Délmagyarország, 1982. szeptember (72. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-18 / 219. szám

10 Szombat, 1982. szeptember 29. fr MAGAZIN : A virág negyedik szirma Az ENBZ 1981-et a rokkantak évének nyilvánította. A vakoknak és síketeknek évtizedek óta működő szervezetei vannak. Tavaly indult meg a munka a mozgáskorlátozottak egyesületeiben és az érteinai fogyatékosok hozzátartozói körében. Szeptember 18-a ezentúl minden évben a rokkantak napja lesz. Ebből az alkalomból összeállításban mutatjuk be a négy szervezet feladatait, munkáját, eredményeit, gondjait. Milyen esélye van sz életben fmnak a gyereknek, aki betegen születik? Nem süket nem vak. nem béna. hanem még ennél is betegebb: értelmi fogyatékos. Szörnyű kimondani ezt a szót egy édesanyának, aká szép. egészséges. értelmes gyerekre várt és tudomásul kell vennie. hogy egész életén keresztül szinte kézen fogva kell vezetnie, irányítani. önálló élete soha nem lehet, házastársra soha nem talál. Egészséges gyerekek közé. óvodába. iskolába nem kerülhet nagyon sokszor kigúnyolják, kiközösítik. Hol és hogyan élhet, mi lesz az ilyen emberből, aki oegvven-ötven éves korában is gyereknek számít hiszen a hat-tíz évesek szellemi színvonalán marad? Hogyan, miből élnek ezek a gyermek-felnőttek, akik az édesanya állandó gondoskodása nélk&l a társadalom perifériáján tengődnének ? Van Szegeden egy vállalat. Brnelv befogadja az értelmi fogyatékosokat is. munkát, megélhetést biztosít számukra, közösséget alakít ki. ahol egymás között jól érzik magukat nincsenek kitéve gúnyolódásnak. Ez a Szegedi Fonalfeldolgozó Vállalat. ahol a mintegy 700 rokkant dolgozó közül 10—12 százalek az értelmi fogyatékos. A vállalat állandó kapcsolatot tart gondviselőikkel. külön munkaterületet, kedvező időbeosztást biztosít számukra. Közös klubdélutánokat filmvetítéseket rendeznek, s minden évben csoportos üdülésre viszik a fogyatékos dolgozókat Más vállalatok is segítenek, járműveket adnak díjtalanul. A fonalfeldolgozó vállalaton belül ez év május 22-én alakult meg az értelmi fogyatékosok szekciója amelv érdekvédelmüket segítésüket tűzte ki célul. A Vakok és Gvengénlátők Szövetsége a Tanácsköztársaság idején. 1919 tavaszán alakult meg. Korlátozott jogkörben a Horthykorszakban Is működött. Autonómiáját 1951. január 1-én kapta vissza, azóta minden megyében létrejöttek a helyi szervezetek. Ezek feladata a vakok és gyengénlátók érdekképviselete, képzésük, átképzésük, munkába helyezésük. Magyarországon a vakok száma 30 ezerre tehető, kétharmaduk tagja a szövetségnek. Csongrád megyében mintegy 1300 világtalan ember él. közülük csak minden tizedik lépett be a szervezetbe. Ennek oka. hogy sokan közülük idősek, betegek, esetleg távoli tanyákon élnek. Foglalkoztatásuk megoldott. Minden tagiát. aki ezt igényli, munkába tudja állítani a szövetség. Többségük a Szegedi Fonalfeldolgozó Vállalatnál dolgozik, ahol korlátlan számban tudnak vakokat és gvengénlátókat alkalmazni. Harminc világtalan telefonalközoont-kezelő dolgozik a megvében. Vannak vak gvogvmasszőrök. értelmiségi pályákon is dolgoznak vakok. A fizikai munkát végzők heti 36 órás munkarendben dolgoznak évi öt nap pótszabadság iár nekik. 1971 óta rendszeres havi iáradekot kapnak a vakok, a rászorulókat a tanácsok is támoaatiák rendszeres és rendkívüli segélyekkel. A fon af el dolgozó vállalatnál politikai képzésben, ingvenes jogi tanácsadásban részesülnek. A szövetség kapcsolatot tart a vak gyermekek szüleivel. segítséget nyújt a továbbtanulásban, elhelyezkedésben. A szervezet kultúrcsoportia rendszeresen ad műsorokat. A megvében három körzeti csoport is működik. A tanácsok egészségügyi osztályaival, a Vöröskereszt és a Hazafias Népfront aktíváival való ió kapcsolatot szerződések is szavatolják. A közeljövő feladatai hogv a távoli falvakban, tanyákon élő v»koknak is szerezzenek bedolgozói munkalehetőséget, s az eddigieknél többet foglalkozzanak a gyengénlátók ügyeivel. Á siketekről és nagyothallókról való társadalmi gondoskodás gondolatát Magyarországon először Cházár András vetette föl 1790ben. Hosszú küzdelem után. 1802ben nyílott meg Vácott az első. süketnémákat gondozó intézet Cházár András emlékére különböző egyesületek jöttek létre, ezek egyesüléséve! alakult meg 1950-ben a Siketek és Nagyothallók Országos Szövet séee. amelynek mostanáig kialakultak a helyi szervei is. Jelenlegi neve Hallásserültek Országos Szövetségé. A Csongrád megvei csoport létszáma 292. Az iskolai alapszervezet 100 tagot számlál. A csoport elősegíti tagjainak megfelelő elhelyezkedését Díjtalanul karbantartják a tagok hallókészülékét. Díjtalan a szövetség lapta. a központi rendezvényekre ingyenes vasúti jegy illeti meg a tagokat A hallássérültek elméleti és politikai tájékozódását segíti elő a heti két alkalommal tartott tanfolyam. Sikeres munkát Végez a ktrttúrcsooort. sok fiatalt tömörít a labdarúgó-csapat. Gyakoriak a sakk- és asztalttenisz-versenyek Munkavédelmi tanfolyamokat is rendeznek a hallássérülteknek. Eredményesen működik a K1SZszervezet. pinceklubjukat főként társadalmi munkában rendezték be. A csoport helyiségében kéthetenként fölírásos mozifilmet nézhetnek a tagok. A nagyothallók Makón és Szegeden a Vörös Csillag moziban indukciós húrok segítségével. hallókészülékükön hallhatják a filmet A csoport vezetősége biztosítja, hogv rendőrségi. bírósági ügyekben jeltolmács segítse a hallássérülteket. • Az MHSZ segítségével lövészklub alakult A hallássérültek nemcsak szervezetükben. hanem munkahelyükön is eredményesen dolgoznak. Ezt sok kitüntetés bizonyítja. A Mozgáskorlátozottak Csongrád megyei Egyesülete 1981. április 21-én alakult meg. Az egyesület vezetői legfontosabb feladatuknak tartiák. hogy segítsék a mozgáskorlátozottak társadalmi beilleszkedését. Ennek leglényegesebb momentuma: munkát önkitel iesitő. s a megélhetést biztosító munkát biztosítani a mozgáskorlátozottaknak. A munkához való iog biztosításához ez esetben a társadalom segítsége szükséges. Nem elsősorban az anyagi juttatások növelését igénylik a mozgáskorlátozottak. hanem saiátos. személyes oroblémáik objektív mérlegelését ezekben való segítséget. Ezek az emberek is szeretnének a társadalom hasznos és megbecsült tagiáiként. élni: ehhez azonban saiátos rendelkezésekre. módszerekre. embertársaik türelmére, megértésére van szükség. Simor András Göndör Bertalan Vakok című linómetszete alá, 1935 Némán, kezünk előre nyújtva, hevá, miét*, azt egy sem tudja, nem ismer egyéb törvényt senki, csak azt. hogv menni kefl itt -menni, ajtó nyílott léghuzat támadt élőre lökött térdet, lábat, tapogatódzva, szimatolva, mint ki valami vonzás foglya, át iszonyaton, alagúton, hol vak sem járt még olyan úton. nem látó szemmel, szemüreggel, roncsolt fekete szemüveggel, bot nélkül, egymást megtaszítva, a másik anyját, apját szidva, át megbotlókon. elesőkön. legutolsókon, legelsőkön, oda. hová nem ért még senki, valakinek meg kell érkezni, egynek legalább hírül adni. ha élni nem is. tudtunk halni. Szobadkai levél Színházi tudósítás A

színházban az új évad küszöbén mindig az esélyeket latolgatják, de nem szenvedélyes vitákkal teremtenek új műsort — hiszen a Szabadkai Népszínház a szó szoros értelmében „termel" —, hanem csöndesen megállapítják, hogy a helyzet megint változóban van. Az együttest az elmúlt évadban elhagyta Póka Éva és Földi László — mindketten a budapesti Színművészeti Főiskolán szereztek diplomát —, tehát a veszteséglista igen érzékeny. A harangokat a pesszimisták természetesen azonnal megkongatják, mert a harangok mindig kéznél vannak. Az újvidéki Színházművészeti Főiskola végzős növendékei közül senki sem kötött szerződést a szabadkai színházzal. talán azért mert a színház iránti szerelem egyre reménytelenebb. Menetközben ugyanis kiderülhet, hogy a színház csak munkával — méghozzá folyamatos munkával — vegetálhat, felvirágozhat. ahogy a sors hozza. Azt mondjuk. hogy a színház termel. Ez a termelés a színház kialakult, karaktere. Minden évadban el kell látogatni Horvátország és Szlovénia falvaiba. a színház csodálatos dolgaival köthet ismeretséget a tartomány és a község közönsége, de végeredményben Szabadka város polgára is igényli a szinházkultúrát. A Szabadkai Népszínház tehát „városi" és „vidéki" színház. Az elmúlt évadban — úgy tűnik — az együttes alaposan megrázta magát. A zöld hajú lány című rockopera — a szarvashibák ellenére — megR ÉV ÉSZ NAPSUGÁR RAJZAI hódította a közönséget. Jó osztályzatot kapott Bródy Sándor: A tanítónő című drámája és Nicola Manzari: Pablito nővérei című dolgozata. A vajdasági színházak hagyományos találkozóján Carlo Goldoni: Mirandolina, avagy a szép fogadósnő Című vígjátéka nyerte el a szépségtiszteletet, de sikeresnek mondható az Arzén és levendula című bűnügyi játéknak a színpadravitele is. Újszerű élményt tartogatott a néző számára Kocsis István monodrámája Bethlen Kata maszkjában Jónás Gabriella lépett a színpadra. A műsorból — sajnos — kimaradt Madách Imre: Az ember tragédiája című munkája. A félelemmotívum rendelte vissza a darabot — jobb napokra tartogatva —. hiszen a társulat ebben a pillanatban mindössze 24 tagot számlál. A színház nincs nagyszerű formában: a munka teljes odaadást követél egynéhány színésztől. Szabadkán valóban csak az marad „álva". aki síeret dolgozni, aki vállalja a missziót. Hisszük azonban, hogv az együttes — 'mint minden alkglomma] — ezúttal is kilábaj a válságból, mert a színházban azért sok mindennek lehet és érdemes örülni. Például az új müsorkeretnek. amely a különböző felkészültségű színészeket ismét csatasorba szólítja. Októberben mutatja be a társulat Agatha Christie: Egérfogó című bűnügyi történetét. Nem éppen gyenge darabot enged át a színészeknek a művészeti tanács. A krimi szabálytalan színház. A gvilkost rejtegető spanyolfal ledöntése mindig izgalmas vállalkozás. Ezzel párhuzamosan folynak a próbák Csurka István: Deficit cimű'drámájából. A színháznak van egy önmagában igen rokonszenves törekvése Ugyanis az ismert és kevésbé ismert magyar drámáknak mindig helyet szorítanak? Biztosítanak. Csurka nyugtalan kamarajátéka alkalmas arra. hogy a fogyasztói társadalom problémáját a színpadi szó segítségével taglalják. Hevesi Sándor mondta: „A hagyomány nem más, mint egv nemzet emlékezete". Szinte ijesztő, ha lejegyezzük. hogy a Szabadkai Népszínházban még egyetlenegy alkalommal sem kapott felszólalási jogot Karinthy Frigyes, az a Karinthy, akinek minden írása a színház gondolati hatóerejének a növekedését sürgeti. Méghozzá igen népszerű (szatirikus) álarcban. A HÖKŰM-SZÍNHÁ2 tartós anyag, s bemutatása nem színházi anakronizmus, ahogyan sokan hiszik. Még ebben az esztendőben mulatja be az együttes Bertolt Brecht — Kurt Weill: KOLDUSOPERA című zenés darabját. Mindenki tudja, hogy Brecht nagy költő volt, és nagy újító. Tovább kívánt lépni korából. A Koldusopera igen hálás színpadi holmi. Egy harmonikus ensemble-játék sikerre vihet egy átgondolt rendezői elképzelést A színház álomból ebredve tűzte műsorra Henrik Ibsen: NÓRA című drámáját. Sehol sem játszanak nonstop szériában Ibsen-drámákat A színház ízlésvilága változó. A színház művészeti tanácsa a feledés homályából mentette át Ibsent a jelenbe. Miroslav Krleza: MICHELANGELO BUONAROTTI című nagyszabású műve képviseli a műsorkeretben a jugoszláv drámairodalmat A ma már klasszikusnak mondható író első drámai korszakában írta meg ezt az expresszionista darabot amely nem „színes szőttes". nem könnyedén szárnyaló dallam. Nehéz alkotói feladat Krleza-szöveget színpadra vinni, de a Szabadkai Népszínház művészegyüttese a rég- és közelmúltban több alkalommal is jól vizsgázott az író anyagából A színház — végre valami bíztató — szerencsés csillagzat alatt született. Mindig kifutási lehetőséget. versenvpálvát kínál a vajdasági szerzőknek. Igen ám, de nem születtek szerencsés csillagzat alatt a tollforgatók, hiszen nem élnek az alkalommal. A színházban minden évadban történhetne valami, ami rendhagyó, de az igazi szövegkönyv még mindig nem készült el. Gion Nándor ígért ugvan kéziratot, de mindez a jövő zenéje. A darabnak a színházban munkacímet adtak. Merjük remélni, hogy a Szivárvány — ez a munkacím — hamarosan megjelenik a színház falai fölött. A könnyű műfaj szerelmesei -minden- bizonnyal annak is örülnek, hogy a színház Marc Camoletti: Boldog szülelésnapot című bohózatának a bemutatását is megígérte. A közepes kategóriából — ez nem vitás — a színház szeretne kitörni. Becsülettel elvégzi a munkáját, keresi a kapcsolatokat a szomszédos országok színházkultúrájával. leszámol a fellegjáró nosztalgiával. "A Szabadkai Népszinl^z a művelődési élet nagy-nagy nyeresége. ehhez nem fér kétség. A problémák pedig éppen az erényekből fakadnak. Nincs beteljesülés, nincs megnyugvás, nincs lemondás. A színház elképzelt lobogóját ismét felhúzták az árbocra, tehát becsöngettek..: BARAC1DS ZOLTÁN