Délmagyarország, 1982. szeptember (72. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-09 / 211. szám

2 Csütörtök, 1982. srentember 9. Utószezon a Balatonnál Forgalmas utószezonra szátmtanak a Balatonnál. A nagyobb idényszállodákat Balatonfüreden és Siófokon október közepén zárják be. Tihanyban és Balatonalmádiban október 4-re, Balatonfüreden — a Marina Hotelben — október 10-ére tervezik a nyári szállók zárását. Balatonfüreden az Annabella Szállót október 17-ig tartják nyitva. A siófoki szállodasorban a Hungária, a Lidó és a Balaton Szálló október 18-ig fogad vendégeket. Az utószezon kedvezményei vonzóan hatnak a hazai érdeklődőkre is. Az északi parton a Hungarhotels 40—46 százalékos szálláskedvezményt kínál a vendégeknek. A Pannónia Szálloda- és Vendéglátóipari Vállalat a háromcsillagos szálláshelyein például 35—40 százalékos engedményt ad a nyárutó vendégeinek. A kempingekben, kismotelekben és a faházakban a Siótur 25—70, a Balatontourist Nord 20—40 százalékos kedvezményt ad — szállásnemenkénti differenciával — az öszi szezon vendégeinek. A csendes, pihenésre legalkalmasabb utószezonban sem maradnak szervezett program nélkül a turisták. Fácánok a nevelöbázban Nemcsak vadásszak, tenyésztik is Az erdőt, mezőt járó szakemberek, s a vadaszok már másfél évtizeddel ezelőtt figyelmeztettek, hogy rohamosan csökken erdeinkben, mezőinken az apróvadállomány, fogy a fogoly, kevesebb a fácán, s nyúl sem keidül már a régi bőségben terítékre. Ez a kedvezőtlen jelenség természetes következménye a mezőgazdaság fejlődésének. Az iparszerü gazdálkodás ugyanis fokozatosan elvette a szárnyas vadállomány életterét, a melioráció és a rakultiváció során kialakított fa- és cserjenélküli táblákon már nem nem igen talál költő- és búvóhelyei a fogoly és a fácán, a kiszárított zsombékokkai együtt pedig megritkultak a vad vízimadarak. Ugvanakkor nem mérséklődött, söt még fokozódott js a vadászat iránt érdeklődés, növelni szeretnénk az élóes löttvadexport jövedelmet, valamint a külföldi vadászoktól származó valutabevételt, amelyre nagy szüksége van a népgazdusagnak. Megpróbálunk hat beavatkozni a természet dolgába, s mesterséges tenyésztéssel növelni a vadállományt. Hazánkban már a hatvanas évek végén egyre több vadásztársaság kényszerült rá, hogy ne csak lője, hanem tenyéssze is a vadat. Többfele vadmadár mesterséges nevelésével próbálkoznak, a a legsikeresebb a fácánlenyésztes volt. A fácán ugyanis maga is „segít" az embereknek, rugalmasan alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez, s nagyobb tömegben is eredményesen nevelhető. Az évek során igen sokfajta módszert próbáltak ki. Voltak magas költséget felemésztő intenzív nevelési módszerek, s olcsóbbak. egyszerűek. Ez utóbbiak közül az egyik legeredményesebb a Fejér megyei vadásztársaságoknál már több mint tíz éve alkalmazott úgynevezett fekvőkéményes fácánnevelés. Ezzel a módszerrel huszonhat vadásztársaság neveli a vadászterület utánpótlását, s évente nyolcvanszázezer fácánt röptetnek ki. Az így fetnevelt színestollú madarak tökéletesen megőrzik vad jellegüket, természetes körülmények között felnőtt társaikhoz hasonlóan edzettek és fejlett a menekülési ösztönük. Nem váltak „háziállatokká'', pedig az igen gyakori veszélye a mestersége* fácánnevelésnek. A fióka koruk óta emberi környezetben nevelhető, beszédhez szokott madarak ugyanis szinte „hallgatnak a szóra", több száz méterről is odarepülnek, ahonnét emberi hangokat hallanak. Ezért gyakran esnek könnyű zsákmányul a lelkiismeretlen vadorzóknak. Mi a Fejér megyei mód ezer lényege? Viszonylag kis költséggel a természeteshez leginkább hasonlító körül ménj+eket teremtenek a kis vadmadaraknak. A nevelőház, ahöl napos koruktól nyolchetes korukig otthonra találnak a fácáncsibék, szinte flw*den vadaezlarsaságnál másféle. Átalakítottak e célra régi gazdasági épületet, építettek szilárd vázú „fácánpalotát", s egyszerű fóliaházat. A házak tehát igen különbözőek, de közös bennük az, hogy lakott településtói távol vannak, jó „fácános" helyekre építik őket, s mindegyiket ugyanúgy, fekvőkéménnyel fűtik. A téglaépítmény, amely egy mindenféle fűtőanyaggal táplálható kemencéből kapja a meleget, végighúzódik a helyiségen, tövénél alkalmatos kis kuckókat, karámokat kínálva a pelyhes jószágoknak. Az apró karámokat kátrány- és hullámpapírból készítik, s a kemence tövénél — ahol a legmelegebb a kémény — a beteg és fázós madarak részére „betegszobát" különítenek el- Egy-egy nevelőházban egyszerre ezerötszáz-háromezer csibét nevelnek. A módszernek igen sok előnye van: mivel a kemencében szinte minden elég, nem igényel drága energiát. Biztonságos, mert a vastag téglafalak akkor is tartják a meleget, ha a gondozó netalán elfelejt reggel begyújtani. Mivel a kémény nem minden pontján egyformán melegít. így a nevelőház különböző részein más és más a hőmérséklet, a kis fácánoknál hamar kialakul a hőszabályozó képesség, edzettek lesznek. A ház kibúvónyílásain keresztül szabadon jöhetnekmehetnek, s így korán megszokják a „kinti" világot. Mind hosszabbra nyúló kószálásaikat követően egyre nehezebb őket a házba csalogatni, s hathetes korukban már többen „gallyaznak fel" a fákra, bokrokra, mint ahányan a védett falak között töltik az éjszakákat. Nyolchetes korukra a fácáncsibék teljesen elszakadnak a „nevelőháztól", már éjszakára sem térnek „haza", bátran, ügyesen mozognak a szabadban, táplálékukat nagyrészt maguk szerzik be. S ezzel nevelésük be is fejeződött. Ha gondozójuk jól teljesítette feladatát, nem szegte meg „némasági fogadalmát", azaz, nem szólt hozzájuk, nem hallgatott rádiót a közelükben, teljesen vadak lesznek, azaz: tökéletesen kifejlődik bennük a menekülési ösztön. A módszer alkalmazásának egy évtizede alatt csaknem egymillió fácánt röptettek ki Fejérben a vadászterületekre. A szám impozáns, de a fácán mégis kevés, a terítékek egyre gyérebbek. Hová tűnnek hát a sok pénzen felnevelt madarak? A vadászok szerint igen sok elpusztul a kedvezőtlen természeti körülmények miatt. A mesterséges tenyésztés akkor hozná meg az igazi eredményt, ha a mezőgazdaság és a vadgazdálkodás okos kompromisszumával a rossz minőségű földeken ismét természetes környezetet alakítanának ki a vadaknak. D. E. Érték füstből és salakból A bányászati és üzemi melléktermék hasznosítására ad példát a kazahsztáni Lenin Ölöm- és Horganykombinát, amely az Altáj-hegység érceit dolgozza fel. A kazahsztáni kombinát a kiváló minőségű ólom és cink mellett nyereségének egyharmadát abból profitálja, hogy a nyersanyag komplex feldolgozásával rezet, antímont, higanyt és sok más ritka fémet nyer ki a technológia során. A kombinát ráállt a korábbi salaktermék nagyüzemi feldolgozására is. A salakból nyert horgany például háromszor olcsóbb, mint a kibányászott érc. A múlt évben 40 ezer tonna salakot dolgozott fel agyár, s ezzel is jó néhány tonna ólmot, cinket és rezet nyert. ( A kombinát egyik műhelyéből kikerülő termék egy másiknak szolgál nyersanyagául. A cinkoxidból (drosszból) cinkfehérítő készül, a rézkloridból pedig a hajógyártásban nélkülözhetetlen rézoxidot nyerik. Ez az alapja ugyanis annak a korróziógátló festéknek, amellyel a hajók vízszint alatti részét festik be. A füstből pedig kénsavat, szeléniumot és higanyt szűrnek ki. Prométheusz a fúrótornyon A „Prométheusz1' légpárnás erőművet az ufai Ordzsonyikidze repülési főiskolán alkották meg. Az újdonság elsősorban a tajgában és a tundrán felállított fúrótornyokat üzemeltető gáz- és olajipari szakemberek érdeklődésére tarthat számot. A „Prométheusz" könnyedén mozog olyan területeken is, amelyeket közönséges járművekkel nem lehet megközelíteni. Az új erőmű eredményesen biztosítja a fúrótornyok villamosenergia-ellátását. rejlektor Szervezéssel a biztonságért Üdülő a fenyők alatt A huszonnyolc tagú kislánycsoport két pedagógus kíséretében átjött a fenyőfás udvarunkba, mezei virágcsokrokat hoztak, énekeltek, egyik-másik könnyezett is, pedig csak két hetet töltöttünk a két szomszédházban. A gyerekek a Szabolcs-Szatmár megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet gondozottjai, a kis üdülőházat nyaranként négy-öt ilyen csoport népesíti be, kitűnő itt az ellátásuk, van játszóterük a keskeny kis falu végén, van televíziójuk, s a kísérö-gondozó pedagógusok — ez alkalommal Pukler Józsefné Demecserből és Sápi Istvánná Vásárosnaményból — a sok játék, kirándulás mellett még a matek órák anyagát is előveszik rövid, játékos foglalkozásra. A fenyők alatt üldögélve akarva-akaratlan átlátok a fedett udvarukba. A nap minden szakában nagy itt a zsivaj, énekelnek, táncolnak, még az asztaloknál való foglalkozások közben is csipog, nevetgél a huszonnyolc kislány. Valamennyien általános iskolai felső tagozatosok, s az üdülés kezdetén kettő sem ismerte egymást. Mind derékbatört családokból kerültek a megye községeibe, nevelőszülők tartják el óket, s hogy ide jöhettek, azt az intézet nevelői tették lehetővé, ők választották ki azokat, akik legjobban rászolgáltak a jutalomüdülésre. Ez a kis közösség itt találkozott tehát először. Nézem a vidám íickándozásukat, de látok félrevonult kislányt is; nem tudhatja az ember, milyen belső vívódások fosztották meg őket a gyermekközösségi örömöktől. Szomorú tény, hogy egytőlegyig idegen családban nevelkednek, sok közülük azt se tudja kik voltak a szülei, csak idegeneknek mondhatja, hogy apa, anya. A nevelőszülők feje fölött az állam fogja a kezüket, az állam igyekszik valami derűt vinni az életükbe, az állam gondozásával fejlődnek majd a társadalom egészséges, életerős egyedeivé. A tfelügyelő pedagógusok mesélik, hogy van közöttük olyan, akinek régen meghalt az anyja, édesapja elvesztette a két. lábát, van ugyan 4 felnőtt testvére, de egyikük sem akarja magához fogadni a legkisebb testvért. És van közöttük bőven olyan, aki haszontalan szülők fészkéből került az állam karjaiba, van olyan, aki apró gyerekkorában csak részeges szülök gorombaságaival találkoztak, s itt, az állam gondozásában rendesen öltöztetik, táplálják, nevelik, taníttatják, nehogy az utcára kerüljön. Ezt az üdülőt is csak aző részükre tartják fenn, sok pénzébe kerül az államnak; magasrendű emberi gondoskodás, hogy meghozza ezt az áldozatot. S a pedagógusok, akik ezt a nagyon szép szociális munkát vállalják, mindent megtesznek a kislányok kéthetes boldogsága érdekében. Az üdülő hetek közepén már hívnak bennünket, szomszédokat, nézzük meg, mit hoztak össze ezekkel az innen-onnan egybe került gyerekekkel. Kis előadást rendeznek, dalolnak, táncolnak, szavalnak, még József Attila Mamá-ját is elmondja egy cingár kislány, aki pedig talán sohase mondhatta senkinek: Édesanyám. A két pedagógusasszony még a Nyírség jellegzetes pásztoréletének az öhönnek főzését is beiktatja egyik estére három kis kondérban rotyog a finom étel; a szomszédokat is megkínálják egy kis kóstolóval. Az ifjúságvédelmet nem hangzatos szólamokkal kellene művelni, hanem sok ilyen nemes cselekedettel. Az ország sok tájáról eljöhetnének ide tanulni az érdekeltek, főként a haszontalan szülők, megláthatnák hogyan lehet, hogyan kell az élet elesettjeiből életrevaló embereket nevelni. Ez a két pedagógus megmutatta. Ormos Gerő A közlekedés biztonságáért indított, szakadatlan küzdelemben sok-sok névtelen katona harcol. Ki hivatásszerűen, ki amatőrként, de valószínűleg egyforma odaadással. Megóvni az embert, legyen gyalogos, kerékpáros, motoros vagy gépkocsivezető, kiszolgáltatott másoknak vagy saját óvatlanságának, olyan törekvés. melynek érdekében — bizton állíthatjuk —bármikor felsorakoztatható. Fegyvertárunk egyre gazdagodik. a jó és rossz tapasztalatokat egyaránt igyekszünk kamatoztatni. Csongrád megyében — nem titkolt büszkeséggel mondhatjuk, elsőként és ez idáig egyedül az országban — a komputereket is a megelőzés gyakorlati szolgálatára fogtuk. Közlekedési sorozatunkkal, az írásos propaganda lehetőségeit hasznosítva, mi is a balesetek visszaszorításában szeretnénk segédkezni. E heti írásunk témájául a forgalomszervezést választottuk. Mint annyiszor, megintcsak a statisztika bizonyosságáról dobbantunk. Jó néhány év adatai mutatják: a közúti közlekedés leginkább veszélyeztetett résztvevői a gyalogosok. a kerékpárosok és a segédmotorosok. Olyannyira, hogv Csongrád megyében a sérüléssel járó balesetek 54,4 százalékában ők a szenvedó alanyok. Vétlenül, avagy mint okozó, legalább minden második balesetben gyalogos, kerékpáros vagy kismotoros sérül meg. E tényt a forgalomszervezésben nyilvánvalóan nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ezért tulajdonítanak a szakemberek oly nagy fontosságot például a gyalogosok védelmét szolgáló kijelölt átkelőhelyek létesítésének. a zebrák megfelelő megvilágításának. A forgalomtechnikai hatóságok, az utakat üzemeltető helyi tanácsok és a belügyi szervek képviselői legutóbb tavaly vizsgálták megyeszerte a gyalogátkelők éjszakai megvilágítását. A célvizsgálat végeztével számos helyen tapasztalhattuk: láthatóbbá váltak a zebrák, a legveszélyesebb átkelőhelyeken nátriumgőzös lámpákat szereltek f;L Szegeden, ugyancsak a gyalogosok védelmében, a különösen nagy forgalmú helyeken nyomógombbal üzemeltethető, járókelők által irányítható lámpákat állítottak fel a József Attila sugárúton és a Gumigyár előtt. Az előbbit előszeretettel. okosan használja a lakosság. utóbbit viszont — érthetetlen, miért? — csak nagy ritkán. Gyakran látni, életveszélyes versenyfutásba kezdenek, lavíroznak a gépjárműforgalomban a gyalogosok, ahelyett, hogy megnyomnák a gombot. és a zöld jelzés védelmében kelnének át. A KPM Közúti Igazgatósága — hallottuk a tájékoztatást — kész több helyen Is felállítani a gyalogosok által irányítható lámpát — már amennyiben sikerül e megoldást a lakossággal elfogadtatni. A szegedi József Attila sugárúton jól bevált lámpát legközelebb Szentesen. Berekháton tervezik felszerelni. Olvasóink gyakran tesznek javaslatot krfelőlt gyalogátkelőhely létesítésére, a gyalogosok biztonságát szolgáló ielzőtáblák elhelyezéséI re. ötleteiket mindannyiszor 1 továbbítjuk az illetékeseknek. Egyszerűbb volna persze. ha ki-ki egyenesen az intézkedésre hivatott szervnél kopogtatna ötletével. Csakhogy, amint tapasztaltuk, sokan nem tudják. a forgalomszervezési feladatok megoldására a megye országos közúthálózatán — vagyis lakóterületen kívül — és a főútvonalak lakott területeket átszelő szakaszán a KPM Közúti Igazgatósága az ' illetékes. A lakott területen belüli úthálózatok — a főutak átkelő szakaszainak kivételével — tanácsi kezelésúek. S bár a tanács és a KPM kizárólag a belügyi szervek egyetértésével gyakorolhatja jogkörét — a rendőrségnek vétójoga van —. a forgalomszervezés nem a rendőrség feladata. Az átlag állampolgár ezzel nincs tisztában, feltehetően sokkal többen hoznák nyilvánosságra forgalomszervezéssel kapcsolatos ió és rossz tapasztalataikat, ha tudnák, adott esetben ki az illetékes. Praktikus megoldás volna a nagyobb városok legforgalmasabb helyén egy-egy postaládát elhelyezni, melybe a közlekedési gondokat, a problémák orvoslására ötletet adó emberek — gyalogosok és járművezetők — bedobhatnák levelüket. A hivatásos közlekedésszervezők vitathatatlan eredményekkel dicsekedhetnek — törekvéseiket igazolja, hogy tavaly, az előző évhez képest csökkent Csongrád megyében a balesetek száma — a kollektív bölcsesség birtokában viszont még többre jutnánk. A közlekedés leginkább veszélyeztetett" rés'zWvöi biztonsagának' fokozására bőven ákáÖnak ^Ifaáíg kihasználatlan tartalékaink. A kerékpárosok, a segédmotorosok védelmét szolgáló kerékpárút alig van Csongrád megyében. Pedig igencsak sokfelé lenne rá igény. Hódmezővásárhelyen, a BajcsyZsilinszky utcán például — hallottuk Nagy Sándortól, a KPM szegedi közútj igazgatósága csoportvezető mérnökétől, közlekedési rovatunk mindenkor készséges szakértőjétől — átlagosan 3500 kerékpáros fordul meg naponta. Ennél nagyobb kerékpáros-forgalmat csupán Székesfehérváron számoltak eddig Magyarországon. Biztató hír: Szeged város tanácsa a KPM-mel közösen foglalkozik a kerékpáros-úthálózat kiépítésének gondolatával. többek között a nagy érdeklődés mellett zajlott kerékpárosankéttól buzdíttatva. Labádi Ernő főhadnagy, a megyei rendőr-főkapitányságon ugyancsak jó hírrel szolgált. Elmondta, hogy a közbiztonsági és közlekedési osztály a lehetőségeket gondosan felmérve javasolta a megyei tanácsnak: létesítsenek kerékpárutat Csongrádon. a 45l-es fő út átkelési szakaszán. Kisteleken az 5ös. Makón a 43-as fő út mellett. Komolyabb anyagi befektetést ezeken a helyeken nem igényelne a kivitelezés. Egyébiránt éppen emiatt érdemes és feltétlen szükséges a szervezésben rejlő lehetőségeket maradéktalanul hasznosítani. Kellő tapasztalattal, előrelátással, a forgalom folytonos változásait rugalmasan követő szemlélettel számos veszélyforrás kiiktatható, anélkül hogy a módosítás pénzbe kerülne. Ladányi Zsuzsa