Délmagyarország, 1982. szeptember (72. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-24 / 224. szám

Péntek, 1982. szeptember 17. 3 Az időskorúak helyzete Tanácsülés Sándorfalván Sándorja Iva nagyközségi közös tanácsa tegnap, csütörtökön tartott ülésén először megvitatta a rendőrség beszámolóját a közrend és közbiztonság helyzetéről. amely kiegyensúlyozott és szilárd A testület megállapította. hogy a bűnmegelőzésben is szép eredményt értek el a hatóságok. Ezután tájékozódott a szakigazgatási s^erv szociálpolitikai munkájáról, az öregek életkörülményeiről. Az időskorúak számaránya Sándorfalván és Dóc társközségben igen magas. A két településen élő 7387 lakosból 1363 a 80 éven felüliek száma. Külterületen több mint 200 időskorú él. egy részük magatehetetlen. Távol laknak gyermekeiktől, illetve nagyon sok szülővel a közvetlen hozzátartozók nem törődnek. A szomszédra, a szociálpolitikai ügyintézőre szorulnak mindennapos gondjaik-bajaik megoldásában. Az öregek gondozására a nagyközségi tanács évente közel 1 millió forintot költ. Kialakult a szociális segélyezés rendszere, megfelelő a hazi szociális gondozás, és évelt óta működik az öregek napközi otthona. Ez utóbbi azonban nincs kihasználva, pedis az intézmény kitűnő ellátást biztosít, s jók a kulturális lehetőségek is. A kihasználatlanság egyik oka: néhány idős emberben még él a régi. úgynevezett „sze_ gényház" képzetének előítélete a' otthonnal szemben, és a vagyoni állapot egyik fokmérőjének tekinti az odajáróit A tanács céljai között szerepel, hogy ezen a szemléleten minél előbb változtasson A testület egy másik fontos célkitűzése ezen á területen, hogy a tanyán1 élők gondozását még jobban megszervezze, és ehhez kéri a termelőszövetkezetek segítséget A tanácsülés előterjesztésekkel ért véget. Iskola és család Tegnap, csütörtökön délelőtt Szegeden ülést tartott a Hazafias Népfront Csongrád megyei pedagógiai bizottsága, melyen részt vett Vántus Istvánné, a megyei pártbizottság munkatársa és Vidéki Ferenc, a megyei tanács művelődési osztályának csoportvezetője is. Elsőként dr. Gácser József, a bizottság elnöke, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola tanszékvezető tanára tartott előadást a család és az iskola együttműködéséről. s az 1982,'83-as tanév feladatairól. Ezt követően előterjesztette a munkabizottság 1982183-as tanévre szóló munkatervét, amelyet a résztvevők megvitatták és elfogadták. Ezt követően a népfront Szeged városi pedagógiai bizottsága szülői munkaközösségek tevékenységéről számolt be dr. Diós József, a szegedi Tömörkény István Szakközépiskola igazgatója, a bizottság elnöke. Végezetül Veszelinov Ágnes, a KISZ megyei bizottságának munkatársa ismertette a KISZ KB határozatát, amely a tizenéves fiatalokkal történő foglalkozás irányelveit rögzíti. Az együttműködés bővítésének konkrét lehetőségei Á festvérvárosi kapcsolatokról A pénz csúszik és körbejár Szeged és Szabadka testvérvárosi együttműködésében az első lépéseket valahol a hatvanas évek elején tették meg. — Élénken emlékszem még azokra a kezdeti lépésekre — mondotta Milán Jaric elvtárs, a Kommunista Szövetség szabadkai községi választmányának elnöke. — Nehezen indultak be a dolgok, nehéz volt megtörni a jeget. Sok volt akkor még az adminisztratív akadály mindkét oldalon. Ay. abban az időben szervezett szabadkai kisipari vásár azonban a szegediek részvétele által vált nemzetközivé. A két város ipari vásárainak együttműködése ma már példaként szolgálhat másoknak is. Tavaly, a szabadkain több mint száz szegedi. illetve magyarországi kiállító volt jelen, az idén pedig a Szegedi Ipari Vásáron 134 szabadkai, illetve jugoszláviai kiállító vett részt — A vásárok együttműködése már szinte önműködően zajlik, segítenünk sem kell nekik — jelentette ki legutóbbi szabadkai látogatása alkalmával Török József elvtárs, az MSZMP szegedi váTOsi bizottságának első titkára, a szegedi pártküldöttség vezetője. Az MSZMP szegedi delegációjának látogatása kiváló alkalom volt arra. hogy a két város közötti együttműködés konkrét lehetőségeit felmérjék. Vendéglátók és vendégek elégedetten nyugtázhatták. hogv nemcsak a gazdasági szervezetek, de a művelődési intézmények és a kereskedelmi munkaszervezetek is egyre eredményesebben dolgoznak egvütt. Kiváló példák egész sorát sorolhatnánk fel a húsiparból, a tejiparból. a mezőgazdáságból is. A szegedi pártküldöttség szabadkai tartózkodása során ellátogatott. a Sever Villanymotorgyárba, a Subotica Mezőgazdásági Kombinátba és találkozott a Szabadkai Társult Kereskedelmi Vállalat, valamint a Szabadkai Vásár képviselőivel is. A Szabadkai Kórházban a két város egészségügyi szervezeteinek együttműködési lehetőségeit mérték fel. Itt meg kell jegyeznünk, hogy személyes kapcsolataik , eddig is voltak az egészségügyben dolgozóknak. de szervezett együttműködés nem létezett Az első lépések ebbe az irányba. most megtörténtek. A Sever Villaoymotorgyár önigazgatási szerveinek vezetői arról tájékoztatták a szegedi küldöttség tagjait, hogy a dolgozók gyűlésein, az önigazgatási összejöveteleken jelenleg milyen időszerű kérdésekkel foglalkoznak a dolgozók. A munkaszervezet vezetői a termelés gyakorlati kérdéseit ecsetelték. Itt merült fel annak lehetősége, hogy a Sever magyarországi partnereinek körét bővítve a szegedi öntödével és az ugyancsak szegedi illetőségű Fémipari Munkaszervezettel is kooperációs kapcsolatokat alakíthatna ki. Ezzel kapcsolatban Török József elvtárs a következőket mondotta: — Ez a példa is bizonyítja, hogy sok területen nem ismerjük még eléggé egymást. Pedig amint ezen a megbeszélésen is kiderült, feltáratlan lehetőségek vannak még a két város iparának együttműködése számára A szorosabb kapcsolatok kölcsönösen hasznosak lehetnek. A Magyar Szocialista Munkáspárt szegedi küldöttsége. és a Jugoszláv Kommunista Szövetség szabadkai szervezetének vezetői a háromnapos látogatás során felmérték a sokrétű együttműködés jelenlegi helyzetét, elemezték a bővítés lehetőségeit Szóba került az ifjúsági munkavállalásokon résztvevő fiatalok cseréjének hasznossága, de az ipari'"munkaszervezetek együttműködésének kölcsönös gazdasági előnyökön alapuló kiszélesítésé is. Vendégek és vendéglátók egyaránt hangsúlyozták, hogy a szegedi pártküldöttség mostani látogatása semmiképpen sem számít rendkívüli eseménynek, hanem szorosan beleillik Csongrád megye és Vajdaság Szocialista Autonóm Tartomány együttműködésének kereteibe. A két szomszédos baráti ország és a két testvérváros együttműködése egyébként azokon az alapokon fejlődik, amelyeket Tito elnök és Kádár János fektettek le találkozóikon. A jószomszédi viszonyok továbbfejlesztése nemcsak kölcsönös igény, hanem feladat is. A társadalmi-politikai szervezetek együttműködése ezeknek a viszonyoknak és kapcsolatoknak a fejlesztését szolgálja. A Jugoszláv Kommunista Szövetség szabadkai szervezetének vezetői köszönettel elfogadták a Szegedre szóló meghívást, amelynek teljesítésére előreláthatólag a jövő év tavaszán kerül sor. Németh János O

lvasó ember, figvelő ember F. bácsi. Alacsony nyugdíja van ugvan. de járatja az újságokat és a haidan megrendelt folyóiratokat is. Megszokta. Tudja, hogy az információ milyen értékes, tudia. hogy addig él értelmesen. amíg „napra készen" tudia szűkebb és táaabb világának dolgait. F. bácsi újabban a harmadik gazdaságról beszél nekem, amikor találkozunk. Ebben az ökonómiában a kulcsszót hiánynak nevezik: ebben az ökonómiában pénzt ér ' az emberek jóindulata, Magyarán szólva, ez azt ielenti. hoev olyanféle árucikkekért és szolgáitatásokért is borravalót kell adni. amilyenekre a bácsi sohasem gondolt. „Szociálpolitikánk változatlan célia. hogv lehetőségeinkkel összhangban, javítsuk a legalacsonyabb jövedelmű nyugdíjasok helyzetét, a pályakezdők, a fiatal házasok életkörülményeit és gondoskodjunk a társadalom segítségére leginkább rászorulókról." F. bácsi, mint már mondottam, mindent elolvas és pontosan is tudia a fontosabb passzusokat idézni. Ezért beszél olyan sokat a harmadik ökonómiáról, a gazdaság — úgy látszik — szinte ellenőrizhetetlen szektoráról. Nem érti ugyanis. hogy amíg nyugdíja évről évre emelkedik, s unokáinak fizetése is. honnan telik másoknak luxus fogyasztási cikkekre, s neki nem; hogy engedheti meg magának valaki, hogy egyetlen ió hangulatú estén ezer forintokat felejtsen ott egv éjszakai mulatóban. F. bácsi néha arra gondol, hogv valami elromlott. Az ügyeskedők — mondja sokszor — olyan jövedelmekhez jutnak manapság. amilyeneket szinte elképzelni sem lehet Meséli, hogy amikor megkérdezett egy pincért, miért változtat munkahelyet, akkor azt válaszolta neki: havi 8 ezer forint kevés az üdvösséghez. F. bácsi nem érti. mert az ő nyugdíja nem éri el a háromezret. Persze az igénvei is ióval kisebbek. Nem is ezzel van baia igazában. Neki elég, amit nyugdíjként kap. Nem tehet mást. beosztja. Sok dolgot viszont nem ért. mi több. felháborítónak tart. Meséli, hogy nemrég az egyik vejével autózott odagurultak egy benzinkúthoz. ahol is körbejárta a kocsit egv ember. Kedves veie tíz forinttal jutalmazta ezt a talán 12 méteres körutat: s amikor megkérdezte, miért. akkor a fiatalabb férfi csak annyit mondott: ezt muszáj. apuka. Apuka nem értette és ma sem érti. ..Az életszínvonalról elmondható, hogy léhyegében teljesítettük a , magunk elé tűzött célt. Az egy főre tutó reáljövedelem 1981<-ben mintegy 3 Százalékkal haladta meg az 1978-as szintet, a reálbér pedig 2 százalékkal alatta maradt. Helyesnek és eredményesnek bizonyult az a gyakorlat, hogy a jövedelemszerzés feltételeit kell szigorítani — tehát ugyanazért a pénzért nagyobb teliesítményt kell követelni —. ugyanakkor biztosítani kell a iövedelmek ésszerű felhasználásának, elköltésének feltételeit." Ezeket a mondatokat Havasi Ferenctől hallhattuk a közgazdászok 21. vándorgyűlésén. Balatonfüreden. Fontos mondatok. Már csak azért is. mert a közhangulat javítása miatt az indokolatlan iövedelemszerzés feltételeinek szigorítására valóban szükség van. Igen sok embert irritál az. hogy munka nélkül, ügyeskedéssel is lehet pénzhez jutni. Azokat pedig, akik keményen végigdolgozták életüket, és ebben a szocialista társadalomban dolgozták végig. különösen irritálhatja ez a jelenség. Végül is mindannak alapját, ami a mostani gazdaság potenciálját jelenti, ők. teremtették meg. Nemrégiben egv asztaltársaságban beszélgettünk ezekről a dolgokról. Meghökkentem. amikor egy mérnök azzal álít elő. hogy a továbbiakban valószínűleg egv nem tanult ám borravalós szakmát választ. A fizetésem dupláját logom keresni. magyarázta; bár kissé zavart volt a mosolya közben. Tény. hogy szükség van vállalkozó szellemű emberekre: tény. hogv a kisvállalkozások egy kis részében a harmadik ökonómia, ilyenféle, borravalós hatása is érvényesül: rebesgetik azt is. hogv jó néhány milliárd forint kereng a magyar zsebek között csúszópénz gyanánt De mindennél sokkal fontosabb tudnunk, hogy nem errefelé van a megoldás. J

övedelmezőbben és jobban kell dolgozni. Nem arra kell törekednünk, hogy a hiányok és a hiányhoz tartozó káros gazdasági jelenségek válianak uralkodóvá, hanem sokkal inkább arra. hogy fejlesszük a magyar gazdaságot: mindenekelőtt a tervezés korszerűsítésére van szükség. A továbbiakban egyre inkább értékmérő és ellenőrző szerepet kell betöltenie az áraknak. Korszerűsíteni szükséges a bér- és keresetszabályozást rendszert is. És talán itt van legjobban igaza F. bácsinak, aki nem a sok pénzt vitatja el azoktól, akik megérdemlik, hanem a maga öreges, dohogó módián. de elvitatja a ki tudja honnan hová guruló forintokat azoktól, akik nem érdemlik meg azokat. Harmadik ökonómia? Bzt kérdezi, és ioggal kérdezi, mert erre az ökonómiára igazából semmi szükség nincsen. Most. amikor igen súlyos gazdasági váltságot él át az egész világ: most. amikor egv ország átütőképességének alakulása létkérdés. igen szerencsétlen dolog, ha az. illető ország belső piacát milliárdos nagyságrendben zavarják meg a csúszópénz-forintok. Az igazi kérdés persze az. hogv miként lehet védekezni a már, kialakult és ellenünkre dolgozó harmadik ökonómia ellen. A gordiuszi csomót kioldani nem lehetett. át kellett vágni. Javaslom tehát hogy kövessük F. bácsi példáját, aki legutóbb nem tett egv forintot a blokk alá. amikor kikérte kávéiát az egvik eszpreszszóban. Nem kapott rosszabb minőségű kávét... P. F. Áz ötnapos munkahét örömei és gondjai Tegnap, csütörtökön ülést tartóit a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa. A testület több olyan kérdést is áttekintett, amelyek közvetlenül érintik a dolgozó embereket. Dr. Piros László, az SZMT elnöke fölsorolta a napirendi pontokat: tájékoztató a lakásfejlesztés és -gazdálkodás megyei tapasztalatairól, javaslatok a további tennivalókra; jelentés az ötnapos munkahét bevezetésének helyzeBányászok megbeszélése A bányászat tervszerűen, s az országban az eisők között tért át az ötnapos ' munkahétre — állapította meg csütörtöki ülésén a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége, az immár egy éve alkalmazott új munkarend tapasztalatait összegezve. A bérek és jövedelmek az ötnapos munkahét bevezetése után sem csökkentek. Változatlanul nehéz azonban a személyszállítás egyeztetése azokban az üzemekben. amelyek többféle munkaidőben foglalkoztatják a dolgozókat. Ezért is tartja indokoltnak a központi vezetőség, hogy a kőt vagy több műszakban, továbbá a folyamatos munkarendben dolgozók teljes körében — jelenleg ez az arány 93 százalék — térjenek át a 40 órás munkahétre. Megállapították, hogy az ötnapos munkahét bevezetését a bányászok megelégedéssel fogadták. Tavaly az új munkarend szerint dolgozó bányákban a termelés, a termelékenység is növekedett. Az éves tervét túlteljesítette az egész bányászat. Ez évi időarányos tervüket — a szénhidrogén-bányászat kivételével — viszont nem telejsítették, s a széntermelésben eddig 424 ezer tonnás adóssag gyűlt össze. A termelési elmaradas azonban nincs összefüggésben az új munkarenddel, mert elsősorban a vártnál jóval kedvezőtlenebb geológiai körülmények okozták. A szakszervezet központi vezetősége felhívta a figyelmet arra, hogy a következő hónapokban — a széntartozás törlesztésében kifejtett nagy erőfeszítések közepette is — szigorúan és rendszeresen ellenőrizzék a biztonságos munka feltételeit, a rendszabályok betartását, betartatását. A központi vezetőség ülésén részt vett Gál László, a SZOT főtitkár-helyettese. (MTI» téről; a munkaverseny- és a brigádmozgalom továbbfejlesztésének feladatai — a címek önmagukban is sokat mondanak, s még többet mondtak a testület tagjai, akik közvetítették munkatársaik véleményét. Részt vett az SZMT ülésén Szögi Béla. az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának osztályvezetője is. Váhl Rezső, a megyei pártbizottság munkatársa pedig fölszólalásában adta közre azokat a megjegyzéseket, melyeket a pártszervezetek gyűjtöttek össze e kérdésekben. .4 lakáshelyzet sajnos továbbra is nyomasztó gondja maradt sok ezer embernek, hiszen annyit nem tudnak építeni, mint amennyire égetően szükség lenne. Valami ..mozdulást" remélnek majd az új jogszabályoktól, amelyek október végén kerülnek nyilvánosságra. E témában dr. Petrik István, a megyei tanács elnökének általános helyettese mondott szóbeli kiegészítést az írásban előre kiadott tájékoztatóhoz és válaszolt a szakszervezeti tisztségviselők kérdéseire, javaslataira. Az ötnapos munkahét bevezetésének tapasztalatai ugyancsak élénk vitát váltottak ki. Az SZMT elnöksége igét, alapos és részletes jeientest terjesztett » tanács tagjai elé. Kováiét Sándor, az SZMT titkára pedig rövid kiegészítést mondott ehhez. A fölszólalók elsősorban saját munkaterü. létük példáival élénkítették a fölrajzolt képet. Az összegezésből azt lehetett megállapítani, hogy je. lenieg a megyében közel 162 ezer ember dolgozik ötnapos munkahét keretében, vagyis heti 40—42 órát A lenagyobt ..ellentmondást" általában az egy műszakosok érzik, mivel a munkahelyen naponta eltöltött ideüik több lett 8 óránál, sőt .sokaknál majd 9 óra. Az ötnapos munkahétnek természetesen sok jó oldala, öröme van. de akadnak gondok is. Jobban odafigyelnek a normákra. a munkafegyelemre, s a szabadnapok sem mindenkinél szombatra esnek. Nem minden terület igazodott az ötnapos munkahéthez. Sok bírálatot mondtak a kereskedelemre. az egészségügyre, a szolgáltatások területére és a közlekedésre is. A testület tagjai áttekintették még a szocialista munkaverseny- és brigádmozgalom továbbfejlesztésének feladatait, maid dr. Dobnczky Károlyné SZMT-titkár beszámolt az elnökség elmúlt, időszakban végzett munkájáról.