Délmagyarország, 1982. szeptember (72. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-21 / 221. szám

2 Kedd, 1982. szeptember 28.' Mintkaüstöntériecp A munkaidő mindenütt Wott, törvényekkel, rendeletekkel és az elvégzendő feladatok által pontosan körülhatárolt tényezője a termelésnek. Nem kell drága valutát adni érte, csupán végig kell dolgozni, hasznos tevékenységre fordítani. A feleslegesen elvesztegetett. idő nem pótolható túlórázással, „ráhajtással", mert az így felhasznált időt már egy másik, újabb feladat elvégzésére kellene fordítani. A szárnyas idő hirtelen elrepül — kesereg a költő —, és mi is joggal sajnálhatjuk az üzemekben, a földeken, hivatalokban felhasznált improduktív xnonkaorák tizezereit. Számtalanszor megírták, értelmezték már a munkaidő kihasználásának a fontosságát, de ez olyan téma, amiről nem lehet eleget szólni. Most, hogy általánossá lett oz ötnapos munkahét, különösen fontossá vált a munkaidő, hisz ezután kevesebb idő alatt legalább annyi munkát kell (kellene) elvégeznünk, mint eddig. Ügy tűnik, reális célkitűzés év. bár az első tapasztalatok még nem egyértelműek, még sok a kezdeti bizonytalankodás, szervezetlenség, meg kell még ezt az új helyzetet szokni. Az mindenesetre máris megállapítható, hogy az ipari. mezőgazdasági üzemekben öt nap alatt is megtermelik a korábbi mennyiséget és minőséget. Nincs különösebb gond a közlekedés, a javító-szerelő szolgáltatás, a közmüvek munkája és az egészségügyi ellátás területén sem. Nem ilyen egyértelmű a helyzet a kereskedelmi ellátás, a hatósági ügyintézés tekintetében. A korábbinál zsúfoltabbak az üzletek. nincs Jól megoldva a hétvégi kenyér- hús-, tejellátás sem. A kiadandó szabadnapok miatt pénteken, hétfőn sok kis üzletet zárva tartanak, és ezzel sok boszszúságot okoznak a vásárlókörzet lakosságának. Sok, szerencsés, hasznos kezdeményezés tapasztalható a tanácsok és a közületek munkájában, az ötnapos munkahétre történő átállás óta, de a teljes napi kiesést eddig még nem sikerült pótolni. A hivatalok zsúfoltabbak, az ügyintézés lassúbb, az idegek pedig semmivel sem nyugodtabbak, mint eddig. A kísérlett év tapasztalatai alapján még nem lehet pontosan megállapítani, hogy a rövidített munkahét milyen hatással lesz az oktatási intézmények életére, az oktatói és nevelómunka hatékonyságára, mennyire és ml módon pótolható a kiesett tanulmányi idő. Az ifjúsági, kulturális, sportszervezeteink sajnos még nem igen tudnak mit kezdeni a fiatalok megnövekedett szabad idejével. Az sem kellően tisztázott még, hogy a szülők menpyire tudnak és akarnak partnerei lenni a fiataloknak. • Ezek a summás megállapítások természetesen számos apróbb részletből tevődnek Ö6sze, amelyek nagyon is befolyásolhatják a végeredményt Először talán néhány jellemző példát. Megfigyelték például, hogy a Balatonhoz vezető autópálya péntek délutáni forgalma pontosan olyan, mint a korábbi szombat délutánokon, amikor hivatalosan is rövidebb volt a munkaidő. A régi félnapos szombatok helyett most már pénteken délután megkezdődik a csúcsforgalom. Pénteken délután nagyon sok hivatalban, intézményben már alig-alig dolgoznak, pedig arra az időre még teljes napi munka duká'. Ezt az üzemekben nem tehetik meg, hallom az ellenvetést, aminek — ha így van — nagyon örülök, de a hivatalok, az irodák is munkahelyek, ott is óriási anyagi és szellemi kapacitás eshet ki az elbliccelt péntek délutánokon! És nemcsak a péntekkel van baj, a hétfő sem sokkal különb, mert akkor meg a vonatkésésekre, menetrendi anomáliákra hivatkozva kezdik nagyon sokan később a munkát. Nem is a iegpihentebben —, de ez már nem tartozik szorosan a tárgyhoz. Korábban, a kéthetenkénti szabad szombatokon nagyon sokan el tudták intézni hivatalos ügyeiket a tanácsi és egyéb hatósági szerveknéL Most, mivel szombaton már nincs ügyintézés, nem marad más hátra, mint elkéretőzni, vagy ellógni a munkahelyről, és ez senkinek sem jó. Nemrégiben olvastam, hogy például a budapesti élelmiszer- és iparcikk szaküzleteink 12,7 százaléka jninden hétfőn zárva van, 19 százalékuk pedig szombaton sem nyit ki. A magánüzletek, a kisiparosok az oly sokszor hangoztatott hiánypótló mivoltukkal ellentétben szombaton kivétel nélkül zárva tartanak. Gyanúsan sok a nyári időszakban a betegség, iparszüneltetés, szabadság miatt zárva tartó kisipari műhely is. Nem mennek persze „jó" ötletért a szomszédba az állami boltok, szolgáltató kisegységek Irányítói sem. Kifogyhatatlanok az ötletekben: szabadság, betegség cfmén olyan üzleteket is zárva tartanak, ahol egyébként többen dolgoznak és szinte elképzelhetetlen, hogy valamennyien egyszerre betegedjenek meg. Aruátvétel, leltár, takarítás, bevásárlás miatt lépten-nyomon bezárt üzletekbe, műhelyekbe botlik a jámbor vevő, megrendelő. Gyakran találkozunk az üzletek ajtajára függesztett: „Tatarozás miatt zárva" táblával is, a lehúzott redőnyök, bezárt ajtók mögött viszont semmi mozgást nem észlelni. Egyedi jelenségek ... nem ez a jellemző — mondhatnánk, de azért a sok kicsi itt is sokra megy. Az elbliccelt órákból. félnapokból tetemes kiesés adódik, ha egy-egy üzem, tsz, város, vagy megye, különösen, ha egy ország mércéjével mérjük. Olyan vetülete is van az új munkarendnek, amely esetenként feleslegesen szorítja többletmunkára az érdekelteket. Ügy tűnik például, hogy különösen Budapesten, a nagyobb vidéki városokban túlbiztosították a szombatonként! óvodai, napközis és még inkább az egészségügyi ügyeletek január óta kialakított rendszerét. A szombaton is rendeltetésszerűen működő budapesti egészségügyi szakrendelők kihasználtsága például alig éri el a 8—10 százalékot. A vártnál jóval kevesebben vették igénybe eddig az ügyeletes óvodát, napközit is. Most, hogy az oktatási intézményeinkben általánossá vált az ötnapos munkahét, természetesen változhat a helyzet, de a végső szabályozásnál feltétlenül figyelembe kell venni, hogy a szombaton feleslegesen inspekciózók a munkanapokon veszik ki az őket is megillető szabadnapot, amikor viszont zsúfoltak az egészségügyi, oktatási intézmények és nagy gondot jelent a helyettesítés. A túlórák száma amúgyis megugrott, kár lenne a felesleges inspekciózások miatt drágábban, túlórában dolgoztatni ugyanazokat. A rövidebb munkaidő feltételezi a tényleges munkaidő intenzív kihasználását, ez élet, a termelés, szolgáltatás, ügyintézés, a fizikai és a szellemi munka minden területén. Most öt nap alatt kell elvégezni mindazt, ami korábban hat napig tartott, hasonló vagy még jobb minőségben, úgy, ahogyan azt népgazdaságunk jelenlegi helyzete megkívánja tőlünk. Ezért nagy kincs a munkaidő! Vasvári Ferenc. Szibéria mezégazáaséia A több mint 10 millió zéseinek a szállítását. Bőnégyzetkilométernyi Szibé- vítik a javított talajú fölriában a földművelési öve- dek területét, új gépkocsizetek viszonylag kis terüle- utakat építenek, összesen 14 tet foglalnak el. Főleg a déli ezer kilométeres hosszúsághatárterületeken összponto- ban. Az utóbbiak jelentősen sulnak, amelyek a transzszi- kiszélesítik az úthálózatot, bériai vasútvonal mellett, nem is beszélve a BAM, a hosszú sávként húzódnak. Bajkál—Amur vasúti főA körülmények igen mosto- vonal 3 ezer 200 kilométehák: kemény tél, gyakori az res szakaszáról. aszály, a késő őszi és koregionális program ra tavaszi fagyok, olykor anyagi-műszaki biztosításászeptemberi hóesesek nehe- ra 20 5 müiiárd rubelt forzítik a földművesek mun- ,,, , ,, dítanak, ami a 11. óteves „ , . ,. . , tervidőszak mezőgazdasági iSS^eirr beruházásainak több mint 10 rásszerű változásairól" be- százaléka, szélnek. A kolosszális menynyiségű természeti kincsek kiaknázása lehetővé teszi a terület gyors fejlődését, és növeli az ország gazdasági életében betöltött szerepét. Az ipar intenzív növekedése a lakosság számának jelentős növekedését vonja majd maga után. Főleg ez utóbbi körülmény diktálja azokat az intézkedéseket, amelyeket az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa dolgozott ki „A mezőgazdaság komplex fejlesztéséről Szibéria, Távol-Kelet és Kurgan megye területén." A cél: a lakosság ellátása burgonyával, zöldséggel, állati eredetű termékekkel, alapjában a helyi termelés révén. Azt természetesen nem lehet várni, hogy ezen a vidéken narancsligetek virulnak majd. De jó lehetőségek vannak arra. hogy Szibéria és a Távol-Kelet a jelenleginél nagyobb gabonaszállítóvá válik majd, ugyanúgy a hüvelyesek termelőjévé, továbbá gyapjú-, bőr-, mézexportőrré, a folyami és a tavi halak szállítójává. Különös gondot fordítanak a tudományosr-műszaki forradalom legújabb eredményeinek hasznosítására. Az agrokémia, a talajjavítás, a korszerű mezőgazdasági kultúra felhasználása lehetővé teszi a terméshozam növelését Jelentősen növelik az olyan gépek szállítását, amelyek speciálisan a helyi nehéz körülmények között végzendő munkákhoz készültek, az állattenyésztési telepek és komplexumok berendeLev Voszkreszcnszkij Bábolnai bemutató Üj mezőgazdasági gépeket fejlesztettek ki a Mezőgép Tröszt vállalatainál. Ezek a berendezések energiatakarékosak, nagyobb teljesítményűek elődeiknél. Az új gépeket szeptember 28. és október 1. között az immár hatodik alkalommal megrendezendő bábolnai napokon láthatják a szakemberek és az érdeklődők. A bábolnai napok célja ezúttal is a frissen alkalmazott eljárások bemutatása, az első eredmények ismertetése. Hagyományok Tápén Noha Tápét középkori te- vették a belét, amelyeket lepülésnek (is) mondják, vagy visszadobtak haleledelmert az első, irodalmi em- nek a folyóba, vagy diszlítése 1138-ból származik, te- nókkal etették meg. A Tárületén már a kőkorszakban pairéten még ma is megvan megjelent az ember, menti településként meg mindmáig a reá jellemző, ősi foglalkozást, Folyó a legrégebbi — 1860 táján őrizte épült — halhasító tanya. A .oly Tápairét teljes terjedelmében víz alá került: áradáshalászatot. Kézenfekvő te- kor elöntötte a Tisza és a hát, hogy az itt élő ember Maros vize. 1848 táján — a elsősorban a halászattal szer- följegyzések szerint — ezen zett javakból, a gyűjtögetés- a területen, a Tisza és a Mából. a pákászásból és a ma- ros partján mintegy 600 darászatból tartotta fönn vejszhely volt, amelyeknek magát A két gát előtti Tisza — főként a tavaszi, zöldárak idején — valósággal ontotta a halat. Kinagy részét tehetősebb táközé szorítás pai 8azdók állították föl. Közé szorítás mlm Lele Ambrus Sz<n Antal. Ugyanők a Tiszát nem is halászták, mert amikor a víz a medrébe viszfogásukhoz a tápai halászok * T .,JL„+ u„.,„;n,i, a szahuzódott, állatalkat le23 n^ az anvafolvó't geltették' valamint a lapi" Sl^ták Annál inkábbá «*«» kalmas volt a végeláthatatla- ™kka, halászták le, nul naev ártért melynek aPen- « neiyoeneK csaK SS Sós ka- gg k^őn halá^ák a Tirókat szúrtak, s ahhoz erősítették a már elkészített nádkerítést, amelyből kürtőket alakítottak ki. Egy dák, hanem félig hivatásos, félig a szegedi fisérektől e^verirM-^méter h"osz- függésben élő és dolgozó kishalászok. Csupán a szászú volt, amelyeket egyvégbe építettek mindaddig, zad elejétől köti át tápai amíg a víz kiterült Fölél- ?Inbe1r ma^val a Tiszát, lításUor a kapukat nyitva öaszf meg átkotóhorgossal u.^,,. ,„ . amely szerszámok mellett hagyták, amelyen át löttyent már használatosak a var. ki a temérdek hal. Az ára- ™?r nasznaiatosak a vardás megállapodásakor eze- tók Sz.gonyozo hálákét a kapukat becsukták. A *zat™ a °r?g ,halász rabságból menekülni aka- Cs" l£fán 8em X U 1 XX. , , n+1 x x++ emlékszik. A szegedi muró hal a nádfalnak ütközött, zeumban levő néhány kétannak mentén a kürtőbe ju- fogú szigony viszont arr^ tott. Innen szákkal 6zedték enged következtetni, hogy ki a halászok a csónyikok- €Zen a táíon » dívott a t51u .„„ .... ... . tott, szigonyos halaszat. A ba, így szállították tömege- nemrég e,hynyt tópai öreg vei a halhasító tanyákra, A halász, Nyinkó István volt halnak levágták a fejét, ki- az utolsó errefelé, aki vejszt állított. Vejszrakó rokkáját Házépítés — tetőtől kezdve Örményországban egy új módszer segítségéve), a házépítés a tetőről kezdődik. Az építők először a több részből összeszerelt oszlopokat, a támaszokat szerelik. Ezután a földön állítják össze a tetőt. melyet az oszlopokra erősített különleges emelőkkel juttatnak a magasba. A földön szabadon álló helyen megkezdik a legfelső emelet boton födémének készítését. Ezt ismét a magasba emelik, hogy hozzáfogjanak a következő emelet födémének betonozásához. Miután valamennyi födém a helyére került, megkezdik az épületek belső szerelési munkáit Az emeletek nem alulról fölfelé, hanem fölülről lefelé készülnek, a korábbinál jóval gyorsabban, s a házak formája teljesen egyedi. így például akár lóherére emlékeztető is lehet. (APN) HÁZASSÁG SoWt Mihály és papp Margit íréül. Kórus József és Perlzs Erika, Ra<ücs György és Puporka Julianna, Német János és Stcvanov Mária, Faragó Béla és Popova Jeleuva Jurj-avná, Szemendrey Olivér István es Márta Trén, Gábor József László és Kiss Erzs-ibet, Novakov József és Keresztesi Magdolna Piroska, Pozsár József Zoltán és Meleg I'dlkó, Palzkó Tibor Antal és Dcbreczcni Zsuzsanna. Csikós József és Szálal-He'.étnyi Mária, Lovai Tamás és Vörös Erzsébet, Herezag Gáspár és Adui-Simon Erika, vér Zoltán és Tóth Zsuzsanna, Tóth Eéla és Hegyvári Gabriella, Karácsonyi Ferenc és Molnár Zsuzsanna Katalin. Boros István és ördög Márta, dr. Szekeres András és Prónay Glnevra Ev.i. Tüskés József és Gombos Katalin Magdolna, dr. A véd János László és Várkonyi Tímea, Szegfű József és Márki Irón. Detne István és Fehér Ágnes, Kerekes József és Szikora Magdolna Mánia, Széli Attila Dezső é>s Sztanics Mária, Horváth József és Karai Mária, Farkas Rudolf és Szabó Éva Judit házasságot kötöttek. SZÜLETÉS Papp Zsolt Józsefnek és Rácz Júliának György Balázs. Cser Mltklós Gusztávnak és Bal-ló Andreának Kinga Cecília, Csehó Szilveszternek és Czérna Ilonának Zoltán, Brunner Zoltán Anitáinak és Barton-Enuma Erzsébetnek Nikoletta Emma, Németh Lászlónak és Mlzsei Erzsébet Máriának Rita Gabriella. Székelyhídi Miklós Jánosnak és dr. Vojnár Gabriellának Miklós. Süli Istvánnak és Tlsóczikt Piroskának Gabriella, Vlgh Andrásnak és Korsós Gyöngyinek Hajnal,ka Magdolna, B-erényi Istvánnak és Szan'ka Arankának Bernadett, Fodor Károlynak és Elek Évának Adrienn, Nagy Istvánnak és Szolnoki Editnek Gabriella. Sókt Jánosnak és Kormos Ilonának Zsuzsanna, Tóth Jánosnak és Buknicz IloCsaládi események mának Roland János, Sutka JáJutiannának Péter. Béltekl Pálnak és Varga Olgának Natália, Torna László Jánosnak és Komlódi Mária Katalinnak Katalin, Hévízi Géza Istvánnak és Papós Erzsébet Juliannának Emese Hédi, Bálint Józsefnek és Paulák Ilonának Jácint, Kenéz Lászlónak és Dékány Katalinnak László, Katona Ferencnek és Lányi Erzsébet Veronikának Zsuzsanna, Tóth László Dénesnek és . Nagy Mária Erzsébetnek Pét-er, Sári • Gábor Pálnak és Harmati Erikának Gánosnak és Ácsai-Varga Irénnek bor, Mihály Sándornak és TanIlíUikjó. Fcrenczl Csaha Imrének dari Máriának Mónika, Raklty és Velcsov Ágnesnek Imola, Sxaszintén a szegedi múzeum őrzi. A hal az egykoriak táplálkozásában az elsők között szerepelt. Leginkább paprikást főztek belőle, de a legrégebbi elkészítési módja a sózás, illetőleg a szárítás volt. Az ily módon előkészített halat több léből átmosták, és nyárson megsütötték. Az újabban készülő halászlé, erős fűszeAurélnak és Horváth Irénnek rezésével már a modern vilai Sándornak és Barta Erzsébet- Aurél, Tóth Jenőnek és Hell ... ,,, AT„„„-„., . nek Sándor, Hegedűs Pálnak és Györgyi Katalinnak Jenő Gábor, lde etKe. INemregIDen halaszóútra hívtak a Cs. Nagy Kiss Editnek Edit Kónya Antal- Pálfi Vendelnek és Szécsl Erzsémk cs Pálfi Margitnak Ildikó, betnek László, Fanagi Jánosnak Gábor Lajosnak és Kovács Iloná- és Borbola Juliannának Julianna, nak Lajos, Sáringer Mihály And- Balogh Ferencnek és Kech Agrásrvak és Sárközi Ilonának Gá- ívesnek Zoltán, Bálint Géza Tibor, Várad! Pálnak és Módra górnak és Gyuris Erikának Edina Editnek Szabolcs Pál, Szentgyör- nevű gyermekük született. gyi Tamásnak és Csajka Zsuzsannának Andrea, Török János Lászlónak és Szélpál Katalinnak HALALOZAS Hegyes István, Volford Pálmé Kata, Török János Lászlónak és Puschman-ÖUlngcr Katalin, TutSzélDól Katalinnak Beáta, Nagy Andrasno M Jcsl Piroska, OrSándornak és Bogos Máriának dög Antalné Fodor Piroska AbMairlaima. Nagy Sándornak cs rahám József, Hatzlnger József Bogos Máriának Erika, Pandi Fe- Kovács Péter Pál, B.uó József renomék és Pignlczkl Anikó Zsu zsannának -Beáta, Korsós GyuláSzabó Dezsőmé Masa Gizella, Papp Antal. Falvai Józsefivé Vaj nak és Csizár Annának Mihály IS°pasz Jf^ánné 1-arGyúla, Nagy Zoltán Józsefnek és kas Maria, Sánta János, Kovács Bakos Ilonának Dóra, Révész Ferencné Köszeghl Ilona, PotroSándornak és SztH Ilonának Alti- Vica Imre Farkas, Farkas Illésmé la. Péter-Sziabó Istvánnak és Ta- BáU® Juúanna, Kiss AttUáné R-onács Juliannának Szilvia, Kocz- hoska Judit, Dohai Beláné Mlka Zoltánnak és Engedi Judit chelter Piroska, ördög István, Katalinnak Kornélia Judit, Szűcs Kovára András. Markovira FeIstvénniak és Erdódi Juliannának renmé Farkas Johanna CsongráOrsolya. Kovács Lászlóinak és ^ Károlyra.- Hegedűs Mária, KoJenes Danának Tamás Lász-ló, rom, Ferenc Horváth József né Németh Istvánnak és Ördög Klá- Benke Erzsébet, Lörincz Kaimnak Ádám, Csamangó István- mim Sándor. Szabó Mihályne nak és Blllczki Erzsébetnek Zol- Homola Zsuzsanna. Oláh János, tán. Kurunczi Mihálynak és Kiss Németh László. Nagy Margit ZsóMártátvak Mihály, Ludvig And- fia- Csendes Palm.- Kohajda Anyásnak és Palotás Ilonénak And- Czinkóczi Eva. Igaz János, rás. Tóth Istvánnak és Ágoston Gombos Ferenc Gáspárnc Nagy Máriának Hajnalka, Molnár Je- Viktória, Kucsora Józsefné Kumnőmeik és Sótya Máriátvak Anikó. Kővágó Lászlónak és Buknicz ván meghalt. szabó Rozália, Sebők Antalné Varga Rozália, Ottlók József IatRyerekek: János és István. Motoros ladikkal suhantunk ki „tanyájuk" elől, amint búkéit a Náp. Szeged felé vettük utunkat, majd a Maros-torkolatnál hatalmas kanyart téve a Maros vizére futottunk. Messze, a makai hídon túl volt a halászóhelyük. Apátfalva táján megfordultunk, és viszszafelé jövet útzv 20—22 nartl varsát emeltünk ki. Nem volt nagy fogás, több varsát kiraboltak a környéken lakók. Az egyetlen átkötőhorgoson semmi, a tiszai varsákban meg csak rák volt. Hová lett a régi halbőség? Ami van, annak az íze sem az igazi. De azért megesszük. hiszen mégiscsak a mi Tiszánk termötte mindahányat. Ifj. Lele József »