Délmagyarország, 1982. augusztus (72. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-31 / 203. szám

4 Kedd, 1982, augnsrtus 31; Belépés — harmincon felülieknek Nemrégiben, a Lenfilm Stúdió házi vetítőjében — meghívott vendégek társaságában — láttam egy dokumentumfilmet ezzel a cnmmel: Engedje meg, hogy bemutatkozzam. (Forgatókönyv: A. Mengyelejev, rendező: N. Boronyin.) Megrázó, kendőzetlenül őszinte film — társadalmi és egyéni problémákról: magányoeságról, magányosokról. Fiatalokról, középkorúakról, s olyanokról, akik már átlépték az öregkor küszöbét. Statisztikai adatokat Í6 közölt: 50 millió 16 éven felüli szovjet állampolgár él „magányosan'' — férj, feleség, család nélkül. (Nálunk vajon mekkora ez a szám?) S bevezetőként levélrészletek: „A legnagyobb hiányérzetet az életben a magányosság okozza. Amikor nincs kiről gondoskodni, nincs kivel megosztani az örömöt". „Iskolában dolgozom, a kollektíva túlnyomó része nö ... Vasárnaponként meglátogatom a szüleimet, eljárok a művelődési ház egy-egy előadására ... Vágyom a társaságra, de ott is magányosnak érzem magam. Az ünnepeket nemszeretem, akkor különös erővel tör rám a magányosság". „Utcán nem tudok ismerkedni, színházba-moziba egyedül nem szívesen megyek —, ezek amúgy sem alkalmas helyek az ismerkedésre. Rokonok és barátok? Az ő tái-saságukban csak inm lehetne, kísérleteik pedig, hogy „megszervezzék" az ciétemet, nem kívánatosak". • Milyen ismerősen csengő fájdalmak, panaszok, kérdések. Hol? HÓI? Höl? „Hol (hogyan) találhatom meg az élettársamat, ha elmúltam harminc (negyven) ha kis (nagy) városban étek, ha férfi (női) kollektívában dolgozom?" Nem szándékom a kérdésekre választ is keresni igyekvő film részletes ismertetése; e bevezetőt csupán néhány felvillantott kép kedvéért írtam le. A film ugyanis többek között beszámol az egyik leningrádi művelődési ház igazgatójának, Nyikoláj Vasziljevics Csmutyinnak a kezdeményezéséről, amely e jelszó jegyében vált országosan ismertté, terjedő gyakorlattá: Belépés harmincon felülieknek. Az ismertetéshez kapóra jött T. Boriszovszkája riportja, s a művelődési ház igazgatójának beszámolója a N.vegyelja hasábjain. A kezdeményezés néhány esztendővel ezelőttre nyúlik vissza: a művelődési ház szociológiai felmérése kiderítette, hogy a 30—60 éves emberek közül alig-alig járnak a különböző rendezvényekre. A fiatalok gyakran betérnek a művelődési házba; a nyugdíjasklubnak is sok a látogatója — éppen ez a három évtizedet felölelő nemzedék hiányzik a látogatók közül. • Mi vonzaná ezeket az embereket? Elkezdtek szervezni családi összejöveteleket, érdekes programokkal... De mi legyen azokkal, akiknek nincs gyerekük, férjük, feleségük? ök a családi estékre nem jönnek el! Akkor határozták el — az igazgató kezdeményezésére —, hogy sajátos, esti összejöveteleket szerveznek a magányos emberek részére. Pensze, egy szokványos táncest rendezése eredménytelen maradna — fűzték tovább a gondolatot —, hiszen különböző érdeklődési körű és műveltségű, különböző korú férfiakat és nőket kell összehozni, megteremtve számukra az otthonos hangulatú, gátlásoktól felszabadító társaságot, megteremteni a lehetőséget és hangulatot a kölcsönös megism erkedéshez. Mi szükséges ehhez? Kellemesen megterített, kisebb asztalok szendviccsel, üdítő itallal, egy-egy üveg borral. Halk-finom melódia, amely mellett beszélgetni, táncolni is lehet. Megfelelő arányok kialakítása: egy asztalnál lehetőleg öt férfi és öt nő üljön. Kellemes „mikroklíma kialakítása a teremben, ahol több száz magányos, esetenként bátortalan ember megtalálja a partnerét, netán jövendő élettársát, vagy éppen C3ak egy jé barátot, akit hasonló életsors vezetett ide ... A töprengéseket-elképzeléeeket tettek . követték: alapos szervező, előkészítő munKK az üiéfnékbéti," lakóterületeken. A szervezésben a művelődési ház aktivistái segítettek; ők lettek az estélyek „felszolgálói" is. A hölgyeket csokor virággal fogadták; a férfiak és a nők egyaránt egy-egy kis táblácskát kaptak ruhájukra tűzendő: rajta ismert irodalmi hősök nevei, Anyegin, Tatjána. Rómeó, Júlia ... így hát Rómeó kezdheti keresni Júliáját. A terem különböző részein „postai csomópontok" — poste restante levelet, táviratot, üzenetet lehet továbbítani. Sőt, az asztalokon telefonkészüléket is elhelyeztek és találkozóhelyeket kisebb, kétszemélyes asztalokkal... Lehet, hogy sokak szemében ez naivnak. netán mulatságosnak tűnik — írja riportjában Boriszovszkaja. — Ám nem szabad elfelejteni: olyan magányos emberekről van szó, akik nem ismerik egymást, esetleg érzékenyek, kiábrándultak, passzívak. Akik segítségre szorulnak. Az ilyen estélyek — úgy tetszik, a kapcsolatteremtés jó eszközei lehetnek". Hadd tegyem hozzá: a kezdeményezés olyan sikeresnek bizonyult, hogy azóta ezrével igénylik a belépőjegyet — nemcsak Leningrádból, hanem más városokból is. Százakat kell elutasítani hely hiányában. Ezért is követte sok más művelődési ház is más városokban. Ma már hasonló klub működik Rigában, Narvában, Vologdában, Szverdlovszkbnn. Novokuznyeckban, Harkovban ... A kultúrmunkások, szociológusok, népművelők pedig vitatkoznak. Újabb és újabb ötletekkel állnak elő: rendezzenek a magányosoknak sítúrákat, hajókirándulásokat, múzeum- és színházlátogatásokat, tehát minél több és változatosabb lehetőséget a megismerkedéshez. Hogy, aki ma még tartózkodó, szégyenli felemelni a telefonkagylót, bevallani szimpátiáját, az holnap megtehesse. Valami bontakozóban van. A kezdeményezések, finomítások, javaslatok, viták előbbre viszik az ügyet. Magányos emberek boldogságáról van szó. Miért írtam le mindezt? Nem azért, hogy bárkit is másolásra buzdítsak. Egyszerűen a töprengés, továbbgondolás érdekében. Hátha saját közművelődési berkeinkben is felmerül egyegy jó ötlet. Hiszen problémáink hasonlóak. Havas Ervin Flotta a Távol-Keleten Szovjet—japán hajózási vállalatok A távoli északon, ahol „Makarov admirális" lehetőnincsenek kiépített utak, a vé teszii hogy az ÉszakiKamcsatka-félszigeten. a Sza- jeges-tenger egész évben hahalin-szigeten és a csendes- józható legyen. A „Szibéria" óceáni .partokon az élet el- atomjégtörő segítségével előképzelhetetlen a tengerhajó- ször a sarkköri hajózás törzás nélkül. A tizedik ötéves ténetében a „Misevszkij katerv időszakában a távol- pitány" Diesel-hajó a szokáSrffitftS két ' — elsősorban konténer-, hűtő-, debb ld° alatt tette meg, teuszályhajókkal és vontató- herrel megrakottan a Muruszályokkal. Tíz gépesített manszk—Magadan útvonalat, kikötő fogadja a tengeri szállítóeszközöket. Vlagyi- (APN) vosztok és Magadan kikötőiben konténerrakodók álltak munkába, befejeződött Vosztocsnij kikötő első lépcsőjének építése. A távol-keleti hajók a világ valamennyi tengerén és óceánján közlekednek. Húsz éve alapították az azóta is sikeresen működő szovjet— japán közös vállalatokat, a „Japan—Nahodka Line"-t és a „Kavaszaki Line"-t. Ezek a hajók a japán, a malaysiai, Fülöp-szigeti, ausztrál, szingapúri, hongkongi és bangkoki kikötők és Nahodka között szállítanak árut. A szovjet személyszállító "hajók két útvonalon közlekednek: Nahodka és Yokohama, illetve Nahodka—Yokohama—Hongkong között. Szovjet tengerészek teljesítenek szolgálatot Japán és a balti-tengeri, illetve a fekete-tengeri kikötők között a nagy befogadóképességű teherhajókon vagy úszódokkok nagy távolságra történő vontatásakor. A flotta két jégtörője, a „Jermák" és a Olaj helyett gáz A SZOT Dél-balatoni Üdülői gazgatósága a tó Somogyi partján levő több üdülőjében a drága olajjal történő fűtést és a konyhákban a sütés-főzést gázzal váltja fel. Ezek a munkák jó ütemben haladnak: már gázzal sütnek-főznek és fűtenek a siófoki Csepel-üdülőben, a balatonföldvári SZOT központi étteremben, és még ebben az évben befejeződik a siófoki Ezüstpart és bányászüdülőnek, valamint konyhájának átalakítása is. Ezzel az igazgatóság évente mintegy ezer tonnányi „olaj kiváltását" teszi lehetővé. Népünk hagyományvilágából A bivalyos A századforduló körül megjelentek az első cséplőgépek a szegedi tanyavilágban. Eleinte' párhuzamosan ment a nyomtatással való szemnyerés és a gépi cséplés. Az I. világháború alatt kialakult munkaerőhiány sietette a gépi cséplés elterjedését, Az első garnitúrák huzatos gépek voltak, azaz a cséplöszekrényt más nevén dobot és a kazányt bivalyok vontatták a cséplés befejezése után a következő szérűre. A nyomtatás kisebb gazdaságokban hetekig is eltartott, nagyobb vetésterület esetén belenyúlt az őszi munkákba. Az időjárás gyakran megzavarta a munkát és szárítani kellett a szemet. A gépi cséplés jól jövedelmezett, ezért a tehetősebb Igazdák, olykor még hitelbe Árvízvédelmi fejlesztés a Zagyván Befejező szakaszához érkezett. és még az idén átadásra kerül a Zagvva árvízvédelmi rendszerének első építési üteme. A Középtiszavidéki Vízügyi Iazgatóság 1979 óta dolgozik e térségben: a torkolattól számítva a jobb parton hat, a bal parton nyolckilométér hosszú árvízvédelmi töltést emelt, erősített meg. A folyó szászberek! Szakaszánál, ahol az árvíz gvakran elöntötte a 32-es számú főközlekedési utat. és veszélyeztette a települést, mrts'éi kilométer hossz.ú betör támfalat építettek. A nagyobb árvíz esetére Jászberény alatt négymillió köbméter vizet befogadó szükségtározót hoztak tatne. 1983-tól a Zagyva Szolnok és Jászalsószentgyörgy közötti folyószakasz védműveinek erősítésével. fejlesztésével folytatják a beruházást. A folyó jobb partján Szolnoktól Zagyvarékasig megközelítően tíz kilométer, a bal parton Szolnok és Jászalsószentgyörgy között 21 kilométer hosszú gátszakaszon megerősítik a töltéseket. és új védműveket építenek. A jeges ár veszélyeinek az elhárítására. a jégtörlódások megakadályozására néhány helyen a folyómedret is elterelik. A Zagyva teljes árvízvédelmi rendszerének a kiépítése 1988-ra fejeződik be. HÁZASSÁG Kónya Lmre és Bolh Johanna Rózsa, Márta Zoltán és Versernyés Mária Magdolna, Erdösl Gábor László és SzöUösi Éva Márta. Balázs István és Tóvölgyi Etelka Piroska, Vörösváczki József és Rabi Julianna, Vidács László és Kömíves Julianna, Berta András István és Tóth Piroska. Benedek András és Szűcs Ildikó. Kocsispéter Zoltán és Rácz Ilona, Bozsóki Zoltán és Hegedűs Zsuzsanna, Vágvölgyi Sándor Árpád és Asszony Edit. Király Tibor és Molnár Erika Irma. Borbola Imre József és Pernesz Márta Margit, Szikula László és. Kovács Eva, Szekeres István és Rulai Irén, Berki László Apolló és Végh Gabriella. Tóth István és Tombácz Gabriella, Márki Károly és Szél Zsuzsanna, Vass István és Bakó Kii ka Ábrahám János és Éles Katalin. Szabó István és Lovast Veronika. Pakatyilla Zoltán és Gera Julianna, Erdei Gábor István és Farkas Mária Piroska, Justin Géza János és Géczy Ágnes Tóth András és Tóth Erika, Berkó László és Dékány Erika. Arányi György és Lugosi Ildikó. Takács János és Bognár Katalin, Papp István Tibor és Török Edit, KispáJ Mihály és Farkas Katalin Szabó László András és Dunai Éva házasságot kötötték. SZÜLETÉS Szabó Károlynak és Kmeczó Katalinnak Lenke. Török József Györgynek és Kotoitman Ágnesnek Kata. Kreininger Józsefnek és Jakab Juliannának Judit, Jankovics Zoltánnak és PajJcu Eszter Arankának László. Tari Geliertnek és Gyuris Máriának Emese Krisztin Mihálynak és Berkó • Irénnek Mihály Antal, Zseniben Lászlónak és Szita Erzsébet Katalinnak László Zsolt. SUikl Lászlónak és Barkóczi Juliannának Julianna, Vastag Sándor Andrásnak és Karácsonyi Piroskának Szilvia, Szirmai Józsefnek és Teremi Katalinnak Ildikó Katalin. Miklós Mihálynak és Virányi Gyöngyike Margitnak Szilvia Zsuzsanna, Gyarmati Gábornak és Pápp Évának Ádám. Szűcs Istvánnak és Bozó Katalinnak Anita Judit Tóth Andrásnak és Apró Jolánnak Dániel Zsolt. Bernáth Antalnak és Nagy Editnek Róbert, Dobó Imrének és Ábrahám Zsuzsannának Róbert Kónya Árpádnak és Vásárhelyi Irénnek Árpád. Frányó Miklós Pálnak és Kéri Editnek Dániel, Kiss Tibornak és Berek Ágota Máriának Kató, Marosi Jenő Lászlónak és Molnár Jolánnak Gábor, lappal Istvánnak es Király Katalinnak Katalin Matók Istvánnak és Simon Gyöngyinek Árpád István, Kazán Istvánnak és BakoS Júliának István, BörPSbk Ferencnek és Széli Juliannának Julianna Tünde Kotsis Péter Gyulának és Lete Erzsébetitek Dániel, Kucsora Mihátynák és rakó Gyöngyinek Nt>rbert Mihály Gyöngyösi Istvánnak és Tóth Etelkának István Csaba, Tóth Imrének és Bogár Családi események Honának Sándor. Forró Vincének és Király Rozáliának Dániel Kálmán Ferencnek és Kádár-Németh Máriának Attila, Nagy Erik Ágostonnak és Körmendy Henriettének Karina íren, Bodó Tibornak és Nacsa Ágnesnek Tibor dr. Hoiksári Lászlónak és dr. Kóczián Eva Katalinnak Anikó, Faragó Géza Jánosnak és László Ibolya Magdolnának Norbert. Horváth László Jánosnak és Kiss Zsuzsannának Andrea, Nagy Istvánnak és Szabó Mária Magdolnánaak Beatrix. Kocsis Laszlónak és Fekete Ilonának Erzsébet, Mária Csaba Istvánnak és Csongrádi Edit Máriának Bernadett Mária, Fekete Mihálynak és Kovács Magdolnának Krisztina, Papp Péter Pálnak és Tóth Editnek Edit Szél Imrének és Varga Juliannának Katalin, Göbölyös Lászlónak és Somogyi Ágnesnek Marianna. Tóth Jmrenek és Papp Rozáliának Gábor Imre, Tóth Istvánnak és Hornyák Erzsébetnek Tamás. Urbán Istvánnak és Otótt-Kövács Juliannának István Illés Imrének és Oésltó Margit Évának Imre Áron. öyuris József AiitaLnak és Monostori Julianna Izabellának Zsanett, Fbdor István Lászlónak és Bognár Katalinnak: István László Szakáll Olivérnek és Kalapács Gabriella Ágnesnek Iván. Kerényl Gábornak és Martin Saroltának Adám, Reiner Tibornak és Kerekes Katalinnak Tibor, dr. Barát Ferencnek és Csanálosi Borbála Ilonának Ferenc István. Csonika Gyulának és Csiszár Máriának Dánlel Richárd Télessy Péter Györgynek és Dunay Anikónak Anikó Gabriella. Szélpál Józsefnek és Papp Erzsébelnek Zsuzsanna, Vastag Antalnak és Ungár Marianna Viktóriának Ibolya Mariann Kovács Tibornak és Tóth Zsuzsannának Dóra Piroska. Magos! Jenőnek é3 Samu Mária Gizellának Brigitta Gizella. Balogh József Lajosnak és Masa Máriának Gábor, DaJidi Imrének és Kovács Rozáliának Nikolett, Haraszti Lajosnak és Murvai Máriának István Dániel Timár László Péternek és Szalma Ibolya Editnek László Sándor. Tóth Ferencnek és Tóth írén Artháttak Zsuzsanna. Dobó Sándornak és Somlyal Mária Piroskának Krisztina Dobó Sándornak és Somlyal Mária Pirogkának Veronika, Csenki Zoltánnak és Bánki Ildikónak Laura. dr. Tombáez Imrének és Rácz Katalánnak ttrisztlán, FogáraSi Lajosnak és Fekete Márta Margitnak Réka, Rácz Istvánnak és Marjad Ere zsébetnek Adrién. Varga Lászlónak és Lakatos Juliannának Bernadett, Turi József Györgynek és Kónya Margitnak Edit, Tóth Ferencnek és Szárkiszov Zsuzsannának Gábor Herke Sándornak és Ale Piroskának Andrea, Fodor Gábornak és Kandzsai-Nagy Adriennek András, Láposi Imrének és Erdei Ágnesnek Gábor René, Ster Ferencnek és Kardos Ilona Annának Ferenc Róbert. Dekány Józsefnek és Szilágyi Klárának Mónika Juhász Károlynak és Kószó Erzsébetnek Erzsébet, Varga Péter Pálnak és Pók Magdolnának Andrea Magdolna. Varga Lászlónak és Bánfi Rozáliának Roland Horváth Ferenc Tibornak és Mezei Veronikának Zoltán, Nagy Zoltánnak és Kurunczi Csillának Attila István, Kasziba Ferenc Andrásnak és Király Katalinnak Lilla, Vörös Jánosnak és Molnár Erikának Brigitta, dr. Tóth Miklós Istvánnak és Szegszárdi Emese Máriának Miklós István Rácz Istvánnak és Csernák Valériának Edit. Terhes Józsefnek és Bangó Editnek József. Ácsai Jánosnak és Török Margitnak Orsolya, Engi Antal Istvánnak és Bezcián Ágota Vilmának Tibor. Fazekas Istvánnak és Sutka Viktória Veronikának László. Szögi Ferencnek és György Ilonának Szilvia, Varga Zoltánnak és Csikós Zsuzsannának Balázs, SzalmaBaksi Lászlónak és Tóth Mária Piroskának Tünde Pintér Györgynek és Petrovszki Irénnek György. Farkas Sándornak és Molnár Máriának Róbert, Zakar Ferenc Pálnak és Barsi Gabriellának Zsolt nevű gyermekük született ILALALOZAS Juhász Antainé kovács Márta, Ződi Antainé Bodó Mária. Csiszár János Józsefné ördög trén Etelka Dénes István, Makra Imrémé Fodor Veronika. Krajcsovics Antal Kis József László, Patyl István. Martyin Lászlómé Bara Anna Szűcs Antal, Gyovai István Kálmán, Maráz Sándorné Haris Erzsébet. Bozsó Józsefné Vass Piroska. Etelka. Nagy Endréné Juhász Margit Júlia Burány Kázmér Andrásné C3anádi Franciska. Négyökrü Illés. Szakái András Tóth Jánosné Gémes Mária, Oláh Istvánné Vűnekl Mária Etelka. Varga Márlonné Veréb Margit. Miskolczi Mátyásné Kálmán Magdolna, Hódd József. Balázs Károlyné Turi Veronika, Kálmán Sándorné Rácz Mária. Sellei Józsefné Seliei Ilona Panna. Szekeres Istvánné Ábrahám Mária, Bozsó Mihály Balogh Sándor, Bereczki Jánosné Pataki Hona, Filótás László, Kapusi Mátyás, Bacsó Józsefné KoVács-Tanérs Hona, Papp janos Szekeres tmre BógtMf Illés, Kati István, ÖáWtap Vitte* LáSélrt Éakar Jánosné Makra Hozál. Majorost JánosHw Lajtos Antia. Moinar Antal, Nagy Margit. Gál kátttián. Mártonok! Györgyiné Daru Mária. Bányácsky AÜTva. TOhibábz Jűését Imre Ferenc. Magyar Imre, Sebők Vilmosné Rátikai Mária meghaltak. is egyre-másra vásároltak csépiögarnitúrát. Szécsi Tóni az apósától örökölt. egvet, majd ő maga is vásárolt két dobot és kazánt. Három géptől hordták haza a géprészt és a munkásrészt. Elevátor vitte a szalmát a gép farától a kazalig. Ezzel a két rudashordót megtakarították, de a géprész is növekedett. Hat ember alkotta a törzskart (két etető, egy gépész, egy fűtő, egy molnár egy segédmolnár, akik a gépet karbantartották, a húzatásnál segédkeztek. Nem volt idejük saját kosztjukról gondoskodni, ezért ők teljes ellátást kaptak a csépeltető gazdától. További munkások voltak: két asztagos. egv kazalos, egy polyvakazalos egy faros, egy törekes, két polyvahordó. Volt még egy. legtöbbször surbankó gyerek, a bivalyos. Feladata volt a húzatáshoz tartott bivalyok őrzése, legeltetése. A csépeltető gazda megengedte hogy a gép környékén legeltesse a bivalyokat. Ha nem volt alkalmas terület, akkor a gazda által adott takarmánnyal etette őket. Gyákran kukorica]attyakkal vagy a tányérica alsó leveleivel takarmányozta a gondjaira bízott állatokat. Éjszakára egy pokrócba csavarodva a szalmakazal tövénél húzódott meg. és ott aludt A gép virradatkor, hajnali 3 órakor indult, de őt. ha nem volt feltétlen muszáj nem keltették föl. A cséplés végeztével egv pár bivaly vontatta a kazánt és ismét egv pár a dobot. Az elevátort mindig a dob után kötötték. Ha jó volt az út. akkor mindhármat egyszerre vontatták. Ha elakadt, a bivalyok neki térdeltek, és úgy húzták ki a kátyúból. Innen a szólás-mondás, erős mint a bivalv. Nagv melegben, ha víz mellett haladtak el. nagyoh kellett vigyázni mert belementek a vízbe a dobbal vagy a kazánnal együtt. Amíg kissé le nem hűlt a napon felforrósodott testük, nem volt olyan erő. amelyik ki tudta volna mozdítani a vízből. Innen egy másik szólás-mondás: lusta mint a bivaly. A hűzatásért a gépes gazda 50 kg gabonát kért. majd 25 kg-ra mérsékelte. A konkurencia erősödésével megszűnt a hűzatási díj. A bivalyos az egész idényre 1 mázsa gabonát kapott. Tekintettel arra. hogy a cséplés 4—6 hétig tartott, elég szép munkabér volt ez. annak ellenére, hogy járandóságát a homokon jobban termő rozsban adták ki. Amikor a cséplést befejezték. portól megtisztították az egész garnitúrát. zöldágakkal feldíszítették és jó hangulatban, nótázva kísérték a gépes gazda udvarára Ekkof mondták, hngv bektfi a Bét), ami legkésőbb fcisttsszöb« habiéig megtöi-térit. A Béöés gaztin bogréesban főzött pabrikrtshüesal és borral vendégelte meg a cséplöbandát. Természetesen ött vóit a Bivalyos is. Dr. Börcsök Vince