Délmagyarország, 1982. augusztus (72. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-07 / 184. szám

Szombat, 1982. angusTttrs 7.' üdvözlő távirat Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke, táviratban üdvözölte Belisario Betancur Cuartasrt Columbia új elnö­két hivatalba lépése alkal­mából. Megbízólevél átadása • Moszkva (MTI) Rajnai Sándor, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete pénteken átnyúj­totta megbízólevelét Vaszi­lij Kuznyecovnak, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnöke első he­lyettesének. Az eseményen részt vett Leonyid Iljicsov, a Szovjetunió külügyminiszte­rének helyettese is. A meg­bízólevél-átadásnál jelen voltak a moszkvai magyar nagykövetség vezető beosz­tású diplomatái. Libanon Izrael tovább makacskodik és támad Kinek állítsunk szobrot? Magyar-spanyol pártközi megbeszélések Várkonyi Péter, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára pénteken délelőtt a KB székházában fogadta Jaime Ballesterost a Spa­nyol Kommunista Párt fő­titkárhelyettesét, aki üdü­lésen tartózkodik hazánkban. A szívélyes, elvtársi lég­körű találkozón tájékoztat­ták egymást országaik hely­zetéről és pártjaik tevé­kenységéről. Véleményt cse­réltek a fontosabb nemzet­közt kérdésekről és áttekin­tették a pártközi kapcsolato­kat # Bejrút (UPI) Izraeli repülőgépek pén­i teken a kora délutáni órák­I ban újabb légitámadást in­téztek Nyugat-Bej rút ellen. I Ezt megelőzően Safik el­Vazzan libanoni kormányfő megerősítette, hogy a palesz­tinok hajlandóak két héten belül — többségük tengeri úton — elhagyni a körülzárt várost. Az izraeli gépek bombái a kormányfő hivatalától, a központi bank épületétől és a tájékoztatásügyi minisz­tériumtól mindössze néhány méterre csapódtak be. Egy többemeletes épület, amely­ben menekültek tartózkod­tak, összeomlott Safik el-Vazzan rádióbe­szédében erősítette meg, hogy a PFSZ újabb engedményei után a kivonulás kérdéséről folyó tárgyalások „végső szakaszukba érkeztek". Hí­rek szerint a palesztinok tengeri úton történő elszál­lításában a francia haditen­gerészet segédkezne. Begin izraeli miniszterel­nök Reagan amerikai elnök­höz intézett válaszában el­utasította azt az amerikai követelést, hogy Izrael eny­hítsen a Nyugat-Bej rút el­leni blokádon. Az izraeli kormány szerint a katonai nyomás fenntartása szüksé­ges ahhoz, hogy a PFSZ-t Libanon elhagyására késztes­sék. Az Arab Ligától származó értesülések szerint a tagor­szágok külügyminiszterei nem ezen a hétvégén, ha­nem csak a jövő héten ül­nek össze Tuniszban, hogy előkészítsék a Libanon ügyé­ben összehívandó csúcskon­ferenciát. A csúcskonferencia ter­vére — a házigazda Tuné­zián kívül — eddig Szíria, Bahrain, Szomália, Katar és az Egyesült Arab Emírségek adott kedvező választ. Meg­figyelők meglepőnek tart­ják, hogy Szaúd-Arábia, amely eddig állítólag szor­galmazta az Arab Liga csúcstalálkozójának gondo­latát, most mégsem szerepel a résztvevők között. Sedli Klibi, az Arab Liga főtitkára máris elküldte a meghívókat a szervezet húsz tagországának és a PFSZ­nek. Csupán egyetlen ország, Egyiptom nem kapott meg­hívást, mert Kairó tagságát az Arab Ligában a camp david-i megállapodás után felfüggesztették. Csonka csúcs, csalódásokkal V árható volt és bekövet­kezett: elmaradt a lí­biai fővárosban az Afrikai Egységszervezet megnyitá­sa. Az indok „matemati­kai" része egyszerű. A ha­tározatképességhez szüksé­ges 34 résztvevő helyett pontosan ennek a fele, 17 állam képviselője jelent meg Tripoliban, ami jól tükrözi a szervezet — és a kontinens — politikai válságát. A kontinens re­gionális érdekeinek védel­mére hivatott szervezet öt­ven tagja közül tehát mindössze tizenhét áll ké­szen a közös munkára, s ez sokat mond az A ESZ lehetőségeiről, pontosab­ban e lehetőségek korlá­tairól. A krízis közvetlen oka az, hogy korábban a szer­vezet huszonhét állama el­ismerte a Polisario Front által kikiáltott Szaharai Arab Köztársaságot. Emiatt viszont az érdekelt Ma­rokkó rávette szövetségese­it. és jó néhány konzerva­tív arab országot, hogy boj­kottálják az A ESZ ülé­sét A helyzet ismeretében nem meglepő, hogy a Po­lisario-probléma megosz­tott egy ilyen sokrétű ál­lamcsoportot, amelynek tagjait szinte kizárólag az „afrikai honosság" fűzi össze. A Szaharai Arab Köztársaságért harcolók számos afrikai ország szá­mára túlságosan haladó elveket vallanak. Vegyük hozzá, hogy sokan veszé­lyesnek tartják a Polisario elismerését. Attól tarta­nak, hogy bármilyen új formáció „vitathatóvá te­heti a szervezet bármely tagállamának területi in­tegritását". Van azonban a csonka csúcs kudarcának egy má­sik. mélyebben fekvő ré­tege. A Polisario-ügy ön­magában még aligha bé­nítaná meg az AESZ éle­tét, ha a kontinens poli­tikai térképe nem lenne ennyire tarka. A tripoli fiaskó egybeesett a kenyai zendüléskíserlettel, az Ogadenben kiújult har­cokkal, az etióp—szomáliai és a kenyai—szomáliai te­rületi vita kiéleződésével, az amerikai bázíslánc ki­építése miatti ellentétek élesedésével, a dél-afrikai apartheid-rezsim válságá­nak elmélyülésével, a na­míbiai rendezési kilátások elhalványulásával, az ugan­dai kibontakozás fokozódó nehézségeivel, az Angola ée Mozambik elleni preto­riai támadások fokozódá­sával. A világ bonyolultabb, a nemzetközi helyzet veszé­lyesebb lett a korábbinál. Az egyetemes gazdasági gondok elsősorban a fejlő­dő országokat sújtják, s éppen Afrikában találha­tó a legszegényebb orszá­gok nem kis hányada. Gon­doljunk csak a Szaharától délre fekvő, hagyományo­san aszálysújtott éhség­övezetre! Ügy tűnik, el­múltak azok az idők, ami­kor a közög múlt, a közös és súlyos gyarmati örök­ség elegendő volt egy re­gionális egység megterem­tésének reményére. A „csonka csúcs" kudar­** ca tehát végleg meg­torpedózhatja az afrikai egység eszményét? Ha a fekete kontinens nemzeti, törzsi és társadalmi érde­keit sikerül közös, anti­imperialista platformra hozni, akkor a szabad Af­rika gondolata semmiképp nem halott. Remélhető, hogy a „csonka csúcs" ku­darca nem vezet az egy­ségmozgalom bukásához. Igaz, ehhez a nagy világ­feszültségnek is csökken­nie kell. Harmat' Endre Japán-indiai tárgyalások • Tokió (MTI) Szuzuki Zenko japán és Indira Gandhi indiai kor­mányfő csütörtök esti tár­gyalásán a japán fél kész­ségét nyilvánította, hogy el­mélyíti a kétoldalú gazda­sági-műszaki együttműkö­dést A szigetország ily mó­don kíván segítséget nyújta­nia a VI. indiai ötéves fej­lesztési program megvalósí­tásához Az egyórás megbeszélés, majd a vendég tiszteletére adott díszvacsora során Szu­zuki állást foglalt az általá­nos japán—indiai kapcso­latok szorosabbra fűzése mellett is. Hangoztatta: a múltban a viszony szintje nem felelt meg a két állam nemzetközileg elfoglalt stá­tusának. Gandhi, aki az Egyesült Államokban tett hivatalos látogatásának befejeztével, úton hazafelé érkezett To­kióba, emlékeztetett: kor­mánya a békés egymás mel­lett élés elvei, mindenek­előtt a belügyekbe való köl­csönös be nem avatkozás el­ve alapján kész előmozdíta­ni kapcsolatait a világ va­lamennyi államával. Ez érvé­nyes az Egyesült Államokra is. amelyet több kérdésben nézeteltérések választanak el Indiától. Szuzuki jelezte, hogv miha­marabb szeretne Indiába lá­togatni a további közeledés előrevitele céljából. Szakura­ucsi Josio külügyminiszter a délnyugat-ázsiai államokkal való viszonynak az eddiginél tevőlegesebb ápolása végett augusztus végén hivatalos Indiába, illetve Pakisztánba. Hirosimai mementó O Tokió (MTI) A Hirosima elleni ameri­kai atomtámadás 37. évfor­dulója alkalmából a sokat szenvedett japán város la­kossága pénték reggel ünne­pélyes békenyilatkozathan fi­gyelmeztette a világot az emberiség nukleáris pusztu­lásának fokozódó veszélyeire. Pontban 8 óra 15 perckor megkondult a híres békeha­rang, s a hirosimai Béke­parkban összegyűlt 50 ezer ember egyperces néma csenddel áldozott az atom­kataklizmában elpusztult 200 ezer áldozat emlékének. A harang hc*sszan búgó hang­ját közvetítették a rádió- és tv-állomások, s a japánok otthonaikban és munkahe­lyeiken fohászt mondtak a hirosimai kétszázezerért. Az áldozatok emlékművé­nek talapzatában — külön könyvbe írva elhelyezték annak az újabb 3060 sze­mélynek a nevét, akinek azonosságát tavaly állapítot­ták meg. A talapzatban le­vő immáron 30 kötet 103 ezer 777 nevet tartalmaz. Araki Takasi polgármes­ter a gyászszertartáson fel­olvasott békenyilatkozatban javasolta, hogy a világ or­szágainak államfői, beleért­ve az atomhatalmak vezető­it is, Hirosimában tartsanak leszerelés) csúcstalálkozót. Szorgalmazta továbbá egy nemzetközi béke- és lesze­relési kutatóintézet megala­pítását az első atomcsapás­tól elhamvadt városban. Araki követelte, hogy — vá­laszként a világszerte ki­bontakozó antinukleáris tö­megmozgalom békeóhajára — a kormányok haladékta­lanul tegyenek meg mindent az atomfegyverek teljes el­tiltásáért. Az emlékünnepség Magyar—NDK megbeszélések Marjai József miniszterel­nök-helyettes és Wolfgang Rauchfuss, az NDK Minisz­tertanácsának elnökhelyette­se, a magyar—NDK gazda­sági és műszaki tudományos együttműködési bizottság társelnökei pénteken Buda­pesten tárgyaltak. Áttekin­tették a két ország párt- és kormányküldöttségeinek jú­niusi budapesti tanácskozá­sán, a gazdasági és műszaki­tudományos együttműködés területére létrejött megálla­podások eddigi végrehajtásá­nak helyzetét, és az együtt­működés más. időszerű fel­adatait. Elhagyta hazánhat a Békéménél '32 Pénteken a déli órákban, Hegyeshalomnál elhagyta ha­zánkat a skandináv nőszö­vetség kezdeményezte de­monstráció, a Stockholmból indult, s Leningrádon, Moszkván, Minszken átha­ladt Békemenet '82 Magyar­országon járt csoportja. A 18 országból érkezett békehar­cosokat ezt megelőzően Győ­rött. a Közlekedési és Táv­közlési Műszaki Főiskola ud­varán búcsúztatták. Kovács Péter, a KISZ Győr-Sopron megyei Bizottságának tit­kára tolmácsolta a Győr megyei fiatalok üdvözletét, .majd Dániel Cirera, a bé­kemenet tagja, a Béke-vi­lágtanács francia titkára köszönt el a vendéglátóktól, és Magyarországtól. Hangsú­lyozta: a Békemenet '82 tag­jai 4 napos magyarországi tartózkodásuk során minde­nütt tapasztalták, hogy a ma­gvar nép békeszerető, s egy­ségesen támogatia azt az ügvet. amelyet a békemenet is képvisel. A Békemenet '82 tagjai az ünnepség után rövid vá­rosnéző sétát tettek Győr­ben, majd folytatták útju­kat Bécs felé. A menet Győ­rött kiegészült a magyar bé­keharcosok egy csoportjával. Mogújulás és innováció L Divatos téma manapság az innováció. Dicsérik. vagv bírálják, de beszélnek róla. Nálunk inkább kritizáljak a hazai innovációs gyakorlatot, ebben a vitában azonban kevés az előrelendítő erő. Mert többnyire álUüában elégedetlenkednek az innová­ciós gyakorlattal, ellenpél­daként szinte csak a Rubik­kockát hozzák fel. A Rubik­kocka azonban — maradiunk ennél a példánál —. mint kizárólagos sikerpélda félre­vezető. mert nem e századi jellegzetesség. Korunk nem a zseniális és magányos feltalálók kora, hanem a tervszerű, szorgalmas és a kemény, intézményes (nagyipari) kutató-fejlesztő munkáé. A nagyszabású és tartós sikerhez — és ez a lé­nyeg — az egyéni intuíció és a vasfegyeimű gyári techno­lógia elválaszthatatlanul nél­külözhetetlen. Évszázadokon át — némi túlzással — az volt a gya­korlat. hogy valaki kiötlötte az új terméket, aztán ehhez kezdték alakítani a nagv­(vagy kis-) ipari technológi­át Ez olykor 50—100 évig is eltartott. Ma a technológiák szülik az új és új gyártmá­nyokat. legfeljebb egv-egy új termékfajta (a számító­gép. az integrált áramkör, vagy annak idején a penicil­lin), születik egyszerre saját nagyipari technológiájával. Félrevezető, ha mi Rubik Ernőnek akarunk szobrot ál­lítani, amikor a kor gazda­sági hőse sokkal inkább a névtelen technológus. (Ez persze semmit sem von le Rubik Ernő és társai értéké­ből.) Nehogy bárki is úgy vélje, hogy a korszerű nem­zetközi nagyipar csillagokat ostromló technikájával szem­ben leleményes és derék ma­gyar iparosokkal és egy-két magányos mérnökkel messzi­re juthatunk! Többről van itt szó. mint az úitíások elfogadása körüli huzavona megszüntetéséről. Ezért — bár a teljesség igé­nye nélkül — talán nem ha­szontalan felmérni, növek­szik-e az innovációs folyamat hatékonysága a hazai gazda­ságban? Az innováció építőkövei Az innováció fejlesztést, újítást, változtatást, ésszerű­sítést. valaminek (gyártmány, gyár. intézmény) megszünte­tését vagv létrehozását jelen­ti. s lényegében bármiféle te­vékenység megújítását szol­gálhatja. Ezt a tevékenységet, a fejlesztést mindig is gya­korolták a társadalmak tör­ténetében. korunkban csak annyi az új. hogv a változá­sok tempója gyorsult fel. Az I alumíniumgyártás például I annak ideién 40 év alatt vált meghatározóvá a világ ipará­ban. A világ ipari élvonalá­ban a nagyüzemi gyártás ki­alakulásához a rádiógyártás­ban 26, évre. a számítógépek­nél 21; az atomerőmű-iparban 14, a műszálaknál 9. az in­tegrált áramkör termelésben 5 évre volt szükség. Az innováció fogalma el­sősorban a műszaki fejlesz­téshez, az ipar termeléséhez kötődik. Végtére is. ha en­nek jó a hatásfoka — amit a termékek nemzetközi ver­senyképessége és a csereara­nyok alakulása tükröz —. akkor valószínűleg a társa­dalmi. illetve vállalati tevé­kenység egyéb területein is megfelelő az innováció. Pél­dául a gazdasági és vállalati irányítási és intézményi rendszerben, vagy a szak­emberképzésben. Hazánkban a műszaki fej­lődést az helyezte úi alapok­ra. hogy az 50-es évek végé­től az ország adottságai és ipari hagyományai elsőbbsé­get kaptak a fejlesztési prog­ramokban. A viszonylag munkaigényes ágazatok — például a járműipar mellett a műszeripar és a híradás­technika — fejlesztése gyor­sult fel. Az élre a korszerű termelési szerkezet kialakítá­sa (a gép- és vegyipar sú­lyának növelése) került. Ezt szolgálták a 60-as és 70-es években indított, és a ieler legi központi fejlesztési oroi ramok is. Ezek több ágaz. munkáját helyezték korszt ­rűbb alapokra: a közúti jár műgyártást. az alumínium ipart: úi ágazatokat teremte tek: a petrolkémiát, számí­tástechnikát; illetve töl más ágazat számára alakit* ták ki a kedvezőbb gyári:' és innovációs feltételek': például a petrolkémia a f. lia- és a műszálgvártást: a számítástechnika az átvitel­technika. valamint a műszer­és automatikai gyártási ai> fejlesztéséhez. Feldolgozva előny Ösebb A petrokémiai fejlesztési program például a korszerű múanyagtermelés alapját rakta le hazánkban. Ennek eredményeként a műanyag­alapanyag és a vegyiszál­termelés a 70-es évtizedben 20 százalékkal nőtt. Nem mindegy, hogy az év — megközelítően 350 ezer ton­nás — műanyagtermelését hogyan hasznosítja a feldol­gozóipar: félkésztermékként adjuk-e el (pvc-porként, fó­lia alakban vagy vegyiszál­ként), vagy: magasabb fel­dolgozottsági fokon. Sokszoros a hozamkülönb­ség, ha egy kiló feldolgozat'­lan műanyagot adunk el. vagy ha ugyanezt a kilónyi műanyagot egy NC vezérlésű szerszámgépbe beépítve ér­tékesítjük. Hasonlóan jelen­tós az exportbevételi kü­lönbség akkor, ha 'alumínium félterméket exportálunk, vagy ha ugyanezt ai alumí­niumot egy magas értékű műszaki gondolat megteste­sítésére felhasználva tudjuk eladni. A hazai ipar termelési szer­kezete a 80-as évek elejére megváltozott: az iparon be­lül a két legnagyobb terme­lési hányadot a gép- és a vegyipar adja. A további korszerűsítést szolgálja a VI. ötéves terv két új központi fejlesztés programja, az elektronikai alkatrészgyár­tás, illetve a növényvédő szer és intermedi érgyártás fejlesztése. A magyar gazdaság ága­zati szerkezete megfelel a fejlett ipari országok terme­lési struktúrájának. Ez azonban nem mondható el az ipar termékszerkezetéről. A termékszerkezet (és a vállalati technológia) váltása viszont jórészt már a mikro­szintű (és vállalati döntésű) innovációs körbe tartozik: a mindennapos műszaki fej­lesztés feladatai közé. (Következik: Az alkotó erő beruházása) Gerencsér Ferenc a Kínai KP - kongresszusát • Peking (Üj-Kína) Szeptember elsejére össze­hívták a Kínai Kommunista Párt XII. országos kong­resszusát. Ezt a KKP Köz­ponti Bizottságának hetedik teljes üléséről kibocsátott közlemény adja hírül. Az Üj-Kína hírügynökség által idézett közlemény sze­rint az ülésen megvizsgálták es jóváhagyták a Központi Bizottságnak a XII. orszá­gos kongresszusra készített je'entését, továbbá a Kínai KP módosított alkotmányát, és egyhangúlag elhatároz­ták, hogy a két okmányt a XII. kongresszus elé terjesz­tik. * i

Next

/
Oldalképek
Tartalom