Délmagyarország, 1982. szeptember (72. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-08 / 210. szám

Szerda, 1982. szeptember 8. 3 Oemegeszólöfa jta-bernii tatot tartottak kedden a Kertészeti Egyetem Szőlészeti és Boraszati Kutató Intézetének Kecskemet melletti telepén. 86(1 hazai és külföldi étkezési szőlőfajta több évig tartö megfigyeléseit összeha* aoniitása alapján a szakemberek úgy ítélik: íz-, zamatos illat szempontjából a magyar nemesítésül szőlők verhetetlenek. s a legjobbaknak már a tetszetőssége sem marad el a külföldiekétől. Valamennyi nagy bogyójú, ropogos húsú és hektáronkénti hozamuk — tíz év átlagában — eléri a 10—12 tonnát. Ugyanakkor legfőbbjük kettős hasznosítású: szolgálhátnak boralapanyagul, de illatos üdítő italok gyártására is alkalmasak. Az új hibridek nemesítői messzemenően figyelembe vették a termelők igényeit, jó néhány törzs eílenáll a peronoszpórának. s rothadá6mentesek a bogyók. A bemutatott fajták legkorább'ai július végén, a legkésőbbiek pedig október elején szüretelhetők. ami folyamatos szedést, értékesítést tesz lehetővé. Mint elmondták a bemutatón, az új csemegeszőlőfajták évek óta elszaporításra várnak. A telepítésre vállalkozó kiskertek igényét nem győzi kielégíteni az intézet, s jelenleg nyolc kiváló tulajdonságú csemegeszőlő elszaporítása keres nagyüzemet. Az eddigi felmérések szerint főleg a házi kertek keresik a jó étkezési szőlőfajtákat, ami a nagyüzemi ültetvényekről kézimunka igényessége szerint szorult ki. Mezőgazdasági eypfiműkijtlés Több mint egy esztendei előkészítés után kedden Hajdúdorogon tíz hajdúböszörményi, hajdúnánási és hajdúdorogi termelőszövetkezet, továbbá két szövetkezeti közös vállalat megalakította az észak-hajdúsági mezőgazdasági együttműködést. Az észak-hajdúsági mezőgazdasági együttműködés taggazdaságai 55 ezer hektáron gazdálkodnak. Az együttműködés alapító vagyonának valamint működési költségei fedezésére 25 millió forintot szavaztak meg a taggazdaságok. (MTI) Dekázik a malomipar Nem áldozatai, csak résztAz őszi-téli szezonra A ruházati kereskedelem kínálata A FER ruházati kereskedelmi vállalat őszi-téli kínálatáról tartott sajtótájékoztatót • kedden Jámbor István vezérigazgató-helyettes. Elmondta többek között, hogy az áruválasztékot széles körű piaci információk eLapján állították össze. Különösen nagy figyelmet fordítottak arra, hogy az egyes ruhadarabok variálhatók, külön-külön és együttesen is hordhatók legyenek. Ez a vevők pénztárcáját is kíméli, hiszen ruhatárukat úgy is kialakíthatják, ha külön-külön, folyamatosan vásárolják meg az egymást kiegészítő —, s a szezonnak éppen megfelelő — darabokat. itülönösen jól variálhatók a sportos öltözékek, ezekből 30 százalékka! többet kínálnak, mint tavaly. A választékban több a szőrme- és műszőrme kabát, amelyekből korábban nem volt elegendő. Változatlanul nem tudják azonban kielégíteni az igényeket irhakabátokból. Nagy a választék a gyermek-, női és férfi steppelt kábátokból, amelyeket műszőrmével vagy valódi szőrmével béleltek, s van belőlük sportos, valamint utcai. városi viseletre alkalmas is. Újdonságnak számítanak a FER kínálatában a női és bakfis kötött ruhák, amelyek számtalan színben és fazonban állnak a kiskereskedelmi partnerek rendelkezésére. Az idei őszi-téli kínálat a korábbiaknál jobban kedvez azoknak is, akik mérete eltér az átlagostól. Kábátokból. kosztümökből a moletteknek is ízléses és főként divatos darabokat kínálnak. Nemcsak a nőknek és a gyerekeknek, a férfiaknak is a variálható öltözékeket javasolja és kínálja a vállalat. A kombinálható öltözék darabjai: blézerek, sportzakók és különféle szövetnadrágok, változatos színekben is kaphatók. A férfidivatban ismét megjelentek az elegáns öltönyök és a mellények, a sportruházat mellett ezekből is széles választékot nyújtanak. Az igényekhez alkalmazkodva és a divat változásainak megfelelően a vállalat folyamatosan felfrissíti és bővíti áruválasztékát. A nagy konfekciógyárak szériatermékei mellett egyre több olyan egyedi darabot is kínálnak, amelyeket szövetkezetekkel és a helyiipari vállalatokkal készíttetnek. Törik a kukoricát, szüreteinek Megkezdődött az igazi őszi nagyüzem a mezőgazdaságban A Hajdúság legjobb földjein — a debreceni ' löszháton. a Hajdúszoboszlói . Állami Gazdaságban — kedden megkezdték a kpmbijnok a kukorica betakarítását. E tájon — különösen nagyon ritkán fordul elől . hogy már szeptember eleién meg lehessen kezdeni a kukorica törését, Az idei kprai kezdés azzal magyarázható. hogy a rendkívül száraz ék forró augusztus az ' átlagos évekhez képest 10—12 nappál előbbre hozta a növények érését. A Hortobágy térségé áz ország csapadékban egyik legszegényebb vidéké, az augusztusi ezt a kedvezőtlen adottsagöt sokszorosan tetézte; Hajdú-Bihar megyében az 50 1 éves csapadékátlagnak a fele hullott le a múlt hónapban. de Hajdúszoboszló. Nádudvar Kaba, Földes. Püspökladány térségében a 30 százálékot sem haladta meg. Közben állandó volt a napsütés és a meleg, s ez meggyorsította az érést. Az idén szerte a Hajdúságban jóval hamarabb takarítják be a kukoricát, s erre a kombájnok és a szárítók kijavításával gondosan fel is készültek az üzemek. Jelentősen növekedett a fontos takarmánynövény vetésterülete, több mint 100 ezer hektáron termeltek az. időn tengerit a megyében. A kombájnoktól behordott szemtermés nagyobb részét a hagyományos módon szárítják míg a kisebbik hányadát nyersen tárolják az etetésig. Tolna megyében ugyancsak újabb tennivalóhoz, a cukorrépa betakanlasához lattak hozza kedden. Elsőként. a naki Dózsa tsz mintegy szazhektáros répaföldjén kezdték meg a szedést. A termést a kaposvári cukorgyárba szállítják. ahol éppen ezen a napon kezdődött meg az új idény. Az üzem körzetéhez tartozó három megyéből irányvonatokkal és közúton már eddig csaknem tizenháromezer tonna répa érkezett a gyár területére. Ez háromnégy napi készletnek felel meg. Heves megye történelmi borvidékein befejezték a szüreti felkészülést, a feldolgozó üzemekben is meg- I tartották a gépszemléket. A j kedvező idő miatt azonban. ! amennyire csak lehet, még I késleltetik a nagyszüretet. ' I vevői vagyunk egy kísérletj nek. Eddig lisztet őröltek | a malmok a gabonából, el~ j adták, és ezzel a dolguk be | is fejeződött. Most arra kíI váncsiak a Gabonaforgalmi és ' Malomipari Vállalat emberei, hajlandók vagyunk-e I venni- tejbegrízport, dúsított tejbegrízport, ízesített tejbegrízport, darafánkport vagy panírozóport. Mert ha vennénk, akkor újabbakat is j kínálnának. Elmentünk Prohászka Ottóhoz, a vállalat igazgatójához, hogy részletekről is kérdezhessük. — Szorítanak bennünket a külföldi példák? — Inkább csak biztatnak. Nem biztos, hogy pontos az értesülésem: az egyik nyugati cég készítményeiért 800 ezer dollárt fizetünk ki évente. Pedig, mi is tudnánk gyártani. — Hamarabb is kapcsolhattunk volna. — Amikor a Pestre menő út mellett a gabonatárolót tervezgettük, akkor egy új malom is szerepelt a tervekben. Arra is gondoltunk, hogy mellette egy földolgozó üzem is létesül majd. Nem lett malom, elúszott a gondolat is. Idő közben raktárnak megkaptuk a dóci telepet, eszükbe jutott, hogy ott sok mindent meg lehetne próbálni. — Egyszerű a lépés? — Sokszor halljuk, hogy rugalmasan kell alkalmazkodnunk a megváltozott körülményekhez. de a fejekben kiépült pályákat elég nehéz módosítani. Dóc arra jó nekünk, hogy szondázzuk a vevőközönséget is. és fölkészüljünk még erőteljesebb fejlesztésre. — Boltot nyitottak a Kiss Ernő utcában. Nem tömegeinek a vásárlók. — Nem esünk kétségbe miatta. — A bolt arra való, hogy hasznot hozzon. — Mondok egy példát. Amikor a mirelit elindult, drága gépek kellettek a gyártáshoz is, és hűtőgépek a boltokba is. Minden volt, csak vevő nem. Kés élén táncolt a vállalat. Egyszer csak elkezdett zúgolódni a közönség: miért nincsen elég mirelit? Abban bízunk, nálunk is fordul majd a kocka. — Dicsérje egy kicsit a porokat! Tejbegrízt főzni nem kunszt. — Minden hozzávaló benne van. A dúsított változatban például búzacsíra is. A háziasszony otthon nem tesz bele búzacsírát. mert nem is nagyon volt meg ideje megszokni, hogy kapható. — A hirdetés azt mondja. időt és pénzt takaríthatunk meg vele. Pedig drágább. mintha otthon kevernénk. — Az idő és a pénz egyre megy. Aki otthon nem számítja a konyhában töltött időt, az maga keveri össze a fánknakvalót. — Lehet belőle szalagos fánkot sütni? — Lehet. — A poroktól azért félünk, mert műízük van. — Mi semmiféle tartósítószert nem alkalmazunk, a természetes íz piaci létkérdés nálunk. — A recept? — Igen egyszerű, az is rá van írva a tasakra. — Az is baj, ha egyszerű. Mindig ugyanaz az íz, patikamérlegen előre adagolva? — Ne becsüljük le a főzőkanál mellett állók képességeit! Van egy szakács, aki százhatvan receptet állított össze az eddigi nyolc porból. Például parfét a tejbegrízporból. A panírozóport a húsos palacsinta töltelékéhez is fölhasználhatjuk. Ha csak azt az egyszerű tényt veszem, hogy a búzacsira sok ételben a diót is pótolhatja, mert ízre hasonlít hozzá, talán könynyebb elhinni, hogy változatok egész serege születhet. — Könnyű a szakácsnak, ez a mestersége. — A recepteket könnyebben kiadjuk, bárki kipróbálhatja. — Még mit várhatunk Dócról? — Ahhoz, hogy kiflit és zsömlét gépen készíthessen a sütőipar, ezer-ezerkétszáz tonna adalékanyagra van szükség. Eddig annyit hoztak be külföldről. A minisztérium fölszólított bennünket, próbáljuk meg hazai portékával. A kutatóintézet azt mondta, neki van valamije, eddig a kutvának se kellett. Kilenc sütőüzem próbálta ki a fölhívásra, mind azt mondta, jó. A minisztérium természetesen azt felelte rá. akkor tessék azt használni. — Semmi import? — Az adalék huszonöt százalékát ezután is külföldről vesszük, de a többi hazai lesz. Kiderült, a sütőipar csak azért kért ezerkétszáz tonnát, mert ennyire volt pénz. Több kiflit és több zsömlét is ennének az emberek, ha mindig lehetne kapni, és mindig friss volna. — Dóc ezt is bírja? — Most kaptuk az értesítést, hogy 250 tonna kiegészítő anyaghoz a valutafedezet megvan, elindulhat a gyártás. Azonnal kiderült, hogy a piactól nekünk nem félnünk kell, hanem föl kell készülnünk rá. Gépeink már vannak, a gépeket kezelni is tudjuk, sót; olyan embereink is vannak, akik hamar föl tudják mérni a lehetőségeket, és bármikor hajlandók a fejüket is használni. A dekázgatásnak tehát lehet jövője. Bízunk benne, hogy lesz is. Horváth Dezső Kertészetgépesítési kongresszus Kedden, a magyar Agrártudományi Egyesület és a Gépipari Tudományos Egyesület szervezésében, kertészetgépesítési kongresszus kezdődött Budapesten, a Kertészeti Egyetemen. A háromnapos tanácskozáson az agazat legidőszerűbb kérdéseit vitatják meg. A konferencián többek között a termeléssel járó gazdasági és energiagondok hatásairól, az anyag- és energiatakarékos termelési technológiákról. a HÖDGÉP távlati gépfejlesztési terveiről tartanak előadásokat. Ezen kívül csaknem félszáz referátum hangzik el, melyek várhatóan felvázolják az egész ágazat fejlődésének több irányait. A konferenciát Dimény Imre. a Kertészeti Egyetem rektora nyitotta meg. E) mondotta, hogy Magyarországon a mezőgazdasági főleg a kertészeti gépesítés éppen az olcsó olaj korszakában tört előre. Az azóta bekövetkezett árszerkezeti változások csak részben módosították a gazdálkodási szemléletet. A gépesítés terén elsősorban olyan fejlesztéseknek van létjogosultságuk, amelyek szigorúan számolnak a 'ráfordítás és a hozam viszonyával, és az emelkedő energiaárak ellenére is gazdaságosnak bizonyulnak. A műtrágyázás hatékonysága például jelentősen növelhető, ha kellő elosztásban, arányban és időpontban alkalmazzák a készítményeket. Ehhez azonban megfelelő gépek kellenek, amelyek alkalmasak a műveletek pontos kivitelezésére. A műtrágya felhasználása mellett indokolt a gazdaságokban keletkező istállótrágya eddiginél kiterjedtebb hasznosítása is. Mindezt ma még gátolja, hogy csak kevés helyen állnak rendelkezésre ehhez megfelelő gépek. Az emelkedő energiaárak, a növekvő üzemeltetési költségek nem a gépesítés visszaszorítását. hanem elsősorban a gépek ésszerűbb, takarékosabb. gazdaságosabb felhasználását teszik szükségessé. És azt. hogv a konstruktőrök, a műszaki fejlesztők. a technológusok eredményesebben alkalmazkodjanak az időközben végbement változásokhoz. Szövetkezeti áruház Somogyi Károlyné felvételei Népesek még a strandok, a dorozsmai Széksósfürdőt és csónakázótavat szívesen keresik föl a szegediek is a nyarat idéző, szép szeptemberi napokon. Ma, szerdán reggel 8 órakor nyitja meg ruházati áruházát a Marx téren a Szeged és Vidéke Afész. A szövetkezet az 520 négyzetméter alapterületű N pavilonban rendezett be két, egymástól elkülönített részleget. Az egyiket a DÉLTEX-szel közösen üzemeltetik: a 3 millió forintos nyitókészletben a nagykereskedelmi vállalat valamennyi áruja megtalálható. Szerdánkent — a jövő héttől kezdődően — 20 százalékos árengedménnyel kínálnak itt egyes áruféleségeket. Az áruház másik részlegében a RÖVIKÖT-től beszerzett árukat kínálja a szövetkezet, másfél millió forint értékben. A ruházati áruház havi forgalmát 2 millió forintra tervezik. Hétfőn szünnapot tartanak, keddtől péntekig reggel 8tól délután 5-ig. szombatonként 8-tól déli X óráig fogadják a vasárlókat.'