Délmagyarország, 1982. szeptember (72. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-05 / 208. szám
A Vasárnap, 1982. szeptember 5." Rét bét múlva nyit a BNV Két hét múlva, szeptember 17-én nyitja meg kapuit az öszi Budapesti Nemzetközi Vásár, a fogyasztási cikkek hagyományos seregszemléje. Az idén magyaretszággal együtt 41 ország és a Palesztinai Felszabaditási Szervezet kiállítói mutatják be újdonságaikat. A Budapesti Nemzetközi Vásár a kőbányai vásárvárosban szeptember 17-én. pénteken délután 14 órától fogadja először a látogatókat. Szombaton és vasárnap 10—19 óráig tart nyitva. Magyar és amerikai íilozóíusok tanacskozása Budapesten Magyar és amerikai filozófusok közös tanácskozása kezdődött meg szombaton a budgpesti Kossuth klubban. A Magyar Tudományos Akadémia filozófiai intézetének 3 napos rendezvényén neves amerikai, illetve magyar tudósok cserélnek véleményt a történetiség és racionalitás témájában: megvitatják a történelem menetében rekonstruálható ésszerűség elméleti kérdéseit. A magyar—amerikai tudományos kapcsolatok úiabb állomását ielentő tanácskozás folytatása az Amerikai Filozófiai Társaság kezdeményezésére az elmúlt évben Berr.ban tartott eszmecserének. Áz öregek érdekében Tanácsi intézkedések, társadalmi összefogás Munkába álltak a betakaritógépek A téeszekben már minden rendeződött az idei nagy munkához, az őszi betakarításhoz. Aki ilyenkor szándékozna megszervezni a munkák sorát, bizonyára jobban tenné, ha hozzá se fogna. Szeptemberre már — szokták mondani a szakemberek — eldől, hogy mennyire strapabírók a gépek, mikorra jönnek a diákok, s hová-kinek adják a termést. Telefonok csörögnek, telexek kopognak, ismerősök, partnerek nyitnak egymásra ajtót, s döntenek a pillanatnyi, de előre meghatározott szándékoknak megfelelően. Ez minden évben így történik, mire a határban megjelennek a betakaritógépek. Az idei ösz mutatósabbnak ígérkezik a tavalyinál. Majdhogynem karnyi csöveket eresztettek a kukoricák, ökölnyi gumókat növesztettek a krumplibokrok, s dúsak a szőlcHugasok fürtjei, az almafák gyümölcsei szépek. A megkésett tarlómunkák ugyan hátrébb vetettek néhány gazdaságot, de a többség idejében, tervszerűen föl tudott készülni az őszi munkák dandárjára. Ahol tehették, elébe mentek a dolgoknak, szakszóval élve — igyekeztek széthúzni a „betakarítási csúcsot". Ha egyáltalán lehetséges az ilyesmi, hiszen minden őszi munka egyformán fontos és lényeges, mert a föld adta termést kell biztos helyre hordani. A silózók, a szüretelők, a hagyma- és a burgonyaszedők már elkezdték a munkát.. Akárcsak a napraforgóaratók és a répaásók is. A környékünkön talán a sándorfalviak voltak a legfürgébbek, mert a hét csütörtökjén beleborozdultak a kombájnok a napraforgótáblákba is. A Magyar—Lengyel Barátság Tsz-ben a tavasszal 560 hektár ricát vetettek, s legnagyobb örömükre mind szép, nagy bugákat növesztett. Hat kombájn járja a táblákat, s ha nem esik tartósan az eső. jövő hét közepére elcsépelik a dóci földek termését. A jó előkészületekhez sorolják a közösségben, hogy időben sikerült a helikopternek levélszán to permet tel beszórni a ricatáblákat, s így lényegesén gyorsabb és egyszerűbb a dolga a tányéricacséplö kombáinosoknak. Egy időben más munkát is kínál az ösz a sándorfalviaknak. Naponta kétszáz diá'k segíti a hagymaszedőket. A magról vetett növény hatvan hektáron ad elfoglaltságot az embereknek, s a jövő héten már a sorszedő gepeknek is. Ugyanis először rónákba dobálják a vöröshagymákat, és utána azt gépsor rakja a pótkocsira. A leenagyobb hagvmatermő vidéken. Makó környékén is régóta dolgoznak a hagymaszedők. Mint hírlik, még nincsenek értékesítési gondjaik, a mutatós portéka bevőre talál a piacon. Az őszi nagy munkák egyike a burgonyaszedés is. Hasonioan a másik földben termő növényhez, a hagymához, ennek a termesztése is elképzelhetetlen ügyes gépek nélkül. A vetéstől a zsákolásig már alig maradt munkája az emberi kéznek, mindent a technikára bízott a kényszer és a haladás. Nagymágocson, az Egyesült Tsz-ben, ahol az Egységes Zöldség- és Burgonyatermesztési Társulás gazdaságai termesztetik meg a vetni való gumókat — 25 hektárról fölszedték a magnak való korai krumpilit. Most a holland-fajta a' soron következő. s amelyik a szabályosnál nagyobbra nő, azt a piacra viszik. Általában gond szokott lenni a vetőmagtermesztő gazdaságban, hogy hamar kinőnek a gumók a szabvány alól, s bizony ilyenkor ráfizet a közösség. Ássák már az őszi érésűnek titulált, piros héjú burgonyát Sándorfalván, Forráskúton, Rúzsán és Kisteleken is. Ezekből a szövetkezetekből nemcsak a megyei piacokon, hanem az ország minden részébe küldenek árut. Egyik nagy partnerük a Csongrád megyei Zöldért Vállalat, de szívesen kötnek más kereskedő cégekkel is üzletet, s maguk is gyakran keresnek vevőt a burgonyára. Szőregen, a Tisza—Maros Szög Tsz-ben. az állatok téli takarmányának a begyűjtése adja a legnagyobb elfoglaltságot. Javában silóznak. learatták a lóbabot és elvetették a repcét. Szaporodnak a lucernabálák, s nemsokára beállnak a sorba a napraforgó- és a kukoricatörő kombájnok is. Folytatódnak a talajelőkészítő munkálatok. Trágyát szórnak, műtrágyát terítenek, földet forgatnak nemcsak Szőregen. hanem a többi gazdaságban is. Már az új répának, kukoricának szántanak, hogy legyen ideje szétporladni a rögöknek, s szellőzni a földnek. A többet mégis a jövő évi kenyérnek való mag ágyának az előkészítése kívánja, mert a jól előkészített talaj alapja lehet a bő termésnek. Szokták mondani, hogy Csongrád megyében megközelítően akkora az őszi betakarítandó terület, mint amekkoráról learatták nyáron a gabonát Ez megközelítően igaz is — 125 ezer hektáron terem az idén behordani való — de a munka lényegesen több, s bonyolultabb. mint az aratás. Ennél fogva sokkal nehezebb és viszontagságosabb. S ha a kulisszák mögött már nyugodtabbak is az őszi nagy munkák szervezői, a többség azért aggódhat. Milliárdos érték hál még kint a szabad ég alatt... M. T. Tények, számok bizonyítják. hogy az időskorúak érdekében fokozottabb a társaaalmi gondoskodás, a törődés. Ez a gesztus nem szorul különösebb magyarázatra. „kijár" az öregeknek, annál is inkább, mert arányuk állandóan emelkedik, és Békés megye után az országban itt a megyében él a legtöbb nyugdíiaskorú. Sajnos létezik még egv olyan ok. ami miatt a közfigyelem is egyre inkább a 60—70 évesekre irányul. Igen sok gyerek megtagadja idős szüleitől azt a támogatást, szeretetteljes foglalkozást, amire rászorulnának. igényelnék Helyüket az állam kénytelen betölteni. A tanácsi ielentéreket böngészve kiderül kevés eredményt értek el az igazgatási szervek. hogy kötelességükre szorítsák a megfeledkezett gyermekeket. Persze a bírói pecséttel kierőszakolt gondoskodásban nincs semmilyen köszönet, és végül is nem oldia meg az jdőskoníak ellátásának gondjait. Tehát „hagyományos feladat" lálható már öregek napközi otthona. A szegedi járásban azonban csak 4 működik. Ezen a területen a nagg számú tanyai lakosság ellátása nácit a házi szociális gondozo szolgálatot fejlesztették. Szakemberek újkeletű véleménye szerint a napközi otthonok nemcsak közkedveltek hanem működésük is egyre hatékonyabb. És nem szabad elfelejtkezni arról a pszichológiai jelenségről sem. hogv az idős emberek ragaszkodnak lakásukhoz, a megszokott négy sarokhoz, és a szociális otthont már csak akkor választják, ha leestek, lábukról, és nincs. aki rájuk nyisson. Újdonság a városokban az öregek házának építése — Szegeden jól ismert a felsővárosi garzon —. amely az idős embereknek minden ké_ nyelmet és gondozást megad, de garantálja az önállóságot is. amelvről nyugdíjas éveikben sem mondanak le. Természetesen továbbra is szükség van — lesz a szociális otthonokra, építésük, felújításuk a helyi tanácsokfeladat volt és marad. Egy rövid felmérésből. helyzetelemzésből hamar kiderül, hogy az elmúlt néhány év alatt ezen a teyületen menynyit iavult Csongrád megye helyzete. az öregek gondozása, amelv. ... ,. „ . nek eredményei remélhető- ^„'J!^ leg nem arra ösztönzi a jövőben a fiatalokat, hogv szociálos otthonba dugják idős szüleiket, azzal az apropóval. az állam majd úgyis törődik velük. Statisztikai számítások szerint az idős korúak aránya a 80-as évek közepén még ink.ább észrevehetőbb lesz. mint most. és ha nem is beszélhetünk a társadalom elöregedési folyamatáról, de arr3 mindenképp kell gondolni. hogy számuk az ezredfordulóig egyre inkább növekszik. Epp ezért napjainkban igen fontos eldönteni. hogy a közösségi aondoskedás melyik formája legyen a célravezető, a meghatározó. Ma úgy tűnik, hogy n lei7kultiváltabb forma a félszociális ellátás. Az utóbbi évekten a megyei tanács ezért is hívta fel nyomatékosan a helyi közigazgatási szervek figyelmét az öregek napközi otthona hálózat bővítésére. Például a makói járás minden községében taSzegeden az ötödik ötéves tervben megkezdődött a szociális otthonok jelentős fejlesztése. a beruházások egy része azonban a hatodik ötéves tervben fejeződik be. A Tisza partján 220-szal bővül a férőhelyek száma. Ebből 113 az újszerű garzonházban, másik 110 helyet pedig régi épület átalakításával biztosítják. Az úi épületet az. év végén ad iák át. az átalakított részt pedig 1984ben Hódmezővásárhelyen, a kúivöWi gyógyintézet üres telték, a konyhát felújították. s tavaly az egész intéz, mériyt központi fűtéssel látták el. Makón a szociális otthon 20 hellyel való bővítése é6 a régi épület rekonsti gkciás költségei nek biztosítása miatt, kommunális kötvényt bocsátottak ki. Az eddig értékesített kötvényekből 4 millió forint jött össze. A kiviteli tervek már elkészültek, az építkezéshez. a jövő évben kezdenek hozzá. A csongrádi 50 helyes szociális otthon műszaki állapotán az idén úgy próbálnak javítani. hogy először a gáztüzelést honosítú'ik meg, és ennek szerelési munkáit végzik el. A körképhez még hozzátartozik: folyamatosan végzik az ópusztaszeri kastély rekonstrukcióját. a soron következő felújítások vedig a mórahalmi. nagymágocsi és a derekegyházi szociális otthonok. Néhány évvel ezelőtt a megye; tanács foglalkozott azzal, hogy a gyönyörű szép nagvmágocsi kastély maidan kulturális rendezvényeknek adjor. helyet. Ez az elképzelés azonban a hatodik ötéves tervben nem valósítható meg. hiszen nincs beruházás' keret arra. hogy a pótlásra" 350 helyes újépületet emeljenek. Az Egészségügyi Minisztérium irányelvei alapján évekkel ezelőtt megkezdődött a szociális otthonok szakosítása, és igy új otthontípusokat hoztak létre. Megoldódott részben a súlyos értelmi fogyatékosok, a foglalkoztatható értelmi fogyatékosok. az elmebetegek szociális gondozása. A beruházások. felújítások mellett nem lebecsülendő körülmény. hogy megkétszereződött a házi szociális gondozásban részesülők száma. Míg 1977-ben 1198. addig taépületét újították fel. és ta- vaI? év végén már 2413 idős . . _ . ... - nm 1 4.J1 : 1 ' valv a szociális otthont odaköltóztették azért, hogv a régi épületet lebonthassák, és üres telken egv úi. 200 férőhelyes öregek otthonát hozzák tető alá n hatodik ötéves tervben. Szentesen a szociális otthon életveszélyes szárnyát alászigeKészül második Somogyi Károlyne felvételei Napról napra változik, szépül az Országos Villamosipari Tröszt épülő 400 120 kilovoltos alállomása a Szeged—Sándorfalva közötti út mellett. Az első. 250 megawattos transzformátort üzembe helveztek, de az OVIT szakemberei ezekben a napokban is dolgoznak a magasban, a második transzformatort a közeljövőben adják maid át. emberrel törődtek ilv módon Köztudott, hogv a megyében a városi lakosság mellett igen magas a tanyán élő időskorúak aránya. 1970ben a tanvai lakosság ÍR. 1980 ban 22 százaléka volt a 60 éven felüli. Tanvákról elsősorban a munkaképes korúak költöznek el. nagyobb számban az idősek maradnak. Az ott élő öregek 20 százaléka — több mint 2500 ember — teljesen maganvos Minden tanyás községben két hivatásos gondozó foglalkozik velük, de munkáiukat több tiszteletdíjas is segíti. Idézhetnénk tovább a statisztikát. számokat, a beruházásokra fordított milliókat. Az állam erőfeszítése azonban soha nem lesz elegendő és teljes értékű, ha a törődésből. gondoskodásból a hozzátartozók nagyobb anyagi és erkölcsi részesedést nem vállalnak. H. M. Magyar gazdasági napok a Szovjetunióban A Szovjetunióban ötödik alkalommal kerül sor szeptember 20. és október l. között magyar gazdasági és műszaki napokra. Az előadássorozat célja, hogy megismertesse a szovjet szakembereket a magyar gazdasági élet aktuális kérdéseivel, elősegítse a kétoldalú gazdasági és műszaki-tudományos kapcsolatokat, fórumot adjon az együttműködés új formáinak, lehetőségeinek felkutatására,