Délmagyarország, 1982. augusztus (72. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-07 / 184. szám

4 Szombat, 1982. augusztus 14.' Silbermann Gyulára emlékezünk Csongről meeve forradalmi munkásmozgalmainak igen tevé­keny. az ellenforradalmi rend­szerrel bátra* szembeszálló har­cosára emlékezünk Silbermann Gyula személyében, aki 1907. augusztus S-án született Szege­den, sokgyermekes kisiparos csa­ládban. Édesapjának. Silbermann Pálnak esernyőkészító és -javító műhelye volt a Püspök utcában. A hat élve született gyermek kö­zül kettő gyermekkori ragályos betegségben meghalt. Az életben maradt négy gyermeknek: Gyulá­nak. Ferencnek. Imrének és Er­zsébetnek iparos vagv kereskedői szakmát szántak a szülők. A csa­lád a békebeli monarchia korá­ban is nehéz anyagi gondokkal küszködött, de méginkább súlyos­sá váltak a megélhetési, kereseti és jövedelmi források és körülmé­nyek az első világháború évei­ben. meg az ellenforradalmi kor­szakban. Mindezt még súlyosbí­totta az ellenforradalmi rezsim faji politikája, az antiszemitiz­mus. Silbermann Gyula az elemi is­kola után elvégezte a kereskedel­mi szakiskolát. borkereske­dő segédként kereste kenyerét. Korán kapcsolódott be a munkás­ság, a parasztság és a haladó ér­telmiséa demokratikus átalakulá­sért vívott küzdelmeibe. 1926-ban tagja lett a bőripari munkások szakszervezetének. Pusztai (Pi­picz) József, a bőripari munká­sok szakszervezetének, a megve munkásmozgalma nemrég el­hunyt. kiemelkedő egyénisége egv általa készített munkásmozgalmi harcosok albumában Silbermann Gyulát a baloldali ifjúszoéialisták csoportja tagiaként említi és örö­kítette megi A íttoMáMcmbkrata pártnak 1928-tól volt tagja. Az 1920-as évek második felében fo­lyamatosan tanult és tanított, gya­rapította általános műveltségét, társadalompolitikai ismereteit. Mozgalmi tevékenysége mind szé­lesebben bontakozott ki a munkás kultúrmozgalomban. a sportban, az eszperantó mozgalomban és a politikai harcban. Az 1920-as évek második felében kezdett megismerkedni az eszperantó nyelvvel, a Tombácz Imre vezet­te tanfolyamon. Mint Tombácz Imre mondta. Silbermann Gvula olvan szorgalommal tanult és ió nyelvérzéke révén olvan gvorsan sajátította el a nemzetközi nyel­vet. hogv hamarosan egyik leg­kiválóbb tanára lett az eszperan­tó nyelvnek. Korabeli rendőrségi jelentésekből tudjuk, hogy a sze­gedi eszperantó csonort ..vörös nosztó"-ként hatott a rendőrség nyomozó tisztjeinek. Nem vélet­len. hisz a szegedi csoport veze­tőségének többségét kommunista­ként tartották nyilván, s az esz­perantó nyelvtanulás során is­merkedtek meg számosan a kom­munista kiáltvánnyal. Silbermann Gyula ezekben az években elmélyült érdeklődéssel járt és hallgatta a dr. Szepesi Imre fog- és szemorvos vezette marxista elméleti előadásokat és szemináriumokat. Itt újabb elv­társi ismeretséget szerzett. 1930­ban bekapcsolódott az ugyancsak a dr. Szepesi Imre vezette Ter­mészetbarátok Turista Egyesülete félig legális tevékenységébe is. Hamarosan kiderült: a szege­di rendőrkapitányságon is tudo­mást szereztek arról, hogv a mun­kások természetbarát-csoportja a társadalom szociális kérdései iránt is érdeklődött. Közvetlen kapcsolatba került Silbermann Gyula az illegális kommunista párt szegedi központtal szervez­kedő délkerüieti bizottságának szervezőivel: Gera Sándorral. Gladics GyOWVal. s '1931-től Gombkötő Péterrel. Az 193J vé­gén. 1932 januárjában gvorsan gyarapodó Országos Ifjúsági Bi­zottság szegedi csoportja — amelv a kormány által az SZDP ifjúsá­gi szervezeteként elismert mozga­lom volt. s teljes egészében a betiltott kommunista Dárt illegá­lis tagjainak a vezetésével, an­nak politikai célkitűzéseit kö­vetve dolgozott a szociáldemokra­ta párt opportunista, szegedi ve­zetőivel szembe fordulva — fo­kozta a politikai és ideológiai ne­velő munkát. A szegcdi csoport szervező bizottságának Silber­mann Gvula is tagja lett. Sebes László. Nagv János. Machánskv József. Silbermann Ferenc és Strausz, Sándor társaságában Részt vett a Hét vezér utcai Munkásotthonban 1932-ben szer­kesztett Házi Üjság szervezése­ben. és cikkeket is írt abbált Az 1932. év áprilisában bekövetkezet' letartóztatások során az állam és társadalom elleni kommunista szervezkedés. tiltott propaganda és tiltott sajtótermék terjesztése váddal. a 28. politikai bűnvádi eljárás alá vont és elítélt kom­munisták és baloldali szociálde' mokraták között volt Silbermann Gyula is. akit főképpen az Orszá­gos Ifjúsági Bizottság szegedi te­vékenysége kapcsán 5 hónapi fog­házbüntetésre. mint főbüntetésre és politikai jogainak 1 évi fel­függesztésére. s 1 évi hivatalvesz­tésre ítélt az ellenforradalmi bí­róság. Fogházbüntetésének letöltése után sem változtatott a politikai meggyőződésén. A rendőri fel­ügyelet előírásait megszegve, to­vábbra is részt vett a turista­egyesület kirándulásain, összejö­vetelein és az eszperantó nyelv­tanfolyam vezetésében is jeleske­dett. A második világháború ideién. 1942-ben fegyvertelen munkaszol­gálatosként hadiszolgálatra a ke­leti frontra vitték, s nem sokkal kiérkezésük után nvoma veszett. Valahol a Don mentén látták utoljára. Idehaza felesége. Schláth Anna és két gyermeke: Éva és Gvula. valamint leánytestvére. Erzsébet válták, reménykedve. A forratfálmár elődök iránt ér­zett s táplált tisztelettel ápoljuk a 75 éve született, s immár 40 éve elhunyt Silbermann Gvula emlékét. DR. SÁRKÖZI ISTVÁN Milyen volt Déryné legyezője? Ebben az évben ünnepelte feiinál'ásának tízéves évforduló­ját a Hatvani Galéria, amely az elmúlt évek során a magyar Képzőművészét számottevő mű­helyévé formálódott. Az intéz­mény nemcsak rangos tárlatok­nak ad otthont hanem gondos­kodik az utánpótlás-nevelésről, a? értő nézők képzéséről is. Sok hallgatói vonz a felnőttek és a fiatalok számára meghirdetett képzőművészeti szabadegyetem A galériabuszok havonta közle­kednek az orszáe más-más he­lyeire a résztvevők felkeresik a különböző kiállításokat. elláto­gatnak egy-egy neves alkotómű­helybe. hajlékot adnak a társ­művészetek képviselőinek is. Ezt a célt szolgálja a Galériapódium programsorozata A napokban úi. és országos szinten is figyelemre méltó vál­lalkozással rajtoltak: megnyitot­ták azt a színháztörténeti sereg­szemlét. amelynek a mostani csak a kezdete hiszen az elkövetkező két esztendőben folytatódik az ígéretes vállalkozás. A gazdag anyagot dr. Czenner Mihály színháztörténész és dr. Elbert János, a Magyar Színházi Intézet igazgatója bocsátotta ren­delKezesükre. emellett sokat kö­szönhetnek a magángyűjtők ön­zetlenségének is Nagy fába vágták a fejszét de megérte, mert kezdeményezé­sük mirden bizonnyal széles kö­rű érdeklődést kelt. A mostani bemutató — két teremben — a hőskorba kalauzolja el Thália oarátait. A dokumentumok íze­lítőt adna la az e,lső magyar színi direktor. Kelemen László mun­<ásságóból Tanúi lehetünk a nemzet; dráma születésének Megtekinthetjük Az ember tra­gédiája első előadásának egyip­tomi színpadképét. méghozzá maitett. formájában. Az alkotó egyéniségét villantja fel id. Sza­bi István szob'aszművész Ma­dách-poi tréia. Az 1888-as Faust­előadás hangulatát is felidézhet­jük egy rekonstruált színpadkép tévén. Látható az első Loheng­rin-jelmez. Bizonyára sokak kí­váncsiragát felkeiti Déryné res­taurált spanyol legyezője is. A művészélet egykori hétköz­napjai rci Különböző sajtótermé­kek. pákátok tudósítanak. A Lendvav Márton-emléklapot pél­dául 25 forintért árultak, s az egybegyűli összegből készítették a színese szülőházára helyezett márványtáblát. Az ígéretes kísérletre azért is érdemes lenne felfigyelni, mert pcuiumn.üsorokkal színesítik. Az egyik teremben, a relikviák kö­tött LUKÁCS Margit Kossuth-díjas múves-nö tart önálló estet Éva címmel Ugyanitt Bessenyei Fe­renc — partnere közreműködésé­vel — a Bánk bánból ad elő részleteket Ruttkai Éva Shakes­peare-t idézi a kiállítás tárgyai között. Emellett sor kerül neves színészekkel színházi írókkal rendezett beszélgetésekre. Bemu­tatkozii< Varga Mátyás Kossuth­díjas oiszlet- és Márk Tivadar Kossuth-díjas jelmeztervező. A Kővetkező esztendőben az 1945-ig tartó korszakból adnak ízelítőt 1984-ben pedig a felsza oadulástói napjainkig terjedő időszak érdekességeivel várják f színházi edvelőket A jelenleg megtekinthető anyag szeptember végéig kínál mara­dandó élmény eket. PÉCSI ISTVÁN Polner Zoltán versei Napbanéző Fákkal áldott mezőm fuldokUk a szélben, fekete pillangók tündöklő fehérben, tündöklő fehérben fekete pillangók: fákkal áldott mezőm elbitangolt. Zúzmara-piszmogás lófeies pusztákon. Füvek ágán varjak: varjak égen. földön, varjak égen. földön, füvek ágán variak: zúzmara-piszmogást láng abajgat. Egyetlen tulipán egem rőt kócsagja. Lépeget a tájon, tolla, mint a tűzvész, tolla, mint a tűzvész, lépeget a tájon. Egyetlen tulipán eget bájol. Messziség hiteget, üstökös virágok, csak a rozmaringot nem fogja az átok. fekete harmatban csak a rozmaringot: ágán izzó fehér fényt szorongat. Árnyék Fekete halak vergődnek a fénvben. a jéggel zengetett mezőkön, a viharral ördögölt iegenyék alatt. Füstölög a nap. Vergődnek, csapódnak, lobognak a fény varsáiban a fekete halak. Csontomon átég a nap: árnyéka van a születésnek, arcomon átég a nap: árnvéka van a halálnak. A vér piros varsáiban: fekete halak, fekete halak. Rómáról jut eszembe... Mascagni és Puccini A Pantheon téren áll az a szálloda Rómában, melyen táb­la niraeti. hogy ott szállt meg gyakran a ..Parasztbecsület" zeneszerzője. Ugyanabban a száiiociaban lakott 1923-ban Puccini is. Mascagni nagyon szerette az ajandékokat. Bármilyen cse­kélységért igen hálás volt. tu­datta az ajándékozóval. hogy eltalálta az ízlését. Mindig úgy mustrálgatta a kapott holmit, mintha meg akarná venni, és ugv értékelte. mintha el akar­ná a< ni. Ha valakitől csak egy j ceruzát is kapott olyan boldog volt. mintha értékes műtárgyat kapott volna. Tudni kell. hogy Mascagninak 1923-ig nem voit csernyóie Ebben az évben Fi­renzében kapott ajándékba egy ernyőt Ügy beszélt róla, mint­ha a> első szerelme lett volna Leült a szálloda halljában, és félig lezárt szemmel csodálta. Amikor barátai a szállodában felkeresték. magyarázta az esern"ő mechanizmusát: nézzé­tek. megnyomom ezt a gom­bot: kinyílik. Megnyomom ezt a másikat, összezáródik. Majd hozzátette: az egész világon nincs még egy ilyen ernyő. Maji- kézről kézre járt. és Mascagni tovább imádta a sze­meivel Ebben a percben érkezett a hallba Puccini is. Ismeretes közlük az ellentét amely a szerződéskötésekből adódott. t. i. ebben Puccini volt ügve­sebb. Puccini most is rátért a lém ara Mascagni hogy elterel­je a szót, megmutatta új eser­nyőjét, arra gondolva. hogy legalább ebben felülmúlja ve­télytársát. Hatásvadászóan csak ennyit mondott Mascogni: nézd ezt a botot! Ebben a pillanat­ban Puccini kihúzott egy tok­ból egy ugyanolyan ..botot", és meglóbálta a levegőben. Akár esik. akár nem. ez mindig ve­lem van — mondta. Mascagni előbb- lelkesedése lelohadt, most már rá se nézett saját esernyőjére, és felküldette a szoba mba Az egyenruhás szállodai fia­talember készségesen megígér­te. hogv azonnal felviszi, és mo­solyogva hozzátette: éppen most viszem fel Puccini mes­ter esernyőiét is a szobájába Na. még ez is hozzájött! Ekkor esett le e fellegekből Mascagni Most már más hangnemben beszélt., körülbelül így: azt t hiszitek hogy olyan ember va­gyok. aki törődik ilyen semmi­ségekkel? Azután még sokáig visszatért az esernyőtémára. ugyanilyen közömbös hangon beszélve az esernyőjéről. Ezt a történetet nem ..élő­ben" hallottam Emy Mascagni. a nagv zeneszerző lánya „A legkisebb térdelien le" című írásában örökítette meg apjá­ról. TIMÁRNÉ MAKKÁR ERZSÉBET f I

Next

/
Oldalképek
Tartalom