Délmagyarország, 1982. szeptember (72. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-10 / 212. szám

4 Péntek, 1982. szeptember 10.' Innováció, rendszerszemlélet Nem cél, hanem módszer... Beszélgetés az OMFB rendszerelemzési irodájának igazgatójával — Ha kinyitom a vízcsapot, lassan már abból is inno- még hármas tagolódást mutáció folvik — mondta dr. Kiss István finom mosollyal, tató piacot egységesebbé teamit alighanem úiságíró mivoltomnuk címez. — Hoevne. gyük — úgy, hogy a legvalóban íonto6. de nem kampányszerűen: nem úev. hoev magasabb szinthez próbáljuk hirtelen „feldobluk", rengeteget beszélünk róla. de a gva- fölzárkóztatni. Ilyen lépés korlatban semmit sem teszünk érte. végül Dedig elfeleit- v°h például, hogy a világ:iuk. Azt kell hangsúlyozni, hogv az innováció nem cél. ha- Piaci ár ma már bizonyos árában termékeink belföldi is megjelenik. 0 Térjünk vissza a vizsgálatukban alkalmazott kanem eszköz, ami azt. szolgália. hogvN a gazdaság iobban működjön. Az innováció a gazdasági növekedés egvik tényezője. Erről és mindenekelőtt t a rendszerszemlélet) megközelítésről beszeleettünk dr. Kiss Istvánnal, az Országos Mű- tegónarendszer — egyéni. szaki Fejlesztési Bizottság rendszerelemzési irodájának szervezeti és makroszintű igazgatóiával. folyamatok — első fejezetéhez, az egyes emberek és — Amikor az Országos Ez a felismerés már elég az innováció viszonyához. Műszaki Fejlesztési Bizott- széleskörű, és következőié- — Ez a része a dolognak, ság húsz évvel ezelőtt meg- nyei fokozatosan hatni kez- amiről a legtöbbet beszéalakult, az ötvenes években denek. Ez például egy olyan lünk. Sokan állítják, hogy megszokott naturális rhuta- változás, amelynek szüksé- egy ötéves gyerek alkotólókkal szemben egy komp- gességét időben ismerte fel készsége, újra való érzélex műszaki-gazdasági szem- a politika. kenysége, kreativitása naléletet próbált meghonosító- Q Hanem a vezetőkkel gyobb, mint egy tizenöt éveni. Azóta ez a szemlélet már szemben támasztott alapkő- sé... és, ha ez így van, ez a legszélesebb körben elter- vetelményeknek van egy az iskola felelőssége. A tójedt. Amikor viszont a ku- harmadik pontjuk is: a ve- nár ugyanolyan, a fenti értatások, a műszaki fejlesz- Zetői képességek, a vezetési telemben vett „társadalmi tés eredményeinek gyakorla- stílus . ti alkalmazását kezdtílk környezetet" jelent a gyermeknek, mint később a munszetes, hogy itt már a feltételeket, a gazdasági környezetet is be kellett vonnunk a vizsgálatba. ^L^/J? Z0llt részt ötS&g íz előbbiek: ™ kel. Ma igazából olyan típusú vezetőkre van szükség, akik akkor érzik jól magukat, ha „pezseg az élet" kö0 A gazdasági környezet rülöttük. Akik olyan embe- ^ "«"« •eiazont alighanem összetet- rekkel veszik magukat körül, ozo Kornyezeü tebb dolog, mint hogy kizá- akik mindig valami újjal rólag gazdasági összetevői állnak elő... És természelennének? — Igen, munkánkban vé- értelem, hogy valaki az rendszerelméleti meegühs egy újabb súlypont- lelek kozöttel tudjem iga- ^^lítfet ^m ^d ^k eltolódás következett be: a zodnt. De nyilván abban az műszaki-gazdasági helyett értelemben is fennáll az most alapvetően a gazdasá- összefügges, hogy a kellő gi-társadalmi összefüggése- szakértelemmel nem rendelik et vizsgáljuk. Csak érzékel- kező vezető az, akinek a telesül mondom: a hetvenes magatartása az újjal szemévekben olyan, korábban ben alapvetően elutasító... nemigen használt fogalmak 0 Ezek a vezetők is bigatartása a kreativitás, azaz az innovációs készség kibontakozását, illetve csökkenését okozhatja. Persze a tanárokra is hatnak a kütényezők... Az iskolarendszer problémáját is komplex tesen" kell" ehhez isT's^k- eBészké"í kel1 Atehat k?felT nunk, itt is érvényesíteni kiragadva fejlesztésegyes részeket hozzálátnunk a hez. 0 A munkavégzésben nagyon fontos az általános kulturáltság foka is, mondjuk így, a mi szempontunkból: az innovációhoz szükséges épültek be a köztudatba, zonyos feltételek között vég- felkészültség. Természetesen i M* ,tn II <t 1 n" la rkrtla f\ <V-i L» OVI u nl'Ó ill L«/lf . . < n . ez nem kizárólag az iskola rendszertől függ, van ennek is nagyon sok tényezője; sokat jelent például a sajtó, a művelődési intézmények, a különböző fórumok műkömint „vállalkozás", „kocká- zik munkájukat... zut"... Az emberi és tár- _ Ragadjuk ki most ezeksadalmi összefüggések vizs- nek a feltételeknek csak egy gálata ebben a kérdésben új fontos részét: a piaci viszodimenziót jelent. nyokat. Mi ezeknek, és az 0 Hogyan lehet átlátha- ezekben tükröződő értékítétóvá tenni egy ennyire ösz- letek érvényesülésének fon- dése szetett és szerteágazó folya- tos szerepet kívánunk adni. — Igen. ez a végső tanulmatot? Gondolom, ezt szol- A gyakorlatban ezméggyak- ság: minden folyamatot feledija a rendszerelemzés... ran ellentmondásosan érvé- tételeivel együtt kell vizs— Igen, a rendszerelemzés nyesül. Hazai, belföldi pia- gálnunk, figyelembe véve, komplex problémák vizsgá- cunk ugyanis ma még in- hogy ezek a feltételek is latára kialakult módszer, kább csak „kvázipiac", ahol olyan folyamatok eredméEgy gép önmagában is bo- igazi verseny még nem ala- nyeként jönnek létre, amenyolult dolog. Ha azonban kult ki. Természetszerűen iveknek bizonyos feltételei működésének közvetlen fel- egészen különböző a KGST- vannak... Ezt jelenti a tételeivel — az anyagellá- piac és a tőkés piac mecha- rendszerelméleti megkőzelitással, a munkamódszer kér- nizmusa is. De,- azt hiszem, tés... déseivel — együtt vizsgá- reális cél, hogy ezt a ma Muck Tibor lom, még bonyolultabb. Ha pedig már egy társadalmi környezetben helyezem el, ahol a kezelőjét, a karbantartóját, és a hatásokat, sőt, az ezeket alakító munkahelyi vezetőket ért hatásokat is vizsgálom, amelyek öszszességükben befolyásolják a gep adta lehetőségek kihasználását; ez még sokkal, de sokkal bonyolultabb. Ezek szisztematikus elemzéséhez ad módszereket a rendszerelemzés ... Ki kell mondanunk: hogy a korábbinál jobban lehessen termelni, ahhoz a gazdasági viszonyokban is végbe kell menni bizonyos újításoknak. Mára tulajdonképpen egyfajta tudatzavar alakult ki nálunk. A kockázatvállalást, az újat akarást, mint kívánatos normát minden lehető módon hirdetjük, csakhogy a szerve7.etekben történt változás még nem olyan mértékű, hogy ezek érvényesülését valóban lehetővé tenné. Azzal az érdekes jelenséggel állunk szemben, hogy egy olyan nehezen megfogható szférában, mint a tudat. a változás előbb következett be. mint a szervezetekben. 0 Azt hiszem, minden dolgozó számára jórészt vezetőinek magatartása jelenti ezeket a bizonyos környezeti tényezőket, amikről beszélt. — Igen, és ezért előtérbe került a vezetők szerepe, a vezetőkiválasztás. A vezetőkkel szemben támasztott két alapvető követelmény az Ideológiai-politikai, illetve a s/akértelmi szempont, igaz • szakértelem mára polttiÉpítőipari újdonság Örményországban nem megv ritkaságszámba a oerlit nevű vulkanikus kőzet A perlitnek értékes tulajdonságai vannak: az égetés folyamán gyorsan duzzad többszörösére növelve térfogatát. Ez az ásvánv olcsó, az agresszív közegekkel szemben ellenálló, könnyen megmunkálható. örménv ludósok úi perlitbázisú építőanyagokat fejlesztettek ki Ezek szilárdak, könnyűek nem árt nekik a hő a fagy. G. Apokián a műszaki tudományok kandidátusa burkolólapokat mutatva hozzáfűzi: .Perlit felhasználásával készült valamennyi A különleges hőmegmunkálás leheMvé teszi. hogy egv köbméter kőből 15 köbméter félgyártmányt kaptunk. A tudósom által kísérleti úton kiválasztott kö+őanyagok rendkívüli szilárdságot kölcsönöznek a porhanyós perlitnek." Örményországban a gva. korlatban első fzben alkalmazták ij-ötőanvagként a celli lőz- és papír-. n7. üvegés vegyinari üzemek hulla, dékait. A közönséges makulatúra lehe+ővé tette, hogv perl'thől olvan. valósággal acélos" burkolólapokat készítsenek. amelyek 25-szftrte erősebbek a szokványos burkolólapoknál. Az úldonságok közé tartozik az „Armiksz—3" lap. A megduzzadt nerlitbe kevert folyékony üveg, polisztirol emulzió és őrölt makulatúrapapír. nemcsak fokozott szilárdságot kölcsönzött a lapoknak. Az ilyen lemezeknek nem árt sem a hőség, sem a hideg. Az „Armiksz—3" pótolhatatlan a lakóházak és ipari épületek belső kiképzésére használt konstrukciókban. Az ..Armiksz—4" lemezben a perlitet fahulladékokkal és más komponensekkel keverik. Ez a medifikáció szilárd zajszigetelő, tűzálló. A fahulladékot a tűzálló adalékanyagok valóságos páncélként vonják be. s a lángok nem tudnak hozzáférkőzni. (APN) A népi ellenőrzés megvizsgálta Anyaggazdálkodás Takarékos termelésre ösz- prémiumfeltételei között. Ha Mindemellett a vállalatok tönző korunkban már-már mégis születnek figyelemre általában törekszenek az tudományos alapossággal kell méltó eredmények, akkor alapanyaggal való jobb gazkidolgozni az alapanyagok azok sokkal inkább a spon- dálkodásra, bizonyítja ezt az felhasználásának módját, hi- taneitásnak köszönhetőek, anyagfelhasználásban beköszen ez elengedhetetlen fel- mint a tudatosságnak. Akik- vetkezett némi csökkenés. Ez tétele a gazdaságosságnak, nek pedig prémiumfeladatuk azonban jóval nagyobb a Több vállalatnál számítógé- a takarékos anyaggazdálko- gyáregységeknél, mint a pekkel igyekszenek megöl- dás, azok munkájának a meghatározó nagyságrendű dani ezt a feladatot, csak- megítélésénél gyakran szub- vállalatok esetében, hogy önmaguktól a légkor- jektiv tényezők játszanak szerűbb számítógépek sem szerepet. képesek csodákra A gazda- Ezért aztán előfordulhat az e vállalatok a Jelentőségének ságosabb anyagfelhasználás- h ügyintéző vagy valldlatolí a Jelentősegének hoz mindenekelőtt hozzáértő gazda34i vezeS amennyT- megfelelő gondot fordítanáemberek kellenek. A Csöng- ben megfele]ő magyarázatot nak az anyagnormák karrad megyei népi ellenőrök ta,ál . miért nem sjke_ bantartósára, és a normától egy közelmúltban végze tt r(m & kívánaimak szerint vizsgálatukban megállapítot- dálkodni az aiapanyagokták, hogy noha az anyag- Ral a magyarázatra kapja a gazdálkodási munkakorokben prémiumot Magyarázat pe- hulladékok felhasznalásanak foglalkoztatott dolgozók je- dj böven akad' hiszen jól tekintetében sincs minden lentós hányada hosszú szak- hogy a monopolhely- rendben, mat gyakorlattal rendelke- zetben lev6 anyagszáiiító válzik, ám általános és szakmai ]alatok sok esetben kényük- A )ó Példák követéséhez felkészültségük, továbbá ké- kedvük szerint teljesítik a mindenképpen nagyobb fokú pesítésük viszonylag ala- szállítási szerződésben megcsony. Az ügyintézők 20—25 fogalmazott kötelességüket, százaléka például alapfokú Az említett népi ellenőri van szükség. Az nyilvánvaló, képesítéssel igyekszik elvé- vizsgálat megállapította, hogy hogy a jövőben ésszerűbben a készletező TEK-vállalatok kell gazdálkodni az alapkertbarátoknak Gyümölcsök szedése, tárolása Alighanem e tekintetben is előbbre tarthatnánk, ha való eltérés okainak elemző vizsgálatára. A hasznosítható szervezettségre — a jelenlegi hiányosságok és azok okainak megszüntetésére — Több-kegezni munkáját, vesebb sikerrel. A vállalatoké többsége nem A nem mindig kellőképpen magában kevés. Jól átgonösztönzl kellően azokat a differenciált importkorláto- dolt elképzelésekre, tervekre, dolgozókat, akik sok (mii- zásokkal együtt ez a tény főként pedig lió) forinttal csökkenthetnék hiányérzetet kelt, azaz nőit vállalati kiadásokat. A ta- veli a vállalati szakembe- anyaggazdálkodásra ösztökarékos anyagfelhasználás rek körében a „hiánypszi- kélő érdekeltségi rendszer nem látják el a létrehozá- anyagokkal és hulladékoksukkof kitűzött feladatokat, kai. de ez a felismerés önszervezettebb munkára és a szervezettebb kai köveleimennyé- is vált. I ritkán szerepel a munkások chózist". kidolgozására van szükség. A gyümölcs szedése az egész évi munka befejező szakaszát jelenti. A nyári gyümölcsök szedését rövid időn belül a felhasználás, illetve az értékesítés követi, ezért csupán a szedésre és a hazaszállításra kell figyelmet fordítani. A téli gyümölcsöknél — főleg a sajáj fogyasztási igények kielégítésére — a tárolásra is kell gondolni. A szüret időpontját, a gyümölcs felhasználásának megfelelően és az érettségi állapotatol függően határozzuk meg. Az alma, körte, birsalma utóérő gyümölcs, éppen ezért a szüret — a fajtára jellemző szín kialakulásakor — gyümölcs hússzilárdságának megfelelő állapotában kezdődjék. A dió, mandula, mogyoró giem utóérő. tehát teljes érettségi állapotában ajánlatos szedni. A diónál és mandulánál a zöld héj felrepedéséröl, a mogyorónál a termés nagyarányú hullásából állapítható meg. A szedés lehet egy-, illetve többmenetes. A színelószedéskor a fajtára jellemző színű gyümölcsöt szedjük csak le, ezzel is segítve a fejlődésben lemaradott, a lombkorona belső, illetve északi részén elhelyezkedő gyümölcsök gyorsabb fejlődését. A szedés gondosságot, óvatosságot igényel, hogy megőrizzük a gyümölcs minőségét, a rajtalevő viaszréteget, és óvjuk a gyümölcsfa termőrészeit, levélzetét. A gyümölcsöt sérülés — nyomódásmentesen, szárral együtt szedjük. Szedéskor a beteget, romlottat, külön edénybe, vagy a szedést követően ^ külön keli felszedni. Jó ha a gyümölcs közé nem kerül törött ágrész. levél és szennyező anyag. A szedést lehetőleg száraz időben kezdjük. A leszedett gyümölcsöt — az almatermésűeknél — méret szerint osztályozzuk, míg a héjasoknál csupán a sérült vagy esetleg férges termést különítsük el. A szedéskor lényeges, hbgy a felhasználásig minél kevesebb súlyveszteséggel és minőségromlással tudjuk a termést tárolni. A korszerű, szabályozott légterű tárolókban biztosíthatók leginkább ezek a feltételek. A tároló hőmérsékletének csökkentésével a gyümölcs légzésintenzitása és ezen keresztül élettevékenysége is rendkívül lelassul, azonban nem szabad, hogy a hőmérséklet a fagypont alá süllyedjen. Legalkalmasabb a 2—3 Celsiusfokos hőmérséklet. Ezzel epvütt szabályozni kell a levegő páratartalmát is, amely az almatermésűeknél 85—95 százalékos relatív páratartalomban határozható meg. A légzésintenzitás továbbcsökkentésének' módja — melyhez feltétlenül szabályozható lérrtér szükséges — a széndioxid adagolása. A levegő természetes viszonyok között 21 százalék oxigént és 0,03 százalék széndioxidot tartalmaz. A gyümölcs légzésintenzitásának csökkentésére az oxigén és széndioxid arányt úgy kell meghatározni, hogy a gyümölcs ne károsodjon. — ne fulladjon be — de az élettevékenység minimálisra csökkenjen. Ez a szint gyümölcsfajonként, sőt fajtánként változik, általában 3 százalék oxigén és 3— 5 százalék széndioxid szint a legmegfelelőbb. Ezzel a módszerrel a tárolási idő 3— 4 hónappal meghosszabbítható. Sajnos kisüzemi körülmények között ilyen lehetőségünk nincs, éppen ?zért úgy kell kialakítani a meglevő tárolónkat, hogy ezeket a feltételeket minél jobban meg tudjuk közelíteni. Ha a téli tárolási hőmérsékletünk a 10 fokot meghaladja — amely a társasházakban gvakori — ne is kísérletezzünk a tárolással, inkább a boltból szerezzük be a gyümölcsszükségletünket. Ha van megfelelő pincénk vagy kamránk, a tárolás megkezdése előtt takarítani és meszelni kell a helyiséget. Amennyiben mosható falfestékkel vagy csempével burkolt a fal, a mosás is elegendő. A tárolóban fémedényben vagy tálban por-, illetve azbesztkénlapok égetésekor — erre a napra az ajtót, ablakokat jól zárjuk — majd ezt követően szellőztetni érdemes, hogy a betárolásnál a kénes levegő ne okozzon fejfájást. A tároláshoz, ha elegendő ládánk van. egysorosán rakjuk az almát, és a körtét, de szükség esetén a kétsorosán is megfelel. Ilyenkor rendszeresen ellenőrizhetjük a gyümölcs egészségi és érettségi állapotát. A betárolás után éjszakánként rendszeresen szellőztessük, nappalra azonban csukjuk be az ablakokat és ajtókat, hogy ne melegedjen fel a tároló levegője. Amennyiben a helyiség padozata száraz, rendszeresen locsoljuk fel. vagy edényben tartsuk állandóan vizet, ezzel a levegő relatív páratartalmát állandóan az optimális szintet megközelítően tarthatjuk. Télen ügyeljünk arra, hogy a tároló hőmérséklete fagypont alá ne süllyedjen. Javítható a tárolás vegyszeres kezeléssel is. A kalcium csökkenti a gyümölcsfoltosodást. ezért célszerű a szüret megkezdése előtt permetezni. vagy bemártással kalcium hatóanyagú szert a gyümölcsre juttatni. A viaszolás a gyümölcs utóérését, a gyümölcshús puhulását csökkenti. A tárolás előtti vegyszeres kezelésre különböző „anti-stip" és „antiscald" preparátumokat, gombaölőszereket. fertőtlenítő készítményeket használhatunk. A héjas termésűeket. a betakarítást követően, szártísuk meg. Ehhez a nap sugarai kedvezőek, de ügyeljünk. hogy a moly és egyéb kártevő ne kerülhessen közéjük. Osz előtt Szóltunk már a korán tavasszal nyíló hagymás és gumós virágok ültetéséről, ami kezdetét jelenti az őszi munkáknak. Folytathatjuk a talajelőkészitést a tulipán, jácint és nárcisz területének előkészítésével. Ezek a virágok nem igényelnek frissen trágyázott területet, éppen ezért a forgatást megelőzően négyzetméterenként 10—12 dekagramm szuperfoszfátot és 6—8 dekagramm kálisót kell kiszórni. A nitrogén műtrágyát tavasszal szórjuk szét. A forgatás után a területet gereblyézzük, ültetésig ülepedni hagyjuk. Az ültetést megelőzően a szaporítóanyagot válogassuk át. A beteg gumókat, hagymákat semmisítsük meg. a többit Fundasollal vagy Orthociddal fertőtleníthetjük. Az október első felében a nagy hagymákat 6—8 centiméter, a kisméretűeket 3—4 centiméter mélyen ültessük. Dr. Tóth Mihály megyei főkertész