Délmagyarország, 1982. szeptember (72. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-01 / 204. szám

3 Szerda, 1982. szeptember í." Koszorúzás a munkásmozgalmi panteonban Révész Géza fémmunkás, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő személyisége, az Ifjúmunkások Országos Szövetségének egyik alapítója, a magyar partizánmozgalom szervezője születésének 80. évfordulója alkalmából koszorúzási ünnepséget rendeztek kedden a Mező Imre úti temetőben. Révész Géza a felszabadulás után különböző vezető párt- és állami tisztségeket töltött be, 1957-től az MSZMP KB tagja, honvédelmi miniszter volt, majd hazánk moszkvai nagyköveteként képviselte a Magyar Népköztársaságot nyugállományba vonulásáig. A munkásmozgalmi panteonban levő síron a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében fíácz Sándor, az MSZMP KB közigazgatási és adminisztratív osztályának vezetője és Szűrös Mátyás, a KB külügyi osztály vezetője helyezte el a tisztelet és a megemlékezés koszorúit, a Honvédelmi Minisztérium részéről Csémi Károly vezérezredes, államtitkár és Papp Dezső vezérőrnagy, az MSZMP néphadseregi bizottságának első titkára, a Külügyminisztérium képviseletében Nagy János államtitkára és Somodi Gyula, a minisztérium pártbizottságának első titkára, valamint a KISZ KB, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségének és a Magyar—Szovjet Baráti Társaság országos elnökségének képviselői. Karbantartás után Szénfejtés ismét Befejeződött a széntermelő gépek őszi nagyjavítása a Mátraaljai Szénbányák Thorez bányaüzemében; tegnap, kedden reggel ismét megindult a folyamatos széntermelés. A karbantartás — amely már a télre is felkészítette a szabadtéren dolgozó gépóriásokat — kiterjedt a széntermelő gépekre, a törőműre, továbbá a mintegy 20 kilométer hosszú szállítószalagrendszerre. A munkálatokat házi kivitelezésben oldották meg, s a tervezettnél rövidebb idő alatt fejezték be. Tudatos agrárpolitika Tudományos tanácskozás a mezőgazdaságról A termelőerők és a termelési viszonyok változása a mezőgazdaságban címmel 3 napos tudományos tanácskozás kezdődött a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. Bíró Ferenc rektor megnyitója után Huszár István, az MSZMP Központi Bizottsága társadalomtudományi intézetének főigazgatója tartott előadást a plenáris ülésen részt vevő szakember előtt daság szocialista- fejlődésé nek magyarországi tapasztalatairól. Hangsúlyozta, hogy a tudatos, $zocialista agrárpolitikának, valamint a tudományos és technikai vívmányok gyors alkalmazásának eredményeként a ma- I gyar mezőgazdaság számos, i világviszonylatban is jelen- i tös sikert ért el. A mezőgazdasági nagyüzem ma máidöntő tényező a települések életében, a szövetkezetek és az állami gazdaságok tevékenyen részt vesznek a falvak arculatának formálásában is. A gazdaságokban alkalmazott modern technika pedig egy merőben új agrárműszaki réteg kialakulásához vezetett. A plenáris ülést követően a résztvevők négy szekcióban folytatták a tanácskozást, a mezőgazdasági termelőerők fejlődéséről, a földhasználat közgazdasági kérdéseiről, a termelési viszonyok változásairól és a nagvüzemi földhasználat agronómiai kérdéseiről. A több _szaz szekcióülések munkájának a mezogaz- eredményeit szerdán összegzik, s a tanácskozás csütörtökön szakmai nappal fejeződik be. Új technológiával Hídfelújítás Felújítják a simontornyai Sió közúti hidat a kaposvári KÉV generálkivitelezésében és a Vasipari Kutató Intézet technológiájával. A talaj süllyedése és a megnövekedett forgalom miatt a híd a két pillér között, 60 méteres szakaszon megrepedt és behajolt. A most első ízben alkalmazott technológiával rendkívül rövid idő alatt, és a hagyományosnál lényegesen olcsóbban oldják meg a felújítást. A hídon novemberben ismét megindulhat a forgalom. Érkeznek az áruk A vásárváros készül a BNV-re Élénkül a kőbányai vásárváros. készül a szeptember 17-én megnyíló Öszi Budapesti Nemzetközi Vásárra. Már naponta érkeznek külföldről a kamionok, s a kiállítási árukkal megrakott teherautók. Szeptember 2—4. Radiológusok kongresszusa Szegeden A Szegeden végzett kutatómunka nem mindennapi elismerésének számít, hogy a hatvan éve alapított Magyar Radiológusok Társasága XI. kongresszusának a város adhat — első ízben — otthont. A szeptember 2—4. között, a Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Központjában rendezendő tanácskozáson négyszázharminc magyar és hetvenhat külföldi résztvevő 187 előadást hallgat meg, négy szekcióban. A Csontok és ízületek radiológiája című témakörben a csontdaganatokkal. a korszerű csontdiagnosztikával kapcsolatos legújabb kutatásos helyzetével, a sugártherápia újabb eredményeivel foglalkozó szekcióban az emlőrák kezelésének tapasztalataival, a besugárzások tervezésével, a daganatok diagnosztikájával es terápiájával, a C szekció ülésein a hasi szervek radiológiai diagnosztikájának új irányaival (különös tekintettel az ultrahang felhasználására), a negyedik témában pedig a gyermekradiológia fő kérdéseivel foglalkoznak majd az előadók. A kongresszus szűkebb értelemben vett szakmai programjain kívül a Szovjetunióból. NDK-ból, Csehszlovákiából. Bulgáriából. < Jugoszláviából, NSZK-ból. Kanadából. Olaszországból, Ausztriából, Svédországból és Dániából érkező neves tudósok előadásai mellett több világhírű, orvosi műszereket gyártó cég is bemutatót tart Szegeden. A Sportcsarnokban tizennégy hazai vállalattal együtt (Szegedet a DÉLÉP képviseli) olyan heves cégek mutatják be új berendezéseiket. mint a Philips, a Siemens, vagy a milánói Bracco Industria Chemica. Hosszú budapesti ..sorozat-', majd pécsi és debreceni kongresszus után Szeged fogadhatja tehát a radiológia rohamosan korszerűsödő tudományának legrangosabb képviselőit. Akik imígyen természetesen a várossal és a megyével is megismerkednek: szeptember 3-án este 7 órai kezdettel a Tisza-szállóban ünnepi hangversenyt rendeznek tiszteletükre, ahol fellép Marisa Tanzini, a Milánói Scala művésze. Gregor József valamint Pál Tamás vezényletével a Szegedi Kamarazenekar, a műsorban pedig Mozart- és Kodályművek hangzanak el. A kongresszus vendégei megtekintik az Öpusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparkot, hajókirándulásokon vesznek részt a Tiszán, s ellátogatnak Hódmezővásárhelyre is, ahol a HÓDIKÖT és a Majolikagyár munkájával ismerkednek meg. Az idei őszi BNV-n Magyarországgal együtt 41 ország, es a Palesztinai Felszabadítási Szervezet kiállítói mutatják be fogyasztásicikk-újdonságaikat. A szocialista országok közül a szovjet, a jugoszláv, a csehszlovákiai és az NDK-beli vállalatok, a tőkés országok közül pedig az NSZK cégei jelentkeznek a legnagyobb területen. Több évi szünet után ismét a résztvevők között lesz Algéria, Görögország. Kenya és Kuvait; Costa Rica, Ecuador, valamint Honduras pedig első ízben vonultatja fel exportcikkeit. A vásár kiállítóinak száma előreláthatóan meghaladja a múlt évit: összesen mintegy 1500 hazai és külföldi cég mutatja be árukínálatát. A bemutatásra kerülő termékeket a könnyebb áttekinthetőség érdekében 12 árucsoportba osztották. Az Öszi BNV-vel egy időben három szakkiállítást is rendeznek. A Hoventa nemzetközi kereskedelemtechnikai és vendéglátóipari kiállítás az ötödik, a Prolenvita nemzetközi környezetvédelmi kiállítás a harmadik, a Studexpo oktatási eszközök nemzetközi kiállítása a második alkalommal nyitja meg kapuit. A feladat.. H

a a gazdálkodásról esik szó. immár sok éve hasonló feladatokról beszélünk. szinte minden létező fórumon. Gazdaságunk alapvető gondjai lényegében nemigen változtak az utóbbi évtizedben. Annál inkább átalakultak viszont a feltételek és körülmények, s a világméretű változások immár múlhatatlanul szükségessé teszik alkalmazkodásunk fölgyorsítását. az évről évre nyomatékosabban sorolt föladataink fokozatos megoldását. Olvasók, a közügyek — a világméretű közügyek — iránt érdeklődők számára is hasznos földiézni bizonyos folyamatokat, történéseket. amelyek következményei mind erőteljesebben hatnak napjainkban. Emlékezzünk csak! Például a hatvanas évek végén és a hetvenes évek elején volt világméretű eufóriára, a gyors és végtelennek tűnő gazdasági növekedés időszakára. amikor úgy tűnhetett, hegy gazdagodásunk mindenképpen lineáris folyamat lesz. hogy a gazdasági fejlődésben rejlő lehetőségek mindinkább csökkenthetik a Föld egyes területein élő népek közötti óriási szociális szakadékot. a politikai szembenállás éleződésének és a katonai konfrontációnak a veszélyeit. Az enyhülés, a SALT-megállapodások és Helsinki éveit írtuk akkoriban, kimeríthetetlen gazdasági lehetőségek birtokosainak tudva magunkat. az emberiséget. S ugyan ki fordított volna különösebb figyelmet" az eufória éveiben a Római Klub akkoriban megjelent. a növekedés határait és lehetőségeinek korlátozott voltát elemző jelentésére? Igaz, a tanulmány kavart némi vihart szakmai körökben, de alig vették komolyan. legföljebb a malthusiánus címkét ütötték rá bélyegként, mondván: bolygónk erőforrásai óriásiak, s ha valamit ki is merítünk belőlük egykoron, hát addigra a tudományos technikai fejlődés megoldhatja gondjainkat. Aztán jött egy háború a Közel-Keleten, s az 1973-as olajválság, amit a nversanyagés energiaárak gyors növekedése követett világszerte. Akkoriban még tán hihettük, hogy az áremelkedések hatása alól kivonhatjuk magunkat, lévén hogy a KGST-n belül módunkban állott olcsóbban beszerezni az energiahordozók és nyersanyagok nagyobb részét. Sőt bizonvos tekintetben még előnyösnek is tűnhettek számunkra a változások, mert hiszen az általunk olcsóbban beszerezhető energia és nyersanyag fölhasználásával készült termékekből nagyobb haszon származhatott az akkor már jóVal drágább világpiacon. Csakhogy a világpiaci árakat — ha késve is — szükségszerűen követték a KGST árai is. s néhány év alatt elérkezett az a korszak, amikor — a gyorsuló ütemű technológiai fejlődéstől való fokozódó elmaradásunk eredményeként — munkánk mindinkább leértékelődött a világpiacon. amikor ugyanolyan ellenérékért évről évre nagyobb mennyiségű árut kellett szállítanunk vevőinknek. Már akkor az ésszerű anyagés energiatakarékosságot, a hatékonyság, a termelékenység növelését, a minőség javítását tűztük ki vállalataink legfontosabb feladatául. Pedig akkoriban helyzetünket még javíthattuk eladásaink növelésével, azzal, hogy többet dolgoztunk ugyanannyi bevételért, mint korábban. S hogy életszínvonalunkat is javíthassuk. vállalataink fejlődését és életképességét is biztosíthassuk. könnyedén vehettünk fel bőségesen csordogáló hiteleket a "bő kínálattal rendelkező pénzpiacokról, előnyös, vagy előnyösnek tűnő feltételekkel. Az utóbbi években viszont ismét csak alapvetően megváltozott a helyzet. Nem a nyersanyag- és energiaárak ma már nem drágulnak tovább a korábbi gyorsasággal. Csak éppen a mai magas árak mellett nagyságrendekkel csökkent a fizetőképes kereslet. Mind nehezebb eladni manapság amikor országok, régiók, sőt egész földrészek küszködnek az eladósodás, a fokozódó elszegényedés rémével. Amikor olyan, olajban gazdag országok is. mint Líbia vagy Mexikó, egyre inkább eladósodnak. „A Központi Bizottság megállapította. hogy céljaink elérése érdekében elengedhetetlen a gazdálkodás hatékonyságának és a külpiaci értékesítésnek a javítása, az energiával és az anyagokkal való takarékoskodás, a beruházási tevékenység és a készletfelhalmozás mérséklése, valamint a teljesítmények és bérek öszszehangoltabb alakítása." (Az MSZMP KB június 23-i üléséről kiadott közleményből.) hogy finanszírozhassák fejlesztéseiket, gazdasági és szociális programjaikat. (A világ egyik nagy olajtermelőjének. Mexikónak az adósságai immár csillagászati méretűvé duzzadtak!) A recesszió, a kereslet viszszaesése. a világméretű gazdasági pangás pedig alapvetően megváltoztatta gazdálkodásunk föltételeit. Hogy hogyan? Például úgv. hogy mind nehezebb eladnunk, s mind nehezebben vagyunk kénesek arra. hogy finanszírozzuk exportbevételeinkből importunkat, visszafizessük hiteleinket, s azok kamatait, fedezzük a múlhatatlanul szükséges technológiai fejlesztéseket, s egyúttal életszínvonalunk javítását. Pedig mindezek végül is összefüggő tényezők, hiszen tőkeerősebb versenytársaink jórészt úgy segítenek magukon. hogy a technológiai fejlesztések fölgyorsításával. az elektronika lehetőségeinek mind szélesebb körű alkalmazásával csökkentik költségeiket, a termékek előállításához fölhasznált energia, anyag és munkaerő mennyiségét, oly módon, hogy egyre jobb minőségű, egyre többet tudó árucikkeket dobnak piacra, viszonylag olcsón. egyre nehezebbé téve boldogulásunkat az éleződő versenyben. Hogy helytálljunk, fejlődjünk és fejlesztenünk kell nekünk is. méghozzá a korábbinál nehezebb föltételek és rosszabb körülmények között. Hiszen gazdaságunk fejlesztését, életszínvonalunk javítását ma már nem finanszírozhatjuk hitelekből. S arra is egyre kevesebb mód lesz. hogy gyöngélkedő vállalatok, ágazatok veszteségeit a költségvetés atyaian magára vállalja mint azt sokáig tette. A mai válság nem elsősorban a hiány (energia- és nyersanyaghiány) következménye, hanem strukturális eredetű. Közrejátszik benne sok minden: a magas anyag- és energiaárak hatására fölgyorsult, azt kompenzálni és kivédeni kívánó technológiai, technikai fejlődés, a fizetőképes kereslet visszaesése, a pénzpiacok hátrányos változásai (beleértve a magas kamatokat, a tőkehiányt, a szigorodó és mind előnytelenebbé váló hitelfelvételi lehetőségeket, országok és régiók nagymérvű eladósodását). Ilyen föltételek közepette kell átállnunk az új növekedési pálvára. amikor külső eszközöket mind kevésbé tudunk bevonni fejlődésünk meggyorsítására. A

feladat végül is hasonló a régihez, ha csak a szavakat nézzük. Most is a minőség a hatékonyság javítása, a termelékenység ésszerű növelése, az észszerűbb energia- és anyagfölhasználás, az innováció meggyorsítása, a meglevő tartalékok gyorsabb ütemű föltárása és hasznosítása a feladatunk. Csakúgy, mint a korábbi években. Ám azzal a különbséggel. hogy e feladatokat immár valóban komolyan kell venni mindenütt, hogy egyre inkább csak magunkra számíthatunk. Az életnek szinte valamennyi területén másfajta magatartásra, másfajta munkastílusra van szükség, arra. hogv a mind normatívabbá váló gazdasági szabályozók által közvetített realitásokat ne ránk oktrojált nyűgként, hanem a világban végbemenő változások természetes velejáróiként. megoldandó feladatként. leckeként fogjuk föl. Hogv valóban mind szervesebb egységei alkothasson mindennapjainkban a műszaki és a közgazdasági szemlélet, hogy produkciónk értékét • mindinkább az egyetlen reális mércével, az általa szült haszonnal mérjük. Szávay István Húszéves a Barátság kőolajvezeték Húsz esztendeje annak, hogy a Barátság kőolajvezetéken megindult a rendszeres kőolajszálítas Magyarországra. Ebből az alkalomból tanácskozás kezdődött kedden Hajdúszoboszlón a vezeték építésében és üzemeltetésben részt vevő országok — Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK és a Szovjetunió — szakembereinek részvételével. A megnyitó plenáris ülésen elmondták, hogy a Baratság kőolajvezeték rendszer az európai szocialista országok közötti integrációs folyamat egyik előhírnökeként épült meg. A vezetékrendszer északi ágán Lengyelországnak és a Német Demokratikus Köztársaságnak. déli ágán pedig Csehszlovákiának és Magyarországnak szállít a Szovjetunió kőolajat a Volga-menti mezőkről. 1962-től ez év szeptemberéig 100 millió tonna kőolaj érkezett Magyarországra a Barátság kőolajvezeték rendszeren, a felhasználó négy országba együttvéve pedig több mint 700 millió tonna. A Barátság-vezetéken érkező olaj nélkül elképzelhetetlen lett volna a korszerű magyar kőolajfeldolgozó és petrokémiai ipar megteremtése. A tanácskozáson résztvevő szakemberek szekcióüléseken tárgyalják meg a két évtizedes működés tapasztalatait, s egyeztetik a következő időszak tennivalóit. Bútorok Fennállása óta 230 ezer szobaberendezésnek megfelelő mennyiségű bútor hagyta el a mátészalkai Szatmár Bútorgyárat — mondták el a nagyüzem három évtizedes jubileuma alkalmából kedden rendezett sajtótájékoztatón. Kun István igazgató a' gyár tervei közt említette: az elmúlt másfél évtizedben a termelését öt évenként megháromszorozó gyár az Öszi BNV-n négy új kárpitos garnitúrával és két új szekrénysorral jelentkezik.