Délmagyarország, 1982. szeptember (72. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-01 / 204. szám

5 Szerda, 1982. szeptember í." 4 A beteg nem keresztrejtvény! A személytelen, gépies gyógyításról, az orvos-beteg kapcsolatról A magyar orvostársadalom egyik szaktekintélye megrázó élményeként mondotta el, hogv járt olyan amerikai kórházban, ahol a beteg bemegy a kapun, egy magnetofon felveszi a panaszait, ennek alapján az orvos, anélkül. hogy személyesen találkozott volna a beteggel, előírja a vizsgálatokat. Amikor azok elkészülnek, a szakorvos a leletekből megállapítja, hogv a betegnek epeköve von. Műtőbe ' kerül, az operatőr csak a műtéti területet látja, a beteg arcát egyetlen egyszer sem. Egy párizsi nemzetközi pszichiátriai kongresszuson az amerikai ideggyógyászok olyan készüléket mutattak be, amely kikérdezi a beteget. de nemcsak meghallgatja a panaszokat az okosan beprogramozott gép. hanem az elmondottak alapján tovább kérdezi. Az orvos a ..beszélgetést". a kórelőzmény-felvetelt a szobájában meghallgat^ magnetofonról, és esetleg ennek a lapján dönt a beteg sorsáról. Nálunk. Magyarországon a gyógyítás gépesítésének, dehumanizálódásának ilyen foka ma és a jövőben is elképzelhetetlen. S bár a legtöbb orvos szemlélete betegközpontú. mégis sokan szóvá teszik, hogy nem egy helven a gvógyítás személytelen. arctalan, az ellátás bürokiatikus. mechanikus. Erről beszélgettünk dr. Hutás Imre egészségügyi miniszterhelyettessel. Elöljáróban megjegyzem: vem tekintem bürokráciának az egészségügyi adatszolgáltatási kötelezettséget. Sok mindent kell tudnunk ahhoz, hogy reálisan megtervezhessük a lakosság szükségleteihez igazodó eqészséaügyl ellátás személyi és tárgyi feltételeit, ezek fejlesztését. Sőt. még ma sem rendelkezünk számos fontos információval. Például olyanokkal. amelyekből megismerhetnénk. hogv bizonyos betegségben szenvedőknek mi lesz a sorsuk, mivel és hogyan kezelik őket A gyomorfekélyes betegek közül hányat gyógyítanak gyógyszerrel, mennyi ke-01 szanatóriumba. vagy műtőasztalra. Miképpen kezelek esv tiidőgvulladásos beteget falun, klinikán, vaav kórházban. Lehet. hogv ugyanazt, a gyógvmódot alkalmazzák. de lehet. hogy mást. Mindezekre a kérdésekre az úgynevezett szúrópróbák nem adnak tel jes választ. Ezért nem tudhatjuk pontosan. hogy mennyire érvényesülnek az országos intézetek által kidolgozott s<akma! irányelvek, a gyógyító tevékenység elemzése és éttékelése pedig inkább benyomásokra hagyatkozhat. Ahhoz, hogy az egészségügy irányítói a betegellátást és a megelőzést meghatározó helyes döntéseket hozzanak, nem nélkülözhetik a statisztikát. még akkor sem. ha ez többletadminisztrációval jár. Természetesen arra törekedni kell, hogv az adatgyűjtés minél kevesebb manuális munkát hárítson az orvosok, rn Ezért alaposan megvizsgáltuk. vannak-e felesleges adatkérések. Találtunk is i'véneket, ezeket megszüntettük. újabbakhoz pedig csak kivételesen és indokoltan iárulunk hozzá. — Az orvosi munkának ezt a vonatkozását a betegek legfeljebb csak akkor érzékelik. ha emiatt kevesebb idő jut rájuk. A közvélemény „z egészségügy bürokratikus vonásainak a lélekA telen gépies bánásmódot, a felesleges küldözgetést, a ridegséget tekinti. Azt. amikör a rendelő ajtajában végre megjelenő asszisztensnő az új betegtől nem n.zt kérdi: mi a baja, hanem, hogy hol lakik? — Ez nem bürokrácia, hanem embertelenség. hivatástudat hiánya. A szocialista állam minden magyar állampolgárnak biztosította az egészségügyi ellátáshoz való jogá*" Évente több mint két és fél millió beteget gyógyítanak a kórházakban, több mint százmillióan ' k®resik fel a szakorvosi, illetve a körzeti rendelőket. A népbiztosítás szervezettséget kíván. Például azt, hogy a szakorvosi rendelőintézeteknek. kórházaknak ..felvevőterű'etei" legyenek. Mégsem ez a forrása az említett, magatartásnak. sokkal inkább a közömbösség, a feladat elhárítása. Nemrégiben a mentőszolgálat egyik fiatal tisztje is szóvá tette: megérkeztek a kórhazba a mentőautóban ú-raelesztett beteggel. a helyszínen levőknek nem az volt az első kérdése, mi történt vele, miképpen sikerült a klinikai halálból viszszahozniuk. hanem, hogy honnan jöttek. Ez azért is ant-humánus viselkedés, mert bármely súlyos állapotban levő beteget — függetlenül attól, hogy területileg ilietékes-e a kórház, vagy az osztály — köteles felvenni és ellátni. Az „illetéktelen" betegellátásért még sohasem vontak senkit sem felelősségre. Olvastam egy francia regényt. ami nem az irodalmi értékével, hanem mélységesen igaz mondandójával ragadott meg. Egy szakmailag kitűnő. lelkiismeretesen, korrekten dolgozó tüdőgyógyász főorvosnő akkor döbbent rá. hogy valamit évtizedeken át rosszul csinált, amikor maga is beteg lett. A bronchológusok kimérten, tényszerűen közölték vele ve'eményüket: lehet. hogy műtét kell, lehet, hogy nem. Főnökének pedig, aki mellett vált orvossá, mindössze az a megjegyzése: .,Hát igen! Az osztály vezetésével ideiglenesen az egyik kollégát bízom meg, de. hogy kivel tudom majd az állást véglegesen betölteni. azt még nem látom előre." Az o-vosne összeomlott, katartikus élménve volt az a felismerés. hogv egészségesen ő sem volt megértőbb a betegeivel. — Az arctalan gyógyításban. a személytelenségben nem játszik-e szerepet az. hogy a beteg nem egyetlen orvossal hanem egy gyógyítócsoporttal áll szemben? Gyakran hallani: az az ideális. ha a beteg nem egy orvos hanem egy intézmény iránt érez bizalmat. — Ürügy ez is lehet, de csak ürügv. Az orvostudomány fejlődésével a team munka mind az intézményekben. mind az alapellátásban szükségszerű lett. De ez a módszer megkívánta — akár a körzetben, akár a kórházban — legyen egy orvos. akivel a beteg közvetlen kapcsolatban van. aki nemcsak a betegségét, hanem előzményeit, sőt életvitelét is ismeri. Aki válaszol aggodalmaskodó kérdéseire, megnyugtatja, feloldja szorongását. A területen ez a körzeti orvos. a kórházban az úgynevezett osztályos orvos aki azonban nem egymaga dönt a beteg gyógykezeléséről. hanem konzultál felettesével. Napjainkban módosítanunk kell az orvos szerepéről. feladatairól alkotott elképzeléseinket. Az állandóan készenlétben élő, vasárnapot, ünnepeket, de olykor még a nyugodalmas, éjszakát sem ismerő orvos a régi modell, Ma már az orvosnak is meghatározott munkaideje van (illetve kell, hogy legyen), hogy ideje jusson a szellemi „feltöltőidésre". a pihenésre. a kiegyensúlyozol!; családi életre. Ennek azentan előfeltétele az orvosok közötti munkamegosztás. például az öt-hpt falut összevonó körzeti ügyelet rád'ótelefonnal. gépkocsival. Ezt azonban olykor nemcsak a betegekkel nehéz elfogadtatni, hanem az orvosokkal is. — Kétségtelen. hogy a moaern diagnosztikai és terápiás gépek, műszerek biztonságosabbá, pontosabbá teszik a gyógyító munkát. De vaion nem csábítanak-e felesleges vizsgálatokra. beavatkozásokra is? — A jó orvos számára a beteg nem egy keresztrejtvény. amit meg kell fejtenie, hanem gyógyulásra váró. gyakran kétségbeesett elkeseredett ember. Az orvoslás jelent bizonyos intellektuális izgalmat, de ugyanakkor állandó feszültséget is: jó-e a diagnózis, megfelelő-e a kezelés módja? Minden orvos életében van olyan időszak, amikor éjszaka is felriad e nyugtalanító gondolatokra. A stresszállapotot csak az enyhítheti, ha minden olyan vizsgálatot elvégaz. amit a korszerű gyógyítás és a lelkiismerete előír. Ebben van olykor „túlbiztosítás" is Előfordul, hogy fizikális vizsgálattal — hallga i,Q(fzással. kopogtatással, tapintással, stb. — már meggyőződött arról, hogy a betegnek milyen betegsége van, mégis csak akkor nyugodt. ha ezt az „okos" gép is alátámasztja. A régi idők orvosa — s ezt nem valamiféle nosztalgia mondatja velem — meghallgatta fonendcszkópjával a beteget, megállapította például a tüdőgyulladást. azonnal hozzálátott kezeléséhez. Ma tíz esetből kilencben csak a röntger.átvilágítás után fogadja ei sírját helyes kórmegállapítását. Az orvosok, mint említettem. általában naay feszültségben élnek, ez is oka a túlbiztosításnak. És még valami. A szinte napról napra gyarapodó tudásanyag elbizonytalanít, ezért csunán kevesen merik a kizárólag egvszerű eszközökkel, vizsgálatokkal felállított diagnózist véglegesként elfogadni. Azt már szinte etikai vétségnek tekinthetjük. ha azért írnak elő bizonyos vizsgálatokat. mert meg vannak hozzá a technikai feltételek, de a evógyeljáráson nem változtatnak, a beteg • számába kellemetlenek, kockázatosak. — Az orvos-beteg kapcsolatot előnyösen befolyásolja-e az integráció? — Sok mindent várunk az integrációtól, amely egyetlen szálra fűzi a kórházakat, a szakrendelőket, az alapellátást Egyebek mellett azt is. hogv b'za'om teljesebb lesz a gvósyítók és a betegek kapcsolata. Amikor egyazon orvossal tat Okozhat a beteg a kórházban és a rendelőben. amikor a körzeti orvosát is megpillanthatja kórházi ágva mellett, mindent. személyresz.ólóbbnak. otthonosabbnak érez. Továbbá remél iük, hogv a kórházzal egyesített szakorvosi rendelőkben megszűnnek az idegesítő várakozások, ami ingerültté teszi a légkört, lontia az egészségügyi dolgozók és a betegek kapcsolatát. Székelyné Kertész Katalin Találkozó Csillebércen Kedden, a fennállása óta első ízben főiskolai hallgatók felkészítsét szolgáló tábor nyílt a csillebérci úttörővárosban, s ez egyúttal az idei csillebérci nyári program záróakkordja is. A szeptember 6-ig nyitvatartó tábor lakói, a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola mintegy 140 hallgatója konkrét, kézzel fogható ötleteket, módszereket kap leendő munkájához. Szellemi és kézműves, játékos és kreatív közösségi tevékenységekkel ismerkednek meg. ötleteket, útmutatót kapnak • ahhoz, hogy a pedagógiai célzatú játékokat a művészeteket, a népművészet gazdag örökségét hogyan ismertethetik, szerettethetik meg a tanulókkal, miként építhetik be a mindennapi oktató, nevelő tevékenységbe. A tábor céljának megfelelően gondoskodnak színvonalas, gazdag szabadidő-programról is. A kísérleti tábor tapasztalatainak értékelése után döntenek árról, hogy a jövőben is megszervezik-e. Munka és műveltség — újra Üjra indul Csongrád megye brigádjainak legnagyobb szabású kulturális mozgalma, a Munka és műveltségvetélkedő. A megyei és a városi tanács, az SZMT. a Hazafias Népfront megyei bizottsága, a megyei KISZbizottság. a Csongrád megyei Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége, az ipari és az általános fogyasztási szövetkezetek megyei szövetsége. valamint a TIT Csongrád megyei szervezete az 1982,'83-as évre ismét meghirdeti a vetélkedősorozatot. A nevezési feltételekben idén sincs változás: azok a szocialista vagy szocialista címért küzdő kollektívák vehetnek részt a Munka és műveltség mozgalmában, amelyeknek tagjai között nincs középfokú iskolai végzettségnél magasabb képesítéssel rendelkező versenyző. A nevezési határidő október 15,. az önképzés, a felkészülés időszaka noyember 1-től február l-ig tart. Ezekben p hónapokban rendezik meg most is a . különböző felkészítőket. Az első szakaszt. a megyei vetélkedők „első lépcsőfokát" februárban tartják meg, a területi szintű erőpróbákra márciusban kerül sor. A megyei elődöntő időpontja április 16.. a megyei záróvetélkedő „riagydöntőé" pedig április 30. lesz. A versenyző brigádok a korábbi évekhez hasonlóan most is szervezett formában készülhetnek, segítséget kapva a munkahely, illetve az illetékes közművelődési intézmények által szervezett programokon. Természetesen ezúttal sem árt. ha figyelemmel kísérik a televízió és a rádió műsorait, a sajtót. valamint a témákhoz kapcsolódó párt- és állami határozatokat. állásfoglalásokat. Három téma szerepel ezúttal abban az ismeretanyagban, amelyről a brigádoknak számot kell adni: szakmai és politikai isme_ retek továbbá — Művelődés címszó alatt — történelmünk. kultúránk históriájának tényei; ez utóbbi Szeged nagy költőiének. Juhász Gyulának életművével a középpontban. Országos épületgépészeti gázkonferencia Sajtótájékoztató a tanácskozásról A gázkazánok és más gázfogyasztó berendezések karbantartásának és energiatakarékos működtetésének fejlesztését tűzte napirendjére az V. országos épületgépészeti gázkonferencia, amelyet Veszprémben rendeznek szeptember 7—9. között. Ennek céljairól, várható eredményeiről tartottak sajtótájékoztatót kedden az MTESZ-székházban az Építőipari Tudományos Egyesület képviselői. Elmondották, hogy a gázipar több mint négyszáz kutatója, tervezője, kazán- és készülékgyártási, továbbá szolgáltatási szakembere 39 előadás alapján vitatja meg a fejlesztésben hasznosítható legújabb tudományos és műszaki eredményeket. A gázenergia gazdaságos felhasználásában az ország lakosságának 85 százaléka érdekelt, hiszen a vezetékes és a pb-palackos gázszolgáltaltás révén több mint 4 millió gázkészüléket használnak. A jelenlegi tervidőszakban pedig százszázhúszezer új gázfogyasztót kapcsolnak be a szolgáltatásba, s az évszázad végéig további félmillióval növekszik a vezetékes gázzal ellátott háztartások száma. Import helyett hazai Az import anyagok helyettesítésével az idén több millió forint értékű megtakarítást értek el a Papíripari Vállalat dunaújvárosi gyárában. Az eredmény nagy részét az hozta, hogy a Nyugatról behozott cellulózt olcsóbban, szocialista piacon vásárolttal helyettesítették, a legdrágább segédanyagot, a kaolint külföld helyett a Borsod megyei Szegilong bányából szerezték be. Ez utóbbi megoldás egyedül 800 ezer forintos megtakarítást hozott. A dunaújvárosi papírgyárban megkezdték a kísérleteket a hazai festékek, a Budacolor termékeinek alkalmazására. Á lakóbizottságok munkája Tegnap, kedden' délután ülést tartott a Hazafias Népfront Szeged városi el.nöksijge. Dr. Berencsi Györgynek, a Hazafias Népfront városi bizottsága elnökének megnyitója után dr. Bereczky Tibor, a szervezési és módszertani munkabizottság elnöke számolt be a lakó- és utcabizottságok teI vékenységének tapasztalatairól és a továbbfejlesztéssel kapcsolatos feladatokról. Szegeden jelenleg 309 lakó- és 87 utcabizottság dolgozik, több mint 1300 taggal. A Hazafias Népfront keretében működő társadalmi szervezetek feladatai közé tartozik egyrészről a körzetükben lakók állandó tájékoztatása. másfelől érdekeik képviselete. A tanácsok munkájának segítésén túl a lakóbizottságok sokat tesznek az ifjúságvédelem és a gyámügy területén egyaránt. Az általuk szervezett társadalmi munkaakciók ez évi értéke eddig közel 10 millió forint. A lakóbizottságok lelkiismeretes munkájának eredményességét azonban több tényező is nehezíti. Egyrészt, hogy nincs állandó munkakapcsolatuk a területükön található vállalatokkal és intézményekkel. Másrészt többségüknek nem áll rendelkezésére olyan állandó helyiség, ahol a lakóbizottság és a környék lakói időnként találkozhatnának, problémáikat megvitathatnák. Sajnálatos tény, hogy a sokrétű feladatuknak nem tudnak minden esetben eleget tenni és tevékenységük eredményei nincsenek arányban befektetett munkájukkal. A beszámoló elhangzása után javaslatok hangzottak el a lakóbizottsági munka további javítása érdekében, melyeket a népfront városi elnöksége továbbit a városi tanácshoz. A tanácskozás második napirendjeként dr. Diós József, a népfront városi bizottságának ügyvezető alelnöke terjesztette elő az elnökség második félévi üléstervét Az ifjúság az elektronika korában" 99' Pályázat „Az ifjúság az elektronika korában" címmel pályázatot hirdetett 8—18 éves fiatalok számára a Nemzetközi Távközlési Egyesület (IPU). A Genfben székelő IPU a pályázat anyagát nemzeti zsűrik útján gyűjti be. Magyarországon a Magyar Posta által életre hívandó bizottság dönti majd el. hogy a beérkezett pályamunkák közül melyek kapják a Magyar Posta díjait, és közülük melyeket küldi el a genfi nemzetközi versenyre. A pályázóknak- be kell mutatniuk: hogyan képzelik el a távközlés szerepét a következő évtizedekben, milyen hatással lesz a távközlés fejlődése a családi életre, a munkára, a tömegtájékoztatásra a társadalmi együttélésre, az iparra, a gazdaságra. a népek közötti megértésre. A pályázók a választott témát fényképek, rajzok, festmények, egyéb illusztrációk (például kollázsok) segítségével dolgozhatják fel. A pályaműnek csak címet adhatnak, egyéb írott szöveg nem alkalmazható. A pályázaton részt vehet mindenki, aki 1964. /január 1. és 1973. december 31. között született. A zsűri a versenyzőket három kategóriába sorolja: 1. kategória 8—12 év; 2. kategória 13—15 év; 3. kategória 16—18 év. A magyarországi pályázóknak műveiket 1983. január 31-ig kell eljuttatniuk a Posta-vezérigazgatóság tájékoztatási osztályához. A tagországokból Genfbe küldött pályaműveket 1983. ok-, tóber 26. és november 1. között mutatják be a „Telcom '83." híradástechnikai világkiállításon. A nemzetközi zsűri itt választja ki a három kategória díjazásra javasolt pályamunkáit.