Délmagyarország, 1982. szeptember (72. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-18 / 219. szám

WC DM 10 Szombat, 1982. szeptember 30. Kétszáz éves a mérnökképzés A

haza) műszaki felsőfokú oktatás a régmúltba tekint vissza. A Selmecbányái főtanintézet — később akadémia —, a világon is első ilyen intézményt, valamint a Pozsony melleti szenei Collegiurn Oeconomicumot 1763-ban alapították. Az agrároktatás terén sincs szégyellni valónk, hiszen a keszthelyi Georglkon 1797-ben nyitotta meg kapuit, és e téren is elsők voltunk Európában. A rendszeresebb magyar mérnökképzés 1782 szeptemberében kezdődött. Ekkor alakult II. József rendelete nyomán a Mérnöki Intézet (korabeli nevén: Institutum Geometrioo-Hydrotechrúcum), az első egyetemi szintű mérnökképző intézet Működése első két évtizedében nagyszerű eredményeket ért el, de tevékenysége osztrák nyomásra, a századforduló elejére hanyatlásnak indult. A reformkor haladó képviselői azonban váltig hangoztatták, hogy az önállóság első feltétele a hazai ipar megteremtése, amihez viszont mérnök kell. De mérnök kellett a magyarországi közutak kétségbeejtő állapotának megszüntetéséhez. a folyók szabályozásához, rnz építmények tervezéséhez. általában az infrastruktúra végtelen, elmaradottsága felszámolásához. II. József lalapítórondelete bölcsen szögezte le, törvényes bizonyítvány nélkül mérnökként Magyarországon senkii nem lehet alkalmazni. Ezzel nálunk a mérnöki munkát egyetemi végzettséghez kötötték, e tekintetben megelőzve több, gazdaságilag jóval fejlettebb nyugati országot is. Miután az Institutum a budai székhelyű Tudományegyetem szervezeti egységébe épült be, a mérnökoktatás automatikusan egyetemi színvonalra emelkedett. Ez az oktatási rendszer a bölcsészeti tanfolyamok anyagára épített, s elsősorban a megszerzett matematikai, valamint fizikai Ismeretek szakirányú továbbfejlesztését célozta. Ugyanakkor a földmérést, a vízépítészetet, folyamszabályozást is oktatták, sőt a mechanika és a mezőgazdaságtan is szerepelt a szigorlati tárgyak között. Alacsonyabb fokú szervezetté alakult az Institutum, Ipartanodává, 184fl-ban. Csak a kiegyezés után történt kedvező változás, ugyanis 1871-től kezdve működött egyetemi rangra emelt Műegyetem néven, már Pesten. A lágymányosi épületekbe 1909ben költöztek, és napjainkban is ott terjeszkedik tovább. Az Institutum nagynevű tanárai voltak: Dugonics András, Vállas Antal, Stoczek József, Jedlik Ányos, Petzval József, Petzval Ottó. A kétszáz évvel ezelőtti iskolaévet 15 hallgatóval kezdték, majd a válságévek után, 1839—40-re elérték a 100 fölötti létszámot. Az intézetben végzett nevesebb mérnökök a kezdeti időkből: Beszédes József, Vásárhelyi Pál, Reitter Ferenc, Vedres István és a további szegedi származásúak: Buday Mihály, Frankenbusch Vencel, Halácsy Miklós, Horváth József, Maróthy Mátyás. Müller Pál, Pálfy István, Schéner György, Schmidt György, Várnay Ádám, Wágner Ádám stb. Szeged jelenleg egy műszaki felsőfokú intézménnyel rendelkezik, ez az Élelmiszeripari Főiskola. Csak sajnálhatjuk, hogy a 31 éve, 1951-ben szegedi székhellyel létesített Közlekedési Műszaki Egyetem, amely korábban közép-Európa első ilyen intézménye volt, nem eresztett itt gyökeret. Az új egyetemet széles skálával alapították: nyolc tanszékkel, illetve tanszéki csoporttal, vasútépítési és vasúti üzemeltetési szakkal. Az egyetem az első félévét az ötthalmi laktanyában, a másodikat a volt gépkocsizó-laktanya épületében (ma a textilipari szakközépiskola) töltötte. Az egyetem egy év után innen Szolnokra, majd onnan Budapestre került. E rövid visszapillantás is Igazolja. hogy népünk legjobbjaiból nagyhírű mérnökök és feltalálók egész sora került ki az elmúlt 200 év alatt. Az intézményt — ma Budapesti Műszaki Egyetem — sok kiváló professzora és tanítványa ország- és világszerte elismertté tette, a nagy nevekés a névtelen mérnökök tízezrei által. A most 200 éves mérnökképzésünk a világ legelsői közül való, megelőzve a párizsi École Polytechnique-t, a bécsi, a prágai, a zürichi főiskolákat is. Ez világra szóló kulturmisszió, és ez a bicentenárium mélyítse napjaink mérnökeiben a műszaki alkotókészséget a megújulás követelményeinek megfelelően. BÁTYAI JENÖ Palócföldi hangulatok Tóföldi valakihez hasonlít N

em ritka eset a szánházi világban. hogv egy fiatal színészt valakihez hasonlítanak. Arcra, küllemre, beállítottságra. játékstílusra stb.... rendszerint valamelyik nagv pályatársával (lehet külföldi is) rokonítják. Ez bizonvos jzempontból nem rossz, hiszen az Így Induló hím- avaav nőnemű színésznek már akad egv ..fielmenőle" a szakmában, akinek fénvéből rá Is villanhat néhány sugár. De ml történik akkor, ha ez lílú színész nem valamelyik nagv elődjére, hanem egv nagv költőre hasonlít? Mit lehet kezdeni egv ilyen fizimiskával a Dálván? Tóföldi sokszor feltette magának ezt a kérdést, már főiskolás éveiben Is. Hiszen ott vált előtte nyilvánvalóvá az h ténv. hogv 6 nem akárkinek a fizikális alteregója. Igen. ő az. aki... pontosan olvan fele van ... olvan nagv bánatos szemei... kreol arca ... Fantasztikus! — Megdöbbentő hasonlóság — csodálta egvik tanára —. neked csak az ő verseit kellene mondanod .:. Missziót teljesítenél ezzel... TóföMit megzavarta ez a hasonlóan*:. amolvet naponta többször is tudatosítottak benne hol szóval, hol csak egv kíváncsi tekintettel. A nagv költő — tartsuk meg inkognltóiát és nevezzük Ida Andornak (talán lesznek, akik így is kitaláljak) — már régóta fogalom, meghatározó lelenség u magyar Uteratúrában. tehát nem akárki ... Es akkor egv kezdő színész. 6 Tótöldl. veszi magának a bátorságot, hogv rá hasonlít. 0 a fiatal Ida Andor — színészlelöltként. Mi mést tehetett volna, mint hogv eleinte élvezte ezt az Ingven kapott kegyet. Különösen Idarajoneó bölcsészláitvok körében aratott vele sikert, de élemedett korú ..széplelkek" is sztvesen vették közeléclését. Mi tagadás. Tóföldi ki Is használta ezt. Szerelmi ügyekben mintegv ..helyettesítette" a mestert, aki nvllván megbocsátó derűvel nézhette ezt a Parnasszusról, hiszen élelében — többek között — ..a csókok fejedelmének" is vallotta macát. — Én Idám — lihegte egvszer egv leány ölelés közben, és Tóföldi ráhagyta. Vannak helyzetek. amikor nincs Idő vitatkozni, meg aztán teljesen felesleges is. A nőknél tehát kamatozott ez a hasonlóság, de nem úgv a színészek és főleg a rendezők között. A filmesekről, tévésekről nem is beszélve. Sokszor úgv érezte Tóföldi. mintha maszkot viselne. Egy leszedhetetlen Ida-maszkot, amely eleve meghatározó mások szemében. Mintha 6 állandóan csak Ida szerepét látszaná. és ahhoz, hogv más szerepet is kapion, előbb le kéne szedni ezt a maszkoté Addig dörgölni benzinnel. amíg teljesen eltűnik, és ígv kellőképpen tucattá homályosítva ő is beleolvadhatna a színészek nagv közösségébe. Csakhogv ezt a maszkot nem lehetett ledörgölni. így Tóföldi tovább viselte megadással. Lassan megszokta, hogv a filmekhez, tévéhez másokat hívnak, ő egyszerűen nem ion számításba. Paraszt. kasazafúró. huligán. betyár. kuruc egv Ida-feiiel...? No nem. ő látssza csak Idát. mindig minden mennyiségben. — Sajnos — sajnálkozott egv filmrendező sör mellett —. téged ez a hasonlóság hidegre tett. .. Ez a helyzet, öregem ... Ha szóba kerülsz, rögtön az Ida-feledre gondolunk, és akkor .., Ugye. belátod...? — Nem látom be — dühöngött Tóföldi —. nem bélyegezhettek meg örökre ... Hívjatok bajuszos figurára, szakállasra, pakomnartosra ... Tegyetek fel szőke parókát. bibitcsókot szemüveget gézálarcot, mit tudom én .. . Mi az, hogy Ida-felem van . . .? Egv jó maszkmester eltüntetheti... — Talán — mondta a filmes —.' de neked a lényed is idús ... — A lényem? — Igen. Es ne is tagadd, te sokszor rá ls látszol erre. — Ez nem Igaz. Már a felemet se merem n tenyerembe dönteni, mert rögtön elindul a sustorgás hogv Idát alakítom ... Tóföldi vagyok, semmi egvéb. — Lehetséges, de sokan, akik nem kedvelik Idát. vele azonosítanak. Ida gőgös volt és te sem mondhatod magad szerénynek ... Ahogy mégv. ahogy köszönsz, ahogy nézel... Egv pillantásoddal is sérteni tudsz ... Szóval, barátom, ez az egész már nagyon összekeveredett... — Te ls ígv érzed,..? — Nem ls tudom... Néha csakugyan Igazságtalannak tartom ... De tudod mit. ha egyszer Idáról csinálok filmet, akkor maid veled játszatom el a főszerepet. Ezek után nem csoda, ha Tóföldi már eleve gyanakvással érkezett Mezőcsalánosra. Ha teheti. előzőleg kicserélteti a felét egv szfnésziesebbre. gumiarcúra, amelv minden szerephez iól használható. De mivel erre semmi lehetősége nem volt. ígv vitte magával cda is a megszokottat. És már csak sóhaios beletörődéssel vette tudomásul, amikor a helvi lapban ..Az Ida-arcú színész" címmel írtak róla riportot. — Ne haragudj — mondta az újságíró —. de ez a rendkívüli hasonlóság... kísérteties! Mondták már? — Most hallom először — hazudta Tóföldi. — Biztos vagy benne...? — Na ne viccelj I Ezek az álmos. nagv szemek, ez a szénfekete hal... Te. mondd, nem azon a tájon születtél? — Nem. Egv országgal idébb. — Megfoghatatlan. Ha nézlek zavarban vagvok. mintha magával az Ifjú Idával beszélgetnék ... Mindenesetre fogjunk kezet még egyszer. Tudod, sosem lehet tudni... És neked elárulhatom. hogy verseket is írok ... A cikk hatására egv kötec levelet kaoott Tóföldi. Akadt olvan lánv. aki verset írt hozzá, és akadt olvan is aki Ida kötetét küldte el dedikálásra. És természetesen voltak, akik a személves találkozást áhították. és Uven esetben egv jóvérű, fiatal színész •nem kéoes ellenállni. — Én Idám — hörögte eifv elomló. nagv fekete nő ölelés közben. — Szoríts még jobban magadhoz ... Égess semmivé. te lánglelkű géniusz, te isten, te .. te... Tóföldi megpróbálta semmivé égetni, és közben arra gondolt hogv majd csak megőszül egvszer ő ls. És nagv kalandja Ida Andorral végkép emlékké ködlik. az Ifjúságával együtt. TÖTH-MATHÉ MIKLÓS H

a belép az ember Nógrád megvébe mintha valami földúsítaná fütyörésző kedvét. Talán Csitár. Rimóc. Hollókő. Kazár. Csesztve. Karancskeszi. Buják és a többi hangulatos falunév okozza? Esetleg a hosszú á-ból és ó-ból alakult aó-szerű hanggal fűszerezett nyelvjárás, amelyen Mikszáth is beszélt? Netán a hátikosárral baktató féketős. kacamaikás aszszonyok látványa? Vagv a Cserhát apró kúpjainak csertőigvekkel. juharokkal, kőrisekkel akácosokkal megszórt festői képe? Lehet hogv a homloktornócos. deszkaoromzatú házak föl-fölbukkanása? Alighanem az egész együttvéve. Különben ls a palócromantikát inkább a látogató cipeli magában. hisz ez a kies tájék szintén a nagy változások korát éli. Aki húsz évvel ezelőtt iárt Salgótarjánban. az ma rá sem ismerne. A lapos, völgvbe búit bányásztelepülésből gangos, rátarti város lett. amelyet hazánk szépségeinek sorában minden szilveszteréjszakán bemutat a tévé. Megszámlálhatatlanul sok az új kisebb helységekben ls. Szécsénvben nemcsak a magánvosan álló sudár tűztorony ötlik a szemünkbe. nemcsak a barokk kastélymúzeum és a Rákóczt-emlékoszlop a látnivaló hanem a mezőgazdasági szakközépiskola, a Felszabadulás téri lakótelep, az új tanácsháza, az étterem, a Palóc áruház is. A múlt szemlátomást megadja magát a mának. Jószerivel már csak a palócos nyelvjárás tartja erősen magát, pedig a közlekedés fölgyorsulása, a távolságok lerövidülése igencsak rombolja ..hadállásait". Népviseletet 30 éven aluliak nem hordanak. Csak ünnepeken. énekkari fellépéskor szokás fölvenni a kényelmetlen es egészségtelen, gyakran 4—5 kiló súlyú és 5 ezer—6 ezer forintba kerülő. 10—15 szoknyás készletet. Sőt már az idősebbek ls kivetkőznek, rajtuk is keveredik a régi és az ..átnájlonositott" öltözék. S hol vannak már a szalmatetős. füstlvukas. boronafalas házaki Mutatóba sem látni ilyeneket a palóc Olimposz aliában. • Nógrád várának körnvékén. Azt gondolhatnánk, hogv a Börzsönv meredek oldalánál meghúzódó Diósjenőn csak madarak és konok turisták fordulnak meg. nagv tehát a magába zárkózott szegénység. A legnagyobb tévedés! Szinte kivétel nélkül úlak és felújítottak a házak, a fölsepert, rendben tartott portákon emeletes vagv magasított kőépületek feszítik a mellüket. Az utcán semmi mozgás. A főtéren egyetlen vásári sátor, teleaggatva nőt ruhafélével. A kereskedő morózusan csomagol, árulát rakosgatja vissza a Volgába. — Jó vásár volt? Nagyot néz, aztán bevág egv köteg pulóvert a hátsó ülésre — Megette a fene. Idebolondltottak. de azt se kérdezte senki, mit akarok. Már innen is Pestre Iárnak vásárolni. Megvek. amerről lőttem. Fönt a határnál Drégelvoalánk. fölötte a történelmi végvár rom1ai Szondi György hős kapitányra és példaadó vitézeire emlékeztetnek. akikről költök. írók századok múltán ls gvönvörű sorokat véstek az emlékezet szikláiéba. Különös, hogv a látvánv nem az Aranv-balladában szereplő két hű apródot. hanem a drégelyi vargát a mondabeli árulót láttatja eszembe: ..Uram. Ali basa törökök vezére, mit adnál, ha lesimulna homlokod redőle? Ha kezedbe adnám a győzelem kulcsát ha fölfedném előtted Drégelv titkos útját?" S a strófák végsőiében a méltó lutalom az elégtétel: „...és a varga bőrét lenyúzták azonnal, megtömték a tetejéig csillogó arannval." Salgó vara viszont Petőfire emlékeztet: „Verőfényes nan vl»lt, tekintetem. / Nem lelve gátot, mérföldekre szállt, J Mint börtönéből szabadult madár." S az Ipoly, mit Idéz? Most határfolyó. s az átkelőnél tábla figyelmeztet, hogy csak érvényes útlevéllel szabad a hídra lépni. Nem bal, nézelődni, a múlton merengeni hazai parton ls lehet. A karcsú fűzágak — ügy tűnik — ma is kócos fürtökben érintik a vizet. egymásba villiództatva zöld-fehér-szürke fényeiket, ahogyan immár nyolcvan esztendeje Szabó Lőrinc látta. Balassagyarmat úgy hat. mintha súlyos betegségen esett volna át. Jó harminc esztendeie megfosztották megveszékhelv-rangjátói. s most nehezen lábadozik a sokk után. Addig is kevés volt itt az üzem a munkalehetőség de 1950—51-ben mintha halálra ítélték volna a várost. A pénzt, a beruházást. mind Salgótarlán kapta, mert ott a már-már reménvüket vesztett bánvászlakosságba kellett életkedvet önteni. A városban csak nyolc évvel később létesült a műanvagüzem és a porcelángyár, maid 1964-ben a Budapesti Finomkötöttárugvár kihelyezett üzeme. De hol. uram isten! A megüresedett megyeháza egvik szárnyában. Ez a gyönyörű. 1835-ben épült. Észak-Magyarország legszebb klasszicista stílusú középülete segítségért kiált. Ma a Mikszáth Kálmán Művelődési Központnak ad helyet, de oly siralmas állapotban van. hoRV méltatlan a névhez is. az intézményhez ls. Annyira tönkrement már. hogv szinte reménytelen a helyreállítása. A nyugodt hatású hosszan elnyúló, 29 ablakos épület, amelynek előcsarnokát 24 oszlop díszíti, elszomorító látvány. A málló vakolatú falakon, a kitöredezett ablakok alatt szégyenkezik Madách Imre és Mikszáth Kálmán emléktáblája. Madách innen húsz-egynéhány kilométerre. Alsósztregován (Dolná Strehová) született de e falak mögött volt aljegyző és táblabíró 1842—48-lg s az itt tartott megvebálon ismerkedett meg későbbi feleségével. Fráter Erzsébettel. Mikszáth megyei esküdtként, maid ügvvédgvakornokként dolgozott itt. A ..nagy palócnak" kifejező mellszobra áll az épület előtti virágoskertben. a Tragédia alkotóiának alakiéval azonban nehezen egyezik az a heroikus póz. amelyet 1937-ben készült ülő bronzszobra fe.iez ki a közeli parkban. Az általános iskola falán levő szerény emléktábla Komjáthy Jenő költőre, a palócmúzeum előtti tér 1obb oldalán található mellszobor pedig Rózsavölgyi Márkra, a verbunkoszene utolsó, igazi képviselőiére emlékeztet. Balassagyarmaton született Bérczy Károly műfordító. Puskin Anyeginjének első kiváló átültetőie. s itt töltötte gyermekkora néhánv evét a költő Szabó Lőrinc. Annak ellenére, hogy az úi megyeközpont kapja a közművelődésre szánt pénzek zömét. Gvarmat szellemi élete ma is élénkebb, mint Tarjáné. Többen elmondják, hogv az Ipoly-parti városban mindig sokan érdeklődnek az énekkar, az irodalmi színpad a képzőművészeti kiállítások iránt, míg a Karancs alján ma is kevesen látogatlak a kulturális rendezvényeket. Nógrád hazánk legkisebb megyéinek egvike. alig negyedmilliós lélekszámmal. De ha számításba vesszük, mennyi itt a tálkéül érdekesség. a gondosan ápolt néprajzi hagyomány, hány várrom és régi kastélv élénkíti az erdős panorámát, s főleg azt. hogy sok fontos üzem és bánva működik hegyei közt — akkor bizony előkelő helv Illeti a megyék sorában. Ottani barátaimnak köszönhető, hogv két napig nézelődhettem Palóciában. de bármily sokat láttam is. az csak piciny töredéke a valóságnak. A mélyebb Ismeretszerzéshez olvasgatni kellene az 1965-ben elhunvt dr. Dornvai Béla munkált aki megalapította Salgótarlán és környéke tudományos és turisztikai Irodalmát. Nevét közel 400 könyv és értekezés dicséri s tóle származik a Salgóvár alatti menedékház falán is olvasható Intelem: ..Ha mézet akarsz légy méh F. NAGY ISTVÁN