István Józsefnek és Zsóri Piroska Annának Gá­bor öellér Jánosnak és Kasziba Máriának Evelin Anna Zsótér Tibor Jánosnak és Dékány Aran­kának Tibor. Veres László Jó­zsefnek és Bagoly Zsuzsannának Zsuzsanna. Rostás Jánosnak és Ni-merh Katalin Evána-k Gábor. Szokol Ferencnek és Ekó Honá­nak Tamás Imre, Árendás Györgynek és Frankó Tündének Zita. Bóka István Jánosnak és Tihanyi Zsuzsannának Zsuzsan­na Balajtl Istvánnak és Szabó Edit Matildnak Ágnes. Szűcs Lászlónak és Juhász Margitnak Tamás Norbert, ördögh János­nak és Sánta Irén Editnek Szil­via, Pesti Zoltánnak és Németh Eva Annának Péter Zoltán. Rácz Zoltánnak és Tombácz rbolyá­nak Zoltán József. Börosftk Szilveszternek és Szűcs Máriá­nak Szilvia, Császár Sándornak és Brecska Zsuzsanna Etelká­nak Tamás. Szabó Józsefnek és Asztalos Éva Juditnak Adrienn Katalin Farkas-Csamangó Jó­zsefnek és Szekeres Ilonának Zoltán Lajos. Tóth Istvánnak és Gerner Maria Borbálának Me­linda, Papp lgnácnak és Varga Máriának Ignác, Apró Jánosnak és Röfi Franciska Irénnek Zsolt, Mester Gyulának és Szabó Ju­ditnak Judit Zsófia. Semsei Já­nosnak és Lengyel Etelka Sa­roltának Judit. Balázs Jánosnak és Kapás Márta Erzsébetnek Anikó. Kiss Ferencnek és Rutai Jolánnak Gábor Kerekes László­nak és Barna Zsuzsannának Lejla. Kádár-Németh Istvánnak és Palotás Máriának Norbert. Majoros Gézának és Deák Erzsé­bet Györgyinek Nikolett nevű gyermeke született. HALÁLOZÁS Máriatölgyesi Gyuláné Kucsora Rozália, Pozsegovics Rezső. Paja Jánosné Barna Mária. Farkas József Nagy Zoltán József. Re­kötye Lajos dr. Hetényi János, Katona István. Takó Lajos, son­kolvos Zoltán György, Úrban István. Murvai József. Kovács Orbánné Molnár Margit. Géczi Sándorné Kapás Mária. Süli Já­nos Ábrahám István Vilmoané Németh Eszter, Bognár Jenő, HéJJa Jááosné Kakuszi Anna. Acsai-Varga András. Németh Szilveszter. Benedek Lajosné Rozsnyai Eszter. Kajtár Jánosné Nacsa Mária. Barabási Gergely, Micziz Jánosné Csányl Rozália. Kiss Mlhályné Katona Erzsébet, Keresztes-Nagy Sándorné Vtgh Rózsa. Somoskövi János. Kórasz Györgyné Keresztúri Anna. Csá­nyl Imréné Harmat Piroska, Tokodi Jánosné Godó Magdolna. Marti Géza András. Tuszinger József Adá,m, Hann Sándor, BaJ­la János, Gavrilovics Mlhályné Grünfelder Rozina. Kakuszi Jó­zsef. Kis Erzsébet. Szabó József­né Magyar Etel Vidács János. Péter-Szabó Lukács, Póth Já­nosné Farkas-Csamangó Júlia, Balogh Lmréné Berta Emma. Szél Gyula. Kelemen Ferencné Schüszler Rozália, Zergényj Pál­né Sándor Mária Anna Bende Lajosné Gyuris Anna. Korom Ferenc. Tóth Józsefné Fekete Julianna, Kispéter Imre, Hege­dűs Ágoston Lajosné Gyuris Erzsébet. Antallk József Árpád, Farkas Péter meghaltak. Mindezek alapján a Leg­felsőbb Bíróság mindkét al­só fokú (téletet hatályon kí­vül helyezte és az első fokú bíróságot új eljárás lefolyta­tására kötelezte. * Az egyik községben egy mezőgazdasági termelőszö­vetkezeti részleg négylaká­sos társasházat épített. Ami­kor a tulajdonosok beköl­töztek. kiderült: két lakás nem fűthető, mert a kémé­nyek rosszak. A hiba kijaví­tásától azonban a tsz mere­ven elzárkózott, ezért a két lakástulajdonos kártérítési pert indított ellene. Ebben arra hivatkoztak, hogy a ké­mények ki sem javíthatók, emiatt elektromos fűtést kí­vánnak fölszereltetni, de en­nek költsége a tsz-t terheli. Az alsófokon eljárt bíró­ságok által kihallgatott szak­értők szerint a kivitelezési tervet az építtetők bocsátot­ták rendelkezésre, ez azon­ban hibás volt Amennyiben a lakásokban befűlenének, a keletkező nagy füst miatt aa ott tartózkodás életveszélyes lenne. A javítás csak akkor végezhető el, ha előbb a la­kók kiköltöznek. A járásbí­róság, majd a megyei bíró­ság ellentétes ítéletei ellen emelt törvényességi óvásra, a Legfelsőbb Bíróság mind­két döntést hatályon kívül helyezte és az ügyben új el­járást rendelt el: — Hibás teljesítés miatt a tsz szavatossági felelősséggel tartozik — mondta ki a ha­tározat. — Ha a kijavítást megfelelő határidőre nem vállalja, a lakástulajdono­soknak joguk van a terhére mással elvégeztetni. Hogy ez miképp történjék, körülte­kintően meg kell vizsgálni a műszaki és egyéb lehetősé­geket, valamint a kivitelezés gazdaságosságát. Amennyi­ben a lakóknak ki kellene költözniük és elhelyezésük­ről a tsz nem gondoskodik, akkor a kémények használa­tát nem igénylő, más fűtési mód létesítésének költségeit meg kell fizetnie. — Tény, hogy a terv nem volt megfelelő, de ennek hi­báját a tsz műszaki szak­emberekkel rendelkező rész­legének fel kellett volna is­mernie — hangzik tovább a határozat. — Köteles lett volna erre az építtetők fi­gyelmét fölhívni és kijaví­tást kérni. Ezt azonban el­mulasztotta. ezért kármeg­osztást nem igényelhet. A Legfelsőbb Bíróság már több döntésben kimondta: a léte­sítmény hibátlanságóért a ki­vitelező az építtetőkkel szem­ben önállóan felel. Ez aló! a tervező esetleges mulasztása nem mentesít. Kármegosz­tásra csak akkor van lehető­ség, ha az építtető olyan fel­róható magatartást tanúsít, amellyel a kár bekövetkezé­séhez maga is közrehatott. Végül a Legfelsőbb Bíró­ság rámutatott arra. hogy más, korszerű fűtési mód lé­tesítése esetén a lakások for­galmi értéke növekedik, és a kártérítés összegének meg­állapításónál ezt figyelembe kell venni. Hajdú Endre t * I

Next

/
Oldalképek
Tartalom